Putyin aláírta az álhírterjesztést és az állami jelképek gyalázását büntető törvényeket
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a világhálón történő szándékos álhírterjesztést és az állami jelképek megcsúfolását weboldal-lekapcsolással, pénzbírsággal és szabadságvesztéssel büntető törvényeket.
Az orosz kormányzat jogi portálján közölt jogszabályok végrehajtásában kulcsszerepe lesz az orosz tömegtájékoztatás- és távközlés-ügyi hatóságnak (Roszkomnadzor).
Az egyik törvény megtiltja a társadalom szempontjából jelentőséggel bíró hamis információ valós hírközlésként feltüntetett terjesztését, ha az életre, egészségre vagy tulajdonra irányuló veszélyt hordoz magában, vagy ha aláássa a társadalmi rendet vagy a biztonságot.
A másik jogszabály értelmében blokkolni fogják az interneten azokat az anyagokat, amelyek megsértik az emberi méltóságot vagy a társadalmi erkölcsöt, valamint nyilvánvaló tiszteletlenséget fejeznek ki az orosz társadalommal, állammal, hivatalos állami jelképekkel, alkotmánnyal és hatalmi intézményekkel szemben.
A főügyészi vagy a helyettesei által kifogásolt anyagoknak az őket publikáló magán- vagy jogi személyek általi eltávolítását a Roszkomnadzor fogja kezdeményezni az internet-szolgáltatóknál. Ha ez egy napon belül nem történik meg, az anyagok hozzáférését blokkolni fogják.
A társadalom szempontjából jelentőséggel bíró, szándékosan hamis információ terjesztését a magánszemélyek esetében 30 ezertől 100 ezer rubelig, tisztségviselők esetében 60 ezertől 200 ezer rubelig, jogi személyek esetében pedig 200 ezertől 500 ezer rubelig terjedő bírsággal sújthatják. (A rubel jelenleg mintegy 4,3 forintot ér.) A törvénytervezet értelmében a törvénysértés eszköze – a készülék, amelyről hamis információkat elküldték – szintén lefoglalható lesz.
Ha a „fake news” az életvédelmi, közlekedési, szociális, kommunikációs, energetikai, ipari vagy hitelintézmények működését zavarja meg, a büntetés 100 ezertől 1 millió rubelig terjedhet. Ha az álhírterjesztés halált, sérülést vagy anyagi kárt okoz, vagy ha a társadalmi rendet, a biztonságot és az infrastruktúrát veszélyezteti, a bírság 1,5 millió rubelig terjedhet.
A hatalom intézményeinek megsértéséért először 30-tól 100 ezer rubelig terjedő bírságot, másodszor pedig 100-tól 200 ezer rubelig terjedő büntetést vagy 15 napi elzárást szabhat majd ki a bíróság. A jogsértés ára harmadszorra elérheti a 300 ezer rubelt.
A parlamenti vitában elhangzott bírálatok hatására a törvénytervezetekbe belefoglalták az internetes médiumok és a magánszemélyek „tévedéshez való jogát” is. Az új jogszabályok a hagyományos tömegtájékoztatási eszközökre nem vonatkoznak.
Webrádió/MTI; 2019. március 18.
Válaszlépésre készül az EU az ellenséges propagandával szemben
Az európai félretájékoztatás fő forrása Oroszország, emellett Kína, Irán és Észak-Korea tevékeny a területen, fogalmaztak a képviselők egy ma elfogadott állásfoglalásban.
Az Európai Parlament határozottan elítéli Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea egyre agresszívebbé váló törekvését „az európai demokráciák normatív alapjainak és elveinek, valamint a keleti partnerség valamennyi országa szuverenitásának aláásására vagy felfüggesztésére”. A képviselők a külső, ellenséges propagandával szembeni uniós fellépés legutóbbi példáit áttekintve felszólították a tagállamokat, hogy fontolják meg egy hathatós, uniós és nemzetközi szintű jogi rendszer kialakítását a hibrid fenyegetések ellen.
A 489 szavazattal, 148 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felkérik a tagállamokat, hogy „növeljék az orosz félretájékoztatási kampánnyal kapcsolatos tudatosságot, ugyanis ez jelenti a félretájékoztatás elsődleges forrását Európában”. Az állásfoglalás szerint az orosz propaganda elleni fellépés céljából a 2015-ben létrehozott, keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportot teljes jogú egységgé kell alakítani az Európai Külügyi Szolgálaton belül.
A képviselők a közösségi médiát működtető vállalatok, az üzenetküldő szolgáltatások és a keresőmotor-szolgáltatók jogi szabályzását kérik. A rendszeres álhíreket gyorsan el nem távolító vállalatokat felelősségre kell vonni. A hatóságoknak ezen kívül képesnek kell lenniük a politikai tartalmak szerzőinek vagy szponzorainak beazonosítására és megtalálására. A képviselők határozottan elítélik a választásokba és népszavazásokba történő külső beavatkozást. A tagállamoknak úgy kellene átalakítaniuk a választási szabályaikat, hogy megelőző jelleggel fel tudjanak lépni a választások során a dezinformációs kampányok, kibertámadások és a szólásszabadság korlátozása jelentette fenyegetés ellen, véli a Parlament. A tagállamoknak a társult országokat és a Nyugat-Balkán országait is támogatni kellene a választási rendszereiket célba vevő, rosszindulatú propaganda elleni hatékony fellépésben…
SG.hu; 2019. március 13.
Válaszlépésre készül az EU az ellenséges propagandával szemben; Európai Parlament; 2019. március 13.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
