Skip to main content

Találat: digitális szuverenitás

2020. évi XXIV. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról

„ 1. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 1. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki: „(1a) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén letelepedett videómegosztóplatform- szolgáltatóra. (1b) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – az (1a) bekezdésben foglaltakon túlmenően – arra az egyik tagállamban sem letelepedett videómegosztóplatform-szolgáltatóra is, a) amelynek az anyavállalata vagy a leányvállalata Magyarországon telepedett le; vagy b) amely egy vállalatcsoport része és egy,...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. április 27.

Digitális szuverenitás járványos időkben: az EU is gyorsítana A koronavírus járvány egyik legnyilvánvalóbb következménye a társadalmi érintkezés digitalizálódásának felgyorsulása volt. A magánélet helyzeteiben is jól érzékelhető váltás – elég, ha a távoktatásra, vagy a bevásárlások online intézésének gyakorlatára gondolunk – mellett természetesen a közigazgatás jó néhány szeletét is elérte ez a gyors transzformálódás. Fontos persze látnunk: sehol nem egyik napról a másokra bújtak ki az elektronikus kapcsolattartás, ügyintézés, munkavégzés gyakorlatai, hanem évtizedek óta formálódó technológiák tömeges használatba állításának lehettünk szemtanúi. A járványhoz...

Részletek

Európa megnyerheti az ipari adatokért folytatott globális csatát – mondta Thierry Breton, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős uniós biztos

„Az lehetséges, hogy Európa nem lesz képes olyan digitális „bajnokokat” létrehozni, mint a felhasználók személyes adatait gyűjtő egyesült államokbeli és kínai vállalatok, de megnyerheti az ipari adatok háborúját - mondta szombaton az Európai Unió iparpolitikai vezetője. Thierry Breton, az EU egységes piacáért felelős európai biztosa azt mondta, hogy hatalmas mennyiségű kihasználatlan adat halmozódik fel arról, hogy milyen gyorsan vezetjük autóinkat, vagy mennyi időre van szüksége egy robotnak egy termék gyártásához a gyárakban. Az Egyesült Államok és a Kína technológiai vállalatai, például a...

Részletek

Egységes európai adatpiacot készül létrehozni az Európai Bizottság

„A Reuters birtokába jutott anyag szerint az Európai Bizottság egységes európai adatpiacot kíván létrehozni. Az intézkedés célja, hogy az amerikai informatikai óriáscégekkel szemben segítse az európai versenytársakat. A javaslat, amely még változhat február 19-i bemutatásáig, a nagy online, digitális platformok megzabolázására is tartalmaz elképzeléseket. Összességében hangsúlyossá teszi az uniós törekvéseket, hogy megtörjék a nagy amerikai informatikai óriáscégek adatmonopóliumát, és versenyképesebbé tegyék az európai vállalkozásokat a kínai cégekkel szemben. „Jelenleg néhány informatikai óriáscég birtokolja a világ adatainak nagy részét. Ez hátráltatja adatalapú vállalkozások...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 20.

Hogyan nyerhetné meg az Európai Unió a digitális geopolitika nagy játszmáját? Amerika nem bízik a saját technológiai cégeiben, miért bízna meg akkor bennük Európa? Ezzel a szokatlan felütéssel közölt cikket a realista amerikai külpolitikai iskola egyik vezető szakmai orgánumának tekintett The National Interest, lényegében azt fejtegetve, hogy – éppen ahogy a katonai-hatalmi viszonyokban történt – a digitális technológia terén is leáldozóban van az „amerikai unipoláris pillanat”. Egyértelműen ezt mutatja, hogy a fontosabb szereplők, Oroszország, Kína mellett az Európai Unió is alternatív víziókat...

Részletek

Saját fejlesztésű üzenetküldő szolgáltatást tervez a német központi közigazgatás

„A cél egy független azonnali üzenetküldő kifejlesztése. Áprilisban vált ismertté, hogy a francia kabinet megalkotta a Tchap nevű szoftvert azért, hogy a helyi hivatalnokok azt alkalmazzák a WhatsApp és más azonnali üzenetküldő megoldások helyett. A Tchap végpontok közötti titkosítást használ és az alapja a Riot nyílt forráskódú projekt, ami a Matrix protokollra épül. Az adatok megosztása kizárólag francia szervereken keresztül történik. A francia elképzelés rendkívül megtetszett a német kormánynak, amely most egy hasonló programon dolgozik. A szövetségi belügyminisztérium tájékoztatása alapján a cél...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 18.

A digitális diplomáciára fordított erőforrások megtérülése Az elmúlt években – és ez az idő lassan már egy jó másfél évtizedre tehető – a digitalizáció meghódította a diplomácia merev, tartózkodó, távolságtartó, sokak szerint máig arisztokratikus világát. A diplomáciatörténet fejlődésének lassan hömpölygő évszázadaihoz mérten szinte szemvillanásnyi idő alatt változott meg a külkapcsolati feladatokat ellátó közigazgatási intézményrendszer munkarendje, folyamatszabályozása. Mi több: változtak, méghozzá alaposan, a diplomaták által vallott értékek, normák, alapelvek is. A külügyminisztériumok „felköltöztek” a közösségi média platformokra, virtuális nagykövetségeket nyitottak, online tudásmenedzsment rendszereket...

Részletek

A német Belügyminisztérium szerint túlságosan függnek néhány szoftvergyártótól, különösen a Microsofttól

„A német belügyminisztérium felmérette, hogy milyen kockázatai vannak annak, hogy a kormányzati szervek néhány nagy szoftvergyártótól függnek. Ismét félnek a németek attól, hogy túlságosan függnek néhány szoftvergyártótól, különösen a Microsofttól. Egy a német belügyminisztérium megbízásából készített tanulmány újabb fegyvert ad azok kezébe, akik emiatt a függőség miatt bírálták a német kormányt. A közelmúltban publikált elemzés egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a német kormány minden szinten erősen függ néhány nagy szoftvergyártótól. Ez különösen a Microsoftra igaz: a tanulmány szerint ugyanis az állami...

Részletek

Európai kormányok nyílt forráskódú, saját kezelésű felhőszolgáltatást választanak a nagy amerikai digitális platformok helyett

„Napjaink hírei azt jelzik, hogy egyes európai kormányok kezdik komolyan venni a digitális szuverenitást, és a nagy, központosított, Európán kívüli székhelyű digitális felhőalapú platformok helyett európai, nyílt forráskódú, saját kezelésben, megvalósított megoldásokat választanak. Franciaország, Belügyminisztérium Az elmúlt évben a francia belügyminisztérium megvizsgálta egy belső felhő kialakítását. Ennek alapján most készíti elő a Nextcloud alapú saját felhőjét a minisztérium 300 ezer alkalmazottja számára. Ez egyszerű biztonságos fájlcserét tesz lehetővé mobil, asztali, és webes hozzáféréssel, valamint irodai dokumentumok valós idejű, együttes szerkesztését. Thierry Markwitz,...

Részletek

Hogyan fordították az emberek javára Barcelonában az okosváros-technológiákat és az adatgazdálkodást?

„Barcelona város önkormányzata (amelynek „fab lab” kezdeményezéseivel már foglalkoztunk korábban) közzétette „Barcelona digital city – Putting technology at the service of people” című dokumentumát, amely Barcelona digitális átalakulásának terve (Barcelona Digital City Plan (2015-2019) mentén áttekinti a fő törekvéseket és azok megvalósulását, valamint azokat a helyi sajátosságokat és megoldásokat, amelyek mintaként szolgálhatnak más városoknak is. A dokumentumot jegyző Francesca Bria, aki a városi önkormányzat technológiai és digitális innovációs igazgatója (Chief Technology and Digital Innovation Officer) bevezetőjében kiemeli: az általa vezetett hivatalt abból...

Részletek
Page 5 of 6 1 4 5 6