Skip to main content

1. szám, 2025. január 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

2025-ben indul a Demján Sándor Program

„Hatalmas erőt mozgat meg a kormány 2025-ben azért, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat segítse: elindítja a Demján Sándor Programot, és ezzel 1410 milliárd forintot irányít ebbe a szektorba – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap a kormány közösségi oldalára feltöltött videóüzenetben.

Hidvéghi Balázs közölte: azt akarják elősegíteni, hogy a magyar kis- és középvállalatok szintet tudjanak lépni. „Ez a program az ő céljaikra és kihívásaikra lett kitalálva. Rájuk szabtuk, hogy segítsük őket a növekedésben, új munkahelyek létrehozásában és új piacok megtalálásában” – fogalmazott a politikus. Kiemelte, hogy a kkv-szektor a magyar gazdaság kulcsterülete, ha ők növekedni tudnak, akkor az egész magyar gazdaság is növekedni fog. Kifejtette, hogy az említett vállalkozások számára 8+1 támogatás érhető el, az első a kkv tőkefinanszírozási program, amellyel a gyors növekedést segítik; 100 és 200 millió forint közötti fejlesztési forrásról van szó, ami 5 százalékos kamat mellett érhető el.

A második az 1+1 kkv beruházás élénkítő támogatási program, amelynél a keret 50 milliárd forint és a kkv-k eszközberuházását, valamint termelési kapacitásuk növekedését segítik. Ez akár 200 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is lehet – tette hozzá, azzal együtt, hogy az eszközbeszerzés mellett digitalizációs és megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések is finanszírozhatók ebből a támogatási forrásból. A harmadik a vállalkozások internetes jelenlétét és értékesítését támogató program: a kormány két évre átvállalja az internetes megjelenéshez szükséges digitális szolgáltatások költségeit, és utalvány formájában támogatást nyújt honlap és közösségi médiafelületek fejlesztéséhez, kibervédelemhez vagy akár az online értékesítést támogató szolgáltatásokhoz. A negyedik a Széchenyi Kártya Program 3,5 százalékos beruházási hitelkamata – mondta, hozzátéve, hogy 2025-ben akár 150 milliárd forintnyi új beruházási hitel is kihelyezésre kerülhet. A beruházási hitelt 2025. június 30-ig igénylő vállalkozások számára az első évben ingyenes lesz a hitelhez kötelezően kapcsolt kezességvállalás.

Az ötödik az exportösztönző hitelprogram, amelyet az Eximbank indít: a program mind a már most exportáló és a még nem exportáló vállalkozások számára is igénybe vehető. A hatodik a kifektetést támogató hitel- és tőkeprogram, amelyben a beruházásokhoz, cégalapításokhoz, cégfelvásárlásokhoz adunk segítséget, amelyekkel a hazai vállalkozások új piacokat szerezhetnek és terjeszkedhetnek – közölte az államtitkár. A kormány nem titkolt célja, hogy ezzel a tőkeprogrammal új, nagy és külföldön is sikeres magyar vállalatokat neveljen ki mutatott rá. A hetedik a vállalkozásfejlesztési uniós programok: 2025-ben 650 milliárd forintnyi uniós forrást nyitunk meg a kkv-k előtt, vissza nem térítendő támogatás, támogatott hitel, illetve ezek kombinációja révén. Hidvéghi Balázs jelezte, hogy van, amelyik már most elérhető, és van, amit tavasszal nyitnak meg.

A nyolcadik a kkv-k adminisztrációs terheinek könnyítése, vagyis itt tovább csökkentik a bürokráciát az adatszolgáltatásban, adózásban és a jogszabályi környezetben. A plusz egy támogatás pedig, hogy újabb mikrovállalkozások számára csökken az áram ára januártól – mondta. Úgy folytatta, hogy a piaci szerződéssel rendelkező mikrovállalkozások is beléphetnek az egyetemes szolgáltatásba korábbi szerződésük lejárta után, így bizonyos fogyasztásig a kormány által meghatározott kedvezményes áron vehetik az áramot. „Ez tehát a Demján Sándor Program, amellyel 1410 milliárd forintot irányítunk a magyar kis- és középvállalkozásokhoz. A program honlapja a dsprogram.hu. Kérjük a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hogy tájékozódjanak, jelentkezzenek és éljenek ezekkel a lehetőségekkel!” – hangsúlyozta az államtitkár.”

Forrás:
Jövőre indul a Demján Sándor Program; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. december 29.

Újraszabályozott hazai kiberbiztonság – beszélgetés a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) főigazgatójával

„December 17-én az Országgyűlés elfogadta a „Magyarország kiberbiztonságáról” címet viselő törvényjavaslatot, amely egyrészt egységesíti, másrészt megújítja a hazai kibervédelemről szóló jogszabályokat. Az új törvény elveiről, a várható változásokról és az érintett szereplőkről Dr. Kiss Csaba nemzetbiztonsági vezérőrnaggyal, a javaslat kidolgozásában oroszlánrészt vállaló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) főigazgatójával beszélgettünk, de szóba kerültek azok a feladatok is, amelyet az NBSZ lát majd el. (Az interjú még a törvény elfogadása előtt készült – a szerk.)

◼︎ Egységes kibertörvény készül

– Miért született az a döntés, hogy a korábban elfogadott jogszabályokat, köztük az alig másfél éves Kibertantv-t, a 2023. évi XXIII. törvényt egy új, átfogó törvénnyel váltják fel?

– Számos változás következett be azóta, hogy 2013-ban elfogadták az 2013. évi L. törvényt, amely az önkormányzatok és az állami szervek elektronikus információbiztonságára vonatkozott. Először is, 2016-ban megjelent, majd 2018-ban a magyar jogrendbe is bekerült az eredeti NIS irányelv, amely alapvetően szintén ezt a kört szabályozta. Később megszületett a NIS2 irányelv, amely a követelményeket egy sokkal szélesebb körre, a piaci szereplők jelentős részére is kiterjesztette. Számos új feladat jelent meg a hatóságok esetében, bővült az érintettek köre, és ezt mind rendezni kellett. Azt meg már a praktikum tanácsolta, hogy minden rendelkezés egyetlen törvényben jelenjen meg, az érintetteknek, legyenek bármilyen jogcímen érintettek, csak egyetlen jogszabályt kelljen forgatniuk, és ne többől legyenek kénytelenek kihámozni a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Egységesítettük a terminológiát és az IT-biztonsági szakma által használt kifejezések ugyanazzal a tartalommal jelennek meg a jogszabályban – nincs többé például zavar az esemény és az incidens elkülönítésében. Nem utolsósorban pedig megtörtént az egyértelmű feladatelhatárolás a különféle szervek, hatóságok között.

– Mi volt az alapelv a törvény megszövegezésénél? Egyszerűen csak össze akarták fésülni a korábbi jogszabályok szövegét, vagy új alapokra is helyezték a rendelkezéseket?

– Mind a kettő jelen van. Egyrészt fontos volt a megőrzés, mert a legfontosabb biztonsági alapelvek változatlanok maradtak az elmúlt 10-15 évben. A legfőbb elvárás továbbra is az elektronikus rendszerekben tárolt és kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása – ebben nincs változás. Másrészt, ahogy említettem, a NIS2-vel megjelent az érintettek egy újabb jelentős köre, ami szintén változásokat indukált. Harmadrészt a támadások intenzitása és jellege nagyon is változott, sőt, folyamatosan változik. Ezért úgy kellett megszövegezni a jogszabályt, hogy kellően pontos és egzakt legyen, ugyanakkor hagyjon megfelelően tág teret az állandóan fejlődő kiberbiztonsági környezethez való alkalmazkodásra. Ebben az értelemben új alapokra helyeztük a jogszabályt.

A kiberbiztonság felett őrködő hatóságok

– Említette a feladatelhatárolást. Az új törvény szerint mely szervezetek járnak majd el hatósági jogkörben kiberbiztonsági kérdésekben és ügyekben?

– Ezt a Kibertantv-ből hozta magával az új jogszabály is. Ha valaki megnézi a törvénytervezetet, azt találja, hogy sok helyen „nemzeti kiberbiztonsági hatóságot” emleget a szöveg. Nem kell megijedni, nem áll fel egy újabb hatóság, ez inkább csak jogtechnikai kérdés. Arról van szó, hogy minden olyan tevékenységnél, ahol a törvény szerint a kormány alárendeltségébe tartozó szervezet fogja ellátni a feladatot, ott külön kormányrendelet fogja kijelölni az illető szervezetet. Az állami szféra civil oldala felett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lesz ez a hivatal, ahol pedig honvédelmi vonatkozású szervezetekről vagy rendszerekről van szó, ott a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (KNBSZ) látja el a hatósági feladatokat.

Ez eddig ugye két hatóság, és lesz, illetve van még kettő. Főszabály szerint a NIS2 irányelv miatt érintetté váló piaci szereplők felett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) lesz a hatóság, ahogy eddig is volt. Fontos körülmény, hogy az SZTFH nem a kormány, hanem a Parlament alárendeltségébe tartozik, így feladatait, hatásköreit csak törvényben lehet módosítani. A negyedik pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyet a közvetlenül érvényes, tehát a hazai jogrendbe átültetni nem szükséges uniós DORA rendelet jelöl ki hatóságnak a banki és pénzügyi szektor fölé.

– Milyen érintett szervezetekre terjed ki az új törvény hatálya?

– Ez már fogósabb kérdés. Van logikája a jogszabálynak, csak nem mindig könnyű érteni, ugyanis némiképp mátrixrendszerben határozza meg azt, hogy ki hova, melyik hatóság alá fog tartozni. Az érintettek körét egyébként a törvény 1-3. melléklete tartalmazza.

Egyrészt a törvény – az általuk nyújtott szolgáltatásnak az állam, a társadalom, a gazdaság működése szempontjából való kritikussága alapján – megkülönböztet alapvető és fontos szervezeteket. Előbbiek közé tartoznak például az államigazgatási intézmények és a kiemelten kockázatos ágazatokban tevékenykedő szervezetek, utóbbiak közé a kisebb települések önkormányzatainak hivatalai vagy a kockázatos ágazatok cégei.
…
A fentiekből adódó másik fontos elhatároló tényező, hogy az illető szervezet, vállalat kiemelten kockázatos vagy csak egyszerűen kockázatos ágazatban tevékenykedik. Ezek is ismerősek lehetnek a NIS2 irányelvből, illetve a Kibertantv-ből. Főszabályként az fogalmazható meg, hogy a kockázatos ágazatok vállalkozásaira enyhébb szabályok vonatkoznak.

Itt is van azonban kivétel. Az új törvény kritikus szervezetként azonosítja azokat a szervezeteket, amelyek kritikus infrastruktúrát (a korábbi terminológia szerint létfontosságú rendszereket) üzemeltetnek. Ezek, hiába tartoznak esetleg pusztán kockázatos ágazatba, mégis alapvető szervezetként lesznek azonosítva. Az is újdonság, hogy ha valamely vállalatnak akár csak egyetlen kritikus rendszere, rendszereleme is van, már kritikus szervezetnek fog minősülni.

– Azt honnan lehet majd tudni, hogy melyik érintetti kör felett melyik hatóság gyakorolja a jogokat?

– A fenti, látszólag bonyolult rendszer egyik fő célja pont az, hogy világosan eldönthető legyen, melyik szervezetnek melyik lesz a hatósága. Ha maradt volna a korábbi rendszer, előfordulhatott volna, hogy egy szervezet két hatóság alá tartozik, amiből csak a bonyodalom származott volna mind a két fél számára. A kritikus infrastruktúrákat vagy rendszereket üzemeltető szervezetek ebbéli minőségükben eddig az NBSZ vagy a KNBSZ hatókörébe tartoztak, de a NIS2 miatt az SZTFH, illetve az MNB is megjelenne felettük.

Az új törvény szerint viszont, ha az ilyen szervezet az 1. mellékletben szerepel, akkor az NBSZ a hatósága; ha a 2. vagy 3. mellékletben, akkor az SZTFH; ha pedig honvédelmi érintettsége van, akkor a KNBSZ, illetve a pénzügy ágazatban az MNB. Így előáll az a megnyugtató helyzet, hogy a kritikus szervezetek mindegyikének csak egy hatóság felé kell megfelelniük.

– Milyen újdonságok említhetők még az érintetti kör kapcsán?

– Az új törvény újdonságként behozza az érintetti körbe a többségi állami befolyás alatt lévő szervezeteket. Amennyiben ezek elérik a középvállalati méretet, alapvető szervezetnek fognak minősülni, és az NBSZ lesz a hatóságuk.

Szintén komoly újítás, hogy a nemzeti és a katonai kibervédelmi hatóság (vagyis praktikusan az NBSZ és a KNBSZ) jogosultságot kap arra, hogy alapvető vagy fontos szervezetnek minősítsen egyes szervezeteket. Ha egy szervezet alapból nem tartozna a törvény hatálya alá, de a tevékenysége olyan jellegű, hogy vonatkoznia kellene rá a szabályoknak, a hatóságok léphetnek. A törvényben, illetve a várható kormányrendeletben részletezett feltételrendszer szerint azonosítják, hogy alapvető vagy fontos szervezetről van szó, majd azzá minősítik, és innentől kezdve a szervezetnek meg kell felelnie a rá vonatkozó szabályoknak.

– Hogyan látják el az egyes hatóságok a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységüket?

– Itt is megmutatkozik majd a különbség az SZTFH, illetve az NBSZ és a KNBSZ között. Az SZTFH, és a hozzá tartozó piaci szereplők esetében alapvetően külső auditorokon keresztül történik majd a jogszabályi megfelelés ellenőrzése, bár közvetlen hatósági ellenőrzésre is lesz lehetőség. Az érintettek a közzétett listáról maguk választhatják ki az auditorokat, akiket egyébként szintén az SZTFH felügyel majd. Ezzel ellentétben az alájuk rendelt szervezeteknél az NBSZ és a KNBSZ közvetlenül végzi el az auditálást. A többségi állami befolyású vállalatok esetén – ezek azon szervezetek, amelyek a törvény 2. és 3. számú melléklete szerinti tevékenységet végzik –, szintén kötelező lesz auditor igénybevétele. Ami viszont mind a három hatóság esetében közös, az a követelményjegyzék, amelynek az érintetteknek meg kell felelniük: ez a nyáron megjelent 7/2024-es MK-rendelet az osztályba sorolásról és a védelmi intézkedésekről. A negyedik hatóságnak, az MNB-nek saját, a DORA-ból levezetett, és a NIS2-nél nem egy esetben szigorúbb követelményjegyzéke van.

– Milyen fontosabb újítások említhetők még az új kiberbiztonsági törvény kapcsán?

– Módosult például a szankcionálás lehetősége. Eddig inkább csak elvi lehetőség volt, hiszen az informatikáért felelős miniszter döntése volt, hogy információbiztonsági felügyelőt rendeljenek ki egy szervezethez. Ez a személy amolyan „biztonsági csődbiztos” – pénzügyi döntéseket nem hozhat, de előírhatja, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a kiberbiztonság javítása érdekében. Egyszerűbb lesz egy másik intézkedés, az ideiglenesen hozzáférhetetlenné tétel alkalmazása is; ez azt takarja, amikor valamilyen okból az internet felől elérhetetlenné teszik egy szervezet hálózatát, rendszereit.

Változik az információbiztonsági felelősök, az IBF-ek rendszere is. A törvény rendelkezik arról, hogy milyen képesítéssel kell rendelkezniük, és többlépcsős rendszert vezet be. A közigazgatási szervek esetében például szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, mint a fontos piaci szereplőknél.

– Milyen rendeletek kiadására van még szükség, hogy teljessé legyen a mostani törvény?

– A legfontosabb a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, amely már a közigazgatási egyeztetés fázisában jár, és remélhetően a törvénnyel együtt, január 1-jén hatályba is tud lépni. Ennek terjedelme összemérhető a törvényével, mintegy 100 oldal lesz, és egyebek mellett tartalmazza a kormány általi kijelöléseket.

Az informatikáért felelős miniszter három rendeletet jegyez. Ebből az említett 7/2024-es már meg is jelent. A második az IBF-ek, valamint a kötelezett szervezetek vezetőinek elvárható szakmai képzettségére, továbbképzésére vonatkozik, a harmadik pedig a tanúsított IKT-termékek és -szolgáltatások igénybe vételéről rendelkezik. Két további rendelet is körvonalazódik, az egyik az OT-, a másik pedig a felhőalapú rendszerek szabályozásáról.

Az SZTFH részéről nagyon várja a szakma azt a rendeletet, amely a kijelölt auditorok árszabásáról szól. Ezen felül várhatók még további SZTFH-, illetve honvédelmi miniszteri rendeletek, a saját hatáskörbe tartozó szervezetekre vonatkozóan.
————————-
Alapvető szervezetek

  • a közigazgatási ágazathoz tartozó szervezetek (például: központi államigazgatási szervek, Sándor-palota, Országgyűlés Hivatala, Alkotmánybíróság, bíróságok, ügyészségek, Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank, kormányhivatalok, 20 ezer főt meghaladó települések képviselő-testületének hivatalai, a központi szolgáltatók, a központi rendszerek szolgáltatói)
  • a többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek (amennyiben legalább középvállalatok)
  • azon szervezetek, amelyeket a nemzeti kiberbiztonsági hatóság alapvető szervezetként azonosított
  • a kritikus szervezetek
  • az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek
  • a kiemelten kockázatos ágazatokban működő szolgáltatók és szervezetek (amennyiben legalább középvállalatok)
  • a minősített bizalmi szolgáltatók és a legfelső szintű doménnév-nyilvántartók, valamint a DNS-szolgáltatók, méretüktől függetlenül.

Fontos szervezetek

  • a 20 000 főt meg nem haladó lakosságszámú települések képviselő-testületének hivatalai
  • azon szervezetek, amelyeket a nemzeti kiberbiztonsági hatóság fontos szervezetként azonosított
  • egyes kiemelten kockázatos ágazatokban működő szolgáltatók és szervezetek (ha nem közép- vagy nagyvállalatok: elektronikus hírközlési szolgáltatók, bizalmi szolgáltatók, DNS-szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, legfelső szintű domainnév-nyilvántartók vagy domainnév-regisztrációt végző szolgáltatók)
  • a kockázatos ágazatokban működő szolgáltatók és szervezetek.

————————-
Kiemelten kockázatos ágazatok

  • energetika
  • közlekedés
  • egészségügy
  • ivóvíz, szennyvíz
  • hírközlési szolgáltatás
  • digitális infrastruktúra
  • kihelyezett szolgáltatások
  • űralapú szolgáltatások

Kockázatos ágazatok

  • postai és futárszolgálatok
  • élelmiszer előállítása és forgalmazása
  • hulladékgazdálkodás
  • vegyszerek előállítása és forgalmazása
  • gyártás
  • kutatás

”

Forrás:
Újraszabályozott hazai kiberbiztonság; Schopp Attila; IT Business; 2024. december. 19.

Az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági szabályozás új keretrendszerét, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényt

„A Parlament elfogadta a kiberbiztonsági szabályozás új keretrendszerét, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényt. A jogszabály új kötelezettségeket is ró az érintett vállalatokra – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A jogszabálynak meg nem felelő cég akár 10 millió eurós bírsággal nézhet szembe.

A köztársasági elnök aláírása és a kihirdetés után, várhatóan január 1-jén hatályba lépő törvény célja az Európai Unió NIS2 irányelvének teljesebb körű átültetése a nemzeti jogba, illetve a kiberbiztonságra vonatkozó alapvető jogszabályok egységesítése egyetlen jogszabályban. A 2023-ban hatályba lépett NIS2 irányelv a 2016-ban bevezetett európai uniós szabályokat aktualizálta annak érdekében, hogy lépést tartson a digitalizációval és a folyamatosan változó fenyegetésekkel.

A kiberbiztonsági törvény átfogó keretrendszert teremt, de nem tartalmaz minden szabályt – a részleteket a törvény alapján kiadott kormány-, miniszteri és SZTFH elnöki rendeletek fogják megállapítani.

A kiberbiztonsági törvény részben átveszi a NIS2 joghatósági szabályozását, ugyanakkor az átültetés bizonyos esetekben – például DNS-, felhő-, adatközpont- szolgáltatókra, irányított biztonsági szolgáltatókra, az online piacterek, keresőprogramok és közösségimédia-platformok szolgáltatóira vonatkozóan – nem követi teljesen a NIS2-t. Ez az üzleti tevékenység fő helyének megállapítása kapcsán akár jogértelmezési problémákhoz is vezethet, amit csak később, a jogalkotó, illetve a kiberbiztonsági felügyeletet ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) egyelőre nem ismert álláspontja alapján lehet majd feloldani.

„A törvény a NIS2 mintájára kategorizálja a magyar kiberbiztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó szervezeteket. Ez alapján az érintett vállalatok – méretüktől függően, illetve ha az általuk nyújtott szolgáltatás kritikus az állam, a társadalom vagy a gazdaság működése szempontjából – alapvető vagy fontos szervezeteknek minősülhetnek – mondta el dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie IPTech praxisának vezetője. – A kategorizálásnak megfelelően a cégekre különböző követelmények és szankciók vonatkoznak. A meg nem felelés már a NIS2 szerint is jelentős, szervezettől függően akár 10 millió eurós bírsággal járhat, sőt, a magyar jogalkotó később ennél akár magasabb maximális bírságot is megállapíthat.”

A törvény új rendelkezései

A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszert működtető, nem Magyarországon bejegyzett szervezetnek a törvényben foglaltak végrehajtásáért felelős, Magyarország területén működő képviselőt kell írásban kijelölnie. A rendszer biztonságáért felelős személynek bizonyos esetekben rendelkeznie kell a feladatellátáshoz szükséges, rendeletben előírt végzettséggel, szakképzettséggel, akkreditált nemzetközi képzettséggel vagy a szakterületen szerzett szakmai tapasztalattal. Ha a vállalat nem rendelkezik ilyen szakértelmű személlyel, akkor az SZTFH által nyilvántartásba vett, kiberbiztonsági incidens kezelésére jogosult szervezetet kell megbíznia.

A korábbi törvény hatálya alá tartozó szervezetek nyilvántartásba vételére a törvény a működés megkezdését vagy a törvény hatálya alá kerülést követő 30 napos határidőt ír elő. Nincs szükség ismételt nyilvántartásba vételre, ha a szervezet december 31-én szerepel a korábbi nyilvántartásban.

Mik a várható jogkövetkezmények?

A vonatkozó magyar kiberbiztonsági jogszabályoknak meg nem felelő vállalatot az SZTFH több szankcióval is sújthatja. Így például akár információbiztonsági felügyelőt is kirendelhet az érintett szervezet költségére, kötelezhet a jogszabálysértés tényének és körülményeinek nyilvánosságra hozatalára, vagy arra, hogy a cég tájékoztassa a szolgáltatásait igénybe vevőket az őket fenyegető potenciális veszélyről.

A fentieken túl a hatóság bírságot szabhat ki, akár a szervezet vezetőjével szemben is. A NIS 2 alapján a bírság a fontos szervezetek esetén a cég előző pénzügyi éve világszintű árbevételének 1,4 százaléka, de legalább 7 millió euró, alapvető szervezetek esetén pedig az előző éves árbevétel 2 százaléka, de legalább 10 millió euró.”

Forrás:
Új törvény szabályozza a kiberbiztonságot; Prím Online; 2024. december 20.
Lásd még:
2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról; Nemzeti Jogszabálytár
2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 130. szám; 2024. december 20.; 9460-9524. o. (PDF)
—
418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelete Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 135. szám; 2024. december 23.; 10392-10444. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

1446/2024. (XII. 30.) Korm. határozat a Versenyképes Járások Program megvalósításának kérdéseiről

„A Kormány
…
2. engedélyezi, hogy a Program megvalósítása érdekében a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 17. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 2025. és 2026. évekre együttesen legfeljebb 65 000 000 000 forint összegben kötelezettséget vállaljon az Előirányzat terhére;

4. egyetért azzal, hogy a Program keretében támogatás igényelhető, valamint nyújtható a következő célokra:
a) térségi alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztése,
b) térségi közszolgáltatások fejlesztése,
c) térségi gazdaságfejlesztés,
d) településüzemeltetés;

5. egyetért azzal, hogy a közigazgatási és területfejlesztési miniszter
a) irányítsa és koordinálja a Programot, valamint
b) a Magyar Államkincstárral, mint a Program lebonyolító szervével lebonyolítási szerződést kössön;
Felelős: az a) alpont tekintetében a közigazgatási és területfejlesztési miniszter
a b) alpont tekintetében a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter bevonásával…”

Forrás:
1446/2024. (XII. 30.) Korm. határozat a Versenyképes Járások Program megvalósításának kérdéseiről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1446/2024. (XII. 30.) Korm. határozata a Versenyképes Járások Program megvalósításának kérdéseiről; Magyar Közlöny; 2024. évi 138. szám; 2024. december 30.; 11252. o. (PDF)

A 2025-ös költségvetés több mint 40 milliárd forinttal támogatja a Magyar Falu Program folytatását

„2025-ben több mint 40 milliárd forintot fordítanának a magyar vidékre. Gyopáros szerint az elmúlt évek sikerei egyre szilárdabb alapot biztosítanak a Magyar Falu Program folytatására.

Több mint 40 milliárd forint áll rendelkezésére a 2025-ös költségvetésben a Magyar Falu Program folytatására – mondta Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteken a Tolna vármegyei Cikón.

Gyopáros Alpár a helyi óvodában tartott sajtótájékoztatón hozzátette: a falusi csok finanszírozására ennél is nagyobb összeg van, és „további jó hír, hogy az ötezernél kevesebb lakosú települések családjai a vidéki otthonfelújítási programban is nyújthatnak be igényeket”.

Közölte, összességében 100 milliárd forintos nagyságrendű összeg szolgálja a vidéki települések érdekét a költségvetésben. Ugyanolyan lelkesedéssel és még nagyobb forrástömeggel folytatjuk a falvak fejlesztését az idén – jelentette ki a politikus. Elmondta, azért érkezett a Völgységbe, hogy a Magyar Falu Program gördülékeny folytatása érdekében meghallgassák a kistelepülések, falvak és kisvárosok polgármestereinek észrevételeit. Ez a magyar kistelepülések igényeihez legjobban illeszkedő program; ahhoz, hogy így legyen, párbeszédre van szükség – fűzte hozzá.

Felidézte, a program alapvető célja annak a negatív, fél évszázada jellemző trendnek a megállítása volt, amely szerint a kistelepüléseken nagyobb arányban fogyott a népesség, mint a nagyobb településeken. Ezt a célt az életminőség folyamatos javításával lehet elérni – mondta.

Ennek érdekében indította el a kormány a falusi csok programot, amely magasabb támogatást biztosít azoknak a fiataloknak, akik kistelepüléseken tervezik a családalapítást és az otthonteremtést. Pályázatokat írnak ki önkormányzatok számára annak érdekében, hogy az intézményeket felújítsák, a szolgáltatásokat javítsák, vagy hiányzó szolgáltatásokat indítsanak. Út-, kerékpárút- és járdaépítési programokkal javítják a közlekedés minőségét, civil szervezeteket, falusi vállalkozásokat, kisboltok megmentését támogatták – sorolta.

Ismertette, az elmúlt fél évtizedben több mint ezermilliárd forintot fordítottak döntően hazai költségvetési forrásból a Magyar Falu Program végrehajtására.”

Forrás:
Gyopáros: folytatódik a Magyar Falu Program – óriási összegek állnak rendelkezésre; Világgazdaság / MTI; 2025. január 3.

Több mint 25 éve nem tudnak a kórházak kikeveredni az adósságspirálból, és a 2025-ös évet is több mint 127 milliárd forint tartozással indítják

„A december végén megjelent kórházi adósság-adatok szerint 127 milliárd forintot görgetnek az új év első napjaiban is maguk előtt az intézmények, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Több mint 25 éve nem tudnak a kórházak kikeveredni az adósságspirálból, és a 2025-ös évet is több mint 127 milliárd forint tartozással indítják, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Kórházkonszolidáció ide vagy oda a százmilliárd forintot meghaladó összeg továbbra is nyomasztja a kórházigazgatók vállát. A Magyar Államkincstár (MÁK) december 23-án megjelent adósság-adatai szerint a kórházak és a hozzájuk tartozó járóbeteg-ellátók 94,3 milliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt. A négy orvosi egyetemi központnak és az egyházi fenntartású intézményeknek nem kell a Magyar Államkincstár felé adatot szolgáltatni, így jön ki a 127 milliárd forintos tartozás – mondta a szakmai szövetség főtitkára.

Durva adósságspirálban az egyetemek is:
* a Semmelweis Egyetem 2,2 milliárd forintot;
* a Debreceni Egyetem: 9,7 milliárd forintot;
* a Pécsi Tudományegyetem: 10,7 milliárd forintot;
* a Szegedi Tudományegyetem: 10,9 milliárd forint adósságok görget maga előtt.

Az államkincstár adatai szerint az adós intézmények száma november végén 247 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 105 intézmény rendelkezett. Rásky László ugyanakkor azt mondta lapunknak, hogy az általa képviselt orvostechnikai cégek többségének van fél évnél régebbi kintlévőség is, bár az egészségügyi kormányzat azt kommunikálja, hogy a tényleges átlagos fizetési határidő 110 és 120 nap között van.

Kivéreztetés zajlik

December közepén hívta fel a három legnagyobb orvostechnikai beszállító a kormány figyelmét arra, hogy kritikussá vált a helyzet, a kórházak eladósodása nem ágazati, hanem összkormányzati kérdés, így annak megoldása nem a szakminisztérium, hanem a kormány kezében van. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy kivéreztetik a kórházi beszállítókat, mondta akkor Rádai Tamás, a Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója, azon a sajtótájékoztatón, amin az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) részéről Rásky László főtitkár, és Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszterének (MEDIKLASZTER) főtitkára is részt vett.

Most Rásky László azt mondta lapunknak, bizakodó az idei évvel kapcsolatban, mert a költségvetésben szereplő 150 milliárd forintos pluszforrás mellett van egy ígéret arra, hogy az eddig felgyülemlett adósságokat év elején rendezik, amire 110 milliárd forintot szán a kormányzat.

Abban bíznak, hogy nem jön közbe semmi, és a cégek valóban megkapják ezt a pénzt. A főtitkár kiemelte, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint is utóbbi összegek csak a termelődő adósság 60 százalékának rendezésére elegendők – vagy legalábbis 2024-ben, ennyire volt elég, és az infláció továbbra sem nulla –, ha a két összeg megérkezik az egészségügybe, és el is jut a kórházakon keresztül a beszállítókhoz, az talán stabilizálhatja a beszállító cégek gazdálkodási helyzetét.

A 2025-ös év nagy kérdésre Rásky László szerint egyrészt a bizalom helyreállítása, másrészt az, hogy a kormány tesz-e érdemi lépéseket a hazai orvostechnikai ipar megerősítése érdekében.

Habár vannak szolid bizakodásra okot adó fejlemények, a cégek továbbra is rendkívül óvatosak. A beszállítókat nemcsak az adóssághelyzet, hanem a közbeszerzések egyes negatív elemei, a technológia-befogadások nehézségei, a magyar gyártókat pedig az MDR-rendelet, vagyis az orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós szabályozás is rendkívüli feladatok és nehézségek elé állítja, fogalmazott a főtitkár. Rásky László összességében úgy véli, hogy nem 2025 lesz a kitörés éve az egészségügyben. Ha sikerül némileg könnyíteni a cégek helyzetén – például a finanszírozás tényleges javításával – már az is nagy eredménynek számítana.

Pozitívumként emelte ki Rásky László, hogy miniszteri biztos kapott az egészségipar. Láng Róberttel már egyeztettek is, a vele folytatott megbeszélésen elsősorban a finanszírozás javítása és gyártó cégek MDR-megfeleltetésének állami támogatása volt a fókuszban. A főtitkár azt mondta, a miniszteri biztos alaposan kidolgozott és megindokolt javaslatokat kért az orvostechnikai beszállítóktól.

Az év végi ajándék nem esett jól

Nem tudjuk, hogy kinek a fejéből pattant ki a kötszer-felírás további korlátozása, de az biztos, hogy az új intézkedések rendkívüli károkat fog okozni és évtizedekkel vethetik vissza a sebkezelést Magyarországon, fogalmazott Rásky László. A Magyar Közlöny december 20-i számában jelent meg, hogy a kötszerek havi felírható darabszámát 20-ról 15 darabra csökkentik. Rásky László azt mondta: az OSZ a jövőben monitorozni fogja a nehezen gyógyuló sebbel élő rászorulók állapotromlását és az alsóvégtag-amputációk számának alakulását, mivel az amputációk leggyakoribb oka a nehezen gyógyuló sebek nem időben történő illetve nem megfelelő kezelése.

A gyógyászati segédeszköz (gyse) ellátás kapcsán azt látják, hogy az ortopédcipő-ellátásban az elmúlt két évben feltárt szabálytalanságok nyomán egyesek most vérszemet kaptak, és különböző megszorításokkal próbálják helyettesíteni, pótolni az elmúlt 15 év elmaradt odafigyelését. Mindezt úgy, hogy a szeptember 1-jével kinevezett fogyatékosságügyi államtitkár egyik fő feladata a gyse-támogatási rendszer alapos vizsgálata és a költségvetés teherbírását is figyelembe vevő korrekciója, fejlesztése. Kérdés, mekkora mozgástere van az államtitkárnak, ha fiskális okokból bármikor belenyúlhat a kormány a gyse-támogatás szabályaiba.

A szakmai szervezet főtitkára szerint a változtatás miatt a súlyosabb állapotú betegek havi plusz kiadása könnyűszerrel meghaladhatja akár a tízezer forintot is.

Ma Magyarországon a kötszerre szoruló betegek száma eléri a húszezret. Ebben természetesen nincsenek benne azok, akik valamilyen okból el sem jutnak időben a kezelőorvoshoz, mondta Rásky László.”

Forrás:
Negyed évszázados teher sújtja a kórházakat: nem indul felhőtlenül a 2025-ös év; Koncsek Rita; Economx; 2024. január 3.

429/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a Területfejlesztési Szolgálatról

„A Kormány a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 35. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A területfejlesztés stratégiai tervezésének és programozásának támogatására, a területfejlesztési programok hatékony végrehajtására, valamint a térségi szereplőkkel való folyamatos kapcsolattartás biztosítására a területfejlesztésért felelős miniszter Területfejlesztési Szolgálatot működtet.
2. § A Területfejlesztési Szolgálat a területfejlesztésért felelős miniszter szakmai felügyelete alá tartozó szervezet.
3. § A Területfejlesztési Szolgálat feladatait a Kormány területpolitikai célkitűzéseihez igazítva, a területi közigazgatás, valamint a helyi és területi önkormányzatokkal együttműködésben látja el.

2. A Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszere
4. § A Területfejlesztési Szolgálat feladatait központi és térségi szolgálat útján látja el.

5. § (1) A központi szolgálat ellátja a szakpolitikai és ágazati koordinációs feladatokat, és koordinálja a területi feladatok ellátását, a térségi szolgálat működését.
(2) A térségi szolgálat látja el a Területfejlesztési Szolgálat területi feladatait, kapcsolatot tart a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 5. § 19. pontja szerinti területi szereplőkkel, és a központi szolgálat irányában biztosítja mind a területi szereplők által jelzett, a területfejlesztési tervek és programok megvalósulását érintő vélemények, észrevételek és javaslatok eljutását, mind a tervek és programok megvalósulását befolyásoló térségi folyamatok alakulásáról szóló információkat.

3. A Területfejlesztési Szolgálat feladatai
6. § A Területfejlesztési Szolgálat stratégiai tervezést és programozást segítő feladatkörében
a) szakpolitikai kijelölés alapján közreműködik a nagytérségi fejlesztési stratégiák elkészítésében, nagytérségi elemzések lefolytatásában és biztosítja az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval összhangban a területspecifikus fejlesztési feladatok megjelenítését,
b) a Tftv. 9. § (2) bekezdés b) pontjával összefüggésben, szakpolitikai kijelölés alapján, térségi szolgálaton keresztül ellátja az együtt kezelendő térségek programjainak tervezési feladatát és biztosítja a programok végrehajtása során a területi koordinációt,
c) a Tftv. 9. § (2) bekezdés c) pontjával összefüggésben, szakpolitikai kijelölés alapján, az előzetes véleményezés során biztosítja az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban lefektetett területi célokkal való összhang érvényesülését,
d) szakmai támogatást nyújt a vármegyei, fővárosi és települési fejlesztési tervdokumentumok készítéséhez, a területfejlesztésért felelős miniszter által kiadott szakmai iránymutatás alapján tervezés-módszertani segítséget nyújt a tervezésben érintettek részére, és
e) az a)–d) pontokban meghatározott feladatok vonatkozásában gondoskodik a területi partnerség elvének érvényesüléséről a tervezési, programozási és megvalósítási feladatok ellátásához szükséges információk és dokumentumok érintett szereplők számára történő rendelkezésre bocsátásával.

7. § A Területfejlesztési Szolgálat a területfejlesztési programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében
a) a Tftv. 9. § (3) bekezdés f) pontjával összefüggésben nyilvántartja és felkéri az érdekegyeztetésbe bevonandó szervezeteket, valamint gondoskodik a fórumok eredményének rögzítéséről és a területfejlesztésért felelős miniszter teljes körű tájékoztatásáról,
b) kapcsolatot tart a központi és területi közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható források összehangolása és feltárása érdekében,
c) ösztönzi a területi szereplők közötti együttműködéseket, előmozdítja a területfejlesztési szakpolitika megvalósításában érintett vármegyei és országos hálózatokkal való együttműködést az erőforrások hatékony felhasználása érdekében,
d) a területfejlesztésért felelős miniszter bevonásával egyedi megállapodásokat köt a fővárosi, vármegyei önkormányzatokkal, a vármegyét érintő területfejlesztési programok tervezési és végrehajtási folyamataiban való együttműködés részleteiről,
e) egyedi megállapodásokat köt a térségi fejlesztési tanácsokkal azok tervező, döntés-előkészítő és program-végrehajtási tevékenységének támogatása érdekében,
f) térségi szolgálaton keresztül összegyűjti a helyi önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezetek fejlesztési igényeit, részt vesz azok projektjavaslatként történő előkészítésében,
g) a programok eljárásrendjében foglaltak szerint támogatja a Tftv. 16. § (1) bekezdése és 17. §-a szerinti forrásokból finanszírozott programok megvalósítását,
h) a területi társadalmi, gazdasági és környezeti erőforrások alakulásának monitorozásával hozzájárul a területi tervezés szakpolitikai elvárásoknak megfelelő működéséhez, és
i) a területfejlesztésért felelős miniszter által meghatározott egyéb feladatokat végez…”

Forrás:
429/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakításáról, feladatainak részletes meghatározásáról és működésének szakmai felügyeletére vonatkozó szabályozásról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 429/2024. (XII. 23.) Korm. rendelete a Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakításáról, feladatainak részletes meghatározásáról és működésének szakmai felügyeletére vonatkozó szabályozásról; Magyar Közlöny; 2024. évi 135. szám; 2024. december 23.; 10516-10518. o. (PDF)

Európai Unió

Az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet indít az európai autóipar jövőjéről

„2024. november 27-én az Európai Parlamenthez intézett beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy stratégiai párbeszédet kezdeményez az európai gépjárműipar jövőjéről. A párbeszéd hivatalosan már 2025 januárjában megkezdődik. Célja, hogy a javaslatok kidolgozását követően mielőbb megvalósuljanak az ágazat jövője szempontjából sürgető intézkedések.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A gépjárműipar Európa büszkesége, és döntő fontosságú jólétünk szempontjából. Ösztönzi az innovációt, több millió munkahelyet biztosít, és a legnagyobb magánbefektető a kutatás és fejlesztés területén. Minden ágazatnak egyedi igényei vannak, és a mi felelősségünk, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek egyszerre tiszták és versenyképesek. Támogatnunk kell ezt az ágazatot a küszöbön álló mélyreható és gyökeres átállásban. És gondoskodnunk kell arról, hogy Európa a jövőben is szilárd hátteret biztosítson az autógyártásnak. Ezért szorgalmaztam az európai gépjárműipar jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet. Ezt a párbeszédet már januárban elindítjuk, hogy együtt alakítsuk közös jövőnket.”

Mivel az európai gépjármű- és beszállítóipar mélyreható és gyökeres átálláson megy keresztül, a stratégiai párbeszéd konkrét stratégiákat és megoldásokat fog kidolgozni az európai gépjárműipar globális versenyképességének támogatására. A párbeszéd elsősorban a következőkre fog összpontosítani:

  • az adatvezérelt innováció és digitalizáció fellendítése olyan előretekintő technológiák alapján, mint a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek,
  • az ágazat dekarbonizációjának támogatása nyílt technológiai megközelítéssel, tekintettel arra, hogy az ágazat fontos szerepet játszik Európa ambiciózus éghajlat-politikai céljainak elérésében,
  • az ágazaton belüli munkahelyek, készségek és egyéb társadalmi kérdések kezelése,
  • a szabályozási keret egyszerűsítése és korszerűsítése,
  • a kereslet növelése, az ágazat pénzügyi erőforrásainak, valamint rezilienciájának és értékláncának megerősítése egy egyre inkább versenyorinetált nemzetközi környezetben.

A stratégiai párbeszédben az ágazat kulcsfontosságú szereplői vesznek részt, köztük európai gépjárműipari vállalatok, infrastruktúra-szolgáltatók, szakszervezetek és vállalkozói szövetségek, valamint a gépjárműipari értéklánc egyes képviselői és más érdekelt felek.

Az elnök védnöksége mellett zajló hivatalos elindítást tematikus ülések sorozata követi, amelyeken a biztosi testület tagjai elnökölnek.

E találkozók eredményeként olyan ajánlások születnek, amelyek elősegítik egy, az ágazatra vonatkozó holisztikus uniós stratégia kialakítását, amely segít kezelni a különböző kihívásokat és szükség esetén kiigazítani az alkalmazandó uniós szabályozási keretet. Az elnök által vezetett csúcstalálkozókon áttekintik az elért eredményeket, és megadják a további munkához szükséges politikai lendületet.

A Tanácsot és az Európai Parlamentet szorosan bevonják a folyamatba, és rendszeresen tájékoztatják őket a párbeszédről, illetve konzultálnak velük.

Idézet(ek)

„A gépjárműipar Európa büszkesége, és döntő fontosságú jólétünk szempontjából. Ösztönzi az innovációt, több millió munkahelyet biztosít, és a legnagyobb magánbefektető a kutatás és fejlesztés területén. Minden ágazatnak egyedi igényei vannak, és a mi felelősségünk, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek egyszerre tiszták és versenyképesek. Támogatnunk kell ezt az ágazatot a küszöbön álló mélyreható és gyökeres átállásban. És gondoskodnunk kell arról, hogy Európa a jövőben is szilárd hátteret biztosítson az autógyártásnak. Ezért szorgalmaztam az európai gépjárműipar jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet. Ezt a párbeszédet már januárban elindítjuk, hogy együtt alakítsuk közös jövőnket.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke”

Forrás:
Januárban kezdődik az európai gépjárműipar jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd; Európai Bizottság; 2024. december 19.

Az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indít a magyarországi nagykereskedelmi széles sávú piac javasolt felülvizsgálatáról

„Az Európai Bizottság 2024. november 29-én részletes vizsgálatot indított a magyar nemzeti szabályozó hatóságnak a helyi és központi hozzáférés nagykereskedelmi piacára vonatkozó piacelemzés-tervezetével kapcsolatban.

Jelenleg a fúziók és felvásárlások sorozata miatt két fő gazdasági szereplő van Magyarországon: A Magyar Telekom Csoport és a Vodafone, a Digi és az Invitech magyarországi eszközeit felvásárló 4iG Csoport. Számos kisebb, helyi lefedettségű alternatív szolgáltató is létezik, főként a kevésbé lakott területeken.

Elemzésében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a réz-, kábel- és optikai szálon keresztül biztosított hozzáférést magában foglaló mindkét nagykereskedelmi piacon hat földrajzi piacot azonosít a Magyar Telekom Csoport és a 4iG Csoport két korábbi koncessziós területe alapján, amelyek az alternatív szolgáltatók eltérő lefedettségi fokától és piaci részesedésétől függően további három területre oszthatók.

Az NMHH elvégezte a három kritérium vizsgálatát, és megállapította, hogy a hat földrajzi piac közül négyben nem teljesül az első kritérium, azaz a magas és nem átmeneti belépési korlátok megléte. Az NMHH ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek a piacok nem alkalmasak az előzetes szabályozásra. A fennmaradó két földrajzi piacon az NMHH megállapította, hogy mindhárom kritérium teljesül, ezért indokolt az előzetes szabályozás. Ezeken a piacokon az NMHH az egyik piacon a Magyar Telekom Csoportot, a másikon a 4iG Csoportot azonosította jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként.

Az új piacelemzés során azonban az NMHH fenn kívánja tartani a jelenleg előírt szabályozási korrekciós intézkedések teljes körét mindaddig, amíg a piaci helyzet stabilabbá nem válik az alábbiak fényében:

  1. a 4iG csoport fúziókból és felvásárlásokból eredő új vállalati struktúrájának folyamatban lévő befejezése;
  2. A tervezett társberuházások/kereskedelmi megállapodások, kötelezettségvállalások és a kizárólag nagykereskedelmi vállalkozások esetleges létrehozása, amelyek hatással lehetnek a szabályozásra.

A Bizottságnak komoly kétségei vannak az NMHH intézkedéstervezetének az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően, ezért a II. szakaszt a következő indokok alapján indítja meg:

  • Az első kritérium következetlen alkalmazása, mivel az NMHH által meghatározott valamennyi földrajzi piac kis és nagy népességű településeket foglal magában, amennyiben az egyes azonosított piacok egyes részein hasonló következtetések vonhatók le a magas és nem átmeneti belépési korlátok (in)létezéséről. Ez a komoly kétség kiterjed a földrajzi piac meghatározására is, mivel úgy tűnik, hogy bizonyos körülmények között a szabályozott piacok hatálya alá tartozó települések hasonló feltételekkel rendelkeznek, mint a szabályozatlan piacok hatálya alá tartozó települések;
  • A meglévő szabályozási korrekciós intézkedések fenntartása nem felel meg az azonosított versenyproblémáknak, mivel az NMHH (ideiglenesen, de nem egyértelmű és potenciálisan jelentős ideig) fenn kívánja tartani a szabályozást a versenyképesnek ítélt piacokon, a piac felülvizsgálatának jelentős késedelme ellenére.

A Bizottságnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy az Európai Szabályozók Testületével (BEREC) szoros együttműködésben tovább vizsgálja az intézkedéstervezeteket és az azokban bemutatott bizonyítékokat. A II. szakasz vizsgálati időszakának végén a Bizottság visszavonhatja fenntartásait, vagy az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex 32. cikke alapján vétót adhat ki. Ezen időszak alatt az NMHH nem tudja elfogadni intézkedéstervezeteit.

A Bizottság részletes vizsgálatot megindító, komoly kétségekről szóló levele online elérhető lesz a CIRCABC-n.

A harmadik feleknek szóló, észrevételeik benyújtására vonatkozó felhívást a CIRCABC-ben teszik közzé.”

Forrás:
A Bizottság részletes vizsgálatot indít a magyarországi nagykereskedelmi széles sávú piac javasolt felülvizsgálatáról; Európai Bizottság; 2024. november 29-december 4.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.].
Lásd még:
Határozat; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024 (PDF)
(„Központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosítása tömegpiaci termékekhez” megnevezésű nagykereskedelmi piac azonosítására, az érintett piacon fennálló verseny hatékonyságának elemzésére, az érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására hivatalból indított eljárás)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Könyvelők: káoszt okoz a DÁP és az Ügyfélkapu+ bevezetése

„Továbbra sincs benne a digitális aláírás a Digitális Állampolgárság alkalmazásban, de a DÁP mellett az Ügyfélkapu+ sincs készen, állítja a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ráadásul Ruszin Zsolt szerint az elektronikus ügyintézésre kötelezettek felének vagy képességbeli vagy akaratbeli problémái vannak az átállással.

„Nagyon egyszerű a helyzet: se az Ügyfélkapu plusz, se a DÁP nincs kész, ezért ezeket nem lehet kötelezően rányomni a társadalomra” – jelentette ki Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke az InfoRádióban. – „Az Ügyfélkapu+ kapcsán maga az Idomsoft Zrt. végzett egy felmérést, amin valószínűleg egy olyan lehangoló eredmény született a QR kódos, autentikátoros csodáról, hogy muszáj volt még egy második faktort rendszeresíteni, ez az e-mail. De szerintünk ez is kevés lesz, tehát hiába lehet majd kétfajta módon belépni az Ügyfélkapu+ felületeire, kellene még az SMS, a kódbeolvasás, a chatszolgáltatáson keresztüli kódmegosztás, vagyis sok módszer még hiányzik, ezért nincs kész” – sorolta a szakember.

Ennek következménye, hogy a jövőben esetleg nehézkesebb vagy kényelmetlenebb lesz intézni egy könyvelőnek az ügyfél ügyeit, tette hozzá Ruszin Zsolt, hangsúlyozva, hogy nem akarnak a fejlődés útjába állni, nincs bajuk az elektronikus ügyintézési módokkal, de azzal igen, hogy az ügyfelek nem tudnak megküzdeni ezekkel a módszerekkel.

„Márpedig az elektronikus ügyintézést a könyvelő az ő javára végzi. És hogyha ő nem tud egy meghatalmazást jóváhagyni elektronikus úton, akkor ott baj van. Ugye itt kellene a módszerek terén egy hosszú és hasznosan eltöltött átmeneti időszak. Ez most nem történt meg, hanem helyette hirtelen félkész dolgokat próbál rányomni az állam az állampolgárokra” – fejtegette.

Félkésznek tartja a DÁP-ot (a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást), mert bár ígérték, hogy jön az elektronikus aláírás, és a december 18-i frissítésnél közölték is a fejlesztők, hogy ez élesedik, mégsem érhető el a programban. „Az eszem megáll, ilyet nem lehet csinálni” – háborgott a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke azzal kapcsolatban, hogy alapelem hiányzik a DÁP alkalmazásból.

Álláspontjuk szerint az ügyfélkaput nem szabad megszüntetni január 15-én éjfélkor, hanem a lekapcsolást legalább 2025 augusztusáig el kell halasztani, de akár működhetne tovább is. Emlékeztetett: az Európai Unió valóban megköveteli, hogy az alacsony szintű azonosítási rendszereket vezessék ki a tagállamok, de több más ország sem lépett még, ezért Magyarországnak sem kellene kapkodnia.

A DÁP-nál pedig a regisztráción és annak módszerén is változtatnának, mert túl bonyolultnak látják a folyamatot, ezt akik „újságot olvasnak és televíziókészüléket néznek”, nem tudják végigcsinálni. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének becslése szerint nagyjából másfél millió elektronikus ügyintézésre kötelezett van, akiknek a harmada vagy nem képes, vagy nem alkalmas ennek a feladatnak az elvégzésére, és van még egy olyan negyedmillió, aki nem hajlandó például digitális állampolgár lenni, pedig muszáj lenne neki valamilyen elektronikus intézési formát választania.

„Tehát komoly probléma van, mert az érintettek felének vagy képességbeli, vagy akaratbeli problémái vannak az egész átállással kapcsolatban, és azért van ez így, mert az állam rájuk nyomta ahelyett, hogy együttműködött volna velük” – foglalta össze Ruszin Zsolt.

Úgy látja, ha minden a jelenlegi állapotban marad, ki fog törni a káosz január 16-a nulla óra, a mostani Ügyfélkapu lekapcsolása után. „Mindenki hívogatja majd a másik felet, akitől magyarázatot vár az új helyzetre. Jelenleg nincs olyan elektronikus aláírás, amit az állam kínálna, és ilyen 2015-ben volt utoljára. Nyolc évvel lőtték vissza az elektronikus ügyintézést. Ezek a rendszerek félkészek, nem szabadna őket kötelezővé tenni” – szögezte le.”

Forrás:
Könyvelők: káoszt okoz a DÁP és az Ügyfélkapu+ bevezetése; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2025. január 3.
A beszélgetés hangfájlja (MP3)

Az IdomSoft Kft., az Ügyfélkapu+ és a DÁP fejlesztője, válasza: az átállás nem vita tárgya

„Az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgár alkalmazás fejlesztője, az IdomSoft Kft. szerint a január 16-ai átállás nem vita tárgya, hiszen az egyfaktoros azonosítás már nem felel meg az európai sztenderdeknek, míg az új bejelentkezési módszerek sokkal biztonságosabbak lesznek. Elmondásuk szerint mindkét rendszerben tökéletesen működik a regisztráció és az azonosítás, viszont a funkciókat valóban folyamatosan fejlesztik. Emellett a könyvelőket is megnyugtatták: működni fog a rendszer.

Ahogy arról többször is beszámoltunk, az Ügyfélkapu január 16-ával megszűnik, és helyét az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgár alkalmazás veszi át, a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) részeként.

A könyvelők azonban eléggé aggódnak, hogy ez a változás mennyiben módosítja majd a munkájukat, amikor az ügyfeleik nevében járnának el, de esetleg nem tudnak majd belépni a fokozott biztonsági intézkedések miatt. Emellett Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint mindkét rendszer hiányosan működik, egyik sem áll készen az éles bevetésre, ráadásul a magyar emberek egy része nem tud, egy másik része pedig nem akar részt venni a digitális reformban.

A témában írt pénteki cikkünk megjelenése után az alkalmazást és a portált fejlesztő IdomSoft Kft. azt a tájékoztatást küldte, hogy „az egyfaktoros Ügyfélkapu szolgáltatás már nem felel meg az európai uniós szabályozás azonosításra vonatkozó rendelkezéseinek, ezért 2025. január 16-tól már nem lesz használható – ahogy az uniós tagállamok döntő részében nem is működnek már egyfaktoros azonosítási megoldások a közigazgatásban”.

A biztonsági okokból szükséges változtatás nem lehet kérdés tárgya, hiszen az internetes csalások csak Magyarországon milliárdos nagyságrendű károkat okoznak évente – írták, hozzátéve, hogy az Ügyfélkapu+ és a DÁP sokkal szigorúbb és biztonságosabb bejelentkezési lehetőségekkel rendelkeznek.

Csak lehetőség, nem kötelező

Ruszin azon megállapítására, hogy egyik program sem áll még készen az indításra, a fejlesztő azt közölte, hogy „a szoftverfejlesztésben megszokott, hogy a szolgáltatások funkcionalitása folyamatosan bővül, de fontos hangsúlyozni, hogy az azonosítási funkció mindkét esetben hibátlanul működik”. Kifejtették, hogy az Ügyfélkapu+ már 2022 szeptembere óta elérhető, és a DÁP-regisztrációt 2024 szeptembere óta elvégezheti bárki, ráadásul a Digitális Állampolgár alkalmazás egy nagyobb ívű program része (ez a DÁP), amelyet az EU-val közösen fejlesztenek.

A regisztráció lehetősége mindkét esetben továbbra is adott, ezt az interneten keresztül is megtehetik az állampolgárok, de a személyes ügyintézést preferálók a kormányablakokhoz is fordulhatnak, az ügyintézők készséggel segítenek bármilyen kérdés kapcsán – reagálta le Ruszin azon kijelentéseit a cég, hogy az emberek egy része képességei, másik része akarata okán nem tudja regisztrálni magát a rendszerekbe.

Kifejtették azt is, hogy a könyvelők és könyvelőirodák számára is minden adott az átálláshoz, rendelkezésre állnak a jogszerű és biztonságos alternatívák – csak egyelőre ezekről még a könyvelők nem tudnak, Ruszin Zsolt megszólalása szerint. Pedig 2024 novemberében a NAV Nemzeti Adókonzultáció előadásán ezt a cég ismertette a tájékoztatás szerint, és itt elérhető online is.

Az IdomSoft szerint a digitális aláírás funkciója is éles már a DÁP-ban, viszont a felhasználók fokozatosan kapnak hozzáférést a funkcióhoz – „más, hasonló jelentőségű szolgáltatások gyakorlatának megfelelően”.

Végül kiemelték, hogy a DÁP nem kötelező, a személyes ügyintézés továbbra sem szűnik meg mint alternatíva.”

Forrás:
Válaszolt az Ügyfélkapu+ és a DÁP fejlesztője: Az átállás nem vita tárgya; Mucsi Viktor; Index.hu; 2025. január 4.
Fontos!
Tájékoztató könyvelőknek és adószakértőknek az Ügyfélkapu kivezetéséről; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) (PDF)

További cikkek az ügyfélkapus átálláshoz
Válogatás az Economx.hu cikkeiből

2025-ben indul az online autóátírás Magyarországon: a legfontosabb tudnivalók

„Júliustól nem kell majd okmányirodába mennie annak, aki magánszemélyként Magyarországon forgalomban lévő használt gépjárművet szeretne vásárolni vagy eladni, esetleg megváltoztatná a jármű üzemben tartóját. A belföldi használtautó-piacon 2023-ban több mint 820 ezer autó cserélt gazdát, ami hatalmas terhelést jelentett az okmányirodáknak. Ezen enyhíthet a személyesen vagy elektronikusan elvégzett regisztráció után használható Digitális Állampolgárság alkalmazás megjelenése, amelybe számos járművekkel kapcsolatos lehetőség is bekerül.

A felhasználóknak nemcsak elektronikus aláírásra, de a dokumentumok kitöltéséhez fejlesztett ePapír funkcióra is szükségük lesz, amely életesemények szerint csoportosítja az ügyintézési lehetőségeket. A rendszer indulását övező félelmekről és a későbbre várható funkciókról Both Andrást, a fejlesztésért felelős Idomsoft Zrt.-t felügyelő Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatóját kérdeztük.

Megmarad a személyes ügyintézés lehetősége

Bár január 16-tól megszűnik az eddig ismert Ügyfélkapu, ez csak az ügyfelek azonosításának módjában jelent változást, hiszen a helyét a kétfaktoros azonosítás után elérhető Ügyfélkapu+, illetve a Digitális Állampolgárság Platform (DÁP) veszi át az ismert webes ügyintézési felületeken, a DÁP önmagában is lehetővé teszi, hogy mobiltelefonon intézzük ügyeinket, de emellett megmarad a személyes hivatali ügyintézés lehetősége is. Ezzel kapcsolatban Both azt mondta, hogy ebben később sem várható változás, illetve kiemelte az évek óta elérhető Kormányablakbusz szolgáltatást, amely meghirdetett időpontokban járja a kistelepüléseket, és lehetőséget ad a helyieknek a személyes ügyintézésre. Az állami digitalizációs ügynökség vezetője szerint fontos, hogy a mozgó okmányirodákban szintén az elektronikus rendszer szolgáltatásai működnek, de azok használatában az ügyfelek azonosítása után az ügyintézők segítenek. Ezért aki ezt a lehetőséget választja az autóátíráshoz, az jövőre sem érzékel majd nagy változást az eddigiekhez képest.

Nem előzmény nélküli azoknak a félelme, akik attól tartanak, hogy személyes adataik kerülnek veszélybe, amikor egy, akár több tízmillió forint értékű autó átírását bízzák az új elektronikus állami rendszerre. A 2019 óta létező Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP) nevű járműelőélet-lekérdező felület indulásának heteiben adatvédelmi incidens történt, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapította, hogy a Belügyminisztérium nem tartotta be az adatvédelmi jogszabályt.

Néhány napig nemcsak az autók műszaki vizsgáinak időpontját, az erről készült képeket és más adatokat, az eredetiségvizsgálatok alapadatait, valamint a korábban rögzített futásteljesítményt lehetett letölteni, hanem rendszerhiba miatt a jelenlegi és korábbi tulajdonosok nevét és lakcímét is. Összesen több mint 11 ezer ember adatai, illetve a vizsgákon az autókról készített fotókon szereplők arcképe került nyilvánosságra 2019. január első napjaiban.

Both András szerint az ügyben lefolytatott vizsgálat kiderítette, hogy az autókkal és más járművekkel kapcsolatban az állami járműnyilvántartásban szereplő adatok nem voltak megfelelően rendezettek. Sok esetben nem megfelelő helyre rögzítették a személyes adatokat az ügyintézők, vagyis a műszakivizsga-biztosok, és ilyen jellegű problémát tártak fel a fotókkal kapcsolatban is. Mindez nem jelentett adatvédelmi kockázatot addig, amíg a nyilvántartáshoz csak a hivatalok és a vizsgaállomások fértek hozzá, de a lakosságnak szánt JSZP élesítése előtt valóban nem észlelték idejében a hibát. Az adatszivárgást később elhárították, azóta nem volt hasonló incidens.

Nem lehet nyom nélkül keresgélni a felhasználók adatai közt

A Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója úgy látja, nem megalapozottak azok a félelmek, amelyek szerint a DÁP indulásával még inkább átláthatatlanná válik, hogy ki éri el a személyes adatainkat az állam oldaláról vagy kívülről. A Digitális Állampolgárság Platform Általános Szerződési Feltételeit pedig egyeztették Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal, és ezeket bárki megnézheti a regisztráció előtt.

Az elvi betekintési lehetőség tudomásunk szerint eddig is megvolt, akit pedig a titkosszolgálat akart megfigyelni, azt a közhiteles nyilvántartások böngészésénél egyszerűbb módon megtehette.

A járműves ügyintézés jogi kereteit a DÁP-törvény is szabályozza, de az induláshoz hatályon kívül kellett helyezni az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés nevű szolgáltatást is, mert nem minősült elektronikus aláírásnak, illetve nem felelt meg az európai uniós szabályoknak. Az új megoldás használatához az autó eladójának és a vevőnek egyaránt kell hogy legyen államilag jóváhagyott elektronikus aláírása, illetve DÁP-regisztrációja. Ezt kóddal, ujjlenyomattal és arcfelismeréssel is lehet majd használni, nagyjából úgy, ahogy a már évek óta létező elektronikus banki szolgáltatásokat.

Aki sikeresen belépett a járművekkel kapcsolatos ügyintézési felületre, az a rendszám megadásával behívhatja az elektronikus adásvételi szerződés űrlapra a tulajdonában lévő jármű egyéb azonosító adatait. Ezután meghívhatja majd a vásárlót is, akinek jóvá kell hagynia a részvételt, és hogy a személyes adatai szintén bekerüljenek a szerződésbe.Bár az online szerződésen is kötelező lesz szerepeltetni a jármű árát, a pénzt továbbra sem az állami felületen kell majd átutalni, hanem a feleknek magánúton kell elintézniük a pénzátadást. Az eredetiségvizsgálatra is változatlanul el kell majd vinni a járművet, és ennek sikeressége a jövőben is a tulajdonosváltás feltétele marad.

Nem minden átírási funkciót kötnek be azonnal az online rendszerbe

A fejlesztési tervek közt szerepel, hogy a tulajdonos-, illetve üzembentartó-váltáshoz szükséges kötelező biztosítást is a DÁP felületén lehessen megkötni, illetve a régi szerződést lemondani. Both András szerint a gépjárműves ügyintézési felület jövő júliusra tervezett kiterjesztésekor nem biztos, hogy bevezetik ezt a funkciót. Mint elmondta, ennek nem technikai, hanem piaci okai vannak, hiszen egyebek mellett el kell dönteni, hogy milyen módon, illetve milyen sorrendben szerepeljenek a biztosítók egyedi ajánlatai a találati listán.

A tulajdonosváltás után a jármű új okmányait, tehát a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet, üzembentartó-váltáskor pedig az új forgalmi árát eddig az okmányirodában kellett kifizetni. Erre a DÁP-felhasználóknak elektronikus felületen lesz lehetőségük, hiszen a fizetéshez átirányítja őket az alkalmazás egy biztonságos felületre, majd a tranzakció végén vissza az államira.

A vagyonszerzési illetéket szintén az államnak fizetik a használtautó-vásárlók, és ehhez is az új platformot használhatják majd, akik a DÁP-ot választják, az új forgalmit és a törzskönyvet postán kapja majd meg az érintett.

Mivel a Magyarországon forgalomban lévő járművek adatait az itteni közúti ellenőrzések alkalmával elektronikusan is le tudják kérdezni a hatóságok, az elektronikusan átírt járműveket az ügyintézés befejezése után, névre szóló okmányok nélkül is használhatják majd az új gazdáik. A vásárlást a törvény szerint a szerződéskötéstől számított 15, az eladást pedig 8 napon belül kell bejelenteni, de ezek az elektronikus felületen az ügylet lezárásakor automatikusan megtörténnek, illetve idejében kiderül az is, hogy a jármű nem áll-e elidegenítési tilalom alatt.

Külföldről származó új és használt autókat a járművekkel kapcsolatos DÁP-szolgáltatás jövő év közepi indulásakor nem lehet majd online forgalomba helyezni, és Both András szerint egyelőre nem alakították ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó regisztrációsadó-eljárás integrált felületét sem. A járműhonosítási eljárás és műszaki vizsgáztatás előjegyzésének rendszerbe építése pedig szintén várat magára. Mivel az új lehetőségben egyelőre az autókereskedők tevékenységéhez szükséges funkció sem szerepel az induláskor, a kereskedők továbbra is a kormányablakoknál intézhetik el a cégük nevére vásárolt, illetve eladott autók adminisztrációs ügyeit, ahogy a flottakezelők is.

Bár az autóátírás egyes elemeit eddig is elintézhettük online, Both szerint a DÁP-pal az a cél, hogy a felhasználóknak ne egyesével kelljen összevadászniuk a különböző ügytípusokat és szolgáltatókat, hanem egyetlen felületen vezessék végig őket a teljes folyamaton, és itt megadjanak nekik minden segítséget a már meglévő szolgáltatásokra és nyilvántartásokra építve. Ezzel valósul meg a DÁP első életesemény-alapú ügyintézési lehetősége, amelyet 2027-ig továbbiakkal bővítenek. A tervek közt a gyerekszületés és a költözés életeseményeihez kapcsolódó adminisztráció digitalizációja is szerepel.”

Forrás:
Jövő nyáron indul az online autóátírás Magyarországon, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat; Zách Dániel; Telex; 2024. december 19.

Navracsics Tibor: januártól a kormányablakokban is igényelhető lesz a Gondosóra

„Már nemcsak online és az ingyenes zöldszámon, hanem személyesen is igényelhető lesz a Gondosóra minden kormányablaknál.
Januártól a kormányablakokban is elindul a regisztrációs lehetőség a Gondosóra-programra – jelentette be egy pénteki Facebook-videóban a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.Navracsics Tibor elmondta: így már nemcsak online és az ingyenes zöldszámon, de személyesen is igényelhető lesz a Gondosóra minden kormányablaknál. Ez a hiánypótló intézkedés a program szolgáltatásainak fejlesztésén túl a kormányablakok minőségét is új szintre emeli, kifejezve az állampolgárok és az állam kapcsolatának közvetlenségét és ügyfélközpontúságát – tette hozzá. A tárcavezető mindenkit arra bátorított: éljen az új lehetőséggel a gyors és személyes regisztráció érdekében…”

Forrás:
Navracsics Tibor: januártól a kormányablakokban is igényelhető lesz a Gondosóra; Világgazdaság / MTI; 2024. december 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

További 250 közkinccsé váló mű tölthető le az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárából

„2025. január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető 250 közkinccsé váló mű a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK). Az év folyamán további művek is feltöltésre kerülnek, így a MEK 2025-ben is valódi kincsesbánya lesz az irodalom, a tudomány és a művészet kedvelői számára.

A MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára, amely a magyar írásbeliség kiemelkedő értékeit hordozza. Az MNMKK OSZK által működtetett szolgáltatás ezzel is hozzájárul a nemzeti örökség ápolásához és megőrzéséhez, valamint elérhetőségük biztosításához a jelen és a jövő olvasói számára. A MEK 2024-ben közel húszmilliós látogatottságot ért el. Az MNMKK OSZK további digitális tartalomszolgáltatásai összesen mintegy tízmillió látogatót vonzottak. A nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye továbbra is stabilan az európai élvonalban van több mint14 millió levilágított oldallal.

A 2025. január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít. Herczeg Ferenc (1863–1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók. Nagy Lajos (1883–1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté. Robert Capa (1913–1954), a világhírű magyar–amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai. Gerevich Tibor (1882–1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó. Huszti József (1887–1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket. Papp Viktor (1881–1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében. Rapaics Raymund (1885–1954) a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.

A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.”

Forrás:
Herczeg Ferenc, Nagy Lajos és Robert Capa könyvei a Magyar Elektronikus Könyvtárban; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2025. január 1.

Fenntartható fejlődés

Alakulhatnak a társasházi naperőművek

„Megszülettek a jogszabályi feltételei a társasházi naperőművek létesítésének év végi jogszabálydömping egyik elemeként. A társasházi energiaközösség működtetése számos előnnyel jár, bár elsődleges célja nem az anyagi haszonszerzés. Csiszolódtak a háztáji napelemesekre vonatkozó előírások is.

Mostantól társasházi energiaközösségek is alakulhatnak az áramtörvény friss módosításának köszönhetően. Bár a jogszabály az összes, az adott kör által megújuló forrásból előállított villamos energia előállítására és felhasználására vonatkozik, a magyarországi sajátosságok alapján döntően kis naperőművekről, napelemek összességéről van szó.

Akár két lakás is összeállhat

Energiaközösséget legalább két – társasházi vagy lakásszövetkezeti – lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa alapíthat, írásban. A társasházi energiaközösségnek az adott lakás bérlője is a tagja lehet, ha ahhoz a lakás tulajdonosa írásban hozzájárult. A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) által termelt villamos energiát a társasházi energiaközösség elsődlegesen a társasház közös fogyasztására, valamint a társasházi energiaközösség tagjának fogyasztására használja fel.

A társasházi energiaközösség azonban nem önálló jogalany, nem minősül a más jogszabály szerinti energiaközösségnek.

A társasházi energiaközösség célja, hogy
* a tagok a társasház összekötő berendezéséhez kapcsolódóan háztartási méretű kiserőművet létesítsenek és üzemeltessenek,
* a háztartási méretű kiserőmű által termelt villamos energiát elsődlegesen a társasház közös fogyasztására, valamint a társasházi energiaközösség tagjának fogyasztására használja fel.

Visszatérítés jár a társasházi energiaközösség tagjainak

A tagoknak meg kell állapodniuk arról, hogy milyen módon létesítenek HMKE-t, azt hogyan üzemeltetik, továbbá hogyan osztoznak üzemeltetésből származó hasznokon és a terheken. Dönteniük kell arról is, hogy hogyan részesülnek a rendszerhasználatidíj-visszatérítésből. E visszatérítés azért jár nekik, mert amikor a kiserőművük áramát használják, akkor nem veszik igénybe az elosztóhálózatot, hiszen az már a HMKE csatlakozási pontján túl van. Igényelhetnek forgalomarányos, diszkontált díjvisszatérítést, de kérhetik azt is, hogy a visszatértést korrigálják a tagok tényleges felhasználása szerint, idősoros mérési adatok alapján.

Csatlakozni kell a mérlegkörhöz

Egy másik módosítás szerint
* az energiaközösségek – tehát itt már nem az új társasháziakról van szó, hanem azokról, amelyek önálló jogalanynak számítanak –, valamint
* a velük kapcsolatban álló a villamosenergia-kereskedő,
* az egyetemes szolgáltató,
* a felhasználó,
* az aggregátor (amely az egész energiaközösségi rendszert kézben tartja)
* és az elosztó

köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén bármely mérlegkörhöz, vagy almérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkör olyan rendszer, amely lehetővé teszi az energiatermelés és -fogyasztás közötti egyensúly fenntartását valós időben, ezzel biztosítva a hálózat stabilitását és a villamosenergia minőségét. Ennek érdekében a mérlegkörön keresztül a felsoroltak kötelesek olyan adat- és információcsere-folyamatokat működtetni, amelyekre szükség van a rendszerszintű, a rugalmassági és a kereskedelmi szolgáltatások tervezéséhez, beszerzéséhez és elszámolásához. Ezek az adatok az energetikai adatszolgáltató platformon keresztül állnak a rendszeregyensúlyért felelős egyetemes szolgáltató, vagy piaci szereplők rendelkezésére.

Jön az energetikai adatszolgáltató platform

Közzétették a Magyar Közlönyben az energetikai adatszolgáltató platformmal kapcsolatos tudnivalókat is. A platform támogatja a HMKE-k nem elszámolási célú adatai kezelését. Működtetése a jogszabály szerint engedélyköteles. Az engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a kormányrendeletben kijelölt működtetőnek adhatja ki huszonöt évre, meghosszabbíthatóan.

Az egyetemes szolgáltatóé vagy a kereskedőé a garancia

Ha egy áramfelhasználó megújuló forrásból származó villamos energiát termel, akkor az ezen áramért bejegyzendő származási garancia (amely piaci termék) sorsa kétféle lehet.

A tulajdonosa vagy a termelőt ellátó egyetemes szolgáltató lesz, vagy a termelőt kiszolgáló villamosenergia-kereskedő attól függően, hogy a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője honnan jut áramhoz.

Az egyetemes szolgáltató a származási garancia értékesítéséből származó bevételt és az értékesítéshez szükséges ráfordításait a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti ellentételezés kiszámítása során figyelembe veszi.

Viszont a villamosenergia-kereskedő a származási garancia piaci árat tükröző ellenértékét az üzletszabályzatban meghatározottak szerint kifizeti a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjének.”

Forrás:
Alakulhatnak a társasházi naperőművek; B. Horváth Lilla; Világgazdaság; 2024. december 27.
Lásd még:
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról; Nemzeti Jogszabálytár
466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelete villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 138. szám; 2024. december 30.; 11207-11222. o. (PDF)
2024. évi LXXXIX. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
2024. évi LXXXIX. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 133. szám; 2024. december 23.; 10201-20267. o. (PDF)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról (Kiberbiztonsági tv.)

„[1] A nemzet érdekében kiemelten fontos napjaink információs társadalmát érő fenyegetések miatt az elektronikus információs rendszerek fenyegetéseinek mérséklése és a kulcsfontosságú ágazatokban a szolgáltatások folyamatosságának biztosítása.

[2] Társadalmi elvárás az állam és polgárai számára elengedhetetlen elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok és információk bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelmének biztosítása, ezáltal a kibertér védelme, amely hozzájárul Magyarország és az Európai Unió biztonságához, ellenálló képességének és versenyképességének növeléséhez.

[3] A társadalom gyors digitális átalakulásával és összekapcsolódásával az elektronikus információs rendszerek, valamint a digitális eszközök a mindennapi élet központi elemévé váltak. A fejlődés a digitális fenyegetettségek körének bővüléséhez is vezetett, ami akadályozhatja a gazdasági tevékenységek folytatását, pénzügyi veszteséget okozhat és alááshatja a felhasználók bizalmát, ezzel jelentős károkat okozva a gazdasági és társadalmi életben. Ezen túlmenően a kiberbiztonság kulcsfontosságú tényező számos kritikus ágazat számára a digitális átalakulás sikeres felkarolásához és a digitalizáció gazdasági, társadalmi és fenntartható előnyeinek teljes körű kiaknázásához.

[4] Mindezekre, valamint az Európai Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvére figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:…”

Forrás:
2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról; Nemzeti Jogszabálytár
2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 130. szám; 2024. december 20.; 9460-9524. o. (PDF)
Lásd még:
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvényhez; Indokolások Tára; 2025. évi 2. szám; 2025. január 3.; 11-33. o. (PDF)
Továbbá:
418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelete Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 135. szám; 2024. december 23.; 10392-10444. o. (PDF)

Magyarország átfogó kiberbiztonsági törvénye – elemzés

„A kiberbiztonság korunk egyik legfontosabb kihívása. Magyarország 2024. december 17-én elfogadta azt az új törvényt, amely átfogóan szabályozza az ország kiberbiztonságát és implementálja az EU NIS2 irányelvét. Ez a jogszabály mérföldkő Magyarország digitális védelmében. A törvény 2025. január 1-jén lép hatályba.

A kiberbiztonság globális kontextusa

Az International Data Corporation (IDC) becslése szerint a világ adatmennyisége 2025-re eléri a 175 Zettabájtot. Az adatok ilyen óriási, eddig nem tapasztalt mértéke miatt nem elhanyagolható tehát azok megfelelő kezelése és védelme. A technológiai fejlődés adta lehetőségeket ugyanis nem csak az azt legálisan használó felek használják ki, hanem sok esetben kiberbűnözők is gyorsan átveszik az újításokat. Az EU kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA, 2023 júniusa és 2024 júliusa között több mint 11 ezer incidenst regisztrált, többek között elosztott szolgáltatás-megtagadásos támadás (DDOS), zsarolóvírus-támadás (ransomware), illetve adatlopás / szivárgás formájában. Ez azért is fontos mindenki számára, mert például az egyre gyakoribb, DDOS támadás során a támadók a célpont szervereit túlterhelik, ami akár több órás szolgáltatáskiesést is okozhat egy vállalatnál vagy kormányzati szervnél.

Az EU kiberbiztonsági törekvései

Az Európai Unió is nagy figyelmet szentel a kibervédelem növelésére a tagállamokban, amelyet a korábban említett ügynökség tevékenységén túl a kiberbiztonság területének átfogó szabályozására tett kísérlete is jelez. A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelvet 2016-ban vezették be, melyet a 2023-ban hatályba lépett, NIS2-nek nevezett irányelv aktualizált. Céljai között szerepelt a meglévő jogi keretek korszerűsítése, valamint a kiberbiztonsági szabályok hatályának új ágazatokra és szervezetekre való kiterjesztése. A NIS2 irányelv előírja a tagállamok számára, hogy rendelkezzenek számítógépes biztonsági eseményekre reagáló és azokat kezelő szakértői csoporttal (Computer Security Incident Response Team, CSIRT) és egy illetékes nemzeti hálózati és információs rendszerekkel (NIS) rendelkező hatósággal. Ezen kívül az irányelv egy tagállamok közötti együttműködési csoport létrehozásával könnyítené a tagállamok, illetve illetékes hatóságok közötti információcserét.

A magyar törvény főbb újításai

Magyarország 2023-ban ültette át az EU 2019/881 számú rendeletének intézkedéseit és az ehhez kapcsolódó, a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (a továbbiakban Kibertantv.) már bizonyos szinten figyelemmel volt a NIS2 egyes rendelkezéseire. A teljes implementáció mellett a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény a kiberbiztonság kódex jellegű jogszabályává válik.

A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény magába foglalja a kiberbiztonság alapvető szabályait, az alapvető és fontos szervezetek megkülönböztetését és kötelezettségeit, a kiberbiztonsági incidensek kezelését, valamint a tanúsítási rendszer részletes szabályait is. A következőkben azokat a szakaszokat emelnénk ki, melyeknél változások következtek be a Kibertantv., valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban Ibtv.) rendelkezéseihez képest.

Szervezeti kategóriák és kötelezettségek

Figyelemmel a NIS2 irányelvre, bevezetésre került a hatósági tevékenység hatálya alá tartozó szervezetek alapvető és fontos szervezetek szerinti kategorizálása. A két szervezettípus közötti különbségtétel alapját a felügyeleti követelmények képezik. Külön nevesítésre kerültek alapvető szervezetként a központi szolgáltatók, a központi rendszerek szolgáltatói, illetve a törvény hatálya alá kerültek a többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek is.

A Kibertantv.-hez képest a kiberbiztonsági tanúsításra, illetve az Ibtv.-hez képest a poszt-kvantumtitkosításra vonatkozó szabályozás nem változik.

Fogalmi és technikai változások

A fogalmi rendszerben is újítások következnek be, például az értelmező rendelkezések fogalmainak pontosításával (pl. sérülékenységvizsgálat), vagy bővítésével. Az elektronikus információs rendszer fogalmába immár egyértelműen beletartoznak a kiber-fizikai rendszerek (más néven ipari rendszerek) is.

Az eseménykezelés korábbi két típusát felváltja egy több komponensből álló skála, mely a következő elemeket tartalmazza: „esemény” – „kiberbiztonsági incidensközeli helyzet” – „üzemeltetési kiberbiztonsági incidens” – „kiberbiztonsági incidens” – „jelentős kiberbiztonsági incidens” – „szándékolt kiberbiztonsági incidens” – „nagyszabású kiberbiztonsági incidens”. Ennek a szélesebb skálának a bevezetésére a NIS2 irányelv elvárásainak okán, valamint az elmúlt évek tapasztalati alapján is szükség volt.

A biztonsági osztályok típusai ugyanakkor az Ibtv.-ben alkalmazott korábbi öt helyett háromra csökkennek, ezek az „alap”, „jelentős” és „magas” osztályok. Az „alap” biztonsági osztály olyan rendszerekre vonatkozik, amelyek sérülése korlátozott kárt okozhat. A „jelentős” osztályba már azok a rendszerek tartoznak, amelyek kompromittálódása súlyos következményekkel járhat, míg a „magas” osztályú rendszerek a kritikus infrastruktúra részei. Ezen kívül a biztonsági osztályba sorolás felülvizsgálati időszaka a korábbi három évről két évre módosul.

A nemzeti kiberbiztonsági hatóság szerepe

A törvény egységesen nemzeti kiberbiztonsági hatóság fogalmat használ, azonban a tényleges hatóság a gyakorlatban

• a NIS2 irányelv miatt érintett piaci szereplők felett a továbbiakban is a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) marad a hatóság;

• az állami szféra civil oldala felett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, míg a honvédelmi vonatkozású szervezetek vagy rendszerek esetén a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (KNBSZ) lehet a külön kormányrendeletben kijelölt hatóság;

• a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyet a közvetlenül érvényes, tehát a hazai jogrendbe átültetni nem szükséges uniós DORA rendelet jelöl ki hatóságnak a banki és pénzügyi szektor tekintetében.

A nemzeti kiberbiztonsági hatóság feladatai kibővülnek az Ibtv.-ben meghatározottak mellett. A hatóság többek között előírhatja minősített bizalmi szolgáltatások igénybevételét vagy európai és nemzetközi szabványok, műszaki előírások alkalmazását. Újdonság még a hatóság azon jogköre, hogy a törvény hatálya alá nem tartozó szervezetet alapvető vagy fontos szervezetként azonosíthatja.

A módosult hatálynak megfelelően felülvizsgálatra került azon szervezetek köre is, amelyek vonatkozásában a sérülékenységvizsgálatot kizárólag a kormány által kijelölt szerv végezheti. A bekövetkezett változtatások lehetővé teszik, hogy – az elsődlegesen – állami szervezet által végzett vizsgálat helyett bizonyos esetekben a feltételeknek megfelelő gazdálkodó szervezet végezze el a sérülékenységvizsgálatot.

Az alapvető és fontos szervezetek kötelezettségei kapcsán változás, hogy az elektronikus rendszer adatkezelője helyett a rendszer felett rendelkezési joggal bíró szervezet jelenik meg a rendszer kiberbiztonságával kapcsolatos kötelezettségek címzettjeként.

Jogkövetkezmények és szankciók

A törvényben jogkövetkezmények rendszere részletesebben kerül kifejtésre. Ide tartozik a figyelmeztetés, felszólítás, kötelezés, felügyelő szervhez vagy a tulajdonosi joggyakorlóhoz fordulás, információbiztonsági felügyelő kirendelése vagy bírság kiszabása (a bírságok mértéke 50 000 forinttól egészen 15.000.000 forintig terjedhet).

A nem közigazgatási szerv alapvető szervezet esetében a NIS 2 irányelv szigorúbb jogkövetkezmények alkalmazási lehetőségét írja elő, amely megjelenik a törvényben is. Azonban ezeket az ideiglenes felfüggesztéseket és eltiltásokat csak a legszükségesebb megoldásként szabad alkalmazni, az egyéb intézkedések kimerítése után és amíg az érintett szervezet meghozza a szükséges intézkedéseket.

Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a cégbíróság a kiberbiztonsági hatóság jelzése alapján legfeljebb öt évre köteles eltiltani a kiberbiztonsági hatóság által megjelölt szervezetnél azt a vezető tisztségviselőt, akinek felelősségét a kiberbiztonsági hatóság végleges határozatával megállapította a tekintetben, hogy a szervezet határidőn belül nem tett eleget a szervezet elektronikus információs rendszereinek kiberbiztonságára vonatkozó hatósági kötelezésnek.

Összegzés

A törvény jelentősen átalakítja a kiberbiztonsági felügyeletet és tanúsítást Magyarországon: több újítást vezet be a kiberbiztonsági felügyelet és tanúsítás terén, különös tekintettel a szervezeti kategóriákra és kockázatmenedzsmentre, a hatóság hatásköreire és a fogalomrendszerre. Ezek a változások a nemzetbiztonság növelésére és az EU-s megfelelés biztosítására, vagyis a NIS2 irányelv alapján a hazai szabályozás korszerűsítésére irányulnak. A törvénynek való megfelelés érdekében a vállalkozásoknak érdemes tájékozódniuk az új rendelkezésekről és az előírt kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelőségről.”

Forrás:
A digitális védelmi vonal: Magyarország átfogó kiberbiztonsági törvényének elfogadása; Menczelesz Adrián; Prím Online; 2024. december 25.
(Szerző: dr. Menczelesz Adrián, Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda)

2024. évi LXXXIV. törvény a kritikus szervezetek ellenálló képességéről

„Az Országgyűlés a szövetségesi feladatok, a nemzetközi egyezmények és előírások teljesítése, az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelése céljából, az élet és az anyagi javak védelme, az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a nemzeti ellenálló képességi rendszer fejlesztésére, különösen a kormányzat folytonossága, az energetika, a tömegmozgások, az élelmezés és vízellátás, az egészségügyi ellátás, a polgári kommunikációs rendszerek, valamint a közlekedés, és szállítás területére vonatkozó alapkövetelmények teljesítésére, és az egyes függőségekből eredő ellátási láncok üzemfolytonos biztonságára figyelemmel, a következő törvényt alkotja:…”

Forrás:
2024. évi LXXXIV. törvény a kritikus szervezetek ellenálló képességéről; Nemzeti Jogszabálytár
2024. évi LXXXIV. törvény a kritikus szervezetek ellenálló képességéről; Magyar Közlöny; 2024. évi 131. szám; 2024. december 20.; 9954-1005. o. (PDF)
Lásd még:
474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 139. szám; 2024. december 31.; 11258-11313. o. (PDF)
—
475/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességéről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 475/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességérő; Magyar Közlöny; 2024. évi 139. szám; 2024. december 31.; 11314-11326. o. (PDF)

Törvények, rendeletek

2024. évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről

„[1] A közfeladatot ellátó szervek által vezetett közhiteles nyilvántartások rendelkeznek olyan közös pontokkal, amelyek függetlenek a közhiteles nyilvántartást vezető szervtől és az egyes nyilvántartásokhoz fűződő joghatásoktól. Felismerhetőek olyan elvi keretek, amelyek minden közhiteles nyilvántartás esetében alkalmazhatóak, és elsődlegesen nem a nyilvántartás tartalmához, hanem annak vezetéséhez kapcsolódnak. Ebből következően a közhitelesen nyilvántartott adatok és a közhiteles nyilvántartások tekintetében szükséges a jogrendszer számára egységes kerettörvényt alkotni, amely meghatározza a közhitelesség fogalmát, valamint joghatásait.

[2] A közhitelességet nem önállóan az egyes nyilvántartások viszonylatában, hanem a jogrendszer egészére nézve kell biztosítani, amit az absztrakciós szint emelésével lehet elérni. A meghatározott követelmények érvényesítésére ki kell jelölni egy olyan szervet, amely biztosítja, hogy közhitelesen csak az e törvényben foglalt követelmények teljesülése esetén valósuljon meg az adat közhiteles nyilvántartása. A Kormány feladata a közhitelesség biztosításáért felelős szerv kijelölése…”

Forrás:
2024. évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről; Nemzeti Jogszabálytár
2024. évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről; Magyar Közlöny; 2024. évi 131. szám; 2024. december 20.; 9943-9949. o. (PDF)
Lásd még:
407/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet a közhitelesség biztosításáért felelős szerv feladatairól és eljárásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 407/2024. (XII. 20.) Korm. rendelete a közhitelesség biztosításáért felelős szerv feladatairól és eljárásáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 132. szám; 2024. december 20.; 10024-10026. o. (PDF)
—
1415/2024. (XII. 20.) Korm. határozat a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetésével kapcsolatos feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1415/2024. (XII. 20.) Korm. határozata a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetésével kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2024. évi 132. szám; 2024. december 20.; 10156-10157. o. (PDF)

2024. évi LXXIII. törvény a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról
Forrás:
2024. évi LXXIII. törvény a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
2024. évi LXXIII. törvény a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 130. szám; 2024. december 20.; 9658-9681. o. (PDF)
Lásd még:
Végső előterjesztői indokolás a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIII. törvényhez; Indokolások Tára; 2025. évi 2. szám;
2025. január 3.; 78-84. o. (PDF)
Továbbá:
408/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénynek való megfelelés érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 408/2024. (XII. 20.) Korm. rendelete a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénynek való megfelelés érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 132. szám; 2024. december 20.; 10027-10032. o. (PDF)
Lásd még:
Végső előterjesztői indokolás a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénynek való megfelelés érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 408/2024. (XII. 20.) Korm. rendelethez; Indokolások Tára; 2025. évi 4. szám; 2025. január 3.; 264. o. (PDF)
—
478/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet egyes okmányok digitalizációjával kapcsolatos jogszabályok módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 478/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete egyes okmányok digitalizációjával kapcsolatos jogszabályok módosításáró; Magyar Közlöny; 2024. évi 139. szám; 2024. december 31.; 11337-11344. o. (PDF)