Hogyan fordították az emberek javára Barcelonában az okosváros-technológiákat és az adatgazdálkodást?

„Barcelona város önkormányzata (amelynek „fab lab” kezdeményezéseivel már foglalkoztunk korábban) közzétette „Barcelona digital city – Putting technology at the service of people” című dokumentumát, amely Barcelona digitális átalakulásának terve (Barcelona Digital City Plan (2015-2019) mentén áttekinti a fő törekvéseket és azok megvalósulását, valamint azokat a helyi sajátosságokat és megoldásokat, amelyek mintaként szolgálhatnak más városoknak is.

A dokumentumot jegyző Francesca Bria, aki a városi önkormányzat technológiai és digitális innovációs igazgatója (Chief Technology and Digital Innovation Officer) bevezetőjében kiemeli: az általa vezetett hivatalt abból a meggyőződésből hozták létre, hogy az adatgazdálkodás és az infokommunikációs technológiák jelentősen átalakítják a várost és annak működését azáltal, hogy jobb minőségű és megfizethető szolgáltatásokat biztosíthatnak, magát az önkormányzatot pedig nyitottabbá, agilisabbá és részvételi jellegűvé alakítja. Ennek jegyében született Barcelona Digitális Terve, ami a város innovációs ökoszisztémájának társ-alkotásával jött létre, újragondolva az okosváros-megközelítést is, ami a szerzők szerint addig túlságosan technológia-centrikus volt. Ehelyett azt állították a középpontba, hogy az okos város hogyan szolgálja legjobban a város polgárait.
A barcelonai modell középpontjában azok a széleskörű részvételből fakadó tapasztalatok állnak, amely részvételt a Decidim nevű digitális platform tett és tesz lehetővé. A Decidim becsatornázza a polgárok kollektív bölcsességét a szakpolitikák meghatározásába, amelyek ilyen módon jobban illeszkednek valós igényeikhez. A rendszer szabad szoftverekre épült, és egyszerre garantálja a személyes adatok védelmét és a közcélú átláthatóságot, úgy, ahogy azt egy kereskedelmi alapú megoldás nem tudja biztosítani. A Decidim platformnak köszönhető, hogy az önkormányzat napirendjének 70 százaléka az ebben résztvevő polgároktól származik, és az önkormányzati prioritások is ebből fakadnak.
Barcelona digitális önkormányzati terve a „citizens first” jegyében fogalmazta meg új irányvonalát, minden más elébe helyezve a városban élő emberek érdekeit. Ennek érdekében alapozták meg az infokommunikációs projektekben az agilis módszertan használatát, és álltak ki a technológiai szuverenitás mellett. Ezek az intézkedések teremtik újra az alapjait a digitális adatok és információk feletti rendelkezésnek, csakúgy, mint az olyan közcélú digitális infrastruktúrák támogatásának, amelyek nyílt forráskódú programokon és szabványokon alapulnak, valamint a privát szféra és a személyiségi jogok erősítését szolgáló technológiákat alkalmaznak. A terv magába foglalja az adatkezelés etikai stratégiáját is.

Fontos alapvetés, hogy Barcelonában a városvezetés a közadatokat közjavaknak tekinti, az közadat-gazdálkodást pedig olyan közműszolgáltatásnak, mint a víz- vagy áramellátást, a közutakat vagy a tiszta levegőt. Az adatok ezért nyilvánosan elérhetők kell, hogy legyenek, segítve a helyi technológiai vállalkozásokat és termelői hálózatokat abban, hogy kiépíthessék adatvezérelt, mesterséges intelligenciát is alkalmazó szolgáltatásaikat és megoldásaikat, annak érdekében, hogy a közjót szolgálják és biztosítsák a társadalmi megtérülést.

Mindezek érdekében vezettek be olyan gyakorlati megoldásokat, mint a DECODE (Decentralised Citizen Owned Data Ecosystem) projekt, ami egy nyílt forráskódú, decentralizált, a privátszférát óvó és személyiségi jogokat tiszteletben tartó, blokklánc-alapú rendszer, ami visszaadja az emberek hatalmát és ellenőrzését adataik felett. A DECODE révén a polgárok eldönthetik, hogy mely adatokat tartják meg maguknak, melyeket osztják meg, és ha igen, kivel és milyen alapon. A szerző ezt adatkezelési „New Deal”-nek nevezi, amely a hatalmas gazdasági értéket megtestesítő adatvagyont visszajuttathatja az adat-tulajdonos polgárokhoz.

A dokumentum szerint szerint ezek a meghatározó változások az embert helyezik előtérbe az önkormányzati szolgáltatások tervezésénél, valamint megerősíti őket digitális jogaikban. Barcelona célja, hogy az okosváros koncepcióját továbbfejlesztve, digitális szuverenitást hozzanak létre, amely felhatalmazza a város polgárait arra, hogy kifejezzék és megvitassák prioritásaikat, meghatározhassák az irányokat, valamint dönthessenek a technológiai innovációk etikus felhasználásáról, a társadalmi hatások világos ismerete és a közösségi megtérülés jegyében. Ez a fajta átalakulás új életre kelti a helyi gazdaságot is, és lehetővé teszi a munka világának újragondolását az automatizálás korában, egy valódi közösségi gazdaság (sharing economy) jegyében. A közbeszerzések átláthatósága és fenntarthatósága érdekében digitális piacteret hoztak létre, ezzel is segítve a helyi kezdő vállalkozások, kis- és középvállalatok részvételét. Mivel Barcelona digitális szakpolitikái szabad szoftveres platformokon alapulnak, ez lehető teszi azok megosztását, újrahasznosítását és adaptálását más városokban is. A nemzetközi együttműködés el is indult e téren a világ több nagyvárosa között.

Érdemes megemlíteni ehelyt egy tavaly áprilisban közzétett értékelést, amely az ITU News hasábjain jelent meg. Ebben a szerző emlékeztet rá, hogy az akkor 18 hónapja hivatalban lévő Francesca Bria milyen határozott küzdelmet folytatott a korábbi digitális átalakítási stratégia elvetéséért, annak érdekében, hogy az okosváros-fejlesztések középpontjában az ember legyen. Ahogy a technológiai és digitális innovációs igazgató megfogalmazta: ha az okosváros-elképzeléseket úgy közelítjük meg technológiailag, hogy nem az emberek igényeiből indulunk ki, akkor a végeredmény is csupán egy technológiai probléma megoldása lesz.

A szerző az új stratégia első pillérének a digitális átalakulást nevezte, amelyben alapvető változást jelentett, hogy a közigazgatás és a közszféra, a vállalatok és a polgárok együttműködésével valósult meg. Korábban problémát jelentett, hogy a szállítók vertikálisan kiépített megoldásokat építettek ki, amelyek nem voltak képesek egymással kommunikálni, nem alkottak kompatibilis rendszert. Ide vezetett a kritikus városi szolgáltatások kiszervezése, miközben a város elveszítette az adatok feletti ellenőrzést is. Ezek a zárt rendszerek ugyanakkor megfojtották a helyi innovációt is, ami így nem járulhatott hozzá a helyi gazdaság erősítéséhez. Ez át is vezet a stratégia második pilléréhez, ami a helyi digitális innováció és a helyi infokommunikációs cégek támogatását jelenti. Ennek érdekében hozták létre a már említett digitális piacteret, és dolgozták át a beszerzési gyakorlatot. Olyan helyzetet vetítve előre célként, amelyben a partnervállalatok jó minőségű adatokat adnak át, amiket a városi önkormányzat újrahasznosíthat nyílt adatplatformok segítségével (a személyiségi jogok megóvásával), úgy, hogy abból a helyi vállalkozások és polgárok újabb értékeket tudjanak teremteni. Kiemelt célt jelent a valódi közösségi gazdaság megerősítése, olyan megoldásokkal, amelyek tisztességesebben működnek, mint amit például az Uber megvalósított. Másik fontos cél a közvetítők kiiktatása, amiben a már szintén említett, blokklánc-alapú DECODE is fontos szerepet játszik.

A stratégia harmadik pillére az elemzés szerint a városban élők felhatalmazása és képessé tétele (empowerment) a döntéshozatalba való bekapcsolódásra. Ahogy Francesca Bria fogalmazta: a részvételi költségvetés-tervezés jelenti a város DNS-ét, és ez integrálja a polgárokat a döntéshozatalba. Ennek érdekében 16, egymással párhuzamos részvételi folyamatot működtetnek, és négy „fab lab” (digital fabrication laboratory, digitális gyártási laboratórium) biztosítja az eredményes részvételhez szükséges ismeretek átadását, készségek elsajátítását. Ugyanakkor azt is kiemelte: az eredményes adatgazdálkodáshoz elengedhetetlen a közigazgatási szervezet megfelelő kialakítása is, ami biztosítja az interoperábilitást és együttműködést a különböző adatbázisok között, felszámolva azok siló-jellegét.”

Forrás:
Barcelona digital city. Putting technology at the service of people; Ajuntament de Barcelona; 2019. június 26. (.pdf)
Lásd még:

How Barcelona’s smart city strategy is giving ‘power to the people’; Richard Forster; ITU News; 2018. április 3.
Rejuvenating Barcelona with digital technologies; Európai Bizottság, Digital Transformation Monitor; 2017. január (PDF)
Korábbi cikkünk:
Élő laboratóriumok (living labs): nyitott innováció megvalósítása a közszférában; eGov Hírlevél

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, politika, politikai informatika, szakirodalom, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.