Skip to main content

Találat: állam- és jogtörténet

47/2018. (III. 19.) Korm. rendelet a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

„...1. § (1) A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az igazságügyért felelős miniszter által meghatározott jogszabályfordításokat. Az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik a jogszabályfordítások előkészítéséről és rendszeres felülvizsgálatáról.” (2) Az R. a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § Az önkormányzati rendelet kivételével a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az 1989. október 23-án és azt követően kihirdetett valamennyi jogszabály kihirdetett szövegét.” (3)...

Részletek

A pénzügyi közigazgatási bíróság archontológiája

„A közigazgatási jogvédelem hazai múltja, hivatásrendi és aktuális dogmatikai kérdései 2017/164/KRE-ÁJK című pályázatban vállaltuk, hogy elkészítjük a magyar pénzügyi közigazgatási bíróság bíráinak életút-elemzését, hivatali karrier-vizsgálatát. A vállalkozás a választott kutatási területet és a módszertani követelményeket tekintve előzmény nélküli, hiszen a hazai jogtörténeti irodalomban ilyen jellegű összefoglalás nem történt. Általában hiányoznak a jogi hivatásrend egyes ágait érintő kutatások, és a – közjegyzői kart kivéve – nem folytak ebben a tárgykörbe vágó alapkutatások sem. A korabeli magyarországi bírói kar összetételéről, a kiválasztásuk szakmai és...

Részletek

Elkészült Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár közigazgatás-történeti adatbázisának legfrissebb, kibővített, internetes változata

„Az elmúlt évtizedekben az ország több megyei levéltárában is látványos eredményeket felmutató közigazgatás- és hivataltörténeti kutatásoknak lehettünk tanúi, így a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban is. Az archontológiai adatbázis első változata - mely a megye vezető tisztségviselőinek nevét, hivatali beosztását és annak évkörét tartalmazta - 2013 tavaszán vált a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A több mint 2600 tisztviselő adatai immáron életrajzokkal és fényképekkel kibővítve, önálló internetes oldalon válnak mindenki számára hozzáférhetővé. Az adattár sajtónyilvános bemutatóján Dr. Kállai Mária kormánymegbízott is részt vett. Az elmúlt évtizedekben...

Részletek

Huszonöt éves az állami főépítészi rendszer – a főépítészi rendelet megjelenésének 25. évfordulója

„Az építés – mióta az ember közösségben él és hajlékot emel magának – mindig is közügy volt. Az együttélés megkívánta az egyéni és a közösségi terek viszonyának szabályozását. Amilyen mértékben vált komplexebbé a társadalom, annál fontosabb és összetettebb lett ennek a kapcsolatrendszernek az alakítása, és az ehhez tartozó eszközök is eszerint differenciálódtak. A társadalmi viszonyok szabályozása ma két pillérre épül: az önkormányzatokra és az államra. Az épített környezet alakítására vonatkozó jogi kompetenciák is megoszlanak a két igazgatási rendszer között. A jogosítványokhoz tartozó...

Részletek

A magyar hivatalos nyelv szabályai a belügyi közigazgatás részére

„Így áll elő az a fonák helyzet, hogy hivatalos írásmódunk homlokegyenest az ellenkezőjét éri el mindannak, ami voltaképeni célja volna: nevetséget kelt, holott méltóságos akar lenni, homályt terjeszt, holott világosságot kellene gyujtania, rontja a magyarosságot, holott a legbuzgóbban szeretné szolgálni...” Forrás: A magyar hivatalos nyelv szabályai a belügyi közigazgatás részére; Vadnay Tibor; Királyi Magyar Egyetemi Nyomda; 1926 (PDF) Szerkesztői megjegyzés: A közigazgatásban használandó hivatalos nyelv 1926-ban kiadott kézikönyve talán nem csak történeti szempontból érdekes. Lásd még: A hivatalos nyelv magyarsága; Dénes Szilárd;...

Részletek

Közszolgálati Tudásportál és Magyary Zoltán életművének digitalizálása

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2015 őszén kötött együttműködési megállapodást Magyary Zoltán szakmai hagyatékának archiválására. A projekt digitalizációját és a hagyaték rendszerezését Dr. Horváth Attila, a Magyary Zoltán Szakkollégium igazgatója, az NKE tanársegédje vezeti, aki magazinunknak bemutatta a vége felé közelítő munkafolyamatot és a jövőbeli feladatokat. Magyary Zoltán, a modern magyar közigazgatás-tudomány megteremtője „Magyary Zoltán a modern magyar közigazgatás-tudomány iskolateremtő, nemzetközileg is elismert tudósa” – fejtette ki Horváth Attila. Alkotói korszaka leginkább az 1920–30-as éveket, valamint az 1940-es...

Részletek

A KÖZÉRTHETŐ JOGALKOTÁSRÓL – Az általános közigazgatási rendtartás nyelvezete

„1. A közérthetőség iránti igény technokrata elhajlása „A törvénynek igazságosnak, tisztességesnek, mind a természet, mind a hazai szokások szerint lehetségesnek, helyhez és időhöz illőnek, szükségesnek és hasznosnak kell lennie, világosnak is, nehogy olyasmit foglaljon magában, a miből homályossága miatt csűrés-csavarás valami előre nem látott dolgot hozhat ki, vagyis nehogy azt valaki csavarosan magyarázhassa.” A fenti gondolatot több mint ötszáz éve fogalmazta meg hazánk jogtörténetének első kiemelkedő jogtudósa, Werbőczy István a Hármaskönyvben (6. Cím 12. §). Az azóta eltelt öt évszázad során egészen...

Részletek

A magyar települési önkormányzatok fizetésképtelenségének előrejelezhetősége

„...Ahogy az egészségügyben is a legnagyobb hangsúly a megelőzésen van, illetve kell, hogy legyen, úgy nincs ez másként a rossz irányú gazdasági folyamatok esetében sem. Kétségtelen ugyan, hogy az előrejelző rendszerek fejlesztése a hatékonysági és eredményességi kritériumok kényszerszerű érvényesítése kapcsán elsősorban az üzleti szféra sajátja, ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai, valamint a technológiai fejlődés eredményeként az úgynevezett "Big Data" korszakában a közszférának is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy a nem kívánt folyamatokat időben észlelje és lehetőség szerint még...

Részletek

A magyar szabálysértési jog alakulása és fejlődési lehetőségei jogállami környezetben

„Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás komoly próbatétel elé állította a jog művelőit (is), éspedig mind a jogalkotókat, mind pedig a jogalkalmazókat. A jogalkotók (kodifikátorok) hamar rádöbbentek arra, hogy az 1990 előtti (régi) jog az új jogállami kihívásoknak és követelményeknek nem felel meg, ahhoz tehát, hogy Európához felzárkózhassunk, mélyreható jogalkotási reformot kell hazánkban is végrehajtani. Így volt ez a jog minden területén, függetlenül attól, hogy a meglévő szabályozás a közjog vagy éppen a magánjog területére esett-e. Akkor, az 1990-es évek elején a jogharmonizációs kötelezettségek...

Részletek

A magyar közigazgatási bíráskodás 120 éve

„PROJEKT SZÁMA: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001, PROJEKT CÍME: „A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS” NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM MEGHÍVÓ A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS 120 ÉVE Időpont: 2017. október 26. 08:30-12:30 Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Széchenyi Díszterem Állófogadás helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Zrínyi terem 08:30 – 09:00 Regisztráció Az ülés levezető elnöke: Dr. Kaiser Tamás tudományos igazgató, egyetemi docens, NKE 09:00 – 09:10 Megnyitó Dr. Kaiser Tamás tudományos igazgató, egyetemi docens, NKE 09:10 – 09:40 Nyitó gondolatok - A magyar közigazgatási bíráskodás jelentős személyisége,...

Részletek
Page 6 of 13 1 5 6 7 13