„A hatékony korrupcióellenes politikához mindenekelőtt szükség van valós tapasztalatokra. A Holland Belügyi Minisztérium égisze alatt megjelent „Prime witnesses? Case studies of staff assessments for monitoring integrity in the European Union” című jelentés célja, hogy előmozdítsa a korrupció elleni fellépést azáltal, hogy az integritás méréséhez kapcsolódó nemzetközi tapasztalatokat, gyakorlatokat mutat be. A jelentés ennek érdekében hat Európai Uniós ország, Belgium, Észtország, Hollandia, Horvátország, Magyarország és Lengyelország integritás felmérésének tapasztalatait, jó gyakorlatait teszi közkinccsé.
Napjainkban általánossá vált felismerés, hogy az integritás és korrupció ellenes elkötelezettség nagyban hozzájárul a jó kormányzáshoz és a kormányzatok iránti bizalom fenntartásához. Azonban önmagában a korrupcióellenes jogszabályok meghozása nem biztosítja, hogy azok teljes mélységig átitatják a közszférát, és azt, hogy minden közszférában tevékenykedő magatartására irányadó lesz. Sajnos az elfogadott szabályok és a mindennapok gyakorlata között egyes esetekben ellentmondás feszül. Ezt a rést a kormányzatok, államigazgatási szervek úgy tudják hatékonyan befoltozni, ha a jogszabályok érvényesülését, végrehajtását, az elért eredményeket rendszeresen monitorozzák és a tapasztalatokat döntéseikbe becsatornázzák.
Az eredményes integritás politika szükségességére számtalan jelentés és tanulmány felhívta a figyelmet azáltal, hogy bemutatta a korrupció közbizalom romboló, gazdasági növekedést fékező, és a polgárok jóllétét csökkentő hatásait. Ezek az elemzések jellemzően összehasonlítható nemzetközi adatokon nyugszanak, mint például a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe, a Világbank Kormányzás Világ Indikátora, Európai Bizottság Eurobarométer korrupciós felmérése. Bár a legtöbb ország rendelkezik integritást növelő célkitűzésekkel, politikával és küzd a korrupció ellen, mégis kevesebb erőfeszítést tesznek arra, hogy ezek eredményeit monitorozzák és értékeljék.
Az integritással, korrupcióval foglalkozó nemzetközi értékelések számos információforrást, így szakértői értékeléseket, vállalatvezetők és állampolgárok véleményét tükröző felméréseket, illetve jogi eljárásokra vonatkozó adatokat használnak. Magukat a közszolgákat azonban – a legmagasabb szinttől a beosztottakig – általában nem vonják be az információgyűjtésbe annak ellenére, hogy ők az integritás politika elsődleges alanyai. Ugyanis a közszférában dolgozók azok, akik közvetlenül érzékelik az integritás politika érvényesülését, továbbá az etikai kultúrát a szervezeteknél. Ők tehát olyan „koronatanúk” („prime witnesses”), akik segíthetik a tapasztalatokon alapuló integritás politika kidolgozását és eredményes megvalósítását.
A Holland Belügyi Minisztérium égisze alatt megjelent jelentés éppen ezért hiánypótló, hiszen a koronatanúk visszajelzéseire épülő integritás felmérésekről ad Európai Uniós kitekintést. A jelentésben önálló fejezetet képező magyar esettanulmány, melyet dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyeleti vezetője jegyez, az ÁSZ integritás felmérési gyakorlatán keresztül mutatja be az elmúlt években az integritással kapcsolatban felhalmozott hazai tapasztalatokat. A szerző kiemeli, hogy az évenként elvégzett kérdőíves felmérés hármas célt szolgál:
- A költségvetési intézmények olyan kockázatainak azonosítását, amelyek integritásukat hátrányosan befolyásolják.
- Bővíteni azon intézmények körét, amelyek elfogadják és egyben kialakítják az integritás alapú kultúrát.
- Elősegíteni azt a szemléletváltást, hogy a magyar közszféra integritás alapú szervezeti működésre álljon át.
A fenti célok elérését szolgálja többek között az integritás kérdőív kialakítása, a kérdőív önkéntes kitöltése, az eredmények publikálása.
Az integritásfejlesztés magyar modellje mellett más országok gyakorlatának megismerése mindenképp látókör-szélesítő. Bár a jelentés összeállítói is elismerik, hogy az integritás alakulásának nyomon követésére nincs varázsrecept, azonban meggyőződésük, hogy a bemutatott hat ország integritás-monitorozási gyakorlata olyan példákat szolgáltat, amelyekből érdemes és lehet is tanulni. Egyfelől ezért nagy elismerés, hogy a magyar integritás felmérés módszertana és tapasztalatai megjelenhettek ebben a válogatásban, másfelől a másik öt ország integritásmérési és -fejlesztési gyakorlata ötleteket szolgáltathat a magyar felmérés céljainak minél eredményesebb és hatékonyabb eléréséhez.
A jelentés minden bizonnyal szélesebb nemzetközi figyelem érdeklődését is felkelti, ennek egyik első bizonyítéka, hogy a jelentést az OECD Integritás Fórum soron következő április 19-20-i ülése is megvitatja.”
Forrás:
Az integritás koronatanúi; Pénzügyi Szemle Online; 2016. március 3.
Prime witnesses? Case studies of staff assessments for monitoring integrity in the European Union; Government.nl
