Tuzson Bence: adatalapú közigazgatásnak kell kialakulnia, és be kell vonni a mesterséges intelligenciát az állam működésébe és az állami döntések előkészítésébe

„ A digitalizációtól és az okos városoktól “olyan fejlesztéseket szeretnénk látni”, amelyek megerősítik a családokat, a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv), valamint képesek a magyar kultúra megerősítésére, kiterjesztésére – hangsúlyozta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

Tuzson Bence a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett Civitas Sapiens ’19 – Okos város szakmai konferencián tartott nyitóelőadásában közös társadalmi célnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb országa legyen.

Közölte: ennek megvalósulásához több területen is komoly előrelépésre van szükség, amelyek közül a családtámogatást, a kkv-k, továbbá “az összetartó erő, a kultúra” megerősítését említette az államtitkár.

Tuzson Bence fontosnak nevezte, hogy a “szigetszerű” korszerűsítések helyett komplex, nagy fejlesztésekre valósuljanak meg, hogy “Magyarországnak ne legyenek olyan területei, amelyek lemaradnak”. Arra is kitért, hogy ma már a falvakban élő emberek igényei nagyon hasonlítanak a városlakókéhoz.

“Arra kell törekednünk, hogy minden fejlesztés abba az irányba hasson, hogy az állam szolgáltatásait a lehető legkisebb településen is el lehessen érni” – hangoztatta Tuzson Bence, arra is kitérve, hogy ehhez szükséges a közigazgatásról gondolkodás megváltozása is.

Álláspontja szerint adatalapú közigazgatásnak kell kialakulnia, azért, hogy az államnak – a megfelelő jogi garanciák mentén – a szükséges mennyiségű adat álljon rendelkezésre, annak érdekében, hogy megfelelően megalapozott, “jó döntéseket tudjunk hozni”. Az adatok jó elemzésével lehet megfelelően szolgálni az állampolgárokat, valamint a kormányzat számára folyamatokat is előre lehet jelezni – mondta.

Tuzson Bence előadásában kiemelte, hogy be kell vonni a mesterséges intelligenciát az állam működésébe és az állami döntések előkészítésébe. “Annak az adatmennyiségnek, amely az okos városok és a közigazgatás rendszerén keresztül előáll, olyan irányba kell hatnia, hogy megváltoztassuk a kormányzati döntéshozatal rendszerét. Annak alapját a jól feldolgozott és folyamatokat előrejelző adatok is szolgálják – hangoztatta.

Tuzson Bence az okos városok és az okos otthonok esetében is a komplex fejlesztések szükségességét hangsúlyozta, annak érdekében is, hogy előbbieket az okos állammal össze lehessen kapcsolni “nem sziget-, hanem kontinensszerűen”.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a digitalizáció kihívásairól tartott előadásában a többi között arról beszélt, hogy a kormánynak a hazai kkv-k számára megfelelő tőkét kell biztosítania a digitális fejlesztések megvalósításához. Azt mondta: a legkülönfélébb ágazatokban dolgozó vállalkozásoknak is fel kell ismerniük, miként tudják a digitális eszközök munkájukat segíteni, ezért a digitalizációra a versenyképesség megőrzése miatt is költeni kell. A kormány a kkv-k digitalizációjáért több kiemelt és pályázati programot indított – emlékeztetett a politikus, aki ismertette a kabinet több más, köztük a digitális kompetenciák fejlesztését szolgáló programjainak eredményeit is. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára előadásában a tárca és Monor okos város kialakítását célzó együttműködését mutatta be. A kísérleti projekt a jövőben modellként szolgálhat a többi magyar település digitális fejlesztéséhez.

Koltay András, az NKE rektora köszöntőjében egyebek mellett szólt arról, hogy sok magyar egyetemen még mindig “idegenkednek” a digitalizációtól. A magyar felsőoktatás versenyképessége megőrzéséhez ezen a “megcsontosodott” megközelítésen változtatni kell – hangsúlyozta a rektor. Jelezte, olyan oktatás-módszertani reformot terveznek az NKE-n, amely a digitális- és okostechnológiákat a képzések javára fordítja, és a mindennapok részévé teszi. A digitalizáció kockázataira térve Koltay András azt is hangsúlyozta: a technológiának minden esetben az ember javát és méltóságát kell szolgálnia. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy az NKE-n elindul a “digitális térségfejlesztési szakember” szakirányú továbbképzés.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjének köszöntője szerint hagyományteremtő céllal rendezték meg a csütörtöki konferenciát, jövőre is megtartanák.

Vitathatatlannak nevezte, hogy a digitalizáció kikezdi az ezer éves magyar állam fundamentumait, toposzait, azonban ezekre az erőteljes hatásokra fel kell készülniük a magyar kkv-knak, egyetemi oktatóknak, műhelyeknek és állami vezetőknek.

A hat szekcióban 35 előadó és kerekasztalbeszélgetés-résztvevő, valamint 28 okosváros-termékkiállító közreműködésével megrendezett tanácskozás helyzetképet ad a hazai és nemzetközi okos város trendekről, betekintést nyújt több, már jelenleg is alkalmazott modell működésébe.

A konferencia a Miniszterelnökség fővédnöksége alatt, az ITM szakmai támogatásával, a DJP, a NKE és a Lechner Tudásközpont szervezésében valósul meg.”

Forrás:
A digitalizációtól a családok, a kkv-k és a magyar kultúra megerősítését várjuk; Miniszterelnökség; 2019. szeptember 20.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.