Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudomány

Új szakpolitikai eszközök (Policy 2.0) – mi működött a járványkezelésben, és mi nem?

„David Osimo, a Lisbon Council kutatási igazgatója a brüsszeli központú nemzetközi nonprofit agytröszt honlapján tette közzé rövid értékelését arról, hogy a „Policy 2.0”-nak is nevezett újszerű szakpolitikai módszerek – amelyek széleskörű terjedését a Lisbon Council is gyakran szorgalmazta – mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött várakozásokat a COVID-19 világjárvány kezelésében. (Policy 2.0 in the Pandemic World: What Worked, What Didn’t and Why). A szerző, David Osimo az értékelés tárgyát képező új szakpolitikai eszközök kifejlesztésében az Európai Bizottság kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogramja...

Read more

Interjú az Európai körkép című hiánypótló kézikönyv szerkesztőjével

„...Kilenc évet töltöttem az Európai Parlamentben, és ott személyesen tapasztaltam, például az un. trilógusokon (ahol az EP, az Európai Bizottság és a soros elnökséget adó tagállam képviselői között zajlanak egyeztetések), hogy azok az emberek, akik az uniós intézményekben ilyen típusú elemzéseket készítik, sokszor nem évek, hanem évtizedek óta foglalkoznak ilyen feladatokkal, és óriási rutinnal rendelkeznek. Ráadásul – például az Európai Bizottságnál – külön osztályok és igazgatóságok foglalkoznak egy-egy tagállammal, nem beszélve a több tucat EU ügynökségről, miközben a tagállamok nem látnak rá...

Read more

Európai körkép

„A kötet szerzői hiánypótló munka megalkotására vállalkoztak, amelynek célja annak bemutatása, hogy az Európai Unió tagállamai a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. Az alapötlettől kezdve, a módszertan kidolgozásán át a megvalósításig a szerzői semlegesség vezette a munkát, amelynek során több mint 1800 oldalnyi EU-s és ENSZ-dokumentumot, illetve 4000-nél is több egyéb forrást használtak fel a szerzők. A kézikönyv...

Read more

Dinamikus képességek a közszférában – esettanulmány a brit Government Digital Service-ről (GDS)

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) idei első kiadványában (Working Paper Series: IIPP WP 2021/01) az IIPP kutatói tanulmányt jelentettek meg az Egyesült Királyság kormányzati digitális szolgálata (Government Digital Service, GDS) gyakorlatának elemzése kapcsán a közszféra dinamikus képességeiről, bemutatva ezen keresztül koncepciójukat a közszféra dinamikus képességeiről (Dynamic capabilities in the public sector: The case of the UK’s Government Digital Service). 2011-es megalakítása óta a GDS a digitális ügynökségek mintapéldánya lett, zsinórmértékül szolgálva...

Read more

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában - párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával - megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző...

Read more

Kanadai tapasztalatok a szakpolitikai laboratóriumokról – lehetőségek és kockázatok

„A Policy Design and Practice szaklap 2020. évi negyedik számában „Policy labs, partners and policy effectiveness in Canada” címmel megjelent elemzés (online hozzáférhető 2021. február 2-től) a közigazgatás megújítását szolgáló szakpolitikai és innovációs laboratóriumok kanadai tapasztalatait veszi górcső alá a szakirodalmi publikációk alapján. 2015-ben, amikor Justin Trudeau a Liberális Párt élén kormányt alakított Kanadában, első bejelentései között fejezte ki azon szándékát, hogy a Michael Barber által kidolgozott „deliverológia” működési elméletét fogja érvényesíteni a kormányzásban annak érdekében, hogy a közigazgatás a kormányzat által...

Read more

Válság és együttműködés : a koronavírus-járvány okozta lehetséges intézményi változások és a kooperatív közszolgáltatások

„A napjaink egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívását jelentő koronavírus-járvány az intézményi közgazdaságtan számára is releváns kérdéseket vet fel. Tanulmányunkban a kialakult válsághelyzet komisz problémaként való értelmezéséből kiindulva bemutatjuk a kormányzati intézkedések jellemzőit, illetve a külső keresleti és kínálati sokk közszolgáltatásokra gyakorolt hatását. Elemzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy ezek a sokkok milyen intézményi változásokat jelentettek a humán közszolgáltatások esetében. Érvelésünk szerint a válsághelyzet következtében egyfajta – sodródásként jellemezhető – változás indulhat el a kooperatív közszolgáltatások irányába. Végül felvetjük a...

Read more

Útmutató az amerikai szövetségi kormányzat agilis működéséhez

„Az amerikai Nemzeti Közigazgatási Akadémia (National Academy of Public Administration, NAPA) és Project Management Institute (PMI) kutatócsapata új jelentést tett közzé “Building an Agile Federal Government: A Call to Action” címmel, amely korábbi kutatásaikra alapozva öt ajánlást fogalmaz meg a vezetők részére annak érdekében, hogy a szövetségi kormányzati közigazgatás agilis módon működjön, gyakorlati lépéseket is megfogalmazva az ajánlások mellé. Az előzményekre visszatekintve idézik Steve Denning, a 2018-ban megjelent könyvének („The Age of Agile: How Smart Companies Are Transforming the Way Work Gets...

Read more

Jövőformálás előrelátó innovációs kormányzással

„Az elmúlt év november 16-án megjelent hírlevelünkben bemutattuk az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) tanulmányát az előrelátó innovációs kormányzásról (Anticipatory Innovation Governance). Az OPSI értelmezése szerint az előrelátás olyan, a jövőre irányuló tudást jelent, amely segíti a kedvező jövőkép megvalósulása érdekében történő cselekvést. Az előrelátó innováció az ezen a tudáson alapuló olyan cselekvés, amelynek célja napjaink összetett, nagy kérdéseinek, valamint a jövő forgatókönyveinek feltárása, a velük való kísérletezés. Az előrelátó innovációs kormányzás pedig olyan széleskörű cselekvőképességet...

Read more

Az agilis kormányzás lehetőségei, kihívásai és új feladatai

A Tallini Műszaki Egyetem innovációs és kormányzati tanszékének interdiszciplináris közigazgatási szak-periodikája, a Halduskultuur 2020. decemberében megjelent száma két dél-koreai professzor, Kil Pyo Hong és Pan Suk Kim tanulmányát közli, amelyben a szerzők mérleget vonnak az agilis kormányzás eddigi tapasztalatairól és ajánlásokat fogalmaznak meg a jövőre nézve (Building an Agile Government: Its Possibilities, Challenges, and New Tasks). Kiindulópontjuk az, hogy bár az agilis kormányzás népszerű kifejezés és kutatási téma, alapvető jellemzői nem pontosan tisztázottak. Az agilis kormányzást a versenyszférában elterjedt agilis menedzsment ihlette,...

Read more
Page 7 of 31 1 6 7 8 31