Skip to main content

Találat: termelékenység

A termelékenység növelése kulcsfontosságú lesz a közeljövőben, ezért az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít a versenyképesség növelő programokra

„Az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány kedvező feltételeket teremt a nominális bérek dinamikus növekedéséhez, emiatt a termelékenység növelése kulcsfontosságú lesz a közeljövőben. Az ezen célt szolgáló programok hatékonyságának ellenőrzésére az ÁSZ is kiemelt figyelmet fordít – mondta Dr. Szomolai Csaba, az Állami Számvevőszék alelnöke Nyíregyházán, a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásában. Dr. Szomolai Csaba a rendezvényen bemutatott számvevőszéki elemzések eredményeit ismertetve rámutatott, hogy a 2017-2019. közötti időszak dinamikus bérnövekedését a gazdaság termelékenységének – alacsonyabb mértékű – emelkedése kísérte. Az érintett időszakban az infláció...

Részletek

Termelékenység: a fenntartható növekedés kulcstényezője – MNB Termelékenységi jelentés (2022. július)

„Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához kulcskérdés a termelékenység javítása. A termelékenység fejlesztése jelenti a legnagyobb növekedési tartalékot a következő évtizedben. A gazdasági növekedés ugyanis a felhasználható erőforrások oldaláról globálisan is korlátokba ütközik, ezért a meglévő erőforrások (környezet, munkaerő, tőke és tudás) hatékonyabb felhasználására, azaz a termelékenység javulására van szükség. A termelékenység javulása hosszú távon mérsékli az inflációt, így a jegybank elsődleges mandátumának eléréshez is hozzájárul. A rendelkezésre álló adatok szerint azokban az ágazatokban volt alacsonyabb az árak emelkedése az elmúlt évtizedben,...

Részletek

A versenyképesség-javítás feltétele a hozzáadott érték növelése

„A termelékenység és ezáltál a versenyképesség növelés egyik módja éppen a gazdasági szerkezet arányainak módosítása a magasabb termelékenységű ágazatok felé, másrészt az alacsony termelékenységű ágazatokban a termelékenység erőteljes javítása. Az Eurostat 2022. március 23-i jelentése szerint Magyarországon 2021-ben az egy főre jutó GDP – vásárlóerő-paritáson – az EU-s átlagérték 76 százalékát érte el. Ennél alacsonyabb érték hét országban, Bulgáriában (55 százalék), Görögországban (65 százalék), Horvátországban (70 százalék), Lettországban (71 százalék), Portugáliában (74 százalék), Romániába (73 százalék) és Szlovákiában (68 százalék) van. Magyarország...

Részletek

Matolcsy György: a költségvetési vita valódi tétje az, hogy át tudunk-e térni egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra

„A 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról szól. Jóval nagyobb a tét. A kiinduló kérdés mindenképpen az, hogy a 2021 első felében újraindult, majd a második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra? A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet...

Részletek

Szakértő: már nem elegendő, hogy olcsón termeljünk

„ Az Eurostat adatai szerint a magyar átlagos nettó bér az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a magyar dolgozóknál kevesebb éves fizetést már csak Romániában és Bulgáriában kapnak. Hornyák József, a Portfolio elemzője szerint az ország már nem építhet az olcsó munkaerőre. Hornyák József egyetértett, az Eurostat adatai alapján meglehetősen keveset ér a magyar átlagbér, ami nem meglepő, miután Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa, amiből eredendően a fogyasztás is kifejezetten alacsonynak mondható, valamint az egy főre eső GDP-ben sem tudunk...

Részletek

Hol kell javítanunk? A DESI és az IMD közös javaslatai

„A DESI – Digitális gazdaság és társadalom index – az Európai Unió évente megjelenő, az országok digitális fejlettségét mérő mutatószámrendszere. A svájci székhelyű IMD versenyképesség-kutató pedig a versenyképesség technoló­giai és tudásfeltételei között szintén évente elemzi 63 ország digitalizációs eredményeit. Mindkét elemzés külön vizsgálja a technikai, műszaki előrehaladást és a gyakorlati alkalmazkodás terén elért eredményeket. A két kutatás egymástól teljesen független, ezért különösen érdekes, hogy milyen területeken jutnak hasonló következtetésre. Abból kell kiindulnunk, hogy a válság után felértékelődik a hatékonyságnövelés mint alapvető versenyképességi...

Részletek

Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon (konferencia): Komplett versenyképességi programmal készül az MNB

„A cél egy erős Magyarország és javuló életminőség – jelentette ki Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Világgazdaság konferenciáján. A magyar jegybank a tavalyi 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagja után a közeljövőben egy komplett versenyképességi programot fog bemutatni – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója és főközgazdásza a Világgazdaság Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon című konferenciáján. A szakember meglátása szerint nehéz kitörni a közepes fejlettség csapdájából, az elmúlt évtizedekben ez alig hat országnak sikerült: Ausztria, Finnország,...

Részletek

Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon (konferencia): Az innováció a megújulásról szól, nem a gépekről

„Magyarország gazdasága az egyik legnyitottabb a világon, és nem rossz a magyar alkupozíció a nemzetközi értékláncokban – hangzott el a Világgazdaság konferenciáján. A hatéves bérmegállapodás sikeres, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet szükségessé is teszi a folyamatos bérnövekedést, de ez a következő években is nyűg lesz a cégek számára, hogyan tudják továbbra is megőrizni a versenyképességüket a növekvő bérköltségek miatt – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Világgazdaság Versenyképesség – magasabb fordulatszámon című konferenciáján. Meglátása szerint ideje elfelejteni...

Részletek

A gazdasági szerkezet mint a tudással versenyzés feltétele

„Egyre többen mutatnak rá a versenyképesség javításának fontosságára. Azzal kapcsolatban azonban már eltérők a vélemények, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehetne megvalósítani. Nő azoknak a tábora is, akik érzékelik, hogy a magasabb szintre lépéshez ma már nem elég, ha csökkennek az adók, vagy ha továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkaerőköltség. Felhangosodtak azok a vélemények is, amelyek szerint a termelékenységet kellene növelni, hogy a versenyképesség javulhasson. Ám kevesek ástak le elég mélyre ahhoz, hogy az alacsony termelékenységi szint valamennyi okát objektíven...

Részletek

Az utóbbi években a termelékenység csak szerényen nőtt, fejleszteni kell a magyar versenyképességet

„A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az egyik legfontosabb teendő a termelékenység növelése Magyarországon. Erősíteni kell a versenyképességen – mondta Turóczy László, a Pénzügyminisztérium versenyképességért felelős helyettes államtitkára egy budapesti, versenyképességi konferencián. Szerinte olyan szakpolitikákat kell találni, amelyek egyrészt gyorsítják a gazdasági bővülést, de nem növelik a fiskális hiányt. Utalt arra, hogy az utóbbi években a termelékenység csak szerényen nőtt, ez most az egyik legfontosabb teendő. Úgy vélte: a gazdasági növekedést egyre inkább az innováció vezérli, kihívás a munkaerőpiac és az állam működése...

Részletek
Page 1 of 2 1 2