„Adatvédelmi szempontból nem tartja aggályosnak az e-kártya bevezetését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. A személyiségi jogok biztonságát garantálja, hogy sem az ujjlenyomat, sem pedig a fénykép nem lesz biometrikus, ráadásul a kártyák olvasásához a tulajdonos aktív közreműködése szükséges. Az adatokhoz hozzáférő szervek számára pedig csak az adott információ elérését biztosítja a rendszer, aki azokkal mégis visszaél, bűncselekményt követ el – hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila a Rádió Orienten.
Megfelel az adatbiztonsági követelményeknek a készülő e-kártya használatával kapcsolatos törvénytervezet, amely a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, a TAJ és az adókártyát, valamint az útlevelet fogja magában foglalni – szögezte le Péterfalvi Attila. Kiemelte: az egyetlen kártya elvesztése nem érinti annak informatikai biztonságát, hiszen annak leolvasásához speciális és mindegyik adathoz külön-külön leolvasó szükséges. „A kártya három funkciójának szétválasztása tehát megmarad, egyetlen leolvasó nem képes mindegyik adatkört leolvasni” – mondta.
Az e-kártya használatának tervezete megfelel a célhoz kötöttség és az osztott információs rendszerek követelményének, hiszen minden érintett csak azokat az adatokat kezelheti, amire – összefüggésben az adatminimalizálás elvével – a feladata ellátása során szüksége van. „A jogszabály tehát nem teszi lehetővé az adatok jelenleginél szélesebb körű megismerését” – tette hozzá a NAIH elnöke. Kiemelte: a kártyák használata esetén az adatvédelem és az adatbiztonság is biztosított, hiszen leolvasásához magának a tulajdonosnak a közreműködése is szükséges, távolról nem lehet ezeket az adatokat kinyerni. Ráadásul a jogosulatlan adatkezelés bűncselekménynek minősül, tehát nemcsak a tényleges szabályok, de az azt megerősítő szankciórendszer is biztosítja, hogy valaki megpróbáljon visszaélni a személyes adatokkal – tette hozzá.
Az ujjlenyomatos adattárolással kapcsolatban elmondta, annak biztonságosságára garancia, hogy azonosításukra nem szolgál központi adatbázis, ami azt jelenti, hogy az igazolványon lévő adatot magának a tulajdonosnak az ujjával vetik össze. „Adatvédelmi szempontból ez a leginkább személyiségbarát megoldás” – szögezte le Péterfalvi Attila.
Emellett az elnök elmondása szerint a fényképek elektronikus megjelenítése is biztonságos, hiszen azok pixeles formában és nem pedig biometrikus azonosítóként szerepelnek majd a kártyán. „A kettő között lényeges különbség van – ennek a követelménynek pedig megfelel az új E-kártya jogszabálytervezete” – mondta.
Amellett, hogy a hatóság az új kártyát nem tartja adatvédelmi szempontból kockázatosnak, az elnök szerint számtalan előnye is van, amelyekről meg kell győzni az állampolgárokat, hogy bizalmukat elnyerjék.
Mint kiemelte, a kártya elvesztése sem jár nagyobb kockázattal az eddigieknél. Természetesen a vizuális adatokat letiltani nem lehet, de miután az adatok előhívásához az érintett aktív közreműködésére van szükség, az nem valósítható meg, ha valaki nem ismeri azokat a beállításokat, amivel azok előhívását biztosítani lehet.
Arról azonban még nincs információ, hogy az e-kártyák kézhez vételét követően mi történik a régiekkel – mondta Péterfalvi, hozzátéve ugyanakkor, hogy a nyilvántartásban viszont szerepelni fog, hogy melyik az az érvényes és hatályos igazolvány, ami az azonosításkor elfogadható.
A költségvetés mely részeit lehet titkosítani?
A jövő évi költségvetést megalapozó törvény tervezete szerint tíz évre titkosítanák a stratégiai kérdésekkel kapcsolatos döntés-előkészítési anyagokat. Péterfalvi Attila elmondta, ez csak olyan kérdéseket érinthet, amelyek nyilvánossága veszélyeztetné Magyarország – a költségvetés kapcsán elsősorban pénzügyi – érdekeit.Az elnök elmondta, az információs és önrendelkezésről, valamint az információszabadságról szóló törvény biztosítja, hogy bizonyos okokra hivatkozva valamilyen időtartamig titkosítsanak adatokat. Példaként említette Paks II tervezetét, amelynek nyilvánosságáról külön törvény is rendelkezik.
Mint azonban Péterfalvi Attila mondta „A puding próbája az evés”, tartalmi szempontból tehát a jogszerűség eldöntésénél ismerni kell az úgynevezett „ex-lege” titokkör használatának szempontjait, indokoltságát. Tudni kell tehát, hogy milyen adatokat és milyen okokra hivatkozva zárnak el a nyilvánosság elől. Az elnök ugyanakkor leszögezte, kizárólag stratégiai kérdésekről lehet szó.
Mint mondta, a költségvetés, mint az állami pénzek elosztásának nyilvánossága alaptörvényi szinten biztosított, ugyanakkor létezhetnek olyan stratégiai célok, amelyek nyilvánossága meghiúsítaná az elképzelések megvalósítását.
Egy újabb tervezet – amely két évig biztosítani az adatok nyilvánosság elöli elzárását – pedig rövidebb, mint a már említett döntés-előkészítéssel kapcsolatos tíz év. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az adatoknak az „ex-lege” titokká történő nyilvánításával kapcsolatban nagy körültekintéssel kell eljárnia a törvényalkotóknak. „A kört szűkre kell szabni, alkalmazása során nem lehet a jogszabályi lehetőséggel visszaélni”- zárta szavait Péterfalvi Attila.”
Forrás:
Péterfalvi: Biztonságos lesz az e-kártya; OrientPress; 2015. június 2.
