Skip to main content

Találat: Európa 2020

Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program

„Az Európai Számvevőszék öt tagállamban (Írország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Magyarország) vizsgálta a szélessávúinternet-fejlesztéseket, köztük a Szupergyors Internet Programot (SZIP). Az összefoglaló jelentés szerint az Európa 2020 stratégiai céljai nem teljesülnek maradéktalanul, azonban a SZIP tervezését és megvalósítását többször is pozitív példaként említi. A vizsgált tagállamok közül a jelentés szerint mindössze kettő, amelyből az egyik Magyarország, érheti el a 30 Mbit/s-os lefedettségi célt. A jelentés szerint Írországban, Olaszországban és Magyarországon a szélessávú hálózat kiépítését megfelelő szintű koordináció támogatja, és az említett tagállamok a...

Részletek

Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul

„A szélessávú, azaz gyorsabb és jobb minőségű internetcsatlakozás, egyre fontosabb szerepet játszik, nem csak a vállalkozások versenyképessége, hanem a társadalmi befogadás területén is. Az Unió az Európa 2020 stratégia keretében több célt is meghatározott a szélessávra vonatkozóan: ezek egyike, hogy 2020-ra minden európai polgár hozzáférjen gyors szélessávú hálózathoz. A célok elérését az Európai Unió mintegy 15 milliárd euróval támogatta: ekkora összeget bocsátott a tagállamok rendelkezésére a 2014–2020-as időszakra. Megállapítottuk, hogy a szélessávú lefedettség összességében javult az Unió egész területén, azonban nem fog...

Részletek

„Jó működési gyakorlatok” bemutatása a bécsi és müncheni városüzemeltető cégek példáján

„Jelen tanulmányomban az osztrák főváros és a bajor tartományi központ városüzemeltetési holdingjainak városfejlesztési koncepcióival, valamint a bevált jó gyakorlatok ismertetésével foglalkozom. A két fejlett nyugat-európai régióközpont számos remek példával szolgál a modern, racionális, szinergiahatásokat kihasználó városüzemeltetési gyakorlatok átvételére, valamint arra az elkötelezettségre, hogy a két város milyen átfogóan harmonizálja fejlesztéspolitikai elképzeléseit az Európa 2020 elnevezésű európai uniós növekedési stratégiában megfogalmazott irányelvekkel. Mindkét város városüzemeltetési holdingja esetében meghatározó jelentőséggel bír a környezettudatos energiafelhasználás, az energiaforrásokhoz való biztonságos és hosszú távon fenntartható hozzáférés, valamint...

Részletek

Az EU területi politikájának a változásai kelet-közép-európai nézőpontból

„Az EU bővítése és Közép-Kelet-Európa integrációja a centrum-periféria relációban történik. Ezen országoknak kettős függősége alakult ki: a gazdaságuk az FDI-tól, a közszféra fejlesztései az uniós támogatásoktól függnek. Az EU politikájában az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett változások kedvezőtlenek a kohéziós szakpolitika és a kevésbé fejlett régiók és kohéziós országok szempontjából. A strukturális és kohéziós politika alárendelődött a lisszaboni stratégiának, majd a „területileg vak” Európa 2020 stratégiának. Ma már az új kohéziós politika inkább szolgálja az általános integrációs célokat, a szupranacionális kormányzás erősítését, mint...

Részletek

Magyarország benyújtotta 2015. évi Nemzeti Reform Programját

„A Konvergencia Programmal egy időben Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2015. évi Nemzeti Reform Programját is. A Nemzeti Reform Program azokat a Magyar Kormány által végrehajtott legfontosabb intézkedéseket mutatja be, amelyek hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött növekedési és foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez. Az Európai Unió tagállamai éves nemzeti reform programjaikat minden év áprilisában az európai szemeszter keretében készítik el, együtt a konvergencia programokkal. A dokumentumok a tagállamok által az Európa 2020 stratégia célkitűzései elérésére, illetve az előző évi országspecifikus ajánlások...

Részletek

A Kormány 1640/2014. (XI. 14.) Korm. határozata a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) elfogadásáról és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma Útitervében szereplő kutatási infrastruktúra nagyprojektekben való magyar részvételről

„A Kormány 1. az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó Nemzeti Reform Programban vállalt, hazánk kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményének növelésére irányuló célkitűzések elérése érdekében a) megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3), valamint a Kutatási Infrastruktúra című dokumentumot, b) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a nemzetgazdasági minisztert, valamint az emberi erőforrások miniszterét, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatok teljesítésekor vegye figyelembe azokat az eszközöket, amelyek lehetőséget biztosítanak a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia...

Részletek

Aktív civil szektor az EU 2020 Stratégia célkitűzéseinek megvalósításáért

„A 2014-2020-as operatív programokat véleményező konferenciát rendeztek december 10-én, Orosházán, ahol Latorcai Csaba, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár előadást tartott „A civil szektor lehetőségei az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP)” címmel. Latorcai Csaba kiemelte, hogy az EFOP-ban rejlő támogatási lehetőségek elmozdítják a társadalmi befogadást, oktatási, kutatási- és technológiafejlesztési beruházásokat finanszíroznak, továbbá javítják az intézményi kapacitást a hatékony közigazgatás megvalósítása érdekében. A 2014-2020-as időszakban az EFOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás közel 11%-a, megközelítőleg 831 milliárd...

Részletek

Intelligensebb, fenntarthatóbb, befogadóbb? – Jelzőszámok az Európa 2020 stratégia alátámasztására

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala 8 fő mutatót és három kisegítő mutatószámot határozott meg, melyek támogatják az egyes országok, valamint az Unió egészének, helyzetének felmérését és az Európa 2020 stratégia megvalósítását.A mutatók az alábbi területekre összpontosítanak: foglalkoztatás, kutatás és fejlesztés, éghajlatváltozás és energia, oktatás, szegénység és társadalmi kirekesztés. A 2005-2012 közötti állapotot írják le, viszonyításképpen pedig a 2020-as célértéket is megadják. Az egyes országok állapotát országonként un. profilok mutatják be. Forrás: Smarter, greener, more inclusive? Indicators to support the Europe 2020 strategy...

Részletek

Kormányhatározat Magyarország 2013. évi Nemzeti Reform Programjának előkészítésével kapcsolatos feladatokról

„A Kormány ... 9. felhívja a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy dolgozzák ki részletesen javaslataikat és tájékoztassák a nemzetgazdasági minisztert a növekedés és versenyképesség előmozdítására irányuló, a 2013. évi Nemzeti Reform Programban szerepeltetni javasolt, a 2013–14-es időszakra vonatkozó intézkedésekről a 2013. évi Éves Növekedési Jelentés ajánlásaira figyelemmel, ideértve különösen: ... c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának javítására irányuló intézkedéseket, Felelős: külügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter és a további, feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával Határidő: 2013....

Részletek

Professzionális a jelenlegi rendszer

„Az Európai Bizottság (EB) határozottan azt javasolja a magyar hatóságoknak, gondosan mérlegeljék az átalakítás melletti és elleni érveket, ha még nem indult meg az átalakítás – tudatta a brüsszeli testület sajtószolgálata lapunkkal. A bizottság véleményét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakításával, illetve megszüntetésével kapcsolatos kormányzati tervekről kértük. Mint közölték, az EB ismeri a magyar kormány azon tervét, hogy átalakítja a 2014–2020-as időszakra vonatkozó strukturális és kohéziós alapok végrehajtási rendszerét. A magyar kormány azzal indokolta a lépést Brüsszelben, hogy „garantálni szeretné az egyes nemzeti...

Részletek
Page 1 of 2 1 2