Skip to main content

Találat: közgazdaság-tudomány

A közszféra innovációja döntő fontosságú a világszerte lelassult innováció felgyorsításához

„A közgazdasági kutatások eleddig nem elemezték a rendszeralkotó nagy hármas, azaz az állami szektor, a reálgazdaság és a pénzügyi szektor közti kölcsönhatásokat. Erre tesz most kísérletet egy hamarosan megjelenő könyv, amelynek szerzője e cikkben foglalja össze az új megközelítés lényegi elemeit. Már a 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válság is rádöbbentette a szakma képviselőit arra, hogy közel sem értjük annyira a világgazdaságban zajló eseményeket, mint ahogy azt korábban remélni mertük. A világgazdaság színpadán zajló történetek valahol olyanok, mint William Shakespeare Troilus és Cressidája,...

Részletek

A közjó érdekében alkalmazott közgazdaság kormányzása: a piaci kudarcok kijavításától a kollektív célok kialakításáig

„Korunk nagy kihívásainak csak úgy tud a közgazdaságtan megfelelni, ha megérti, hogy hogyan lehet közös célokat közösen kitűzni és teljesíteni. Amennyiben abban a keretben gondolkodunk, hogy az állam maximum a magángazdaság rossz működését tudja kijavítani (piaci kudarcok), és az állami cselekvés mindig azzal a veszéllyel jár, hogy magánérdekek kiszolgálójává válik, nos ebben gondolkodási keretben nincs megoldás az első mondatban felvetett problémára. Azért, hogy túl tudjunk lépni a korlátozó előfeltevéseken, a cikk a közjó megújított felfogását dolgozza ki. Ez meghaladja a közjavak és...

Részletek

Benczes István: Gazdasági növekedés és versenyképesség, intézményi perspektívában – A magyar eset (2008–2019)

„...A szakmai precizitást nem feláldozó, de az igényes, nem szakmabeli olvasók számára is világos elemzést kapunk. Ráadásul a mainstreammé váló új intézményi megközelítés és az intézmények, valamint a jó kormányzás gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásán is értő kézzel vezet bennünket végig a szerző, helyesen mutatva rá a versenyképességgel és a jó kormányzással kapcsolatos problémákra, bizonytalanságokra. ... Az „intézményi perspektíva” a szakmán kívülről jövők számára száraznak és ijesztőnek tűnhet, azonban kár lenne beleesni ebbe a csapdába. Míg a köznyelv az intézményeket elsősorban a szervezetekkel...

Részletek

Matolcsy György: adatreformra van szükség Magyarországon

„Könyvbemutatón ismertette az új közgazdaságra tett javaslatait a jegybank vezetése. Bemutatta új könyvét a Magyar Nemzeti Bank, amely a fenntarthatóságról szól. A köteten több mint 40 szerző dolgozott és angolul, illetve kínaiul is megjelenik. Mérföldkőnek tekintjük ezt a kötetet. Ebben folytatunk mindent, amit eddig elindítottunk és előrevetítünk egy sor következő fordulatot – mondta Matolcsy György, a jegybank elnöke az Új fenntartható közgazdaságtan - globális vitairat könyvbemutatóján, szombaton. A jegybank elnöke szerint a jelenlegi világban, például a klímaváltozás miatt fenntarthatósági fordulatra van szükség....

Részletek

Fejlődési csapdaveszély a pandémia után

„A jeles közgazdász professzor, Csath Magdolna újabb könyve a korábbi írásaihoz hasonlóan arra figyelmezteti a politikusokat és a szakembereket, hogy elmúltak azok az idők, amikor csupán a GDP alakulásával lehetett mérni egyes országok fejlődési szintjét, gazdasági növekedését. Ma már elkerülhetetlen, hogy szembesüljünk az ún. fejlesztési megközelítéssel, amelynek lényege, hogy a GDP mellett humán és társadalmi fejlettségi mutatókat is elemzünk annak megítéléséhez, hogy fenyeget-e fejlődési csapdahelyzet egy országot. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata azért különösen fontos, mert a pandémia után egyetlen gazdaság sem...

Részletek

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában - párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával - megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző...

Részletek

Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek...

Részletek

Gazellák az iparpolitika tükrében, I.

„Kétrészes tanulmányunk azt vizsgálja, hogy az ipar 4.0 és a digitális transzformáció korában közgazdasági szempontból indokolható-e a gyors növekedésű (gazella) vállalatokra kiemelten koncentráló szakpolitika, amely rajtuk keresztül kívánja visszafordítani a fejlett világ romló termelékenységi dinamikáját és gyenge növekedésének egyre inkább kirekesztő jellegét. Azaz arra keressük a választ, hogy van-e még közgazdaság-tudományi relevanciája annak a konvencionális megközelítésnek, hogy a szakpolitikának mindig és mindenkor a semlegesség elvét érdemes követnie. Az I. rész a gazellák elméleti és empirikus természetrajzát mutatja be: 1. mi tudható a...

Részletek

Az állam a kockázati tőkés szerepében

„A cikk a 2010 óta megvalósult, állami hátterű kockázatitőke-befektetéseket vizsgálja, különös figyelmet fordítva a hibrid (piaci és állami forrásokat ötvöző) és a tisztán állami hátterű befektetési alapok teljesítményének összehasonlítására. A tapasztalatok szerint a hibrid finanszírozású vállalkozások alacsonyabb növekedést és foglalkoztatást mutattak, mint a tisztán állami hátterű alap által finanszírozott vállalkozások. Az innovativitás terén mindkét befektetési konstrukcióban alacsony aktivitást mutattak a vállalatok. A cikk következtetései szerint a magánérdek megjelenése a hibrid konstrukcióban nem vezetett automatikusan hatékonyabb finanszírozási modellhez, sőt nagyobb erkölcsi kockázatokat rejt...

Részletek

Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása

„A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont jelen tanulmánykötet a "társadalmi jövőképesség" új fogalmát és tudományterületét mutatja be. Mint ilyennek, nem célja magáról a jövőről előre-tekintéseket, forgatókönyveket közölni. Sokkal inkább egy új perspektíva, megközelítés és koncepció megalapozása a küldetése, annak érdekében, hogy a társadalmi jövőképesség a nemzetközi és hazai tudományos diskurzusok és kutatások részévé váljon.” Forrás: Társadalmi jövőképesség - Egy új tudományterület bemutatkozása; Aczél Petra, Csák János, Szántó Zoltán Oszkár (szerkesztők; Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont; ISBN 978-963-503-722-3; 2019 (PDF)

Részletek
Page 1 of 2 1 2