Skip to main content

Találat: Európai Unió

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. szeptember 14.

Az új „geopolitikus” Európa erősítené digitális szuverenitását Kínával szemben – a kereskedelem hasznait azonban nem szívesen áldozná fel Szeptember 14-én, néhány órával azt követően, hogy heti hírlevelünk az olvasók elé kerül, nagy jelentőségű diplomáciai eseményre kerül sor. A koronavírusos idők új „szokásainak” megfelelően videokonferencia formájában megrendezett Kína-EU csúcstalálkozóra különösen feszült pillanatban kerül sor: az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti geopolitikai vetélkedés már-már teljes szakítással fenyeget, és az USA a hajdani „első hidegháború” bipoláris logikáját felelevenítve, igyekszik szoros tömbbe fogni ebben...

Read more

Az Európai Bizottság első stratégiai előrejelzési jelentése: A reziliensebb Európa felé vezető út felvázolása

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta első stratégiai előrejelzési jelentését, amely a felmerülő kihívások és lehetőségek azonosítása révén az Európai Unió stratégiai döntéseinek jobb irányítását célozza. A stratégiai előrejelzés nagyívű szakpolitikai kezdeményezések alapjául szolgál majd. Támogatni fogja a Bizottságot olyan időtálló szakpolitikák és jogszabályok kidolgozásában, amelyek az európai polgárok jelenlegi igényeihez és hosszú távú törekvéseihez egyaránt illeszkednek. A 2020. évi jelentés kifejti, miért indokolt az előrejelzés alkalmazása az uniós szakpolitikai döntéshozatalban, és bevezeti az EU rezilienciájára vonatkozó átfogó koncepciót. Ursula von...

Read more

A készülő uniós Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act, DSA) kritikája: a Facebook nem egyenlő az Internettel

„Az internetes infrastruktúrában utazó szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az Európai Unió digitális szolgáltatások szabályozásáról szóló új törvénye könnyen okozhat a jelenleginél is nagyobb káoszt az internet működésében. Az Európai Unióban néhány napja ért véget a Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act, DSA) néven hivatkozott tervezet aktuális konzultációs szakasza, ami mások mellett az adatok megosztásának kereteiről és a digitális piacterek működéséről szóló új rendelkezések előkészítését célozta, elsődleges célja pedig az adatvédelmi szempontok érvényesítése mellett a valódi versenyhelyzet kialakítása lesz. A 2024-ig életbe lépő...

Read more

Az Európai Unió Bíróságának döntése után az adat­védelemről tárgyalnak az Európai Unió és az Egyesült Államok illetékesei

„A két fél a júliusi bírósági ítélet óta először egyeztet a kérdésben. Júliusban az Európai Unió Bírósága hatályon kívül helyezte azt az EU és az Amerikai Egyesült Államok között 2016-ban megkötött megállapodást, amelynek célja az volt, hogy biztosítsa az európai uniós állampolgárok adatainak megfelelő amerikai tárolását és kezelését. Az úgynevezett Privacy Shield egyezménnyel az volt a probléma, hogy az USA és annak jogrendszere csak a saját állampolgárait védte az adatgyűjtésekkel szemben, vagyis az európai uniós állampolgárok információi gyakorlatilag szabad prédát jelentettek a...

Read more

A személyes adatok európai piacának megteremtése – és az adatvédelem

„Az MIT Technology Review oldalán megjelent véleménycikk felhívja rá a figyelmet, hogy radikális elmozdulás történt az Európai Unió adatkezelési stratégiájában azzal, hogy elkezdődött a személyes adatok szabályozott keretek között történő piacosítása (The EU is launching a market for personal data. Here’s what that means for privacy.) Az EU mindig is trendformáló volt a személyes adatok védelmének szabályozásában – a GDPR és a szigorú trösztellenes jogszabályok törvényhozó testületek sokaságát inspirálták szerte a világban. Az EU évtizedeken keresztül gyártotta a személyes adatok védelmére szolgáló...

Read more

Természetes vízmegtartó megoldások (NWRM, LIFE-MICCAC projekt) – öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra

„Az éghajlat változása a helyi közösségeket világszerte érinti. A veszélyek különféle szélsőséges eseményekben nyilvánulnak meg, a leggyakoribb problémát azonban a víz hiánya vagy túlzott mennyisége okozza. Magyarországon, mivel az éghajlatváltozás hatására 3-5 oC átlaghőmérséklet emelkedés várható, növekednek a vízhiányos és aszályos időszakok, miközben a lehulló csapadék egyre kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé válik, súlyosbodó árvíz- és belvízproblémákat okozva. A vízkészletek védelme és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok kezelése szempontjából a természetes megközelítéseknek fontos szerepe van. Ezen természet-alapú megoldásokhoz kapcsolódó intézkedések célja a környezet, a talaj...

Read more

Vélemény Németországból: Európának digitális szuverenitásra van szüksége

„Fontos lenne, hogy a kontinens értékei minden szinten megjelenjenek. A németországi Burda kiadó 12 ezer embert foglalkoztat, éves bevétele 2,6 milliárd euró. 600 magazint, rádióadót, tévécsatornát és egyéb médiaterméket birtokol 18 országban. A cég első embere, Paul-Bernhard Kallen amellett érvelt, hogy jelenleg az amerikai technológiai óriások diktálják a játékszabályokat, de Európának ideje lenne függetlenítenie magát a tengerentúli IT-cégektől és digitális szempontból szuverénné (önrendelkezésre képessé) válnia, valamint a saját jogainak és értékeinek érvényt szereznie. A menedzser kijelentette, hogy a kontinensnek fel kell építenie...

Read more

Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában

„Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek,...

Read more

50+40=90 milliárd forint kormányzati támogatást kap Veszprém az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítására

„Szerda este a Magyar Közlönyben is megjelent az a kormányhatározat, ami az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt kormányzati támogatásáról rendelkezik. A határozat értelmében az 50 milliárdos támogatáson felül további 40 milliárd jut a Főegyházmegyének a Vár épületeinek felújítására. A részletekről csütörtök délután sajtótájékoztatón számoltak be az érintettek. Majdnem a duplájára emelkedett az a támogatási összeg, amit korábban már bejelentettek az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítása kapcsán. Így tehát a Magyar Kormány a korábbi 50 milliárdon felül további 40 milliárd forinttal támogatja...

Read more
Page 77 of 205 1 76 77 78 205