Skip to main content

Találat: dekarbonizáció

Uniós Tiszta Ipari Megállapodás: vajon az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

„Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze. Mivel az Ursula von der Leyen-féle Bizottság zászlóshajó projektjét, az Európai Zöld Megállapodást több oldalról is érték kritikák; a számlájára írták többek között az energiaárak növekedését és az európai ipar versenyképességének romlását, von der Leyen a tavaly...

Read more

Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról (Clean Industrial Deal)

„ Miért van szükség a tisztaipar-megállapodásra? Az EU-nak egyszerre három kihívással kell sürgősen foglalkoznia: az éghajlatváltozással, a versenyképességgel és a kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőséggel. A dekarbonizáció kulcsfontosságú e kihívások kezeléséhez. Amint azt a Draghi-jelentés is jelzi, a dekarbonizációs intézkedések a növekedés erőteljes mozgatórugóivá válhatnak, ha kellőképpen beépülnek az ipar-, a verseny-, a gazdaság- és a kereskedelempolitikákba. Ezért Európának olyan átalakító erejű üzleti tervre van szüksége, amely egyetlen átfogó növekedési stratégia keretében kezeli az éghajlattal, a körforgásos jelleggel és a versenyképességgel kapcsolatos...

Read more

Tisztaipar-megállapodás (Clean Industrial Deal): a versenyképesség és a dekarbonizáció előmozdítása az Unióban

„A Bizottság a mai napon előterjesztette a tisztaipar-megállapodást, az európai ipar versenyképességének és rezilienciájának támogatására hivatott ambiciózus üzleti tervet. A terv felgyorsítja a dekarbonizációt, miközben biztosítja az európai gyártókapacitások jövőjét. A magas energiaköltségekkel, a kiélezett és gyakran tisztességtelen globális versennyel szembesülő európai iparnak sürgős támogatásra van szüksége. A tisztaipar-megállapodás a dekarbonizációt az európai ipar növekedésének hajtóerejévé teszi. Ez a keretrendszer előmozdítja a versenyképességet, mivel garanciát és kiszámíthatóságot nyújt a vállalatok és a befektetők számára arra vonatkozóan, hogy Európa továbbra is elkötelezett marad...

Read more

Dekarbonizáció szorult geoökonómiai helyzetben? Energiasokkok, kényszerfüggés a fosszilis tüzelőanyagoktól és Németország útja a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás felé

„Hogyan maradhat fenn a dekarbonizáció irányítása a növekvő geoökonómiai feszültségek közepette? A globális feszültségek azzal fenyegetnek, hogy a pénzügyi és politikai forrásokat elterelik a zöld átmenetről a nemzetbiztonsági kérdések felé. Azonban hiányoznak azok az elemzési eszközök, amelyekkel értékelni tudnánk a dekarbonizáció irányítását a globális versengések korszakában. E hiány pótlására a szerzők kidolgoztak egy elemzési keretet, amely a geoökonómiai sokkok hatásait vizsgálja a befektetési, működési és politikai csatornákon keresztül. Makrogazdasági és vállalati szintű adatok, valamint dokumentumelemzések felhasználásával empirikusan tesztelték elképzeléseiket, például véve Németország...

Read more

Hogyan alakítható az uniós iparpolitika?

„A Számvevőszék ECA Journal című folyóirata legfrissebb számának témája: az európai iparpolitikára irányuló uniós intézkedések, és mindaz, amihez ennek a szakpolitikának köze lehet. Az Európai Unió Tanácsának – az iparpolitikai kérdéseket szintén kiemelten kezelő – belga elnöksége idején közzétett tematikus számunk azt a kihívást elemzi, hogyan egyeztetheti össze az Unió a dekarbonizáció szakpolitikai célját a szabadkereskedelmi törekvéseivel, megőrizve ugyanakkor stratégiai autonómiáját. A fő kérdés: hogyan alakítható ki olyan uniós iparpolitika, amelynek révén el lehet érni ezeket az átfogó célkitűzéseket? Korunkban, amikor a...

Read more

Több befektetésre van szükség ahhoz, hogy az EU dekarbonizációs céljai 2030-ra teljesüljenek

„Habár folyamatosan növekszik a befektetések aránya az EU dekarbonizációs céljainak elérése érdekében, egy új jelentés szerint a jelenlegi éves ráfordítás duplája szükséges a következő hat évben. Az elmúlt évek európai klímapolitikai narratívájában a nettó klímasemlegességi állapot 2050-ig történő elérése kapja a legnagyobb szerepet, amelyhez a korábban már lefektetett 2030-as 55%-os kibocsátáscsökkentési cél mellé egy 2040-ig elérendő 90–95%-os célkitűzést is rendeltek az 1990-es szinthez képest. Ugyanakkor egy új jelentés szerint egyelőre a 2030-as céltól is messze áll az Európai Unió, annak ellenére, hogy...

Read more

Az Európai Unió Tanácsa új intézkedései az EU gazdaságának dekarbonizációjáért

„A Tanács új szabályokat fogadott el, amelyek elősegítik majd az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós cél elérését. Az új szabályok az alábbiakra alkalmazandók: energiahatékonyság alternatív üzemanyagok infrastruktúrája a tengerhasznosítási ágazat dekarbonizációja Energiahatékonyság Az új szabályok célja, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági célkitűzésekkel csökkentsék a végsőenergia-fogyasztást. Az új szabályok révén a tagállamok együttesen fogják 2030-ra legalább 11,7%-kal csökkenteni a végsőenergia-fogyasztást, a 2020-ban készített, 2030-ra vonatkozó energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest. A Tanács elfogadta az energiahatékonysági irányelvet (sajtóközlemény, 2023. július 25.)...

Read more

Digitális ikrek és karbonsemlegesség

„Az energiarendszerek „business as usual” működésének hatékonyabbá tételéhez olyan holisztikus megközelítés szükséges, amely a vállalatok nagyobb részénél egyelőre hiányzik. A probléma hatékony megoldása ugyanakkor már készen áll, hogy csatasorba állítsák: a dekarbonizációs küzdelemben a digitális ikrek lehetnek szövetségeseink. Az amerikai Energy Information Administration adatai szerint öt kilowattórányi villamos energia előállításakor valamivel több, mint két kilogramm szén-dioxid kerül a légkörbe. Aki szerint ez „nem nagy szám”, vegye figyelembe, hogy csak az Egyesült Államokban egy év alatt több mint négybillió kilowattóra villamos energiát állítanak...

Read more

Klímavédelmi célok a kilábalásban

„A koronavírus-járvány miatt a kormányoknak nem kell visszafogniuk klímavédelmi törekvéseiket. Az alacsony szénfelhasználású, fenntartható gazdaságra való átállás egyszerre segítheti elő a kilábalást, illetve teheti ellenállóbbá a gazdaságokat. Az egyes országok inspirációt nyerhetnek Dániától, amely olyan klímavédelmi kezdeményezésekkel rukkolt elő, amelyek a gazdasági kilábalást is elősegítik. Dánia valódi intézkedéseket tesz, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, 2050-re elérje a zéró nettó emisszióra kitűzött célját. A megújuló energia, a víztechnológia és a gyógyszeripar terén globálisan jelen levő dán nagyvállalatok vezérigazgatóiként a dán kormánytól...

Read more

Az elektromobilitás gyorsabb terjedését szolgálja a Jedlik Ányos Terv 2.0

„Elsődleges nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország csatlakozzon az elektromos autózás által generált fejlesztésekhez, és élenjáró lehessen az innovatív technológiák bevezetésében és elterjesztésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ennek érdekében és a klímavédelmi célokkal összhangban végezte el a 2015-ben elfogadott Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatát. A Hazai Elektromobilitási Stratégia új célszámai alapján 2030-ra 450 ezer elektromos jármű közlekedhet a hazai utakon, amelyek kényelmes használatát országszerte 45 ezer elektromos töltő segítheti. A stratégia korszerűsítését és az új szabályozás fő irányainak kijelölését az elektromobilitás gyors fejlődése és...

Read more
Page 1 of 2 1 2