Tartalomjegyzék

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatairól és az adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokról szóló kormányrendelet tervezete
Tárgyszavak: adatpolitika, közadatok újrafelhasználása, Magyarország, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ)

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Bóka János: a jelenlegi uniós kohéziós politika átfogó támadás alatt áll

„Az Európai Bizottság egységes tagállami kifizetési csomagokat akar létrehozni, amelyeket a tagállamok elvileg szabadabban felhasználhatnak. Az Európai Bizottság nem ért egyet Magyarország Európa-politikájával, ezért is tartja vissza a nekünk járó forrásokat − ezekről beszélt többek között Bóka János Esztergomban.

A jelenlegi európai uniós kohéziós politika átfogó és elementáris erejű támadás alatt áll, az Európai Bizottság célja az, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban a kohéziós politika a jelenlegi formájában ne legyen többé − mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Esztergomban.

Bóka János a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt egyik beszélgetésén elmondta, a bizottság egységes tagállami kifizetési csomagokat akar létrehozni, amelyeket a tagállamok elvileg szabadabban felhasználhatnak, de a forrásokhoz való hozzáférés akkor lehetséges, ha van a bizottság által is elfogadott reformprogram és az EU pénzügyi érdekei feltétlen védelmet élveznek. Ez a reformprogram pedig gyakorlatilag kiveszi a tagállamok kezéből a költségvetési és a gazdaságpolitikai eszközöket, és a bizottság által elfogadott közös programon keresztül kell ezeket megvalósítani – tette hozzá.

A jelenleg zárolt kohéziós pénzekről azt mondta, politikai nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra a visszatartásukkal, mert az Európai Bizottság nem ért egyet Magyarország Európa-politikájával. Az Európai Bizottság az elmúlt öt évben politikai szereplővé lépett elő, a saját politikai érdekei mentén cselekszik, és meg akarja mutatni, hogy milyen következményekkel jár, ha egy ország nem hozzá hasonlóan gondolkodik – mutatott rá a miniszter, megjegyezve, hogy ez nem helyes, mert a szerződésekből nem ez következik. Ebben a politikai küzdelemben Magyarországnak fel kell vennie a kesztyűt, és fel kell használnia saját erőforrásait – jelentette ki.

A soros magyar uniós elnökséggel kapcsolatban arról beszélt, hogy már az elnökség kezdete előtt egy évvel elkezdődött egy politikai narratíva felépítése, miszerint a magyar elnökség kudarcra van ítélve. A magyar elnökség aláásására készültek, Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója” pedig erre felhasználható ürügyként – fogalmazott Bóka János. Hozzátette ugyanakkor, azt senki sem mondta, hogy a magyar elnökségi program nem jó, az elnökséggel kapcsolatban semmilyen kritika nem fogalmazódott meg. Az a baj, hogy az EU az orosz-ukrán háború kitörése óta magára is harcoló félként tekint, így nem tud elfogulatlanul, kívülállóként, racionális beszélgetést folytatni a háborúról. Amikor a magyar miniszterelnök racionálisan, kívülállóként beszél a háborúról, ez „értelmezhetetlen a másik oldalról nézve” – hangoztatta a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy milyen hozzáadott politikai értéke lehet a soros elnökségnek Magyarország számára, Bóka János azt mondta, Magyarországnak markáns álláspontja van Európával kapcsolatban, és ez nem fog változni, de talán több fórumon tudja ezt az álláspontot kifejteni, jobban el tud látni koordinációs szerepet, olyan beszélgetéseket tud kezdeményezni, javaslatokat tenni, amelyek segítik, hogy Európa jobban hasonlítson arra az Európára, amilyet a magyarok szeretnénk – mondta Bóka János.

A magyar elnökség prioritásai között szereplő versenyképességről úgy nyilatkozott, az nem újkeletű probléma, az unió évtizedek óta küzd azzal, hogy a versenytársak gyorsabban növekednek. Ez komplex probléma, nincs rá egyetlen jó megoldás, de Magyarország azonosította azokat a területeket, amelyekről érdemes beszélni, hogy mit kellene másképp csinálni – közölte a miniszter. Példaként említette, hogy egyszerűsíteni kellene a jogszabályi környezetet, csökkenteni az adminisztratív terheket, ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek nehéz feladatok. Az egységes belső piacon is vannak akadályok, mivel nem teljesen egységes, ráadásul szakemberhiány van sok területen – tette hozzá.
Az a cél, hogy legyen egy versenyképességi paktum, egy politikai jellegű dokumentum, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy a versenyképesség fontos az EU jövője szempontjából, de szerepelnek benne olyan konkrét javaslatok is, mint például, hogy fejleszteni kell az elektromos autókhoz szükséges infrastruktúrát – emelte ki.
Bóka János beszámolója szerint a közös európai védelemipar területén Magyarország az elnöksége alatt annyit tud tenni, hogy az Európai Bizottság által készített európai védelmi ipari terv és stratégia elfogadását segíti az Európai Tanácsban, mégpedig olyan formában, ami nem a bizottság kezébe helyezi az európai védelmi és tervezési koordinációt, és amelynek elsődleges célja az európai védelmi ipar megerősítése.

Európa stratégiai autonómiájáról azt mondta, jelenleg az európai kontinens biztonsága az Egyesült Államok nélkül nem garantálható,
az amerikai védőernyő visszabontásáról pedig nagyon nehéz értelmes beszélgetést folytatni, amíg a szomszédságunkban háború dúl.

A soros elnökség során szintén kiemelt témaként szereplő bővítés kérdésében alapvető problémának nevezte, hogy az Európai Unió nyugati felében „bővítési apátia” van, idegenkednek tőle, és ez szerinte még Ukrajnára is kiterjed. Magyarország a Nyugat-Balkánra szeretne figyelmet fordítani, mert már 20 éve zajlanak a csatlakozási folyamatok, de hiányzik a valódi politikai szándék ezek lezárására – mondta a miniszter.
Kiemelte, Európa nyugati felének meg kell értenie, hogy a térség stabilitásához elengedhetetlen lenne a csatlakozás. Magyarország szerencsére azon kevesek közé tartozik, akik minden nyugat-balkáni országgal tudnak párbeszédet folytatni.”

Forrás:
Bóka János: a jelenlegi uniós kohéziós politika átfogó támadás alatt áll; Világgazdaság / MTI; 2024. augusztus 2.

Közigazgatás, politika, jog

A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került az N7 Holding Zrt. hadiipari holding

„2024. augusztus 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolja az N7 Holding Zrt. tulajdonosi jogait. A tulajdonosi joggyakorló változása összhangban van a Kormány nemzetgazdasági stratégiájával, amelynek célja a hadiipar és az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenység organikusabb integrálása a nemzetgazdaságba.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ezen célkitűzések mentén kívánja működtetni a jövőben a Holdingot és az irányítása alatt lévő társaságokat. A kiemelt célok között szerepel, hogy a nemzeti hadiipar körébe tartozó társaságok, a stratégiai partnerekkel együttműködve, képesek legyenek kielégíteni a Magyar Honvédség jövőbeni fejlesztési és hadtáp igényeit, valamint megjelenjenek a nemzetközi piacokon, hosszútávra biztosítva ezzel az iparág magyarországi jövőjét és fenntarthatóságát.

A versenyképes nemzeti hadiipar fejlesztése és bővítése szuverenitási kérdés, amely a jelenkor biztonsági kihívásai miatt kiemelt stratégiai cél. Emellett a gazdasági növekedésben is egyre hangsúlyosabb szerephez jut a védelmi ipar, amely az ipar teljesítményének fokozásán keresztül érdemben hozzájárul a magyar gazdaság jövő évi 4 százalékos növekedési céljának eléréséhez.

Az új célok megvalósítása új irányvonalat kíván a Társaság vezetésében is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter augusztus 1-jétől kezdődően az N7 Holding Zrt. vezérigazgatójává nevezte ki Antal Ferencet. Az új vezérigazgató feladata, hogy a fenti stratégai mentén kidolgozza és implementálja azokat a vállalatirányítási elveket, amelyek a sikeres működést biztosítják.

Dr. Antal Ferenc szakmai hátterét tekintve közgazdász és jogász. Számos nemzetközi tanácsadó cégnél szerzett tapasztalatot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot megelőzően a svájci Deloitte tanácsadási üzletágának menedzsere volt. Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Tranzakciókért és Védelmi Iparért Felelős Helyettes Államtitkára.”

Forrás:
A védelmi iparnak a biztonságot, a szuverenitást és a nemzetgazdaságot együttesen kell szolgálnia; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. augusztus 1.

A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került a HungaroControl

„2024. augusztus 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztérium közvetett irányítása alá került a HungaroControl Zrt., amelynek feladata a repülésbiztonság magas szintjének biztosítása. Ennek megfelelően a HungaroControl szakmai szempontból legfőbb stratégiai célja a légiforgalom biztonságos és zavartalan áramlásának megteremtése és fenntartása.

Nagy Márton iránymutatása alapján a HungaroControl prioritásai közé tartozik a hazai légiközlekedés minőségének jelentős javítása, az európai légiközlekedést támogató szervezettel (Eurocontrol) való szoros együttműködés, valamint a magyar érdekek hatékonyabb képviselete. Kiemelt feladat továbbá a jelentősen megnövekedett átrepülő forgalom kezelhető szinten való stabilizálása, valamint ennek érdekében a jövőbeni díjstruktúra felülvizsgálata és szükség esetén módosítása.

Emellett a HungaroControl nagy hangsúlyt fektet szakmai és humánpolitikai tevékenységének megerősítésére és továbbfejlesztésére, valamint nemrégiben állami többségi tulajdonba került Budapest Airport Zrt.-vel való stratégiai és szakmai partnerség kialakítására. A HungaroControl hatékony irányítása nélkülözhetetlen a repülőtér optimális működéséhez, amely alapvető fontosságú az utazóközönség elégedettségének fenntartásában és a magyar turizmus fellendítésében. A légiforgalom zökkenőmentes koordinálása lehetővé teszi a repülőtér kapacitásának maximális kihasználását, valamint a további, nagymértékű fejlesztések alapjául szolgálnak, ami hosszútávon alapvető feltétele a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének és az ország gazdasági növekedésének.

A kitűzött célok hatékony megvalósítása érdekében a Társaság vezérigazgatói posztjára 2024. augusztus 1-jével Turi Ferenc került kinevezésre. Az eddigi vezérigazgató, Tóth László munkáját megköszönték, közös megegyezéssel távozik. Turi Ferenc több mint 40 év szakmai tapasztalattal rendelkezik a légiközlekedés számos területén. Pályafutása során többek között a MALÉV chicagói régió igazgatójaként, majd kereskedelmi és marketing igazgatójaként is dolgozott. Később a Roland Berger tanácsadó cégnél töltött be ügyvezető-partneri szerepet. A közelmúltban számos jelentős légiközlekedési projektben vállalt stratégiai tanácsadói feladatokat.”

Forrás:
A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt a HungaroControl, feladata a légiforgalom hatékonyságának növelése; Nemzetgazdasági Minisztérium; 204. augusztus 1.

Az ÁSZ kötelező adatszolgáltatásra hívja fel az önkormányzatokat a gazdálkodásuk átláthatósága érdekében

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiemelten fontosnak tartja az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatóságát, ezért kötelező adatszolgáltatásra hívja fel őket.

Csütörtöki közleményük szerint az ÁSZ júniusban indított ellenőrzést, amelynek célja, hogy az önkormányzati választások és az új képviselő-testületek felállása közötti átmeneti időszakban is biztosított legyen a gazdálkodás biztonsága, illetve fenntartható legyen a pénzügyi egyensúly és a fizetőképesség.

A számvevőszék álláspontja szerint ennek egyik biztosítéka lehet az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságának növelése. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának legfontosabb adatai mindenki számára megismerhetők legyenek az ÁSZ augusztus végén kivétel nélkül valamennyi települési önkormányzathoz adatszolgáltatási megkereséssel fordul.

Az ÁSZ célja ezzel, hogy az önkormányzati adatok alapján átfogó képet tudjon majd nyújtani a nyilvánosság számára az önkormányzatok tényleges gazdasági helyzetéről, valamint az átmeneti időszak folyamatairól.

A szeptember 30-i átadás-átvételi állapotot tükröző, október végéig megküldendő adatok köre egyebek mellett kiterjed az önkormányzatok 2024. évi költségvetése kiadási főösszegének és bevételi főösszegének százalékos teljesítésére, az önkormányzatok pénzkészletére, hitelállományára, az önkormányzati vagyon változásaira, illetve a folyamatban lévő beruházások, felújítások számára és tervezett összköltségére is.

Az ÁSZ alelnöke, Szomolai Csaba az MTI-nek elmondta: a beérkezett adatokból az ÁSZ elemzést készít, és a gazdálkodás átláthatóságának biztosítása érdekében a közadatokat változatlan formában mindenki számára elérhetővé is teszi. Az adatokból tényszerű információk lesznek leszűrhetők az egyes önkormányzatok valóságos gazdasági helyzetéről.

Az ÁSZ alelnöke fontosnak tartja, hogy rendelkezésre álljon egy pillanatkép mind a nyilvánosság, mind a munkájukat októberben elkezdő önkormányzati testületek számára.

A vagyonnal való felelős és szabályszerű gazdálkodás elvének folyamatosan érvényesülnie kell, az pedig minden állampolgár részéről jogos igény, hogy a tényleges vagyoni helyzetről átfogó képet kaphasson – hangsúlyozta.

Szomolai Csaba hozzátette: az ÁSZ a júniusban indított eljárása keretében folyamatosan monitorozza és elemzi az átmeneti időszak önkormányzati gazdálkodásának esetleges kockázatait, és emellett az egyébként közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jog tényleges érvényesülése biztosíthatja a nyilvánosság általi kontroll lehetőségét.”

Forrás:
Az ÁSZ kötelező adatszolgáltatásra hívja fel az önkormányzatokat a gazdálkodásuk átláthatósága érdekében; Állami Számvevőszék (ÁSZ); 2024. augusztus 1.

A kormány cselekvési tervet fogalmazott meg a balatoni fejlesztésekre

„Összefogással megújulhat a Balaton, így élhetőbb, szebb környezetet adhatunk tovább unokáinknak, mint amelyet mi örököltünk elődeinktől – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, Alsóörsön, a természetvédelem jegyében szervezett BalatonGreen 2024 Fesztivál és EXPO megnyitó ünnepségén.

Latorcai Csaba kiemelte: a kormány cselekvési tervet fogalmazott meg, mely a Balaton és környezete megújítását célozza. Szavai szerint ebben kiemelt helyen szerepel az új termékek és szolgáltatások létrejöttének támogatása, a balatoni szezon időszakának megnövelése, az elérhető egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a helyi termékek támogatása, a közösségek segítése, a környezetbarát közlekedés elterjesztése. A változáshoz szemléletváltozásra és összefogásra van szükség – hangsúlyozta.

Az államtitkár rámutatott, a cselekvés sürgető, hiszen a világ minden tája egyre kevésbé élhető, romlanak az életfeltételek. Fontos megismerkedni a változást hozó új lehetőségekkel, ám ehhez sokszor éppen a nagyanyáink idejében alkalmazott módszerekhez kell visszatérni – hangsúlyozta. Mint mondta, a Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön, a mi felelősségünk, hogy élhető világot adjunk tovább.

Hebling Zsolt, Alsóörs független polgármestere arról beszélt, hogy évek óta szem előtt tartják a természetvédelmet fejlesztéseik során, az intézményekre napelemet szereltek fel, a közvilágítást ledes égőkkel működtetik, elektromos buszok járnak a településen. A 3. BalatonGreen Fesztivál vasárnap estig zenés és gyermekeknek szóló programokkal, a zöld energiát népszerűsítő rendezvényekkel várja a látogatókat.”

Forrás:
Latorcai Csaba: Összefogással megújulhat a Balaton; Híradó.hu / MTI; 2024. augusztus 3.

A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) került a fogyasztóvédelem

„A kormány és az NGM egyaránt elkötelezett a fogyasztóvédelem alapvető céljainak biztosítása mellett. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a magyar emberek védelme érdekében a jövőben is szigorúan járjanak el a jogsértések megakadályozása érdekében.

Csütörtöktől, azaz augusztus 1-jétől a nemzetgazdasági miniszter Magyarország kormányának fogyasztóvédelemért felelős tagja. Ezáltal az idén januártól a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelősségi körébe tartozó kereskedelem és az azzal szorosan összefüggő fogyasztóvédelem egységes szakmai irányítás alá kerül, amely a mikro-, kis és középvállalkozások támogatása mellett egyidejűleg teszi lehetővé a magyar fogyasztók még hatékonyabb védelmét.

A kormány kiemelt célja a magyar állampolgárok anyagi biztonságának és egészségének garantálása. Ezért továbbra is szigorúan fellép annak érdekében, hogy a jogsértő, tisztességtelen vállalkozások ne élhessenek vissza erőfölényükkel, súlyos anyagi hátrányt és egészségügyi károkat okozva ezzel a magyar családoknak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter határozottan elvárja a szakmai irányítása alatt álló, fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivataloktól, hogy a magyar emberek védelme érdekében a jövőben is szigorúan járjanak el a jogsértések megakadályozása érdekében – ahogy tették azt az infláció letörését célzó szabályok betartása érdekében és a légiközlekedés területén kialakult reptéri káosz idején is.

A miniszter nyomatékosította, hogy a kormányzat és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyaránt elkötelezett a fogyasztóvédelem alapvető céljainak biztosítása, így

a család- és gyermekvédelem, a fogyasztók online térben való fokozott védelme,

az egységes jogalkalmazás,

a termékbiztonsági szabályok betartatása,

az elérhetőség biztosítása,

az alternatív vitarendezési fórumként eljáró békéltető testületek szakmai hatékonyságának növelése,

valamint a fogyasztói tudatosság erősítése iránt.

Augusztus 1-jétől az NGM gyakorolja az N7 Holding Zrt. tulajdonosi jogait a magyar hadiipar megerősítése érdekében. Az NGM céljai között szerepel, hogy a nemzeti hadiipar körébe tartozó társaságok, a stratégiai partnerekkel együttműködve, képesek legyenek kielégíteni a Magyar Honvédség jövőbeni fejlesztési és hadtáp igényeit, valamint megjelenjenek a nemzetközi piacokon, hosszú távra biztosítva ezzel az iparág jövőjét.

Forrás:
A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került a fogyasztóvédelem; Világgazdaság; 2024. augusztus 1.

Személyi változások a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetésében

„Új államtitkárokkal erősít a Kulturális és Innovációs Minisztérium augusztus 1-től. Hankó Balázs miniszter javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök Koncz Zsófia országgyűlési képviselőt családokért felelős államtitkárnak nevezte ki.

Koncz Zsófia az elmúlt években miniszterhelyettesként dolgozott előbb a Technológiai és Ipari Minisztériumban, majd az Energiaügyi Minisztériumban. Munkájára, széleskörű tapasztalatára a családtámogatások további egyszerűsítésének és bővítésének előkészítésében számít Hankó Balázs.

A területért korábban felelős Hornung Ágnes az otthonteremtés finanszírozásához kapcsolódó pénzügyi folyamatok szabályozásának felülvizsgálatáért és egyszerűsítéséért, valamint a lakossági állampapír-stratégia megújításának koordinációjáért felelős kormánybiztosként folytatja munkáját.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közigazgatási államtitkára Ujsághy György lesz, aki több mint egy évtizede több tárcánál vezetőként látott el jogi, koordinációs és irányítói feladatokat. Jogi és koordinációs helyettes államtitkárként Halász Zsolt csatlakozik hozzá.”

Forrás:
Koncz Zsófia az új családokért felelős államtitkár; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2024. augusztus 1.

Európai Unió

Átalakítaná az EU a kohéziós politikát, Magyarország rosszul is járhat az egyik forgatókönyvvel

„A kohéziós politika jövője is napirendre kerül a magyar uniós elnökség alatt. A jelenlegi problémákról, illetve a megoldási javaslatokról Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Egyelőre tanácskozások és érdemi viták folynak a kohéziós politika jövőjéről, amelynek problémáit minden tagország ismeri – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa. A gondokat öt nagy kategóriába lehet sorolni.

Az elsődleges Máthé Réka Zsuzsánna összegzése szerint az, hogy a legalacsonyabb fejlettségű régiók tudják legkevésbé kihasználni azokat az uniós alapokat, amelyek célja épp e régiók felzárkóztatása lenne. Ehhez kötődő probléma, hogy a háztartásokat vizsgálva a lakosok többségének ugyan előnye származik a jövedelmek és a munkahelyek kohéziójából, de a magasan képzettek és a magasabb jövedelemmel rendelkezők jobban járnak, mint a kevésbé képzettek. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az egyes befektetések leginkább rövid távon képesek javítani az egy-egy térség gazdasági és társadalmi jólétét mérő különböző mutatókon. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kohéziós politikák nem egy fenntartható fejlődés irányába visznek, ugyanis ha az egyes programok leállnak, a fejlődés is visszaesik. Szorosan kapcsolódik ehhez továbbá, hogy a tagállamok között bár csökkennek a különböző fejlettségi különbségek, nagyon gyakori, hogy az egyes országok régiói közötti eltérések növekednek, holott a kohéziós politika elsődleges célja az lenne, hogy a kevésbé fejlett régiókat felzárkóztassák.

Az Európai Bizottság elképzelése szerint (ebben nem lehet különösebb irányváltásra számítani a most kezdődött ciklusban sem) az egyik megoldás a centralizáció lenne. Ez a szakértő szerint azt jelenti, hogy nem a tagállamokhoz kötnék a különböző kohéziós források kifizetését, hanem valamilyen módon közvetlenül az Európai Bizottság felügyelné ezeknek a forrásoknak a kifizetését, felhasználását, elköltését.

Egy másik elképzelés pedig az – ami a német pénzügyminiszter szívéhez is közelebb áll –, hogy összességében csökkenteni kellene ezeket a forrásokat, illetve az egyes alapok pénzeit teljesen másként kellene felhasználni. A 2014-2020-as ciklusban ugyanis a tagállamok átlagban csak 52,5 százalékban tudták felhasználni a kohéziós forrásokat – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint ugyanakkor jelentős eltérések vannak a kohéziós források felhasználásában az egyes országokban és régiókban. Például Olaszország, Spanyolország, Görögország egyes régiói, Horvátország, Szlovákia, Málta vagy Bulgária átlagon aluli kifizetési mutatókkal rendelkeznek – épp olyan országok, amelyeknél nem gondolnánk, hogy nehezükre esne olyan programokat véghez vinni, amelyek finanszírozása ezen forrásokból megoldható. Ugyanakkor néhány kisebb ország, mint Magyarország, Románia vagy Csehország, sokkal eredményesebben tudja felhasználni a rendelkezésre álló pénzeket, így ezek a régiók a változás vesztesei lennének.

Magyarországra és más tagállamokra is igaz, hogy az egyes tagállamokon belüli régiók közti különbségek növekszenek. Szinte mindenhol a főváros és annak agglomerációja fejlődik a legjobban, és egyes vidéki régiók jóval kevésbé. Ennek, mint Máthé Réka Zsuzsanna elmondta, számos oka van, és többnyire mindenhol ugyanaz:

nincsenek olyan erős helyi önkormányzati struktúrák, amelyek egy programot képesek alaposan, jól végiggondolva megtervezni, vagy nincs meg a régióban az ennek megvalósítására a megfelelő humán erőforrás.

a kohéziós alapokat úgy használják fel, hogy csak néhány vállalkozás nyer velük, csak az ő érdekeiket szolgálja, és nem „csorog le” a kohéziós források haszna a különböző társadalmi szintekre. Ezzel lényegében a kohéziós pénz elpazarlódik.

nem versenyképes iparágakat támogatnak az uniós pénzből. Ilyenkor lehet azt látni, hogy a program végeztével az adott iparág vagy cég már nem képes teljesíteni. Ez azért történik, mert igazán sosem volt versenyképes, de nem is volt rákényszerítve.

”

Forrás:
Átalakítaná az EU a kohéziós politikát, Magyarország rosszul is járhat az egyik forgatókönyvvel; InfoRádió; 2024. július 29.
KAPCSOLÓDÓ HANG
A kohéziós politika jövője – Máthé Réka Zsuzsánna (MP3)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Egyre többen intézik adóbevallásukat online

„Évről évre csökken azoknak a száma, akik papíralapon készítik el és adják be személyi jövedelemadó-bevallásukat az adóhivatalhoz. Az elektronikus úton intézhető megoldások nemcsak népszerűek, hanem – a magyar adópolitika legfontosabb célkitűzésének megfelelően – tovább egyszerűsítik az adórendszert és csökkentik az adminisztrációs terheket – mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Közleményében Tállai András emlékeztetett arra, hogy már nyolcadik éve jelent könnyebbséget a több mint 5,6 millió adózónak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti el számukra az adóbevallás-tervezetet, azaz az eSZJA-t, ami akár okostelefonról vagy tabletről is megnézhető.
A legfrissebb adatok szerint elektronikusan idén 4,9 millió szja-bevallás érkezett be, papíralapon pedig csaknem 232 ezer. Azaz az összes bevallás száma 5,1 millió. Közülük majdnem 573 ezer egyéni vállalkozó, mintegy 199 ezer őstermelő, és csaknem húszezer áfás magánszemély elektronikus szja-bevallást adott be. Papíron 962 egyéni vállalkozó, csaknem 23 őstermelő, és mindössze 61 áfás magánszemély adott be szja-bevallást.
Az online kitöltőrendszer adatai szerint – jelezte az államtitkár – 1,2 millióan fogadták el a NAV által elkészített tervezetet módosítás nélkül, online módosították és elfogadták 718 ezren.
Mint mondta, a legtöbbeknek idén sem volt dolguk, hiszen az adatszolgálatásra kötelezettek (például a munkáltatók) adataiból dolgozott a NAV. Ha viszont a rendelkezésre álló adatokon kívüli forrásból, például lakáskiadásból volt bevétele bárkinek, azt be kellett írnia a tervezetbe. Emlékeztetett: míg korábban, ha valaki nem nyújtotta be a bevallást, mulasztási bírsággal számolhatott, most viszont magánszemélyként akkor is van benyújtott adóbevallása, ha rá sem nézett: május 21-én automatikusan érvényessé váltak a bevallási tervezetek.
Tállai András szerint ezek a könnyítések is azt bizonyítják, hogy jól működik a kormány 2010 óta érvényben lévő adófilozófiája, amely szerint nem emelni kell az adókat, hanem beszedni. Az adók hatékonyabb beszedése, a gazdaság fehéredése teszi ugyanis lehetővé az adók csökkentését és azt, hogy a gazdaság emelkedő pályán maradjon – tette hozzá.”

Forrás:
Egyre többen intézik adóbevallásukat online; Pénzügyminisztérium; 2024. július 29.

Fokozatos lépések az elektronikus ingatlan-nyilvántartás felé

„ E-ING tájékoztató napot tartott a Lechner

Tájékoztató napot szervezett a Lechner Tudásközpont augusztus 1-én az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetését célzó projektjével kapcsolatban.

Augusztus 1-én délelőtt tájékoztató napot tartott a Lechner Tudásközpont, amelyen a meghívottak a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 számú E-ingatlan-nyilvántartás projekt keretében létrejött elektronikus ingatlan-nyilvántartás rendszer bevezetésével kapcsolatban tudhattak meg hasznos információkat. Az E-ingatlan-nyilvántartás (E-ING) projekt jelentős változást hoz a földügy és ingatlan-nyilvántartás területén: megújulnak a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárások, minden folyamat elektronikus platformra kerül át. A fokozatosan bevezetésre kerülő rendszer 2025. januárjában válik elérhetővé az állampolgárok számára és a jövő év decemberében váltja fel teljeskörűen a jelenleg használatban lévő ingatlan-nyilvántartást.

A partnerszervezetek számára megrendezett tájékoztató nap meghívottjai voltak a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Belügyminisztérium, az Agrárminisztérium, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, valamint a Bankszövetség, a Kormányhivatalok és önkormányzatok képviselői is.

Az eseményen elsőként Hülber Attila, a rendszerek fejlesztésében és üzemeltetésében szerepet játszó Lechner Tudásközpont ügyvezetője mondott köszöntőt, majd tartott szakmai előadást, amelyben bemutatta az E-ING projekt eddigi útját, eredményeit és tanulságait. A 2015 augusztusában kezdődött és 2023 novemberében zárult projekt eredményeként felállt az infrastruktúra, megtörtént az adatok migrálása, azonban a tervezett éles indulás az időközben megváltozott körülményekhez igazodva jövő év januárjára tolódott. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra való átállás nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, az eddigi tapasztalatok szerint a rendszer szakaszos bevezetése előnyösebbnek bizonyul. A Lechner ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a fejleményekről, változásokról az érintett partnerek mindig időben fognak tájékoztatást kapni, a Lechner folyamatos kommunikációval, igényre szabott oktatóvideókkal segíti az átállás folyamatát.

Ezt követően a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, Dr. Tóth Balázs beszélt arról, milyen szerepet játszanak a projektben, illetve milyen hatással van az ingatlanügyi hatóságokra az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése. Ismertette azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell felelnie az új rendszernek. A régi, több mint 20 éve szolgáló TAKAROS rendszer funkcióinak megtartása mellett új funkciók teszik majd lehetővé, hogy az eljárások teljes elektronizációja megvalósuljon, a dokumentumok elektronikus kezelésén és tárolásán át az ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartás lehetőségéig. A kormányhivatalok funkcióteszteket végeznek, jelzik az előforduló hibákat, ellenőrzik az adatmigrációt a TAKARNET és az E-ING rendszerből lekérdezett tulajdoni lapok és térképmásolatok tartalmának összevetésével. A projekt eredményeként megvalósuló rendszer így egységes, naprakész adatokkal fogja megkönnyíteni az ügyintézést.

Végül az elektronikus ingatlan-nyilvántartó rendszer fejlesztője, a TIGRA Informatikai Csoport szakmai előadását hallgathatták meg a résztvevők. Berky Szabolcs és Tokár Balázs ismertette az e-ingatlan-nyilvántartás rendszer élés indulásának tervezett mérföldköveit, a már megvalósult és a még folyamatban lévő lépéseket. Bemutatták a projekt részeként áprilisban elstartolt GEO-SZAKI-t azaz a földmérő nyilvántartás modult, hogyan kereshetőek és milyen adatok érhetőek el a rendszerbe beregisztrált földmérő szakemberekről. Ezt követően a folyamatban lévő SZÜF indulás részeként bemutatták, hogyan lesz elérhető a Magyarország.hu oldalról a tulajdonilap-másolat letöltése, illetve lépésről lépésre bemutatták, ügyvédi szerepkörben hogyan lehet majd elektronikusan változásbejelentést tenni a tulajdoni lapon, és hogyan néz ki az elektronikus ügyintézés folyamata a hatósági oldalról.

Az előadások anyagai az alábbi linkekről tölthetőek le:

Hülber Attila (Lechner Tudásközpont) előadása
Dr. Tóth Balázs (Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium) előadása
Berky Szabolcs és Tokár Balázs (TIGRA Informatikai Csoport) előadása

A Széchenyi 2020 programon belül, az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése által társfinanszírozásban megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 azonosítószámú E-ingatlan-nyilvántartás projekt célja az ügyfélorientált földügyi hatósági elektronikus szolgáltatások kialakítása és a földügyi hatósági belső folyamatok elektronikus újraszervezése. A földmérési, ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárásokat megújító komplex projekt eredményeként az adminisztratív terhek csökkennek, ezáltal pedig a magyar gazdaság versenyképessége tovább növekszik. Az új rendszer elemeinek fokozatos bevezetésével a teljes körű éles üzemű indulás 2025. január 15-én lesz.”

Forrás:
Fokozatos lépések az elektronikus ingatlan-nyilvántartás felé; Lechner Tudásközpont; Tábi Emőke; 2024. augusztus 3.

Fontos frissítést kapott a MÁV applikációja

„Már elérhető a MÁV okostelefon-alkalmazásának legújabb verziója, amelyben fontos tartalmi változás, hogy a főmenüben található térképet felváltotta az EMMA, a MÁV–VOLÁN-csoport egységes menetrendi és térképes útvonaltervezője.

A vasúttársaság közleménye szerint a tesztüzemben már nyár elején elindult EMMA (Egységes Menetrend Magyarországon) az első olyan, integrált utazástervező platform, amellyel nemcsak a hazai vasúti és autóbuszos menetrendek válnak elérhetővé, hanem a járatok valós idejű adatai is, így annak segítségével bárki egyszerűen, gyorsan és megbízhatóan tervezheti meg utazását a közösségi közlekedés szinte minden eszközével.

Az immár a MÁV applikációban is elérhető felületen egy helyen és valós időben követhető minden vonat, Volánbusz és HÉV, továbbá a BKK és számos helyi járat minden lényeges információja, beleértve az esetleges késéseket és más, rendkívüli közlekedési eseményeket, ahogyan azt is, hogy melyik vágányról indul a vonat, melyik kocsiállásról az autóbusz, továbbá mikor érkezik a járatunk az adott megállóba – áll a közleményben.”

Forrás:
Fontos frissítést kapott a MÁV applikációja; Infostart / MTI; 2024. július 31.

Technika, tudomány, MI

Hatályba lép a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály – Európai Bizottság

„A mai napon hatályba lép a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály, a világ első átfogó rendelete a mesterséges intelligenciáról. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célja annak biztosítása, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia megbízható legyen, az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló biztosítékok mellett. A rendelet célja a mesterséges intelligencia harmonizált belső piacának létrehozása az EU-ban, ösztönözve e technológia elterjedését, valamint az innovációt és a beruházásokat támogató környezetet teremtve.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály bevezeti a mesterséges intelligencia előretekintő fogalommeghatározását, amely termékbiztonságon és kockázatalapú megközelítésen alapul az EU-ban:

Minimális kockázat: A legtöbb MI-rendszer, például a mesterséges intelligencián alapuló ajánlórendszerek és a spamszűrők ebbe a kategóriába tartoznak. Ezekre a rendszerekre nem vonatkoznak kötelezettségek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály értelmében, mivel minimális kockázatot jelentenek a polgárok jogaira és biztonságára nézve. A vállalatok önkéntesen további magatartási kódexeket fogadhatnak el.

Egyedi átláthatósági kockázat: A mesterségesintelligencia-rendszereknek, például a csevegőrobotoknak egyértelműen közölniük kell a felhasználókkal, hogy gépekkel lépnek kapcsolatba. Bizonyos mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat, köztük a mélyhamisításokat is, ekként kell címkézni, és a felhasználókat tájékoztatni kell a biometrikus kategorizálási vagy érzelemfelismerő rendszerek használatáról. Ezenkívül a szolgáltatóknak oly módon kell kialakítaniuk rendszereiket, hogy a szintetikus audio-, video-, szöveges és képi tartalmak gépileg olvasható formátumban címkézhetők legyenek, és felismerhető legyen, hogy mesterségesen előállított vagy manipulált tartalmakról van szó.

Magas kockázat: A nagy kockázatúként azonosított MI-rendszereknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, beleértve a kockázatcsökkentő rendszereket, az adatkészletek magas minőségét, a tevékenységek naplózását, a részletes dokumentációt, az egyértelmű felhasználói információkat, az emberi felügyeletet, valamint a nagyfokú robusztusságot, pontosságot és kiberbiztonságot. A szabályozói tesztkörnyezetek elősegítik a felelősségteljes innovációt és a kielégítő MI-rendszerek fejlesztését. Az ilyen nagy kockázatú MI-rendszerek közé tartoznak például a munkaerő-felvételre vagy annak értékelésére használt MI-rendszerek, hogy valaki jogosult-e kölcsönre vagy autonóm robotok működtetésére.

Elfogadhatatlan kockázat: Az emberek alapvető jogait egyértelműen fenyegető mesterségesintelligencia-rendszerek be lesznek tiltva. Ide tartoznak az olyan MI-rendszerek vagy -alkalmazások, amelyek a felhasználók szabad akaratának megkerülése érdekében manipulálják az emberi viselkedést, például a kiskorúak veszélyes magatartását ösztönző hangsegítést használó játékok, a kormányok vagy vállalatok általi „társadalmi pontozást” lehetővé tevő rendszerek, valamint a prediktív rendfenntartás bizonyos alkalmazásai. Nem lesz megengedett a biometrikus szisztémák bizonyos típusú felhasználása sem, ilyen például az érzelemfelismerő rendszerek munkahelyi alkalmazása, az embereket kategorizáló rendszerek némelyikének bevezetése vagy a valós idejű távoli biometrikus azonosítás bűnüldözési célú felhasználása a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken (csekély számú kivételtől eltekintve).

E rendszer kiegészítése érdekében a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályokat vezet be az úgynevezett általános célú MI-modellekre is, amelyek olyan nagy teljesítményű MI-modellek, amelyeket sokféle feladat, például emberszerű szöveg generálására terveztek. Az általános célú MI-modelleket egyre gyakrabban használják MI-alkalmazások összetevőjeként. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály biztosítani fogja az átláthatóságot az értéklánc mentén, és kezeli a leginkább alkalmas modellek lehetséges rendszerszintű kockázatait.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok alkalmazása és érvényesítése

A tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását és piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek. A Bizottság MI-hivatala lesz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály uniós szintű végrehajtásának fő szerve, valamint az általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok érvényesítéséért.

A szabályok végrehajtását három tanácsadó szerv fogja támogatni. A Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület biztosítani fogja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egységes alkalmazását az uniós tagállamokban, és a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés fő szerveként fog eljárni. A végrehajtással kapcsolatban egy független szakértőkből álló tudományos testület nyújt majd technikai tanácsadást és hozzájárulást. Ez a testület riasztásokat adhat ki az MI-hivatalnak az általános célú MI-modellekkel kapcsolatos kockázatokról. A mesterségesintelligencia-hivatal egy különböző érdekelt felekből álló tanácsadó fórumtól is kaphat iránymutatást.

Azokra a vállalkozásokra, amelyek nem tartják be a szabályokat, pénzbírságot szabnak ki. A bírságok a tiltott mesterségesintelligencia-alkalmazások megsértése esetén a globális éves forgalom 7%-át, az egyéb kötelezettségek megsértése esetén akár 3%-át, a helytelen információk szolgáltatása esetén pedig akár 1,5%-át is elérhetik.

Következő lépések

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-rendszerekre vonatkozó tilalmak azonban már hat hónap elteltével alkalmazandók, míg az úgynevezett általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok 12 hónap elteltével lesznek alkalmazandók.

A teljes körű végrehajtást megelőző átmeneti időszak áthidalása érdekében a Bizottság elindította a mesterséges intelligenciáról szóló paktumot. Ez a kezdeményezés felkéri az MI-fejlesztőket, hogy a jogszabályban előírt határidők előtt önkéntesen fogadják el a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kulcsfontosságú kötelezettségeit.

A Bizottság emellett iránymutatásokat dolgoz ki annak meghatározására és részletezésére, hogy miként kell végrehajtani a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, valamint elősegíti a társszabályozási eszközöket, például a szabványokat és a gyakorlati kódexeket. A Bizottság részvételi szándék kifejezésére való felhívást tett közzé, hogy részt vegyen a mesterséges intelligenciára vonatkozó első általános célú gyakorlati kódex kidolgozásában, valamint több érdekelt féllel folytatott konzultációt, amely lehetővé tette valamennyi érdekelt fél számára, hogy véleményt nyilvánítson a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti első gyakorlati kódexről.

Háttér

A Bizottság 2023. december 9-én üdvözölte a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról szóló politikai megállapodást. A Bizottság 2024. január 24-én intézkedéscsomagot indított annak érdekében, hogy támogassa az európai induló innovatív vállalkozásokat és kkv-kat a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében. A Bizottság 2024. május 29-én ismertette a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatalt. 2024. július 9-én hatályba lépett az EuroHPC közös vállalkozásról szóló módosított rendelet, ami lehetővé tette mesterségesintelligencia-gyárak létrehozását. Ez lehetővé teszi, hogy célzott mesterségesintelligencia-szuperszámítógépeket használjanak az általános célú mesterségesintelligencia-modellek (GPAI) betanításához.

A Közös Kutatóközpont (JRC) által végzett folyamatos, független, tényeken alapuló kutatás alapvető fontosságú volt az EU mesterséges intelligenciával kapcsolatos politikáinak alakításában és azok hatékony végrehajtásának biztosításában.

Bővebb információ

A mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály

A mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályok – Kérdések és válaszok

Európai MI-iroda | Európa digitális jövőjének megtervezése

Idézet(ek)

„A mesterséges intelligencia megváltoztathatja munka- és életmódunkat, és hatalmas előnyöket ígér a polgárok, a társadalom és az európai gazdaság számára. A technológia európai megközelítése az embereket helyezi előtérbe, és biztosítja mindenki jogainak megőrzését. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály révén az EU fontos lépést tett annak biztosítása érdekében, hogy a mesterségesintelligencia-technológia alkalmazása tiszteletben tartsa az uniós szabályokat Európában.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„A mai napon Európa vezető szerepet tölt be a megbízható mesterséges intelligencia terén. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatálybalépésével az európai demokrácia hatékony, arányos és világelső keretet hozott létre a mesterséges intelligencia számára, kezelve a kockázatokat, és a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai induló vállalkozások nyitópadjaként szolgálva.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
Hatályba lép a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály; Európai Bizottság; 2024. augusztus 1.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról!]

Mesterséges intelligencia – Kérdések és válaszok – Európai Bizottság

„Miért kell szabályozni a mesterséges intelligencia használatát?

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály a világ első átfogó mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálya. Célja az egészséget, a biztonságot és az alapvető jogokat érintő kockázatok kezelése. A rendelet a demokráciát, a jogállamiságot és a környezetet is védi.

Az MI-rendszerek elterjedése komoly lehetőségeket rejt magában a társadalmi előnyök, a gazdasági növekedés, valamint az uniós innováció és a globális versenyképesség fokozása szempontjából. Bizonyos esetekben azonban egyes MI-rendszerek sajátos jellemzői új kockázatokat teremthetnek a felhasználói biztonsággal, többek között a fizikai biztonsággal és az alapvető jogokkal kapcsolatban. Egyes, széles körben használt erős MI-modellek akár rendszerszintű kockázatokat is jelenthetnek.

Ez jogbizonytalansághoz és az MI-technológiák hatóságok, vállalkozások és polgárok általi esetleges lassabb elterjedéséhez vezet a bizalom hiánya miatt. A nemzeti hatóságok eltérő szabályozási intézkedései a belső piac széttöredezésének kockázatával járna.

Ezekre a kihívásokra reagálva jogalkotási fellépésre volt szükség az MI-rendszerek jól működő belső piacának biztosítása érdekében, ahol az előnyöket és a kockázatokat egyaránt megfelelően kezelik.

Kire vonatkozik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály?

A jogi keret az EU-n belüli és kívüli köz- és magánszereplőkre egyaránt alkalmazandó lesz, amennyiben az MI-rendszert forgalomba hozzák az uniós piacon, vagy használata hatással van az EU-ban tartózkodó emberekre.

A kötelezettségek hatással lehetnek mind a szolgáltatókra (pl. egy önéletrajz-szűrési eszköz fejlesztőjére), mind az MI-rendszerek alkalmazóira (pl. egy ilyen szűrőeszközt vásárló bank). A rendelet alól vannak bizonyos kivételek. Az MI-rendszer forgalomba hozatala előtt végzett kutatási, fejlesztési és prototípus-készítési tevékenységek nem tartoznak e rendeletek hatálya alá. Emellett a kizárólag katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági célokra tervezett MI-rendszerek szintén mentességet élveznek, függetlenül az e tevékenységeket végző szervezet típusától.

Melyek a kockázati kategóriák?

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egységes keretet vezet be valamennyi uniós tagállamban, amely a mesterséges intelligencia előretekintő meghatározásán és kockázatalapú megközelítésen alapul:

Elfogadhatatlan kockázat: A mesterséges intelligencia nagyon korlátozott számú, különösen káros felhasználása, amely ellentétes az uniós értékekkel, mivel sérti az alapvető jogokat, és ezért be lesz tiltva:

Személyek sebezhetőségének kihasználása, manipuláció és szubliminális technikák alkalmazása;

Társadalmi pontozás köz- és magáncélokra;

Kizárólag profilalkotáson alapuló egyéni prediktív rendfenntartás;

Az internet vagy a CCTV nem célzott webaratása (scraping) arcképmásokat tartalmazó adatbázisok kiépítése vagy bővítése céljából;

Érzelmek felismerése a munkahelyen és az oktatási intézményekben, kivéve, ha orvosi vagy biztonsági okokból (azaz a pilóták fáradtsági szintjének nyomon követése);

Természetes személyek biometrikus kategorizálása fajuk, politikai véleményük, szakszervezeti tagságuk, vallási vagy világnézeti meggyőződésük vagy szexuális irányultságuk levezetése vagy levezetése céljából. Továbbra is lehetőség lesz az adatkészletek címkézésére vagy szűrésére, valamint az adatok kategorizálására a bűnüldözés területén;

Valós idejű távoli biometrikus azonosítás a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken a bűnüldöző szervek által, szűk kivételektől eltekintve (lásd alább).

A Bizottság a tilalmak 2025. február 2-i hatálybalépése előtt iránymutatást fog kiadni a tilalmakról.

Nagy kockázatú: A javaslatban meghatározott, korlátozott számú MI-rendszer magas kockázatúnak minősül, amelyek káros hatást gyakorolhatnak az emberek biztonságára vagy (az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett) alapvető jogaikra. A jogi aktus mellékletét képezik a nagy kockázatú MI-rendszerek jegyzékei, amelyek felülvizsgálhatók annak érdekében, hogy igazodjanak a mesterségesintelligencia-használati esetek alakulásához.

Ide tartoznak az uniós ágazati jogszabályok hatálya alá tartozó termékek biztonsági elemei is. Minden esetben magas kockázatúnak minősülnek, ha az említett ágazati jogszabályok alapján harmadik fél által végzett megfelelőségértékelésnek vetik alá őket.

Az ilyen nagy kockázatú MI-rendszerek közé tartoznak például azok az MI-rendszerek, amelyek értékelik, hogy valaki képes-e igénybe venni egy bizonyos orvosi kezelést, hogy munkát vagy kölcsönt kapjon lakásvásárláshoz. Egyéb nagy kockázatú MI-rendszerek azok, amelyeket a rendőrség személyek profilalkotására vagy bűncselekmény elkövetése kockázatának értékelésére használ (kivéve, ha az 5. cikk ezt tiltja). A nagy kockázatot jelentő mesterségesintelligencia-rendszerek robotokat, drónokat vagy orvostechnikai eszközöket is jelenthetnek.

Egyedi átláthatósági kockázat: A bizalom előmozdítása érdekében fontos biztosítani a mesterséges intelligencia használatának átláthatóságát. Ezért a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály konkrét átláthatósági követelményeket vezet be bizonyos MI-alkalmazások tekintetében, például azokban az esetekben, amikor fennáll a manipuláció (pl. csevegőrobotok) vagy a mélyhamisítványok egyértelmű kockázata. A felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy géppel kommunikálnak.

Minimális kockázat: Az MI-rendszerek többsége további jogi kötelezettségek nélkül fejleszthető és használható a meglévő jogszabályok szerint. E rendszerek szolgáltatói önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy alkalmazzák a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó követelményeket, és betartanak önkéntes magatartási kódexeket.

Emellett a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály figyelembe veszi az általános célú MI- modellekből – többek között a nagy generatív MI-modellekből – eredő rendszerszintű kockázatokat. Ezek számos feladatra felhasználhatók, és számos MI-rendszer alapját képezik az EU-ban. E modellek némelyike rendszerszintű kockázatokat hordozhat, ha nagyon alkalmasak vagy széles körben használatosak. Az erős modellek például súlyos baleseteket okozhatnak, vagy nagy horderejű kibertámadásokkal visszaélhetnek. Sok egyént érinthet, ha egy modell számos alkalmazásban káros torzításokat szaporít.

Honnan tudom, hogy egy MI-rendszer nagy kockázatú-e?

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szilárd módszertant határoz meg az MI-rendszerek nagy kockázatúként történő besorolására. Ennek célja, hogy jogbiztonságot teremtsen a vállalkozások és más gazdasági szereplők számára.

A kockázati besorolás az egyes MI-rendszerek rendeltetésén alapul, összhangban a hatályos uniós termékbiztonsági jogszabályokkal. Ez azt jelenti, hogy a besorolás az MI-rendszer által ellátott funkciótól, valamint a rendszer használatának konkrét céljától és módozataitól függ.

Az MI-rendszerek két esetben minősíthetők nagy kockázatúnak:

Ha az MI-rendszer biztonsági alkatrészként van beágyazva a termékekre vonatkozó hatályos jogszabályok (I. melléklet) hatálya alá tartozó termékekbe, vagy maga is ilyen terméknek minősül. Ez lehet például a mesterséges intelligencián alapuló orvosi szoftver.

Ha az MI-rendszert a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály III. mellékletében felsorolt nagy kockázatú felhasználási esetre szánják. A lista olyan területeken alkalmazott eseteket tartalmaz, mint az oktatás, a foglalkoztatás, a bűnüldözés vagy a migráció.

A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki a magas kockázatú besorolásra vonatkozóan, amelyeket e szabályok alkalmazásának kezdőnapja előtt közzé fog tenni.

Milyen példák vannak a III. mellékletben meghatározott magas kockázatú felhasználási esetekre?
A III. melléklet nyolc olyan területet tartalmaz, ahol a mesterséges intelligencia használata különösen érzékeny lehet, és az egyes területek konkrét felhasználási eseteit sorolja fel. Egy MI-rendszer akkor minősül nagy kockázatúnak, ha e felhasználási esetek valamelyikéhez kívánják használni.

Példák:

Bizonyos kritikus infrastruktúrákban, például a közúti közlekedés, valamint a víz-, gáz-, fűtés- és villamosenergia-ellátás területén biztonsági alkatrészként használt MI-rendszerek;

Az oktatásban és a szakképzésben használt MI-rendszerek, például a tanulási eredmények értékelésére, a tanulási folyamat irányítására és a csalás nyomon követésére;

A foglalkoztatás és a munkavállalók irányításában használt MI-rendszerek, valamint az önfoglalkoztatáshoz való hozzáférés, például célzott álláshirdetések elhelyezése, álláspályázatok elemzése és szűrése, valamint a jelöltek értékelése;

Az alapvető magán- és közszolgáltatásokhoz és előnyökhöz (pl. egészségügyi ellátáshoz) való hozzáféréshez, a természetes személyek hitelképességének értékeléséhez, valamint az élet- és egészségbiztosítással kapcsolatos kockázatértékeléshez és árképzéshez használt MI-rendszerek;

A bűnüldözés, a migráció és a határellenőrzés területén használt MI-rendszerek, amennyiben azok még nem tiltottak, valamint az igazságszolgáltatás és a demokratikus folyamatok területén;

Biometrikus azonosításra, biometrikus kategorizálásra és érzelemfelismerésre használt MI-rendszerek, amennyiben azok nem tiltottak.

Milyen kötelezettségek terhelik a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóit?

A nagy kockázatú MI-rendszerek uniós piacon történő forgalomba hozatala vagy más módon történő üzembe helyezése előtt a szolgáltatóknak azt megfelelőségértékelésnek kell alávetniük. Ez lehetővé teszi számukra annak bizonyítását, hogy rendszerük megfelel a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó kötelező követelményeknek (pl. adatminőség, dokumentáció és nyomonkövethetőség, átláthatóság, emberi felügyelet, pontosság, kiberbiztonság és megbízhatóság). Ezt az értékelést meg kell ismételni, ha a rendszer vagy annak célja lényegesen módosul.

Az ágazati uniós jogszabályok hatálya alá tartozó termékek biztonsági alkatrészeiként szolgáló MI-rendszerek mindig nagy kockázatúnak minősülnek, ha az említett ágazati jogszabályok alapján harmadik fél által végzett megfelelőségértékelés tárgyát képezik. Ezenkívül minden biometrikus rendszer esetében – alkalmazásuktól függetlenül – harmadik fél általi megfelelőségértékelésre lesz szükség.

A magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak minőség- és kockázatkezelési rendszereket is be kell vezetniük annak érdekében, hogy a termék forgalomba hozatala után is biztosítsák az új követelményeknek való megfelelést, valamint a felhasználókat és az érintett személyeket érintő kockázatok minimalizálását.

A hatóságok vagy a nevükben eljáró szervezetek által telepített nagy kockázatú MI-rendszereket nyilvántartásba kell venni egy nyilvános uniós adatbázisban, kivéve, ha ezeket a rendszereket bűnüldözési és migrációs célokra használják. Ez utóbbit az adatbázis nem nyilvános részében kell regisztrálni, amelyhez csak az érintett felügyeleti hatóságok férhetnek hozzá.

Az MI-rendszer teljes életciklusa során a megfelelés biztosítása érdekében a piacfelügyeleti hatóságok rendszeres ellenőrzéseket végeznek és megkönnyítik a forgalomba hozatal utáni nyomon követést, és lehetővé teszik a szolgáltatók számára, hogy önkéntesen jelentsék be a tudomásukra jutott súlyos váratlan eseményeket vagy az alapjogi kötelezettségek megsértését. Kivételes esetekben a hatóságok mentességet adhatnak egyes nagy kockázatú, forgalomba hozandó MI-rendszerek számára.

Jogsértés esetén a követelmények lehetővé teszik majd a nemzeti hatóságok számára, hogy hozzáférjenek az annak kivizsgálásához szükséges információkhoz, hogy a mesterséges intelligencia használata megfelelt-e a jogszabályoknak.

Mi lenne a szabványosítás szerepe a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban?

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály értelmében a nagy kockázatú MI-rendszerekre egyedi követelmények vonatkoznak. Az európai harmonizált szabványok kulcsszerepet fognak játszani e követelmények végrehajtásában.

2023 májusában az Európai Bizottság megbízta a CEN és a CENELEC európai szabványügyi szervezeteket, hogy dolgozzanak ki szabványokat e magas kockázatú követelményekre vonatkozóan. Ez a megbízatás most módosulni fog, hogy igazodjon a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végleges szövegéhez.

Az európai szabványügyi szervezeteknek 2025. április végéig kell szabványokat kidolgozniuk és közzétenniük. A Bizottság ezt követően értékeli és esetleg jóváhagyja ezeket a szabványokat, amelyeket közzé fog tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Közzétételüket követően ezek a szabványok „megfelelőség vélelmét” adják az azoknak megfelelően kifejlesztett MI-rendszerek számára.

Hogyan szabályozzák az általános célú MI-modelleket?

Az általános célú MI-modellek, beleértve a nagy generatív MI-modelleket is, számos feladatra használhatók. Az egyedi modellek számos MI-rendszerbe integrálhatók.

Alapvető fontosságú, hogy az általános célú MI-modellt integráló MI-rendszer szolgáltatója hozzáférjen minden szükséges információhoz annak biztosításához, hogy a rendszer biztonságos legyen és megfeleljen a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak.

Ezért a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály arra kötelezi az ilyen modellek szolgáltatóit, hogy bizonyos információkat közöljenek a downstream rendszerszolgáltatókkal. Ez az átláthatóság lehetővé teszi e modellek jobb megértését.

A modellszolgáltatóknak emellett olyan szakpolitikákkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják, hogy modelljük képzése során tiszteletben tartsák a szerzői jogot.

Ezenkívül e modellek némelyike rendszerszintű kockázatot jelenthet, mivel nagyon alkalmasak vagy széles körben használatosak.

Jelenleg azok az általános célú MI-modellek, amelyeket több mint 1025 FLOP teljes számítástechnikai teljesítménnyel tanítottak, rendszerszintű kockázatot jelentenek. A Bizottság a technológiai fejlődés fényében naprakésszé teheti vagy kiegészítheti ezt a küszöbértéket, és további kritériumok (pl. a felhasználók száma vagy a modell autonómiájának mértéke) alapján más modelleket is kijelölhet rendszerszintű kockázatot jelentőnek.

A rendszerszintű kockázatot jelentő modellek szolgáltatói kötelesek értékelni és csökkenteni a kockázatokat, jelenteni a súlyos biztonsági eseményeket, a legkorszerűbb teszteket és modellértékeléseket végezni, valamint biztosítani modelljeik kiberbiztonságát.

A szolgáltatók felkérést kapnak, hogy működjenek együtt az MI-hivatallal és más érdekelt felekkel egy olyan gyakorlati kódex kidolgozása érdekében, amely részletezi a szabályokat, és ezáltal biztosítja modelljeik biztonságos és felelős fejlesztését. Ennek a kódexnek központi eszközt kell képeznie az általános célú MI-modellek szolgáltatói számára a megfelelés igazolására.

Miért a 10^25 FLOP megfelelő küszöbérték a rendszerszintű kockázatokkal járó GPAI számára?

Az Flop a modellképességek helyettesítője, és a pontos FLOP-küszöbértéket a Bizottság felfelé vagy lefelé frissítheti, például a modellképességek objektív mérése terén elért eredmények és az adott teljesítményszinthez szükséges számítási teljesítmény alakulásának fényében.

Az e küszöbértéket meghaladó modellek képességei még nem kellően ismertek. Rendszerszintű kockázatokat jelenthetnek, ezért észszerű szolgáltatóikat további kötelezettségek hatálya alá vonni.

Melyek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban meghatározott, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kimenetek vízjelzésére és címkézésére vonatkozó kötelezettségek?

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály átláthatósági szabályokat állapít meg a generatív mesterséges intelligencia által előállított tartalomra vonatkozóan a manipuláció, a megtévesztés és a félretájékoztatás kockázatának kezelése érdekében.

Arra kötelezi a generatív MI-rendszerek szolgáltatóit, hogy géppel olvasható formátumban jelezzék az MI-kimeneteket, és biztosítsák, hogy azok mesterségesen generált vagy manipuláltként észlelhetők legyenek. A műszaki megoldásoknak hatékonynak, interoperábilisnak, szilárdnak és megbízhatónak kell lenniük, amennyiben ez műszakilag megvalósítható, figyelembe véve a különböző típusú tartalmak sajátosságait és korlátait, a megvalósítás költségeit és a technika általánosan elismert állását, amint az a vonatkozó műszaki szabványokban is tükröződhet.

Emellett az olyan generatív MI-rendszerek alkalmazóinak, amelyek mélyhamisítványokat alkotó kép-, audio- vagy videotartalmat generálnak vagy manipulálnak, jól láthatóan fel kell tüntetniük, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy manipulálták. A nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása céljából közzétett szöveget generáló vagy manipuláló MI-rendszer alkalmazóinak azt is közzé kell tenniük, hogy a szöveget mesterségesen hozták létre vagy manipulálták. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó abban az esetben, ha a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalom emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői ellenőrzésen ment keresztül, és amennyiben a tartalom közzétételéért természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel.

Az MI-hivatal iránymutatásokat fog kiadni annak érdekében, hogy további iránymutatást nyújtson a szolgáltatók és az alkalmazók számára az 50. cikkben foglalt kötelezettségekről, amelyek két évvel a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatálybalépését követően (2026. augusztus 2-án) válnak alkalmazandóvá.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal ösztönözni fogja és elő fogja segíteni az uniós szintű gyakorlati kódexek kidolgozását a mesterségesen előállított vagy manipulált tartalom észlelésével és címkézésével kapcsolatos kötelezettségek hatékony végrehajtásának észszerűsítése érdekében.

Időtálló-e a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály?

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály olyan jogi keretet hoz létre, amely reagál az új fejleményekre, könnyen és gyorsan kiigazítható, és lehetővé teszi a gyakori értékelést.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály eredményorientált követelményeket és kötelezettségeket határoz meg, de a konkrét műszaki megoldásokat és a működőképessé tételt az ipar által vezérelt szabványokra és gyakorlati kódexekre bízza, amelyek rugalmasak a különböző felhasználási esetekhez való alkalmazkodás és az új technológiai megoldások lehetővé tétele érdekében.

Ezen túlmenően maga a jogszabály felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal módosítható, például a III. mellékletben szereplő, magas kockázatú felhasználási esetek jegyzékének felülvizsgálata céljából.

Végezetül a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály bizonyos részeit és adott esetben az egész rendeletet gyakran értékelik, biztosítva, hogy feltárják a felülvizsgálat és a módosítások szükségességét.

Hogyan szabályozza a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a biometrikus azonosítást?

A nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken tilos a valós idejű távoli biometrikus azonosítás(pl. CCTV-vel történő arcfelismerés) bűnüldözési célú használata. A tagállamok jogszabályban kivételeket vezethetnek be, amelyek lehetővé tennék a valós idejű távoli biometrikus azonosítás alkalmazását a következő esetekben:

16 meghatározott nagyon súlyos bűncselekménnyel kapcsolatos bűnüldözési tevékenységek;

Meghatározott áldozatok célzott felkutatása, emberrablás, emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás, valamint eltűnt személyek célzott felkutatása; vagy

A személyek életét vagy testi biztonságát fenyegető veszély megelőzése, vagy a terrortámadás jelenlegi vagy előre látható fenyegetésére való reagálás.

Bármely kivételes felhasználáshoz olyan igazságügyi vagy független közigazgatási hatóság előzetes engedélye szükséges, amelynek határozata kötelező erejű. Sürgős esetben a jóváhagyás 24 órán belül megadható; ha az engedélyt elutasítják, minden adatot és kimenetet törölni kell.

Ezt előzetes alapjogi hatásvizsgálatnak kell megelőznie, és erről értesíteni kell az illetékes piacfelügyeleti hatóságot és az adatvédelmi hatóságot. Sürgős esetben a rendszer használata nyilvántartásba vétel nélkül is megkezdődhet.

Az MI-rendszereknek a vizsgálat alatt álló személyek távoli biometrikus azonosítására (a korábban gyűjtött anyagokban szereplő személyek azonosítására) való használatához igazságügyi hatóság vagy független közigazgatási hatóság előzetes engedélye, valamint az érintett adatvédelmi és piacfelügyeleti hatóság értesítése szükséges.

Miért van szükség különleges szabályokra a távoli biometrikus azonosítás esetében?

A biometrikus azonosítás különböző formákat ölthet. A biometrikus azonosítás és ellenőrzés, azaz az okostelefon felszabadítása vagy a határátkelőhelyeken a személy személyazonosságának az úti okmányokkal való összevetése céljából történő ellenőrzés/hitelesítés (egy a személy közötti egyezés) továbbra sem szabályozott, mivel nem jelentenek jelentős kockázatot az alapvető jogokra nézve.

Ezzel szemben a biometrikus azonosítás távolról is alkalmazható, például a tömegben lévő személyek azonosítására, ami jelentős hatással lehet a magánélet védelmére a nyilvános térben.

Az arcfelismerő rendszerek pontosságát számos tényező jelentősen befolyásolhatja, például a kameraminőség, a fény, a távolság, az adatbázis, az algoritmus, valamint a tárgy etnikai hovatartozása, életkora vagy neme. Ugyanez vonatkozik a járásmód- és hangfelismerő rendszerekre, valamint az egyéb biometrikus rendszerekre is. A rendkívül fejlett rendszerek folyamatosan csökkentik a téves elfogadási arányukat.

Bár a 99%-os pontossági arány általában jónak tűnhet, az jelentősen kockázatos, ha az eredmény ártatlan személy gyanújához vezethet. Még a 0,1%-os hibaarány is jelentős hatással lehet nagy sokaságokra, például vasútállomásokon.

Hogyan védik a szabályok az alapvető jogokat?

Az alapvető jogok és a megkülönböztetésmentesség már most is erős védelmet élvez uniós és tagállami szinten, de bizonyos MI-alkalmazások („fekete dobozok”) összetettsége és átláthatatlansága problémát jelenthet.

A mesterséges intelligencia emberközpontú megközelítése azt jelenti, hogy az MI-alkalmazásoknak meg kell felelniük az alapvető jogokra vonatkozó jogszabályoknak. Az elszámoltathatósági és átláthatósági követelményeknek a nagy kockázatú MI-rendszerek fejlesztésébe való integrálásával és a végrehajtási képességek javításával biztosíthatjuk, hogy ezeket a rendszereket már a kezdetektől fogva a jogszabályoknak való megfelelés szem előtt tartásával tervezzék meg. Jogsértés esetén a követelmények lehetővé teszik majd a nemzeti hatóságok számára, hogy hozzáférjenek az annak kivizsgálásához szükséges információkhoz, hogy a mesterséges intelligencia használata megfelelt-e a jogszabályoknak.

Emellett a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály előírja, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek egyes alkalmazóinak alapjogi hatásvizsgálatot kell végezniük.

Mi az alapjogi hatásvizsgálat? Kinek kell elvégeznie ezt az értékelést, és mikor?

A nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak kockázatértékelést kell végezniük, és úgy kell megtervezniük a rendszert, hogy a lehető legkisebbek legyenek az egészséget, a biztonságot és az alapvető jogokat érintő kockázatok.

Az alapvető jogokat érintő bizonyos kockázatok azonban csak a nagy kockázatú MI-rendszer használatának kontextusát ismerve azonosíthatók teljes mértékben. Ha nagy kockázatú MI-rendszereket használnak az esetleges teljesítménybeli aszimmetria különösen érzékeny területein, az ilyen kockázatokkal kapcsolatban további megfontolásokra van szükség.

Ezért azoknak az alkalmazóknak, amelyek közjogi szervek vagy közszolgáltatásokat nyújtó magánüzemeltetők, valamint a nagy kockázatú MI-rendszereket üzemeltető üzemeltetőknek, amelyek hitelképesség-értékelést vagy ár- és kockázatértékelést végeznek az élet- és egészségbiztosítás területén, értékelést kell végezniük az alapvető jogokra gyakorolt hatásról, és értesíteniük kell a nemzeti hatóságot az eredményekről.

A gyakorlatban számos alkalmazónak adatvédelmi hatásvizsgálatot is el kell végeznie. Az ilyen esetekben a lényegi átfedések elkerülése érdekében az alapjogi hatásvizsgálatot az említett adatvédelmi hatásvizsgálattal együtt kell elvégezni.

Hogyan kezeli a rendelet a fajon vagy nemen alapuló méltánytalan előítéletek kérdését a mesterséges intelligencia összefüggésében?

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az MI- rendszerek nem teremtenek vagy reprodukálnak torzításokat. Az MI-rendszerek megfelelő tervezésük és használatuk esetén sokkal inkább hozzájárulhatnak az elfogultság és a meglévő strukturális megkülönböztetés csökkentéséhez, és ezáltal méltányosabb és megkülönböztetésmentesebb döntésekhez vezethetnek (pl. a munkaerő-felvétel során).

Az összes nagy kockázatú MI-rendszerre vonatkozó új kötelező követelmények ezt a célt szolgálják. Az MI-rendszereknek műszakilag stabilnak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a célnak, és ne hozzanak olyan elfogult eredményeket, például hamis pozitívokat vagy negatívokat, amelyek aránytalanul érintik a marginalizált csoportokat, beleértve a faji vagy etnikai származáson, nemen, életkoron és más védett jellemzőkön alapuló csoportokat.

A nagy kockázatú rendszereket is megfelelően reprezentatív adatkészletekkel kell képezni és tesztelniannak érdekében, hogy minimalizálják a modellbe ágyazott tisztességtelen torzítások kockázatát, és biztosítsák, hogy ezeket megfelelő torzításfelderítéssel, korrekcióval és egyéb enyhítő intézkedésekkel lehessen kezelni.

Emellett nyomon követhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, biztosítva a megfelelő dokumentáció megőrzését, beleértve az olyan algoritmus képzéséhez használt adatokat is, amelyek kulcsfontosságúak lennének az utólagos vizsgálatok során.

A megfelelőségi rendszernek a forgalomba hozatal előtt és után biztosítania kell e rendszerek rendszeres nyomon követését és az esetleges kockázatok gyors kezelését.

Mikor lesz teljes mértékben alkalmazandó a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály?

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a 2026. augusztus 2-i hatálybalépését követő két év elteltével lesz alkalmazandó, a következő különös rendelkezések kivételével:

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassággal kapcsolatos tilalmak, fogalommeghatározások és rendelkezések a 2025. február 2-i hatálybalépést követő hat hónap elteltével lesznek alkalmazandók;

Az irányításra vonatkozó szabályok és az általános célú MI-kötelezettségek 12 hónappal a hatálybalépésüket követően, 2025. augusztus 2-án válnak alkalmazandóvá;

A II. mellékletben (az uniós harmonizációs jogszabályok jegyzéke) felsorolt, szabályozott termékekbe beágyazott nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségek a 2027. augusztus 2-i hatálybalépést követően 36 hónappal alkalmazandók.

Hogyan hajtják végre a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt?

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kétszintű irányítási rendszert hoz létre, amelyben a nemzeti hatóságok felelősek az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok felügyeletéért és érvényesítéséért, míg az uniós szint felel az általános célú MI-modellek irányításáért.

Az uniós szintű koherencia és együttműködés biztosítása érdekében létrejön a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület (MI Testület), amely a tagállamok képviselőiből, valamint a nemzeti szabályozók és más illetékes hatóságok szakosodott alcsoportjaiból áll.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály bizottsági végrehajtó szerve stratégiai iránymutatást fog nyújtani az MI-testület számára.

Emellett a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály két tanácsadó szervet hoz létre, amelyek szakértői hozzájárulást nyújtanak: a tudományos testület és a tanácsadó fórum. Ezek a szervek értékes betekintést nyújtanak az érdekelt felektől és az interdiszciplináris tudományos közösségektől, információkkal szolgálnak a döntéshozatalhoz, és biztosítják a mesterséges intelligencia fejlesztésének kiegyensúlyozott megközelítését.

Miért van szükség a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai testületre, és mit fog tenni?

A Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület a tagállamok magas szintű képviselőiből és az európai adatvédelmi biztosból áll. Kulcsfontosságú tanácsadóként a mesterséges intelligenciával foglalkozó testület iránymutatást nyújt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikával kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozással, az innovációval és a kiválósággal kapcsolatos politikával, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó testület döntő szerepet játszik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes, hatékony és harmonizált végrehajtásának biztosításában. A Testület olyan fórumként fog szolgálni, ahol a mesterséges intelligenciával foglalkozó szabályozók, nevezetesen az MI-hivatal, a nemzeti hatóságok és az EPDS koordinálhatják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály következetes alkalmazását.

Milyen szankciókra lehet számítani jogsértés esetén?

A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok megsértése esetére.

A rendelet meghatározza azokat a küszöbértékeket, amelyeket figyelembe kell venni:

A tiltott gyakorlatokkalkapcsolatos jogsértések vagy az adatokra vonatkozó követelményekkel kapcsolatos meg nem felelés esetén legfeljebb 35 millió EUR vagy az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának 7% -a (amelyik magasabb);

Legfeljebb 15 millió EUR vagy az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának 3% -a a rendelet bármely egyéb követelményének vagy kötelezettségének való meg nem felelés miatt;

Legfeljebb 7,5 millió EUR-t vagy az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának 1,5% -át a kérelem nyomán a bejelentett szervezetek és az illetékes nemzeti hatóságok részére helytelen, hiányos vagy félrevezető információk szolgáltatása miatt;

A jogsértés minden egyes kategóriája esetében a küszöbérték a kkv-k esetében a két összeg közül az alacsonyabb, más vállalatok esetében pedig a magasabb.

A Bizottság bírságokkal is érvényre juttathatja az általános célú MI-modellek szolgáltatóira vonatkozó szabályokat, figyelembe véve a következő küszöbértéket:

Legfeljebb 15 millió EUR vagy az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának 3% -a a Bizottság által a rendelet alapján előírt kötelezettségeknek vagy intézkedéseknek való meg nem felelés miatt.

Az uniós intézményeknek, ügynökségeknek vagy szerveknek jó példával kell elöl járniuk, ezért rájuk is vonatkoznak majd a szabályok és az esetleges szankciók. Az európai adatvédelmi biztos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meg nem felelés esetén bírságot szabjon ki rájuk.

Hogyan készül el a mesterséges intelligenciára vonatkozó általános gyakorlati kódex?

Az első kódex kidolgozása inkluzív és átlátható folyamatot követ. A gyakorlati kódex plenáris ülése jön létre az iteratív szövegezési folyamat megkönnyítése érdekében, amely magában foglalja az összes érdekelt és támogatható általános célú MI-modellszolgáltatót, az általános célú MI-modellt az MI-rendszerükbe integráló downstream szolgáltatókat, más ipari szervezeteket, más érdekelt szervezeteket, például a civil társadalmat vagy a jogtulajdonosi szervezeteket, valamint a tudományos köröket és más független szakértőket.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal pályázati felhívást tett közzé az első gyakorlati kódex kidolgozásában való részvételre. A részvételi szándék kifejezésére való felhívással párhuzamosan több érdekelt fél részvételével zajló konzultáció indul, amelynek célja, hogy összegyűjtse az összes érdekelt fél véleményét és észrevételeit az első gyakorlati kódexről. A gyakorlati kódex első szövegezési iterációjának alapját a válaszok és a beadványok képezik. A kódexet ezért a kezdetektől fogva széles körű nézőpontok és szakértelem támasztja alá.

A plenáris ülés négy munkacsoportból fog állni, hogy célzott megbeszéléseket lehessen folytatni az általános célú MI-modellek és a rendszerszintű kockázatot jelentő általános MI-modellek szolgáltatóira vonatkozó kötelezettségek részletes meghatározása szempontjából releváns konkrét témákról. A plenáris ülés résztvevői szabadon választhatnak egy vagy több munkacsoportot, amelyben részt kívánnak venni. Az ülésekre kizárólag online kerül sor.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó iroda a plenáris ülés mind a négy munkacsoportjának elnökeit és adott esetben alelnökeit nevezi ki, akiket érdekelt független szakértők közül választanak ki. Az elnökök összegzik a plenáris ülés résztvevői által az első gyakorlati kódex ismétlődő tervezetéhez benyújtott beadványokat és észrevételeket.

A kódex fő címzettjeiként az általános célú mesterségesintelligencia-modellek szolgáltatói meghívást kapnak arra, hogy a plenáris ülésen való részvételük mellett részt vegyenek az egyes iteratív szövegezési fordulók tájékoztatásában.

9 hónap elteltével az első gyakorlati kódex végleges változatát a várhatóan áprilisban tartandó záró plenáris ülésen terjesztik elő és teszik közzé. A záró plenáris ülés lehetőséget biztosít az MI-modellek általános célú szolgáltatóinak, hogy kifejezzék, tervezik-e a kódex használatát.

Jóváhagyás esetén hogyan szolgál az általános célú MI-modellszolgáltatók gyakorlati kódexe a megfelelés központi eszközeként?

A gyakorlati kódex kidolgozási folyamatának végén az MI-hivatal és az MI-testület értékelni fogja a kódex megfelelőségét, és közzéteszi értékelését. Az értékelést követően a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján dönthet a gyakorlati kódex jóváhagyásáról és általános érvényességéről az Unión belül. Amennyiben a rendelet alkalmazandóvá válásáig az MI-hivatal nem tekinti megfelelőnek a gyakorlati kódexet, a Bizottság közös szabályokat állapíthat meg a vonatkozó kötelezettségek végrehajtására vonatkozóan.

Az általános célú MI-modellek szolgáltatói ezért támaszkodhatnak a gyakorlati kódexre a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés bizonyítása érdekében.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály értelmében a gyakorlati kódexnek célkitűzéseket, intézkedéseket és adott esetben fő teljesítménymutatókat kell tartalmaznia.

A kódexet alkalmazó szolgáltatóknak rendszeresen jelentést kell tenniük az MI-hivatalnak a meghozott intézkedések végrehajtásáról és azok eredményeiről, adott esetben a fő teljesítménymutatókkal összevetve is.

Ez megkönnyíti a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal általi végrehajtást, amelyet a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály által a Bizottságra ruházott hatáskörök támasztanak alá. Ez magában foglalja az általános célú MI-modellek értékelésének elvégzését, a modellszolgáltatóktól információk és intézkedések bekérését, valamint szankciók alkalmazását.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal adott esetben ösztönözni fogja és elő fogja segíteni a kódex felülvizsgálatát és kiigazítását, hogy az tükrözze a technológiai fejlődést és a legkorszerűbb megoldásokat.

Amint egy harmonizált szabványt közzétesznek, és azt az MI-hivatal a vonatkozó kötelezettségek teljesítésére alkalmasnak minősítette, az európai harmonizált szabványnak való megfelelésnek biztosítania kell a szolgáltatók számára a megfelelőség vélelmét.

Az általános célú MI-modellek szolgáltatóinak továbbá képesnek kell lenniük arra, hogy alternatív megfelelő eszközökkel bizonyítsák a megfelelést, ha nem állnak rendelkezésre gyakorlati kódexek vagy harmonizált szabványok, vagy úgy döntenek, hogy nem támaszkodnak ezekre.

Tartalmaz-e a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra vonatkozó rendelkezéseket?

A mesterséges intelligenciáról szóló javaslat célja a biztonságot és az alapvető jogokat érintő kockázatok kezelése, beleértve a magas szintű környezetvédelemhez való alapvető jogot is. A környezet a kifejezetten említett és védett jogi érdekek egyike.

A Bizottság felkérést kap, hogy kérje fel az európai szabványügyi szervezeteket, hogy készítsenek szabványosítási dokumentumot az MI-rendszerek erőforrás-teljesítményének javítását célzó jelentéstételi és dokumentációs folyamatokról, például a nagy kockázatú MI-rendszer energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának a rendszer életciklusa során történő csökkentéséről, valamint az általános célú MI-modellek energiahatékony fejlesztéséről.

Ezenkívül a Bizottság felkérést kap, hogy legkésőbb két évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően, majd azt követően négyévente nyújtson be jelentést az általános célú modellek energiahatékony fejlesztésére vonatkozó szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása terén elért előrehaladás áttekintéséről, és értékelje további intézkedések vagy fellépések szükségességét, beleértve a kötelező erejű intézkedéseket vagy fellépéseket is.

Emellett az általános célú mesterségesintelligencia-modellek szolgáltatói, amelyek nagy adatmennyiségekkel rendelkeznek, és ezért nagy energiafogyasztásnak vannak kitéve, kötelesek közzétenni az energiafogyasztást. A rendszerszintű kockázatokkal járó általános célú MI-modellek esetében értékelni kell továbbá az energiahatékonyságot.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e közzétételi kötelezettségekhez megfelelő és összehasonlítható mérési módszertant dolgozzon ki.

Hogyan segíthetik elő az új szabályok az innovációt?

A szabályozási keret kétféleképpen mozdíthatja elő a mesterséges intelligencia elterjedését. Egyrészt a felhasználók bizalmának növekedése növelni fogja a vállalatok és a hatóságok által használt mesterséges intelligencia iránti keresletet. Másrészt a jogbiztonság növelése és a szabályok harmonizálása révén a mesterséges intelligencia szolgáltatói nagyobb piacokhoz fognak hozzáférni, olyan termékekkel, amelyeket a felhasználók és a fogyasztók nagyra értékelnek és megvásárolnak. A szabályok csak akkor lesznek alkalmazandók, ha feltétlenül szükség lesz rájuk, és oly módon, hogy a gazdasági szereplők terhei a lehető legkisebbek legyenek, és laza legyen az irányítási struktúra.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály továbbá lehetővé teszi szabályozói tesztkörnyezetek és valós tesztelések létrehozását, amelyek ellenőrzött környezetet biztosítanak az innovatív technológiák korlátozott ideig történő teszteléséhez, ezáltal előmozdítva a vállalkozások, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások innovációját a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak megfelelően. Ezek más intézkedésekkel, például az MI -kiválósági központok további hálózataival és a mesterséges intelligenciával, az adatokkal és a robotikával foglalkozó köz- és magánszféra közötti partnerséggel, valamint a digitális innovációs központokhoz és tesztelési és kísérleti létesítményekhez való hozzáféréssel együtt hozzá fognak járulni a vállalkozások számára a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és bevezetéséhez szükséges megfelelő keretfeltételek megteremtéséhez.

A nagy kockázatú MI-rendszerek valós körülmények közötti tesztelése legfeljebb 6 hónapig végezhető (amely további 6 hónappal meghosszabbítható). A vizsgálatot megelőzően tervet kell készíteni, és azt be kell nyújtani a piacfelügyeleti hatósághoz, amelynek jóvá kell hagynia a tervet és a konkrét vizsgálati feltételeket, alapértelmezett hallgatólagos jóváhagyással, amennyiben 30 napon belül nem érkezik válasz. A vizsgálatot a hatóság előre be nem jelentett ellenőrzésnek vetheti alá.

A valós körülmények közötti tesztelést csak konkrét biztosítékok mellett lehet elvégezni, pl. a valós körülmények között tesztelt rendszerek felhasználóinak tájékoztatáson alapuló beleegyezést kell adniuk, a tesztelésnek nem szabad negatív hatást gyakorolnia rájuk, az eredményeknek visszafordíthatóknak vagy figyelmen kívül hagyhatóknak kell lenniük, és adataikat a vizsgálat befejezése után törölni kell. Különleges védelmet kell biztosítani a veszélyeztetett csoportok számára, például koruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt.

Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligenciáról szóló paktum a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásában?

A Breton biztos által 2023 májusában kezdeményezett MI-paktum célja, hogy fokozza a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal és a szervezetek közötti együttműködést (I. pillér), és ösztönözze az ágazat arra irányuló önkéntes kötelezettségvállalását, hogy a jogszabályban előírt határidő (II. pillér) előtt megkezdi a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály követelményeinek végrehajtását.

Az I. pillér keretében a résztvevők hozzájárulnak egy együttműködésen alapuló közösség létrehozásához, amely megosztja tapasztalataikat és tudásukat. Ez magában foglalja az MI-hivatal által szervezett munkaértekezleteket is, amelyek lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy jobban megértsék a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, felelősségi körüket és a végrehajtására való felkészülés módját. A mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal pedig betekintést nyerhet a résztvevők előtt álló bevált gyakorlatokba és kihívásokba.

A II. pillér keretében a szervezeteket arra ösztönzik, hogy önkéntes vállalások révén proaktív módon tegyék közzé azokat a folyamatokat és gyakorlatokat, amelyeket a megfelelés előrejelzése érdekében hajtanak végre. A vállalások célja „kötelezettségvállalási nyilatkozat”, és olyan (tervezett vagy folyamatban lévő) intézkedéseket tartalmaznak, amelyek célja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egyes követelményeinek teljesítése.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályainak többsége (például a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó egyes követelmények) egy átmeneti időszak végén (azaz a hatálybalépés és az alkalmazás időpontja közötti időszakban) lesz alkalmazandó.

Ezzel összefüggésben és a mesterséges intelligenciáról szóló paktum keretében a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal felszólítja az összes szervezetet, hogy proaktívan előre jelezzék és hajtsák végre a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egyes kulcsfontosságú rendelkezéseit azzal a céllal, hogy a lehető leghamarabb csökkentsék az egészséget, a biztonságot és az alapvető jogokat érintő kockázatokat.

A 2023 novemberében közzétett pályázati felhívást követően már több mint 700 szervezet fejezte ki érdeklődését a mesterséges intelligenciáról szóló paktum kezdeményezéséhez való csatlakozás iránt. Az első tájékoztató előadásra május 6-án került sor az interneten, 300 résztvevővel. Az önkéntes kötelezettségvállalások hivatalos aláírására a tervek szerint 2024 őszén kerül sor. Szeptember első hetében munkaértekezletre kerül sor a mesterséges intelligenciáról szóló paktumról.

Mi az uniós megközelítés nemzetközi dimenziója?

A mesterséges intelligencia határokon átnyúló következményekkel és kihívásokkal jár; ezért fontos a nemzetközi együttműködés. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv alapján az MI-hivatal felel az Európai Uniónak a mesterséges intelligencia területén való nemzetközi szerepvállalásáért. Az EU arra törekszik, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve, valamint a szabályokon alapuló multilaterális rendszerrel és az általa képviselt értékekkel összhangban előmozdítsa a mesterséges intelligencia felelős kezelését és jó kormányzását.

Az EU kétoldalú és többoldalú együttműködést folytat a megbízható, emberközpontú és etikus mesterséges intelligencia előmozdítása érdekében. Következésképpen az EU részt vesz a mesterséges intelligenciával foglalkozó többoldalú fórumokon – nevezetesen a G7-ekben, a G20-akban, az OECD-ben, az Európa Tanácsban, a mesterséges intelligenciával foglalkozó globális partnerségben és az ENSZ-ben –, és az EU szoros kétoldalú kapcsolatokat ápol például Kanadával, az Egyesült Államokkal, Indiával, Japánnal, Dél-Koreával, Szingapúrral, valamint a latin-amerikai és karibi régióval.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2024. augusztus 1. (utolsó frissítés)
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról!]

Mire számíthatunk az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatálybalépésével?

„A cikk áttekeinti, hogy mi várható az elkövetkező hónapokban és években, amikor a vállalatok felkészülnek a jogszabályi követelmények teljesítésére.

Az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály csütörtökön lép hatályba, és a már meglévő vagy fejlesztés alatt álló mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozik. A jogszabály az általánosan elfogadott nézet szerint a lehetséges kockázatok alapján próbálja szabályozni az MI-rendszereket.

A törvényhozók márciusban fogadták el a jogszabályt, de annak az Európai Bizottság hivatalos lapjában való júliusi közzétételével lépett hatályba. Az augusztus 1-jei dátumot majd számos dátum és határidő követi, biztosítva, hogy az MI-rendszereket bármilyen minőségben alkalmazó vállalatok felkészülhessenek az új jogszabály megismerésére és betartására.

Az MI-jogszabály kockázat alapján értékeli a vállalatokat

Az uniós MI-törvény négy kockázati szint alapján határozza meg az MI-rendszereket használó vállalatokra vonatkozó szabályokat. Ez határozza meg, hogy milyen határidők vonatkoznak rájuk.

A négy kockázati szint a következő: nincs kockázat, minimális kockázat, magas kockázat és tiltott mesterségesintelligencia-rendszerek.

Az EU 2025. februárjától bizonyos gyakorlatokat teljesen betilt. Ezek közé tartoznak azok, amelyek manipulálják a felhasználó döntéshozatali képességét, vagy az arcfelismerő adatbázisokat internetes gyűjtéssel (swcraping) bővítik.

Más, magas kockázatúnak minősített mesterségesintelligencia-rendszerekre, például a biometrikus adatokat gyűjtő, vagy a kritikus infrastruktúrák részeként alkalmazott, valamint a foglalkoztatási döntésekhez használt MI-rendszerekre vonatkoznak majd a legszigorúbb előírások.

Ezeknek a vállalatoknak többek között be kell mutatniuk az MI-rendszerek tanításához használt adatkészleteiket, és bizonyítaniuk kell az emberi felügyeletet is, más követelmények mellett.

Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője szerint az MI-vel foglalkozó vállalatok mintegy 85 százaléka a második, „minimális kockázatú” kategóriába tartozik, ahol nagyon kevés szabályozásra van szükség.

3-6 hónap kell a vállalatok számára a megfelelés biztosításához

Heather Dawe, az UST tanácsadó cég felelős mesterséges intelligenciáéval foglalkozó részlegének vezetője már azon dolgozik nemzetközi ügyfelekkel dolgozik azon, hogy az MI használatát összhangba hozzák az új törvénnyel. Dawe nemzetközi ügyfeleinek nincs gondjuk a jogszabály új követelményeivel, mert elismerik, hogy szükség van az MI szabályozására. Elmondta, hogy a vállalat méretétől és attól függően, hogy az MI milyen szerepet játszik a munkafolyamatokban, három-hat hónapba telhet, amíg elérik az új jogszabálynak való megfelelést. „Egyértelmű iránymutatások vannak arra vonatkozóan, hogy mit kell tenni. Minden bonyodalom abból adódik, hogy nem indult el elég gyorsan a folyamat.”

A vállalatok megfontolhatják, hogy belső MI-irányítási testületeket hozzanak létre – folytatta Dawe -, jogi, műszaki és biztonsági szakértőkkel, hogy teljes körű auditot végezzenek arról, milyen technológiákat használnak, és hogyan kell betartaniuk az új jogszabályt. Ha egy vállalatról kiderül, hogy a különböző határidőkig nem felel meg az MI-jogszabálynak, akkor akár a globális éves forgalmának hét százalékáig terjedő bírságra is számíthat – mondta Regnier a Bizottságtól.

Hogyan készül fel a Bizottság

A Bizottság MI-hivatala fogja felügyelni, hogy az általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályokat hogyan tartják be. Regnier szerint hatvan belső, bizottsági alkalmazottat irányítanak át ebbe az irodába, és további 80 külső jelöltet vesznek fel a következő évben. A sajtóközlemény szerint a 27 uniós tagállam magas szintű képviselőiből álló Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület (MI Testület) az első júniusi ülésén „megalapozta” a jogszabály végrehajtását. A Testület az MI-hivatallal együtt fog dolgozni annak érdekében, hogy a jogszabály alkalmazása az egész EU-ban harmonizált legyen – tette hozzá Regnier.

Több mint 700 vállalat közölte, hogy aláírja az AI-paktumot: a törvény mielőbbi betartására vonatkozó kötelezettségvállalást.

Az uniós államoknak jövő augusztusig kell felállítaniuk a nemzeti illetékes hatóságokat, amelyek felügyelik a szabályok alkalmazását országukban.

A Bizottság arra is készül, hogy 2024-ben 1 milliárd eurónyi, 2030-ig pedig akár 20 milliárd euróra növekvő beruházással fogja növelni a mesterséges intelligenciára fordított összegeket.

„Mindenhol azt hallani, hogy amit az EU tesz, az pusztán szabályozás (…), és hogy ez blokkolja az innovációt. Ez nem igaz” – mondta Regnier. „A jogszabályok nem azért vannak, hogy visszatartsák a vállalatokat a rendszerek bevezetésétől – éppen ellenkezőleg. Azt akarjuk, hogy itt az EU-ban működjenek, de meg akarjuk védeni polgárainkat és meg akarjuk védeni vállalkozásainkat.” Regnier szerint a Bizottság számára az egyik legnagyobb kihívást a jövőbeli mesterséges intelligencia technológiák szabályozása jelenti, de úgy véli, hogy a kockázatalapú rendszer lehetővé teszi, hogy gyorsan szabályozni lehessen az új rendszereket.

További felülvizsgálatokra van szükség

Risto Uuk, a Future of Life Institute uniós kutatásainak úgy véli, hogy még mindig van némi tisztáznivaló, z Európai Bizottságnak még tisztáznia kell, hogy milyen kockázatot jelentenek a konkrét technológiák. Például a drónok használata egy javításra szoruló vízvezeték körüli fotózásra „nem tűnik túlságosan kockázatosna”, annak ellenére, hogy a jogszabály szerint a magas kockázati kategóriába tartozik. „Amikor ha most elolvassuk a jogszabályt, akkor az elég általános” – mondta Uuk. „Van ez a általánosabb szintű útmutatásunk, és ez hasznos, mert a cégek feltehetik a kérdést, hogy egy adott rendszer magas kockázatú-e.”

Uuk úgy véli, hogy amint a végrehajtás megkezdődik, a Bizottság konkrétabb visszajelzést tud majd adni. Ahol a jogszabály Uuk szerint tovább mehetne, az az, hogy több korlátozást és nagyobb bírságokat szabna a generatív mesterséges intelligenciát (GenAI) az EU-ban működtető nagy technológiai vállalatokra. Ezek, pl. olyan nagy MI-vállalatok, mint az OpenAI és a DeepMind, jelenleg az „általános célú MI” kategóriába tartoznak, és a minimális kockázati kategóriába. Az általános felhasználású mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy hogyan tartják be a szerzői jogi törvényeket, közzé kell tenniük egy képzési adatokról szóló összefoglalót, és bizonyítaniuk kell, hogy hogyan védik a kiberbiztonságot.

Az European Digital Rights, egy nem kormányzati szervezetekből álló kollektíva szerint az emberi jogok területén is van mit javítani. „Sajnáljuk, hogy a végleges törvény több nagy kiskaput tartalmaz a biometria, a rendfenntartás és a nemzetbiztonság tekintetében, és felszólítjuk a törvényhozókat, hogy zárják be ezeket a réseket” – mondta egy szóvivő az Euronews Nextnek adott nyilatkozatában.”

Forrás:
What to expect as the EU’s AI Act comes into force; Anna Desmarais; Euronews; 2024. augusztus 1.

700 vállalat szeretne csatlakozni az MI Paktumhoz, hogy felkészüljön az MI-jogszabályra (AI Act)

„Az iparági kötelezettségvállalások idén ősszel válnak hivatalossá

Amikor tavaly novemberben először hirdették meg a felhívást, akkor 550 vállalat jelezte érdeklődését. Az Európai Bizottság szóvivője az Euronewsnak elmondta, hogy jelenleg mintegy 700 vállalat mutatott érdeklődést az MI Paktumhoz való csatlakozásra, ennek előkészítő jellegű kötelezettségvállalásai segítenek a vállalkozásoknak felkészülni az MI-jogszabály követelményeire. A paktummal a Bizottság célja, hogy a vállalkozások önkéntes kötelezettségvállalásokkal és az uniós végrehajtó testület MI-hivatala által szervezett műhelytalálkozókon keresztül megosszák egymással ötleteiket, és felkészüljenek az MI-jogszabályra.

A mai napon (augusztus 1-jén) lépett hatályba az MI-jogszabály, a világ első olyan jogi kerete, amely az általuk jelentett kockázat alapján szabályozza a mesterségesintelligencia-modelleket. Az MI-jogszabály egyes rendelkezései már röviddel a rendelet elfogadása után alkalmazandók lesznek, az általános célú MI-szabályok egy évvel a hatálybalépést követően, a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek pedig három év múlva lépnek életbe.

Az MI Paktum iránt érdeklődő szervezeteket meghívták egy szeptemberi workshopra, ahol megvitathatják a vállalásokat, és visszajelzést adhatnak egy új, szélesebb körű kötelezettségvállalásokat tartalmazó tervezetről.

A következő lépés az önkéntes kötelezettségvállalások aláírása lesz ősszel – tette hozzá a szóvivő.

Matteo Quattrocchi, a Cisco informatikai vállalat EU MI-politikáért felelős vezetője az Euronewsnak elmondta, hogy a Cisco „támogatja” a koncepciót, és „fontolgatja a csatlakozást”. „Kíváncsian várjuk a szeptembert, amikor a hivatalos koordinációs folyamat elindul, ami biztosítani fogja, hogy a paktummal kapcsolatos átfogó információk rendelkezésre álljanak” – tette hozzá Quattrocchi. Elmondta, hogy az MI Paktum „értékes eszközként fog szolgálni a vállalatok számára, hogy jobban megértsék az MI-jogszabály szerinti felelősségeiket és kötelezettségeiket”.

Jean-Marc Leclerc, az IBM EU-politikai vezetője szerint a MI Paktum célja, hogy a vállalatokat arra ösztönözze, hogy kezdjék meg azoknak a folyamatoknak a bevezetését, amelyek előkészítik megfelelésüket az MI-jogszabálynak, „jó ötlet, tekintettel a jövőbeli megfelelési erőfeszítésekre”.”

Forrás:
700 companies keen to join Pact to prepare for AI law; Cynthia Kroet; Euronews; 2024. augusztus 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Átadták Piliscsabán az OSZK hosszútávú megőrzést és digitalizációs célokat egyaránt szolgáló Archiválási Raktárát

„Átadták az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új, több mint 11 ezer négyzetméteres, a könyvtár archivális példányainak őrzésére szolgáló raktárát kedden a Piliscsabán.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az átadó ünnepségen kiemelte: a közel 25 milliárd forintos kormányzati támogatásból épült raktár 81 ezer folyóméternyi polcon teszi lehetővé kultúrkincseink megőrzését a következő 50 évben.

De a raktár nemcsak a kultúrkincs őrzését, hanem a modern kornak megfelelve, annak átadását is szolgálja. Kultúrkincseinket a „modern kor digitalizálási technikáival át kell adnunk, elérhetővé, kutathatóvá, mindenki számára megjeleníthetővé téve” – fogalmazott.

„Tartozunk azzal nagy elődeinknek”, hogy mindazt, ami nemzeti identitásunkat őrzi, megerősíti, „mindazt, ami minket magyarrá tesz”, közgyűjteményeinkkel „erősítsük, bemutassuk, megemeljük” – hangoztatta a miniszter.

„Így teljesítsük ki jelenünket, mely múltunkból a jövőbe tart” – mondta. Ezt a célt szolgálja a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ is – tette hozzá Hankó Balázs.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke arról beszélt: az átadott raktár nem csupán egy épület, megálmodói és kivitelezői tulajdonképpen egy időgépet hoztak létre, másképpen, egy „tudáshidat a múlt és jövő között”.

„Mi nem csupán információt őrzünk és terjesztünk, mi a valóság komplexitását, a tudás mélységét és az emberi gondolkodás sokszínűségét kínáljuk alternatívaként a leegyszerűsített, gyakran manipulált árnyjátékok helyett” – mondta.

Mindez – folytatta – nem más, mint az emberiség kollektív bölcsességének ápolása és gyarapítása; nem látványos, de nélkülözhetetlen munka. Mert a tudás, legyen bármilyen ellentmondásos, mindig lehetőség a megértésre és a változásra. „És mi a közgyűjteményi központban ennek a lehetőségnek vagyunk a sáfárai” – tette hozzá Demeter Szilárd.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a nemzeti könyvemlékezet nagytemplomának nevezte a raktárat, amely mostantól a Pilis csendjében őrzi az írott magyar kulturális örökséget.

Itt mindannyian biztonságban tudhatjuk a nemzeti könyvtár vaspéldányait, a könyveket és az időszaki kiadványokat, amelyek elsősorban kötelespéldányként érkeznek a könyvtárba. De itt valósul meg a nemzeti bibliotéka digitális objektumainak hosszú távú megőrzése is.

Hozzátette: az új raktárépület a 2024. július 1-jén létrejött Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ könyvgyűjteményeinek is őrzője lehet.

Rózsa Dávid kitért arra: az organikus építészetet képviselő épület „belesimul a pilisi tájba és párbeszédet folytat az út túloldalán található”, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori, Makovecz Imre által tervezett campusának épületeivel. Gazdag jelentéstartományában ott van a Makovecz-örökség, a papír mint az írott kultúra hordozója és a védelem.

Az épület védi a kultúrát, az erdő pedig átöleli a könyvet formázó épületet – mondta a főigazgató.

Rózsa Dávid a raktár létrejöttében megkerülhetetlennek nevezte a 2020-ban elhunyt Szőcs Géza, az Országos Könyvtári Kuratórium egykori elnökének szerepét és jelezte azt is, hogy az építkezés előmunkálatai az OSZK korábbi főigazgatója, Tüske László vezetése alatt kezdődtek meg.

Megköszönve a kormányzati támogatást felidézte: az archivális raktár 2021 és 2023 között a Makovecz Imre bástyája projekt keretében az OSZK archívumainak elhelyezését szolgáló archivális raktár fejlesztéséről szóló kormányhatározat alapján valósulhatott meg.

Az OSZK tájékoztatása szerint 2026 végéig költöztetik az épületbe az OSZK állományának vaspéldányait, (a beérkezett köteles példányok közül az olvasótermi használatra nem, kizárólag megőrzésre átvett példányokat).

A kapott háttéranyag szerint itt valósulhat meg a nemzeti bibliotéka digitális objektumainak georedundáns módon történő hosszú távú megőrzése is, több mint 50 évnyi gyarapodási helyet biztosítva a nemzet emlékezete számára.

A raktárban pótolhatatlan muzeális dokumentumokat fognak tárolni, illetve különleges jogrend esetén az OSZK központi épületéből kimenekítendő dokumentumokat is itt helyezik el. Az épület ezért kiemelt biztonsági fokozatú, védett, bekerített területen működik.

A 81 000 polcfolyóméter befogadóképességű könyvraktárban egy speciális szerverterem és egy restauráló labor is helyet kapott.

Azt is írták: Magyarországon előkép nélküli, de a világon is egyedinek számító, különleges épületet tervezett a megrendelő Nemzeti Vagyonkezelő és az üzemeltető OSZK számára a TSPC Csoport. Az épület homlokzatának ihletője a könyv, a falevélerezet, valamint a digitális jeleket formáló mintázat pedig a nemzeti könyvtár meghatározó szerepét szimbolizálja a közgyűjteményi digitalizációban.”

Forrás:
Pótolhatatlan muzeális dokumentumokat is tárolnak majd az OSZK új raktárában; Múlt-kor / MTI; 2024. július 31.
Ilyen lesz az OSZK piliscsabai Archivális Raktára; Octogon; 2019. augusztus 12.
Elkészült az OSZK Archivális Raktára Piliscsabán; Építészfórum; 2024. június 21.
A Tudás Őrzői: Az Országos Széchényi Könyvtár Archivális Raktára; TSPC Kft.; 2024. július 30 (tervezők)

Olimpiai érmeseink, 1896-2024 – Újabb interaktív felülettel bővült a KSH adatvizualizációs felülete

„2024. július 24-én megjelent a KSH legújabb, Magyarország olimpiai érmes sportolóit bemutató térképes alkalmazása.

Az interaktív felületen megismerheti az összes magyar olimpikont, akik 1896 és 2020 között érmet nyertek. Böngésszen sportolók, sportágak és születési helyek szerint, és tudjon meg többet sikereikről! A nem a mai Magyarország területén született sportolók esetében a klubjuk településéhez rendeltük az olimpikonokat. Részletes információkat talál minden érmesről, beleértve az érmek évét, típusát és sportágát, valamint arcképeiket. Készítsen lekérdezéseket és diagramokat, és szabja személyre érdeklődési köre szerint!

Az adatvizualizáció az alábbi linken érhető el: https://map.ksh.hu/portal/apps/webappviewer/index.html?id=6925de71adca4365ba4312eecbc27905”

Forrás:
Újabb interaktív felülettel bővült a KSH adatvizualizációs felülete, 2024.07.24.; Központi Statisztikai Hivatal; 2024. július 24.

Fenntartható fejlődés

Elindult a Főváros uniós projektje, amely a napenergia közösségi hasznosításának terjedését segíti

„Budapest Főváros Önkormányzata vezetésével egy új, nemzetközi projekt indult útjára – az Interreg Solar4CE – amely az Európai Unió támogatásával közel 1,4 millió euróból valósul meg. A cél a napenergia közösségi célú hasznosításának elősegítése Közép-Kelet Európában.

A projekt keretében Budapest és partnerei, köztük Udine, Maribor, a német Öko-Institut és a Bécsi Műszaki Egyetem, együttműködve térképezik fel az energetikailag önellátásra törekvő úgynevezett energiatermelő-fogyasztók előtt álló szakpolitikai és jogi akadályokat. Azonosítják és kidolgozzák azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a különböző tulajdonban lévő ingatlanok közötti kollektív energiafelhasználást.

A projekt legfontosabb célja a jogszabályi környezet rendezése és a termelés-fogyasztás ösztönzése. Ha ez sikerül, akkor létrejöhetnek olyan megoldások – mint például a közösségi energiamegosztás, ami a prosumerizmuson alapul – és így például egy társasház tulajdonosa az általa termelt, de fel nem használt napenergiát átadhatja egy közeli óvodának, iskolának vagy könyvtárnak. Azaz összeállhat 5-6 különböző funkciójú ingatlan tulajdonos is, aki között van, aki megtermeli magának a napenergiát, és a fel nem használt mennyiséget tovább adja közösség többi tagjának. Ennek több előnye is lehet, ez egyik, hogy olyan szociálisan hátrányos, energiaszegény háztartások is be tudnak kapcsolódni, akik egymagukban képtelenek lennének fejlesztésbe kezdeni. Fontos, hogy közösségi energiamegosztás nem azonos az energiaközösség fogalmával.

A projekt jelentősen épít Budapest korábbi, „Nappal Hajtva” nevű programjának eredményeire, amelynek során a város egy digitális térképet fejlesztett ki. Ez a térkép bárki számára elérhető, és megmutatja, mekkora napenergia potenciállal rendelkezik az adott épület teteje. A Budapest Szolár térkép ezen a linken érhető el: Nappal hajtva (budapest.hu).

Az energiafüggetlenedés és -biztonság különösen fontos a Közép-Kelet Európai régió számára, amely jelenleg nagymértékben függ a földgáz importtól, és amelyet az utóbbi időszak energiaválsága jelentősen érintett. Az Interreg Solar4CE projekt, amely 2024 nyarán indul és 2027-ig tart új utakat nyithat a fenntartható energiafelhasználás terén Közép-Kelet Európában. ”

Forrás:
Elindult a Főváros uniós projektje, amely a napenergia közösségi hasznosításának terjedését segíti; Budapest.hu; 2024. július 31.
Lásd még:
Budapest Nappal hajtva

Jelentős szigorítások a Balatoni Vízparti Tervben – kezdődik a szakmai egyeztetés

„A Balaton egyik legfontosabb természeti örökségünk, amelyet kötelességünk megvédeni. Az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága által összeállított új építésügyi keretrendszer alapján – összhangban tavaly év végén elfogadott, a magyar építészetről szóló törvénnyel – a korábbinál nagyobb területen lesz tilos a beépítés, emellett az új szabályozás megvédi a strandokat és a zöldterületeket és természetes partszakaszok kijelölésével elősegíti a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását. Az Államtitkárság augusztus 31-ig várja a tervezettel kapcsolatos véleményeket, az önkormányzatoktól, a szakmai és civil szervezetektől a vizpartiterv@ekm.gov.hu email címen.

A Vízparti Terv tervezete az alábbiak szerint érhető el.

Útmutató, GYIK az észrevételezéshez

A Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet-tervezet (BATÉK-tervezet)

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (Trtv.)

A BALATON VÍZPARTI TERVE ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK:

Alsóörs Vízparti Terv tervezete

Aszófő Vízparti Terv tervezete

Ábrahámhegy Vízparti Terv tervezete

Badacsonytomaj Vízparti Terv tervezete

Badacsonytördemic Vízparti Terv tervezete

Balatonakali Vízparti Terv tervezete

Balatonakarattya Vízparti Terv tervezete

Balatonalmádi Vízparti Terv tervezete

Balatonberény Vízparti Terv tervezete

Balatonboglár Vízparti Terv tervezete

Balatonederics Vízparti Terv tervezete

Balatonfenyves Vízparti Terv tervezete

Balatonfőkajár Vízparti Terv tervezete

Balatonföldvár Vízparti Terv tervezete

Balatonfüred Vízparti Terv tervezete

Balatonfűzfő Vízparti Terv tervezete

Balatongyörök Vízparti Terv tervezete

Balatonkenese Vízparti Terv tervezete

Balatonkeresztúr Vízparti Terv tervezete

Balatonlelle Vízparti Terv tervezete

Balatonmáriafürdő Vízparti Terv tervezete

Balatonöszöd Vízparti Terv tervezete

Balatonrendes Vízparti Terv tervezete

Balatonszárszó Vízparti Terv tervezete

Balatonszemes Vízparti Terv tervezete

Balatonszepezd Vízparti Terv tervezete

Balatonszentgyörgy Vízparti Terv tervezete

Balatonudvari Vízparti Terv tervezete

Balatonvilágos Vízparti Terv tervezete

Csopak Vízparti Terv tervezete

Fonyód Vízparti Terv tervezete

Gyenesdiás Vízparti Terv tervezete

Keszthely Vízparti Terv tervezete

Kővágóörs Vízparti Terv tervezete

Örvényes Vízparti Terv tervezete

Paloznak Vízparti Terv tervezete

Révfülöp Vízparti Terv tervezete

Siófok Vízparti Terv tervezete

Szántód Vízparti Terv tervezete

Szigliget Vízparti Terv tervezete

Tihany Vízparti Terv tervezete

Vonyarcvashegy Vízparti Terv tervezete

Zamárdi Vízparti Terv tervezete

Zánka Vízparti Terv tervezete

Az új kormányrendelet-tervezet (BATÉK) célja, hogy megújítsa a Balaton vízparti területeire vonatkozó építésügyi keretszabályozást, megteremtse a területrendezési terv – Vízparti Terv – településrendezési terv – építési előírások világos és átlátható rendszerét, visszaszorítsa a vízparti területek beépítését, elősegítse a természetes és természetközeli állapotú területek hatékonyabb védelmét, megakadályozza az ökológiai degradációt, erősítse és ösztönözze a vízparti területek közcélú használatát, valamint a táji adottságok megőrzését, továbbá megteremtse a vízszintszabályozáshoz alkalmazkodó új területhasználat jogszabályi feltételeit. Mindez összhangban van a tavaly év végén elfogadott, a magyar építészetről szóló törvénnyel, ami szintén jelentős lépéseket tett a balatoni környezet megőrzése érdekében.

Az elmúlt évtizedekben jelentős anomáliát okozott a Balaton körüli építkezések és a természetes környezet eltűnésének problémája. Mindez azért is történhetett, mert a szabályozás elavult volt. Ezt a szabályozást korszerűsítjük most, ennek a folyamatnak az első lépése az új építészeti törvény volt, most pedig elkészült a Vízparti Terv, ami a mára meghaladott, közel 20 éves vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket vizsgálja felül. A változtatást a társadalmi-gazdasági igények változása (a járvány hatásaként felújítási és apartmanház-építési láz, új üdülő- és lakóterületek kijelölésének igénye, kempingek megszűnése, nagyhajós kikötők építésére irányuló fejlesztési szándék, halászati helyett horgászati igények előtérbe kerülése), a terület- és településrendezési szabályozás változása, a szabályozási vízszint módosítása, továbbá természeti változások (nádasok mennyiségének és minőségének csökkenése) tették sürgetővé és szükségszerűvé.

Már a Vízparti Terv jelen tervezete is széles körű ágazati és önkormányzati egyeztetésen alapul. A Vízparti Terv szakmai megalapozottságát a természetvédelmi, vízügyi, illetve hajózási államigazgatási szervek bevonásával megvalósult kiterjedt ágazati konzultációk biztosítják.

A Vízparti Terv számos szigorítást tartalmaz, célja, hogy ne csak egy egyszerű szabályozás, hanem Balaton védő terv legyen, ami segít megőrizni a Balaton egyedi, különleges természeti, épített és kulturális környezetét.

A Vízparti Terv szigorításai közül az alábbiakat érdemes kiemelni:

A Vízparti Terv területi hatályának kiterjesztésével a szabályozás még nagyobb parti területet véd a beépítés (új beépítésre szánt területek, új lakó- illetve gazdasági területek kijelölése, továbbá a beépítési paraméterek növelése) ellen.

A kikötői helyszínek Vízparti Tervben történő rögzítése ellehetetleníti a nemkívánatos fejlesztéseket: kikötő csak ott létesíthető, ahol a Vízparti Terv ezt jelöli.

A Vízparti Terv védi a zöldterületeket és strandokat: a Vízparti Tervben jelölt zöldterület főszabályként egyáltalán nem, a strand pedig kizárólag zöldterület övezetbe sorolható át. A közhasználatú balatoni strandok magántulajdonosok részére nem idegeníthetőek el.

A beépítetlenül megőrzendő parti területsáv védi a közvetlen vízpartot a beépítés (épület, úszómedence, illetve egyéb, a helyi építési szabályzat által tiltott építmény elhelyezése) ellen.

A Vízparti Terv természetes partszakaszok kijelölésével segíti elő a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását, rehabilitációját, illetve védi a szárazulati nádasokat.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága várja az észrevételeit!

Lánszki Regő
Országos főépítész
Építészeti államtitkár”

Forrás:
Jelentős szigorítások a Balatoni Vízparti Tervben – kezdődik a szakmai egyeztetés; E-építés portál; 2024. augusztus 1.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Sodródásból feljebb lépés – Tudásalapú versenyképesség

„Ha a vadvízi evezősök nem húznak megfelelő irányítás mentén, akkor veszélyben vannak és nem oda érkeznek, ahova akarnak. A könyv Magyarország elmúlt harminc évét ennek szellemében tekinti át. Belesodródtunk egy csapdahelyzetbe és nem oda jutottunk, ahova szerettünk volna. Ezt korrigálni kell! A korábbi sodródást csak akkor kerülhetjük el, ha egy dinamikusan fejlődő tudástársadalom irányába húzunk. Ezt individuálisan sokan felismerték és tesznek is érte, de az erőfeszítések még nem kellően koordináltak. Ennek kialakításához segít a könyv egy mély kvantitatív helyzetleírással és néhány stratégiai kitörési irány felvázolásával.

Tartalomjegyzék
* Bevezetés
* 1. Sodródásból feljebb lépés
* 2. A versenyképesség részletes elemzése
* 3. Felhasznált források ”

Forrás:
Sodródásból feljebb lépés; Boda György, Kiss Ferenc, Láncz Gábor, Matyusz Zsolt, Thék Regina; Akadémiai Kiadó; 2024

Újonnan megjelenő és felforgató digitális technológiák : Nemzeti, regionális és globális perspektívák

„Ez a kötet a Closing the Gap 2023, Emerging and Disruptive Digital Technologies: Regional Perspectives című, 2023. december 6-7-én a hágai Glazen Zaalban (Hollandia) megrendezett konferencián elhangzott és megvitatott előadásokon alapul. A konferenciát a Leideni Egyetem szervezte az EU Cyber Direct projekt keretében, és a világ számos egyetemének szerzői és képviselői vettek rajta részt. A konferencia célja az volt, hogy feltárja a különböző újonnan megjelenő és felforgató digitális technológiákhoz (EDT) kapcsolódó kihívásokkal és lehetőségekkel kapcsolatos értelmezések sokféleségét, a tanulmányozásukhoz kapcsolható, az eddig nagyrészt nyugati vagy Európa-központú megközelítésekkel szemben, szélesebb körű megközelítések lehetséges körét, valamint, hogy gazdagítsák a tudomány jelenlegi állását. A kötet fejezetei három részre tagolódnak, amelyek a következő témákra összpontosítanak: „nemzeti perspektívák: a politika és a technológia találkozása”; „államközi és diplomáciai színterek: eligazodás a kritikusan fontos új technológiák között”; valamint „a kvantumtechnológiák hasznosítása nemzeti és nemzetközi szinten”.”

Forrás:
Emerging and disruptive digital technologies. National, regional, and global perspectives; Lise H. Andersen, Dennis Broeders, Raluca Csernatoni; DOI: 10.2815/974075; Publications Office of the European Union; 2024. július 18.
(A könyv letölthető PDF-ként a fenti webhelyről.)

Törvények, rendeletek

A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatairól és az adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokról szóló kormányrendelet tervezete

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024.augusztus 7-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

INDOKOLÁS
A kormányrendelet-tervezet célja a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. kijelölése a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére előírt feladatok ellátására, valamint a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatainak részletes meghatározása.”

Forrás:
N.A.Ü. feladatairól és az adathasznosítás-támogatási szolgáltatásokról szóló kr.; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2024. július 30.

32. szám, 2024. augusztus 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek