Skip to main content

Találat: India

Az indiai Szilícium-völgy: Bengaluru

A világ egyik legfontosabb techközpontjává nőtte ki magát Bengaluru. Az indiai metrop s uolisz néhány német óriásvállalat számára még a Szilícium-völgynél is vonzóbb. Gerd Höfner egy kétemeletes, gyerekágy nagyságú és puhaságú krémtortát vág fel egy macheteszerű késsel a Siemens Healthineers bengalurui központjának ebédlőjében. Teszi ezt olyan precizitással, mint egy igazi siemenses. A levegőben édességillat terjeng, a magasból konfettieső száll alá. Höfner személyi asszisztense magához ragadja a mikrofont: „Ismét elnyertük a Jó munkahely címet, és több pontot kaptunk, mint múlt évben!” – mondja,...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 13.

Infodemiológia: a WHO konferencián tárgyalja a járványokat kísérő globális dezinformációt Mintegy három hónappal ezelőtt mutattuk be először Hírlevelünk olvasóinak a koronavírus világjárvány „farvizein” megjelenő új jelenség, az „infodémia” fogalmát. A különös szóösszetétellel leírt jelenség persze sok szempontból cseppet sem új, inkább csak a „halmazati hatás” miatt került most ennyire a figyelem központjába. Röviden arról van szó, hogy a XXI. századi társadalmakban, és különösen a nyugati világban szokatlan, teljességgel újszerű, éppen ezért komoly félelmeket is kiváltó COVID-19 járvány a kapcsolódó információknak is egyfajta...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 6.

Konfliktus Kína és India között: a geopolitika digitalizálódása Az elmúlt hetek furcsa összetűzései, a Himalája magasan fekvő határvidékén kirobbant „furkósbotos” összecsapások kínai és indiai határőrök között korántsem néhány négyzetkilométernyi sziklás és jeges glecsermederért folytak. Ázsia két feltörekvő óriása, leendő szuperhatalma között tulajdonképpen bő fél évszázada rendszeresek az ilyen (térben és időben is korlátozott) csetepaték, és aligha meglepő, hogy az Egy Övezet Egy Út grandiózus infrastrukturális programjának korában a Kína-India-Pakisztán közötti (tartósan vitatott) határvidéken újra felforrósodtak az indulatok. Ha ránézünk a térképre, látjuk:...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. június 22.

„Hatástalan a kínai ’Wolf Warrior diplomácia’” – állítja a Yale-en készült friss tanulmány Erőteljes a törekvés a nyugati világ külpolitikai elitjei körében, hogy szakmai érvekkel is megtámogassák állításukat: az utóbbi hetek asszertív fordulatot jelentő kínai diplomáciai hangneme (tehát az, hogy a kínai diplomaták élesen visszautasítják az offenzív nyugati narratívákat) nem csupán hatástalan, de egyenesen kontraproduktív. Szakértők, diplomaták és újságírók sulykolják most már egy ideje ezt a (saját megfogalmazásuk szerint) „konszenzust”, csak valahogy éppenséggel a meggyőző erő hiányzott mindeddig ebből az érvelésből. Mint...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. május 25.

A digitális diplomácia „igáslova” a videokonferencia – tippek a megszelídítésére Hírlevelünk elmúlt kiadásaiban szinte hétről hétre mutattunk példákat a különféle videokonferencia alkalmazások hirtelen megugró népszerűségére a külkapcsolati munkában. A diplomata munkájában – és ebben a kérdésben szinte nyomtalanul múltak el az évszázadok - ma is meghatározó a személyes találkozók és tanácskozások szerepe. Éppen az a mozzanat, amit a világjárvány szinte egyik pillanatról a másikra ellehetetlenített. Szinte órák alatt „váltottak” tehát a világ külügyi szervezetei a különféle videokonferencia alkalmazások használatára. Az egyes országok...

Részletek

A platformként működő közigazgatás kézikönyve

„A Harvard Kennedy School részeként működő Ash Center for Democratic Governance and Innovation saját oldalán tette közzé Richard Pope kézikönyvét a közigazgatás platformként működéséről (Playbook: Government as a Platform). Mint a szerző írja, ha a XX. században bementünk bármely közigazgatási hivatalba, három nélkülözhetetlen alapelemet mindenhol felfedezhettünk: nyilvántartási osztályt, amely kezeli a hivatalos papírokat, kartotékokat és mikrofilmeket; adminisztrációs munkatársakat, akik feldolgozzák és validálják az információkat; és végül rengeteg formanyomtatványt. A szervezeti egységek – ahogy azóta is – tematikusan szervezettek (pl. járművezetői engedélyek, útlevelek,...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 9.

Az orosz trollok jelentette fenyegetés: lehet, hogy eddig mindenki csak a levegőbe beszélt Több mint meglepő következtetésekkel szolgál az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben a napokban publikált tanulmány. A Duke Egyetem jelentős szakmai műhelyében, az ún. Polarization Lab-ban dolgozó kutatók átfogó kutatási programot indítottak, bevonva a Noth Carolina Egyetemen, a Koppenhágai Egyetemen, valamint az elitközpontnak számító Stanford Közpolitikai Intézetében dolgozó számos kollégájukat annak vizsgálatára, hogy az orosz internetes beavatkozók, közkeletű nevükön trollok hogyan, mi módon befolyásolták az amerikai politikai közvélemény alakulását. Pontosabban, elsőként...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 11.

Az Indiai Külügyminisztérium új digitális eszköze: az interaktív teljesítménymutató tábla India a digitális diplomácia – egyik – vitathatatlan nagyhatalma. Az ország külügyi intézményrendszerének modernizációja különösen szembeötlő a „front office” tevékenységek terén: a külföldi (és egyre inkább a belföldi) közvéleményekkel folytatott elektronikus párbeszéd Narendra Modi kormányzásának egyik fémjele lett. Az indiai miniszterelnök az utóbbi évek digitális diplomáciai rangsoraiban rendre az első helyen szerepel a közösségi média alkalmazások használata területén. Az indiai külügyi intézményrendszer digitalizációja azonban messze nem „ragadt le” a külkapcsolat építésben amúgy...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 16.

Viralitás: számít-e a digitális diplomáciában is az információs láncreakció? A „viralitás” az új varázsszó diplomata körökben – foglalja össze legújabb elemzésének lényegét és lét okát Corneliu Bjola professzor, a digitális külkapcsolati gyakorlat egyik legnagyobb szaktekintélye. Az Oxfordi Egyetem Digitális Diplomáciai Kutatócsoportjának vezetője szerint elmúltak már azok az idők, amikor a „technológiai újoncnak” számító külügyminisztériumi, követségi munkatársak körében már maga az online jelenlét számított egy döntő előrelépésnek, illetve amikor a közösségi média leginkább a kapcsolatépítés új eszközének számított a diplomáciai élet szereplői körében....

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. július 29.

e-vízum külföldieknek: Oroszország dinamikusan bővíti digitális konzuli szolgáltatásait Oroszország jelentősen felgyorsítja az országba látogatni kívánók számára a szükséges belépés engedélyezési folyamatot. A hírek szerint Vlagyimir Putyin jóváhagyta a kísérleti jelleggel már korábban bevezetett e-vízum rendszer teljes körű kiterjesztését, 2021. január 1-től kezdődően. Az utazások megkönnyítésére már korábban is történtek – igaz, inkább szimbolikus, egyedi eseményekhez kapcsolódó – lépések. A tavalyi Futball Világbajnokság alkalmából például, vízummentes belépést biztosítottak az orosz hatóságok mindazoknak, akik hivatalos „szurkoló igazolvánnyal” felszerelkezve érkeztek a játékok színhelyére. A nagyszabású...

Részletek
Page 2 of 5 1 2 3 5