Skip to main content

Találat: kohéziós politika

Uniós kohéziós politika: Az európai strukturális és beruházási alapok támogatták a kkv-kat, milliók foglalkoztatását és a tiszta energiatermelést

„A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) összesen 731 milliárd EUR összegű beruházást szabadítottak fel, amelyből 535 milliárd EUR-t az EU finanszírozott, előmozdítva a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, a területi kohéziót, a szociális Európát és a zökkenőmentes zöld és digitális átállást. Ezt a Bizottság által elfogadott, az esb-alapok végrehajtásáról szóló 2022. évi összefoglaló jelentés fejti ki. A jelentés ismerteti az esb-alapok felhasználása tekintetében 2021 végéig elért eredményeket. Több mint 4 millió kis- és középvállalkozást (kkv) támogattak; 55,2 millió embert segítettek...

Read more

Az új európai Bauhaus a kohéziós politika keretében: 50 millió eurós pályázati felhívás innovatív városi projektek számára

„A mai napon jelenik meg az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (EUI) 50 millió eurós pályázati felhívása, amelynek célja a városi innovációnak és a városok fenntartható városfejlesztési képességeinek a támogatása. A felhívás tökéletesen ülteti át a gyakorlatba az új európai Bauhaus kezdeményezés fő értékeit: az esztétikumot, a fenntarthatóságot és a befogadást. A Horizont Európa keretprogram finanszírozta első hat projekt után megnyílik az út az új európai Bauhaus demonstrációs projektek második generációjának megvalósítása előtt. Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) részeként...

Read more

Kohézió Európában 2050-ig: az Európai Unió Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a Bizottságnak az európai kohéziós politikáról szóló 8. jelentéséről. A Tanács a következtetéseiben elismeri, hogy a jelentés olyan válságok (Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója) és hosszú távú kihívások (például az éghajlatváltozás és a demográfiai változások) összefüggésében készült, amelyek az uniós tagállamokra és régiókra aszimmetrikus hatást gyakorolnak. A Tanács hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának kellőképpen figyelembe kell vennie a területek szükségleteit és lehetőségeit, lehetővé téve számukra, hogy a legfontosabb beruházásokat célzottan a helyi...

Read more

Uniós kohézió: tíz sikeres év után problémás a folytatás a kelet-európai régiók számára

„ Az elmúlt tíz évben nagyságrendekkel nőtt a 2004-től csatlakozott kelet-európai régiók fejlettsége, de ezt alááshatja, hogy az új befektetéseknek eddig többnyire a szükségesnél kisebb hányada ment csak a jövőbeni fejlődést megalapozó kiadásokra – véli az Európai Bizottság kohéziós jelentése. Két év kihagyás után, ezúttal egy fél évtizedes időszakot lefedve tette közzé a héten a brüsszeli testület a szokásos, többéves (sorrendben nyolcadik) kohéziós jelentését. Az anyagból mindenekelőtt kitűnik, hogy az EU gazdasági növekedési átlagától elmaradó régiók – bizonyos szempontból akár egész tagállamok...

Read more

Az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentése szerint csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek

„A Bizottság által közzétett 8. kohéziós jelentés azt mutatja, hogy a kohéziós politikának köszönhetően csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek. A kohéziós finanszírozásnak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra várhatóan akár 5%-kal is nőhet. Ugyanezen beruházásoknak köszönhetően 3,5%-kal csökkent a régiók legfejlettebb 10%-a és a régiók legkevésbé fejlett 10%-a közötti különbség. A jelentésből az is kiderül, hogy a gazdasági lassulások és az utóbbi idők legsúlyosabb egészségügyi válsága közepette, rugalmasságának köszönhetően a kohéziós politika rendkívül szükséges...

Read more

Európai Bizottság – Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU Eszközről

„ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK Mi szerepel a Bizottság mai javaslatában? A Bizottság a mai napon egy erősebb uniós költségvetésre tett javaslatot a koronavírus-járvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelése, a fenntartható helyreállítás beindítása, valamint a munkahelyek védelme és létrehozása érdekében. A mai javaslatok a következőkön alapulnak: A 750 milliárd euró költségvetésű Next Generation EU szükséghelyzeti eszköz az uniós költségvetés pénzügyi erejének a pénzügyi piacokról származó új forrásokkal való átmeneti növelése érdekében. Az így mozgósított, uniós programokon keresztül folyósított források az emberek megélhetésének...

Read more

Nyílt adatok, nyílt tudomány és nyílt innováció az intelligens szakosodás nyomon követésére

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) leszakadó térségekkel foglalkozó projektje („Lagging Regions” project) a JRC oldalán közzétett kutatási jelentésében (Open Data, Open Science & Open Innovation for Smart Specialisation monitoring) azt mutatja be módszertanilag, hogy hogyan lehet a nyílt adatokat, a nyílt tudományokat és a nyílt innovációt (Open (Government) Data, Open Science and Open Innovation, ODSI) az intelligens szakosodási stratégiák (Smart Specialization Strategy, S3), illetve az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (regional Research and Innovation Strategy for Smart...

Read more

E-kohézió: támogatáskezelési portálok hatékonyságának vizsgálata érettségi modellel

„A kutatás célrendszerének és módszertanának vázolása előtt, a disszertáció első fejezete áttekinti annak releváns tudományos diskurzusait, különös tekintettel az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésének célrendszerére, az adminisztratív terhek csökkentésének elméleti alapjaira, valamint az Unió kohéziós politikájának működésére. Az e-kohézió keretét adó diskurzusok ismertetése után a disszertáció bemutatja annak kialakulását, koncepcionális komponenseit és megvalósításának Uniós, hazai szabályozási környezetét. A disszertáció 2.-3. fejezetei bemutatják az e-kohézió kutatási koncepcióját, a vizsgált problémák, a felállított hipotézisek és kutatási célok rendszerét és az elvégzett kutatások módszertani lépéseit. Tekintettel az e-kohézió...

Read more

1023/2019. (II. 11.) Korm. határozat a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó európai uniós kohéziós források versenyképességet növelő felhasználásának tervezéséről

„A Kormány 1. felhívja az érintett minisztereket, hogy a 2021–2027 közötti kohéziós célú fejlesztési források felhasználásának tervezése, majd végrehajtása során a következő alapelveket érvényesítsék: a) annak érdekében, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legsikeresebb országa közé kerüljön, a forrásfelhasználás elsődleges célkitűzése, hogy növekedjen Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége, b) a rövid távú nemzetgazdasági hatások elérése mellett fokozott jelentőséget kell, hogy kapjanak a hosszabb távú hatékonyságnövelési, üzleti környezet javítási, kapacitási és emberi életminőséget javító hatások, c) a megvalósítás során ugyanolyan fontos a fejlesztési programok...

Read more

Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője – Bevonás, együttműködés a gyakorlatban, URBACT városhálózati eredmények (konferencia, 2018. november 6.)

„A Miniszterelnökség, az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont rendezvényt szervez Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője - Bevonás, együttműködés a gyakorlatban, URBACT városhálózati eredmények címmel 2018. november 6-án. A rendezvény egyik célja a többszintű területi kormányzásban rejlő lehetőségek, az ehhez szükséges feltételek és működésmódok megismerése. Az URBACT program néhány projektjén keresztül bemutatjuk, hogy a többszintű együttműködések hogyan váltak a települések hasznára, hogyan sikerült részvételi módszertannal előrelépni egyes kihívások kezelésében. Végül, gondolatébresztőként, megvizsgáljuk, hogy az európai...

Read more
Page 3 of 5 1 2 3 4 5