Skip to main content

Találat: technológiai fejlődés — társadalom

Új UNESCO-iránymutatás a kulturális tartalmak megosztásáról

„Új iránymutatást fogad el az UNESCO a művészek védelméről és a kulturális tartalmak interneten történő megosztásáról. 144 ország és az Európai Unió képviselői új iránymutatásokat fogadtak el a kortárs kultúra digitális környezetben való megosztásáról, amely abban nyújt segítséget az országoknak, hogy a művészek és producerek kihasználhassák az információs technológiákban rejlő potenciált. Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója üdvözölte a döntést: „Hatalmas áttörés ez a 2005-ös UNESCO-egyezmény korunk igényeihez való igazításában. Ezek az iránymutatások biztosítják, hogy a digitális környezet, mint a befogadó és kreatív...

Részletek

Amikor az orvos „ráguglizik” páciensére

„A nautil.us tudományos cikkeket közlő portálon érdekes és fontos problémafelvetéssel találkozhatunk a pszichés betegségekkel kezelt amerikai páciensekkel kapcsolatban. Az írás egy megtörtén esettel indít, amikor egy huszonéves férfit Facebook-bejegyzése miatt szállítottak be a pszichiátriai sürgősségi osztályra, attól tartva, hogy – korábbi kísérleteit megismételve – öngyilkosságra készül. A férfival és sorstársaival az ottani minta szerint akkor már egész mentál-egészségügyi munkacsoport foglalkozott, benne orvosok, nővérek és szociális munkások bevonásával. A csoportot vezető orvos véletlenül – egy eredetileg egy másik ismerősére keresve rá – kattintott...

Részletek

Miért a szellemi munkát végzők veszíthetik el munkájukat elsőként a mesterséges intelligencia miatt?

„Az inside.com hírlevéloldal véleménycikkében Rob May kolumnista cáfolja azt a közkeletű vélekedést, hogy a mesterséges intelligencia (AI) terjedése elsőként a „tudáslétra alján” lévő munkakörökben tudja elsőként helyettesíteni az emberi élőmunkát. Ezek az értékelések a mesterséges intelligencia alkalmazásának csupán – de legalábbis mindenek előtt – a kognitív szempontját veszik figyelembe, vagyis hogy mikor „taníthatók meg” a gépi alkalmazások egyes munkafolyamatok elvégzésére. Ebből a megközelítésből egyértelmű, hogy a helyettesítés a kevésbé tudásigényes munkáknál történhet meg először. Csakhogy – mint a szerző rámutat – ezek...

Részletek

Adatvédelem a XXI. században és az Internet világában

„...Az adatvédelemi jog gyökerei a magánjogban találhatóak meg, azonban az alkotmányos védelem erősödése „elközjogiasítja” azt. A dolgozatban a magánszféra alkotmányos védelmén túl elsősorban magánjogi oldalról került megközelítésre az adatvédelem érvényesülése és jogi szabályozása. A magánszféra és a személyes adatok védelme az alkotmányjog, polgári jog és büntetőjog anyagi jog szabályain keresztül került megvizsgálásra, a disszertáns az eljárásjogi szabályokat kizárólag a személyes adatok megsértése esetén alkalmazható jogérvényesítéssel kapcsolatban érintette. A disszertáns az értekezés megírása során törekedett a mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalom bemutatására és...

Részletek

A digitális jó és rossz születése : Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása

„Tönkreteszi a kultúránkat a digitális média és az internet? Hazugságokat, féligazságokat terjeszt és elbutít? Vagy éppen ellenkezőleg, elhozza a tökéletes behálózottság, megosztott kreativitás és tudás tökéletes korszakát? Mi számít újságírásnak az interneten? A digitális jó és rossz születése provokatív könyv a média és az újságírás legújabb, 21. század eleji átalakulásáról. Fő kérdése: lehetséges, hogy a média mai forrongó állapotáért nem pusztán a technológia a felelős, hanem mi magunk? A kötetet, amely felvázolja a digitális média egy alternatív kultúrtörténetét is, ajánljuk mindazoknak, akik...

Részletek

Berlinben Internet Intézetet létesítenek

„50 millió eurót fordítanak a Berlinben megalakuló Internet Intézet létrehozására, amely a digitalizáció társadalmi következményeit kutatja majd. Hogyan lehet a digitális társadalom keretei között öntudatosan részt venni a közügyekben? Hogyan kell a demokratikus intézményeknek a digitalizáció kihívásaira reagálniuk? Például ilyen kérdésekkel kell majd az új intézetnek foglalkoznia. A Berlin-Brandenburg régió öt nagy egyetemét is (Szabadegyetem Berlin, Humboldt Egyetem, Műszaki Egyetem, Művészeti Egyetem és a Potsdami Egyetem) magában foglaló berlini konzorcium győzedelmeskedett a müncheni, bochumi, karlsruhei és hannoveri konkurenciával szemben, és a szövetségi...

Részletek

Vaklárma azzal riogatni, hogy a robotizálás és a mesterséges intelligencia csökkenti a foglalkoztatottságot

„Az Információs Technológiai és Innovációs Alapítvány (Information Technology and Innovation Foundation, ITIF) oldalán közkeletű véleményt cáfoló saját kutatási eredményeket tett közzé a jelenkori technológiai fejlesztések munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról, az Egyesült Államok munkaerőpiacának hosszútávú adatsorait és trendjeit elemezve. Címében is kiemelve a jelentés fő üzenetét, miszerint vaklárma azzal riogatni, hogy napjaink technológiai fejlődése tömegeket tesz majd munkanélkülivé. Ez ettől való félelem ugyanis szinte hittétellé vált, a szakirodalom jelentős részében is. A taxisok az Ubertól, a jogászok a mesterséges intelligenciát alkalmazó dokumentum-azonosítóktól, a kékgalléros...

Részletek

Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához

„Korunk talán legismertebb, leginkább le- és megterhelt fogalma, az információ nem ismer kegyelmet: most már szinte naponta bukkanhatunk új kifejezésekre, amelyek születésük után rögtön a helyüket keresik egy (nyelvi szempontból) szinte fénysebességgel bővülő szóuniverzumban. És sokszor még így is szinte lehetetlen követni azt, ahogyan a valóság átalakul, ahogyan egy új szóból azonnal szóbokrok nőnek ki. A használat azonban gyakorta ingadozó, esetleges, következetlen, teret enged egyéni értelmezéseknek, egyidejűleg sok alternatív változattal is találkozhatunk. A jelentések ismeretének és tisztázásának egyszerre van tétje a hétköznapjainkban...

Részletek

Játékoslét. A gamifikáció világa

„A Huizinga által megálmodott homo ludens korszaka ma a gamifikációban valósul meg: „A könyv főhőse a Játékos Ember, akit a szerző az online világban vizsgál, bemutatva a sokszereplős játékok köré szerveződő közösségeket, melyek átlépik a földi országok határait” – írja Csepeli György. „A 21. század egyik legfontosabb erőforrása a figyelem: rávenni az embereket arra, hogy odafigyeljenek ránk, a termékünkre, a műsorunkra, a szavainkra... De nem elég ezt a figyelmet megszerezni, meg is kell tudni tartani mindaddig, amíg a mondanivalónk tart. Ennek egyik...

Részletek

Ha olvasásról van szó, a gyerekek inkább a könyvet választják, mint a táblagépeket

„Nem kell még sietni a könyvek lecserélésével e-könyvekre. Elég makacsul tartja magát az elképzelés, hogy a mai gyerekek sokkal szívesebben vesznek a kezükbe egy tabletet vagy egy e-book olvasót, semmint egy könyvet. Egy új kutatás szerint viszont ez nem feltétlenül van így. A szakemberek olyan négy és hat év közötti gyerekek szokásait vizsgálták, akik rendszeresen hozzáfértek olvasásra is alkalmas eszközökhöz, de kiderült, hogy ezeket az eszközöket alapvetően nem olvasásra használták. Még azok sem, akik naponta olvastak. A kutatás azt is megállapította, hogy...

Részletek
Page 6 of 17 1 5 6 7 17