Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudományi kutatás

Megvalósult és elmaradt szinergiák a fejlesztéspolitikában – Uniós és hazai támogatások kölcsönhatásai földrajzi keretben (Szinergiák)

„A „Szinergiák” Program 2012–2016 között valósult meg OTKA támogatással, a Budapest Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének gondozásában, az egyetem öt oktatójának és számos diákjának részvételével. Az alábbi rövid összefoglaló a kutatás fő kimeneteit, közvetlen és közvetett eredményeit mutatja be. A kimenetek, témák, esettanulmányok egy része már publikálásra került a kutatás ideje alatt különféle folyóiratokban, konferencia-kiadványokban, ezeket a témákat itt csak vázlatosan mutatjuk be. Jelen beszámolóban elsősorban az eddig még nem publikált eredményekre koncentrálunk. Ezek elsősorban a történeti, területi meghatározottság, útfüggőség fejlesztéspolitikai...

Részletek

Közigazgatás: reform után, átalakítás közben. A 2010–2014-es időszak közigazgatási reformja az érintettek véleménye alapján

„E könyv írásakor az vezetett, hogy minél több elsődleges empirikus adatot bocsássak a tudományos közvélemény rendelkezésére arról az izgalmas periódusról, amikor a Magyary Program, illetőleg a Jó Állam Koncepció hívószavakkal azonosított, de azoknál tágabb közigazgatási reformfolyamat már lezajlott, a továbbfejlesztési vagy korrekciós reformidőszak pedig még nem indult el. E pillanatnyi nyugalmi helyzet 2014 tavaszán, a választások előtti időszakra tehető, amikor a könyvet megalapozó kutatás adatgyűjtési lépései megvalósultak. A kutatás alkalmas arra, hogy segítsen összegezni a központi közigazgatás személyi állományára jellemző vélekedéseket, meggyőződéseket...

Részletek

A piaci orientáció összefüggései az önkormányzatok által nyújtott lakossági közüzemi szolgáltatások piaci környezetére nézve

„A közjogi rendszer megújításának célja hazánkban az önkormányzati működés hatékonyságának és eredményességének a fokozása egy új, költségtakarékos, feladatorientált rendszer kereteinek a kialakításán keresztül. Az erőforrások feletti jobb gazdálkodást, a teljesítmény alapú működés meghonosítását minden települési önkormányzatnak meg kell valósítania a közszolgáltatási feladatok újraszervezésén keresztül. A PhD kutatás során a helyi közüzemi szolgáltatások vonatkozásában azt vizsgáltam, hogy az önkormányzati szférában melyek azok a belső szervezeti adottságok és külső környezeti tényezők, amelyek összefüggésbe hozhatóak az átfogó szervezeti teljesítménnyel, illetve, hogy ezek mennyiben feleltethetőek meg...

Részletek

A jó állam mérhetősége II: a demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései

„A tanulmány a megfogalmazott tulajdonságok és elvárások mérésére tesz javaslatot olyan indikátorrendszeren keresztül, amely lefedi a demokráciához, illetve a demokratikus jogállamisághoz kapcsolódó egyes területeket. Természetéből adódóan a hatásterületi vizsgálat – az előzetes elvárásoknak is megfelelve – alapjaiban támaszkodik a 2015. évi Jó Állam Jelentésre, hiszen azzal egyfajta kontinuitást fenntartva igyekszik megfogalmazni a megjelenést követően felmerült újdonságokat. A hatásterületi vizsgálat egyaránt alkalmaz objektív, de kis érvényességű, valamint szubjektív, de széles érvényességű indikátorokat.” Forrás: A demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései; Farkas György Tamás, Rimaszécsi...

Részletek

A jó állam mérhetősége II: Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai

„A tanulmány négy fő részre tagolódik. Az elméleti keretek kialakítása után a kormányzás államközpontú megközelítését, valamint a hozzá kapcsolódó legfontosabb irányzatokat (összkormányzati kormányzat, metakormányzás) kerül bemutatásra. Ezt követi az állami kapacitás fogalmi kereteinek, a mérhetőséget alátámasztó megközelítések irányzatainak ismertetése, továbbá az országspecifikus teljesítményértékelések és nemzeti indikátorok áttekintése. Végül néhány következtetést kerül megfogalmazásra a kormányzás államközpontú megközelítése, valamint a kormányzati kapacitásokat és képességeket középpontba állító nemzeti teljesítménymérések kapcsolódási pontjairól és perspektíváiról.” Forrás: Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai; Kaiser Tamás, Bozsó...

Részletek

A jó állam mérhetősége II: Hatékony közigazgatás

„...Jelen tanulmánykötettel egy időben jelenik meg a JÁJ 2016. évi kiadása, gyakorlatilag azonos formában, képviselve azt a– külföldön is közkedvelt–közpolitikai- szakmai műfajt, amely bizonyos tudományos-kutatási eredmények némileg egyszerűsített, a tudományos közlésre vonatkozó szabályoktól mentes, közérthető disszeminációját célozza.5 Hasonlóan jelen kötet többi fejezetéhez, ehelyütt – egyfajta háttértanulmányként – a Hatékony közigazgatás hatásterületre vonatkozó mérési adatok éseredmények tudományos igényű narratívájával szeretnénk szolgálni. A tanulmány célja tehát, hogy megossza azokat a kutatási kérdéseket, ésazezekre adott válaszokat (téziskezdeményeket), amelyek akutatás során megfogalmazódtak, teret adjanak a módszertani...

Részletek

Speciális jelentés az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségeiről

„...arra érdemes összpontosítani, hogy mivel hazánkban nincs – az egy főre jutó jó minőségű termőföldön kívül más – jelentős természeti erőforrás, ezért versenyképességünket azokra a képességekre kell építenünk, amelyekkel rendelkezünk. Ezek pedig a humán vagyon képességei, így a szakembergárda tudása, elkötelezettsége, továbbá a vállalkozókészség és-kedv, valamint az innovativitás. Ezen előnyeink lehető leghatékonyabb hasznosításával tudunk jelentősen javítani versenyképességünkön. Ennek alapján esetünkben az állam versenyképességet befolyásoló szerepét a következőképpen határozhatjuk meg: olyan állami magatartás, amely olyan környezetet képes teremteni, amelyben a nemzet képességei jól...

Részletek

Jelentés a Jó Állam Véleményfelmérésről 2016

„A Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó Jó Állam Véleményfelmérés (JÁV) elődleges célja, hogy átfogó, nagy mintás, reprezentatív felvétel során, kérdőív segítségével felmérje a kormányzati képességek lakossági percepcióját. ... A lakosság véleményének feltárása, elsősorban a közigazgatási területi munkacsoport által már korábban megfogalmazott elégedettségméréseknek és lakossági véleményeknek a Jó Állam tematikájába történő beemelése kapcsán volt kiemelten fontos. A Jó Állam Jelentés 2015 kötetében már a hatékony közigazgatás hatásterület esetében megjelentek igények olyan elégedettségi mutatókra, amelyek egyaránt fontosak lettek volna a közigazgatás minőségének és működésének megismerése,...

Részletek

Jó Állam Jelentés 2016

„A Bevezetés szerzője és a kiadvány szerkesztője: Dr. Kaiser Tamás A Jó Állam Jelentés 2016 hatásterületei és a munkacsoportok vezetői: Biztonság és bizalom a kormányzatban: Dr. Kis Norbert Közösségi jóllét: Prof. Dr. Báger Gusztáv Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség: Prof. Dr. Csath Magdolna Fenntarthatóság: Besenyei Mónika Demokrácia: Dr. Cservák Csaba Hatékony közigazgatás: dr. Kádár Krisztián ... A kiadvány összeállításában közreműködtek a Központi Statisztikai Hivatal szakértői, valamint az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetében működő Mérési és Módszertani Labor szakértői és munkatársai. Kiadó: Nordex...

Részletek

Szakmai műhelymunka a Jó Állam mutatókról

„A Jó Állam mutatók választásával és mérésével kapcsolatban tartott alprojekt indító konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program, azaz a KÖFOP, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében megvalósult esemény a projektben résztvevő munkatársak és szakmai megvalósítók számára nyújtott lehetőséget a Jó Állam-kutatásokkal és mérésekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések megvitatására. Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora köszöntötte a konferencián résztvevőket és a projekt során az egyetemmel együttműködő szervezetek szakmai képviselőit. A rektor kifejtette, hogy tisztelettel...

Részletek
Page 2 of 4 1 2 3 4