Skip to main content

Találat: Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás

Az önvezető autók problémái, különösen az elszabadult villamos dilemmája, és a magyar büntetőjog

„Az önvezető autó emberi befolyás nélkül, csak digitális technológiára támaszkodva közlekedik az utakon. Felismeri a környezetét, önmagát navigálja, elkerüli a közlekedési dugókat és csökkenti a balesetek valószínűségét, és habár elterjedésük országunkban még valószínűleg a távoli jövő zenéje, önműködő voltuk számtalan megválaszolatlan kérdést hagy maga után. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy kinek a cselekménye alapján állapítható meg büntetőjogi felelősség, illetve milyen információt kellene betáplálni a járműbe, ha többféle úton lehet elhárítani egy balesetet, és szinte biztos, hogy valakinek meg...

Részletek

Mire jó ma egy önvezető autó? Az önvezető autók jelenlegi szabályozásának kérdései és kritikái

„Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Mesterséges Intelligenciát felhasználó önvezető autók szabályozása során felvetődő jogi kérdéseket abban a hipotetikus esetben, ha a technológia készen állna teljes mértékben a széles körű felhasználásra. Ez még ugyan nem következett be, ám rendkívül közeli a jelenség, így hamar aktuálissá válik a szabályozás adaptációja. A dolgozat egy interdiszciplináris áttekintés arról, hogy a jelenlegi szabályozási környezetbe miként illeszthető be az új technológiai jelenség és milyen anomáliákhoz vezetne a szabályok alkalmazása. Alkotmányjogi szempontból az MI potenciális jogalanyisága merült fel...

Részletek

A cseh uniós elnökség egyik prioritása az MI fogalmának pontosítása és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act, AIA) módosítása

„A kérdés tisztázását a következő hat hónap egyik legfontosabb feladatának tartják. Csehország július elsejével átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. A cseh elnökség egyik prioritása a mesterséges intelligencia fogalmának pontosítása és a kapcsolódó törvény módosítása. A mesterséges intelligencia meghatározása jelentősen leszűkült és mára olyan rendszerré vált, amelyet bizonyos fokú autonómiával terveztek, hogy gépi tanulás és a logikai vagy tudásalapú megközelítések segítségével elérjen egy ember által meghatározott célt. A gépi tanulás és a tudásalapú megközelítések meghatározásai bekerültek a szöveg preambulumába, amelyet...

Részletek

A mesterséges intelligencia (MI) etikai és társadalmi kérdései – ahogy a Vatikán látja

„Paolo Benanti ferences szerzetes évek óta foglalkozik a mesterséges intelligenciával és annak etikájával. Az eredetileg mérnöknek tanuló Benanti az ember és a technológiák találkozásának etikai vetületeiből írta doktori disszertációját, és több mint három éve tevékenyen részt vesz a Vatikán mesterséges intelligenciára vonatkozó álláspontjának kialakításában, sőt ő Ferenc pápa főtanácsadóinak egyike. Annak érdekében, hogy összegyűjtse, mit tartanak etikusnak a nagy algoritmus-fejlesztő cégek, Benanti személyesen találkozott többek között az IBM alelnökével, a Google-féle Alphabet tulajdonában álló DeepMind társalapítójával és a Facebook AI-etikával foglalkozó vezetőjével...

Részletek

Megkapta mandátumát az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Bizottsága

„„A mesterséges intelligencia emberi jogokra, demokráciára és jogállamiságra gyakorolt ​​hatása az emberbarát jövő építésében” témában rendezett eseményt az Európa Tanács Rómában, az olasz Külügyminisztériumban április 4–6 között. A rendezvény azért jelentős, mert a CAHAI, az Európa Tanács Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Ad hoc Bizottságának új formációját alakították meg, miután kitöltötte kétéves mandátumát (2019–2021). Az értekezlet házigazdája, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát elnöklő Olaszország volt, így az Olasz Szemeszter rendezvényprogram részeként valósult meg. Az ülést Benedetto Della Vedova helyettes államtitkár és Bjorn Berge, az Európa Tanács főtitkár-helyettese, majd...

Részletek

Terítéken az európai MI-politika

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézete, a Digitális Jólét Program (DJP), valamint Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő közös szervezésében rendezték meg a Reflections on AI Policy in Europe című nemzetközi online konferenciát március 16-án, amely a mesterséges intelligencia fejlődésével összefüggő etikai, szabályozási és biztonsági kihívásokat vizsgálta. Schaller-Baross Ernő bevezetőjében arról beszélt, hogy az EU előtt álló nem csekély feladat úgy találni meg a válaszokat ezekre a kihívásokra, hogy közben megőrizze a versenyképességét, miközben a kialakuló új technológiai és szabályozói környezetben...

Részletek

A mesterséges intelligencia transznacionális szabályozása – problémafelvetések

„Blogbejegyzésünkben Daniel J. Gervais problémafelvető cikkét mutatjuk be, mely az AI & Society című szaklapban jelent meg 2021 novemberében. A cikk nyílt hozzáféréssel teljes terjedelmében elérhető, és számos olyan dilemmát vet fel, melyek átgondolásra érdemesek mind a szakemberek, mind a fejlesztők, mind a jövendőbeli fogyasztók szempontjából. A szerző kiindulása szerint a jog alanya az ember, így az olyan szabályokat tartalmaz, amelyek szerint „az ember köteles bizonyos cselekedeteket megtenni vagy azoktól tartózkodni, akár akarja, akár nem”. Az emberi jogrendnek adott esetben nememberi létezők...

Részletek

Lépni kell, ha kiaknáznánk az EU-ban rejlő lehetőségeket a mesterséges intelligencia terén (interjú)

„Az EU globális szabványokat alakíthatnak ki a mesterséges intelligenciáról, de hogy kihasználhassa előnyeit, gyors és rugalmas szabályok kellenek – mondja a jelentésért felelős EP-képviselő. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mesterséges intelligencia (MI) stratégiai szempontból rendkívüli jelentőségű” - mondta Axel Voss (néppárti, német) a vele készült Facebook Live-interjúnkban. Az EP-képviselő a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságtól (AIDA) kezdődően követi a jelentés útját az EP-ben. Elismerve a technológia jelentőségét, a Parlament azért hozta létre az AIDA-t, hogy a mesterséges intelligenciára fókuszáljon, kiderítse, az hogyan...

Részletek

Befolyásos európai politikusok a mesterséges intelligencia innovációbarát szabályozását követelik

„ A túl szigorú szabályozás legnagyobb vesztesei egyértelműen a kis- és középvállalkozások lennének. Az Európai Parlament egyik bizottsága arra szeretné rávenni a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tegyenek konkrét lépéseket a mesterséges intelligencia rugalmasabb szabályozására, nagyobb teret hagyva ezzel az innováció számára. Axel Voss, kereszténydemokrata EP-képviselő álláspontja szerint a modern technológia túlzott szabályozásának legnagyobb vesztesei az európai vállalatok lehetnek, nem szabad ismét a GDRP csapdájába esnie az Európai Uniónak. A német politikus az Európai Parlament digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó...

Részletek

Az Európai Bizottság már vizsgálja az MI etikus szabályozására kidolgozott új, IEEE 7000 nevű szabványt

„Van remény arra, hogy a szabálygyűjteményt széles körben alkalmazzák. A szakemberek szeptemberben mutatták be az új IEEE 7000 nevű etikus szabványt, amely segíthet a vállalatoknak és a fejlesztőknek abban, hogy tisztességes intelligens rendszereket készítsenek. Az IEEE a világ legnagyobb ipari szövetsége, amely úgy döntött, hogy ideje megteremteni az etikus és tisztességes autonóm és intelligens rendszerek kialakításának az alapjait. A szabvány kidolgozásán az elmúlt esztendőkben számos szakember dolgozott, köztük volt Sarah Spiekermann, a Bécsi Gazdasági Egyetem professzora. A kutató elmondta, hogy az új...

Részletek
Page 9 of 12 1 8 9 10 12