Találat: dezinformáció

Infoháború: miért nehéz hiteles információkhoz jutni háborús konfliktusban?

„Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2022 novemberében egy videóüzenetben arról számolt be, hogy nagyjából 20 ezer ukrán civil és 100 ezer katona esett áldozatul az Ukrajna és Oroszország között zajló háborúnak. A konkrét számadatok közlése kiváltotta Ukrajna nemtetszését, hiszen a veszteségek száma elvileg titkosított információ, hiteles forrásból tehát a Bizottság nem értesülhetett róla. Nem sokkal később a videót el is távolították, a Bizottság sajtóosztálya pedig az az alapján készült sajtóközleményből kivette a számokat tartalmazó mondatot. A Bizottság esete korántsem egyedi:...

Részletek

Adat- és digitális kormányzás egy forrongó világban – A nyílt forrású információk növekvő szerepe a diplomáciai munkában

„A modern állam változatos eszköztárral igyekszik érvényre juttatni érdekeit, képviselni céljait a nemzetközi mezőben. A geopolitikai törésvonalak mélyülésével, a konfliktusok élesedésével felértékelődik a diplomácia és a hírszerzés eszközrendszereinek „metszéspontjában” virágzó nyílt forrású információszerzés, az OSINT. Valójában nagy múltú koncepció és tevékenység ez, amely azonban az IKT-forradalom nyomán páratlan új lehetőségeket kaphat. A társadalmak digitalizálódása az ilyen nyílt tömeges információk generáló (és fogyasztó) közegét teremti meg, miközben az új technológiák az információ megszerzése számára kínálnak hatékony, nyílt eszközrendszereket. Esély és fenyegetés gyakran kéz a...

Részletek

Külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) és kiberbiztonság – fenyegettségi állapotfelmérés

„Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) összefogott annak érdekében, hogy tanulmányozza és elemezze a külföldi információmanipulációval és beavatkozással (Foreign Information Manipulation and Interference, FIMI) és a dezinformációval kapcsolatos fenyegetéseket. Külön elemzési keretet terjesztenek elő, amely összhangban van az ENISA fenyegetettségi állapotfelmérésével (Threat Landscape, ETL) kapcsolatos módszertannal, azzal a céllal, hogy elemezze mind a FIMI-t, mind pedig a dezinformáció kiberbiztonsági vonatkozásait. Az EKSZ az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek a dezinformációval kapcsolatos fogalommeghatározások további finomítására irányuló felhívására...

Részletek

Az Európai Bizottság fokozza a dezinformáció kezelésére és a fiatalok digitális jártasságának előmozdítására irányuló intézkedéseit

„A Bizottság a mai napon iránymutatásokat tett közzé az általános és középiskolákban dolgozó tanárok és oktatók számára arról, hogy hogyan lehet kezelni a dezinformációt és előmozdítani a digitális jártasságot az osztálytermekben. Az iránymutatások gyakorlati támogatást nyújtanak a tanárok és oktatók számára, és tartalmazzák a technikai fogalmak meghatározását, tanórai tevékenységeket és az egészséges online szokások ösztönzésének módját. Ez az eszköztár három fő témát ölel fel: a digitális jártasság kiépítése, a dezinformáció kezelése, valamint a digitális jártasság vizsgálata és értékelése. A közvetlen teszteredmények szerint...

Részletek

Dezinformáció: A Bizottság üdvözli a dezinformáció visszaszorítását célzó új, erősebb és átfogóbb gyakorlati kódexet

„A Bizottság örömmel fogadja a dezinformáció visszaszorítását célzó megerősített gyakorlati kódex közzétételét. A 34 aláíró fél – például platformok, technológiai vállalatok és civil szervezetek – a 2021. évi bizottsági iránymutatást követve épített a Covid19-válság és az Ukrajna elleni agresszív orosz háború kapcsán szerzett tapasztalatokra. A megerősített kódex a 2018-ban kiadott első gyakorlati kódexen alapul, amelyet világszerte elismertek hiánypótló jellegéért. Az új kódex széles körű és részletesen kifejtett kötelezettségvállalásokat javasol a platformok és az ipar számára a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében, és újabb...

Részletek

Pszichológiai védelmi ügynökség indul Svédországban a dezinformáció ellen

„A Kína és Irán felől érkező hírhamisítást akarják kivédeni. Svédország új kormányzati ügynökséget hozott létre, amely a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozik, különösen a külföldi kormányok, például Oroszország, Kína és Irán felől érkező hírhamisítást akarják kivédeni. A karlsbadi központtal és solnai irodával működő 45 munkatársat foglalkoztató svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökséget egy volt diplomata, Henrik Landerholm főigazgató vezeti majd. Az ügynökség együttműködik majd a tudományos körökkel, a hadsereggel és a médiával, illetve támogatást nyújt az országon belüli régióknak, vállalatoknak és szervezeteknek. "A cél a...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 30.

Demokratikus és autoriter kormányok is szívesen használják a dezinformációt a kibertérben A közösségi média, és azon keresztül a közvélemény befolyásolására egyre gyakrabban és egyre szervezettebben vállalkoznak kormányzati szervezetek és politikai szereplők egyaránt. Ezt a - valljuk be, nem túl meglepő – trendet erősítette meg az Oxfordi Egyetem online manipulációval foglalkozó munkacsoportja, a Computational Propaganda Research Project legfrissebb kutatási jelentése. A tanulmány főbb megállapításai az alábbiakban összegezhetők: az állami és politikai szereplők által működtetett, szervezett online manipulációs kampányokra 70 országban lehet bizonyítékot találni....

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. március 25.

Putyin aláírta az álhírterjesztést és az állami jelképek gyalázását büntető törvényeket Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a világhálón történő szándékos álhírterjesztést és az állami jelképek megcsúfolását weboldal-lekapcsolással, pénzbírsággal és szabadságvesztéssel büntető törvényeket. Az orosz kormányzat jogi portálján közölt jogszabályok végrehajtásában kulcsszerepe lesz az orosz tömegtájékoztatás- és távközlés-ügyi hatóságnak (Roszkomnadzor). Az egyik törvény megtiltja a társadalom szempontjából jelentőséggel bíró hamis információ valós hírközlésként feltüntetett terjesztését, ha az életre, egészségre vagy tulajdonra irányuló veszélyt hordoz magában, vagy ha aláássa a társadalmi rendet vagy...

Részletek

A sötét oldal – a dezinformáció, a propaganda és a digitális diplomácia

„Ha Corneliu Bjola megszólal, akkor a digitális diplomáciával foglalkozó szakértők és diplomaták rendszerint felkapják a fejüket. A romániai születésű, ám már hosszú ideje Oxfordban tanító kutató ebben a témában megkérdőjelezhetetlen szaktekintélynek számít ma is. Az e-diplomáciával foglalkozó alapvető szakmunkák legendás szerzője most ismét arra a problémára irányította figyelmét, ami az elmúlt hónapok, évek leginkább nyugtalanító jelenségévé nőtte ki magát a korszerű diplomácia művelői körében is. Igen, az álhírekről, a kommunikáció szinte valamennyi csatornáját, de különösen a közösségi média diskurzus-tereit elárasztó (hamis) propagandáról,...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 29.

A NATO digitális narratívája: értékek helyett inkább pragmatizmus? Az e-diplomáciáról szóló hírekben manapság az egyik leggyakrabban visszaköszönő bűvszó a „narratíva”. Most megint itt van, és ideje valamit kezdenünk vele! Ugyanis, biztosan állítható, hogy ez a kifejezés az egyik leginkább zavarba ejtő terminus, amivel manapság összeakadhatunk! Nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy mit jelent, de szabatos, definíciószerű meghatározásra mégsem bukkan az ember soha. Az Oxfordi Digitális Diplomácia Műhely kutatója, Ilan Manor most kísérletet tesz a meghatározásra: az ő értelmezésében a narratíva történet, de persze azért...

Részletek
Page 1 of 2 1 2