Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek növekedése) jellemzik, amelyek innovatív megoldást követelnek. Az innováció tekintetében nem csak az a kérdés, hogy milyen arányban részesedik a forrásokból, hanem a kívánatos iránya is. De hogyan lehet meghatározni az irányokat? Az IIPP válasza és mércéje erre a közhasznúság – olyan közösen teremtett közcélú értékek, amelyek igénylik a polgárok részvételét a célmeghatározásban, valamint a képességek és kapacitások fejlesztését, az előállított érték mérhetőségét és az előállított társadalmi javak egyenlő elosztását.

Küldetéseket rendszerint olyan nagy léptékű, bonyolult és nehezen megoldható nagy kihívásokra fogalmaznak meg, mint az ENSZ 17 fenntarthatósági célja (Sustainable Development Goals) vagy a NASA Apolló-programja a 60-as években. A kihívások megválaszolására szükség van a feladat pragmatikus lépésekre bontására, konkrétan meghatározott és mérhető célokkal, amelyek keretet és ösztönzést adnak az innovációnak. A küldetésorientált innovációs és iparpolitikák nem szektorközpontúak, hanem a megoldandó problémákra fókuszálnak, sok szereplő együttműködésével. Míg a hatvanas években a küldetések inkább technológiai jellegűek voltak, ma a nagy társadalmi kérdések a meghatározók, amelyek ennélfogva összetettebbek is a technológiai innovációnál. A küldetéseknél fontos az iránykijelölés, az eredmény elérésének módját azonban nem szerencsés előre kijelölni, mivel a jó válaszokat nem tudhatjuk előre. Sőt, kifejezetten cél a többféle megoldás kifejlesztésének ösztönzése, amelynek során jutalmazni kell a kockázatot és kísérletezést vállaló szereplőket. A régi típusú, technológiai küldetésekkel szemben, amelyeket fentről meghatározott célok vezettek, a társadalmi célú küldetéseknél szereplők széles körének bevonására van szükség a célkijelölésnél, már csak azért is, mert a megoldásnak része az emberek viselkedésének változása is, amihez széleskörű társadalmi elfogadottság kell.

A küldetéseket tehát a nagy kihívások inspirálják, de azok átfogó jellegéhez képest specifikusabbak és körülhatárolhatóbbak. A végén pedig egyértelmű válasz kell adnunk rá, hogy teljesült-e, vagy sem. A küldetés világosan kijelölt céljait projektek egész sorával és támogató szakpolitikai beavatkozásokkal lehet elérni. A küldetések megfogalmazásakor a szerzők öt fő szempontot javasolnak figyelembe venni:

  • Legyen bátor és inspiráló, széleskörű társadalmi jelentőséggel, ami biztosíthatja a közösség részvételét. Ehhez világossá kell tenni, hogy a várt eredmény hatással lesz az emberek mindennapi életére.
  • Legyen világos az irány – jól célzott, mérhető és határidőhöz kötött legyen, világos keretekkel. A cél specifikációja történhet igen vagy nem alapú teljesíthetőséggel (pl. sikerült-e embert eljuttatni a Holdra, és biztonságban visszahozni onnan?) vagy előre meghatározott célszámokkal.
  • Legyen ambiciózus, de realista. Ebben a kockázatvállalásnak és a visszajelzéseknek egyaránt kulcsszerepe van.
  • Bátorítsa az interdiszciplináris, szektorközi és többszereplős innovációt. A küldetésnek több tudományágat is fel kell ölelnie, szüksége van az iparágak együttműködésére, valamint az állami és magánszereplők közös részvételére.
  • Fogadjon be többféle, lentről kezdeményezett megoldást. A küldetés teljesíthetősége nem függhet egyetlen kijelölt fejlesztési iránytól vagy technológiától, ezért nyitottnak kell maradnia különböző típusú megoldásokra.

A szemlélet sikeréhez elengedhetetlen, hogy az állam saját szerepvállalásáról vallott felfogása is változzon. Ne csak akkor érezze szükségét a beavatkozásnak, a neoklasszikus felfogás jegyében, ha valami piaci hibát kell orvosolnia, hanem maga is vegyen részt az értékteremtésben és a piacok formálásában. Ez a megközelítés szembe megy a ma uralkodó közgazdasági felfogással, a közhasznúság által vezérelve, ami nem is fér bele a szűken értelmezett közgazdasági keretekbe. A küldetés-orientált szakpolitikák feltétele, hogy a közszolgálatban dolgozók újra megkapják a szükséges bizalmat, a közigazgatást pedig át kell formálni szerkezetileg és állományában is, kreatívvá téve a hivatali rendszert és bevonzva a kiemelkedő szakértőket az apparátusba.

A küldetésorientált innovációs politikák kidolgozásánál fontos megragadni a tovagyűrűző hatásokat, mint ami az innováció egyik legfontosabb hozadéka (ld. az Internetet kifejlesztő ARPA vagy a NASA tevékenységét). Az innovációs rendszerek összetettek. Az innovációs lánc sokféle szereplője hálózatot alkot, amelyben megvan a szerepe az alapkutatásoknak, alkalmazott kutatásoknak és az innovatív cégeknek egyaránt. Utóbbiaknál türelmes finanszírozásra van szükség, ami lehetővé teszi növekedésüket.

A küldetésorientált innovációs és piacformáló politikák kapcsán a szerzők több olyan esetet mutatnak be, amikor az IIPP koncepciói épültek be kormányok vagy nemzetközi szervezetek programjába. Így a vállalkozó állam jegyében íródott „Küldetésorientált innovációs politika: kihívások és lehetőségek” nagy hatással volt az EU innovációs és kutatási fejlesztéseit meghatározó Horizont programra, a 2018-as „Küldetésorientált iparpolitika” pedig a brit kormány 2019-es iparstratégiáját alapozta meg.

A küldetésorientált szakpolitikák sikeréhez küldetésorientált intézményekre is szükség van, a finanszírozást is beleértve. Mivel az innováció sok bizonytalanságot hordoz magában, hosszú az átfutási ideje, kollektív és kumulatív jellegű, mindezek miatt türelmes és stratégiailag elkötelezett finanszírozásra van szükség, amire az állami fejlesztési bankok a legalkalmasabb szereplők.

A küldetésorientált megközelítés korántsem része a mindennapi gyakorlatnak. Ahhoz, hogy az állam e téren átértékelje szerepét, és a piaci kudarcokat orvosló szerepén túlmenően piacformáló és piaci társ-értékteremtő szerepet is betöltsön, illetve hogy ennek megteremtse az elfogadottságát, alapvető fontosságú a megfelelő értékelési módszertan. A hagyományos költség-haszon elemzések itt nem segítenek, sőt, kifejezetten ellene lehetnek az innovatív fejlesztéseknek. Szükséges meghaladni a hivatali rendszer azon öröklött korlátait is, amelyek bonyolult szervezeti formákkal korlátot szabnak az információáramlásnak és a nyitottságnak, vagy merev hivatalos folyamatokkal korlátozzák a kreativitást. A küldetések sikeréhez szükséges a közhivatalok képesség-fejlesztése és rugalmasabbá tétele is. Az alulról induló, kísérletezés-alapú innovációhoz szükség lehet újszerű finanszírozási eszközök egész sorára is, rugalmasan alkalmazkodva az adott innovációs fázis sajátosságaihoz. A küldetések lehetőséget adnak az állampolgári részvételre is, sőt, középpontba állítják azt, mintegy összekötve a kutatás-fejlesztési pénzek elköltését azokkal az ügyekkel, amelyek az embereket foglalkoztatják, keretet adva az együttműködéshez. A közös célok koalíciókat hozhatnak létre, amelyek az átalakítási folyamatban a küldetésorientált innováció megvalósítói lehetnek.

Az IIPP a gyakorlatias elméletalkotás elkötelezettjeként létrehozta a Küldetésorientált Innovációs Hálózatot (Mission-Oriented Innovation Network, MOIN) annak érdekében, hogy összehozza a vezető szakpolitika-formáló intézményeket (mint az állami fejlesztési bankok, innovációs ügynökségek vagy a minisztériumok és állami szervezetek stratégiai egységei) a közhasznú célok megvalósításában érdekelt vállalkozásokkal. A hálózat egyben egy új szakpolitika-formálási keretrendszer megteremtését és tesztelését is jelenti.”

Forrás:
Missions: A beginner’s guide; Mariana Mazzucato, George Dibb; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; (IIPP) Policy Brief Series: IIPP PB 09; 2019. december 19.
About MOIN. Learn more about the Mission-Oriented Innovation Network (MOIN); UCL Institute for Innovation and Public Purpose
Lásd még:
Mariana Mazzucato; eGov Hírlevél (korábbi cikkeink)

A bejegyzés kategóriája: Európai Unió, fenntartható fejlődés, gazdaság, közigazgatás:külföldön, politika, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.