Demokratikus és autoriter kormányok is szívesen használják a dezinformációt a kibertérben
A közösségi média, és azon keresztül a közvélemény befolyásolására egyre gyakrabban és egyre szervezettebben vállalkoznak kormányzati szervezetek és politikai szereplők egyaránt. Ezt a – valljuk be, nem túl meglepő – trendet erősítette meg az Oxfordi Egyetem online manipulációval foglalkozó munkacsoportja, a Computational Propaganda Research Project legfrissebb kutatási jelentése. A tanulmány főbb megállapításai az alábbiakban összegezhetők:
- az állami és politikai szereplők által működtetett, szervezett online manipulációs kampányokra 70 országban lehet bizonyítékot találni. A jelenség egyértelmű terjedésére utal a brit kutatók szerint az, hogy az előző, 2018-as évben még „csupán” 48 országban lehetett egyértelműen kimutatni ilyen akciókat, 2017-ben pedig ez a szám még alig érte el a 28 országot. A statisztikába bekerülő országok mindegyikében legalább egy kormányzati szervezet, vagy egy politikai párt összefüggésbe hozható ilyen online manipulációs műveletekkel.
- a közösségi média bekerült jó néhány autoriter rezsim propaganda-eszköztárába: a tanulmány szerzői 26 olyan nem demokratikus államot azonosítottak, amelyek előszeretettel alkalmazzák a közösségi média platformjait a közvélemény befolyásolására.
- az „információs kontrol” állami érvényesítésére három eljárást lehetett elkülöníteni:
- az alapvető emberi jogok elnyomása révén;
- a politikai ellenfelek hiteltelenítése, lejáratása révén;
- az ellentétes vélemények elfojtása révén.
- egy maroknyi állam, jellemzően a geopolitikai ambíciókkal rendelkező államok, a külpolitikai érdekérvényesítésük megtámogatására használják fel a digitális propagandát. Hét olyan államot azonosítottak a brit kutatók, amelyek a Facebook és a Twitter platformjait a globális közvélemények befolyásolására használták fel: ezek Kína, India, Irán, Pakisztán, Oroszország Szaud Arábia és Venezuela.
- a mostani időszak „dezinformációs világrendjében” Kína lett az egyik meghatározó szereplő. Digitális propaganda erőfeszítése elsősorban a belföldi közvélemény befolyásolására irányul, és eszközei, hordozói ennek megfelelően a kínai nyelvű közösségi média platformok, a Weibo, a WeChat és a QQ. Ugyanakkor a legutóbbi időkben erősödik Kína azon törekvése, hogy mind agresszívebben használja fel a külvilág befolyásolására alkalmas globális platformokat: a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot.
- annak ellenére, hogy a globális digitális ökoszisztémában több közösségi média eszköz áll a felhasználók rendelkezésére, mint valaha, a szervezett közösségi média manipulációknak továbbra is a Facebook maradt az elsődleges, kedvenc terepe. A vizsgálat kimutatása szerint összesen 56 országban lehetett kimutatni szervezett digitális propaganda kampányok jelenlétét a Facebookon.
A jelentés áttanulmányozása nyomán azonban bennünk is felmerült néhány kiegészítő gondolat, amit megfontolásra ajánlunk:
- elsőként azt érdemes kiemelni: a tanulmány szerzői által azonosított hét ország (vegyük észre, mindegyikük a liberális világrend ellensége, riválisa, vagy adott esetben páriája) mellett valójában bizonyítottan jó néhány nyugati nagy és középhatalom is erőteljes külföldi információs tevékenységet folytat a közösségi platformokon, ráadásul a szürke zónának tekinthető titkosszolgálati szférákon kívül is. Ezeknek a szervezeti-intézményi háttere (és részben maguk a műveletek is) behatóan ismertek, pl. az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, vagy Izrael Állam külügyminisztériumainak esetében.
- a hazai sajtó egy része sajátos perspektívában adott hírt a jelentés publikálásáról, azt sugallva, hogy a magyar kormányzati-politikai szereplők digitális befolyásolási tevékenysége valamiféle kirívó jelenségként tűnik fel ebben a kutatásban. A valóság ezzel szemben az, hogy a jelentés legmarkánsabb megállapítása éppen az: a jelentősebb országok többsége „felfedezte” magának a közösségi média eszközeit a maga információs érdekérvényesítése támogatására (döntően a belső közvéleményekkel kapcsolatban).
- Másrészt, konkrétan Magyarország állami szervezetei, politikai szereplői digitális befolyásolási erőfeszítéseit – a 70 állam vonatkozásában – valahol a sor vége felé említi csupán a kutatás. Messze nem kiugró, negatív tehát az ország megítélése, hanem ellenkezőleg: a digitális befolyásolást csupán szerény keretek közt alkalmazó országok sorában kap helyet.
Disinformation efforts now used in 70 countries: researchers; France 24; 2019. szeptember 26.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Kiberdiplomáciai kerekasztalt szervez a Magyary Egyesület az Infotér Konferencián
A digitális nemzetközi kapcsolatok itthoni szakembergárdája hamarosan az év legrangosabb eseményén cserélhet gondolatokat. Október közepén, az immár 10. alkalommal megrendezésre kerülő INFOTÉR konferencián ismét kerekasztalt szervez a tématerület hazai kutatóbázisa, a Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület. Az október 17-i konferencia napon sorra kerülő panelbeszélgetésen ezúttal a kiberdiplomácia lesz a téma. Tavaly a digitális diplomácia átfogó kérdéseit jártuk körbe a három napos balatonfüredi szakmai csúcson. Most a kibertér sokak szerint lényegesen „szürkébb”, homályosabb – és veszélyesebb zugait szeretnénk bejárni legalább gondolatban. És ez nem véletlen. A kibertér mára a geopolitikai szembenállás „5. dimenziójává” vált. A kibertér nemzetközi szabályozásában az egyes nemzeti koncepciók elsősorban az ún. kiberszuverenitás képviselete a diplomácia legújabb ágát, egyben új alkudozási terepét szülte meg. Speciálisan képzett diplomaták vitáznak az Internet-kormányzás, a kiberbűnözés, az online biztonság, az információs hadviselés kérdéseiről. És e közben, Oroszországban, Iránban és másfelé már hangtalanul dörögnek a kiberfegyverek.
A konferencia 2019. október 15-17. között lesz Balatonfüreden. Teljes program/regisztráció a konferencia webhelyén!
2. NAP 10/17 CSÜTÖRTÖK
11:15
MAGYARY SZÍNPAD – KIBERDIPLOMÁCIA: A HATALMI KÜZDELEM 5. DIMENZIÓJA
Vivamus 2
Felvezető előadás: dr. Nyáry Gábor, kutató, Magyary Zoltán Egyesület
Kerekasztal résztvevők:,
Dr. Szatmári Péter, rektor, MFE
Dr. Sáringer János, intézetvezető, BGE
Dr. Szűts Zoltán, tanszékvezető-helyettes, BME
Dr. Krasznay Csaba, programigazgató, Kiberbiztonsági Akadémia, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyáry Mihály, kutató, Magyary Zoltán Egyesület
Gecse Mariann, kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgató, Huawei Technologies Hungary
Moderátor: Dr. Nyáry Gábor, Magyary Zoltán Egyesület
Infotér 2019; Infotér; 2019. szeptember
Orosz külügyi siker: az üzemeltető „leigazolta” a minisztérium krími Twitter-fiókját
A „digitális szuverenitás”, amiről az Infotér konferencia kapcsán is szóltunk feljebb, messze nem valamiféle mesterkélt, kitalált „divatprobléma”. Hanem egyre inkább élő valóság. Ennek bizonyságára idézünk most egy hírt, még a tavaszi előszezonból. Az orosz külügy a közelmúltban csendes, de fontos sikert könyvelhetett el: a Twitter cég ugyanis „leigazolta”, azaz verifikálta a minisztérium Krím-félszigeten felállított és működtetett részlegének külön Twitter-fiókját. A probléma, méghozzá nemzetközi szintű, diplomáciai probléma abból a bizonytalanságból fakad, hogy a mai napig nincsen egyetértés abban: az amerikai közösségi média üzemeltető, verifikációs eljárásával (amelynek során ellenőrzik a náluk fiókot nyitó felhasználó valódiságát) csupán technikai értelemben ellenőrzi-e a fiókot nyitó valódiságát – vagy egyben egyfajta „legitimációt” is biztosít-e a fiók gazdájának. Magánosok és a nemzetközi élet számos szereplője, többnyire természetesen ukránok, élénken tiltakoztak a lépés ellen, mondván, ez a lépés de facto törvényesíti a Krím-félsziget Oroszország általi elcsatolását. A Twitter-fiók egyébként a digitális közdiplomácia klasszikus eszközeként üzemel: döntően a félsziget tájait, szépségeit, idegenforgalmi lehetőségeit közvetíti. Országimázst épít, meg persze turizmust generál.
Belgrad Initiative 4 Digital and Public Diplomacy; 2019. április 24.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
