Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudomány

Dinamikus képességek a közszférában – esettanulmány a brit Government Digital Service-ről (GDS)

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) idei első kiadványában (Working Paper Series: IIPP WP 2021/01) az IIPP kutatói tanulmányt jelentettek meg az Egyesült Királyság kormányzati digitális szolgálata (Government Digital Service, GDS) gyakorlatának elemzése kapcsán a közszféra dinamikus képességeiről, bemutatva ezen keresztül koncepciójukat a közszféra dinamikus képességeiről (Dynamic capabilities in the public sector: The case of the UK’s Government Digital Service). 2011-es megalakítása óta a GDS a digitális ügynökségek mintapéldánya lett, zsinórmértékül szolgálva...

Részletek

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában - párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával - megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző...

Részletek

Kanadai tapasztalatok a szakpolitikai laboratóriumokról – lehetőségek és kockázatok

„A Policy Design and Practice szaklap 2020. évi negyedik számában „Policy labs, partners and policy effectiveness in Canada” címmel megjelent elemzés (online hozzáférhető 2021. február 2-től) a közigazgatás megújítását szolgáló szakpolitikai és innovációs laboratóriumok kanadai tapasztalatait veszi górcső alá a szakirodalmi publikációk alapján. 2015-ben, amikor Justin Trudeau a Liberális Párt élén kormányt alakított Kanadában, első bejelentései között fejezte ki azon szándékát, hogy a Michael Barber által kidolgozott „deliverológia” működési elméletét fogja érvényesíteni a kormányzásban annak érdekében, hogy a közigazgatás a kormányzat által...

Részletek

Válság és együttműködés : a koronavírus-járvány okozta lehetséges intézményi változások és a kooperatív közszolgáltatások

„A napjaink egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívását jelentő koronavírus-járvány az intézményi közgazdaságtan számára is releváns kérdéseket vet fel. Tanulmányunkban a kialakult válsághelyzet komisz problémaként való értelmezéséből kiindulva bemutatjuk a kormányzati intézkedések jellemzőit, illetve a külső keresleti és kínálati sokk közszolgáltatásokra gyakorolt hatását. Elemzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy ezek a sokkok milyen intézményi változásokat jelentettek a humán közszolgáltatások esetében. Érvelésünk szerint a válsághelyzet következtében egyfajta – sodródásként jellemezhető – változás indulhat el a kooperatív közszolgáltatások irányába. Végül felvetjük a...

Részletek

Útmutató az amerikai szövetségi kormányzat agilis működéséhez

„Az amerikai Nemzeti Közigazgatási Akadémia (National Academy of Public Administration, NAPA) és Project Management Institute (PMI) kutatócsapata új jelentést tett közzé “Building an Agile Federal Government: A Call to Action” címmel, amely korábbi kutatásaikra alapozva öt ajánlást fogalmaz meg a vezetők részére annak érdekében, hogy a szövetségi kormányzati közigazgatás agilis módon működjön, gyakorlati lépéseket is megfogalmazva az ajánlások mellé. Az előzményekre visszatekintve idézik Steve Denning, a 2018-ban megjelent könyvének („The Age of Agile: How Smart Companies Are Transforming the Way Work Gets...

Részletek

Jövőformálás előrelátó innovációs kormányzással

„Az elmúlt év november 16-án megjelent hírlevelünkben bemutattuk az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) tanulmányát az előrelátó innovációs kormányzásról (Anticipatory Innovation Governance). Az OPSI értelmezése szerint az előrelátás olyan, a jövőre irányuló tudást jelent, amely segíti a kedvező jövőkép megvalósulása érdekében történő cselekvést. Az előrelátó innováció az ezen a tudáson alapuló olyan cselekvés, amelynek célja napjaink összetett, nagy kérdéseinek, valamint a jövő forgatókönyveinek feltárása, a velük való kísérletezés. Az előrelátó innovációs kormányzás pedig olyan széleskörű cselekvőképességet...

Részletek

Az agilis kormányzás lehetőségei, kihívásai és új feladatai

A Tallini Műszaki Egyetem innovációs és kormányzati tanszékének interdiszciplináris közigazgatási szak-periodikája, a Halduskultuur 2020. decemberében megjelent száma két dél-koreai professzor, Kil Pyo Hong és Pan Suk Kim tanulmányát közli, amelyben a szerzők mérleget vonnak az agilis kormányzás eddigi tapasztalatairól és ajánlásokat fogalmaznak meg a jövőre nézve (Building an Agile Government: Its Possibilities, Challenges, and New Tasks). Kiindulópontjuk az, hogy bár az agilis kormányzás népszerű kifejezés és kutatási téma, alapvető jellemzői nem pontosan tisztázottak. Az agilis kormányzást a versenyszférában elterjedt agilis menedzsment ihlette,...

Részletek

A szakpolitikai laboratóriumok lehetőségei és korlátai

„A Policy Design and Practice hasábjain megjelent elemzés (online publikálva: 2020. december 22.) a szakpolitikai laboratóriumok (policy labs) alapvető jellemzőit írja le, majd értékeli a bennük rejlő lehetőségeket és használhatóságuk lehetséges korlátait is (The limits of policy labs: characteristics, opportunities and constraints). A szerző három korábbi kutatási jelentés eredményeit dolgozza fel, amelyek közül egy a világ 20 jól ismert laboratóriumját mutatja be, egy másik 52 laboratóriumot Ausztráliából és Új-Zélandból, a harmadik pedig szintén ebből a két országból mutat be mélységi esettanulmányban öt...

Részletek

Két fontos kiadvány az önkormányzati rendeletalkotásról

„A KÖFOP-2 1.2 - VEKOP – 15. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat – fejlesztés.” Kutatási Program keretében 2018-ban elkészült az „ÖNKORMÁNYZATI JOGALKOTÁS, SZABÁLYOZÁS ÉS DEREGULÁCIÓ (Empirikus kutatások eredményeinek hasznosítása) című összeállítás, amely mintegy tíz szerzői ív terjedelemben kísérletet tett arra, hogy bemutassa a helyi önkormányzati rendeletalkotás környezetét, jogi hátterét, a helyi jogalkotásra vonatkozó felhatalmazások típusait, a rendeletalkotási eljárási rendjét, valamint (de lege ferenda igénnyel) a dereguláció lehetséges útjait, módozatait. A jogi háttér felrajzolása az Alaptörvény tárgyat érintő rendelkezéseinek értékelésével kezdődött, folytatódott a...

Részletek

A helyi önkormányzás válogatott bibliográfiája (2018-2020)

„Ez a munka az elmúlt tíz esztendőben megjelent szakirodalmak bibliográfiai adatainak közzétételével (lehetőség szerint annotáltva), valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája előtt és bevezetése után született döntések (határozatok és vélemények) jegyzékének közzétételével indult meg. A bibliográfia a helyi önkormányzatiság jelentősebb válogatott hazai szakirodalmát tartalmazza annotált módon a 2018-2020. év vonatkozásában. Megtudhatjuk, hogy az adott témáról többek között milyen könyvek, cikkek, tanulmányok jelentek meg. A bibliográfiát összeállította és annotálta: Dr. Koi Gyula PhD. tudományos munkatárs (ELKH TK Jogtudományi Intézet).” Forrás: A helyi önkormányzás...

Részletek
Page 7 of 31 1 6 7 8 31