Skip to main content

Találat: Jó Állam

Benczes István: Gazdasági növekedés és versenyképesség, intézményi perspektívában – A magyar eset (2008–2019)

„...A szakmai precizitást nem feláldozó, de az igényes, nem szakmabeli olvasók számára is világos elemzést kapunk. Ráadásul a mainstreammé váló új intézményi megközelítés és az intézmények, valamint a jó kormányzás gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásán is értő kézzel vezet bennünket végig a szerző, helyesen mutatva rá a versenyképességgel és a jó kormányzással kapcsolatos problémákra, bizonytalanságokra. ... Az „intézményi perspektíva” a szakmán kívülről jövők számára száraznak és ijesztőnek tűnhet, azonban kár lenne beleesni ebbe a csapdába. Míg a köznyelv az intézményeket elsősorban a szervezetekkel...

Részletek

A Jó Állam: Hatékony Haderő: A Ludovika Kutatócsoport összesített kutatási jelentése – 1. rész

„A kutatócsoport kvalitatív módszerrel, a vonatkozó nemzetközi elméletekből kiindulva, hangsúlyt a hatékony haderőre helyezve, a hadelmélet és hadviselés terén bekövetkezett változásokat maximálisan figyelembe véve folytatott kutatótevékenységet. Kiemelt figyelmet fordított a civil-katonai együttműködés, a fegyveres erők, valamint a rendvédelmi szervek, és nemzetbiztonsági szolgálatok együttes tevékenysége vizsgálatára. A kutatócsoport tevékenysége egyértelművé tette, hogy a modern hadelméletnek a nem katonai tényezőkkel és szereplőkkel is számolni kell és bizonyította, hogy ez közelebb viszi a hagyományos értelemben vett hadelméletet, hadművészetet és hadviselést a közös civil-katonai kutatásokhoz.” Forrás:...

Részletek

A jó kormányzás támogatása a számvevőszéki tevékenység megújításán keresztül

„... A kutatás célja az alábbiak megválaszolása A jó kormányzás fogalmának milyen megközelítései léteznek, ezek milyen közös vonásokkal rendelkeznek, illetve mennyiben térnek el egymástól? Melyek a jó kormányzásnak azok az elemei, amelyekhez a legfőbb ellenőrző intézmények (számvevőszékek) hatékonyan járulhatnak hozzá? Az Állami Számvevőszék tevékenysége mennyire felel meg a jó kormányzás nemzetközi sztenderdjeinek? Milyen irányokba kell a legfőbb ellenőrző intézményeknek változniuk ahhoz, hogy eredményesen járulhassanak hozzá a jó kormányzáshoz? Miként (milyen eszközökkel, módszerekkel) érhető el ez a változás? Az Állami Számvevőszék megújult törvénye...

Részletek

Konferencia: a „Jó Állam Aspektusai”

„Projekt száma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 Projekt címe: „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” Nemzeti Közszolgálati Egyetem Program A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények Szerkesztősége; az Állami Számvevőszék; és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködésével a „Jó Állam Aspektusai” címmel konferenciát szervez A konferencia ideje: 2016. november 15. kedd, 10h00 - 13h20 A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar, Budapest, Ménesi út 5. Magyary terem PROGRAM: 09:30 – 10:00 Regisztráció 10:00 - 10:15 Köszöntő Prof. Dr. Máthé Gábor...

Részletek

Átfogó közszolgálat-fejlesztés az NKE-n: indul a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 – „ A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés”

„Hivatalosan is elindult csütörtökön a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projektje. A Ludovika kápolnájában tartott nyitóeseményen Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora kifejtette, hogy a projekt legfőbb célja a közszolgálattal foglalkozó tudományos tevékenységek támogatása, és ezeken keresztül az, hogy járuljon hozzá a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez. Az ünnepélyes projektindító az NKE doktori iskoláinak tanévnyitó ünnepségével vette kezdetét. Ahogy Patyi András fogalmazott: a projekt nyitórendezvénye szorosan kapcsolódik a tanévnyitóhoz, hiszen A jó...

Részletek

Készül az idei Jó Állam Jelentés

„Készül a Jó Állam Jelentés, amely a tavalyi után már a második a sorban. A jó hazai és külföldi visszhangot kapott szakértői anyag idei változata két területen is tartalmaz újdonságot. Az NKE Államtudományi Intézet még tavaly készítette el az első Jó Állam Jelentését. A dokumentum a kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálta egy autonóm, tudományosan megalapozott mérési, értékelési módszertan és adatbázis segítségével. Az intézet alapítása óta kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kutatásai révén hozzájáruljon a modern állam és a hatékony nemzeti közigazgatás feltételrendszerének...

Részletek

A jó állam mérhetősége

„Ma már Európa egyre több országában végeznek a kutatók nemzeti szintű kormányzati teljesítményértékeléseket. Magyarországon tavaly jelent meg az első Jó Állam Jelentés, amely fontos szerepet tölthet be az aktív, cselekvőképes állam és kormányzati gyakorlat kialakításában- hangzott el a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mintegy két éve kezdődött el az a kutatási-elemzési munka, amelynek eredményeként tavaly megjelent a kormányzati teljesítményt hat hatásterületen vizsgáló tanulmány - mondta el előadásában Dr. Kaiser Tamás. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója szólt...

Részletek

A Jó Állam Kutatás Hatékony közigazgatás munkacsoportjának műhelybeszélgetése

„A műhelybeszélgetés célja, hogy a „Hatékony közigazgatás” hatásterület legújabb kutatási eredményeit szakmai vitára bocsássa. A kutatás a 2015. évben vizsgált indikátorok újabb értékeivel meghosszabbított idősorok elemzését, és azok nemzetközi összefüggéseit mutatja be. A műhelybeszélgetést vezeti: dr. Kádár Krisztián, a Jó Állam Kutatás Hatékony közigazgatás hatásterületének vezetője 2016. április 6. 10:00 – 11:30 Ludovika főépület, Hunyadi terem” Forrás: A Jó Állam Kutatás Hatékony közigazgatás munkacsoportjának műhelybeszélgetése; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. április 6.

Részletek

A „jó állam” empirikus, kvalitatív vizsgálata: bizalom, együttműködés, szakmaiság és vezetés a központi közigazgatásban

„E kvalitatív, empirikus kutatáson alapuló írás a Magyary Program által definiált „jó állam” koncepció fogalmának egyes elemein végighaladva bemutatja egy 2014-ben végzett mélyinterjú-sorozat eredményeit. Egyben pillanatfelvételt is kínál a magyar központi közigazgatásról két intenzív reformperiódus között. Az első reformperiódus a Magyary Program időszaka, melynek látványos beavatkozásai 2014 tavaszára nagyrészt véget értek, intézkedései pedig jórészt az „ÁROP” köré szerveződtek. A második periódus pedig a bürokráciacsökkentés és talán a professzionalizmus hívó szava köré szerveződő „KÖFOP” periódus lesz, amelynek részletei most vannak kialakulóban. A cikk...

Részletek

Centralizációs lépések – az erős állam eszméje

„Az elmúlt öt évben szemtanúi lehettünk az állam szerepéről és feladatáról szóló gondolkodás szignifikáns megváltozásának. Az elméleti diskurzus középpontjában a New Public Management (NPM) ideáljának, illetve az ennek időnként szinonimájaként használt „good governance” elméletnek az elvetése, és ezzel párhuzamosan a neoweberiánus állameszmény előtérbe kerülése, illetve a „good government” jelszava állt. Az új teoretikus megközelítéseket hamarosan tettek is követték, azaz megkezdődött a közigazgatás reformja, illetve a közszolgáltatások rendszerének átalakítása Az elképzeléseket a 2011 júniusában bemutatott Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program volt hivatott keretbe foglalni,...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3