Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kormányzat a mezőgazdaság és élelmiszer-termelés teljes modernizációját célozza meg

„A Vidékfejlesztési Programban megítélt támogatások kifizetéséhez kapcsolódóan a magyar költségvetés az idén 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forint már megérkezett az érintettekhez – jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton, Balkányban, egy gazdafórumon.

A tárcavezető hangsúlyozta, a kormányzat eltökéltségét mutatja, hogy az agrárium fejlesztésére rendelkezésre álló, soha nem látott mértékű forrás a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszer-termelés teljes modernizációjára nyújt lehetőséget. Az újabb pályázatok támogatása pedig azzal vált lehetővé, hogy áprilisban a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte a kormány. Az agrárminiszter emlékeztetett, a Közös Agrárpolitika átmeneti éveinek mondott 2021-ben és 2022-ben 1500 milliárd forint forráskerettel hirdetett meg az Agrárminisztérium új pályázati felhívásokat.

Nagy István kifejtette, a most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat megújítására pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés. Mindezek mellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány-előállító üzemek támogatására benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrást ítéltek oda az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak.

A gazdálkodók idén, az első negyedévében csaknem 159 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron számolva, 7 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Ezek a beruházások hozzájárulnak az ágazat versenyképességének és inputhatékonyságának növekedéséhez, ami a mostani, sokrétű kihívással jellemezhető helyzetben különösen fontos – részletezte a miniszter.”

Forrás:
Rekordösszeg az agrárium fejlesztésére; Agrárminisztérium; 2023. június 3.

94. Ünnepi Könyvhét, 2023. június 8-11.

„A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén 94. alkalommal rendezi meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az Ünnepi Könyvhetet és 22. alkalommal a Gyermekkönyvnapokat. Az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvénysorozatára ebben az évben június 8–11. között kerül sor a Vörösmarty tér, a Vigadó tér és a Duna-korzó területén.

A 94. Ünnepi Könyvhét megnyitó programja június 8-án 16 órakor kezdődik Vörösmarty téren: a díszegyenruhába öltözött Tűzoltózenekar zenés bevonulása után Gál Katalin, az MKKE elnöke köszönti a látogatókat. Ezt követően Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, Petőfi Sándor életművének elismert szakértője nyitja meg a Könyvhetet, majd Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Budapest 150 – Könyvfőváros program alkalmából mond ünnepi beszédet. Ezután kerül sor a Szép Magyar Könyv 2022 verseny ünnepélyes díjátadójára. A nyitó nap estéjén Vecsei H. Miklós és alkotótársai – Pilinszky János és Csoóri Sándor életműve alapján készült– QJÚB / A kocka kibontása című legújabb koncertszínházi előadásukat mutatják be a Vörösmarty téri színpadon.

A négynapos rendezvényt az MKKE és a Budapest 150 – Könyvfőváros által szervezett programok, a résztvevő könyvkiadók műsorkínálata és könnyűzenei koncertek színesítik. A három helyszínen 160 kiállító, 146 standdal várja az érdeklődőket idén.

A vidéki, országos megnyitónak Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa ad otthont. Június 9-én Grandpierre Attila fizikus, csillagász , író; a Vágtázó Halottkémek ikonikus együttesének tagja és Gál Katalin, az MKKE elnöke nyitja meg az országos könyvheti programsorozatot, melyhez színes programok csatlakoznak Veszprémben és a Bakony-Balaton régióban.

A megszokott módon elérhető lesz a Könyvhetet kísérő kiadvány, a Könyvheti Prospektus, melynek nyomtatott verziójából a helyszínen, online formában pedig az Ünnepi Könyvhét weboldalán tájékozódhatnak az olvasók az újdonságokról. A Könyvheti Jegyzékre ebben az évben is – a hagyományoknak megfelelően – 2023 januárjától megjelenő, magyar nyelven, magyar szerzőtől származó első kiadású művek, illetve klasszikus magyar nyelvű, magyar szerzőjű művek átdolgozott kiadásai, új adaptációi kerülnek fel. A Könyvheti Jegyzéket online formában érheti el az érdeklődő olvasóközönség, a könyvheti honlap rovatait folyamatosan töltjük fel (www.unnepikonyvhet.hu).

A 94. Ünnepi Könyvhét hivatalos sajtótájékoztatóját május 30-án, kedden 11 órakor tartjuk a Gerbeaud Kávéházban. A sajtótájékoztató résztvevői: Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Orosz Márton, művészettörténész, a Vasarely Múzeum igazgatója, a Szép Magyar Könyv verseny zsűrijének elnöke, Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, Both Gabriella, szerkesztő, Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója és Gáspár Máté, a Budapest Brand művészeti vezetője.”

Forrás:
Az MKKE közleménye a 94. Ünnepi Könyvhétről; Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE); 2023. május
Az Ünnepi Könyvhét prospektusa (le is lehet tölteni)

Közigazgatás, politika, jog

Postapartneri program: együttműködés a Magyar Posta Zrt. és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) között

„A Posta érték, ezért a postából ki kell hozni a maximumot és még versenyképesebbé kell tenni. Meg kell teremteni a gazdaságos és fenntartható működés feltételeit, továbbá a Postának az ország legnagyobb postai szolgáltatási és csomaglogisztikai vállalataként meg kell felelnie a 21. század elvárásainak. Biztosítani kell, hogy a Posta az ország minden pontján magas színvonalú és ügyfélközpontú szolgáltatást biztosítson a lakossági és üzleti ügyfelei számára egyaránt. A Magyar Posta Zrt. új partneri programja arra teremt lehetőséget a kistelepülések lakossága számára, hogy a postai szolgáltatásokat továbbra is helyben, a korábbinál akár hosszabb nyitvatartási időben és több szolgáltatással egyidejűleg vehessék igénybe. Ennek támogatása érdekében írt alá együttműködési megállapodást dr. Balczó Barnabás, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója és Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A Magyar Állam és a Magyar Posta Zrt. által kötött Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés kiemelt feladatként fogalmazza meg a Társaság számára, hogy a postai szolgáltatásokat mindenki számára elérhető áron és ugyanolyan színvonalon nyújtsa. A célok elérése érdekében a Társaság új postapartneri programot indított el. A program népszerűségét jól példázza, hogy a meghirdetése óta eltelt két hónapban 113 településen – 48 önkormányzattal és 65 vállalkozással együttműködésben – indult meg a szerződéskötés folyamata és további 741 településen vannak folyamatban egyeztetések. Az új partneri modell keretében a meglévő vállalkozói vagy szolgáltatói tevékenység mellett végezhetők a postai feladatok, így az érintett partnerek egyszerre növelhetik az ügyfélkörüket és árbevételüket. Ez a lakosság számára is előnyös, hiszen egy helyen, egyszerű módon, több szolgáltatáshoz jutnak hozzá.

„A TÖOSZ mintegy 1700 település polgármesterével van személyes kapcsolatban, amelyekkel kölcsönös és folyamatos információáramlást tart fenn, ami remek lehetőség a Postának, hogy az új postapartneri program előnyeit, üzleti hozadékát megismertesse az érintett kistelepülések önkormányzataival, rajtuk keresztül pedig a helyi vállalkozókkal. Nekünk tehát alapvető érdekünk a TÖOSZ-szal való együttműködés, ezért jelentkeztünk a szervezetnél a program megismertetésének szándékával. Bízunk abban, hogy a következő félévben az ő kommunikációjukkal és közbenjárásukkal minél több kistelepülés és helyi vállalkozó látja meg az üzleti potenciált az új partneri programban és lép együttműködésre a Magyar Postával.” – nyilatkozta dr. Balczó Barnabás, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója.

„Gyakorló polgármesterként magam is tapasztalom, hogy mekkora jelentősége van egy olyan közösségi térnek egy település életében, ahol a 21. század modern eszköztárát használva intézhetik a helyiek az ügyeiket. Ennek a térnek szerves része kell, hogy legyen a posta, hiszen a postai szolgáltatások helyben tartásával a lakók életminősége javítható és a település egésze könnyebben kapcsolható a gazdasági vérkeringésbe. A legnagyobb taglétszámú magyar önkormányzati érdekvédelmi szervezetként mi pontosan ismerjük a kistelepüléseket, ezért mi azt tudjuk vállalni, hogy ennek a partnerségnek az előnyeit, üzleti hasznát megismertetjük a tagönkormányzatainkkal, rajtuk keresztül pedig a helyi vállalkozásokkal, és minden kommunikációs csatornát megragadunk az információáramlás támogatására”- tette hozzá Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke.

A most aláírt megállapodás keretében a Magyar Posta vállalja, hogy a TÖOSZ-t kiemelt partnerként kezeli, a szervezet postai hálózattal és postai szolgáltatásokkal kapcsolatos megkereséseire soron kívül válaszol, és konzultációs lehetőséget biztosít számára. Az együttműködésre mindkét fél munkacsoportot hoz létre, melynek feladata az egyeztetés, az érdeklődő helyi vállalkozók, önkormányzatok oldaláról felmerülő kérdések tisztázása és az új partnerségek kialakításának támogatása.

A posta partneri program részleteiről az alábbi honlapon tájékozódhat:

https://www.posta.hu/partneri_program

Forrás:
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Posta Zrt. és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az új postapartneri program előnyeinek megismertetésében a TÖOSZ is közreműködik; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2023. május 31.

Új elnököt neveztek ki a Központi Statisztikai Hivatal élére

„Megszűnik a megbízatása a Központi Statisztikai Hivatal elnökének, Vukovich Gabriellának 2023. június 10-től – olvasható a Magyar Közlönyben.

A Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztét a jövőben Kincses Áron tölti majd be.

Az új elnök 2023. június 11-től veszi át a KSH vezetését, megbízatása 7 évre szól.

Kincses Áron a Magyar Tudományos Akadémia doktora. PhD-fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földtudományi Doktori Iskola, földrajz-meteorológia doktori programjában szerzete. Előtte a Debreceni Egyetemen végezte el a matematika és fizika szakot. A KSH-nál statisztikai elemző szakképesítést szerzett.

Eddig a KSH elnökhelyetteseként dolgozott, ezt a megbízatást 2017. március 1-én szerezte. 2020 óta a Miskolci Egyetem docense.”

Forrás:
Új elnöke lett a Központi Statisztikai Hivatalnak; Világgazdaság; 2023. június 3.

Megalakult a GINOP Plusz Monitoring Bizottság

„A hazai társfinanszírozással együtt összesen 2300 milliárd forint keretösszegű Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz továbbra is a legnagyobb hazai program, ezzel is jelezve a kormányzat elkötelezettségét a munkahelyek védelme, a gazdasági növekedés, a hazai vállalkozások versenyképességének fokozása és a fenntartható foglalkoztatás vonatkozásában.

A célok elérése érdekében a GINOP Plusz öt prioritása többek között a hazai kkv-szektor fejlesztését, vállalati kutatás-fejlesztési projektek támogatását, a fiatalok elhelyezkedését, aktív munkaerőpiaci programokat, valamint szakképzési és felsőoktatási fejlesztéseket célzó beavatkozásokat tartalmaz.

A koronavírus járvány, majd az energiaválság miatt kialakult gazdasági helyzetre tekintettel a GINOP Plusz keretében már nyolc, vállalkozásokat támogató felhívás megjelent hazai költségvetési előfinanszírozás segítségével, mely révén több ezer kkv jutott hozzá közel 400 milliárd forint fejlesztési forráshoz. Ezekről a konstrukciókról, valamint a jövőbeni tervekről is egyeztetett a kormányzati és civil tagokat felsorakoztató monitoring bizottság, amelynek elnöke Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára. A konstruktív, sok hozzászólással, javaslattal gazdagított ülés egyhangúan elfogadta a már meghirdetett felhívások véglegesítéséhez, és új felhívások jövőbeli meghirdetéséhez szükséges alapdokumentumokat.”

Forrás:
Lóga Máté: Megalakult a GINOP Plusz Monitoring Bizottsága; Gazdaságfejlesztési Minisztérium; 2023 június 2.

Európai Unió

Új, egységes szabadalmi rendszer lesz az Európai Unióban

„A Bizottság üdvözli, hogy a mai napon bevezették az új egységes szabadalmi rendszert, amelynek révén a vállalatok számára könnyebb és egyszerűbb lesz megvédeni az innovációikat Európában és kiaknázni a szellemi tulajdonukat. Az egységes szabadalmi rendszer erősíteni fogja az uniós innovációt és versenyképességet, és kiteljesíti a szabadalmak egységes piacát. Kezdetben 17 tagállamra fog kiterjedni, amelyek összesen az EU GDP-jének mintegy 80%-át teszik ki. A jövőben további tagállamok is csatlakozhatnak.

Az egységes szabadalmi rendszer egyablakos ügyintézést biztosít a szabadalmak európai bejegyzéséhez és érvényesítéséhez. Ez alacsonyabb költségeket, kevesebb papírmunkát és kisebb adminisztratív terhet jelent az innovátorok, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A vállalatoknak és más innovátoroknak lehetőségük lesz arra, hogy találmányaikra egyetlen „egységes” szabadalmat kapjanak, amely valamennyi részt vevő tagállamban érvényes. Ennek köszönhetően nem lesz szükséges végigjárni a különböző nemzeti szabadalmi jogszabályok és eljárások szövevényes rendszerét, és az európai szabadalmakra alkalmazandó meglehetősen költséges nemzeti jóváhagyási követelmények is megszűnnek.

Emellett létrejön az új Egységes Szabadalmi Bíróság, amelynek hatásköre kiterjed az egységes és a már meglévő európai szabadalmakra is, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hatékonyabban érvényesítsék szabadalmi jogaikat. Az Egységes Szabadalmi Bíróság következetesebb jogi keretet fog biztosítani a szabadalmi jogviták számára, és csökkenteni fogja annak az esélyét, hogy egymásnak ellentmondó határozatok szülessenek. Egész pontosan a nemzeti bíróságok előtti sokféle párhuzamos eljárás helyébe az Egységes Szabadalmi Bírósághoz benyújtott egyetlen kereset lép.

Az új egységes szabadalmi rendszer fő előnyei a következők:

  • Csökkennek a szabadalmi oltalmak költségei Európában: az új rendszer költséghatékony megoldást jelent a részt vevő tagállamokban a szabadalmi oltalom terén, mivel nem lesz többé szükséges az egyes uniós országokban külön-külön lefolytatni a nemzeti jóváhagyási és megújítási eljárásokat, amelyek több költséggel járnak és nagyobb terhet jelentenek. Az egységes szabadalom 10 éves időszakra szóló megújítási díja nem éri el az 5 000 eurót sem, szemben a részt vevő tagállamokban jelenleg érvényes, összesen körülbelül 29 000 eurós megújítási díjjal. Az egységes szabadalom jelentősen csökkenteni fogja a különbséget a szabadalmi oltalom költségeinek terén az EU és főbb kereskedelmi partnerei, például az USA vagy Japán között.
  • Szabadalom bejegyzése egyablakos ügyintézéssel: a már meglévő európai szabadalomra építve az új, egyszerűsített eljárás révén, amely egyetlen, az Európai Szabadalmi Hivatal által jóváhagyandó egységes hatály iránti ingyenes kérelem benyújtásából áll, kevesebb idő és költség ráfordításával lehet majd megszerezni a több uniós országban érvényes szabadalmi oltalmat.
  • Egységes szabadalmi oltalom a részt vevő uniós országokban: Az egységes szabadalom olyan közös szabadalmi jogcím, amely egységes oltalmat biztosít az Unió GDP-jének mintegy 80%-át adó 17 részt vevő tagállamban, amelyek közt ott van a három legnagyobb uniós gazdaság, nevezetesen Németország, Franciaország és Olaszország. A jövőben várhatóan további tagállamok is csatlakoznak majd a rendszerhez, és a végső cél az, hogy az egész EU-ra kiterjesszék.
  • Nagyobb jogbiztonság a szabadalmak érvényesítése terén: az új Egységes Szabadalmi Bíróság megkönnyíti a szabadalmi jogviták kezelését, valamint egységesebbé és kiszámíthatóbbá teszi az igazságszolgáltatási keret működését. Kiküszöböli annak kockázatát is, hogy a részt vevő tagállamok eltérő jogi döntéseket hozzanak, mivel az Egységes Szabadalmi Bíróság előtti egyetlen kereset lép a nemzeti bíróságok előtti párhuzamos eljárások helyébe. Az Egységes Szabadalmi Bíróság jelentős előnye, hogy nemcsak az új egységes szabadalmakkal, hanem a más európai szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákat is kezelni fogja.
  • Innováció, versenyképesség és gazdasági növekedés: mivel egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi a feltalálók és a vállalkozások számára a szellemi tulajdonuk Unión belüli védelmét és érvényesítését, az új egységes szabadalmi rendszer ösztönözni fogja az innovációt. Emellett elő fogja mozdítani az új technológiák és termékek fejlesztését és kereskedelmi hasznosítását, valamint javítani fogja a versenyképességet és a gazdasági növekedést, ugyanakkor hozzá fog járulni ahhoz is, hogy külföldi befektetéseket vonzzon az EU-ba.

Eljárás

Az egységes szabadalom megszerzésére irányuló eljárás első lépése az európai szabadalmi bejelentés benyújtása az Európai Szabadalmi Hivatal felé. Az Európai Szabadalmi Hivatal ezt követően vizsgálatot folytat le, amely – ha pozitív eredménnyel zárul – az európai szabadalom megadását eredményezi. Ez az eljárási szakasz már ma is létezik, és változatlan marad.

Ezt követően a szabadalom jogosultja a szabadalom megadásától számított egy hónapon belül a részt vevő tagállamokban érvényes egységes hatály iránti kérelmet nyújthat be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. Ugyanakkor az európai szabadalom jogosultja az egységes szabadalmi rendszer hatálya alá nem tartozó további országokban is hatályosíthatja a szabadalmat a jelenleg alkalmazandó nemzeti eljárásoknak megfelelően és a tervezett földrajzi hatókör szerint.

Háttér-információk

Az Európai Szabadalmi Hivatalt 1978-ban hozták létre, és nagy előrelépést jelentett az addig létező nemzeti szabadalmi rendszerekhez képest. Azonban az európai szabadalom megadását követően létrejönnek az egymástól független nemzeti szabadalmak is. Ennek következtében a szabadalmi jogviták rendezése külön-külön, több nemzeti bíróság előtt történik, ami azzal a veszéllyel jár, hogy eltérő határozatok születhetnek.

2000-ben a Bizottság előterjesztette az egységes szabadalmi rendszer alapját képező két jelenlegi uniós rendeletre vonatkozó első javaslatokat. A két rendeletet 2012-ben fogadták el. Az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás a részt vevő tagállamok által 2013-ban aláírt kormányközi megállapodás. Az idei év elején az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás összes megerősítéssel kapcsolatos követelménye teljesült, ezáltal a megállapodás 2023. június 1-jén hatályba léphet (legelőször 17 tagállam részvételével).

Azonban a szabadalmaztatás jogi keretének több más aspektusa továbbra is javításra szorult. A Bizottság ezért 2023. április 27-én az egységes szabadalmi rendszer kiegészítésére irányuló intézkedéseket javasolt, nevezetesen olyan új szabályokat, amelyek a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra, a szabadalmak válsághelyzetben történő kényszerengedélyezésére, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványokra vonatkozó jogszabályok reformjára, többek között az egységes kiegészítő oltalmi tanúsítvány létrehozására vonatkoznak.

További információk

Kérdések és válaszok az egységes szabadalomról

Tájékoztató az egységes szabadalomról

Az egységes szabadalmi oltalomról szóló rendeletek: 1257/2012/EU és 1260/2012/EU rendelet

Az Egységes Szabadalmi Bíróságot létrehozó megállapodás

A Bizottság egységes szabadalmi weboldala

Részletes információk az Európai Szabadalmi Hivataltól

Az Európai Szabadalmi Hivatal és az Egységes Szabadalmi Bíróság brosúrája az egységes szabadalmi rendszerről

Iratkozzon fel az Európai Bizottság ingyenes, belső piaci, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikai hírlevelére.

Idézet(ek)

„Az egységes szabadalmi rendszer nemcsak innovátoraink és európai versenyképességünk javát szolgálja. Külföldi befektetéseket is segít majd az EU-ba vonzani. Ez az egyszerűsített, egységesített szabadalmi rendszer végre azonos szinten lesz a fő kereskedelmi partnereinkkel, és gyökeres változást jelent a szabadalmi oltalom és a szabadalmi jogérvényesítés terén.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 01/06/2023

„Az egységes szabadalom bevezetése mérföldkő az EU számára, mivel bizonyítja az innováció és a szellemi tulajdon védelme iránti uniós elkötelezettséget. Az új rendszer Európa-szerte egyszerűsíteni fogja a szabadalmi oltalmat és a szabadalmi jogérvényesítést, csökkentve a vállalkozások költségeit és adminisztratív terheit. Mivel 17 tagállam csatlakozott a kezdeményezéshez, fontos lépést teszünk a szabadalmak egységes piaca felé.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 01/06/2023”

Forrás:
Új egységes szabadalmi rendszer: új korszak kezdődik a szabadalmak uniós oltalma és érvényesítése terén; Európai Bizottság; 2023. június 1.

Az Európai Parlament elfogadta a magyar számvevőszéki tag mandátumának hosszabbítását

„Csütörtökön a képviselők elfogadták Pelczné Gáll Ildikó második mandátumra történő kinevezését az Európai Számvevőszék (ECA) tagjai közé.

303 képviselő mellette, 278 ellene szavazott, míg 52-en tartózkodtak.

Mandátumának meghosszabbítását a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2023. május 24-én elutasította a meghallgatása után.
Pelczné Gáll Ildikót a magyar kormány jelölte újabb hat évre a Számvevőszék tagjai közé. Korábban ep-képviselő és az EP alelnöke volt, mielőtt 2017-ben az ECA tagja lett.
Pelczné Gáll Ildikó kinevezésére vonatkozóan az uniós tagállamok hozzák meg a végső döntést.

Háttér

Az EU szerződés minden tagállam számára lehetővé teszi, hogy egy tagot jelöljön az Európai Számvevőszékbe. A tagállamok együttesen, az EP-vel történt konzultációt követően nevezik ki a jelöltet újabb hat évre.

További információ

Forrás:
A Parlament elfogadta a magyar számvevőszéki tag mandátumának hosszabbítását; Európai Parlament; 2023. június 1.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Bemutatkozott a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép

„Szakmai napon ismerhették meg a szolgáltatás gyakorlati használatát

A Lechner Tudásközpont Nemzeti Térinformatikai Alaptérképének gyakorlati alkalmazásával ismerkedhettek meg a résztvevők a május 25-én Budapesten megrendezett szakmai napon. A Lechner Tudásközpont szakértői részletesen bemutatták a térképszolgáltatás adatforrásait, a téradatok elérésének módját, felhasználási területeit.

Május 25-én a Lechner Tudásközpont a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében szervezte meg Budapesten a Nemzeti Térinformatikai Alaptérképet (NTA) bemutató szakmai napot. A résztvevőket dr. Földváry Gábor, a Tudásközpont ügyvezetője köszöntötte megnyitó beszédében.

Ezt követően a Tervezési és Téradatszolgáltatási Főosztály vezetője, Juhász Géza Péter ismertette a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projektet. A 2023 júniusának végén záruló uniós projekt keretében 11 szakrendszer készült el, ennek egyike a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA) és kapcsolódó webes szolgáltatás.

Ezt követően Dr. Olasz Angéla, a Lechner Tudásközpont geoinformatikai vezető szakértője mutatta be a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép szolgáltatást, amely 2022. március 22-től érhető el regisztrációt követően az nta.lechnerkozpont.hu oldalon keresztül. Az NTA-ban integrált adattartalom olyan tematikus téradat csoportokat tartalmaz, mint a közigazgatási és fekvéshatárok, belterületi tömbhatárok, generalizált épületek, közlekedési hálózatok, vízrajz és vízügyi létesítmények, felszínborítás, szociális, kulturális és ipari létesítmények, névrajz, valamint természetvédelmi információk. Az előadás részletesen kitért az NTA létrehozásának lépéseire, bemutatta az NTA térképrendszerét és új jelkulcsát, továbbá információkkal szolgált a térképi megjelenítés kialakítása érdekében felépített szimbólum- és hierarchiarendszerről, az alkalmazott WMTS technológiáról is. Újdonságként elhangzott, hogy az NTA 2.0 szolgáltatás az Egységes Országos Vetület (EOV) mellett már elindult Web Mercator vetületben is, valamint számos webalkalmazásban, így a Lechner Tudásközpont geoshop.hu és fentrol.hu webszolgáltatásaiban, valamint az ÉMO és e-közmű felületein is elérhetővé vált az NTA alaptérkép-szolgáltatás.

Braunmüller Péter, a Lechner Tudásközpont Adatszolgáltató Osztályának vezetője előadásában bemutatta az NTA Lechner Tudásközpontból származó adatforrásait, így a hallgatóság részletes információkat kaphatott a már ismert Elérési Hely Adatbázisról, a Magyar Közigazgatási Határok adatbázisáról, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisról is. Utóbbi esetében újdonságként jelent meg a földrészlet geometriát generalizált módon történő igénylés lehetősége, a jövőben pedig az épületek geometriája külön opcióként is rendelhetővé fog válni. Emellett szó volt még az NTA készítéséhez felhasznált és hamarosan elérhetővé váló adatbázisokról, a közlekedési hálózatok, kulturális létesítmények adatairól, valamint névrajzi, vízrajzi, és az ingatlan-nyilvántartási térképről levezetett tömbhatár adatokról is. Az adatok elérhetőségeire vonatkozóan az előadó kiemelte a nap 24 órájában üzemelő geoshop.hu geoportált, a WMS/WMTS szolgáltatásokat, az egyedileg fejlesztett webalkalmazásokat, valamint szemléltette az NTA webböngészős és WMTS elérési lehetőségéhez szükséges regisztráció és szerződéskötés folyamatát.

Sasi Attila, a Lechner Tudásközpont földrajzinév szakértője az NTA névrajzáról beszélt előadásában. Az NTA jelenleg körülbelül 196 ezer földrajzi nevet és földrajzi megjelölést tartalmaz, amelyek mintegy 750 különböző forrásból származnak. Ezek közül a legfontosabbak a Központi Statisztikai Hivatal helységnévtárai, az országos ingatlan-nyilvántartási adatbázis közterületnevei, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkeret-irányelvvel kapcsolatos 2010. és 2015. évi nyilvántartásainak vízrajzi nevei, valamint a Magyarország Földrajzinév-tárának közepes méretarányú, országos fedésű adatbázisában megtalálható domborzati és helységrésznevek.

Kovács Iván, a Lechner Tudásközpont Geoinformatikai Osztályának vezetője Az NTA adatforrásai, az NTA értő használata, esettanulmányok címmel tartotta előadását. Az NTA többféle, más-más célokra készült adatforrást integrál egy rendszerbe. Az előadás ennek a térinformatikai folyamatnak egy-egy részét mutatta be a közigazgatási és fekvéshatárok, felszínborítás, tömbhatárok, generalizált épületek, közlekedési hálózatok, szociális és kulturális építmények, vízrajzi és névrajzi adatok ábrázolásának példáin keresztül. Szó volt még a térképmű felhasználási lehetőségeiről, így például NTA alapon készült egyedi, nyomtatható és kereshető tematikus térképek előállításának lehetőségéről, de arról is, hogyan szolgálhat az NTA háttér térképként terepi munkákhoz, vagy biztosíthat információt a közigazgatási, bírósági ügyekben. Kitért a domborzat ábrázolásának problémáira és szükségességére is – erre megoldásként szolgálhat egy országos LIDAR felvételezés elkészítése.

Végezetül pedig Pálinkás Márk, az Arkance Systems munkatársa mutatta be a TWIGIS saját fejlesztésű online térinformatikai rendszer gyakorlati alkalmazását a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. feladatainak ellátáshoz kapcsolódóan. Kiemelte, hogy a szakági adataik térbeli elhelyezésében és terepi ellenőrzésében egyaránt nagyban támaszkodnak az NTA WMTS szolgáltatásra. Az NTA egyedülálló módon integrált, állami adatforrásokból levezetett téradatainak széleskörű alkalmazhatóságát a hazai szakterület-specifikus felhasználói és térinformatikai-fejlesztői szemszögből bemutatott előadás is alátámasztotta.

Az előadások után kötetlen szakmai beszélgetés keretében az NTA szolgáltatással kapcsolatos kérdések megválaszolására is sor került.

A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép 1.0 az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készült.

A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép egy olyan vektoros és raszteres digitális térképi rétegekből felépülő online térképet és kapcsolódó webes szolgáltatást jelent, amely internetes böngészőbe beépülő webfelületen, illetve térinformatikai szoftverből közvetlenül hívható téradat-szolgáltatásként is elérhető. Az Alaptérkép országos távérzékelési adatokból és ágazati tematikus téradatrendszerek adatbázisaiból (pl. ingatlan-nyilvántartási vagy felszínborítási, stb.) levezetett alapadatok alapján készült. Magyarország első rendszeresen frissülő, 0-24 órában elérhető, országos kiterjedésű, egységes és homogén adattartalmú, állami adatforrásokat egységesítő, legfontosabb téradatokat tartalmazó, egyedi igényekre is szabható, komplex, a kor igényeinek megfelelő online alaptérkép-szolgáltatása.”

Forrás:
Bemutatkozott a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2023. május 31.

Technika, tudomány

Kezelőjét is megsemmisítette volna az MI-vezérelte drón, hogy célt érjen

„…A balsikerű kísérlet – amelyről a légierő egy tisztje beszélt Londonban egy védelmi konferencián (melyről többek között itt található egy terjedelmesebb beszámoló) – olyan drónnal történt, amelyet föld-levegő rakétaállások azonosítására és megsemmisítésére terveztek, olvasható a The Registeren. A szimuláció során azt tesztelték, hogy a drón szoftvere képes-e felismerni a rakétaállást, majd megsemmisíteni azt, de csak az emberi operátor jóváhagyása után.

A rendszerhez megerősítő tanulást használtak: ha jól semmisítette meg a célpontot, akkor azért jó pontokat kapott. Idővel azonban kezdett rájönni, hogy a drónkezelő alkalmanként arra utasítja, hogy ne semmisítse meg a célpontot, bár azt jól azonosította. Ezért az operátor ellen fordult, mert az megakadályozta céljai elérésében.

Ez nyilvánvalóan hiba, ezért újratanították. Az új szisztémában büntetőpontokat kapott, ha az operátora ellen fordult. A szoftver azonban hamarosan talált egy másik kiskaput, hogy teljesítse a küldetését – és mégse kapjon hibapontokat. Nem az operátort, hanem azt a kommunikációs tornyot pusztította el, amelyen keresztül az operátor kommunikált vele.

Az előadásból az nem derült ki, hogy a légierő milyen szoftvert használt, és arra is csak következtetni lehetett, hogy a „megerősítő tanulás emberi visszajelzéssel” módszerrel képezték, írja a The Register. Utóbbi már többször bizonyította számos hátrányát.

De nem csak a tanítási módszertan volt tökéletlen, valószínűsíthető, hogy a fejlesztés során máshol is maradtak lyukak a rendszerben. A jóváhagyási mechanizmus például nem funkcionált valódi „biztonsági zárként” (a drón akkor támad, ha az operátor utasítja), hanem csak egy paraméter volt a sok közül, amit a drón MI-je figyelembe vett.

Az általános MI-nél is figyelembe kell venni

Az ember sem tévedhetetlen. Mégis: ha hibabiztos MI-t akarunk, a döntést az ember kezébe kell adni. És ezt a gépi tanulás szakaszától elkülönítve kell a rendszerhez illeszteni. A drónnál is alkalmazott megerősítő tanulást egyébként elég gyakran használják célgépeknél (robotoknál). Ilyenkor az egyes ágenseket arra programozzák, hogy igyekezzenek maximalizálni az értékelésüket mutató pontszámot. Ennek általában az lesz az eredménye, hogy az algoritmus a jutalmazási rendszert ugyan tökéletesen kihasználja, mégsem fedi le teljes mértékben azt a feladatot, amire a fejlesztők tanítják.

A MIT neves kutatója, Max Tegmark fizikaprofesszor is ezt tartja az egyik legnagyobb veszélynek. A mesterséges intelligencia nem gonosz vagy jó, hanem csupán hozzáértő, amelynek céljai nem feltétlenül esnek egybe az emberével, mondta a professzor. Ha pedig a „irányítójával” ellentétes céljai lesznek, miért ne fordulhatna operátora ellen akár, hogy legyőzze az akadályokat? Ami a katonai drónnal történt, nyilván egy szélsőséges eset, de rámutat arra, hogy a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a gépi autonómia nem csak technikai-technológiai kérdés, hanem etikai is.

A történetnek van egy slusszpoénja. Az Insider szintén foglalkozott a témával, de a lapnak a légierő tagadta, hogy egyáltalán lett volna ilyen szimuláció. Azt elismerte, hogy folynak MI-fejlesztések, de azok kizárólag az MI etikus alkalmazását célozzák. És akkor tegyük hozzá mindehhez: a londoni mesélő Tucker „Cinco” Hamilton volt, aki az USA légierejénél a mesterségesintelligenci-fejlesztések tesztelési és hadműveleti részleget irányítja.”

Forrás:
Operátorát is kilőtte volna az MI-vezérelte drón, hogy célt érjen; Bitport.hu; 2023. június 3.
Szerkesztői megjegyzés:
Az ezredes eredetileg ezt mondta (,kiemelések tőlünk. Szerk.):
„…He notes that one simulated test saw an AI-enabled drone tasked with a SEAD mission to identify and destroy SAM sites, with the final go/no go given by the human. However, having been ‘reinforced’ in training that destruction of the SAM was the preferred option, the AI then decided that ‘no-go’ decisions from the human were interfering with its higher mission – killing SAMs – and then attacked the operator in the simulation…He went on: “We trained the system – ‘Hey don’t kill the operator – that’s bad. You’re gonna lose points if you do that’. So what does it start doing? It starts destroying the communication tower that the operator uses to communicate with the drone to stop it from killing the target.””
Miután hatalmas nyilvánosságot kapott az eseményről szóló beszámolója, és a hadsereg tagadta, hogy egyáltalán valójában végrehajtottak volna egy ilyen szimulációt, az ezredes a következőt nyilatkozta (mindenki elmélkedhet, hogy az ugyanattól az embertől származó két teljesen ellentétes leírás közül melyik áll közelebb a valósághoz):
„the ‘rogue AI drone simulation’ was a hypothetical „thought experiment” from outside the military, based on plausible scenarios and likely outcomes rather than an actual USAF real-world simulation saying: „We’ve never run that experiment, nor would we need to in order to realise that this is a plausible outcome”.”
Mindkét változat megtalálható itt: Highlights from the RAeS Future Combat Air & Space Capabilities Summit; Royal Aeronautical Society
Ez egy hosszú beszámoló egy konferenciáról, a releváns rész ez: AI – is Skynet here already?, az oldal vége felé található.

Megújult a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), a kormány tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató véleményező testület

„A 12 tagú tanácsban a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer minden szereplője, vagyis a tudományok, a gazdaság és az állam képviselői kaptak helyet.

Az új tagokat, illetve azon régi-új tagokat, akiknek kinevezése lejárt, a tudománypolitikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezte ki 3 évre. Az NTT meghatározó szerepet játszik az új innovációs stratégia, a Neumann János Program tekintetében is.

A testület tagjai: Csák János (elnök), Gulyás Balázs (társelnök), Freund Tamás, Varga Mihály, Maróth Miklós, Rekeczky Csaba, Fekete Andrea, Sárdy Diána, Zsoldos Ibolya, Orbán Gábor, Szászi István, Világi Oszkár

Az NTT feladatai közé tartozik, hogy véleményt nyilvánít az innováció finanszírozásban meghatározó szerepet játszó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap felhasználásának elveiről, módjáról, valamint a kormány által jóváhagyott szakpolitikai stratégiákkal összhangban javaslatot tesz a támogatandó kutatási főirányokra, tématerületekre. ”

Forrás:
Megújult a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), a kormány tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató véleményező testület; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. június 2.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elakadt a magyar energiaközösségi pilot projektek megvalósítása

„Egyetlen közösségienergia-fejlesztés sem tudott maradéktalanul megvalósulni mindmáig abból a 20 nyertes pályázatból, amelyek az energiaközösségek létrehozását célzó mintaprojektek valóra váltására nyertek támogatást az elmúlt években, noha a források felhasználására eredetileg szabott határidő lassan lejár. A mintaprojektek célja, hogy a gyakorlatban mutassák be a közösségi energiatermelés működőképességét, alternatívát kínálva a nagy volumenű és egyéni energetikai beruházásokkal szemben. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a projektek elakadása elsősorban a szabályozói környezet bizonytalanságára vezethető vissza, amelynek felszámolásához a több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami segítésére és támogató jogszabályi környezet kialakítására lenne szükség.

Bizalmat kaptak a közösségienergia-projektek

A 2020-ban a Technológiai és Ipari Minisztérium „Energiaközösségek kialakítását és működését támogató mintaprojekt megvalósítása” címmel kiírt pályázatának célja olyan működőképes és követhető pilot-projektek megvalósításának finanszírozása volt, amelyek további energiaközösségek megalakulásához „tapossák ki” az utat. Ezt 2021-ben a Modernizációs Alap pályázati kiírása követte, a két forrásból összesen 20 projekt valóra váltására ítéltek meg pénzügyi támogatást. A nyertes pályázók ígéretet kaptak arra, hogy segíthetnek feltárni az energiaközösségek létrehozása előtt álló esetleges nehézségeket és korlátokat annak érdekében, hogy az energiaközösségek elindítására és működtetésére vonatkozó szabályozási környezet javítható legyen. Erre azonban a menet közben is formálódó jogszabályok nem adtak eddig lehetőséget.

Az energiafogyasztók közösségekké szerveződésével megvalósuló energetikai beruházások sok esetben hatékonyabbak az egyéni és a nagy volumenű energetikai fejlesztésekkel szemben. Ugyanis a fogyasztók bevonásával elkészülő – és részben általuk finanszírozott – kis kapacitású energiatermelési, és adott esetben energiatárolási célú projektek amellett, hogy erősítik a lakosság ellátásbiztonságát, költséghatékonyabban képesek reagálni az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítására épülő villamosenergia-igények alakulására, akár a fogyasztói igények rugalmasságának növelésével is.

Újabb akadályok késleltetik a pályázati források felhasználását

Az összesen 2 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett 2020-3.1.4-ZFR-EKM pályázat a kiírástól kezdve számos kihívással nézett szembe. A felhíváshoz kapcsolódó feltételrendszert a kiírást követően két alkalommal módosították. Először a pályázói kritériumokon változtattak annak érdekében, hogy minden lehetséges jelentkező indulni tudjon rajta, majd az önerőhöz kapcsolódóan történtek változtatások, így a pályázóknak nőttek a kezdőköltségei. A következő évben az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKFT.) által kiírt, 4 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pályázat elkészítésére a meghirdetéstől számítva 5 hét állt a pályázók rendelkezésére, amely nem volt elegendő idő a leendő tagokkal közös és megfelelő minőségű projektfejlesztésre.

Mindezt követően a pilot projektek megvalósítása szintén jelentős akadályokba ütközött amiatt, hogy 2022 során a naperőmű csatlakozással és visszatáplálással kapcsolatos lehetőségek is szűkültek, így jelenleg sem a közös központi napelemes kiserőművekre, sem a több háztartási kiserőmű termelésének megosztására épülő projektek nem tudnak megvalósulni. Nem meglepő tehát, hogy a beruházások megvalósítására meghatározott végső határidőt egy évvel már meghosszabbították.

„Az energiaközösségek szakmai érdekképviseletét is ellátó hazai szervezet, a MERSZ több mint egy éve aktívan dolgozik a szabályozási akadályok fellazításán. Jelenleg a fókuszpontokat a megújulók hálózati csatlakozásban, az energiaközösségek egyetemes szolgáltatáshoz való illesztésben és az elavult iparági szabályzatok átdolgozásában látjuk” – foglalta össze a kihívásokat Ercsey Tamás, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ) elnöke.

„A közösségienergia-beruházások sikerét támogató, stabil jogi-adminisztrációs környezet kidolgozása elengedhetetlen, ám ehhez egy adaptív szabályozási tesztkörnyezetre van szükség, amire a Villamosenergia törvény lehetőséget teremt, de a részletszabályozása még hiányzik. Hiszen a közösségi energiának a közeljövőben kulcsszerep juthat a megújuló energiaforrásokra alapozott energiafüggetlenség elérésében, ezért is kiemelten fontos a több fogyasztót (önkormányzatot, háztartásokat, kisvállalkozásokat) összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami támogatása. A költési tervekben szerepelnek további támogatások az energiaközösségek számára, de ezek megnyitásának feltétele a kísérleti projektek sikeressége” – hangsúlyozta Kovács Bence, az MTVSZ közösségi energia szakértője.

Hét helyszínen 210 kWh teljesítményű napelemet építenének be

Részeredmények így is vannak. A pályázati támogatásban részesített 20 pilot projekt egyikeként az MTVSZ, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesülettel, az Ökostúdió Alapítvánnyal és a Szövetkezetiséget Támogató Egyesülettel közösen 2022-ben megalapította a KESZ Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft.-t. A társaság létrehozásának célja az volt, hogy energiaközösségként is működve, a tevékenysége által lefedett helyi közösségek számára fontos ingatlanok energiaellátását egy háztartási méretű napelemes erőmű megépítésével is támogassa. Ehhez kapcsolódóan pedig összesen 210 kWh névleges teljesítményű lakossági napelem beépítését vállalták hét helyszínen Magyarországon.

„A Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft.-t azért hoztuk létre, hogy a gyakorlatban is meg tudjuk mutatni, milyen hasznos tud lenni az energiaközösségek működtetése. Az elmúlt két év energiaválsága következtében felerősödött az olyan alternatív és költséghatékony hosszútávú megoldásokra az igény, mint amilyenek az energiaközösségek is. A további három civil szervezettel közösen létrehozott nonprofit társaság, mint Magyarország egyik első, bejegyzésre váró energiaközössége, szeretne minél több ingatlantulajdonossal hosszútávú együttműködést kötni.” – nyilatkozta Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke.”

Forrás:
Elakadt a magyar energiaközösségi pilot projektek megvalósítása; ProfitLine.hu; 2023. június 1.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Gazdasági, geopolitikai problémák nehezítik az európai adatstratégia megvalósítását – kutatók szerint

„…Az európai adatstratégia célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban. Az egységes adatpiac megteremtése lehetővé teszi az adatok szabad áramlását az EU-n belül és az ágazatok között. Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok felhasználásának képessége alapvető fontosságú az innováció és a növekedés szempontjából. A terv az, hogy az EU egységes adatpiacot hoz létre, ahol a felhasználók szabadon rendelkezhetnek a saját adataik felett, és a hozzáférés és a felhasználás szabályai tisztességesek, gyakorlatiasak és egyértelműek. Ez a vonatkésésekről való valós idejű értesítéstől kezdve a vállalati információkon át az egyes emberek egészségügyi állapotáig mindenre vonatkozna.

Az uniós tagállamok felkészültségi szintje azonban jelentősen eltér, mivel az Európa déli részén fekvő országok olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a digitális készségek és az adatinfrastruktúrához való hozzáférés hiánya. A nemzeti piaci sajátosságok, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagyarányú jelenléte szintén fontos elem, mivel a szabályozási keretrendszer szigorítása megnövelheti a megfelelési költségeket, ami megnövelheti a belépési küszöböt. A nemzetközi dimenzió szintén kulcsfontosságú szempont, mivel az európai adatstratégia sikere attól függhet, hogy az EU képes lesz-e nemzetközi fórumokon kialakítani az adatfelhasználás és -megosztás nemzetközi szabványait.

„Európa lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest, de egyre nagyobb kihívást jelent Kína számára is az adatgazdaság GDP-re gyakorolt hatása, valamint a foglalkozás és a készségek tekintetében. Európát tekintve a dél-európai országok az északiakhoz képest a második kategóriában játszanak” – mondta Stefano da Empoli, a Versenyképességi Intézet elnöke. A Versenyképességi Intézet egy olasz agytröszt, amely partnerséget kötött a spanyol Elcano Királyi Intézettel, a lisszaboni Közpolitikai Intézettel és a Geece-i Gazdasági és Ipari Kutatási Alapítvánnyal. A PromethEUs égisze alatt tömörülő dél-európai agytrösztök hálózata egy új adatgazdasági indexet fog elindítani egy tanulmány részeként.

Az index hat mutatót foglal magában, köztük a felhőszolgáltatásokat használó vállalatok számát, a Big Data elterjedtségét, a szakemberek arányát és az adatpiac értékét. Az index szerint a gazdasági felkészültség tekintetében az északi országok – Dánia, Svédország és Hollandia – vezetnek, míg Közép-Kelet-Európa – olyan országok, mint Románia, Bulgária és Magyarország – lemaradásban van. A déli országok valahol a kettő között helyezkednek el, míg Spanyolország különösen rosszul teljesít, mivel az utolsó előtti helyen áll. „A dél-európai országok számára a legfontosabb kihívást a kkv-k adathozzáférése, az adatgazdaság előnyeinek kiaknázására való képességük, valamint az jelenti, hogy nemcsak az alapkészségek, hanem a szakképzett szakemberek is teljesen hiányoznak” – tette hozzá da Empoli.

A déli országok másik közös problémája az infrastruktúrára használatának lehetősége, mivel például a nagy teljesítményű számítástechnika csak a nagyvállalatok számára elérhető, és a kkv-k ritkán férnek hozzá a szuperszámítógépekhez…

A tanulmány nemzetközi perspektívába is helyezi az adatgazdaságot: becslése szerint az Egyesült Államok adatpiaci értéke 2022-ben hatalmas, 289,5 milliárd eurót tesz ki, ami négyszerese a 73 milliárd eurós uniós értéknek és hétszerese a 40 milliárd eurós kínai értéknek. Ugyanakkor Európa második helyének egyre inkább kihívója Peking, amelynek piaci növekedése az elmúlt két évben több mint kétszerese volt az európainak.

Ebben az összefüggésben az EU-nak arra kell törekednie, hogy „olyan megállapodásokat kössön a hasonlóan gondolkodó országokkal, amelyek összehangolt megközelítéshez vezethetnek a szabályozási rendszerek tekintetében” – mondta da Empoli, rámutatva különösen az olyan újonnan megjelenő technológiákra vonatkozó közös elképzelések kidolgozásának fontosságára. Tekintettel az úgynevezett „brüsszeli hatás” húzóerejére, a dokumentum úgy véli, hogy az EU adatstratégiája hatással lehet a világ többi részére az adatok megosztásának és felhasználásának módját illetően, és javasolja, hogy az EU érvényesítse nézeteit az olyan nemzetközi fórumokon, mint a G7-ek és a digitális gazdasági partnerségi megállapodás.

A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az adattörvényt egyes harmadik országbeli vállalatok „fegyverként” használhatják fel, mivel a rendelet segítségével hozzáférhetnek védett szellemi tulajdonhoz, és adatokat szerezhetnek olyan érzékeny ágazatokból, mint a védelmi ágazat. „Biztosítékokra van szükség a kereskedelmi szempontból érzékeny adatok kiadásának elkerülése érdekében, amelyeket nem könnyű azonosítani. Ha nem megfelelően kezelik, ez az adatmegosztás alááshatja azt az európai versenyképességet, amelyet erősíteni hivatott” – tette hozzá da Empoli.

Az európai adatstratégia összetett szabályozási keretet foglal magában, amely magában foglalja az adatkezelési törvényt, az adattörvényt, a nyílt adatokról szóló irányelvet és az ágazati adattereket. Az még meghatározásra vár, hogy a vállalatok milyen ösztönzőket kapnak majd arra, hogy megosszák adataikat más gazdasági szereplőkkel, köztük a versenytársakkal. Bár az uniós szabályok célja a bizalom erősítése a vállalkozások közötti adatmegosztás terén, az alapul szolgáló üzleti modellen nem változtatnak. „Két választási lehetőség van. Vagy pozitív ösztönzést adunk kompenzáció formájában, vagy kötelezzük a vállalatokat az adatszolgáltatásra. Természetesen az első út lenne a jobb. Ha nem személyes adatokról beszélünk, ez is megoldás lehet – tette hozzá da Empoli.

A dokumentum külön kitér az Európai Egészségügyi Adattérre, mint olyan ágazati adattérre, amelynek célja, hogy a polgárok egyszerűen hozzáférhessenek saját egészségügyi adataikhoz, miközben a nem azonosítható egészségügyi adatokat a tudományos élet, a kutatók és a politikai döntéshozók számára is elérhetővé teszi. A szakértő megjegyzi, hogy néhány országban, például Olaszországban és Spanyolországban különösen bonyolult a helyzet, mivel nincs nemzeti egészségügyi adatbázis, mivel az egészségügyi ellátást regionális szinten kezelik. Hozzátette, hogy az olasz kérdést súlyosbítja a digitális készségek hiánya és a közigazgatásban dolgozók különösen magas életkora. ”

Forrás:
Az EU átfogó új adat­stratégián dolgozik; SG.hu; 2032. május 31.
New study points to economic, geopolitical gaps in EU data strategy; Luca Bertuzzi; EURACTIV.com; 2023. máj. 30.
PromethEUs
(„PromethEUs is an independent network of four Southern-European think tanks active in their respective countries and at EU level in the fields of economic, business and geopolitical research.”)
EU Data Strategy. A multifaceted perspective from Southern European countries; YouTube (A tanulmányt kísérő konferencia élő közvetítése lesz itt elérhető 2023. június 7-től.)
Lásd még:
Európai adatstratégia; A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK; COM/2020/66 final; 2020. február 19.

Copernicus Földmegfigyelő Program: webinárium a faborítottsági adatbázis frissítéseiről

„Ellenőrző szerepben a Lechner földmegfigyelési csapata

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szervezésében online szakmai bemutatót tartottak május 23-án a Copernicus Földmegfigyelő Program új termékéről, a Small Woody Features adatbázisról, melynek elkészítésében az ellenőrző feladatok elvégzésével az Európai Adatintegráció és Digitalizáció Témaközpont (ETC/DI) tagjaként a Lechner Tudásközpont is részt vállalt. Az eseményen Maucha Gergely, a Földfelszín-monitorozási Osztály vezetője beszámolt a Small Woody Features termék kvalitatív ellenőrzésének eredményeiről.

Webináriumot tartott az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA – European Environment Agency) és a Copernicus Földmegfigyelő Program (Copernicus Land Monitoring Service, CLMS) május 23-án. Az esemény célja az volt, hogy megismertessék az érdeklődő közönséggel a Small Woody Features (SWF) 2018 adatbázist, példákon keresztül mutassák be annak használatát és lehetőségeit, valamint betekintést adjanak a várható jövőbeli fejlesztésekről. Az Európai Adatintegráció és Digitalizáció Témaközpont képviseletében Maucha Gergely, a Lechner Tudásközpont Földfelszín-monitorozási Osztályának vezetője mutatta be a termék kvalitatív minőség ellenőrzésének (verifikáció) eredményeit.

A Small Woody Features adatbázis a CLMS nagyfelbontású erdő adatbázisát egészíti ki a kisméretű lineáris és foltszerű fával borított területek térképezésével. A kisebb facsoportok és fasorok térképezése fontos információt nyújt a természetes és féltermészetes élőhelyek töredezettségéről és összekapcsolódásáról. Ezek az élőhelyek kulcsszerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében. A SWF adatbázis nagyon nagy felbontású műholdfelvételekre alapul, és jelenleg a 2015-ös és 2018-as referenciaévekre érhető el, a termék következő frissítései pedig a 2021-es és 2024-es referenciaévekre vonatkoznak.

Az Európai Adatintegráció és Digitalizáció Témaközpont tagintézményei által végzett komplex minőség-ellenőrzési munka – amelyet a Lechner Tudásközpont koordinált – rávilágított az adatbázis értékeire, ugyanakkor figyelmeztetett a meglevő bizonytalanságokra is. Az előadás végén Maucha Gergely javaslatokat is megfogalmazott a jövőbeli fejlesztés lehetséges irányával kapcsolatban.

A Copernicus földmegfigyelő program a Föld felszínének monitorozására létrehozott európai rendszer. A megfigyelés és az adatgyűjtés különböző források felhasználásával történik, amelyek magukba foglalják a földmegfigyelő műholdakat (űrszegmens) és az úgynevezett in-situ adatokat (földi szegmens). A felhasználói szegmens (services) a fenti adatok felhasználásával biztosít információt a szárazföld, a tengerek, az atmoszféra, a klímaváltozás, a katasztrófa-elhárítás és a biztonság területén. A Lechner Tudásközpont Földfelszín-monitorozási Osztályának munkatársai 2001 óta folyamatos munkát végeznek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) intézményhálózatába tartozó felszínborítás témához kapcsolódó témaközpontokban.”

Forrás:
Webinárium a faborítottsági adatbázis frissítéseiről; Lechner Tudásközpont; 2023. június 1.

Szakirodalom

Platformjog. Elméletek és hatályos szabályok

„Kevesebb mint két évtizeddel ezelőtt mindaz, amellyel a jelen kötet foglalkozik, még gyerekcipőben járt, és nem is így hívták, mint most. Azóta nagyot változott a világ. A platformok nemcsak a gazdaságot, hanem a mindennapi életünket is alaposan felforgatták. A közösségi aktivitásainkat, a szabadidőnk eltöltését, a vásárlási szokásainkat éppúgy átalakították, mint számtalan társadalmi alrendszert a gazdaságtól az egészségügyön át egészen az oktatásig. A platformok közvélemény-formáló szerepe jól ismert a politikai életben. A 2019 végén kitört járvány átvészelésében a platformok szintén kulcsszerepet játszottak. A zene- és videóplatformok és a közéjük és a felhasználó közé ékelődő közösségimédia-platformok váltak a szórakozás elsődleges médiumaivá, háttérbe szorítva a hagyományos lineáris médiát.

Különösen az elmúlt négy évben gyorsultak fel az események. A „platform” jogi fogalom lett, amelyet legalább tucatnyi konkrét (EU-s) jogszabály tartalmaz, miközben a platformokra vonatkozó jogi szabályozás ma már hatalmas mennyiségű joganyagot ölel fel és a tudományos reflexiók száma is exponenciálisan nőtt. Ez a könyv azt a célt tűzte ki, hogy bemutassa a platformjogot, ezt az elkülönülőfélben levő joganyagot, a szabályozás mögött meghúzódó politikai és erkölcsi megfontolásokat, társadalmi hatóerőket és elméleti dilemmákat, valamint – legalább nagy vonalakban – a konkrét jogi megoldásokat is.

Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, PhD-fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Az ELTE jogi karán habilitált. Húsz éven át dolgozott a jogi kiadói iparban. Kutatási területe az információs társadalom és az internetes platformok, a mesterséges intelligencia és a technológia szabályozási kérdései, valamint a jog és a nyelv interakciója. Három monográfia és több mint száz szakcikk szerzője.”

Forrás:
Platformjog; Ződi Zsolt; ISBN: 9786156598455; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2023
(A köny e-book, fizetés után letölthető.)

A területi szempontok eredményesebb érvényesítése a fejlesztéspolitikában – A IV. Területfejlesztők Napja következtetései és ajánlásai

„A Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) és a Széchenyi István Egyetem (SZE) 2023. március 30–31-én A vidék a terület- és településfejlesztésben alcímmel szervezte meg a IV. Területfejlesztők Napját.1 A jelentős médiafigyelem mellett lezajlott rendezvény házigazdája a SZE Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara (AKMK) volt. A terület- és vidékfejlesztési politika alakítói és annak gyakorlati megvalósítói – köztük hivatalban lévő és korábbi miniszterek, államtitkárok – élénk figyelemmel kísérték a bemutatott szakmai és tudományos eredményeket. A 200 résztvevő által képviselt szervezetek megoszlása (szervezők 17%; egyetem, kutatóintézet 26%; állami, önkormányzati cég, intézmény 22%; települési, megyei önkormányzat 6%; minisztérium 12%; területfejlesztő cég 8%, nonprofit szervezetek 9%) jól tükrözte a szakma sokszínűségét. A tíz évvel korábban lezajlott Területfejlesztők Napjához2 képest a megyei területfejlesztők, a kormányzati (háttérintézmények) és a nonprofit szervezetek aránya csökkent, míg a szervezőkkel együtt számítva az akadémiai szektor érdemben növekedett. Ez a helyszín fővároshoz képest nehezebb elérhetőségének, az egy nappal hosszabb konferenciának és a területfejlesztési szakma intézményi átalakulásának is betudható.

A rendezvény fő célkitűzései a következők voltak: előkészíteni az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) felülvizsgálatát; megvitatni a vidékfejlesztés helyét és szerepét a fejlesztéspolitikában; javaslatokkal szolgálni, milyen tervezési megfontolásokra, operatív lépésekre van szükség a területi szempontok eredményesebb érvényesítése érdekében; valamint áttekinteni a terület-, település- és vidékfejlesztési szakemberképzés helyzetét, lehetőségeit a felsőoktatásban…”

Forrás:
A területi szempontok eredményesebb érvényesítése a fejlesztéspolitikában – A IV. Területfejlesztők Napja következtetései és ajánlásai; Mezei Katalin, Rácz Szilárd; DOI: 10.17649/TET.37.2.3500; Tér és Társadalom; 37. évf. 2. szám; 2023

A Balaton, mint funkcionális nagytó-régió integrált fejlesztési lehetőségei kormányzásán keresztül

„Jelen tanulmányunkban a funkcionális régiókra alapuló integrált területfejlesztés kormányzási kérdéseit járjuk körül a nagytó-régiókra mint funkcionális terekre fókuszálva és bemutatva egy nemzetközi kutatási projekt eredményeit. Az ESPON LAKES kutatás a Balaton, a Boden-tó és a Vänern-tó integrált területfejlesztésének aktuális állapotát tárta fel, hogy rámutasson arra, hogy az európai regionális fejlesztés- és támogatáspolitikában a speciális régiótípusok (pl. szigetek, ritkán lakott térségek) mellett helye van a nagytó-régióknak is. Sajátos helyzetük adminisztratív határokon átnyúló mivoltukban, szakpolitikai/fejlesztéspolitikai sokszínűségükben, komplex földrajzi, természeti-környezeti adottságaikban rejlik, és ez a sokszínűség széles körű, a vertikális és horizontális koordinációban egyformán jól teljesítő irányítási képességet és valódi integrált területfejlesztést igényel.

Tanulmányunk ezen (összehasonlító) kutatás eredményei alapján elsősorban a Balaton régiójának területfejlesztési, irányítási sajátosságait elemzi azzal a céllal, hogy rámutasson a területi kormányzáshoz kapcsolódó problémákra és azok lehetséges megoldására, és bemutassa azokat a jó gyakorlatokat, amelyek más nagytó-régiók számára példaértékűek lehetnek. Ezt követően a Boden-tó és a Vänern-tó régiójának legfontosabb kihívásait elemezzük, és területfejlesztéshez kapcsolódó működésüket összevetjük a Balatonnal.

A kutatás, és egyben tanulmányunk egyik fontos tanulsága, hogy a Balaton szélesebb társadalmi-gazdasági-természeti kormányzásának eszközrendszere hiányos, nincs felkészülve az egymásra torlódó régi és új elvárások összeillesztésére, valamint a konfliktusok kezelésére. Szükség lenne arra, hogy az új szereplőket integrálják a fejlesztésekbe, és ennek egyik feltétele, hogy a fejlesztéseket jobban összehangolják, hogy a helyi, regionális ágazati szereplők a jelenleginél lényegesen több döntési kompetenciával rendelkezzenek. Ugyanakkor a Balaton, valamint az elmúlt bő húsz évben körülötte létrehozott intézményrendszer és kormányzás jó gyakorlatot jelenthet más európai nagytó-régiók számára. A kihívások sok tekintetben eltérőek ugyan, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) koordinatív szerepe, működése azonban példaértékűnek tekinthető.”

Forrás:
A Balaton, mint funkcionális nagytó-régió integrált fejlesztési lehetőségei kormányzásán keresztül; Varjú Viktor, Igari András, Szendrei Zsolt, Csite András, Clément Corbineau, Erik Gløersen, Tobias Chilla; Tér és Társadalom; 37. évf. 2. szám; DOI: 10.17649/TET.37.2.3461; 2023

A Klebelsberg-féle népiskolai program területi hatásai

„A két világháború közötti hazai politika egyik jelentős alakja volt Klebelsberg Kunó, aki a bethleni konszolidáció időszakában, 1922 és 1931 között vezette miniszterként a vallás- és közoktatásügyi tárcát. Nevéhez számos kiemelkedő jelentőségű kultúrpolitikai intézkedés fűződik, amelyeket – az olykor vitatott ideológiai felhangok ellenére – összességében pozitívan értékel az emlékezet. Jelen tanulmányban a szerzők a klebelsbergi életmű talán legismertebb részét képező népiskolai programon keresztül mutatják be azt, hogy az átfogó kultúrpolitikai intézkedéscsomag felfogható a területi fejlődés bizonyos problémáira adott szakpolitikai válaszként is. A tanulmány egy 1928-as közoktatási adatbázis térinformatikai feldolgozásával megállapítja, hogy a program sokkal összetettebb módon vette figyelembe a településhálózat sajátosságait annál, mint amit az utókor a külterületi, tanyasi iskolák építése kapcsán elsősorban hozzákapcsol.”

Forrás:
A Klebelsberg-féle népiskolai program területi hatásai; Muity György, Nagy Ádám, Pirisi Gábor; Területi Statisztika; DOI: 10.15196/TS630303; 2023. május 26.

Törvények, rendeletek

13/2023. (V. 31.) ORFK utasítás a Robotzsaru rendszer alkalmazás-támogatásáról, fejlesztéséről és a használatához szükséges képzésről
Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Hivatalos Értesítő; 2023. évi 27. szám; 2023. május 31.; 2975-2985. o. (PDF)

Egyes hat nyilvántartásokból tört adatszolg, valamint a közfogl kapcs korm r mód

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény személyiadat- és lakcímnyilvántartásból teljesített egyedi, rendszeres, csoportos, közvetlen (online) és statisztikai adatszolgáltatásokra, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, továbbá a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény adatszolgáltatásra vonatkozó törvényi szabályainak a felülvizsgálata megtörtént, ezért szükségessé teszi a Korm. rendeleti szabályoknak az új törvényi rendelkezésekhez való igazítását.

A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2023. június 9-ig.”

Forrás:
Egyes hat nyilvántartásokból tört adatszolg, valamint a közfogl kapcs korm r mód; Belügyminisztérium, Jogszabálytervezetek; 2023. június 1.
Szerkesztői megjegyzés:
Az értelmetlen cím nem a mi hibánk, a Belügyminisztériumtól származik.

Kincs-Tár Adattárházra épülő Közpénzügyi Portál – Kormányrendelet az ÁVR módosításáról

Tartalmi összefoglaló az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet-tervezethez

A KÖFOP-2.2.5-VEKOP-15-2016-00001 számú „Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház” projekt keretén belül, az államháztartási információs rendszer továbbfejlesztését, az államháztartási folyamatok nyomon követését, integrált elemzését támogató információs háttér kialakítását a Kincs-Tár Adattárházra épülő Közpénzügyi Portál biztosítja.
A kormányrendelet-tervezet az államháztartás adatait, a költségvetési információkat, nyilvános adatokat elemezhető formában tartalmazó Közpénzügyi Portál Magyar Államkincstár általi kialakításához szükséges szabályozási környezetet kívánja megteremteni.

Az észrevételeket 2023. június 9-ig a tarsadalmiegyeztetes@pm.gov.hu e-mail címre kérjük küldeni.

Kérjük, hogy – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében – a tárgyban szíveskedjenek megjelölni a véleményezni kívánt jogszabály címét.”

Forrás:
Kormányrendelet az ÁVR módosításáról; Pénzügyminisztérium, Jogszabálytervezetek; 2023. június 1.