Skip to main content

Találat: intenzív fejlődés

Matolcsy György: a költségvetési vita valódi tétje az, hogy át tudunk-e térni egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra

„A 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról szól. Jóval nagyobb a tét. A kiinduló kérdés mindenképpen az, hogy a 2021 első felében újraindult, majd a második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra? A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet...

Részletek

Nem kell minden áron felpörgetni a gazdaságot, paradigmaváltásra van szükség

„Mi is elértük már azt a szintet, ahol paradigmaváltásra lenne szükség: mennyiség helyett minőségre, a puszta növekedés helyett fejlődésre, magasabb életminőségre kellene törekednünk – mondta lapunknak adott villáminterjújában Csath Magdolna, a Nemzet Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. Bizonyos elemzők idén a 6 százalék növekedést sem tartják elképzelhetetlennek, valóban rekord bővülésre lehet számítani? Különböző előrejelzések léteznek. Az eltérések oka, hogy mindenki másféle kockázattal számol. Kockázatok ugyanis még vannak. A válság, mint tudjuk, egyszerre kínálati és keresleti. Vagyis működniük kell az...

Részletek

Az önfenntartó gazdasági fejlődés az emberi képességen és tudáson alapszik, nem szabad pusztán a GDP növelésére koncentrálni

„Magyarországon az ország működésének eredményességét a politikusok – és általában a közbeszéd is – a GDP negyedévenkénti, illetve évenkénti növekedésével mérik. Minél nagyobb a növekedési ütem, annál inkább megnyugszik mindenki, hiszen a GDP alakulása szerint jó úton járunk. Ha pedig jó úton járunk, akkor miért változtassunk? Erre biztat a magyar közmondás is: Járt utat járatlanért el ne hagyj! A környezetünkben zajló gyors és kiszámíthatatlan változások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a járt úton való továbbhaladás akár szakadékba is vezethet, mivel az út előttünk...

Részletek

Szakértő: már nem elegendő, hogy olcsón termeljünk

„ Az Eurostat adatai szerint a magyar átlagos nettó bér az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a magyar dolgozóknál kevesebb éves fizetést már csak Romániában és Bulgáriában kapnak. Hornyák József, a Portfolio elemzője szerint az ország már nem építhet az olcsó munkaerőre. Hornyák József egyetértett, az Eurostat adatai alapján meglehetősen keveset ér a magyar átlagbér, ami nem meglepő, miután Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa, amiből eredendően a fogyasztás is kifejezetten alacsonynak mondható, valamint az egy főre eső GDP-ben sem tudunk...

Részletek

Nyilvánosságra hozták a Versenyképesebb Magyarországért programot, amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján készült

„Nyilvánosságra hozták a Versenyképesebb Magyarországért programot, amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata alapján – többek között az MKIK részvételével - készült. A „Program a versenyképesebb Magyarországért” című projekt a Pénzügyminisztérium gondozásában készült, a szakmai munka tekintélyes részét a minisztérium munkatársai végezték el. A tanulmány szándékaik szerint a reálgazdasági és pénzügyi tudással bíró szakemberek segítségével a külső környezet változó kihívásainak is megfelelni képes, magas potenciális növekedéssel jellemző gazdaságpolitika alapköveit rakja le. A Nemzeti Versenyképességi Tanács a 2018 tavaszán induló gazdaságpolitikai diskurzusban azt a...

Részletek

Lépjünk magasabb szintre! Az innovációt fel kell gyorsítani a gazdaság teljes keresztmetszetében

„A 2018-as év jól sikerült. Magas szintre állt be a foglalkoztatottság, a munkanélküliség 3,6 százalékra csökkent. Tíz százalék felett volt az átlagbér-növekedés, ennek hatására bővült a fogyasztás. Jól teljesített az építőipar, és erősen emelkedett a beruházások értéke is. Összességében magas GDP-növekedés jellemezte a negyedéveket, és az éves érték valószínűleg túllépi a 4,5 százalékot. Eközben stabil maradt a költségvetés, és a GDP-hez viszonyítva mérséklődött az államadósság. Az általános növekedési tendenciákat azonban, a növekedés fenntarthatósága szempontjából, két gyenge pont jellemezte. Egyrészt a beruházási teljesítmények...

Részletek

A kormány segíti a vállalkozásokat az új követelményekhez való alkalmazkodásban

„A magyar gazdaság sok szempontból korszakváltás közepén van, a kormány elsődleges feladata, hogy segítse a vállalkozásokat abban, hogy az új kihívásoknak meg tudjanak felelni – mondta Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, a Portfolio Klub konferenciáján. A helyettes államtitkár Az út az exportpiacok felé című konferencián kifejtette: a vállalati szektornak három kihívásnak – európai piacba történő integrálódás, digitalizáció és generációváltás – kell megfelelnie. Az integráció egyik pozitív fejleménye a bérek hihetetlen ütemű növekedése. Ahhoz, hogy...

Részletek

Lehet kisebb a növekedés, ha a gazdaság szerkezete jobb lesz

„A következő években a minőségi változásokra kell helyezni a hangsúlyt a gazdaságpolitikában – jelentette ki Varga Mihály a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által rendezett „Vállalkozók Napja” díjkiosztón. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: lehet akár 3 százalék is a gazdasági növekedés, az elsődleges cél, hogy a gazdaság szerkezete, a növekedés összetétele legyen jobb, ehhez versenyképességben, hatékonyságban, minőségben kell javulni. Varga Mihály kiemelte: a vállalkozások egyre jobb környezetben működhetnek Magyarországon, a gazdaság 5 százalék felett bővül, csökkennek az adó- és adminisztrációs terhek, nőnek a beruházások...

Részletek

A kutatás-fejlesztés árnyoldala

„Általában megkérdőjelezhetetlen igazságként szokás kijelenteni, hogy a kutatás-fejlesztésbe és innovációba való befektetés a gazdasági növekedés egyik kulcsfontosságú tényezője. Hazánkban a k+f-et sokan egyfajta varázsigeként használják, amikor FDI-beáramlásról van szó, és minden ilyen jellegű projekt elnyerése automatikusan jelentős sikerként jelenik meg a kommunikációs felületeken. Arról sokkal kevesebb szó esik, hogy egyes k+f vonatkozású beruházási projekteknek akár negatív mellékhatásai is lehetnek a fogadó ország gazdaságára nézve. A beruházást végrehajtó multik rendszerint magukhoz vonzzák a legjobb mérnököket és tudósokat. A helyi vállalatok és kutatóintézetek számára...

Részletek
Page 2 of 2 1 2