Skip to main content

Találat: dezinformáció

Deepfake, azaz mélyhamisítás: technológia és jog

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete célul tűzi a deepfake azaz mélyhamisítás technológiájának rövid ismertetését, vázlatosan áttekinti annak hatásait, valamint számba veszi az ellene való fellépés jogi kereteit. A deepfake a dezinformáció egyik eszköze, amelyet a megtévesztés szándékával terjesztenek.” Forrás: Deepfake, azaz mélyhamisítás: technológia és jog; Szalay Klára; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2024/20.; 2024. június 13. (PDF)

Részletek

Az Európai Bizottság célzott dezinformációs kampányokat folytat a pedofilszűrés uniós tervezetének népszerűsítésére

„...Megkérdőjelezhető népszerűsítés Nem vet jó fényt az ügyre Danny Mekić, a törvényjavaslatot tanulmányozó amszterdami kutató felfedezése, akinek feltűnt, hogy az Európai Bizottság az egykor Twitterként működő X felületen indított kampányt a gyermekek szexuális zaklatásával és az online adatvédelemmel kapcsolatos felméréseit mutató statisztikák terjesztésére, a tervezettel összefüggésben. A videókban kiemelt felmérés eredményei azt sugallják, hogy az uniós polgárok többsége támogatná minden digitális kommunikációjának megfigyelését, de a kutató vizsgálatai után ezek a megállapítások elfogultnak tűnnek, és nem állják meg helyüket, az eredmények ellentmondanak a független...

Részletek

Mesterséges intelligenciával figyeltetné meg a román külügy a közösségi oldalakat a dezinformáció kiszűrése érdekében

„Mesterséges intelligencia (MI) alapú informatikai rendszerrel figyelné meg a román külügyminisztérium az online tartalmakat, hivatalosan azért, hogy kiszűrje a dezinformációt. A tárca már ki is írta a közbeszerzési eljárást. A HotNews hírportál által ismertetett információk szerint a rendszer valós időben figyeli majd a közösségi médiaplatformok, híroldalak, blogok online tartalmait, de a legbefolyásosabb influenszerek – újságírók, hírességek és közhivatalt betöltő személyek – fiókjait is. A cél a dezinformáció és a propaganda felderítése, elemzése és leküzdése. A külügyminisztérium, amelyet a közelmúltig a liberális Bogdan...

Részletek

Infoháború: miért nehéz hiteles információkhoz jutni háborús konfliktusban?

„Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2022 novemberében egy videóüzenetben arról számolt be, hogy nagyjából 20 ezer ukrán civil és 100 ezer katona esett áldozatul az Ukrajna és Oroszország között zajló háborúnak. A konkrét számadatok közlése kiváltotta Ukrajna nemtetszését, hiszen a veszteségek száma elvileg titkosított információ, hiteles forrásból tehát a Bizottság nem értesülhetett róla. Nem sokkal később a videót el is távolították, a Bizottság sajtóosztálya pedig az az alapján készült sajtóközleményből kivette a számokat tartalmazó mondatot. A Bizottság esete korántsem egyedi:...

Részletek

Adat- és digitális kormányzás egy forrongó világban – A nyílt forrású információk növekvő szerepe a diplomáciai munkában

„A modern állam változatos eszköztárral igyekszik érvényre juttatni érdekeit, képviselni céljait a nemzetközi mezőben. A geopolitikai törésvonalak mélyülésével, a konfliktusok élesedésével felértékelődik a diplomácia és a hírszerzés eszközrendszereinek „metszéspontjában” virágzó nyílt forrású információszerzés, az OSINT. Valójában nagy múltú koncepció és tevékenység ez, amely azonban az IKT-forradalom nyomán páratlan új lehetőségeket kaphat. A társadalmak digitalizálódása az ilyen nyílt tömeges információk generáló (és fogyasztó) közegét teremti meg, miközben az új technológiák az információ megszerzése számára kínálnak hatékony, nyílt eszközrendszereket. Esély és fenyegetés gyakran kéz a...

Részletek

Külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) és kiberbiztonság – fenyegettségi állapotfelmérés

„Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) összefogott annak érdekében, hogy tanulmányozza és elemezze a külföldi információmanipulációval és beavatkozással (Foreign Information Manipulation and Interference, FIMI) és a dezinformációval kapcsolatos fenyegetéseket. Külön elemzési keretet terjesztenek elő, amely összhangban van az ENISA fenyegetettségi állapotfelmérésével (Threat Landscape, ETL) kapcsolatos módszertannal, azzal a céllal, hogy elemezze mind a FIMI-t, mind pedig a dezinformáció kiberbiztonsági vonatkozásait. Az EKSZ az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek a dezinformációval kapcsolatos fogalommeghatározások további finomítására irányuló felhívására...

Részletek

Az Európai Bizottság fokozza a dezinformáció kezelésére és a fiatalok digitális jártasságának előmozdítására irányuló intézkedéseit

„A Bizottság a mai napon iránymutatásokat tett közzé az általános és középiskolákban dolgozó tanárok és oktatók számára arról, hogy hogyan lehet kezelni a dezinformációt és előmozdítani a digitális jártasságot az osztálytermekben. Az iránymutatások gyakorlati támogatást nyújtanak a tanárok és oktatók számára, és tartalmazzák a technikai fogalmak meghatározását, tanórai tevékenységeket és az egészséges online szokások ösztönzésének módját. Ez az eszköztár három fő témát ölel fel: a digitális jártasság kiépítése, a dezinformáció kezelése, valamint a digitális jártasság vizsgálata és értékelése. A közvetlen teszteredmények szerint...

Részletek

Dezinformáció: A Bizottság üdvözli a dezinformáció visszaszorítását célzó új, erősebb és átfogóbb gyakorlati kódexet

„A Bizottság örömmel fogadja a dezinformáció visszaszorítását célzó megerősített gyakorlati kódex közzétételét. A 34 aláíró fél – például platformok, technológiai vállalatok és civil szervezetek – a 2021. évi bizottsági iránymutatást követve épített a Covid19-válság és az Ukrajna elleni agresszív orosz háború kapcsán szerzett tapasztalatokra. A megerősített kódex a 2018-ban kiadott első gyakorlati kódexen alapul, amelyet világszerte elismertek hiánypótló jellegéért. Az új kódex széles körű és részletesen kifejtett kötelezettségvállalásokat javasol a platformok és az ipar számára a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében, és újabb...

Részletek

Pszichológiai védelmi ügynökség indul Svédországban a dezinformáció ellen

„A Kína és Irán felől érkező hírhamisítást akarják kivédeni. Svédország új kormányzati ügynökséget hozott létre, amely a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozik, különösen a külföldi kormányok, például Oroszország, Kína és Irán felől érkező hírhamisítást akarják kivédeni. A karlsbadi központtal és solnai irodával működő 45 munkatársat foglalkoztató svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökséget egy volt diplomata, Henrik Landerholm főigazgató vezeti majd. Az ügynökség együttműködik majd a tudományos körökkel, a hadsereggel és a médiával, illetve támogatást nyújt az országon belüli régióknak, vállalatoknak és szervezeteknek. "A cél a...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 30.

Demokratikus és autoriter kormányok is szívesen használják a dezinformációt a kibertérben A közösségi média, és azon keresztül a közvélemény befolyásolására egyre gyakrabban és egyre szervezettebben vállalkoznak kormányzati szervezetek és politikai szereplők egyaránt. Ezt a - valljuk be, nem túl meglepő – trendet erősítette meg az Oxfordi Egyetem online manipulációval foglalkozó munkacsoportja, a Computational Propaganda Research Project legfrissebb kutatási jelentése. A tanulmány főbb megállapításai az alábbiakban összegezhetők: az állami és politikai szereplők által működtetett, szervezett online manipulációs kampányokra 70 országban lehet bizonyítékot találni....

Részletek
Page 1 of 2 1 2