Skip to main content

34. szám, 2025. augusztus 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország energiaszuverenitását erősítő vállalati innovációs program indul

„Magyarország energiaszuverenitásának erősítése érdekében 13 milliárd forintos vállalati innovációs program indul a Jedlik Ányos Energetikai Programban – jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter közös sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

Hankó Balázs úgy fogalmazott, hogy az innovációt erősítő programmal a kormány célja a magyar tulajdonú vállalatok versenyképességének javítása és összekapcsolása az egyetemekkel, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz legjobb innovátora közé tartozzon…

Lantos Csaba elmondta: az Energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatása című pályázatra mikro-, kis- és középvállalatok jelentkezését várják. Társadalmi konzultáció után döntöttek az igényelhető minimális támogatási összeg csökkentéséről, a vállalatok így 100 és 600 millió forint közötti forrásra pályázhatnak, amelyből innovatív energiatechnológiai fejlesztéseket valósíthatnak meg. A program célja, hogy új, innovatív termékkel, technológiai megoldásokkal álljanak elő a vállalkozások, amelyek később exportképes terméket eredményeznek, ezzel együtt az ország energiaszuverenitását erősítsék – fogalmazott.

Összesen 11 célterületet jelöltek meg a pályázatban, köztük van a nem biológiai eredetű megújuló hidrogén előállítása elektrolízises módszerrel, hulladékhő-hasznosítási technológiák, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, valamint a hatékony és környezetbarát energetikai újrahasznosítási vagy épületenergetikai és energiahatékonysági megoldások, Lantos Csaba elmondta, hogy a Jedlik Ányos-programban megvalósuló vállalati innovációs program illeszkedik az uniós klímacélokhoz, így a Fit for 55 uniós klímavédelmi csomaghoz is, amely az uniós károsanyag-kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését írja elő. Magyarország a célok teljesítésében az uniós átlagnál jobban teljesít – jegyezte meg.

A pályázati felhívás részletei péntektől elérhetők a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján.”

Forrás:
Magyarország energiaszuverenitását erősítő vállalati innovációs program indul; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. augusztus 22.
Energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatása 2025-EM-1.1.1-EKFI; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2025. augusztus 22.

Közigazgatás, politika, jog

Az egészségügyi várólisták csökkentésére adott források bő felét használták csak fel az állami intézmények

„…Jöhet-e plusz állami támogatás a várólisták ledolgozására?

Sinkó Eszter egészségügyi szakközgazdász is egyetért azzal a megállapítással, hogy egyre többen veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat. Mint mondta, az egyik legjobban kelendő szolgáltatás a magánszülészet, és ebben a tekintetben a főváros „szinte mindent visz”. A Budapesten élő édesanyák egyharmada-egynegyede hozza világra a gyermekét magánszülészeten. Vidéken természetesen mások az arányok, sokkal kevesebben gondolkodnak így, vagy kisebb számban engedhetik meg maguknak ezt a lehetőséget.

Az egészségpolitikai szakértő szerint egyértelműen koncentráció megy végbe a magánegészségügyi ellátási szektorban. Akiknek van pénzük arra, hogy megfizessék a magánegészségügyi szolgáltatásokat, inkább a megbízható, kiszámítható, átlátható ellátást biztosító magánorvosokat keresik fel. Ráadásul a magánszektor egyre több minőségi szolgáltatást tud nyújtani, akár egyszerre is.

Sinkó Eszter hozzátette: azáltal, hogy az állampolgárok egyre több magánszolgáltatást vesznek igénybe, komplexebb ellátási csomagra is vágynak. Tapasztalataik szerint az érintettek többféle járóbeteg-szakellátást, egynapos beavatkozást és kórházi ellátást igényelnének, amik a kiépített magánegészségügyben széles körben biztosítottak, szemben az „egy-két szakmás magánrendelőkkel”. Ez a trend azért is alakult így, mert az állami egészségügyi ellátásban hosszúak a várólisták. A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese elmondta: a 2024-es évben 5 milliárd forint állt a szakállamtitkárság rendelkezésre, hogy „ledolgozza” a várólistákat a közellátó rendszerben dolgozó intézmények számára, ehhez képest ebből az összegből 2 milliárdot nem is használtak fel. Úgy véli, ebben a helyzetben nem meglepő, hogy az egészségügyi szolgáltatók „nem hajlandók többletmunkát végezni azért a díjazásért, amit a kormányzattól kapnak”. Sinkó Eszter azt gondolja, ez jelzés, figyelmeztetés a kormány felé, hogy alacsony az a díjtétel, amit jelenleg a közszolgáltatásban lehet kapni.

Hozzátette: az állami egészségügyet jelenleg 110 százalékon finanszírozzák, vagyis az átlagos támogatáshoz képest ösztönzőleg még plusz 10 százalékot „dob rá” a kormány a közszolgáltatásokra, hogy az orvosok, dolgozók végezzék el a szükséges beavatkozásokat, ellátásokat. Az egészségügyi szakközgazdász szerint ez a támogatás „láthatóan kevés”, és legalább 130 százalékon kellene finanszírozni a közszolgáltatásokat, hogy a „dolgozók hajlandóak legyenek bevállalni a várólisták ledolgozását”. Mint fogalmazott, a kormányzat részéről „sürgősen korrekcióra lenne szükség, de egyelőre nem érzékeli ennek a fontosságát, vagy legalábbis másfajta prioritások mentén gondolkodnak a döntéshozók”.

Sinkó Eszter ugyanakkor kitért arra is, hogy az állam idén növelte a finanszírozási díjtételeket, havonta 12,5 milliárd forintot ad a közellátásnak, és ennek hatására arra számít, hogy az év második felében több műtétet lehet majd elvégezni. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor nem biztos, hogy a magánellátási kereslet olyan mértékben fog növekedni, mint az utóbbi időben. Az egészségpolitikai szakértő hozzátette: ha a díjtételek növelése mellett a kormány a várólisták ledolgozására nem csak plusz 10, hanem 30 százalékot fordítana a továbbiakban, akkor biztosan érezhető lenne, hogy az állampolgárok sokkal szélesebb köre férne hozzá a közszolgáltatásokhoz, mint eddig.”

Forrás:
Újra szárnyal itthon a magánegészségügy, de az év második fele váratlan fordulatot hozhat; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2025. augusztus 21.
Sinkó Eszter: legalább 130 százalékon kellene finanszírozni az egészségügyi közszolgáltatásokat (MP3)

Dinamikus az emelkedés a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételében

„A 2023-as mélypont óta dinamikus az emelkedés a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételében – mondta az InfoRádióban Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke…

Becslések szerint ma már a magyarországi ellátások 25-30 százaléka magánegészségügyi szolgáltatóknál történik. A járóbeteg-ellátásban magasabb, a fekvőbeteg-ellátásban alacsonyabb ez az arány, és a területi adottságok is nagyban befolyásolják a számokat.

A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke az InfoRádióban elmondta: 2023-ban csökkent a magánegészségügyi szolgáltatás igénybevétele idehaza, aminek főleg gazdasági okai voltak. Javarészt a nem sürgős, halasztható beavatkozásoknál volt tapasztalható visszaesés, inkább kivártak akkoriban a betegek.

Az elmúlt két évben viszont emelkedtek a számok a magánegészségügyben, tavaly pedig teljesült az a várakozása is a szolgáltatóknak, hogy az érintettek alávetették magukat azoknak a nem sürgős műtéteknek, amelyeket egy vagy két évvel korábban elhalasztottak vagy inkább nem kértek.

Lancz Róbert szerint azért válik egyre népszerűbbé Magyarországon is a magánegészségügyi szektor, mert a páciensek közül vagy egyre többen megengedhetik maguknak, hogy az ellátásra több pénzt szánjanak, vagy egyszerűen belátják azt, hogy az állami szférában tapasztalható hosszabb várólisták miatt nem halogathatják tovább a különböző vizsgálatokat, ezért inkább jobban kinyitják a pénztárcájukat, és mennek a magánorvoshoz. Az érintettek számára szükségszerű, hogy valahogy hozzá kell férni az egészségügyi ellátáshoz. A Doktor24 Csoport vezérigazgatója kiemelte: a magánegészségügyi szolgáltatókhoz fordulók között a legtöbben aktív korúak, akik általánosságban véve ritkábban járnak orvoshoz, mint például az idősebb emberek. Ebből adódóan az aktív állampolgároknál a gyógyításra szánt forrás relatíve alacsony a családi költségvetésben, még akkor is, ha az érintett családtag magánegészségügyi szolgáltató ellátását veszi igénybe.

Lancz Róbert felhívta a figyelmet arra is, hogy az országon belül régiónként eltér, mennyire képes kiszolgálni a lakosságot, illetve mennyire tudja kielégíteni az igényeket a közegészségügy. Különböző módon jelentkezik az a kényszer, hogy valahol meg kell gyógyíttatniuk magukat az embereknek.

A magánegészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők körében idén is egyértelműen bővülést látnak. A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke emlékeztetett, hogy a 2020-as évek elején nagyon jelentős áremelési időszak volt, de az elmúlt két évben ez a dinamika jóval kisebb lett, a magánegészségügyi szolgáltatókhoz fordulók köre viszont folyamatosan nő…”

Forrás:
Újra szárnyal itthon a magánegészségügy, de az év második fele váratlan fordulatot hozhat; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2025. augusztus 21.
Lancz Róbert: az ellátások egynegyede magánegészségügyi szolgáltatóknál történik (MP3)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Hova lett az Adataim menüpont a DÁP-ban?

„Nem tűnt el, csak elköltözött, és az indoknak örülni fogsz.

Adattárca

Ha digitális állampolgár vagy, talán feltűnt, hogy a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás élesedése óta létező, népszerű Adataim menüpont már nincs ott az alkalmazásban, ahol eredetileg volt. Ez az a menüpont, amelyben egy helyen lehet böngészni a legfontosabb személyes adataidat, amelyeket a leggyakrabban kérhetnek tőled ügyintézéskor – köztük a legfőbb okmányaid számát – és ha vannak gépjárműveid, akkor azok adatait is a forgalmi engedély számától az alvázszámig.

Aggodalomra semmi ok, a funkció nem tűnt el, csak elköltözött, új nevet kapott és egy picit bővült is, és már Adattárca néven találod meg a főoldal alsó menüsávjában. Ha rákattintasz, továbbra is látni fogod a megszokott személyes és gépjárműadataidat.

Hiteles PDF generálás és Tanúsítványok

Emellett két további funkciót is találsz itt. A korábban a főoldali csempéről elérhető Hiteles PDF generálás is átköltözött ide, azaz itt tudod létrehozni azokat a hiteles dokumentumokat, amelyekkel kiválthatod okmányaid fizikai felmutatását, vagy azok kényelmetlen és nem túl biztonságos fotózgatását.

Ugyancsak az Adattárca menüpontban kapott helyet a Tanúsítványok kezelése almenü is. A funkció rejtélyesen hangozhat, de valójában egy, az elektronikus ügyintézést nagyban megkönnyítő szolgáltatást takar: személyazonosító adataid tanúsítványával kényelmesen és biztonságosan léphetsz be a DÁP partnerszolgáltatóinak felületeire, és oszthatod meg velük az adataidat, akár EU-s szinten is. A tanúsítványokkal biztonságosan igazolhatod személyazonosságod online ügyintézéskor, automatikusan kitölthetsz űrlapokat, és bármikor visszanézheted, hogy kinek, mikor és milyen adatokat adtál át.

Mint az okmányaidnak, a tanúsítványoknak is van érvényességi idejük, így azokat rendszeresen meg kell újítanod. Ugyanígy, ha valamilyen adatod változik, akkor a tanúsítvány érvényét veszti, és újra aktiválnod kell. Szerencsére a megújítás és az aktiválás csak pár koppintás.

Fontos tudnod, hogy a tanúsítványok egyelőre csak az online ügyintézésnél használhatók. A jó hír az, hogy az Adatok funkció átnevezésére, a Hiteles PDF költözésére és erre az egész átalakításra azért volt szükség, hogy előkészítsük azokat a későbbi fejlesztéseket, amelyek lehetővé teszik majd, hogy személyes ügyintézéskor is használhasd az adattárcádat – az EU teljes területén. ”

Forrás:
Hova lett az Adataim menüpont a DÁP-ban?; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2025. augusztus 13.

26,8 milliárd forintot fordítanak 2026-ban a Gondosóra programra

„A Magyar Közlöny csütörtöki számában vette észre a Hvg.hu, hogy a Gondosóra program jövőre is folytatódik.

„Egyetért a kormány az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló programnak a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. útján történő hosszú távú működtetésével” – jelent meg a határozatok közt. A programért az energiaügyi miniszter a felelős.

A 80 év felettiek külön igénylés nélkül megkapják a Gondosórát. Budapesten július közepén kezdték meg mintegy 45 ezer készülék kézbesítését. 318 kormányablakban is lehet Gondosórát igényelni, mivel a lakosság kétharmada olyan településen él, ahol van kormányablak.

A Gondosóra program lényege egy nonstop diszpécserszolgálat, amit baj esetén a program célcsoportjába tartozó, egyedülálló idős emberek egy nyakba akasztva vagy csuklón hordható óra nyomógombjával riaszthatnak. A jelzést egyidejűleg egy megadott kontaktszemély – családtag, barát – is megkapja.”

Forrás:
27 milliárdot fordít jövőre a kormány a Gondosóra programra; Ághassi Attila; Telex.hu; 2025. augusztus 22.
1321/2025. (VIII. 21.) Korm. határozat az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló Gondosóra program 2026. évi működtetésének biztosításához szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1321/2025. (VIII. 21.) Korm. határozata az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló Gondosóra program 2026. évi működtetésének biztosításához szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2025. évi 96. szám; 2025. augusztus 21.; 6785. o. (PDF)

Vészforgatókönyv készül az esetleges újabb EESZT-leállások esetére

„Arra várnak választ, egy hasonló leálláskor miként lehetne alternatív eszközökkel biztosítani a lakosság gyógyszerellátását.

„Vészforgatókönyvet” kell készíteniük a gyógyszerellátásban érintett szakmai és érdekképviselő szervezetek vezetőinek – tudtuk meg Hankó Zoltántól, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökétől a Belügyminisztériumban működő gyógyszerészeti munkacsoport rendkívüli ülése után.

A testületet azt követően hívták össze, miután tíz nappal ezelőtt bő másfél napig elérhetetlenné vált az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT). Így péntek kora délutántól akadozott, majd le is állt az E-recepteket, e-beutalókat kezelő szolgáltatás. Az orvosok nem jutottak hozzá a betegellátáshoz nélkülözhetetlen adatokhoz, nem tudtak recepteket feltölteni, a korábban felírtakat pedig nem látták a patikákban, így a betegek nem tudták kiváltani ezeket a gyógyszereket.

A gyógyszerészeti munkacsoport rendkívüli ülését Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára vezette, a megbeszélésen részt vettek az EESZT, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium képviselői.

Lapunknak Hankó Zoltán elmondta: a bizottság ülésén a meghívottak feladatokat kaptak. Például a jelenlévő informatikusokat arra kérték, hogy nézzenek utána, miként lehetne a korábban is előforduló, az E-tér elérhetőségét átmenetileg korlátozó hibákat kiküszöbölni. A szakmai szervezetek képviselőitől pedig a saját területüket érintően várnak forgatókönyveket arra, hogy egy hasonló leálláskor miként lehetne alternatív eszközökkel biztosítani a lakosság gyógyszerellátását.”

Forrás:
EESZT-leállás: vészforgatókönyvet kell készíteniük a gyógyszerellátásban érintett szakmai szervezetek vezetőinek; Danó Anna; Népszava; 2025. augusztus 19.

Hatósági bizonyítvány igénylése e-papíron az ingatlanügyekben

„Videón az igénylés menete

E-papíron a legegyszerűbb ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítványt igényelni. Rövid videóban mutatjuk be, hogyan kell a kérelmet benyújtani az e-papír felületén.

Bizonyos esetekben bárkinek szüksége lehet arra, hogy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nincs ingatlantulajdona. A hivatalos nevén Ingatlantulajdon fennállásról szóló hatósági bizonyítványt bizonyos banki szolgáltatások, állami, önkormányzati, illetve egyéb támogatások igénybevételéhez, vagy egyes pályázatokon való részvételhez kérhetik, beszerzése jelen pillanatban az állampolgár feladata. Ezt a hatósági bizonyítványt a Lechner Tudásközpont állítja ki, kérelemre. A kérelem leggyorsabban e-papíron nyújtható be, az alábbi videó az e-papíros igénylés 2025 augusztusában aktuális menetét mutatja be.”

Forrás:
Hatósági bizonyítvány igénylése e-papíron; Lechner Tudásközpont; 2025. augusztus 21.

Technika, tudomány, MI

Személyre szabott MI-asszisztensek a Soproni Egyetemen

„A Soproni Egyetem Magyarországon elsőként indította el a teljes intézményre kiterjedő, szakterületekre szabott MI-asszisztensek bevezetését, amelyek az oktatást, a kutatást, az adminisztrációt és az intézményi működést is hatékonyabbá teszik. A fejlesztett virtuális segítők képesek percek alatt elvégezni olyan szakmai feladatokat, amelyek korábban heteket vettek igénybe az intézményben, ezzel magasabb szintre emelve az egyetem digitális innovációit.

A felsőoktatás jövője már nemcsak az ismeretek átadásáról szól, hanem a tanulás és a készségek hatékony, korszerű és személyre szabott támogatásáról is. Az egyetem által minden vezető, oktató, kutató, és egyéb munkatárs számára elérhetővé tett mesterséges intelligencia-asszisztensek áttörést jelentenek a mindennapokban: képesek megérteni az egyetemi szakmai igényeket és stratégai célokat, mindezeket segítve felgyorsítják a munkát, miközben új szemléletmód kialakítására ösztönöznek – hangsúlyozta Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora. Hozzátette: a fejlesztés célja, hogy a mesterséges intelligencia ne csupán technológiai érdekesség legyen, hanem kézzelfogható, napi szintű segítség az egyetem minden polgára számára. Ehhez átfogó egyetemi útmutatás készült a mesterséges intelligencia használatáról mind hallgatók, oktatók, kutatók és munkatársak számára is. 2025 őszétől belső képzéseket és fórumokat szervez az egyetem a legjobb gyakorlatok megismerése érdekében.

Az egyik legismertebb technológiai platform segítségével a Soproni Egyetem már 2024-ben megkezdte saját, személyre és szakterületre szabott mesterséges intelligencia-asszisztenseinek fejlesztését. Azóta oktatásmódszertani támogatásban, kutatás-fejlesztési projektekben, projektmenedzsmentben, kommunikáció és marketing feladatokban, valamint jogi asszisztenciában is elkészültek vagy tesztelés alatt állnak a rendszerek. A kísérleti időszakban több területen már igazolódott a hatékonyság: oktatásmódszertani, szabályozási, piac és adatelemzési, kommunikációs és marketing feladatokban érezhetően nagy segítséget jelent: ami korábban heteket vett igénybe az most mindössze néhány percbe vagy órába telik.

Az egyetem a képzéseibe is beépíti a mesterséges intelligencia felelős használatával kapcsolatos alapismereteket és készségeket, hogy minden hallgató felkészüljön az MI kínálta lehetőségekre és kihívásokra.”

Forrás:
A Soproni Egyetem élen jár az AI felsőoktatásba való integrálásában; Soproni Egyetem; 2025. augusztus 19.

Súlyos bírságot okozhat a vállalati célokra használt nem hivatalos MI-alkalmazás

„Egy friss nemzetközi felmérés szerint a munkavállalók közel fele használ nem engedélyezett mesterséges intelligencia-eszközöket. Más kutatások még riasztóbb képet festenek: a válaszadók 60%-a beismerte, hogy jóváhagyás nélkül él MI-megoldásokkal, és sokan közülük bizalmas céges adatokat is feltöltöttek ezekbe. Ez nem csupán technológiai, hanem súlyos jogi, üzleti és kibervédelmi kockázat is, amely akár több tízmillió eurós bírságot is eredményezhet az AI Act vagy a GDPR megsértése miatt – figyelmeztet Dr. Kopasz János, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda adatvédelmi és MI-szabályozási szakértője.

A „Shadow AI” – magyarul árnyék MI – minden olyan mesterséges intelligencia-eszköz vállalati használatát jelenti, amely kívül esik a hivatalosan jóváhagyott, IT- és jogi kontroll alatt álló rendszereken. Ide tartozik például, ha egy marketinges nyilvános MI-chatbotot vet be kampányszöveg írására, egy fejlesztő generatív MI-t használ kódrészletek előállításához, egy pénzügyes online MI-táblázatkezelővel dolgozza fel a belső adatokat, vagy egy HR-es nyílt MI-eszközzel szűri az önéletrajzokat – mindezt úgy, hogy erről sem az informatikai, sem a jogi részlegnek nincs tudomása.

Az ilyen gyakorlat jellemzően semmilyen belső nyilvántartásban nem jelenik meg, így egy adatvédelmi incidens vagy hatósági vizsgálat esetén a vállalat könnyen patthelyzetbe kerülhet: nem tudja igazolni, hogy a feldolgozás jogszerű volt, és hogy az alkalmazott MI-eszköz megfelelt az uniós előírásoknak.

„Sokan azzal érvelnek, hogy a legtöbb generatív MI-platformon ma már beállítható: a bevitt adatok ne kerüljenek be a tanítóadatbázisba. Ez valóban mérsékli a modellképzés kockázatát, de nem oldja meg azokat a jogi és IT-biztonsági problémákat, amelyek az adattovábbítással, a feldolgozás jogalapjával, a hozzáférés-korlátozással vagy az AI Act átláthatósági és emberi felügyeleti előírásaival kapcsolatosak. Opt-out mellett is fennáll például az adat EU-n kívüli feldolgozásának veszélye, a célhoz kötöttség sérülése, a jogosulatlan hozzáférés kockázata, valamint az auditnyom hiánya” – hangsúlyozza Dr. Kopasz János.

A kockázatok azonban túlmutatnak az adatvédelmen. Bizalmas céges információk kerülhetnek nyílt MI-platformokra, harmadik országba, ellenőrizetlen garanciák mellett. Kibervédelmi szempontból a felügyelet nélküli MI-használat új támadási felületet nyit: a platformok sérülékenységein, API-kapcsolatain keresztül adatszivárgás, rosszindulatú kód vagy phishing-támadás is bekövetkezhet. Szellemi tulajdon szempontjából is veszélyes, ha belső know-how vagy ügyféladat AI-modellekbe jut, mivel később tanítóadatként újra felhasználható lehet. Ha a munkavállalók saját privát fiókjukkal használnak nem engedélyezett MI-eszközöket, a céges kontroll teljesen megszűnik, és a vállalat semmilyen módon nem tudja biztosítani a jogi és biztonsági követelményeknek való megfelelést.

A megoldás nem a tiltás, hanem a szabályozott integráció, amely egyszerre biztosítja az átlátható és biztonságos MI-használatot, miközben lehetővé teszi az üzleti előnyök kiaknázását. Ez a gyakorlatban egy több elemből álló keretrendszert jelent. Első lépésként világos, részletes MI-használati szabályzatot (AI Acceptable Use Policy – AI AUP) kell kialakítani, amely nemcsak felsorolja, milyen adattípusok bevitele tilos, hanem konkrét példákkal is szemlélteti a biztonságos és jogszerű gyakorlatot, valamint rögzíti az új MI-eszközök jóváhagyási folyamatát. A magas kockázatú eseteknél kötelező adatvédelmi hatásvizsgálatot (DPIA) kell végezni, amely kiterjed az adattovábbítási útvonalakra, a hozzáférés-kezelésre, valamint az AI Act szerinti emberi felügyeleti és átláthatósági követelményekre. Lényeges a belső adatfolyamok feltérképezése és a beszállítói szerződések frissítése is, hogy az MI-használat szerződéses szinten is megfeleljen az adatbiztonsági elvárásoknak.

Kulcsszerepe van a célzott, gyakorlati MI-képzésnek is, amely nem áll meg az alapfogalmaknál, hanem konkrét promptolási technikákat, adatbiztonsági szempontokat és jogi korlátokat is bemutat. Ez nemcsak best practice, hanem 2025. februárjától az AI Act értelmében minden MI-t használó szervezet számára kötelezettség, hogy megfelelő MI-jártasságot (AI literacy) biztosítson a munkatársainak. A technikai és biztonsági kontrollok bevezetése szintén elengedhetetlen: vállalati MI-fiókokkal biztosítható a hozzáférések kezelése és a naplózás, míg a Data Loss Prevention (DLP) és a Cloud Access Security Broker (CASB) megoldások a kimenő adatok szűrését végzik. Ezeket kiberbiztonsági monitorozás egészíti ki, amely folyamatosan figyeli a platformok sérülékenységeit és az API-kapcsolatok biztonságát.

„Ez a jelenség már most itt van, és azonnali intézkedést kíván – senkit ne tévesszen meg az AI Act fokozatos hatályba lépése. Az MI akkor válhat valódi üzleti erőforrássá, ha szabályozottan és átláthatóan használjuk, nem pedig ellenőrizetlen, rejtett csatornákon keresztül” – figyelmeztet Dr. Kopasz János.”

Forrás:
Titokban AI-t használnak a kollégák? Súlyos árat fizethet érte a cég; Kopasz János; TaylorWessig; 2025. augusztus 22.

Az MI és a szerzői jog

„A mesterséges intelligencia jogi szabályozása számos kérdést felvet – többek között a szellemi tulajdon, a szerzői jogok terén. Erről a kérdésről szervezi meg idei vándorgyűlési szekcióülését a Magyar Közgazdasági Társaság Kultúragazdasági Szakosztálya. A szekció kerekasztal-beszélgetését a napokban rögzítjük és a 63. Közgazdász-vándorgyűlés kezdetekor, szeptember 4-én, csütörtökön délelőtt tesszük közzé a konferencia honlapján és az MKT YouTube-csatornáján.

Az Online szellemi svédasztal – MI és a szerzői jog című kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Grad-Gyenge Anikó szerzői jogi szakértő, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának tudományos és innovációs dékánhelyettese és Rádi Vilmos senior kiberbiztonsági tanácsadó, a We-Know Zrt. AI-jogi és governance szakértője. A beszélgetést Birinyi József népzenekutató, filmrendező, a KÓTA társelnöke, a Hungarikum Szövetség elnöke, az MKT Kultúragazdasági Szakosztályának elnöke vezeti.”

Forrás:
Az MI és a szerzői jog; Közgazdász-vándorgyűlés (Magyar Közgazdasági Társaság); 2025. augusztus 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az ENSZ Egyetem globális hálózatának részeként létesül Kőszegen az ENSZ Egyetemi Intézet

„Kőszegen létesülhet az ENSZ új egyetemi központja, amely a béke, a biztonság és a jövő technológiáinak nemzetközi kutatását végzi majd.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének új intézete Kőszegen jöhet létre, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének otthonában – tette közzé a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Az intézet Közép-Kelet-Európa új kutatóközpontjaként a béke és biztonság, a transzformatív technológiák, valamint a jövőt formáló társadalmi és gazdasági folyamatok nemzetközi kutatására specializálódik.

Az előkészítést a kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter irányítja. A központ a hazai és külföldi egyetemekkel, tudományos intézményekkel is együttműködik majd, erősítve a magyar kutatás nemzetközi elismertségét.

Hankó Balázs miniszter szerint a kőszegi ENSZ Egyetemi Intézet nemcsak Magyarország tudományos pozícióját erősíti, hanem a régió fejlődéséhez is hozzájárul és új lehetőségeket nyit a magyar kutatók és hallgatók számára.”

Forrás:
ENSZ Egyetemi Intézet létesülhet Kőszegen; Rodler Lili; Eduline; 2025. augusztus 19.
—

„…Miszlivetz Ferenc, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója a bejelentéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: – Óriási áttörés történt. Egy régen elkezdődött folyamat kibontakozási fázisában vagyunk. Kőszeg és a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK), amint ezt megígértük – felkerül a nemzetközi radarra.

A hírt Básthy Béla, Kőszeg polgármestere is kommentálta: „Nagyot léphet előre közös kőszegi álmunk! Gratulálok a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete csapatának és Miszlivetz Ferenc főigazgatónak! Intenzív, sokoldalú előkészületek előzték meg ezt a szenzációs hírt, melyben magam is nagy örömmel és lelkesedéssel vettem részt” – írta a közösségi oldalon.”

Forrás:
Miniszterelnöki határozat: Kőszegen létesülhet az ENSZ új intézete; VAOL.hu; 2025. augusztus 19.

Fenntartható fejlődés

Jedlik Ányos Energetikai Program: mától nyilvánosak a legnagyobb keretösszegű földhőpályázat részletei is

„A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél nagyobb forrásmennyiséggel segíti a geotermia hazai térnyerését. A pályázati honlapon mától augusztus végéig véleményezhető a földhőre a legtöbb forrást biztosító programelem. A harmadik tematikus felhívás több mint 20 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönzi a geotermikus hőtermelő beruházásokat Budapesten kívül az ország bármely részében. A földhő hasznosítása az összesen több mint 42 milliárd állami hozzájárulás jóvoltából a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.

Az Energiaügyi Minisztérium a nem időjárásfüggő zöldenergia térnyerése érdekében tavaly alkotta meg a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. A dokumentumban rögzített alapvető cél, hogy 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A Koncepció szerint a következő évtized elejére 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget.

A Jedlik Ányos Energetikai Program három geotermikus pályázattal is segíti a hasznosítási célok elérését. A társadalmi egyeztetéseken augusztusban már átesett két felhívást most a legnagyobb keretösszegű támogatási lehetőség véleményeztetése követi. A programban kínált kamatmentes kölcsön összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A Földhő Hasznosítási Kedvezményes Hitelkonstrukció tervezetéhez 2025. augusztus 31-ig várják az észrevételeket.

Teljessé vált tehát a Jedlik-program földhőtámogatási palettája. Az új pályázat mellett a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását 12 milliárd forintos pályázat mozdíthatja elő. Az első geotermikus termelő kút fúrásához különálló programelemben további 10 milliárd forint támogatás válik elérhetővé idén ősszel.

A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához. A Jedlik Ányos Energetikai Program pályázati támogatásai e lehetőségek hatékony kiaknázását szolgálják minden korábbit meghaladó állami ráfordítással.”

Forrás:
Jedlik Ányos Energetikai Program: mától nyilvánosak a legnagyobb keretösszegű földhőpályázat részletei is; Energiaügyi Minisztérium; 2025. augusztus 22.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Technológiai hidegháború: Hogyan írja át a mesterséges intelligencia a világrendet?

„A mesterséges intelligencia (MI) nem csupán technológiai forradalom, hanem a 21. század új geopolitikai harctere, ahol a globális hatalmi egyensúly újraírása a tét.

A hagyományos geopolitikai konfliktusokat földrajzi területekért, nyersanyagokért vagy katonai fölényért vívták. A mesterséges intelligencia megjelenésével azonban egy teljesen új dimenzió nyílt, ahol a versengés a digitális térben, az adatok birtoklásáért és az algoritmusok irányításáért folyik. Ez a küzdelem egyre inkább ideológiai színezetet ölt. Oroszország és Belarusz például „hagyományos értékeken” alapuló MI-rendszer kiépítését tervezi, válaszul arra, amit a nyugati modellek kulturális torzításának tartanak. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok hivatalosan az „ideológiailag semleges” MI mellett teszi le a voksát, a gyakorlatban azonban egyre inkább egy „demokratikus MI” képe rajzolódik ki, amely az amerikai értékrendet és érdekeket tükrözi.

Ez a jelenség a „technonacionalizmus” felemelkedéséhez vezet. A nemzetek már nem bízzák a digitális jövőjüket „idegen” MI-re, hanem saját, helyi vagy szövetséges államokban fejlesztett rendszereket részesítenek előnyben, amelyek a saját kulturális és politikai normáikat erősítik. Ez egyfajta „vertikális globalizációt” hoz létre: a világot már nemcsak földrajzi határok, hanem technológiai falak is elválasztják egymástól aszerint, hogy ki melyik technológiai ökoszisztémához (amerikai, kínai, európai) csatlakozik. A mesterséges intelligencia versenyének megnyerése lassan minden geopolitikai és gazdasági lépést igazoló jolly jokerré válik a világ színpadán.

Amerika és Kína az MI-arénában

Bár a mesterséges intelligencia globális jelenség, a verseny leginkább az Egyesült Államok és Kína között éleződik ki. A piacok jelenleg egyértelműen az amerikai győzelemre fogadnak: az Nvidia chipgyártó cég értéke elképesztő magasságokba szökött, a Microsoft pedig az OpenAI-ba fektetett milliárdjaival diktálja a tempót. Ez a korai vezetés azonban nem garantálja a végső győzelmet. Kína elképesztő ütemben zárkózik fel, és olyan innovációkkal lepi meg a világot, mint a DeepSeek költséghatékony nyelvi modellje vagy a Moonshot AI Kimi K2 terméke, amely megjelenésekor több területen felülmúlta a nyugati versenytársakat.

Az amerikai stratégia egyik sarokköve a „kis udvar, magas kerítés” politika, amelynek keretében szigorú korlátozásokkal igyekeznek megakadályozni a legfejlettebb félvezetők Kínába jutását. Ez a lépés azonban visszafelé sülhet el, mivel arra ösztönzi Pekinget, hogy felgyorsítsa saját, független chipgyártó kapacitásainak kiépítését. A színfalak mögött a nagyvállalatok is elvesztették a semlegességüket. Az Oracle vagy a SoftBank milliárdokat fektetnek olyan projektekbe, mint a Stargate, amelynek célja az amerikai technológiai szupremácia bebiztosítása. Ezzel a vállalatok nyíltan olyan geopolitikai szereplőkké válnak, akik az állami érdekeket szolgálva formálják a globális technológiai ellátási láncokat.

Több, mint kétpólusú világ

Miközben a rivaldafény Amerikára és Kínára vetül, más országok is felismerték a lehetőséget, hogy az MI geopolitikájában betöltsenek egy-egy stratégiai rést. Szaúd-Arábia például nem a saját MI-szolgáltatások fejlesztésében, hanem az infrastruktúra biztosításában látja a jövőt. Az általuk javasolt „adatnagykövetségek” koncepciója szerint más országok biztonságos, szaúdi területen tárolhatnák és dolgozhatnák fel a legértékesebb adataikat. Ezzel Rijád arra törekszik, hogy az olajpiacon betöltött megkerülhetetlen szerepét lemásolja az adatpiacon is, és beleszólása legyen a világ legértékesebb erőforrásának számító adatok áramlásába, árazásába és szabályozásába.

Európa eközben a szabályozói szerepkör felvételével próbál befolyást szerezni, és az „európai út” megteremtésével egyensúlyt hoz lére az innováció és az etikai normák között. Ezek a példák jól mutatják, hogy az MI által formált új világrend nem feltétlenül lesz bipoláris. A középhatalmaknak lehetőségük nyílik arra, hogy specializált szerepek betöltésével (infrastruktúra, szabályozás, tehetséggondozás) jelentős befolyásra tegyenek szert, és a saját érdekeik szerint alakítsák a globális játékszabályokat.

A győzelem rejtett motorja

A verseny végső kimenetelét valószínűleg nem a ma legnépszerűbb applikációk vagy a legerősebb chipek döntik el, hanem az a hosszú távú befektetés, amely a felfedezések alapját képezi: az alapkutatás. Ezen a téren aggasztó tendencia figyelhető meg az Egyesült Államokban. Míg Kína az elmúlt évtizedben évi átlag 14 százalékkal növelte kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásait, addig az USA-ban ez a szám mindössze 3,7 százalék volt. Ennél is vészjóslóbb, hogy az amerikai szövetségi kormány részesedése a teljes K+F-költésből, különösen az alapkutatások terén, történelmi mélypontra süllyedt.

Ezzel szemben Kína állami szinten, tudatosan önti a pénzt a tudományos és technológiai ökoszisztémába. Hszi Csin-ping elnök többször is hangsúlyozta, hogy az alapkutatások megerősítése elengedhetetlen a technológiai önellátás eléréséhez és a globális vezető szerep megszerzéséhez. Az innováció végső soron a felfedezésekből fakad, a felfedezések pedig a kormányzat által támogatott, kereskedelmi nyomástól mentes alapkutatásokból. Azáltal, hogy Amerika ezen a téren lemaradni látszik, hosszú távon a versenyképességét kockáztatja. Az emberi tőke is kulcsfontosságúvá vált: a tehetséges MI-szakértők mozgása geopolitikai kérdés lett. Nem véletlen, hogy a kínai kormány állítólag arra kérte a vezető szakembereit, hogy kerüljék az amerikai utazásokat, tartva attól, hogy nyomás alá helyezik őket érzékeny információk átadásáért.

Egy szilánkosodó, vertikális világrend

A mesterséges intelligencia által fémjelzett geopolitikai korszak egy alapjaiban más világrendet vetít előre. A hatalmi egyensúlyt már nemcsak a hadseregek mérete vagy a GDP nagysága határozza meg, hanem az is, hogy egy ország képes-e irányítani a saját digitális sorsát. Ez a küzdelem egy olyan technológiáért folyik, amely még ki sem forrotta magát teljesen, de már most átalakítja a nemzetközi kapcsolatokat, a szuverenitás fogalmát és a globális erőviszonyokat.

A következmények mélyrehatók: egyre inkább elszigetelődő technológiai blokkok jönnek létre, a globális kereskedelem és együttműködés helyét a bizalmatlanság és a falak építése veszi át. Ebben az új korszakban a nemzetek egy olyan jövőbeli hatalomért és befolyásért versengenek, amely egy olyan technológián alapul, amely végső soron akár az embert is kihagyhatja a geopolitikai döntéshozatalból. A verseny elkezdődött, és a tét nem kevesebb, mint a 21. század hátralévő részének politikai és gazdasági térképe.”

Forrás:
Technológiai hidegháború: Hogyan írja át a mesterséges intelligencia a világrendet?; Santo Martin; Makronóm, Mandiner; 2025. augusztus 24.

Szakirodalom

A vidékfejlesztési beruházási támogatások problémái

„A vidékfejlesztési beruházási támogatások az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) második pilléréhez tartoznak, melyek célja nemcsak a gazdasági fejlődés elősegítése, hanem a vidéki térségek társadalmi kohéziójának erősítése is. Kutatásunk a vidékfejlesztési beruházási támogatások társadalmi hatásait vizsgálta egy magyarországi járásban, különös tekintettel a települések lakosságmegtartó képességére, életminőségére és közbiztonságára. Az eredmények vegyes képet mutattak: a fejlettebb településeken a támogatások kedvező hatással voltak a közösségi infrastruktúra fejlesztésére, azonban a kevésbé fejlett településeken a hatások korlátozottak maradtak. A gazdák többsége (76 százalék) szerint a támogatások elnyerésében meghatározó szerepe volt a társadalmi tőkének és a szakképzettségnek, ami arra utal, hogy a kisebb települések és gazdaságok nehezebben férnek hozzá a forrásokhoz. A települési szintű hatások vonatkozásában a lakosságmegtartó képesség és az életminőség terén a támogatások nem minden esetben eredményeztek pozitív változást. A helyi piaci verseny erősödésével egyes régebbi vállalkozások piaci helyzete romlott, míg másoknak sikerült előnyt kovácsolniuk a támogatásokból. A kutatás eredményei alapján javasolható, hogy a támogatási rendszer jobban igazodjon a kevésbé fejlett térségek sajátosságaihoz, és erősítse a helyi közösségek bevonását, valamint egyszerűsítse a pályázati folyamatokat, hogy azok szélesebb kör számára legyenek hozzáférhetőek.”

Forrás:
Gazdálkodói vélemények a vidékfejlesztési beruházási támogatások hatásairól; Horváth Péter, Major Zsigmond, Vargáné Csobán Katalin; GAZDÁLKODÁS; 69 (4) 273-285. o. (2025)

Csendes partner: A generatív mesterséges intelligencia nem hivatalos használata a közigazgatásban

„A generatív mesterséges intelligencia (GenAI, GenMI) térnyerése a technológiai fejlődés új korszakát hozza el a közszférában, a kifinomult GenMI-eszközök ma már minden köztisztviselő számára könnyen elérhetők, számos alkalmazási területen. A köztisztviselők a GenMI-eszközöket jelentések készítésére, szakpolitikai javaslatok finomítására és tartalom létrehozására használják, gyakran kifejezett jóváhagyás vagy használatukat szabályozó intézményi szabályzatok nélkül. A mesterséges intelligencia ezen informális és független alkalmazása, amelyet a GenMI „árnyékhasználatának” neveznek, jelentős, de nagyrészt szabályozatlan változást jelent abban, ahogyan a mesterséges intelligencia integrálódik a közszféra munkájába. Bár az előnyök jelentősek, a kihívások is ugyanilyen jelentősek. A témával foglalkozó szakirodalom még korai szakaszban van, hangsúlyozva a kutatási terület egyértelmű meghatározásának, a jelenség főbb jellemzőinek felvázolásának és a jelenlegi vita szempontjából releváns terminológia meghatározásának szükségességét, különös tekintettel a GenMI által a közszférába bevezetett egyedi jellemzőkre. Ez a tanulmány ezt a hiányosságot úgy szünteti meg, hogy hét uniós tagállam 576 közmenedzserét kérdezi meg, azzal a céllal, hogy rávilágítson a gyakorlat jelenlegi állapotára, és vitát indítson a folyamatban lévő átalakulásokról. Betekintést nyújt a GenMI által a közszférába hozott változó dinamikákba és új perspektívákba.”

Forrás:
A Silent Partner: The Shadow Presence of Generative Artificial Intelligence in Public Administrations; Luca Tangi, A. Paula Rodriguez Müller, Marco Combetto; 2025. augusztus 21. (A PDF szabadon letölthető.)
Megjelenik a következő kötetben: Hofmann, S., et al.; Electronic Participation. ePart 2025.; Lecture Notes in Computer Science, vol 15978.; Springer; 69-86. o; 2026; DOI: 10.1007/978-3-032-02515-9_5

Kutatások szerint a nagyvállalati MI-projektek 95 százaléka kudarccal végződik

„Egy friss kutatás szerint nem magával a technológiával van probléma, hanem a túlzott elvárásokkal és a hibás integrációs megközelítésekkel, ami azonban az elképesztő összegű befektetések megtérülését is kérdésessé teszi.

A Futurism összeállítása szerint 2025 első felében a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok több mint 44 milliárd dollárnyi finanszírozást söpörtek be, ami önmagában is meghaladta a teljes 2024-es szintet, a Goldman Sachs becslése szerint pedig az össze ilyen befektetés értéke a 200 milliárdot is elérheti az év végéig. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a vállalatok és a befektetők is egyre többet költenek az MI-programokra, hanem azt is, hogy az eddigi eredmények fényében minimum szerencsejátékot játszanak az MI termelékenységnövelő hatásaira kötött fogadásaikkal.

A hatalmas felhajtáson és a fantasztikus előrejelzéseken túl ugyanis nem sok minden igazolja az óriási beruházásokat, az MIT kutatóinak frissen kiadott jelentése pedig már azt is megállapította, hogy mostanáig a kísérletek 95 százaléka végződött kudarccal a generatív mesterséges intelligencia üzleti folyamatokba való integrálására. A The GenAI Divide: State of AI in Business 2025 című jelentést a Fortune is szemlézte, kiemelve, hogy a kutatók megállapítása alapján a vállalkozások mindössze 5 százalékánál állapítható meg a mesterséges intelligencia szerepe a gyors bevételnövelésben.

A projektek túlnyomó többsége ezzel szemben megreked, és alig vagy egyáltalán nem mutat mérhető hatást a nyereségességre. A 150 vezető, 350 alkalmazott és 300 nyilvános MI-bevezetés elemzésén alapuló amerikai kutatás értelmében néhány nagyvállalat és startup is kiemelkedő eredményeket ért el az MI-technológia révén, amikor egy-egy jól meghatározott problémára koncentrált, és okosan együttműködéseket hozott össze más szereplőkkel is. Az esetek túlnyomó többségében azonban az eszközök és a szervezetek közötti „tanulási szakadék” bizonyult meghatározónak.

Nem az MI hibája, hogy nem jó mindenre

A jelentés szerint a vezetők gyakran okolják a sikertelenségért a szabályozást vagy a modellek teljesítményét, az MIT kutatása azonban a hibás vállalati integrációt emeli ki. Az olyan generikus eszközök, mint a ChatGPT, nagyon hasznosak lehetnek az egyéni feladatoknál, de a vállalati alkalmazásban már problémát jelent, hogy nem tanulnak a munkafolyamatokból, és nem is képesek alkalmazkodni hozzájuk. Másrészt az MI-re fordított költések több mint fele az értékesítésben és a marketingben csapódik le, miközben az MIT szerint a legjobb megtérülést a back-office automatizálás adná.

Ugyancsak a Futurism cikke idézi azokat az adatokat, amelyek szerint a mesterséges intelligencia nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket a fehérgalléros munkavállalók egyfajta autonóm asszisztenseként sem: a Carnegie Mellon Egyetem egyik kutatási anyaga szerint a legjobb ilyen eszközök is csak a rájuk bízott valós irodai feladatok 30 százalékát teljesítik sikeresen. Bár a technológia is fejlődik, a termelékenység növekedésének innentől már exponenciálisnak kellene lennie ahhoz, hogy akár megközelítse a korábban jelzett 6 billió dolláros globális gazdasági hozzájárulást 2030-ra.

Mindez azt jelenti, hogy az MI-technológia egyáltalán nem haszontalan, de ilyen volumenű befektetés mellett minden eredmény kudarcnak fog tűnni, ami nem állítja a feje tetejére a világot. A Goldman Sachs fenti becsléséhez tartozik, hogy a Csodálatos Hetes (Magnificent Seven) techvállalatainak, vagyis az Apple-nek, a Microsoftnak, az Amazonnak, az Alphabetnek, a Metának, az Nvidiának és a Teslának összesen évi 600 milliárd dollárnyi többletbevételt kellene termelnie az elvárt megtérüléshez, így az MI-lufi kipukkanását is egyre többen tartják „mikor”, és nem „ha” típusú kérdésnek.”

Forrás:
MIT: egészen hihetetlen arányban fuccsolnak be az MI-projektek; Bitport; 2025. augusztus 21.
Az idézett jelentés: The GenAI Divide : State of AI in Business 2025; Aditya Challapally, Chris Pease, Ramesh Raskar, Pradyumna Chari; MIT NANDA; 2025. július (PDF)

Törvények, rendeletek

A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartásokról szóló törvények módosítása – társadalmi véleményezés

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. augusztus 30-ig.

Tartalmi összefoglaló

Az intézkedés célja a különböző hatóságok által vezetett nyilvántartásoknak a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvényre tekintettel történő felülvizsgálata, és a felülvizsgálat eredményére tekintettel a törvényi szintű szabályok megállapítása.
…
A Kormány a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény elfogadását követően áttekintette az állami szervek által vezetett nyilvántartásokat. A jogrendszeri felülvizsgálat keretében közel 800 nyilvántartás került felmérésre…”

Forrás:
A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartásokról szóló törvények módosítása; Jogszabálytervezetek, Igazságügyi Minisztérium; 2025. augusztus 22.
Lásd még:
2024. évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről; Nemzeti Jogszabálytár