Skip to main content

Találat: tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Vita az EMMI és az ITM között az innovációs járulékról

„ Egy jól működő gazdasághoz, a versenyképesség fenntartásához egészséges társadalomra van szükség, amihez hangsúlyt kell fektetni az egészségmegőrzésre, meg kell teremteni az ellátási formák összhangját az alapellátás erősítésével, és át kell tekinteni a gyógyítás teljesítményfinanszírozási rendszerét – mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára egy csütörtöki budapesti szakmai konferencián. Banai Péter Benő hozzátette, természetesen a magyar gazdaság növekedése függ az uniós bővüléstől is, és az elmúlt években azonban az uniós átlagot érdemben meghaladó növekedést produkált a magyar gazdaság, idén 5,2 százalékkal. A Világgazdaság I. Innovációs...

Részletek

A kormány erősíteni kívánja a magyar vállalkozások digitális fejlődését – Varga Mihály a X. Infotér konferencián

„ A magyar nemzeti össztermék 25 százalékát a digitális gazdaság állítja elő, a szektor mintegy 400 ezer embert foglalkoztat, ez a harmadik legmagasabb arány az Európai Unióban – jelentette ki Varga Mihály a X. Infotér konferencián, Balatonfüreden. A pénzügyminiszter elmondta, a kormány ezért jelentős forrást, 137 milliárd forintot biztosít a vállalati digitalizáció fejlesztésére. A tartósan magas ütemű növekedéshez nélkülözhetetlen a digitális környezet erősítése, ezért is fontos, hogy a magyar gazdaságban továbbra is a magas hozzáadott értékű beruházások domináljanak, így például a gyártósorok...

Részletek

Az MTA SZTAKI vezetésével alakul meg a Mesterséges Intelligencia (MI) Kiválósági Központ

„Dr. Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter az Infotér Konferencián bejelentette, hogy a SZTAKI vezetésével 2020-ban megalakul a Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ. A központot a Digitális Jólét Program keretében létrejött MI Koalíció hozza létre, vezetője a SZTAKI, tagjai az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóintézetei és felsőoktatási intézményekből kerülnek ki. A Mesterséges Intelligencia Kiválósági Központ (AI National Lab) feladata lesz a mesterséges intelligencia (MI) témában induló és folyamatban lévő alap- és alkalmazott kutatások szervezése, koordinálása, ezzel a részvétel európai AI Excellence...

Részletek

Mesterséges Intelligencia Koalíció Akcióterve: 2020 végére akár százezren szerezhetnek alapismereteket a mesterséges intelligenciáról Magyarországon

„A Digitális Jólét Program keretében létrejött MI Koalíció Akciótervének kezdeményezései nagyszabású kampány keretében tervezik átadni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapismereteket a társadalmi tudatosítás jegyében. A készülő országstratégia első cselekvési csomagja emellett megalkotja a magyar adatpiac és a hazai MI ökoszisztéma intézményi kereteit, valamint − adatpiactér létrehozásával és a nem személyhez kötött közadatok kereshetővé tételével − felrajzolja az adatvagyon gazdálkodás jogszabályi és infrastrukturális hátterét. „Magyarország jelenleg is egy gazdasági dimenzióváltás kapujában áll, amely keretében a munkalapú gazdaság tudásalapú gazdasággá fejlődhet. Ennek érdemi része...

Részletek

Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM): BPDC Busniess Promotion & Development Campus (BPDC)

„ A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egyik kiemelt célja az innovatív termékeket, szolgáltatásokat exportálni kívánó magyar vállalkozások külföldi piacra juttatása. Ennek érdekében, összhangban a Nemzeti Exportstratégia célkitűzésekkel a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások külpiaci tevékenységének előmozdítása érdekében a KKM – szoros együttműködésben az Innovációs és Technológiai Minisztériummal – a Washingtoni Nagykövetség útján Washingtonban létrehozta a BPDC Business Promotion & Development Campust (BPDC). A BPDC célja a hazai start-up cégek és innovatív kisvállalkozások észak-amerikai piacokon történő megjelenésének elősegítése. A washingtoni BPDC innovációs központnak...

Részletek

Okosváros megoldások kisvárosokban – finn tapasztalatok

„A Technology Innovation Management (TIM) Review oldalán finn kutatók arra keresték a választ elemzésükben (Towards a Smart City Concept in Small Cities), hogy az okosváros koncepciók és megoldások, amiket többnyire nagyvárosi környezetben alkalmaznak és tanulmányoznak, hogyan lehet megvalósítható kisebb településeken is. Mint bevezetőjükben írják, napjainkban a Föld lakosságának 55%-a él városi körülmények között, és 2050-re ez várhatóan 68%-ra nő majd. Kulcsfontosságú tehát, hogy napjaink olyan kihívásaira, mint a globalizáció, a klímaváltozás vagy a digitalizáció, a városok is megtalálják a maguk megfelelő válaszát....

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. október 7.

Twitter igazgató, vagy kiberkatona? Kockán a közösségi média hitele „A Twitter egy nyílt, semleges, független szolgáltató” – vallja magáról a nyugati világ közösségi média óriáscége, a formálisan valóban globális vállalkozásnak számító Twitter Inc. Az utóbbi időben azonban egyre szaporodnak az internetes mamutvállalatok elfogulatlanságát legalábbis erősen megkérdőjelező hírek. A Google és a Facebook például az amerikai kémelhárításért és belbiztonságért felelős nagyhatalmú amerikai állami hivatalokkal, az FBI-al és a Belbiztonsági Minisztériummal ül le „egyeztetni”. Most a nyugati világ vezető mikroblog szolgáltatója, a Twitter esetében...

Részletek

A frekvenciák magas ára végső soron károsan hat a felhasználásra

„A frekvenciaértékesítés nagy üzlet lehet, amiből jó sok pénzt tudnak bezsebelni a kormányok, gondolván az új ipari forradalom küszöbén az 5G-hez szükséges sávszélességekért bármit megadnak a szolgáltatók, még ha húzzák is a szájukat azért, hogy drága a koncesszió. Ez részben igaz lehet, hiszen a technológia fejlődésével szinte mindent hálózatokba kapcsolunk, és ha egy szolgáltató még 2-3 év múlva is működni szeretne, akkor a frekvenciákhoz való hozzáférés - mondhatni - létkérdéssé válik számára. Csakhogy a kép ennél sokkal komplikáltabbá vált és ahhoz, hogy...

Részletek

30 éve ment üzembe az első ER 256 rurálközpont

„A hazai távbeszélő hálózat ARK 511-es és ARK 522-es crossbar központjainak a kiváltására a BHG Fejlesztési Intézete a Magyar Posta igényei szerint fejlesztette ki az első hazai tároltprogram-vezérlésű rurálközpontot, az ER 256-ot. Ennek első példánya a Komárom-Esztergom megyei Tarjánban került telepítésre és több hónapos tesztelés és helyszíni finomhangolás után 1989. augusztus 27-én kezdte meg működését. Erről emlékezünk meg a következőkben. A hazai távbeszélő hálózatban a kisebb községek, falvak ellátási helyzete a hetvenes-nyolcvanas években elég elhanyagolt volt, leginkább az Ericsson crossbar rendszerének az...

Részletek

Mit hasznosíthat a zöld forradalom az informatikai forradalom tanulságaiból? – A zöld vállalkozó állam

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a a UCL IIPP oldalán jelentette meg szerzőtársával, Martha McPhersonnal közösen jegyzett tanulmányát az ún. „Zöld New Deal” kapcsán (amely koncepciót elsősorban az amerikai Demokrata Párt képviselői emeltek be a köztudatba), az informatikai forradalom során szerzett tanulságok tükrében, az intézet által rendre szorgalmazott vállalkozó állam koncepciója jegyében. Ebben a megközelítésben az állam nem csupán a piaci hibák orvoslásával foglalkozik, piac-semleges módon, hanem maga...

Részletek
Page 44 of 60 1 43 44 45 60