Skip to main content

Találat: európai parlamenti választások

Zöldpolitikai esélylatolgatás a 2024-es európai parlamenti választások után

„Számos fordulatot hordoz magában 2024 nyara a zöldpolitika jövőjét illetően: az Európai Bizottság elnökének személyében nem állt be változás, ami az Európai Zöld Megállapodás folytonosságát valamelyest garantálja, ugyanakkor az Európai Parlamentben jelentős átrendeződés zajlott többek között a Patrióták Európáért pártcsalád megjelenésével, amely politikai erő meglehetősen más megközelítést alkalmaz a szakpolitikát illetően. A 2024-es európai parlamenti választás az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest messze nem hozott áttörő zöld többséget, hiszen 2029-ig az előző időszakhoz képest majdcsak húsz képviselővel kevesebben ülnek majd a Zöld...

Részletek

Az uniós országok vezetőinek nem hivatalos ülése, 2024. június 17.

„Főbb eredmények Az európai parlamenti választásokat követően az uniós vezetők megbeszéléseket kezdtek a következő intézményi ciklusról, többek között az Unió vezetői pozícióiról is. Az Európai Tanács központi szerepet játszik a magas rangú uniós tisztségek betöltése tekintetében, mégpedig: megválasztja az Európai Tanács elnökét javaslatot tesz az Európai Bizottság elnökének jelölt személyre kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét Az ülés alkalmat kínált arra, hogy áttekintsék a választások eredményeit, és előkészítsék a következő, június 27–28-i uniós csúcstalálkozón meghozandó döntéseket. Következő lépésként Charles Michel elnök...

Részletek

Kik vezethetik az Uniót a következő öt évben?

„Informális csúcstalálkozón egyeztettek tegnap az állam- és kormányfők az új ciklusban a legfontosabb uniós tisztségeket betöltő személyekről. A hivatalos döntésre leghamarabb jövő héten kerülhet majd sor, a várományosok névsora azonban már most körvonalazódni látszik. Az európai parlamenti választásokat követően alig több mint egy héttel, tegnap, azaz június 17-én az állam- és kormányfők egy informális Európai Tanács (EiT) ülés keretében találkoztak egymással, hogy az uniós tisztségeket – legfőképpen az Európai Bizottság (EB) elnöki pozícióját – betöltő személyekről egyeztessenek. Az informális csúcstalálkozókra az EB és az...

Részletek

Töredezettebb és intenzívebb – az Európai Unió elindult a bizonytalanság birodalma felé, írja Navracsics Tibor

„Noha négy nap eltelt már az európai parlamenti választások óta, politikusok, elemzők és újságírók egyaránt azt próbálják feltérképezni, hogy mit jelent az új összetételű Európai Parlament a jövő európai belpolitikája számára. Bizonyos körülmények és adatok már most lehetőséget adnak az előrejelzésre, vannak azonban tényezők, amelyek igazi hatása csak később bontakozik ki. Amennyiben az új Európai Parlamenten belüli tényezőket vesszük először számba, akkor rögtön szembetűnik, hogy az új testület töredezettebb lesz elődeinél. A fragmentáció jelentkezik szerkezeti és ideológiai értelemben is. Úgy tűnik, hogy...

Részletek

Melyik tagállamokban lesz nagyon érdekes az uniós parlamenti szavazás?

„A június 6-9 között rendezett európai parlamenti választáson az uniós választópolgárok megszavazzák a következő ötéves ciklusra felálló 720 fős testületet. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú képviselőt delegálnak az Európai Parlamentbe, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat. Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, illetve „pontos közvélemény-kutatásnak” számít a választás, így belpolitikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nézzük meg e két kritérium metszetében, mely tagállamokban lesz sorsdöntő a szavazás. Németország: felkészülés jövő tavaszra Németország, az EU legnagyobb és gazdaságilag legerősebb tagállama, mindig...

Részletek

Az Európai Bizottság a választásokat érintő online rendszerszintű kockázatok csökkentéséről

„A Bizottság a mai napon iránymutatásokat tett közzé az online óriásplatformok és keresőmotorok számára a választások integritását esetlegesen befolyásoló rendszerszintű kockázatok csökkentése érdekében javasolt intézkedésekről, és konkrét iránymutatást adott ki a közelgő júniusi európai parlamenti választásokra vonatkozóan. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az EU-ban több mint 45 millió aktív felhasználóval rendelkező kijelölt szolgáltatások kötelesek csökkenteni a választási folyamatokkal kapcsolatos kockázatokat, ugyanakkor védeniük kell az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. Ezek az iránymutatások a nagyon népszerű online platformok és...

Részletek

Európai parlamenti választás 2024 – átalakuló erőviszonyok Európában

„A 2024-es európai parlamenti választás a szuverenista, euroszkeptikus képviselőcsoportok megerősödését eredményezheti. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint ennek inkább politikai, semmint gyakorlati jelentősége lesz, a tendenciák alapján azonban korántsem zárható még ki, hogy ezen frakcióknak érdemi beleszólásuk lesz majd az uniós folyamatokba. Az Európai Parlament (EP) intézménye az európai integráció kezdete óta létezik. Az 1952-ben hatályba lépő, az Európai Szén- és Acélközösséget megteremtő Párizsi Szerződés sorolta első ízben a közösségi intézmények sorába. A testület akkor még jelentősen más szerepet töltött be az európai belpolitikában, mint napjainkban....

Részletek

Navracsics Tibor Taylor Swiftről, mint az európai demokrácia megmentőjéről

„A közeledő európai parlamenti választás egyik súlyponti kérdése a részvételi arány lesz. Az 1979 óta megrendezett voksolások egészen 2019-ig, azaz a legutóbbi választásokig folyamatosan csökkenő részvételi kedvet mutattak még úgy is, hogy egyes európai uniós tagállamokban a választásokon való részvétel kötelező, így ott gyakorlatilag közel száz százalékos részvételi aránnyal kellett kalkulálni. 2019-ben – az európai parlamenti választások története során először – aztán megfordult a hanyatló trend, ami azt is jelentette, hogy az öt évvel korábbi 42,61 százalékos részvételi arányhoz képest ekkor már...

Részletek

A választás éve az európai belpolitikában – Navracsics Tibor

„Nincs olyan év az Európai Unió belpolitikai életében, amikor szűkölködhetnénk választásokban. Idén is, csak az Európai Unió tagállamait figyelembe véve, elnök- vagy parlamenti választásra készülnek Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Horvátországban, Litvániában, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában. Amennyiben a helyhatósági választásokat vagy éppen a különböző típusú népszavazásokat is számon tartjuk, akkor még bővebb a kör. A fenti lista alapján is nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy az idei év a választások éve lesz Európában. A nemzeti belpolitikai kereteket meghatározó választások mellett azonban azért is különleges lesz ez...

Részletek