Skip to main content

Találat: urbanisztika

Okosvárosok a technológián túl

„Ma már mindenki tisztában lehet azzal, hogy az okosvárosok új infokommunikációs technológiákat és adatplatformokat használnak az urbánus környezet működésének javítása érdekében. A bizonytalanság abból eredhet, hogy a technológia alkalmazása önmagában kevés a sikerhez, megfelelő szabályozás és szervezeti átalakítás is szükséges. Egy város okossá válásának feltétele a működés hagyományos mintáinak megváltoztatása, a problémák függvényében többféle rendszer bevezetése és megoldás kidolgozása, továbbá szükséges a köz- és a magánszektor szereplői, valamint a civilszervezetek közötti együttműködés is. Minderre a National League of Cities (NLC) hívja fel...

Részletek

Júniusban útjára indulhat a Digitális Jólét Program 2.0

„Júniusban útjára indulhat a Digitális Jólét Program (DJP) 2.0, és még idén az okosváros-fejlesztéshez (smart city) kapcsolódóan legalább öt-hat kísérleti, úgynevezett pilotprojektet akarnak elindítani - közölte a programért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön a témában rendezett budapesti konferencián. Deutsch Tamás azt mondta: a DJP bővítésének stratégiája elkészült, legkésőbb júniusban megszülethet a kormánydöntés, és csaknem két tucat új fejlesztési stratégia válhat a program részévé. Hozzátette, hogy a digitális stratégia szerves része a polgárok életminőségének a javításához hozzájáruló okosváros-fejlesztések végrehajtása. Hangsúlyozta: Magyarország sikere a versenyképesség...

Részletek

89. Kormányinfó: háttérintézmények megszüntetése, Budapest fejlesztése, Hódmezővásárhely és a Modern Városok Program

„...A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány a nyugdíjbiztosítási főigazgatóságot az államkincstárba integrálja. Mint mondta, az elmúlt fél év-egy év tapasztalatai cáfolják, hogy a háttérintézmények megszüntetése, átszervezése veszélyeztetné a magyar állam működését. ... Több mint 40 milliárdos fejlesztések a fővárosi állatkertben 2020-ig Kitért arra is, hogy több mint 40 milliárd forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések a fővárosi állatkertben 2020-ig. Lázár János tájékoztatása szerint a Hermina úton 5,7 milliárd forintos beruházással a tervezett 450 férőhely helyett 700 férőhelyes mélygarázs épül. Az állatkertben...

Részletek

Az élőlaboratórium-alapú interaktív értékteremtés termékfejlesztésben rejlő lehetőségei és az élő laboratóriumok értékelése

„A kutatás az élőlaboratórium (a továbbiakban „Living Lab” azaz „LL”) -alapú interaktív értékteremtés elméleti fogalomrendszerének és az innovációs forma gyakorlati megvalósulásának elemzését tűzte ki célul. Ezt egészíti ki a LL-ek értékelési módszerének elemzése és azok továbbfejlesztésére tett javaslatom. A kutatás kiindulópontja a Henry Chesbrough által bevezetett nyílt innováció fogalma. Eszerint a „nyílt innováció” „a tudás célirányos be- és kiáramlásainak létrehozása és fenntartása egyrészt a belső innováció felgyorsítása, másrészt az innováció külső hasznosítása céljából”. (Chesbrough, 2003, 1. o.) A LL-alapú interaktív értékteremtés a...

Részletek

2030-ra Budapest okos és intelligens város lesz

„A Fővárosi Közgyűlés idén januárban fogadta el a Smart Budapest – Budapest okos város jövőképe tanulmányt, amely egy átfogó keretrendszer az élhetőbb város megteremtésére. Meglehetősen sokrétű anyag, ezért most csupán arra vállalkozhatunk, hogy néhány fontosabb elemét bemutassuk. Smart Budapest A Smart Budapest jövőkép célja, hogy egységes keretrendszert adjon a Főváros különböző „okos város” fejlesztéseinek. Az anyagot Finta Sándor építészeti és városfejlesztési igazgató, Barta Zsombor fenntarthatósági vezető és a HuGBC elnöke, valamint Balogh Samu Márton készítette. A Fővárosi Közgyűlés 2013-ban fogadta el a...

Részletek

Az „okosvárosok” felemelkedése Amerikában – hasznos esetleírások

„Az „okosvárosok” modellje Magyarországon is egyre gyakrabban hangzik el várostervezők, városfejlesztésért felelős szakemberek és politikusok fórumain, immár hivatalos kormányzati dokumentumokban is. A technológiai fejlődés sebességének növekedésével együtt az adaptációs idő is lerövidül, így az efféle megoldásokban élenjáró országok és azok városainak önkormányzatai is csak pár évvel vannak előttünk ebben. Mégis, sőt, annál inkább hasznos megnézni, milyen megoldások vezettek gyors sikerre, hatékony problémakezelésre az adott településeken. Egy, a Wall Street Journal hasábjain megjelent riport néhány sikeres amerikai példát mutat be. Általános helyzetképként a...

Részletek

Smart Egerszeg – Jövő-üzemmódba kapcsol a város

„Ki gondolta volna évekkel, vagy évtizedekkel ezelőtt, hogy éppen az a magyar város lesz a jövő közlekedésfejlesztésének és járműipari újításainak egyik központja, amely mindig távol esett az ország főbb útvonalaitól? Zalaegerszeg a régióban betöltött szerepének újragondolása és tervezése után azonban mindez megváltozott. Olyan – Európában is egyedi – tesztpálya épül a zalai megyeszékhelyen, amely kulcsfontosságú pozíciót biztosít a városnak a járműgyártás és fejlesztés területén. A tesztpálya azonban sokkal több, mint egy ipari beruházás. A Zalaegerszegen folytatott kutatói és fejlesztői munka nagyban hozzájárul...

Részletek

Okos városok és alrendszereik – Kihívások a jövő városkutatói számára?

„Az okos városok témája divatossá vált az utóbbi évek városfejlesztéssel foglalkozó nemzetközi konferenciáin, a nemzetközi tudományos szakirodalomban és a médiában is – főleg, amikor a városok jövőbeli fejlesztésről van szó – jelen van az okos város diskurzusa. A téma kutatásában három nagyobb szakterületről érkeznek kutatók: akik az okos városok technológiai infrastruktúrájával (telekommunikációs mérnökök, programozók), illetve a városok élhetőségével, ökológiai fenntarthatóságával foglalkoznak (ökológusok, környezetvédelmi szakemberek). A harmadik szakterület a különböző társadalomtudósok csoportja (szociológusok, regionális kutatók, geográfusok, közgazdászok), akik elsősorban az okos városok fejlesztésének...

Részletek

Kerítés intelligens kolbászból

„Mitől okos egy város? És mitől lesz szerethető? Hogyan lehet sikeres? Interjúnk Z. Karvalics Lászlóval. Az informatikai fejlesztéstől lesz-e okos egy város? Vagy elég hozzá egy kemence? Kell-e rettegni az egymással összekapcsolt rendszerektől? És a cybermackóktól? Véget ér-e valaha az álhírek kora? Többek közt ezeket a kérdéseket rágtuk át Z. Karvalics Lászlóval, a Szegedi Tudományegyetem docensével, az Okos városok, kérdő- és felkiáltójelekkel című könyv szerzőjével. Azt írja a könyvben, hogy tucatnyi módon próbálták már meghatározni az okos várost, melyik definíció áll önhöz...

Részletek

Az Információs Társadalom tematikus száma az okos városokról

„Tartalomjegyzék Tanulmányok Okos városok: a dekonstrukciótól a hiperkonstrukcióig Z. Karvalics László Egy okos Pécs felé Csaba Ders Erősítik-e a társadalmi kirekesztést a smart cityk? Gere László, Czirják Ráhel Az okos város fejlesztésekhez kapcsolódó közösségi informatikai eszközök: társadalmi szoftver, online participáció, crowdsourcing Molnár Szilárd Csipkerózsika, ébredj! – avagy új kihívások előtt a közösségi hozzáférés Gáspár Mátyás Az épített örökség hozzáférhetővé tétele és a műemléki topográfia Entz Géza Antal Az Okos Város Fejlesztési Modellről Szemerey Samu, Rab Judit Városfejlesztés és okos városok a mutatószámok...

Részletek
Page 19 of 36 1 18 19 20 36