Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Korrupcióellenes hatóságot hoz létre a kormány
Tárgyszavak: jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, korrupcióellenes hatóság, közbeszerzési hatékonyság, közbeszerzési integritási hatóság, Magyarország, Navracsics Tibor
Új világ jön az állami informatikában- beszélgetés Guller Zoltánnal (Digitális Magyarország Ügynökség)
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. (DMÜ), Guller Zoltán, Magyarország

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális geopolitika és geoökonómia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Megalakul a Védelmi Igazgatási Hivatal
Tárgyszavak: Magyarország, védelempolitika, Védelmi Igazgatási Hivatal

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Korrupcióellenes hatóságot hoz létre a kormány

„Egy korrupcióellenes, független hatóság létrehozásáról döntött a kormány, „amely beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra” – jelent meg az erről szóló határozat a Magyar Közlöny hétfői számában.

Mint ismert, a kormány júliusban vállalta, hogy létrehoz egy független, korrupcióellenes hatóságot és egy korrupcióellenes munkacsoportot azért, hogy hazánk hozzájuthasson az uniós forrásokhoz. Az új hatóság feladata „az európai uniós források lebonyolítását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása” lesz.

A határozat szerint a kormány szeptember 30-ig tesz javaslatot az Országgyűlésnek az új, korrupcióellenes hatóság felállításáról szóló törvény megalkotására, aminek elfogadása után az új testület még 2022. november 21-e előtt létrejöhet. A határozat azt is kimondja, a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy december 1-jéig ismét létrehozzák a korrupcióellenes munkacsoportot, amiben „kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt”, a működéséhez pedig a független korrupcióellenes hatóság nyújt majd adminisztratív támogatást.

A koronavírus miatt létrehozott helyreállítási alappal kapcsolatban a kormány szerint még idén megállapodhatnak.

Szintén hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben az a határozat, amely szerint a kormány arról is döntött, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós forrásokért, felhasználásért felelős miniszternek gondoskodnia kell „a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer létrehozásáról és működtetéséről”, valamint meg kell vizsgálnia „az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait”.

A miniszternek mindehhez gondoskodnia kell „a teljesítménymérési keretrendszer létrehozásában és működtetésében közreműködő, a hazai közbeszerzések területén tevékenykedő, független nem kormányzati szervezetek és közbeszerzési szakértők kiválasztásáról” is, akiknek véleményét és javaslatait figyelembe kell venni.

A határozat szerint a teljesítménymérési keretrendszert november 30-ig kell létrehozni, azután pedig minden év február 28-ig közzé kell tenni az eredményeket az elektronikus közbeszerzési rendszer felületén. ”

Forrás:
Korrupcióellenes hatóságot hoz létre a kormány; Magyar Nemzet; 2022. szeptember 6.
1424/2022. (IX. 5.) Korm. határozat az európai uniós források lebonyolítását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság felállításával összefüggő feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1424/2022. (IX. 5.) Korm. határozata az európai uniós források lebonyolítását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság felállításával összefüggő feladatokról; Magyar Közlöny; 2022. évi 143. szám; 2022. szeptember 5.; 6037. o. (PDF)
1425/2022. (IX. 5.) Korm. határozat a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1425/2022. (IX. 5.) Korm. határozata a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozásáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 143. szám; 2022. szeptember 5.; 6038-6039. o. (PDF)

Új világ jön az állami informatikában- beszélgetés Guller Zoltánnal ( Digitális Magyarország Ügynökség)

„Karcsúsodik és áramvonalasabb lesz az informatikával foglalkozó kormányzati intézményrendszer, új infokommunikációs stratégia készül, az e-közigazgatásban az ügyfélélmény kerül a középpontba – Guller Zoltán, a DMÜ vezérigazgatója az ITBUSINESS rendezvényén ismertette először nyilvánosan a megvalósítandó terveket.

2022. szeptember 1. komoly mérföldkő volt a magyar e-közigazgatás és kormányzati informatika történetében. A májusban alapított Digitális Magyarország Ügynökség megkapta 11 állami társaság és szervezet tulajdonosi jogköreit, a DMÜ vezérigazgatóját, Guller Zoltánt pedig kinevezték „az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős” miniszteri biztossá. Guller Zoltán kinevezése után először az ITBUSINESS INSIDE 2022 konferencián beszélt nyilvánosan a tervezett átalakításokról, a fejlesztési irányokról. Az alábbiakban a vele folytatott pódiumbeszélgetés szerkesztett változatát közöljük.

– A DMÜ-t gyorsan reagáló, bürokráciamentes állami szervezetként szeretnék működtetni. Hogyan lesz egy állami szervezet bürokráciamentes – ezek nem egymást kizáró fogalmak?

– Nem kizáró fogalmak, éppen az MTÜ sikerén felbuzdulva jött létre a DMÜ is. Magyarországon az első kormányzati ügynökség a hat évvel ezelőtt létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség volt, amely arra a feladatra jött létre, hogy a turizmus állami irányítását kiszabadítsa a bürokrácia fogságából.

Ennek a működésnek az a lényege, hogy egy piaci logika szerint működő szervezet jön létre, amely teljeskörűen ellátja a terület irányításával kapcsolatos valamennyi feladatot. A hozzánk került 11 társaság tőlem kapja az utasításokat; ha jól alakulnak a dolgok, abban is szerepem lesz, de ha elrontom, én fogom elrontani. Nincs olyan körülmény, ami a munkát nehezíthetné vagy félrevihetné, így biztos vagyok abban, hogy nagyon hatékonyan fogunk dolgozni.

– Júliusban adott már interjút az ITBUSINESS-nek, abban említette, hogy szeretnék kihasználni a szinergiákat. Hogyan tervezik a szervezeti átalakulást?

– Maga DMÜ megmarad kicsinek, én nem szeretnék olyan szervezetet irányítani, amely több mint száz emberből áll. A DMÜ-nek az lesz a dolga, hogy egy holdingszerű struktúrát üzemeltessen.

Ami pedig a DMÜ-höz került 11 szervezetet érinti, azoknak az átvilágítása most zajlik, így részletekkel még nem szolgálhatok. Annyit elárulhatok azonban, hogy dolgozunk azon, hogy karcsúbb, fegyelmezettebb struktúra jöjjön létre.

– Az átalakulás mindig bizonytalanságot szül a munkatársakban. Hogyan próbálják elérni, hogy a most ott dolgozó kollégák ne mondjanak fel, és keressenek állást a versenyszférában?

– Ez valóban nehéz kérdés. Ugyanakkor nagyon bízom abban, hogy a terveinkkel kapcsolatos információk, amelyek eljutnak a munkatársakhoz, mindenkit meggyőznek arról, hogy érdemes maradni. Sajnos minden átalakulásnak vannak vesztesei, de mégis azt tanácsolom mindenkinek, hogy várjon. Új világ jön az állami informatikában, amelyben minden szakember megtalálhatja a maga számítását.

– A szervezeti átalakulás mellett milyen szakmai munka folyik, melyek a legelső feladatok?

– December 31-ig megalkotjuk az ország új informatikai stratégiáját. Az elmúlt hónapokban 32 olyan dokumentumot találtunk, amely a kormányzaton belül az IT-vel foglalkozott, úgy gondolom, hogy ez képtelenség. Egyetlen dokumentumnak kell lennie, egy legfeljebb száz oldalas, jól érthető, a weben elérhető stratégiának, amely tartalmazza az irányokat, a célokat, a feladatokat. Egyébként ebből a dokumentumból vezetjük le azt is, hogy a kitűzött célrendszer megvalósításához milyen szervezeti struktúra illik a legjobban. Ehhez pedig tanulmányozzuk a jó külföldi példákat, a Baltikumtól Szingapúrig.

– A megfogalmazott szakmai feladatok között előkelő helyen szerepel a digitális állampolgárság is. Mit értenek ez alatt?

– A vezetői elveimhez tartozik, hogy minden kitűzött feladattal kapcsolatban megfogalmazzunk tíz olyan mondatot, amelyekben minden szónak jelentősége van, és amelyek megmutatják, mit szeretnénk elérni. A digitális állampolgársággal kapcsolatban az első mondat így hangzik: „Magyarország 2023-ban megteremti a magyar digitális állampolgárság kereteit, amelynek révén legkésőbb 2026-ig az állampolgárok – bizonyos szűk kivételektől eltekintve – minden olyan jogosultsággal és ügyintézési lehetőséggel rendelkezzenek a digitális térben, mint fizikai valójukban.”

Ezt azt jelenti, hogy pár éven belül nem lesz szükség különféle igazolványokra, igazolásokra, mert minden, ami az azonosításunkhoz szükséges, az felkerülhet a mobiltelefonra. Kiemelt cél, hogy ne csak az államigazgatásban, hanem bármelyik szolgáltatónál tudjuk magunkat, a személyazonosságunkat akár a távolból is igazolni mobilról. A mobiltelefonnak tehát sokkal komolyabb szerepet szánunk az ügyintézésben. Ami pedig a kivételeket illeti: végrendelkezni, örökbe fogadni, házasságot kötni valószínűleg a későbbiekben sem lehet majd digitálisan. De fő szabályként azt fogalmazzuk meg, hogy 2026-ban, aki akarja, mindent el tudjon intézni digitálisan, amihez eddig fizikai jelenlét kellett.

– Ön személy szerint mikor lenne elégedett a DMÜ munkájával?

– Akkor, ha sikerülne növelni az emberek elégedettségét, ha látnák és éreznék, hogy a magyar állam nekik szolgáltat, értük van. Az ügyfelet és az ő igényeit szeretnénk előtérbe helyezni. A piaci szereplőket is arra kérem, hogy amikor a jövőben a velünk való együttműködésben gondolkodnak, akkor ezt mindenképpen tartsák szem előtt. Szakítani akarunk azzal a régi beidegződéssel is, amely az ügyintézést a hivatal szemszögéből nézi és űrlapokon keresztül látja. A világ megváltozott, a felhasználók, az állampolgárok a közigazgatástól is olyan szolgáltatásokat várnak el, mint a nagy tech cégektől. Ennek akarunk megfelelni, és a korábbinál sokkal jobb felhasználói élményt nyújtani.”

Forrás:
Új világ jön az állami informatikában; Schopp Attila; IT Business; 2022. szeptember. 10.

Közigazgatás, politika

Megalakult az Országos Építészeti Tervtanács Lánszki Regő építészeti államtitkár és országos főépítész vezetésével

„Lánszki Regő építészeti államtitkár és országos főépítész elnökletével megalakult az Országos Építészeti Tervtanács, mely augusztus 17-e óta kibővült feladatkört lát el és kiemelt hangsúlyt fektet a magyar beruházások minőségének emelésére.

Megkezdte működését az Országos Építészeti Tervtanács neves építészek, Balázs Mihály, id. Benczúr László, Dévényi Sándor, Fajcsák Dénes, Ferencz István, Ferencz Marcel, Golda János, Gutowski Robert, Dr. Herczeg Ágnes, Katona András, Dr. Krähling János, Mohácsi Sándor, Molnár Csaba, Salamin Ferenc, Szabó Levente, Szalay Tihamér, Turi Attila, Zakariás Tamás, és Vadász Bence részvételével.

Az alakuló ülésén Lánszki Regő építészeti államtitkár és országos főépítész ismertette az építészeti-műszaki tervtanácsok működésről és feladatairól szóló kormányrendelet részleteit. A kormányrendelet két beruházási kör tekintetében telepített feladatot az Országos Építészeti Tervtanácsra: az OÉT véleményezi mind az állami magasépítési beruházások építészeti minőségét, mind a magánberuházásokban megvalósuló, 5000 négyzetméter alapterületet meghaladó épületek, és az egy építési telken 1500 négyzetméter alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületek építészeti kialakítását.

Fontos különbség, hogy az állami beruházások esetén a folyamatban lévő ügyekben sem adható ki építési engedély az Országos Építészeti Tervtanács hozzájárulása nélkül, a folyamatban lévő magánberuházásokat ez a jogszabály módosítás azonban nem érinti.

Az új szabályozás hatálya alá nem eső építmények esetén az önkormányzatok településképi véleményezési jogköre nem változik, az Országos Építészeti Tervtanács új feladataival összefüggő véleményezési eljárásokba pedig az illetékes önkormányzati és állami főépítészeket is bevonják.

Mint azt az államtitkár elmondta, a jogszabály módosítás célja egy magasabb építészeti minőség elérése országos szinten.

„Vissza kell szorítanunk a rossz tájolású, nem megfelelő minőségű anyagokból épült, környezetükhöz nem illeszkedő épületeket. A helyi közösségek és főépítészek bevonása pedig a helyismeret miatt elengedhetetlen, hogy sehol ne épülhessen meg olyan állami vagy piaci beruházás, melyet a helyi lakosok nem szeretnének.” – mondta Lánszki Regő.

Az Országos Építészeti Tervtanács elnöki feladatait Lánszki Regő akadályoztatása esetén az építészetért és műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár, Vukoszávlyev Zorán látja el, a munka az Építési és Beruházási Minisztérium Épített Örökség Főosztályának bevonásával zajlik.”

Forrás:
Megalakult az Országos Építészeti Tervtanács; Építészfórum / ÉBM; 2022. szeptember 1.
Lásd még:
”Ez nem egy egyszemélyes munka” – interjú Lánszki Regő építészeti államtitkárral; Építészfórum; 2022. július 27.
Lánszki Regő; eGov Hírlevél

Navracsics Tibor: nyílt pályázaton döntenek majd a közbeszerzési integritási hatóság tagjairól

„”A pedagógusokat nem lehet eléggé megfizetni” – mondta el a kötcsei piknikre érkezve újságíróknak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A politikus arra utalt, hogy az EU-val a források felszabadításáról szóló tárgyalás egyik vállalása az, hogy a pedagógusok bérét a mindenkori átlagbérhez igazítják.

Navracsics ezzel kapcsolatban azt emelte ki: reméli, megfelelnek a magyar kormány vallalásai az Európai Bizottságnak például a közbeszerzési integritási hatóság esetében, amelynek tagjaira, mint a hvg.hu kérdésére elmondta, nyílt pályázatot terveznek kiírni.

A kormány a hétfői Magyar Közlönyben közölte azokat a kormányhatározatokat, amelyekben – felvállaltan az uniós tárgyalások előmozdítása érdekében – ígéretet tett egy korrupcióellenes hatóság és korrupcióellenes munkacsoport felállítására. A határozat szerint szeptember végéig születhetnek meg az ezzel kapcsolatos javaslatok és a hatóság november végéig kezdheti meg a munkáját.

A kérdés, hogy ez elég lesz-e.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Nyílt pályázaton döntenek majd a közbeszerzési integritási hatóság tagjairól; HVG.hu; 2022. szeptember. 10.

A klímabarát települések szövetségének képviselőivel egyeztetett Navracsics Tibor

„A kormány egyértelműen elkötelezett amellett, hogy Budapest, Miskolc és Pécs a lehetőségekhez képest sikeresen tudja előkészíteni a klímasemlegessége érdekében tett vállalásait – mondta a területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, miután egyeztetett a klímabarát települések szövetségének képviselőivel.

Navracsics Tibor emlékeztetett: a három város európai bizottsági támogatást nyert el a klímasemleges város cím előkészítésére, és néhány héttel ezelőtt született az a kezdeményezés, hogy beszéljenek arról: mennyiben tudják egyeztetni a kormány klímapolitikai célkitűzéseit az erre rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal, valamint a települések klímapolitikai célkitűzéseivel.

Hangsúlyozta: az egész ország érdeke, az ország vállalásait is elősegíti, ha ez a három város élen jár a kötelezettségek vállalásaiban és teljesítésében is. Ehhez uniós forrást és nemzeti forrást is felhasználnak, továbbá létrehoznak a városok és a kormány szakértőiből egy szakértői bizottságot a programok és a finanszírozás kidolgozására.

„Abban bízunk, hogy ez egy olyan közös munka kezdetét jelenti, amelynek a végén mindannyian jól járunk” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a három város polgárai egy lépéssel közelebb kerülnek a klímasemlegességhez, ha pedig ők jól járnak, akkor olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyeket más városnak ajánlhatnak és az egész országot közelebb vihetik a klímasemlegességhez.

Péterffy Attila, Pécs polgármestere azt hangsúlyozta: a klímavédelem a városa számára kiemelkedően fontos. Hozzátette, zöld és okos megoldásokra vállalkoznak, amelyek példaértékűek lehetnek Európa-szerte, vagy akár az Európai Bizottság által kiválasztott száz város közül a többi település jó gyakorlatait tudják átvenni.

Az Európai Bizottság száz uniós város számára biztosított közvetlen hozzáférésű támogatásáról azt mondta: az általuk tervezett klímavédelmi, energetikai és levegőtisztaság-védelmi akciókhoz a központi kormányzat támogatására is szükségük van.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere reménykeltőnek nevezte az egyeztetést abból a szempontból, hogy a három város és az ország pluszforrásokhoz juthasson a klímaváltozás elleni küzdelemben. Emlékeztetett: az Európai Bizottság régóta beszél a városok közvetlen támogatásáról, továbbá arról, hogy a nagyvárosoknak a klímaváltozás elleni küzdelem éllovasaivá kell válniuk.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy szakértői szinten kezdődjenek egyeztetések arról, hogyan tudják összehangolni a kormány és a városok elképzeléseit a klímaváltozás elleni küzdelemben, és úgy tudjanak a bizottsággal tárgyalni, hogy a program ne csak politikai célkitűzésként, egy kommunikációs eszközként, hanem a klímaváltozás elleni küzdelem pluszforrásaként is megjelenjen.

Ehhez partnerség kell – folytatta a főpolgármester, hangsúlyozva: az energiakrízis, amelyben élünk, az egzisztenciális kihívások, amelyek meghatározzák az életünket, „felülírják azokat a politikai különbségeket, amik mindig alkalmat szolgáltatnak arra, hogy ne működjünk együtt”.

Ilyen energiaárak és ilyen energiakrízis idején nincs nagyobb aktualitása semminek, mint aktív klímapolitikát folytatni – hangoztatta Karácsony Gergely.

Arról is szólt, a fővárosi önkormányzat elhatározta, hogy 2030-ig minden városi közszolgáltatást saját energiatermeléssel tudnak majd energiával ellátni, és vállalták azt is, hogy a lakosságot is hozzásegítik az energiahatékonysági beruházásokhoz.

Veres Pál, Miskolc polgármestere a környezetvédelem és a klímasemlegesség alapelvét hangsúlyozva döntő lépésnek nevezte, hogy pályáztak az Európai Bizottságnál.

Hozzátette: a város lehetőségként fogja fel, hogy pluszforrások bevonásával felgyorsulhatnak a tervezési folyamatok, majd meg is tudják azokat valósítani.

„Én abban bízom, hogy ez a program sikerre van ítélve” – fogalmazott a városvezető, ugyanakkor hozzátette: ezért tenniük is kell.

Az Európai Bizottság idén áprilisban jelentette be, melyik száz uniós város vesz majd részt abban a kezdeményezésben, melynek célja, hogy 2030-ig klímasemleges és intelligens városokká váljanak. A kiválasztott városok közé tartozik Budapest, Miskolc és Pécs is.

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó kezdeményezés 360 millió euró összegű finanszírozásban részesül majd a Horizont Európa programból a 2022-2023-as időszakban annak céljából, hogy meginduljon a klímasemlegesség 2030-ig történő eléréséhez szükséges innovációs munka.

Navracsics Tibor a sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, van-e bármilyen előrelépés az uniós forrásokkal kapcsolatban, azt mondta: „arra várunk, hogy az Európai Bizottság a mi válaszlevelünkre, amit augusztus 22-én küldtünk el, hivatalos választ adjon”. Erre a forma szerint szeptember 22-ig van lehetősége; addig is folynak szakértői egyeztetések az újjáépítési alap tekintetében is – tette hozzá.

Másik kérdésre válaszolva arról beszélt: az újjáépítés alap több mint felét digitális átállásra és zöld átállásra kell költeni, emellett vannak olyan célkitűzések, amelyek az Európai Bizottság korábbi, országspecifikus ajánlásaiban is megfogalmazódtak, és ezek egy csomagja az oktatáshoz kötődő reformlépések. Ezen belül szerepel a pedagógusok bérének emelése.

Arra a felvetésre, hogy mikor érkezhet uniós támogatás, a miniszter a jövő év első negyedévét reálisnak nevezte.

Végül arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy a bizottság politikai játszmára használja a helyreállítási alapot, Navracsics Tibor úgy fogalmazott: „az Európai Bizottság küldetésével ellentétes lenne, hogy ha politikai játszmák részévé tenné a Magyarországgal kötött megállapodást”.”

Forrás:
A klímabarát települések szövetségének képviselőivel egyeztetett Navracsics Tibor; OrientPress / MTI; 2022. szeptember 6.

Október közepén lehet kormánydöntés az egészségügy új stratégiájáról

„Október közepén lehet kormánydöntés az egészségügy új stratégiájáról – mondta a területért felelős államtitkár, de a béremeléssel kapcsolatban rendkívül óvatosan nyilatkozott a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara IX. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán Siófokon.

Amit nyáron ígértem, azt tartom is – mondta Takács Péter a mintegy egy órás felszólalásában, amelynek során kitért arra is, hogy folyamatos a szakmai párbeszéd a szakmai kamarákkal, ahol úgy az aktuális problémák, mint a stratégiai tervek is napirenden vannak.

A stratégia összeállt, ami a tárcaközi egyeztetéseket követően október közepén kerülhet a kormány asztalára – tett ígéretet a szakpolitikus, hozzátéve, hogy emiatt a bérekkel kapcsolatban még nem tud mint mondani. Annyit azonban megígért, hogy előterjesztésében azt fogja javasolni a kabinetnek, hogy ne nyíljon tovább a bérolló az orvosi és szakdolgozói fizetések között, és jelezte: erre egyértelmű a kormányzati szándék is.

– Mindenki azon dolgozik, hogy a szakdolgozók többet keressenek, és amennyiben sikerül az Európai Unióval megállapodásra jutnunk, akkor erre sokkal nagyobb lesz az esély – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg „a gazdasági realitás” sok mindent meghatároz.

A szakdolgozókat érintő terveit 3 fő célkitűzésben foglalta össze Takács Péter:
* pályaorientáció és utánpótlás
* szakdolgozói kompetenciák bővítése
* életpályamodell kialakítása.

Gyakorlatorientált képzési rendszer kialakítására tesz javaslatot az ágazatért felelős minisztérium, fókuszálva arra, hogy a nagy kórházakat érdekeltté tegyék a tanulók fogadásában, „behúzva” a középkorú, nagy tudással és tapasztalattal rendelkező rétegeket az oktatásba.

Az utánpótlás biztosítására 5-6 éves távlatokban gondolkodnak, az általános iskolák végzőseit célozva. Államilag szerveznék és támogatnák a MESZK által már elkezdett munkát, amelynek keretében elkötelezett és jó kommunikációs képességekkel felvértezett szakdolgozók az „ápolás nagyköveteiként” járják az oktatási intézményeket, népszerűsítve a hivatást.

Ismét nekifutnak a szakdolgozói kompetenciabővítésnek, amivel már 2017-18-ban próbálkozott a szakpolitikai irányítás, ám akkor az orvosszakmai lobbin elbukott – folytatta Takács Péter. Álláspontja szerint a koronavírus-járvány egyik pozitív hozadéka, hogy az orvoskar nyitottá vált ebben a kérdésben, mert az egyetemi diplomás szakápolók kiemelten álltak helyt a Covid időszakában. Hasonlóan jól szerepeltek a kiemelt kompetenciájú ápolók a Hajdú-Bihar megyei ügyeleti pilotban is, ahol a lakosság rendkívül elégedett volt a mentőtisztek és az APN-ek munkájával.

Labor- és képalkotó-diagnosztikai beutalót, meghatározott körben pedig receptet is írhatnának ezek a magasan képzett szakemberek – említette meg a tervezett többletkompetenciák között a szakpolitikus, hangsúlyozva, hogy a többletfeladattal több felelősség is jár.

A szakdolgozói életpályamodellt úgy kell kialakítani, hogy az ápolói hivatás vonzó legyen a fiatalok számára – folytatta Takács Péter. Bár első helyen a bérek rendezését említette, arra emlékeztetett, hogy a szakdolgozói átlagkereset jelenleg 545 ezer forint, ami a 2015-ös fizetés 2,5-szerese, igaz, ezért 200 óránál többet kell dolgozniuk a kollégáknak. Az orvosi fizetésekhez arányosított szakdolgozói béremelésben gondolkodnak, a kétosztatú rendszer helyett a kompetenciáknak megfelelő, sávos rendszert terveznek kialakítani, amelyben megjelenik a magasan képzett APN-ek magasabb juttatása is.

A Magyar Államkincstár adatai szerint most 75 jogcímen fizetnek ki valamilyen béren felüli juttatást a szakdolgozóknak, ezzel szemben az államtitkárság pótlékrendszere mindössze 3 fő csoportra épülne, és ezek mindegyikét az E-Alapból finanszíroznák:
* az elvégzett munka mennyisége;
* a dolgozó egyedi kvalitásai;
* a munkaadó által meghatározott pótlék.

A szakdolgozói életpályamodell elemei között a szakállamtitkár megemlítette az ösztöndíjakat, az otthonteremtési és lakhatási támogatásokat, az utazási, üdülési kedvezményeket, a család- és időskori támogatási programot. Mint fogalmazott, a szakmai szervezetek által javasolt elemek között számos olyan van, amelyet be is fognak vezetni.

A szakpolitikus beszámolójában ismét előkerült a munkaruhaprojekt, amelyen – beszámolója szerint – már dolgoznak az Országos Kórházi Főigazgatóságon. (A munkaruha, védőruha kérdéséről már 2016-ben is hosszas egyeztetések folytak a kollektív szerződés tárgyalásai során.)

Az államtitkár expozéjában több ponton is megerősítette a MedicalOnline korábbi beszámolóját, amelyben az ágazati stratégia egyes pontjait elemeztük. Többek között elmondta, mindaddig fenntartják az átlagfinanszírozást, amíg a kormány dönt a „teljesen új ágazati finanszírozási rendszerről”.

Forrás:
Október közepén dönthet a kormány Takács Péter programjáról; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2022. szeptember 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. szeptember 12.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

AF, A1könyvkímélő digitalizáló berendezés beszerz
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): ,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/173, 2022.09.06.
Ajánlati felhívás (Mentés szoftverkövetés, üzemeltetés (KBF/472/2022))
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/175, 2022.09.08.
Forrás.NET rendszer bevezetése és támogatása
Ajánlatkérő: Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat, Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet
Közbeszerzési Értesítő: 2022/175, 2022.09.08.
MS Nagyvállalati licencszerződés 2023-2025
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/176, 2022.09.09.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

K2195-4 tájékoztató az eljárás eredményéről (Oracle Kalkulációs rendszer)
Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: BI Consulting Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/172, 2022.09.05.
webMethods ESB on-premise használati jog beszerzés
Ajánlatkérő: NÜSZ Informatikai Szolgáltató Kft.
Nyertes: NTT DATA Business Solutions Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/173, 2022.09.06.
JDolBer felhasználási és támogatási szolgáltatás
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: Orgware Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.960.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/173, 2022.09.06.
Kormányzati Adatközpont bővítéseként DDoS védelmi
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: NTT Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 321.576.318,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/173, 2022.09.06.
Nyomtató és kapcsolódó TÜSZ beszerzése
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: A-Z Irodacentrum Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.360.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/173, 2022.09.06.
Informatikai szakrendszer megújítása
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt felelősségű társaság
Nyertes: LightPort Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.150.000 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/174, 2022.09.07.
Származási garancia kezelőrendszer működtetése
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes: Grexel Systems Ltd
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 73.864 EUR
Közbeszerzési Értesítő: 2022/174, 2022.09.07.
Komplex informatikai szolgáltatások ellátása 2022
Ajánlatkérő: Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Allied Software Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.368.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/175, 2022.09.08i.
Eredmény táj. – SQL és CIS szoftverbeszerzés(1516)
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Nyertes: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 68.051.072,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/176, 2022.09.09.

Ezrével töltik le a járműtulajdonosok az adóhivatal NAV-Mobil okostelefonos alkalmazását

„Az elmúlt egy hétben több mint negyvenezren töltötték le a NAV-Mobil okostelefonos applikációt, szeptember eleje óta percenként átlagosan négy letöltést regisztrálnak – erről tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője. Kis Péter András hozzátette: az érintettek feltehetőleg azért telepítették az adóhivatali appot, hogy a lehető legegyszerűbb és legmodernebb módon fizessék be a gépjárműadót, amely éppen a napokban esedékes.

Másfél millió érintett

A szóvivő felidézte, hogy idei gépjárműadó második részletét szeptember 15-éig kell leróni a 410-es adónemhez tartozó, 10032000-01079160 számú NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára. Erre a hónap elején csaknem másfél millió adófizető figyelmét hívta fel a hatóság, mégpedig úgy, hogy a szervezet levelet küldött a címzettek elektronikus tárhelyére. Ezután ugrottak meg a NAV mobiltelefonos applikációjának letöltési számai. Az alkalmazás egyébként a Google play áruházban és az Apple store-ban is elérhető.

Régi és új

A gépjárműadó rendezésére egyébként több módszer is adott. Az egyik a telefonos applikáció, ahol a Gépjárműadó-menüpontjot kell keresni. Emellett a címzetteknek kiküldött hatósági elektronikus levélben van egy közvetlen fizetési link is, amely internetes bankkártyás fizetést tesz lehetővé.

Ezek mellett a hagyományosnak mondható megoldások is rendelkezésre állnak, így például szóba jön a banki átutalás. – Ha valaki ezt a módszert választja, a közlemény rovatba – a rendszám helyett – mindenképpen írja be az adószámot vagy az adóazonosító jelet. Ha ez elmarad, akkor a NAV nem, vagy csak késve tudja a befizetőt azonosítani – hívta fel a figyelmet Kis Péter András.

Tájékozódni? Online!

A szóvivő hozzátette, hogy júliusban elindult a NAV új ügyintéző felülete, az Ügyfélportál. Itt belépéskor a felhasználó azonnal látja az adóhivatal által nyilvántartott adatait és adószámlája nettó egyenlegét. Ha például valakinek gépjárműadó-tartozása van, akkor azt az adószámlája lekérdezése után azonnal rendezheti is azt elektronikusan.”

Forrás:
Már nem csak a parkolást intézik telefonon az autósok; Világgazdaság; 2022. szeptember 11.

MI-vel egy igazságosabb társadalomért (Vágujhelyi Ferenc, NAV)

„A megalapozott közpolitikai döntések alapját a gazdasági és társadalmi folyamatok pontos ismerete jelenti, mondja Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetéséért felelős államtitkár, aki kormánybiztosként irányítja és felügyeli a NAV és a MÁK adatvagyonának optimalizálását. A hasznosításban komoly szerepet szánnak a mesterséges intelligenciának.

Hasznosítható gazdasági adatvagyon

– Évek óta beszél a kormányzat a nemzeti adatvagyon fontosságáról. Ennek fényében mi a jelentősége annak, hogy idén a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportját kormányhatározat hozta létre, mint ahogy önt is kormányhatározat nevezte ki a NAV és a Magyar Államkincstár adatvagyonának optimalizálására?

– A kormány ezzel azt akarja jelezni, hogy kulcsfontosságúnak tartja a közvagyon részét képező hazai adatvagyont, és az abban rejlő értékek kiaknázását. A világ megismerése mindig az adatok gyűjtésén és elemzésén alapult, csak míg régebben az új adatokért sokszor messzire kellett utazni, a 21. században az a szerencsés helyzet állt elő, hogy az adatok helybe jönnek. A digitális térben minden gazdasági eseményről, minden ellátási cselekményről keletkezik adat, és ezek Magyarországon tranzakciós szinten a NAV és a Magyar Államkincstár rendelkezésére állnak. A NAV az online pénztárgépekből, az étel- és italautomatákból, az elektronikus közúti árufuvarozási rendszerből, az online számlázásból vagy az építőipari és turisztikai rendszerekből elemi szinten gyűjti a gazdaság legtöbb adatát. A MÁK a támogatások és a kifizetett ellátások tekintetében rendelkezik nagy mennyiségű adattal.

Ráadásul hozzánk a valóságos és következményekkel járó adatok jutnak el, nem egy olyan kép, amit a felhasználó láttatni szeretne magáról, ahogy ez a közösségi média esetében történik. Egy befizetett számla után áfát lehet visszaigényelni, a munkabér után járulékokat kell fizetni, és így tovább. Ezekből az adatokból megbízható képet alkothatunk a gazdaság és társadalom pillanatnyi állapotáról és folyamatairól. Minél pontosabb ez a kép, annál megalapozottabb közpolitikai döntéseket lehet hozni. Végső soron ez a kormányzat célja, és ennek adott hangsúlyt az említett két kormányhatározat is.

– A nagy mennyiségű adat elemzésére léteznek jól bevált eszközök és módszerek. Mit tud ezekhez hozzátenni a mesterséges intelligencia?

– Valóban felmerülhet, nem csak nagyzási hóbort-e, hogy MI-t használunk elemzési feladatokhoz, hiszen végül is a hagyományos adattárházi és Big Data elemzési technológiának mind az adóigazgatásban, mind a vám- és pénzügyőrségnél komoly története van. Ezzel együtt az MI jelentős előrelépést kínál ezen a téren, mert a módszerei jelentősen különböznek a korábbiaktól.

– Melyek a legfontosabb különbségek?

– Az adattárházak kialakításánál az emberi intelligencia alapján felállítunk egy koncepciót arra, hogy mit és hogyan akarunk elemezni. A modellt az ember állítja össze, és megnézzük, hogy milyen eredményt ad. Ehhez a tranzakciós adatbázisokban tárolt adatokat átforgatjuk analitikus adatbázisokba, majd ezekből aggregátumokat, többdimenziós adatkockákat képzünk, és megvizsgáljuk, hogy modellünk alátámasztja-e az eredeti elképzelést. A mesterséges intelligencia esetében nem sok energiát fektetünk az adatok előkészítésébe. Az összeset bezúdítjuk egy adattóba (data lake-be), majd prekoncepciók felállítása nélkül különféle szempontok szerint, gépi tanulási módszereket alkalmazva elemezni kezdjük azokat. Itt is kiválasztunk persze bizonyos tulajdonságokat, metrikákat hozunk létre, de a modelleket már a gép alkotja meg, nem az ember. A modellek alapján felismerhetünk bizonyos szabályszerűségeket, például bizonyos jelenségek különböző gazdasági tevékenységek esetén is előfordulnak, hasonló viselkedést mutatnak. Ha ezek valódi jelentéssel bírnak, megtartjuk, és tovább finomítjuk a modellt, ha pedig nem, eldobjuk azt. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az MI alapú elemzések is anonimizált adatokon történnek, az adatvédelmi elvek és szabályok legszigorúbb betartása mellett.

– A mindennapi életre lefordítva milyen következtetéseket lehet levonni ezekből az elemzésekből?

– Kiderülhet például, hogy melyek a legmagasabb és legalacsonyabb adóteljesítményű vállalkozások. Megvizsgálhatjuk, hogy az előbbi csoportban nem méltánytalan-e, hogy a közteherviselésből ilyen aránytalanul veszik ki a részüket, míg az utóbbiaknál megnézhetjük, hogy az adóoptimalizálás során nem lépték-e túl a jogszabályi kereteket, így szabályozási javaslattal élhetünk a Pénzügyminisztérium felé.

– Mire kell figyelni adatmenedzsment szempontból az MI alapú adatelemzésnél?

– Fontos feladatunk, hogy meg kell teremteni a különféle adatbázisok közötti szemantikus interoperabilitást, vagyis jelentés szerint kategorizálnunk kell minden egyes bemenő paramétert. A mesterséges intelligencia ugyan képes felismerni a szemantikus azonosságot két adatbázis között, de jobb ezt előtte elvégezni. Oda kell figyelni a túlillesztés elkerülésére is.

– Ez mit takar?

– Azt, amikor két entitás, például két cég között bizonyos szempontból valódi korreláció van, és a tanító adatbázis alapján ezt az algoritmus meg is tanulja. Ám ha ez speciális eset volt, például csak Nyugat-Magyarországra jellemző, és mi mégis belevesszük a modellbe, akkor a modellünk nem lesz kellően általános. Valós, de korlátozott összefüggésből hamis következtetéseket vonunk le, és hibázunk, ha olyan körzetben is alkalmazni akarjuk a modellt, ahol az nem releváns.

– A NAV és a MÁK adatainak hasznosításának hol lesz a súlypontja? Elsősorban belső célokat szolgál, az államigazgatási döntéshozatal támogatja vagy a magánszemélyeket, a vállalkozásokat segíti?

– Amikor 15 évvel ezelőtt az akkori APEH-ben megkezdődtek az adattárház-építések és az azokra épülő elemzések, azok a belső munkafolyamatokat, a kockázatkezelést támogatták. Az én kormánybiztosi munkám ma alapvetően egy igazságosabb társadalom létrejöttét szolgálja. A NAV és a Kincstár adatai alapján megnézzük, hogy ki mennyit tett a közösbe, és ki mennyit vett ki onnan. Nem igazságtalan-e, ha valaki túl sokat tesz be, de keveset vesz ki? Mi az oka annak, ha valaki keveset tesz be, de sokat vesz ki? Az élethelyzetéből adódik vagy valamilyen csalárd tevékenység áll mögötte? Mi az ilyen elemzésekhez akarunk adatokat szolgáltatni, miközben nyilvánvalóan bezárjuk a kiskapukat, felszámoljuk a csalási lehetőségeket.

– A NAV a rendelkezésére álló adatok alapján már számos szolgáltatást kínál. Várható-e a jövőben újabb szolgáltatások elindítása?

– Azt az elvet követjük, hogy ha az adatok alapján teljesíthető az adatszolgáltatási kötelezettség, azt tegyük meg mi magunk, s minél kisebb feladatot hagyjunk az ügyfeleinkre. Amikor erre lehetőség van, elkészítjük az szja- vagy az áfa-bevallást az adózó helyett, de azt például nem tudjuk, hogy használták-e a cégautót magáncélra. Ezért inkább két másik fronton erősítjük szolgáltató jellegünket. Az első a támogató eljárások: ha valahol eltérést találunk, az adózóval együtt megnézzük, hogy mi az oka a devianciának, és ha gond van, büntetés nélkül javítható a bevallás. A másik, hogy szakítunk a hagyományos, nyomtatványokon alapuló gondolkodásmóddal. A nyomtatványok mindig a hivatal munkáját könnyítették meg, de az ezek alapján történő ügyintézés a 21. században már a társadalom elleni merényletnek tekinthető. Előbb-utóbb átállunk egy kérdezz-felelek típusú módszerre, ahol az ügyféllel közösen, élethelyzetek alapján, szekvenciálisan megyünk végig a folyamatokon, és úgy készítjük el a bevallásokat.”

Forrás:
MI-vel egy igazságosabb társadalomért; IT Business; 2022. szeptember. 8.

Informatika, távközlés, technika

MEKH: Harminc innovációs javaslat érkezett a szabályozási tesztkörnyezet kialakításához

„Összesen harminc energetikai innovációs javaslat érkezett a MEKH felhívására, melynek célja az volt, hogy a hivatal feltérképezze az energetikai szabályozási tesztkörnyezet kialakítását segítő fejlesztési irányokat és az esetleges szabályozási akadályokat – mondta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese.

A villamos energiáról szóló törvény 2022. szeptember 1-től hatályos szabályai alapján a MEKH számára lehetőség nyílik energetikai szabályozási tesztkörnyezet működtetésére. A tesztkörnyezet célja olyan energetikai innovációk piacra lépésének ösztönzése, amelyek elősegíthetik a villamosenergia-rendszer fenntarthatóságát, költséghatékony működtetését, a fogyasztói igények magasabb színvonalú kielégítését és az ellátásbiztonság növelését. A tesztkörnyezetben biztosítható, hogy az innovátorok egyes MEKH rendeletekben, ill. a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásoknak eltéréssel feleljenek meg.

A MEKH még tavasszal tett közzé felhívást, melyben az energetikai piaci szereplők innovációs projektjeinek rövid bemutatását kérte, illetve arra is kíváncsi volt, hogy vannak-e esetleges jogszabályi akadályai a projektek megvalósíthatóságának.

Ságvári Pál elmondta, hogy a sikeresen működő tesztkörnyezet kialakításához a hivatal szakemberei nemcsak a nemzetközi példákat térképezték fel, hanem a valós – éles üzemi – környezetben történő tesztelésre alkalmas hazai projekteket, illetve projekt-terveket is meg kívánták ismerni.

A hivatal felhívására harminc innovációs javaslat érkezett. A témák között szerepeltek az energiaközösségek kialakításával kapcsolatos javaslatok, az erőművek hatékonyságnövelését célzó újítások, de ötleteket kaptunk az elektromobilitás, az okosmérés, az energiatárolás, a hidrogénfelhasználás és a rugalmassági szolgáltatások témaköreiben is – tette hozzá a MEKH elnökhelyettese.

Ságvári Pál elmondta, hogy a beérkezett innovációs projektjavaslatok többsége ugyan nem azonosított akadályozó MEKH rendeleti vagy szabályzati előírást, így a törvényben definiált szabályozási tesztkörnyezetben nem kezelhető, de a MEKH mindenképpen ezeket is figyelembe véve dolgozza ki a tesztkörnyezet részletszabályait tartalmazó rendeletét, amelynek kihirdetését követően nyilvános iparági fórumot tart.”

Forrás:
Harminc innovációs javaslat érkezett a szabályozási tesztkörnyezet kialakításához; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2022. szeptember 7.

A Google Nimbus projektje tényleg olyan gonosz, mint amilyennek látszik?

„A feltételezett képességek még akkor is ijesztőek, ha a Google Cloud Vision API-ja 100 százalékban biztonságos lenne.

A Project Nimbus a Google, az Amazon és az izraeli kormány közös erőfeszítése, amely fejlett gépi tanulási modellek alkalmazásával futurisztikus megfigyelési képességeket vet be. Az Android Central szerint tetszik vagy sem, ez az állambiztonság jövőjének része, és semmivel sem szörnyűbb, mint sok más hasonló projekt. Sokan még odahaza és a lakóhelyük környékén is használnak hasonló technológiát.

Ahol a dolgok sötétté és csúffá válnak, az az, amit a Google mond a vállalat technológiáját használó Project Nimbus képességeiről. A Nimbus képzési dokumentumai hangsúlyozzák a Google Cloud Vision API arc, arcvonás és érzelem felismerési képességeit. Az egyik Nimbus képzési webináriumon a Google egyik mérnöke megerősítette egy izraeli ügyfélnek, hogy lehetséges lenne „a Nimbuson keresztül adatokat feldolgozni annak megállapítására, hogy valaki hazudik-e”.

Azaz a Google olyan algoritmusokat akar eladni, amelyekkel megállapítható, hogy valaki hazudik-e a rendőrségnek. Ez egy olyan tudomány, amelyet a Microsoft inkább otthagyott a benne rejlő problémák miatt.

Jerry Hildenbrand, az Android Central szenior szerkesztője azt állítja, hogy az egész projektet azért tervezték, hogy az izraeli kormány elrejthesse, amit csinál. Az Intercept portálra hivatkozik, ahol Jack Poulson, a Google Enterprise korábbi biztonsági vezetője szerint a Nimbus projekt egyik fő célja, „annak megakadályozása, hogy a német kormány az Izraeli Védelmi Erőkkel kapcsolatos adatokat kérjen a Nemzetközi Büntetőbíróság számára”. (Izrael állítólag emberiség elleni bűncselekményeket követ el a palesztinok ellen, egyesek jogértelmezése szerint.)

A Nimbus feltételezett képességei még akkor is ijesztőek, ha a Google Cloud Vision API-ja 100 százalékban biztonságos lenne. Képzeljük el a rendőrségi testkamerákat, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével döntenek arról, hogy vádat emelnek-e ellenünk és letartóztatnak-e vagy sem. Mindez félelmetessé válik, ha figyelembe vesszük, hogy a gépi tanulásos vizuális rendszerek milyen gyakran tévednek.

Hildenbrand szerint ez nem csak a Google problémája. Elég csak a YouTube, a Facebook vagy a Twitter tartalommoderációját megnézni. A kezdeti munka 90 százalékát számítógépek végzik moderációs algoritmusok segítségével, amelyek túlságosan gyakran hoznak rossz döntéseket. A Nimbus projekt azonban többet tenne annál, hogy törölné a gúnyos kommentünket. A beavatkozás akár az életünkbe is kerülhetne.

Egyetlen vállalatnak sincs semmi keresnivalója az ilyen típusú mesterséges intelligencia szállításában, amíg a technológia nem érik olyan szintre, ahol soha nem téved, és ez soha nem fog bekövetkezni – írja az Android Central szerzője, aki szerint a mesterséges intelligencia használata a bűnüldözésben a szükségtelen rossz, a Google pedig nem térhet le a „Ne légy gonosz!” elvével kijelölt útjáról.”

Forrás:
A Google Nimbus projektje tényleg olyan gonosz, mint amilyennek látszik?; Computerworld; 2022 szeptember 8.

Átadták a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt

„A 70 milliárd forintos beruházás, melynek építési munkálatai 2018-ban kezdődtek, a Robert Bosch Kft. része, a Budapesti Fejlesztési Központ kampuszának kibővítése.

„A Bosch neve 136 éve egyet jelent az élenjáró technológiákkal. A Bosch Budapest Innovációs Kampusz jól mutatja, hogy Magyarország – számos tehetséges és jól képzett mérnökével – egyre fontosabb szerepet játszik vállalatunk globális fejlesztési és gyártási hálózatában, az »Életre tervezve« szlogen jegyében létrehozott technológiák születésében. A Budapesti Fejlesztési Központ az elmúlt években a Bosch egyik zászlóshajójává, a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált” – mondta el az átadón dr. Stefan Hartung, a stuttgarti székhelyű vállalatcsoport igazgatóságának elnöke.

Csúcstechnológia 90 ezer négyzetméteren

A Budapesti Fejlesztési Központ létszámát tekintve a Bosch egyik legnagyobb európai fejlesztési központja. Ma mintegy 3000 szakember – programozók, villamosmérnökök, gépészmérnökök, fizikusok – dolgozik fejlesztéseken a Gyömrői úton.

A Bosch Budapest Innovációs Kampusz 1800 újgenerációs munkahelynek ad otthont, és 14 ezer négyzetméternyi műszeres kutató- és tesztlabor, egy különleges kültéri tesztpálya és egy csúcstechnológiás óriás tesztcsarnok is megtalálható a komplexumban, melyek a vállalatnál zajló szerteágazó technológiai fejlesztéseket szolgálják. „Az új Bosch Budapest Innovációs Kampusz meghatározó szerepet játszik elektromobilitási és automatizált vezetési megoldásaink fejlesztésében. Az új kampusz létrejöttét a Bosch csoport dinamikus hazai növekedése és újgenerációs fejlesztési projektjei indokolták” – fogalmazott dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Autós tesztpálya önvezető- és elektromobilitási rendszerek számára

Az új kampusz fontos része az egyedülálló felszereltségű 10 ezer négyzetméteres műszeres tesztpálya. Itt ellenőrzött körülmények között, a legkülönbözőbb útfelületeken, többféle szimulációs helyzetben tudják mérni és finomhangolni a jövő járműveinek ultrahang-, radar- és kameraalapú vezetéstámogató rendszereit. A zárt tesztpálya saját üzemanyag- és elektromos töltőállomással rendelkezik, sőt speciális pályavilágítási rendszert is kiépítettek a szürkületi és éjszakai fényviszonyok valósághű modellezéséhez.

Rezgésmentesített óriás tesztcsarnok

A kampusz egyik különlegessége az akár több kamion egyidejű befogadására is alkalmas tesztcsarnok, ahol precíziós óriás mérőkamrák segítségével zajlik majd a jövő személy- és tehergépjárműveinek fejlesztése, tesztelése. A tesztcsarnokban a repülőgépiparban és az űrtechnológiában használt speciális berendezések a környezeti rezgéseket teljesen kiszűrve biztosítanak különösen nagy pontosságú mérést a gépjárművek finomszenzorai számára.

A kampuszban az építészeti tervezés során különösen nagy hangsúlyt helyeztek a kreatív gondolkodást, inspirációt segítő közösségi terek létrehozására, a tárgyalókat az online egyeztetések profi lebonyolítására is alkalmas legmodernebb technikával szerelték fel. A munkavégzésre és feltöltődésre nemcsak az épületen belül, hanem a tetőkertben kialakított közösségi térben és az épületet körülölelő zöld parkban is lehetőség nyílik. Az alapfunkciók mellett a főépületben megtalálható egy 500 fő befogadására alkalmas, modern konferencia-technológiával felszerelt auditórium is, amely belső rendezvények mellett szakmai, üzleti és művészeti eseményeknek is otthont ad majd.

A beruházás nagyságrendjét jól mutatja, hogy a kampusz parkjában több mint 200 új fát, 40 ezer cserjét és évelő növényt, valamint 1,5 hektárnyi füvet és növénytakarót telepítettek. A 90 ezer négyzetméteres épülethez 46 ezer köbméter betont, 5600 tonna betonvasat, 700 tonna szerkezeti acélt és másfél millió méter elektromos kábelt használtak fel.”

Forrás:
Átadták a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt; IT café / Bosch; 2022. szeptember 8.

Digitális geopolitika és geoökonómia

A Világgazdasági Fórum szerint az újjáéledő félvezetőipar lesz Európa digitális jövőjének motorja

„A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van.

Európa digitális átalakulása összefonódik a félvezetőipar újjáélesztésével, amelyet globális leállások, szállítási zavarok és geopolitikai feszültségek sújtottak. A Világgazdasági Fórum szerint azonban Európának újjá kell élesztenie a félvezetőiparát, hogy felkészült legyen a jövőre. A probléma megoldása nem könnyű, de kritikus fontosságú.

Az EU azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a jelenlegi 9 százalékról 30 százalékra növeli részesedését a globális félvezetőiparban. Ehhez négy kulcsfontosságú lépés feltétlenül szükséges, amelyet az EU már most megtehet, hogy elérje ezt az ambiciózus célt – írja a WEF cikke.

1. Az együttműködés megkettőzése

Egyetlen szervezet vagy kormány sem képes egyedül átalakítani egy globális iparágat, ezért az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nyitott ökoszisztémákra és mély partnerkapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy az európai félvezetőipar előre mozduljon.

A félvezetők európai gyártása azonban jelentős költséghátrányokkal szembesül. Egy félvezetőgyártó üzem (fab) üzemeltetése Európában 40-50 százalékkal többe kerülhet, mint a világ más területein, ahol a kormányok támogathatják a gyártást. Az Európán belüli hasonló támogatások minden bizonnyal segítenék a versenyfeltételek kiegyenlítését.

A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van. Az európai értékláncban való együttműködés támogatására is van igény, különösen az olyan gyártók körében, amelyek esetleg túl kicsik ahhoz, hogy globálisan működjenek. Az Európán és az EMEA-régión belüli együttműködés mellett a tengeren túlra is át kell tekinteni. A közelmúltban elfogadott amerikai CHIPS és tudományos törvény, amely az amerikai félvezetőipar fellendítését célozza helyes irányba tett lépés. Ennél is fontosabb, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján koordinációt mutat.

2. Hozzuk össze a laboratóriumot és a gyárat

Európa egyik fő erőssége történelmileg a laboratóriumi kutatás és az akadémiai szféra volt, a gyártás azonban máshol, a félvezetőgyártó üzemekben zajlott. Arra kell törekedni, hogy a kutatást és a gyártás közelebb kerüljön egymáshoz. Ha a világ legnagyobb tehetségei közül néhányat Európában hasznosítunk, a régió meglévő kutatási kiválóságát ipari innovációvá alakíthatjuk a globális fogyasztók számára – írja a WEF. Felhívja a figyelmet, hogy a Kearney becslése szerint a következő évtizedben az európai gazdaság összességében 77-85 milliárd euró többlet GDP-hez jutna csak a chip-beruházások révén.

A jogalkotás az első lépés ahhoz, hogy ez valósággá váljon. Az uniós chiptörvény jelenleg az EU jogalkotási eljárásán megy keresztül, és célja, hogy több mint 43 milliárd eurónyi köz- és magánbefektetést mozgósítson. Ezáltal a gyártók hozzájuthatnának az európai gyarapodáshoz szükséges eszközökhöz: lehetővé válnának a kutatás-fejlesztésbe, a tehetséggondozásba és a támogató infrastruktúrába történő beruházások.

3. Megfelelő készségek a munkához

Minden termék mögött emberek állnak. Bár a beruházások és az innováció kulcsfontosságúak, a megfelelő tehetségek nélkül csak egy bizonyos pontig juthat el Európa, amely a világ egyik legváltozatosabb régiója.

Több mint 50 ország található itt, és tele van tehetséges emberekkel a gyártás, a kutatás-fejlesztés, a szoftverek és más tevékenységek területein. Ahhoz, hogy az EU technológiai és feldolgozóipari ambíciói megvalósuljanak, be kell fektetnie a reáltudományok (STEM) oktatásába, és innovatív módszereket kell kidolgozni a hagyományosan alulreprezentált csoportok bevonására. Kezdetnek ez azt jelenti, hogy elkötelezettnek kell lenni a sokszínűséget és befogadást célzó (D&I) erőfeszítések iránt a régió jelenlegi és leendő munkavállalóival szemben. A kormányoknak, az egyetemeknek és a magánszektorban működő vállalatoknak szavatolniuk kell, hogy a munkavállalók megszerezzék a jövőbeli munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségekkel.

A technológiai innováció gyorsan átalakítja az életet és a karriereket egyaránt, így a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés és a mérnöki munka területén szerzett készségek egyre fontosabbá válnak a különböző ágazatokban. Alapvető fontosságú, hogy senki ne maradjon le, miközben alkalmazkodunk ehhez az új környezethez.

4. A fenntarthatóság előtérbe helyezése

A chipipar energiaigényes, és munkára van szükség annak érdekében, hogy a gyártási folyamat összhangban legyen Európa zöld átállásával, és azzal a céllal, hogy 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el.

Európának zöldebb és fenntarthatóbb módon kell újjáépítenie a chipipart, hogy az iparág tevékenysége a jövőben ne menjen az éghajlat rovására. A példák sora hosszú a víztakarékosságtól kezdve az újrahasznosítási és visszanyerési projekteken, a megújuló energia felhasználásán és a gyártási műveleteken keresztül a hulladéklerakókba kerülő anyag nullára csökkentésére irányuló törekvésig.

A beszállítókkal való együttműködés segíthet az európai gyáraknak elérni ezt a célt. A partnerségekkel az ellátási lánc üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ra 30 százalékra csökkenhet, alacsonyabbra, mint amennyit befektetés és fellépés nélkül elérne. Emellett az ipari partnerekkel és ügyfelekkel való együttműködés támogathatja az energiahatékonyság növelésére és a technológiai ipar teljes szénlábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket – írja a WEF.

A fenntarthatóság beépítése a gyártási folyamatba létfontosságú lépcsőfok a fenntartható gyártás felé, amely a bolygónkra nézve komoly és tartós következmények nélkül vezet át minket a negyedik ipari forradalmon – teszi hozzá a cikk.

Európa félvezetőiparának és ellátási láncainak rugalmassá és fenntarthatóvá tétele nem lesz egyszerű és gyors feladat. De ez szükséges ahhoz, hogy a kontinens megvalósíthassa ambícióit, hogy továbbra is vezető technológiai erőközpont maradjon, miközben GDP-jét is növeli.”

Forrás:
WEF: Az újjáéledő félvezetőipar lesz Európa digitális jövőjének motorja; Computerworld; 2022. szeptember 6.

Támogatnia kell Európának a kvantum-számítástechnikát

„Hollandia élen jár a területen, az Európai Unió azonban nem csupán nem fektet be eleget a területen, de az összegeket is szétaprózza.

A Fraunhofer Társaság és a QuTech holland kvantumkutató központ közösen végez fejlesztéseket a kvantum-kommunikáció és a kvantum-információs hálózatok területén. Tom Berendsen holland európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának (ITRE) tagja júliusban kifejtette, hogy mivel az Európai Unió már most is nagy lemaradásban van a félvezetők terén, ezért a következő technológiákba, például a kvantumszámítógépekbe kellene befektetnie. Menno Veldhorst, a QuTech csoportvezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió vezető szerepet tölt be a félvezető kvantumszámítógépek kutatásában, de még nem áll készen azok alkalmazására. Az előrelépéshez több kutatásra és a termelés növelésére van szükség. Ehhez elengedhetetlenek a nagyobb beruházások és a chiptörvény szerinti fejlesztési irányok.

Most az európai kvantumtechnika úttörői stratégiai uniós finanszírozást sürgettek a „kvantumfölény” érdekében. „Ez a technológia valószínűleg fel fogja bolygatni a gazdaságot, és az országok most már jobban tudatában vannak ennek. A különböző kormányok erőteljesen bekapcsolódnak. Az Európai Uniónak ezt fel kell ismernie, és aktívan támogatnia kell a kvantumkutatás területét” – mondta Niels Bultink, a Qblox nevű startup vezérigazgatója.

Az úgynevezett kvantumfölény célja annak bizonyítása, hogy egy kvantumszámítógép képes olyan kereskedelmi vagy társadalmi érdekű problémák megoldására, amire hasonlóan rövid idő alatt egyetlen klasszikus számítógép sem. Így például az orvostudomány vagy az ellátási lánc logisztikája terén felmerülő problémák sokkal gyorsabban megoldhatók lennének. Jelenleg még egyetlen intézetnek, vállalatnak vagy országnak sem sikerült elérnie ezt a szintet, de a globális verseny megkezdődött, mivel a kvantumfölény elérése tudományos és gazdasági szempontból is hatalmas előrelépést jelentene.

Hollandia, a kvantumtechnológiák európai fellegvára mostanra túllépett az elvi teóriákon és a fejlesztési fázisba lépett. A következő fázis, nevezetesen a kvantumszámítógépek, -hálózatok és -érzékelők kereskedelmi forgalomba hozatala érdekében az ország „ökoszisztéma-megközelítést” alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy támogatják az oktatást, a kutatás-fejlesztést és a tudományt, de a technológia üzleti és befektetési aspektusait is.

„Ahhoz, hogy ezt a technológiát skálázni lehessen, meg kell érteni, hogy ezek a területek kölcsönösen függenek egymástól. A megfelelő tehetség, kockázati tőke és startupok nélkül nem leszünk képesek az iparágat felépíteni” – jelentette ki Somya Gupta, a QuTech innovációs és stratégiai partnerségekért felelős vezetője.

Jelenleg az első „Kvantumház” üzembe helyezése folyik a Delfti Műszaki Egyetemen. Ez egy olyan épület, amely 12 000 négyzetméteren kvantumcégeket, -befektetőket és -kutatókat fog összekapcsolni. A kvantumház megalkotását a Quantum Delta NL kezdeményezte. Ez a globális technológiai vállalatok, kormányzati ügynökségek és kvantumkutató központok köz- és magánszféra közötti partnersége. A Quantum Delta NL öt holland kvantumközpontot köt össze, amelyek Delft, Eindhoven, Leiden, Twente és Amszterdam.

A nemzeti kezdeményezés négy cselekvési irányvonalat követ: kutatás és innováció, ökoszisztéma- és piacfejlesztés, humán tőke és társadalmi hatás. A humán tőke tekintetében a Quantum Delta NL hangsúlyozza, hogy a tehetség és az oktatás a siker kulcsa, ezért új kvantumtechnológiai mesterképzéseket hoznak létre. Ami a negyedik cselekvési irányvonalat illeti, az elképzelés az, hogy bár a technikai kihívásokat még le kell küzdeni mielőtt a skálázható kvantum-alkalmazások elérhetővé válnak, a potenciális felhasználási eseteket már most fel kell tárni.

„A kvantum-alkalmazások etikai, jogi és társadalmi szempontjait a kezdetektől fogva figyelembe kell venni” – taglalta Freeke Heijman, a Quantum Delta NL vezetője.

A holland szakemberek kritizálták a stratégiai alkalmazások európai uniós szintű hiányát. A Quantum Delta NL például 615 millió eurót kapott a Nemzeti Növekedési Alapból a kvantumtechnológia fejlesztésére a következő hét évben. Ezzel szemben az Európai Bizottság csak a technológiai kihívások kezelésére irányuló kiemelt programjai részeként finanszíroz néhány kvantumtechnológiai programot. Heijman szerint azonban az a probléma, hogy ezek a pénzeszközök az Európai Unióban szétszóródnak, ahelyett, hogy konkrét projektekre irányulnának. „Úgy látjuk, hogy ez a tendencia az uniós beruházások felhígulását hozza magával. A hatás eléréséhez hasznosabb lenne, ha a stratégiai helyekre összpontosítunk” – emelte ki a véleményét ezzel kapcsolatban Heijman.

Ezt a problémát Garrelt Alberts, az Orange Quantum Systems startup vezérigazgatója is felvetette. „Az a megközelítés, hogy mindenki félmillió eurót kap, megöli a fejlődést. Nagyra törő céljaink vannak, drasztikusan növelnünk kell a kvantumchipek teljesítményét, és ehhez sok pénzre van szükség” – szögezte le a szakember.

Ami az európai chiptörvényre vonatkozó javaslatot illeti, Alberts remélte, hogy az fellendíti az ipari fejlődést és a termelést, ahogyan az más országokban, például Kínában már megtörtént. A chipekről szóló törvénytervezet legutóbbi változatában szerepel e terület előmozdítása a kvantumchipek innovatív tervezőkönyvtárai, a kvantumáramkörök és a vezérlőelektronika integrálására szolgáló kísérleti sorok, illetve tesztelési és kísérleti létesítmények révén. A pontos terveket és projekteket azonban még nem jelentették be.

Jelentős beruházások nélkül a skálázhatóság kérdése továbbra is megoldatlan marad. „Az Amerikai Egyesült Államokkal összehasonlítva az Európai Unióban a fejlett technológiával foglalkozó induló vállalkozások számára rendelkezésre álló tőke egyszerűen nem elegendő. Ezen sürgősen javítani kell, hogy nemzetközi szinten versenyképesek maradjunk” – közölte Matthijs Rijlaarsdam, a kvantumhardvereket fejlesztő QuantWare első embere.

A kvantum-számítástechnikában a technológiai kihívás a qubitek számának növelése és a hibák csökkentése. „Az összetett problémák megoldásához a qubitek mennyisége és minősége egyaránt döntő fontosságú. Mindkettőnek magas minőségűnek kell lennie” – mutatott rá Menno Veldhorst, a QuTech Delft docense. Jelenleg a kvantumchipekbe pakolható qubitek – a kvantumszámítógépek alapegysége – maximális száma Hollandiában 10 és 100 között van. Ahhoz, hogy elérjék a komplex feladatok feldolgozására alkalmas legalább 1000 qubit küszöböt, Niels Bultink szerint még legalább öt-tíz év kell, és ez csak a laboratóriumi fejlesztésekre vonatkozik. „Nem tudjuk, mikor érjük el a küszöböt, ezért nagyon kockázatos ezen a területen befektetni. Ahhoz azonban, hogy Európának egyáltalán legyen esélye, specializálódnunk kell, és be kell fektetnünk” – tette hozzá Somya Gupta. ”

Forrás:
Támogatnia kell Európának a kvantum-számítástechnikát; SG.hu; 2022. szeptember 10.

Úton a stratégiai autonómia felé: technológiai áttörést ért el a legnagyobb kínai mikrocsipgyártó

„A kínai SMIC biztosan képes 7 nanométeres csipeket gyártani, mindezt a szankciók ellenére. Bár a TSMC, az Intel és a Samsung már a 3 nanométeres félvezetők gyártását tervezik, úgy tűnik, hogy az ellenszélben lévő kínai gyártók ott lihegnek a nyakukban.

Kína legnagyobb csipgyártója, az SMIC technológiai áttörést ért el, és a legfejlettebb berendezések nélkül is képes 7 nanométeres felvezetőket készíteni – írja a South China Morning Post a kanadai székhelyű kutatócég, a TechInsigts jelentésére hivatkozva.

Az ottawai székhelyű vállalat még júliusban megvizsgálta a SMIC által gyártott MinerVA kriptovaluta bányász processzort, és arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csipgyártó annak ellenére érhette el technológiai áttörést, hogy nem jutott hozzá az iparág legfejlettebb ASML extrém ultraibolya litográfiai rendszereihez.

Az elemzők alaposabb vizsgálat után tették közzé a kutatási jegyzetüket, amiben azt állítják, hogy a SMIC biztosan elérte a technológiai szintet, így a kínai cég a világ vezető gyártóival (TSMC, Samsung, Intel) vetekedhet. A távol-keleti vállalat nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit.

A TechInsights megjegyezte, hogy a kínai cégnek a nyugati szankciók ellenére is mindössze két év kellett ahhoz, hogy elérje a 7 nanométeres gyártásképességet.

Összehasonlításképpen a TSMC-nek és a Samsungnak három, illetve öt évre volt korábban szüksége, hogy ugyanezt a szintet elérjék, és őket nem hátráltatta Washington.

A TechInsights legfrissebb megállapításai arra utalnak, hogy a SMIC számos, a TSMC által alkalmazott folyamatintegrációs döntést alkalmazott, mivel a kínai cég 7 nanométeres és a tajvani vállalat 7 nanométeres technológiái, tervei és innovációi között sok hasonlóság van. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az SMIC leigazolta a TSMC egyik vezetőjét, Liang Mong Songot.

Amerikai-kínai vetélkedés

A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig, a laptopokig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. A szegmenst jelenleg a tajvani TSMC uralja.

Évekkel ezelőtt a harmadik elnöki ciklusára készülő Hszi Csin-ping a legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést és ígéretet arra, hogy a távol-keleti ország tetemes beruházásokat fordít az ágazatba, hogy növelje önellátását. A kínai félvezetőgyártók rengeteg pénzhez jutottak, így sorra építik üzemeiket.

A szegmens legfontosabb vállalata a részben állami kézben lévő SMIC, amely globálisan az ötödik legnagyobb, egyben az ázsiai ország legnagyobb csipgyártója.

Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legfejlettebb technológiához.

2020 decemberében az akkori, Donald Trump vezette amerikai kormányzat nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva feketelistára tette a sanghaji székhelyű vállalatot, az SMIC kínai hadsereggel való kapcsolataira hivatkozva, amit a cég következetesen tagadott. Az SMIC így nem fér hozzá a holland ASML extrém ultraibolya litográfiai rendszereihez, amelyek a legfejlettebb csipek előállításához szükségesek, de más berendezések beszerzése is nehézkes a cégnek.

Az amerikai szankciók visszatartják a TSMC-t, a Samsungot, az Intelt és más vállalatokat, hogy a legújabb gyártástechnológiával felszerelt üzemeket hozzanak létre Kínában.

Jelenleg csak ez a három cég rendelkezik a 3 nanométeres technológiával, ám úgy tűnik, hogy a szankciók csak lassítani tudják a kínaiakat, mert az SMIC szorosan a nyomukban van.”

Forrás:
Technológiai áttörést ért el a kínai SMIC a csipgyártásban; Hornyák Szabolcs; Világgazdaság; 2022. szeptember 11.
Lásd még:
Comparison confirms that SMIC reaches 7nm without access to western equipment & technologies; TechInsights; 2022. augusztus 30.

Indulhat az amerikai félvezetőipart támogató hatalmas program, a CHIPS and Science Act

„A félvezetőgyártás gyors növelése mellett a kutatás-fejlesztés megerősítése is fontos cél.

Indulhat az USA-ban az utóbbi évek egyik legnagyobb félvezetőipart támogató programja, a CHIPS Act. Joe Biden elnök tegnap aláírta a kétpárti támogatással elfogadott törvény végrehajtási rendeletét, melytől olcsóbb félvezetőket, új munkahelyeket és a kritikus technológiák terén nagyobb biztonságot remélnek.

A végrehajtást egy irányító testület koordinálja majd, amelyben a különböző gazdasági minisztériumok mellett a védelmi minisztérium és a hírszerzés is kapott képviseletet.

Hat kiemelt szempont alapján támogatnak

A végrehajtási rendelet hat prioritást határoz meg a források szétosztására. Mivel állami pénzekről van szó, ezért az első szempont az adófizetők dollárjainak a védelme, amit azzal biztosítanának, hogy a támogatásra pályázóknak szigorú megfelelési és elszámoltathatósági követelményeknek kell megfelelniük.

Szintén prioritás a gazdasági és nemzetbiztonsági igények kielégítése, hiszen a törvény eleve azzal a céllal indult, hogy csökkentse az USA függőségét a külföldi gyártástól, valamint növelje az ország versenyképességét.

A törvény hivatott arra (3. prioritás), hogy hosszú távon biztosítsa az USA vezető szerepét az ágazatban. Ennek egyik sarokköve a regionális gyártási és innovációs klaszterek megerősítése és bővítése (4. prioritás). A hosszú távú versenyképességhez ugyanis méretgazdaságosságra és az egész ellátási láncot átfogó beruházásokra van szükség. Emiatt az alap- és alkalmazott kutatásoktól a támogató infrastruktúrán és a munkaerő-támogató programokon át a gyártásig mindenre kell támogatást biztosítani.

Az iparág nagy felfutását azonban nem az 52 milliárd dollártól várja a kormányzat: annak elsősorban az a szerepe, hogy katalizálja a magánszektor beruházásait (5. prioritás). Az állami támogatásnak az a feladata, hogy pótolja a piac hiányosságait, és csökkentse a befektetési kockázatokat, ezáltal jelentős magántőkét vonzzon be a további szükséges fejlesztések finanszírozására.

Mindez együttesen széles körű előnyöket kell eredményezzen a támogatásban érdekelteken túl a társadalom egészének (6. prioritás). Azaz a félvezetőgyártók mellett járulékos előnyöket kell generálnia a startupok, a munkavállalók, sőt az oktatás és a hátrányos helyzetű vállalkozások számára is.

Annak érdekében, hogy a pénzosztás transzparens legyen, a kereskedelmi minisztérium, amely a támogatásokhoz szükséges átvilágításokat is végzi, elindít egy önálló honlapot, amelyen az ígéretek szerint minden fontos információt közzétesznek majd.

Minden fronton erősítenie kell, ha versenyben akar maradni

Az USA több szempontból is lépéskényszerben van. A félvezetőipari gyártás ma már a távol-keleti országokban koncentrálódik. A Semiconductor Industry Association adatai szerint az ázsiai országokban gyártják a félvezetők több mint 80 százalékát, a fejlett félvezetők 90 százalékát pedig Tajvanon. De a kutatásban szintén erős Távol-Kelet, különösen Kína.

Innen nézve tehát érthető az USA törekvése a függetlenedésre, ahogy nagyobb függetlenségre törekszik az Európai Unió (részben az USA-val együttműködve) és Kína is. Utóbbi ráadásul már évek óta önti a pénzt az iparágba.

De épp a kínai példa lehet figyelmeztető jel: 2015 óta egyes becslések szerint 135 milliárd dollárt fordítottak az iparág felfuttatására, ám az eddigi eredmények nem túl fényesek.

A CHIPS Act kritikusai szerint ezek a törekvések eleve kudarcra vannak ítélve az iparág mára átláthatatlanul bonyolulttá vált globális ellátási láncai miatt. De még az amerikai félvezetőipar sem tartja egyhangúan pozitív lépésnek. Egyes vállalatok szerint a támogatás elsősorban a jelentős gyártókapacitással rendelkező cégeknek kedvez, míg az olyan innovatív tervező cégeknek, mint az AMD, a Qualcomm vagy az Nvidia, legfeljebb morzsák jutnak. A tegnap kiadott végrehajtási rendelet talán némileg csökkentheti ezeket a félelmeket.”

Forrás:
Biden kinyitotta a pénzcsapot az amerikai csipgyártóknak; Bitport.hu; 2022. augusztus 26.
Lásd még:
CHIPS and Science Act; Wikipédia

Enyhíti a Huawei-jel szemben bevezetett szankcióit az Egyesült Államok

„A nagyon is önös érdek: szeretné, ha a kulcsfontosságú szabványokról az USA mondhatná ki a döntő szót, és ebben az exporttilalom komoly akadály.

Enyhíti a Huawei-jel szemben bevezetett szankcióit az Egyesült Államok. A kereskedelmi minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatala (Bureau of Industry and Security, BIS) visszavonta több, korábban tiltott titkosítási technológia exportjára vonatkozó tilalmát. Mindezzel együtt nem enyhült a feszültség az Egyesült Államok és Kína között. Mint a BIS csütörtökön kiadott közleményéből (PDF) kiderül, az USA csupán jobb pozícióba akar kerülni a kulcsfontosságú globális szabványokról folytatott tárgyalások során.

Mint a rapid döntéseknél általában történni szokott, a Donald Trump elnöksége alatt életbe léptetett szankcióknál a hosszabb távon jelentkező mellékhatásokat kevésbé mérlegelték a döntéshozók. Még a közvetlenül érintett techcégek is legfeljebb a rövid távú (értsd: kiesik a vevő, csökken a negyedéves bevétel stb.) hatások miatt tiltakoztak.

Azóta azonban árnyalódott a kép: kiderült, hogy még olyan területeket is érint bizonyos technológiák exportjának a tilalma, mint a szabványosítás. Mint a BIS közleménye írja, az amerikai vállalatok körében zavar volt azzal kapcsolatban, hogy engedélyt kell-e kérniük, ha bizonyos technológiákat be akarnak vinni a szabványokról szóló tárgyalásokra – amelyeknek a kínai vállalatok képviselői nagyon is aktív tagjai. Ez a helyzet viszont hosszabb távon aláássa az USA részvételét és vezető szerepét a szabványosításban.

A BIS új iránymutatása szerint a felszabadított technológiákat is kizárólag szabványfejlesztési célokkal lehet átadni. Az engedély csak alacsonyabb szintű technológiákra vonatkozik, azokra nem, melyek akár nemzetbiztonsági, akár kereskedelmi kockázatot jelenthetnek.

Amerika úgy érzi, lemaradt

A Biden-kormányzat célja, hogy megerősítse (vagy visszaszerezze?) az USA technológiai vezető státuszát, amihez elengedhetetlen, hogy a szabványosítási fórumokon is az amerikai cégek fújják a passzátszelet. Az 5G jól mutatta, milyen fontos ez a tevékenység: a Huawei óriási elánnal vetette bele magát a fejlesztésekbe, a témában a legtöbb szabadalmat is a cég birtokolja, melyeken keresztül jelentős súllyal tudta befolyásolni az 5G-s szabvány alakulását. Ezt az USA-ban úgy értékelték, hogy Kína az 5G-ben komoly előnyre tett szert.

Az USA voltaképpen attól tart, hogy ha Kína befolyása erős lesz a szabványosításban, akkor olyan szabványok kaphatnak teret, amelyek az autoriter kormányok számára előnyösek. Erre már van példa: mint a The Register felhívja a figyelmet, a Huawei 2020-ban olyan módon bővítette az internetes protokollt, amely lehetővé teszi a hálózatok központi irányítását (felügyeletét). A kínai kormány és a Huawei ezt át akarná ültetni az IPv6-ba is. Magyarán a tét itt elég nagy: milyen lesz a jövő internete?

A Huawei elsősorban az ITU-n, a Nemzetközi Távközlési Unión keresztül akarja érvényre juttatni szabványosítási elképzeléseit, és nem a szokásos testületekben (Internet Engineering Task Force és az Institute of Electrical and Electronics Engineers), írja a brit szaklap. Amerika viszont biztosítani akarja, hogy minden szabványügyi testületben meghatározóvá váljon.

A kínai nyomulásnak reális veszélyei vannak (jó összefoglalót ad erről a The Diplomat egy történész vendégszerzője), de az is érdekes, ahogy a BIS megindokolja, miért fontos, hogy az amerikai cégek legyenek a szabványosítási folyamatok vezetői: „az USA erőfölénye a biztosítéka annak, hogy a liberális demokráciák és a nyitott piacok értékei beágyazódnak a technológiába”.”

Forrás:
Enyhítette a Huawei elleni szankciókat az USA. De nem önzetlenségből; Bitport.hu; 2022. szeptember 9.

Washington folytatja a technológiai keresztes hadjáratát Kína ellen

„Az Egyesült Államok folytatja a Kínával szembeni technológiai hadviselést. Egy új döntés értelmében a Fehér Ház megtiltja az amerikai cégeknek, hogy Kínában építsenek csúcstechnológiás gyárakat. Ez csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek részesülnek valamilyen állami támogatásban. Korábban a washingtoni adminisztráció az Nvidia és az AMD csipgyártókat szólított fel, hogy ne értékesítsenek csúcstechnológiát Kínába.

A Fehér Ház megtiltja a szövetségi támogatásban részesülő amerikai tech cégeknek, hogy a következő tíz évben fejlett technológiai létesítményeket építsenek Kínában – közölte Joe Biden amerikai elnök kormánya. Ezt a tervet egy ötvenmilliárd dollár értékű beruházással együtt hozták nyilvánosságra, aminek célja az amerikai félvezetőipar kiépítése – írta a BBC. A döntést valószínűleg az indokolta, hogy az üzleti csoportok több állami támogatást szorgalmaznak, hogy csökkenthessék a Kínától való függőségüket. Az elmúlt időszakban a globális csiphiány jelentős mértékben lassította a világ technológiai fejlődését és a termelést.

Ki fogunk építeni egy védőkorlátot, ami megakadályozza, hogy a csiphiány veszélyeztesse a nemzetbiztonságot. Nem engedhetjük, hogy az amerikai cégek csak azért, mert nem jutnak félvezetőkhöz Kínába, lapátolják az amerikai kormánytól kapott pénzt. Ennek érdekében tiltjuk meg, hogy a tudást és a technológiát Kínába vigyék a következő tíz évben – mondta az amerikai kereskedelmi miniszter, Gina Raimondo. Hozzátette, hogy a US Chips and Science Act nem tiltja, hogy a támogatott amerikai cégek azért bővítsék a már meglévő kínai gyáraikat, hogy növeljék az ottani értékesítésüket.

Augusztusban Joe Biden aláírt egy törvényt, ami 280 milliárd dollárt különít el a csúcstechnológiás gyártásra és tudományos kutatásokra. Ennek oka, hogy az USA megakadályozza a technológiai előnyének elvesztését. Ez a támogatási csomag adókedvezményeket tartalmaz azoknak a cégeknek, amik számítógépes csipgyártó üzemeket építenek az Egyesült Államokban.

Jelenleg az USA állítja elő a félvezetők globális kínálatának 10 százalékát.

Ez az arány az 1990-es években még nagyjából a teljes világpiaci kínálat 40 százaléka volt. A félvezetők elengedhetetlen alkatrészei a modern autóknak és az okostelefonoknak.

A washingtoni kínai nagykövet már felszólalt a döntés ellen, elítélte a US Chips and Science Act rendelkezéseit és kijelentette, hogy a Biden-kormányzat hidegháborús mentalitást folytat.

Több amerikai csipgyártó cég már most is a saját bőrén érzi a Fehér Ház Kína-ellenes magatartását. A hónap elején amerikai tisztviselők felszólították az Nvidiát és az AMD-t, hogy ne értékesítsenek több mesterségesintelligencia-csipet Kínába.

A Webbush Securities munkatársa, Dan Ives a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a tilalom fájdalmas lesz azoknak a cégeknek, akiknek kiterjedt a tevékenysége Kínában. Ezzel együtt arról is beszélt, hogy Washington döntése az érzékeny pontján találja el Pekinget. Szerinte ez után valóban fel fognak lángolni a geopolitikai feszültségek a két ország között.”

Forrás:
Washington folytatja a technológiai keresztes hadjáratát Kína ellen; Világgazdaság; 2022. szeptember 7.

Szakirodalom

Az Európai Számvevőszék értékelte, hogy az Európai Bizottság hogyan értékelte a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket

„2021 februárjában az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet: az eszköz célja, hogy mérsékelje a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. Az Unió pénzügyi támogatásának igénybe vételéhez a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk. Megvizsgáltuk ezen nemzeti tervek Bizottság általi értékelését és megállapítottuk, hogy az a folyamat összetettségét és az időkorlátokat figyelembe véve összességében megfelelő volt. Az eljárással kapcsolatban azonban több hiányosságot, a tervek sikeres végrehajtásával kapcsolatban pedig több kockázatot is feltártunk. Több ajánlást fogalmazunk meg annak érdekében, hogy a jövőben javuljon a Bizottság értékelési eljárása és csökkenjenek a tervek végrehajtását érintő kockázatok és kihívások.

A Számvevőszék különjelentése az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján.”

Forrás:
21/2022. sz. különjelentés: A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek Bizottság általi értékelése – összességében megfelelő, de a végrehajtás terén továbbra is vannak kockázatok; Európai Számvevőszék; 2022. szeptember 8.
Jelentés (PDF)
Válaszok: Európai Bizottság (PDF)
Időrendi áttekintés (PDF)

Az Európai Számvevőszék értékelése az uniós intézmények tevékenységéről a világjárvány idején

„Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése szerint az uniós intézmények jelentős ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot a Covid19-világjárvány idején. Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága egyaránt gyorsan és rugalmasan reagált, és ki tudta használni a digitalizáció terén végrehajtott korábbi beruházásainak előnyeit. Az uniós intézmények számára azonban még mindig nehézséget jelent, hogy a Covid19 utáni világban a lehető legjobban ki tudják aknázni a válság által felgyorsított innováció és rugalmasság lehetőségeit.

Az első Covid19-megbetegedésről hivatalosan 2020. január végén számoltak be Európában. A betegség néhány hét alatt az egész Unióban elterjedt. Mivel mindenkit arra buzdítottak, hogy maradjon otthon és dolgozzon távmunkában, a vállalatoknak és az intézményeknek meg kellett találniuk az üzletmenet-folytonosság biztosításának módját. Az uniós intézmények a közelmúltban már más egészségügyi és biztonsági válsághelyzetekkel is szembesültek: ilyen volt az ebolajárvány kitörése (2014), ami az uniós külképviseleteket érintette, illetve a brüsszeli (2016) és a strasbourgi (2018) terrortámadások. A Covid19-válság mértéke és időtartama azonban példa nélküli volt. Az uniós intézmények válsággal szembeni ellenálló képességének értékeléséhez a számvevők megvizsgálták az intézmények felkészültségi szintjét, és azt, hogy azok hogyan néztek szembe a Covid19-világjárvánnyal, és milyen tanulságokat vontak le tapasztalataikból.

„Az uniós intézmények nem voltak felvértezve a Covid19-válsággal szemben. A válság mély és messzemenő hatást gyakorolt az intézmények működésére és személyzetük munkamódszereire – nyilatkozta Marek Opioła, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Reziliensnek azok a szervezetek tekinthetők, amelyek képesek a tanulásra, és megerősödve kerülnek ki a válságból. Véleményünk szerint az uniós szervek a válság elmúlt két évében bizonyságot tettek ellenálló képességükről.””

Forrás:
Az Európai Számvevőszék pozitívan értékeli az uniós intézményeknek a világjárvány idején tanúsított ellenálló képességét; Európai Számvevőszék; 2022. szeptember 1.
18/2022. sz. különjelentés: Az uniós intézmények és a Covid19-válság – Az intézmények gyorsan reagáltak, de továbbra is kihívást jelent a válságvezérelt innováció és rugalmasság legjobb kihasználása (PDF)
Válaszok: Európai Bizottság (PDF)
Válaszok: Európai Parlament (PDF)
Válaszok: Az Európai Unió Tanácsa (PDF)
Válaszok: Az Európai Unió Bírósága (PDF)
Időrendi áttekintés (PDF)

Törvények, rendeletek

Megalakul a Védelmi Igazgatási Hivatal

„Megalakul a Védelmi Igazgatási Hivatal – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdán az MTI-vel.

Azt írták: az Alaptörvény kilencedik módosításával megkezdett védelmi és biztonsági szabályozási reform következő állomásaként október 1-jei hatállyal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő költségvetési szerv alakul.

A Védelmi Igazgatási Hivatal megalakításának célja az ország biztonságának fokozása, a védelemhez és a biztonsághoz kapcsolódó igazgatási feladatok, valamint az összkormányzati felkészülés összehangolása a válságkezelés és a különleges jogrendi feladatellátás terén – jelezték.

A Védelmi Igazgatási Hivatal november 1-jétől – a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény hatályba lépésétől – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerveként működik – áll a közleményben. ”

Forrás:
Bejelentették a Rogán Antal alá tartozó hivatal felállítását; Infostart / MTI; 2022. szeptember 7.
337/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet a Védelmi Igazgatási Hivatalról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 145. szám; 2022. szeptember 7.; 6060-6062. o. (PDF)

37. szám, 2022. szeptember 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális geopolitika és geoökonómia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális geopolitika és geoökonómia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek