Skip to main content

Találat: kiberdiplomácia

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 11.

A végtelen történet: végre megszületik az amerikai Külügy kiberdiplomácia szervezete. Talán A nemzetközi kapcsolatok napjainkra egyik legfontosabbá váló területe, a kibertér multilaterális szabályozása, a nemzeti kibertechnológiai érdekek képviselete, egyszóval, a kibertérre vonatkozó diplomácia (röviden: kiberdiplomácia) évek óta nem jelenik meg kellő körvonalakkal, és főleg kellő súllyal az Egyesült Államok külügyi apparátusában. Most végre, talán, elmozdul a holtpontról ez a két éve lebegő probléma, mivel az US Külügyminisztériuma a napokban hivatalosan is értesítette a Kongresszust arról a tervről, hogy a minisztérium szervezetén belül...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 3.

Kik azok a „kiber-diplomaták”? Válaszol a téma úttörője, az észt Tiirmaa-Klaar asszony Bár rendszeresen és módszeresen igyekszünk „rendet vágni” a technológiai kor diplomáciáját övező elnevezés-dzsungelben, messze még az idő, amikor már nem szükséges rövid kitérőt tenni a terminológiák magyarázatára. A napokban egy érdekes interjú látott napvilágot. A The Next Web szerkesztője ezúttal a nemzetközi kapcsolatok egy mindmáig meglehetősen speciális területét igyekezett körüljárni: a kiber-diplomáciát. Bevezető figyelmeztetésünk nem volt ok nélküli: a „kiber-diplomácia” kifejezésen mi – és szerencsére a most bemutatott cikk írója...

Részletek

A Tanács (EU) 2019/796 rendelete (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről

„...3. cikk Annak megállapításához, hogy egy kibertámadás az 1. cikk (1) bekezdésében említett jelentős hatással bír-e, bármelyik következő tényező figyelembe vehető: a) a – többek között a gazdasági és társadalmi tevékenységek, az alapvető szolgáltatások, a kritikus állami funkciók, a közrend és a közbiztonság tekintetében – előidézett zavar hatóköre, léptéke, hatása és súlyossága; b) az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek száma; c) az érintett tagállamok száma; d) a – például pénzeszközök, gazdasági erőforrások vagy szellemi tulajdon nagyszabású eltulajdonítása révén –...

Részletek

A Tanács (KKBP) 2019/797 határozata (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére, tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára, mivel: ...(4) A rossz szándékú kibertevékenységekről szóló, 2018. április 16-i tanácsi következtetésekben a Tanács határozottan elítélte az információs és kommunikációs technológia (a továbbiakban: az IKT) rossz szándékú felhasználását és hangsúlyozta, hogy az IKT-k rossz szándékú felhasználása elfogadhatatlan, mert veszélyezteti a stabilitást és a biztonságot, valamint annak következtében erodálódnak azok a kedvező hatások, amelyek az internetből és az IKT-k használatából...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. május 6.

Választások a világ legnépesebb demokráciájában: az álhírek Indiát sem kímélik India választ – folyamatosan. Számunkra Európában kicsit szokatlan, de az országgyűlési választások lebonyolítása a világ legnépesebb demokratikus társadalmában nem egy (esetleg, külföldön élő honfitársak voksainak begyűjtésével még további néhány) napos esemény, hanem egy több mint egy hónapra elhúzódó, és összesen 7 szakaszból felépülő hosszú és bonyolult procedúra. A szavazási április 11-én vette kezdetét, és e hónap 19-éig tart, ám folyamat végső lezárására még csaknem további egy hetet kell várni, a beérkezett szavazatok...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 4.

Az amerikai törvényhozás új jogi szabályozással készül életet lehelni az USA digitális kiberdiplomáciai erőfeszítéseibe Most csütörtökön új törvényjavaslatot terjesztett be az amerikai Képviselőház Külügyi Bizottságának két (republikánus, ill. demokrata) vezetője. A „2019. évi Kiberdiplomáciai Törvény” néven benyújtott jogszabály persze ismerős lehet Hírlevelünk olvasóinak. Az amerikai diplomácia – és tágabb értelemben az USA különféle kormányzati szervezeteinek – kibertérrel kapcsolatos álláspontját, politikáit körvonalazó, szabályozó és szervező törvényalkotás ugyanis hosszabb ideje már, hogy az USA jogalkotóinak napirendjén szerepel. Tavaly nyáron már kész, kiforrott törvényszöveggel rukkolt...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 29.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Helytelen volna „sharp power”-nek nevezni az oroszok és kínaiak felforgató tevékenységét. Néhány hete adtunk hírt a jelenkori diplomáciaelmélet egyik klasszikusa, Joseph Nye újsütetű fogalmáról. Nye úgy vélte: a közelmúlt fejleményei, a mind jobban megerősödő autoriter rezsimek gyakorlata indokolttá teszi, hogy a „soft power” kifejezés mellé bevezessük a „sharp power” terminust is. A különbségtétel lényege, hogy míg a „soft power” a kultúrára és az értékekre támaszkodva növeli egy ország erejét, addig a „sharp power” arra szolgál, hogy kordában tartsa...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 15.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Kiberdiplomácia, a digitális kor nemzetközi közösségének építőköve A szakzsargon kényes terület, és különösen így van ez a rohamléptekkel digitalizálódó nemzetközi kapcsolatokban. Láthattuk, hétről hétre, hogy a „digitális diplomácia”, vagy „e-diplomácia” különösen sűrűn használt fogalmán általában a külképviseleti munka és az informatikai forradalom eszköztárának (a Világhálónak, és főleg a közösségi médiumoknak) egyfajta találkozási pontját értik a tudósok és a gyakorlati szakemberek egyaránt. Most egy érdekes tanulmányt mutatunk be, amely egy rokonfogalmat jár körül: a kiberdiplomáciát. A terep itt is...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 24.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR A személyre szabott diplomácia A digitális diplomácia korai időszakában a külügyi szakemberek, gyakorló diplomaták egyszerű „lineáris kommunikációs” eszközként karolták fel a közösségi médiumokat: úgy vélték, általuk üzeneteket gyárthatnak és továbbíthatnak az online közönséghez éppen úgy, mint más, korábbi tájékoztatási csatornákon, a rádión vagy a televízión át. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi médiumok, egyetlen közeg („közvélemény”) helyett valójában zárt „visszhang kamrák” ezreit takarják. Ahhoz, hogy a diplomácia üzenetei eljussanak a felhasználókhoz, valahogyan át kell törni ezeknek a...

Részletek
Page 3 of 3 1 2 3