Skip to main content

Találat: Európai Unió

UNESCO és holland szabályozói együttműködés az etikus MI biztosítására

„A közelmúltbeli mesterségesintelligencia-boom világszerte arra kényszerítette a kormányokat, hogy mérlegeljék, milyen keretek között kezeljék a technológia eddig nem látott kihívásait és lehetőségeit. Ennek fényében az UNESCO a holland Digitális Infrastruktúra Hatósággal (NCCA-val) együttműködve mesterségesintelligencia-felügyeleti projektet indított. A projekt — amelyet az Európai Bizottság is támogat — célja, hogy az EU nemzeti ügynökségeit felvértezze a szükséges eszközökkel és ismeretekkel ahhoz, hogy biztosítsa, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek megfeleljenek a készülő mesterséges intelligenciáról szóló törvény követelményeinek és az UNESCO mesterséges intelligencia etikájáról szóló ajánlásának. Az ENSZ-ügynökség...

Read more

A nem személyes adatok piacainak megjelenése az Európai Unióban

„Az Európai Unió megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a nem személyes adatok adatvédelmi és biztonsági előírásokat tiszteletben tartó korlátlan áramlásának. Továbbra is fennáll azonban az adatmegosztás méltányos feltételeinek biztosítására vonatkozó követelmény. A tanulmány az EU-n belüli jelenlegi jogi keretet veszi górcső alá, rávilágítva a tartós akadályokra, és potenciális végrehajtási stratégiákat javasol. A dokumentumot az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) felkérésére a Gazdasági, Tudományos és Életminőség-politikákkal foglalkozó szakpolitikai osztály készítette. Az Európai Bizottság adatstratégiájának célja egy olyan egységes adatpiac létrehozása, amely nyitott...

Read more

Egyelőre elvesztegetettnek tűnik Európa digitális évtizede

„Kiadta első, a digitális évtized helyzetéről szóló jelentését az Európai Bizottság, mely szerint bőven akad tenni való annak érdekében, hogy a 2030-as célkitűzések megvalósuljanak. Az Európai Bizottság első, digitális évtized helyzetéről szóló tegnap kiadott jelentése átfogó képet ad arról, hogy milyen eredmények születtek a digitális átállás megvalósítása terén, és mennyire sikerült elősegíteni, hogy az Unió digitális szempontból szuverénebbé, reziliensebbé és versenyképesebbé váljon, illetve a nemzetközösség és egyenként a tagállamok hol tartanak a szakpolitika 2030-as célkitűzéseinek megvalósításában. A jelentés rendkívül diplomatikusan kollektív fellépésre...

Read more

eGovernment Benchmark 2023 – Az Európai Unió 2023. évi digitális kormányzati teljesítménymutatója

„Az e-kormányzati teljesítménymutató nyomon követi az európai közszolgáltatások fejlődését. Ez a jelentés a kormányzatok 2021. és 2022. évi digitális átalakulását mutatja be. Az adatok az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Albániára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Szerbiára és Törökországra is vonatkoznak. A tanulmány az online közszolgáltatásokat négy dimenzió szerint értékeli, amelyek 14 alapvető mutatóból állnak, és ezeket 48 felmérési kérdésre bontották le. A négy dimenzió a következő kulcskérdésekkel írható le: Felhasználó központúság – Milyen mértékben elérhetők online az egyes közszolgáltatások? Mennyire mobilbarátak?...

Read more

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI Írországban tervezi megnyitni az Európai Unión belüli tevékenységi központját

„Az ír sajtóban megjelent hírek szerint a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI Írországban tervezi megnyitni az Európai Unión belüli tevékenységi központját. Az OpenAI jelenleg 10 embert foglalkoztat a londoni központjában, azonban az Európai Unió területén is kívánnak terjeszkedni, amelyhez számos nagy technológiai céghez hasonlóan Dublint választották bázisnak. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazása során számos adatvédelmi és biztonsági kihívás merül fel. Tekintettel arra, hogy jelenleg nem állnak fenn az egyablakos ügyintézés (one-stop-shop) feltételei, az európai uniós adatvédelmi hatóságok egy Taskforce keretében – magyar részvétellel –...

Read more

Mesterséges intelligencia, szabályozási irányok

„Az Elemzések képviselői megrendelésre készülő, rendszerint az adott téma nemzetközi összehasonlítására irányuló, hosszabb terjedelmű elemző írások. Részletesen mutatják be az egyes országok - főként EU tagállamok - adott témára vonatkozó jogi szabályozását és gyakorlatát. A külföldi példák áttekintését összehasonlító elemzés és táblázatok segítik. Tartalomjegyzék * Mi a mesterséges intelligencia? * A mesterséges intelligencia típusai és fejlesztési területei * A mesterséges intelligencia előnyei és veszélyei * A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás állása ** Egyesült Államok ** Egyesült Királyság ** Európai Unió ** Kína...

Read more

RM Roadmap Közösségi és Tudásplatform

„Az RM Roadmap projekt célja, hogy megalkossa az európai kutatásmenedzsment szakma jövőjét segítő keretrendrendszert és stratégiát. A projekt feladata a kutatásmenedzsment szakma hozzáadott értékének definiálása döntéshozók számára, valamint a szakma elismertségét és további fejlődését célzó beavatkozások előkészítése. A HÉTFA Kutatóintézet partnerként vesz részt a projektben. A sikeres budapesti nagyköveti találkozót követően a projekt következő állomása a már meglévő nemzeti és nemzetközi kutatásmenedzsment hálózatok összekapcsolása az úgynevezett Közösségi és Tudásplatformon (angolul: Knowledge and Community Platform) keresztül. A platform lehetővé teszi a közös alkotási...

Read more

NIS2 – szigorúak az Európai Unió új kiberbiztonsági irányelvének az előírásai

„Már egy jó ideje ismert az Európai Unió új kiberbiztonsági irányelve, a NIS2, amely minimumszabályokat fogalmaz meg az energetikában, közlekedésben, egészségügyben, hírközlésben, élelmiszeriparban és hulladékgazdálkodásban működő nagyobb cégeknek. A NIS2 az EU meglévő (és első) kiberbiztonsági jogszabálya, a NIS-irányelv helyébe lépett idén januárban. A NIS2 a különböző ágazatokban működő szervezeteknek előírja, hogy biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatásnyújtáshoz és tevékenységük végzéséhez használt hálózatok és rendszerek magasabb szintű kiberbiztonságot érjenek el. A tagállamoknak, így Magyarországnak is 2024. október 17-ig kell elfogadniuk és kihirdetniük azokat...

Read more

Főbb közszolgálati modellek Európában

„Napjainkban különösen felértékelődik a humánerőforrással-gazdálkodás szerepe az európai közszolgálati rendszerekben, ám közöttük általános konvergenciáról vagy egységes modellről nem beszélhetünk. Kötetünk az európai mintaadókat vizsgálja meg: a hagyományos megközelítés szerint a brit, a német és a francia rendszer jellemzőit tárgyalja. Külön hangsúlyozzuk a legújabb kormányzati személyzetpolitikai tendenciákat, közszolgálati jogi megoldásokat és a humánerőforrásmenedzsment-trendek bemutatását. Értékelési keretként a közszolgálati pragmatika egyes elemeit vesszük alapul (a jogviszony létesítését, a díjazást, az előmenetelt, a felelősséget), valamennyi fejezetben törekedve az egységes szerkezeti keretek érvényesítésére. Célunk mindezek bemutatásával...

Read more

Az Európai Unió első biztonság- és védelempolitikai űrstratégiájának következményei az uniós stratégiai autonómiára

„2022-ben az EU stratégiai iránytűje (EU Strategic Compass) stratégiai területként foglalta magában az űrkutatást, és célzott európai stratégia kidolgozására szólított fel. Időközben az Ukrajna elleni orosz invázió megerősítette a világűr kulcsfontosságú szerepét a védelem és a reziliencia szempontjából, ugyanakkor rávilágított az űrrendszerekkel kapcsolatos sebezhetőségekre is. Egy másik fontos momentum volt a SpaceX cég fejlesztése az újrahasználható rakétatechnológia terén (a Starship első orbitális repülési tesztje), amely kiemelte a hordozórakéta-szolgáltatók és a világűrhöz való hozzáférés fontosságát. A világűr egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró, kritikus...

Read more
Page 26 of 200 1 25 26 27 200