Skip to main content

Találat: Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás

Digitális világ: mindenki életére hatással lesz az Európai Unió új szabályozási csomagja

„Az már senki számára sem lehet újdonság, hogy az Európai Unió a 2010-es évek közepe óta zászlóshajó szerepet tölt be az új technológiák szabályozása terén. A GDPR-ral elindult folyamat az utóbbi időben felpörgött a digitális piacokat és platformokat, köztük a közösségi médiát szabályozó rendeletekkel, és a folyamatnak koránt sincs vége, hiszen küszöbön áll a mesterséges intelligencia alkalmazását átfogóan szabályozó MI-rendelet elfogadása is. Míg korábban az alkotmányjog és benne az alapjogok kizárólag a közhatalom, az állam hatalmának korlátozására és vele szemben a polgári...

Read more

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is bekapcsolódott az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály megalkotásába

„Uniós rendelet készül a mesterséges intelligencia alkalmazásának szabályairól, amiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is jelentős szerepet vállal – tájékoztatta a hatóság szerdán az MTI-t. A mesterséges intelligencia ma már a mindennapjaink része, a jövőben ez csak fokozódni fog, ez pedig felveti a kérdést: hol húzódnak az öntanuló rendszerek hasznosításának határai, és mi az, amiben megkönnyíthetik a dolgunkat? Már készül ennek szabályozására egy uniós rendelet, amelyben az NMHH is komoly szerepet vállal majd – áll a közleményben. Néhány éve a...

Read more

Az amerikai kormányzat közzétette MI-biztonsági és átláthatósági szabályait

„Mivel irányelvekről van szó, sokak szerint csak a kormányzati alkalmazásokra lehet bármilyen hatásuk, de a big tech vállalatok vastag bőrén nem hatolhatnak át. A Fehér Ház tegnap délelőtt tette közzé azokat a biztonsági, átláthatósági és adatvédelmi elveket, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazási módjaira és korlátozásaira vonatkoznak. Az AI Bill of Rights öt pontját nyilvános konzultáció, az érintett piaci cégekkel (Microsoft, Palantir stb.) való egyeztetés, illetve emberi jogi és MI-etikai csoportok visszajelzései alapján alakították ki, a benne lefektetett szabályok pedig a kormányzat szándékai...

Read more

Az önvezető autók problémái, különösen az elszabadult villamos dilemmája, és a magyar büntetőjog

„Az önvezető autó emberi befolyás nélkül, csak digitális technológiára támaszkodva közlekedik az utakon. Felismeri a környezetét, önmagát navigálja, elkerüli a közlekedési dugókat és csökkenti a balesetek valószínűségét, és habár elterjedésük országunkban még valószínűleg a távoli jövő zenéje, önműködő voltuk számtalan megválaszolatlan kérdést hagy maga után. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy kinek a cselekménye alapján állapítható meg büntetőjogi felelősség, illetve milyen információt kellene betáplálni a járműbe, ha többféle úton lehet elhárítani egy balesetet, és szinte biztos, hogy valakinek meg...

Read more

Mire jó ma egy önvezető autó? Az önvezető autók jelenlegi szabályozásának kérdései és kritikái

„Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Mesterséges Intelligenciát felhasználó önvezető autók szabályozása során felvetődő jogi kérdéseket abban a hipotetikus esetben, ha a technológia készen állna teljes mértékben a széles körű felhasználásra. Ez még ugyan nem következett be, ám rendkívül közeli a jelenség, így hamar aktuálissá válik a szabályozás adaptációja. A dolgozat egy interdiszciplináris áttekintés arról, hogy a jelenlegi szabályozási környezetbe miként illeszthető be az új technológiai jelenség és milyen anomáliákhoz vezetne a szabályok alkalmazása. Alkotmányjogi szempontból az MI potenciális jogalanyisága merült fel...

Read more

A cseh uniós elnökség egyik prioritása az MI fogalmának pontosítása és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act, AIA) módosítása

„A kérdés tisztázását a következő hat hónap egyik legfontosabb feladatának tartják. Csehország július elsejével átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. A cseh elnökség egyik prioritása a mesterséges intelligencia fogalmának pontosítása és a kapcsolódó törvény módosítása. A mesterséges intelligencia meghatározása jelentősen leszűkült és mára olyan rendszerré vált, amelyet bizonyos fokú autonómiával terveztek, hogy gépi tanulás és a logikai vagy tudásalapú megközelítések segítségével elérjen egy ember által meghatározott célt. A gépi tanulás és a tudásalapú megközelítések meghatározásai bekerültek a szöveg preambulumába, amelyet...

Read more

A mesterséges intelligencia (MI) etikai és társadalmi kérdései – ahogy a Vatikán látja

„Paolo Benanti ferences szerzetes évek óta foglalkozik a mesterséges intelligenciával és annak etikájával. Az eredetileg mérnöknek tanuló Benanti az ember és a technológiák találkozásának etikai vetületeiből írta doktori disszertációját, és több mint három éve tevékenyen részt vesz a Vatikán mesterséges intelligenciára vonatkozó álláspontjának kialakításában, sőt ő Ferenc pápa főtanácsadóinak egyike. Annak érdekében, hogy összegyűjtse, mit tartanak etikusnak a nagy algoritmus-fejlesztő cégek, Benanti személyesen találkozott többek között az IBM alelnökével, a Google-féle Alphabet tulajdonában álló DeepMind társalapítójával és a Facebook AI-etikával foglalkozó vezetőjével...

Read more

Megkapta mandátumát az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Bizottsága

„„A mesterséges intelligencia emberi jogokra, demokráciára és jogállamiságra gyakorolt ​​hatása az emberbarát jövő építésében” témában rendezett eseményt az Európa Tanács Rómában, az olasz Külügyminisztériumban április 4–6 között. A rendezvény azért jelentős, mert a CAHAI, az Európa Tanács Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Ad hoc Bizottságának új formációját alakították meg, miután kitöltötte kétéves mandátumát (2019–2021). Az értekezlet házigazdája, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát elnöklő Olaszország volt, így az Olasz Szemeszter rendezvényprogram részeként valósult meg. Az ülést Benedetto Della Vedova helyettes államtitkár és Bjorn Berge, az Európa Tanács főtitkár-helyettese, majd...

Read more

Terítéken az európai MI-politika

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézete, a Digitális Jólét Program (DJP), valamint Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő közös szervezésében rendezték meg a Reflections on AI Policy in Europe című nemzetközi online konferenciát március 16-án, amely a mesterséges intelligencia fejlődésével összefüggő etikai, szabályozási és biztonsági kihívásokat vizsgálta. Schaller-Baross Ernő bevezetőjében arról beszélt, hogy az EU előtt álló nem csekély feladat úgy találni meg a válaszokat ezekre a kihívásokra, hogy közben megőrizze a versenyképességét, miközben a kialakuló új technológiai és szabályozói környezetben...

Read more

A mesterséges intelligencia transznacionális szabályozása – problémafelvetések

„Blogbejegyzésünkben Daniel J. Gervais problémafelvető cikkét mutatjuk be, mely az AI & Society című szaklapban jelent meg 2021 novemberében. A cikk nyílt hozzáféréssel teljes terjedelmében elérhető, és számos olyan dilemmát vet fel, melyek átgondolásra érdemesek mind a szakemberek, mind a fejlesztők, mind a jövendőbeli fogyasztók szempontjából. A szerző kiindulása szerint a jog alanya az ember, így az olyan szabályokat tartalmaz, amelyek szerint „az ember köteles bizonyos cselekedeteket megtenni vagy azoktól tartózkodni, akár akarja, akár nem”. Az emberi jogrendnek adott esetben nememberi létezők...

Read more
Page 9 of 13 1 8 9 10 13