„Átláthatóbbá vált az állam szervezeti- és intézményrendszere, ismertebbé vált az elektronikus ügyintézés és jelentős lépések történtek a korrupció elleni küzdelem területén is, ugyanakkor jobban be kell vonni a jogalkotás folyamatába a szakmai és civil szervezeteket, több időt kell hagyni a jogszabálytervezetek megvitatására – hangzott el azon az értékelő elemzésen, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi Intézete szervezett csütörtökön.
Kaiser Tamás egyetemi docens, az Államtudományi Intézet tudományos igazgatója bevezetőjében elmondta: az OECD 2015 január elején adta ki Magyarországra vonatkozó országjelentését, melynek középpontjában egy stratégia és a belőle következő reformok állnak, melyet a Magyary program, mint átfogó közigazgatás-fejlesztési stratégia foglal össze. A jelentés „sarkosan hangsúlyozza”, hogy 2010 egy választóvonal volt az állam megújítása szempontjából – emelte ki a szakember.
Az országjelentés első fejezete a Jó Állam stratégiai megközelítésével foglalkozik – ismertette Kaiser. A jelentés pozitívumként emeli ki a stratégiai megközelítést. A második a területi államigazgatás átalakításával kapcsolatos reflexiók bemutatásával, a központi területi államigazgatás szervezetének az újjászervezésével és az önkormányzatokkal foglalkozik. A jelentés pozitívumként értékeli, hogy nem hoz létre új struktúrát, hanem átszervezi, átrendezi a meglévőket. Több fontos kérdésről azonban csak érintőlegesen szól, mint a létszám konszolidációról és a járásokról. A kormányhivatalok működésében a funkcionális és szakmai irányítás tekintetében kialakuló kettős irányításról dicsérően szól a 2010 előtti időszakhoz viszonyítva, az ebből fakadó feszültségekre viszont nem tér ki – hangzott el.
Kiss György, a Közigazgatás-tudományi kar dékánja a jogalkotási eljárásról szóló fejezetről elmondta, az anyag korrekt, objektív számokat tartalmaz, ugyanakkor a számok mögött van egyfajta szubjektum. Rámutatott, hogy az anyagban több alkalommal is szerepel az NKE, és mindegyik alkalommal kiemelt szerepben.
Jakab Éva egyetemi tanár, az Államtudományi Intézet Tudományos Tanácsának elnöke a korrupció elleni küzdelemről szóló fejezetet értékelte, mely szerinte is alapos, a pozitív kritikák pedig iránymutatóak. Az anyag dicséri a korrupcióellenes fellépés irányába tett kormányzati lépéseket, és a Magyary program jelentőségét. Jogalkotást vizsgálva kritikát fogalmaz meg a társadalmi egyeztetések időtartama és mélysége tekintetében. Az állami szervek működése kapcsán a közérdekű panaszok szerepének növelésére mutat rá a dokumentum. Kiemelik az ÁSZ és az NKE ez irányú munkáját – tette hozzá.
Az OECD 2015 elején megjelent országjelentését az NKE Államtudományi Intézete szervezésében elemezték a szakemberek, mely egyben a szervezet első nyilvános és hivatalos bemutatkozása is volt. Az NKE-n létrejött Államtudományi Intézet január elején kezdte meg működését. Feladatának az államtudomány területén folyó egyetemi kutatások integrálását, koordinálását tekinti, ennek érdekében különösen kutatási, tananyag-fejlesztési és oktatási feladatok kíván ellátni. Az intézet – amely az államtudomány tudásközpontjaként hivatott működni – meghatározó szerepet kíván betölteni az egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé válásában.”
Forrás:
Az OECD országjelentését értékelték szakemberek; OrientPress; 2015. február 6.
Lásd még korábbi cikkünk: A területi közigazgatás jövője
