Skip to main content
művelődés

Így válhat nyílttá a magyar (köz)oktatás

Szerző: 2013. február 17.No Comments

„Kormányzati felkérésre fognak össze az open source támogatói.

Ma tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, ahol Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral együtt jelentette be a kormányzat azon szándékát, mely szerint az oktatásban biztosítani kell a választás lehetőségét, a nyílt rendszerek használatának támogatását. Ez természetesen nem menne iparági támogatók nélkül, akik közül három képviselte is magát az eseményen. Az IBM részéről Veres Zsolt vezérigazgató, az ULX Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Szentiványi Gábor és Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója foglalta össze, mit is nyújthatnak cégeik az oktatás számára.

Vályi-Nagy Vilmos fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a korábbi kormányzati döntést felülvizsgálva mintegy lefelezték a Tisztaszoftver Program beszerzési árait. A távlati célok – versenyképesebb tudás, jobb informatikusképzés, mint a környező országokban – eléréséhez azonban szükség van arra, hogy versenyhelyzet legyen a szegmensben, választási lehetőséget kapjanak a diákok. Emellett a hazai beszállítói kör is nagyobb szerephez juthat a nyílt forrás támogatása révén.

Ezt az elkötelezettséget erősítette meg Hoffmann Rózsa is, aki elárulta, hogy jelenleg szinte majdnem darabra pontosan 190 ezer számítógéppel rendelkezik a közoktatás, vagyis átlagosan minden tizedik iskolásra jut egy PC. Az otthoni számítógépes ellátottság már 80 százalék feletti, ennek figyelembe vételével alkották meg az új oktatási tantervet. Utóbbi keretei között a 6-10. osztályba járók 180 órányi kötelező informatikai oktatásban vesznek részt (nem számítva a különórás képzéseket), ami Hoffmann szerint egy 50 európai ország eredményeit mutató lista élmezőnyébe repítette az országot.

A kérés értő fülekre talált
Veres Zsolt megemlítette a kormányzat és az IBM között alig több mint egy hónapja megkötött stratégiai megállapodást. Ez bővülhet most tovább a vállalat Academic Initiative programja révén, mely ingyenes hozzáférést ad licencköteles szoftverek és más technológiai megoldások oktatási célú használatához. Az eddig csak felsőoktatási szinten létező projekt a következő hónapokban megjelenhet a középiskolákban is. A Kék Óriás hazai képviselője emellett beszámolt a Smart University Workgroupról, mely egy, hazai egyetemek és a nemzetközi vállalat között létrejött, a már létező ötletek, fejlesztések szigetszerűségének megszüntetését célzó munkacsoport. Működése révén az oktatási intézményekben általánosan elterjedhetnek ezek az elképzelések, hatékonyabbá téve az oktatást.

Végül Veres említést tett az IBM víziójáról, mely szerint az oktatás jövője a felhőben rejlik. A cloud technológia lehetőséget ad arra, hogy az egyetemek, főiskolák közös szerverterületen osztozzanak, ahelyett, hogy magas költségen saját szerverkapacitásokba ruháznának be. A jó terhelés- és időbeli elosztás révén az intézmények így kevesebb pénzből is folyamatosan korszerű IT-rendszereken oktathatnak, emellett komoly számítási kapacitásokhoz juthatnak kutatási projektjeik megvalósításához. Az IBM hazai vezetője szerint a piaci szereplők és az oktatási intézmények együttműködése állami koordináció mellett hatékonnyá és piacképessé teheti a képzést.

Szentiványi Gábor bejelentése szerint az ULX Kft. az általa már közel 10 éve fejlesztett Sulix Professional szabad letöltésének felajánlásával járul hozzá a nyílt forrású kormányzati törekvésekhez. Ezzel nem csak egy platformhoz kaphatnak hozzáférést a tanulók, hanem egyben egy komplett oktatócsomag birtokába is jutnak, több tucatnyi – nem csak informatikai képzésre használható – oktatószoftverrel egyetemben. Az operációs rendszer előnye, emelte ki Szentiványi, hogy nem csupán az oktatási intézmények falai között, hanem akár otthon telepítve is használható, vagyis a diákok nincsenek arra kárhoztatva, hogy kizárólag az iskolában végezzék el feladataikat.

Sulix – nyílt forrást az oktatásba!
A közoktatás igényeire szabott, az iskolai visszajelzések figyelembe vételével fejlesztett platform mellett az ULX Kft. egy több mint 400 oldalas linux-oktatói tudásbázist (Digitális írástudás Linuxon) is elérhetővé tett, elősegítendő a pingvines operációs rendszer terjedését. Emellett olyan óravázlatokkal is segíteni kívánja a tanárok munkáját, melyek „konyhakész” informatikai oktatást tesznek lehetővé. A vállalat Openedu programjához eddig közel 400 iskola csatlakozott, hangzott el a sajtótájékoztatón.

Szittya Tamás szintén kihangsúlyozta a felhasználói képzés fontosságát: a NetIQ Novell SUSE Magyarország vezetője megemlítette a 2008-ban indult Huedu programját, melynek keretei között nem csak nagy kedvezménnyel biztosítottak oktatási intézmények számára különböző szoftvereket, hanem azok frissítését, telepítési támogatását is lehetővé tették. Ennek eredményeként 2009 és 2012 között több mint százezer felhasználó juthatott hozzá a korszerű informatikai alapinfrastruktúrához, több száz oktatási intézmény mellett. A program második generációja immár teljes mértékben az open source-ra koncentrál, az oktatáson kívül olyan lehetőségeket is nyílt forrású alapokon biztosítva, mint csoportmunka, levelezés, file-szolgáltatás vagy irodai munka.

A vállalat az OpenSUSE szerver- és kliensoldali csomagját kínálja az iskolák számára, olyan kiegészítésekkel, mint dolgozatok központi kezelése, levelezés, mentés, monitorozás. A közelmúltban ezek a lehetőségek gyarapodtak többek között a hardver- és szoftverleltár, az e-napló rendszer, gépterem felügyelet és tananyagkezelő rendszer képességeivel.

Nyíltan a jövőbe?
A bejelentést követően újságírói kérdésre Vályi-Nagy elárulta, hogy ha a nyílt forrású lehetőségeket az oktatás 10-15 százalékában veszik igénybe, már az is 5 milliárd forint körüli nagyságrendű eszközhasználatot jelent. Célként pedig a 20 százalékos szint elérését jelölte meg az államtitkár. Véleménye szerint, ha ezt sikerül egy év alatt elérni, akkor már nyílt oktatásról beszélhetünk – a digitális infrastruktúra tekintetében mindenképp.”

Forrás:
Így válhat nyílttá a magyar (köz)oktatás; Szilágyi Szabolcs; Computerworld; 2013. február 13.