Skip to main content

Találat: technológiai fejlődés — társadalom

Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexének statisztikai elemzése

„A tanulmány célja az Európai Bizottság által az EU- (Európai Unió) tagországokról publikált DESI (digital economy and society index – digitális gazdaság és társadalom index) öt fő dimenziójának elemzése statisztikai módszerekkel. A szerzők elsőként a dimenziók közötti lineáris összefüggéseket vizsgálják egyszerű Pearson- és parciális korrelációs elemzéssel, valamint faktoranalízissel, kitérve a feltételezhető ok-okozati kapcsolatokra a parciális korrelációs vizsgálat során. Ezután az EU tagországait klaszterelemzéssel és MDS-sel (multidimensional scaling – többdimenziós skálázás) csoportosítják, és statisztikai módszerekkel rangsorolják, végül összevetik eredményeiket az Európai Bizottság által...

Részletek

Vélemény: Robotok hozzák el a munka és a társadalom megújulását

„Robotok hozzák el a munka és a társadalom megújulását Az alkalmazottak rugalmasságát is támogatná az őket védő szabályozás Megjósolhatatlan a munkaerőpiaci hatása a digitalizációnak, abban ugyanakkor egyetértenek a szakértők, hogy kevesebb munkásra vagy akár gépkocsivezetőre lesz szükség. Ők sem válnak haszontalanná, mivel a teherautókat felváltó önvezető drónok vagy a szalagmunkások helyét átvevő robotok irányításához rájuk is szükség lesz. Nem törvényszerű tehát, hogy munkahelyeket veszélyeztet a technológiai váltás, ám a folyamat olyan láncreakciót indít el, amely háttérbe szorítja a munkatapasztalatot, de felértékeli a...

Részletek

Intelligens város – a városlakók véleménye az új technológiák használatáról

„A települések lakosait általában nem kérdezik meg, hogy akarnak-e új technológiákat a környezetükben. Susan J. Winter, a Marylandi Egyetem professzora azt tanulmányozza, hogy az emberekkel egyeztet-e valaki az új technológiák használatáról, illetve arról, hogy milyen rendszereket vezetnek be és miért éppen azokat rendszeresítik. Többek között azt sem kérdezik meg a felhasználóktól, hogy akarnak-e például önállóan közlekedő buszokat a városukban. Pedig az okosvárosok szociotechnikai hatásait mindenképpen figyelembe kellene venniük a tervezőknek, a döntéshozóknak és a vezetőknek. Winter a projekt során együttműködik a Nyugat-Baltimore-ban...

Részletek

A megosztáson alapuló gazdaság környezeti és társadalmi hatásai

„A megosztáson alapuló, az ún. sharing economy keretein belül működő vállalkozások gyors térnyerése egyre inkább szembetűnő, és a tudományos élet figyelmét is felkeltette. Az üzleti tevékenység ezen új formáját számos szempontból lehet és érdemes is vizsgálni: gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait, jogi aspektusait, a működéssel kapcsolatos etikai kérdéseket. Ezen szempontok együttes vizsgálatával talán megválaszolható az a kérdés is, hogy vajon a sharing economy vállalkozásai mennyire segítik elő a fenntartható fejlődés megvalósítását. Jelen cikkben a sharing economy által a fenntartható fejlődés szempontjából felvetett...

Részletek

Peter Pellegrini szlovák kormányfő: Tegyük a humanizmust a digitális transzformáció középpontjává!

„...Amikor a digitális átalakulás tényleges folyamatáról beszélünk, akkor ezt mindig úgy kell tennünk, hogy az emberi lények legyenek a középpontban. Az emberek és a technológia közötti kapcsolat jellege központi szerepet játszik a digitális korszak sikeres irányításában. Sokfajta jövőbeli világ képzelhető el, és ahogy a sci-fi alkotások mutatják, ebből sok disztópikus lehet. A technológia egyforma könnyedséggel szabadíthat fel és igázhat le. Ha politikai döntéseink határozzák meg a jövőt, akkor én szeretném az emberiséget a digitális átalakulás középpontjába helyezni - végül is a digitális...

Részletek

Bejegyzését eltávolítottuk – technológiai óriáscégek és szólásszabadság

„A könyv alapállítása, hogy a szólásszabadság bevett demokratikus normáit kell érvényesíteni az Interneten is. A digitális óriásplatformok moderálási politikája következtében ipari mértekben törölnek ki bejegyzéseket. Bár a kormányok gyakran ösztönzik ezt a moderálást - azzal az ürüggyel, hogy így a terrorizmus, a zaklatás, pornográfia, „gyűlöletbeszéd” és „álhírek” lassan el fognak tűnni - valójában ez lehetővé teszi, hogy a nagy technológiai cégek cenzúrázzák a társadalmat. Adva a közösségi média uralkodó szerepe az információs társadalmunkban, ez azzal a kockázattal jár, hogy a nyilvános térben...

Részletek

Alapmű született a 21. század új nyilvánosságának felelősségéről

„Kétséget kizáróan megdönti az internet szabályozhatatlanságának mítoszát Az új média és a szólásszabadság című könyv, amelyet az internetes platformok társadalmi nyilvánosságra gyakorolt hatásáról írt Koltay András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának átfogó, angol és magyar kiadásban megjelent munkáját műhelykonferencián mutatták be a Ludovika Főépület Zrínyi termében. Az új média és a szólásszabadság című könyv és annak angol nyelvű változata egy csaknem 20 éves tudós pálya újabb állomása – világította meg a konferencia apropóját Török Bernát. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) vezetője...

Részletek

Amnesty International: a digitális óriásvállalatok mindent átható megfigyelői tevékenysége példátlan veszélyt jelent az emberi jogokra

„A civil jogvédő szervezet egy friss jelentése a "megfigyelési kapitalizmus" működését próbálja bemutatni, ráirányítva a figyelmet, hogy mindenki kamatostul megfizeti a sokszor valóban hasznos és ingyenes online szolgáltatások árát. Az Amnesty International tegnap közzétett jelentésének középpontjában technológiai óriásvállalatok "megfigyelési kapitalizmusnak" nevezett rendszere áll, amely már az anyag alcíme szerint is veszélyt jelent az emberi jogok érvényesülésére. A jogvédő szervezet ebben elég egyértelmű megfogalmazásokkal támadja a Google vagy a Facebook gyakorlatait, amelyekre álláspontja szerint nem csak jellemző a részletekbe menő vájkálás a felhasználók...

Részletek

Társadalomformáló erővé váltak a digitális óriásvállalatok

„ Egyre inkább a szuverén államok versenytársaivá lépnek elő az internetes vállalatóriások a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. A profitszerzésre létrejött cégek a társadalmi nyilvánosságot és a szólásszabadságot is képesek alakítani egyebek mellett a moderálási tevékenységükkel. Ám a terület jogi szabályozását a törvényhozás lassúsága és a technológia gyors változása is megnehezíti, ahogy a különböző kultúrák sem vonhatók egységes globális normarendszer alá. Az olyan internetes cégek, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google, elsősorban gazdasági céllal jöttek létre, és elsődleges szempontjuk, hogy...

Részletek

Okosvárosok a digitális világban

„Mitől lesz okos egy város? A Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kötete a konvencionális választ meghaladva nem a fejlett technológiát, hanem a jól működő demokráciát és emberi közösségeket azonosítja az okosvárosok legfontosabb alkotóelemeiként. Az okosváros fogalma pedig egyre inkább az ésszerű város fogalmává kezd átalakulni. A 2008-as globális pénzügyi összeomlást követően a nagyvállalatok az egész világon a városokat célozták meg, hogy technológiákat adjanak el, értékes adatokat gyűjtsenek, és elmélyítsék a városi élet magánszféra által történő irányítását. Olyan technológiák fejlesztésére fókuszáltak – sokszor a...

Részletek
Page 1 of 17 1 2 17