„Az Európai Bizottság tudományos háttérintézménye, a JRC (Joint Research Center) frissen megjelent jelentésében (Futures of Work: Perspectives from the Maker Movement) a munka világának lehetséges jövőképeit veszi górcső alá a digitális kézművesség mozgalom (Maker Movement) résztvevőinek szemszögéből. A mozgalom, amelynek gyökerei a hetvenes évekre, a személyi számítógépek és az ehhez kötődő ellenkultúra terjedéséig vezethetők vissza, az elmúlt években nagy lendületet vett az Európai Unió több országában, a legnagyobb mértékben Franciaországban, Németországban és Olaszországban (Magyarország az EU28-ak között a lista végefelé található, vagyis nálunk még kevésbé elterjedt kezdeményezésről van szó). A digitális kézművesség egyfajta közösségi „csináld magad” barkácsolást jelent – olyat, amelyben nagy szerepet kap az elektronika, a robotika, a 3D-s nyomtatás vagy a CNC-technológiák (számítógép-vezérelt szerszámgépek) alkalmazása. A mozgalom átfedésben van a hacker kultúrával és a nyílt forráskódú szoftverek terjedését célzó törekvésekkel, de hangsúlya a fizikai javak előállításán (fém- és famegmunkáláson, varráson vagy éppen a hagyományos kézművesség modern formáin) van. A digitális kézművességnek otthont adó közösségi tér a digitális közműhely (makerspace), ami az előállítás élményén túl fontos terepe lehet a gyakorlatias tanulásnak, a tudásmegosztásnak és az innovációnak is. Ehhez a műhelyek megfelelő infrastruktúrát és gyártóeszközöket biztosítanak, az együttműködésen alapuló munkavégzés jegyében. A digitális kézművesség ugyanakkor korántsem jelent homogén mozgalmat, jellemzői helyenként eltérők lehetnek.
Kutatások sora teszi fel a kérdést, hogy milyen lesz a jövő munkavégzése az új technológiák térhódítása mellett. (A címadásban nem véletlenül szerepel a jövő többes számban: a jövő munkája többféle, egymás mellett létező modellt jelenthet.) Ennek megismeréséhez jelenthet fontos adalékot a digitális kézművesség, mint alulról szerveződő mozgalom, amely működése során újszerű modellek születnek a képzés, az együttműködésen alapuló munka és a gyártás területén. A résztvevők véleményét, meglátásait mélyinterjúkkal és fókuszcsoport-vizsgálatokkal tárták fel. A válaszokból igazolódott az az előzetes feltevés, hogy a munka világában a változások legnagyobb hajtóereje az info-kommunikációs technikák (IKT), de emellett több jelentős hajtóerőt is azonosítottak. A kutatás során kapott válaszokat nyolc nagy csoportban összegezték: automatizálás, globalizáció, mikro-gyártóüzemek, megosztáson alapuló gazdaság, új készségek, zöld gazdaság, a társadalom elöregedése és a migráció narratívája mentén. Ezek közül az utolsó kettőt egyik fókuszcsoportban sem választották ki megvitatásra a résztvevők, így ezek elemzése is elmaradt. A többi hat területen a következők voltak a főbb megállapítások:
- Automatizálás. A folyamatosan előrehaladó automatizálás hatása egyre jelentősebb, ugyanakkor nincs egyértelmű válasz a várható kimenetekre. Jelen pillanatban nem annyira a termelésben, mint inkább a szolgáltatásokban, az immateriális javak előállításában van nagyobb hatása. A jövőre nézve pedig inkább az együttműködés lesz jellemző az emberek és a technológiák között, mint a helyettesítés.
- Globalizáció. A globalizáció számos átalakulásnak kövezte ki az útját a munka világában is, benne a piaci szereplők újradefiniálásával, a jelenlévő nagyvállalatok privilegizálásával. A digitális kézműves mozgalom ugyanakkor – paradox módon – éppen a gyakorlatok és szakpolitikák globális megosztása révén tudja támogatni a helyi termelést és helyi szolgáltatásokat.
- Mikro-gyártóüzemek. A digitális közműhelyekben megvalósuló mikro-gyártás nem a hagyományos kapitalista modell és a delokalizált termelés alternatívája, inkább a tanulási lehetőséget biztosítja, valamint lehetővé teszi speciális és személyre szabott termékek előállítását.
- Megosztáson alapuló gazdaság. A résztvevők között vitára adott okot, hogy mit is jelent valójában a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy), amit az érdekek ütközése és a szabályozás hiánya eltorzított – a nagy IT-platformok tulajdonosainak viselkedése egyre inkább a nagyvállalatokéra kezdett hasonlítani. Jelen állapotában a megosztáson alapuló gazdaság nem a megosztásról szól, így indokolt annak felülvizsgálata.
- Új készségek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a formális képzések nem képesek biztosítani a szükséges készségeket a jövőbeli munkavégzéshez. A digitális közműhelyek megfelelő teret biztosítanak a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) tudományokhoz kapcsolódó ismeretek elsajátításához, és kiemelt szerepük lehet a munkaerő rugalmasságának erősítésében. Kérdés ugyanakkor, hogy az így elsajátított tudást hogyan lehet formálisan is elismertetni.
- Zöld gazdaság. A résztvevők szerint a törődés, a szenvedély és a tulajdonosi felelősség eszméinek meghatározónak és hitelesnek kell lennie, mert enélkül az új narratíva is csak egy retorikai eszköz lesz a meglévő gazdaság kezében.
Az IKT meghatározó szerepe mellett a kutatásban megkérdezettek több olyan jelentős hajtóerőt is azonosítottak, amelyek alakítani fogják a munkavégzés jövőjét. Ezek az innováció, a szükséges készségek változása, a nyitottság, a megosztás, a fantázia, az együttműködés, a képzés, a munka öröme, a szolidaritás, az önállóság, a törődés és az időgazdálkodás.
A jelentés fő következtetései arról, hogy a digitális közműhelyek miképpen tudnak kapcsolódni az EU meghatározó szakpolitikáihoz:
- Oktatás, képzés és ifjúság. A közműhelyek szabad hozzáférést biztosítanak a 21. században szükséges készségek kiegészítő vagy alternatív képzéséhez. Több időt szükséges szánni a társadalmi és érzelmi készségek, a kreativitás és a magas szintű értelmi képességek erősítésére, amit az iskolarendszernek is figyelembe kellene vennie.
- Kutatás és innováció. A közműhelyeknek központi szerepe van az innováció erősítésében, új termékek és szolgáltatások fejlesztésében, ezen belül elsősorban az ötletek felmerülésének és a prototípus legyártásának szakaszában. Bár ennek nincs közvetlen kapcsolódása a tömegtermeléshez, olyan embereket is be tud vonni az innovációs folyamatokba, akiknek enélkül nem lenne meg a kapcsolódáshoz a szükséges eszköztáruk és tudásuk.
- Foglalkoztatás és szociális ügyek. Bár a közműhelyeknek nem elsődleges feladata a foglalkoztatás helyzetének javítása, a foglalkoztatási szakpolitikákat újszerű megoldásokra inspirálhatja (például a feltételhez kötött alapjövedelem terén). A kézműves mozgalom olyan alapértékei, mint a szolidaritás, a nyitottság, a megosztás, az együttműködés, a kreativitás, a munka öröme, a törődés és az idő értékének megbecsülése a szakpolitikákra is termékenyítőleg hathat.
- Fogyasztók. A „digitális barkácsolás” során előállt termékek nem minden esetben felelnek meg az EU szigorú fogyasztóvédelmi szabályozásának. A kézműves kultúra terjedése és az innováció erősítése érdekében érdemes megfontolni a közműhelyekre vonatkozó speciális szabályozást.
A kutatók felhívják rá a figyelmet, hogy két olyan fontos témakör, amelyeket eredendően vizsgálni akartak, de végül kimaradt a kutatásból, a társadalom elöregedése és a migráció döntően fogja meghatározni a munka világának jövőjét, így ezek kutatása kulcsfontosságú lesz a közeljövőben.”
Forrás:
Futures of work. Perspectives from the Maker Movement; Paulo Rosa, Ângela Guimarães Pereira, Federico Ferretti; Joint Research Centre/Publications Office of the European Union; ISBN 978-92- 79-89734-4, doi:10.2760/96812, JRC110999; 2018. augusztus (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: A „maker” kifejezést a „digitális kézműves” fordulatával adjuk vissza, illetve a „makerspace”, „hackerspace” kifejezések magyar megfelelőjének a „digitális közműhely”-t választottuk. A lehetséges változatok közöl ezeket ítéltük az eredeti kifejezések szelleméhez a legközelebb állóaknak.
Lásd még: ;
Hackerspace; Wikipédia (maker space is)
Maker culture; Wikipédia
Makerspace.hu | digitális közösségi alkotóműhely
Független Magyar Tudásközpont – köz/mű/hely
A gyártás forradalma; eGov Hírlevél; 2014. szeptember 7.
Csinálj cuccokat – A Do It Yourself mozgalom; eGov Hírlevél; 2012. január 4.
Független Magyar Tudásközpont KÖZ/MŰ/HELY; eGov Hírlevél; 2011. szeptember 17.
