Skip to main content

eGov Hírlevél – 20. szám, 2011. május 16.

Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél a Facebookon

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Az eGov Hírlevél a Facebookon

Az eGov Hírlevél a Facebookon

Az eGov Hírlevél a Facebookon az alábbi címen található meg: http://www.facebook.com/eGovConsulting.
Szándékaink szerint a témáinkba vágó nemzetközi hírek (elsősorban angolul) gyűjtőhelyeként fogjuk fejleszteni. Természetesen minden olvasónk számára nyitva áll, hogy az általa fontosnak tartott híreket megossza rajtunk keresztül. Ehhez az kell, hogy a jobb oldalon, felül, a keresési mező alatt található „eGov Hírlevél on Facebook” szöveg alatt olvasható „Like” gombra rákattint. Ezzel jogosultságot szerzett arra, hogy a Facebookon található oldalunkra írhat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatás, politika

Nem tolonganak az ügyfelek a kormányablakoknál

„Vinnai Győző, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal vezetője szerint sikertörténet a Nyíregyházán nyitott kormányablak, közlése alapján ez a legnagyobb vidéki ügyfélforgalmat bonyolító kormányablak. A január 3-ai nyitás óta 6900 ügyet kezdeményeztek itt, vagyis naponta átlagosan 50-60-at. Hozzátette: az embereknek még meg kell szokniuk a hosszabb nyitva tartási időt, vagyis azt, hogy a hivatalt munka után, este nyolcig is fel lehet keresni.

Nyíregyházán négy ablakot nyitottak, két műszakban összesen tízen dolgoznak itt. Jellemzően – 15 százalékban – családtámogatási ügyekkel (gyes, gyed, családi pótlék) fordulnak hozzájuk, mintegy 7 százalék azok aránya, akik személyes ügyfélkaput nyitnak, illetve vállalkozói adatokat kérnek. Általában a hét első három napján több az ügyfél, főként napközben keresik fel a belvárosi kormányablakot. Március 15. óta itt adhatók be az egyszerűsített honosítási eljárás dokumentumai, Nyíregyházán eddig több száz kérelmet vettek át.

Tömegek nincsenek a kormányablakban – ismerte el a kormányhivatal vezetője, de szerinte jó eredmény, hogy napi 50-60 ügyet intéznek itt az állampolgárok. (Összehasonlításul: a nyíregyházi önkormányzat okmányirodájában 20 ablakban napi 50-500 közötti az ügyfélforgalom, határidős – adó, szociális – ügyeknél – napi 500-tól is több.)”

Forrás:
Nem tolonganak az ügyfelek a kormányablakoknál, Szabolcs Online, 2011. május 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fejérben négyezer ügyfél fordult meg a kormányablakoknál eddig

„Fejér megyében különösen a Dunaújvárosban nyílt kormányablaknak van sikere – mondta a Független Hírügynökségnek Paróczai Csaba, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója. A megyében két helyen, Székesfehérváron és Dunaújvárosban nyílt januárban kormányablak.

A január elejétől május 6-ig Székesfehérváron 2155, Dunaújvárosban pedig 1847 ügyfél jelent meg személyesen a kormányablakban, vagyis összesen 4002 ügyfélnek segítettek az ügye elintézésében.

Dunaújvárosban a Magyar Államkincstár, és a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság sem rendelkezik kirendeltséggel, valamint az Egészségbiztosítási Pénztár helyi kirendeltsége is csak heti két nap tart ügyfélfogadást.”

Forrás:
Fejérben négyezer ügyfél fordult meg a kormányablakoknál eddig, Borsod Online, 2011. május 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szerény érdeklődés a békéscsabai kormányablaknál

„ Személyes tapasztalunk szerint nagy tolongásról és forgalomról aligha lehet beszélni a Békés Megyei Kormányhivatal békéscsabai kormányablakainál. Vannak időszakok, amikor az új ügyintézési hely szinte kong az ürességtől.

A Békés Megyei Kormányhivataltól kapott hivatalos tájékoztatás szerint az ez év január 3-án megnyílt kormányablakoknál április végéig 2880 ügyfelet szolgáltak ki. Ennek alapján az átlagos napi ügyfélforgalom 33 fő.

Megtudtuk, hogy akár a heti, akár az egy-egy napon belüli forgalomban olykor jelentős ingadozás tapasztalható. Általában hétfőn és szerdán jelenik meg a legtöbb, péntekenként a legkevesebb ügyfél.”

Forrás:
Szerény érdeklődés a békéscsabai kormányablaknál, Népszava/Független Hírügynökség, 2011. május 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Ha valamit lehet bonyolultan is csinálni…

„Elképesztő akadályokat gördítenek a magyar hatóságok azon külföldiek elé, akik Magyarországon szeretnének jogosítványt szerezni. Az abszurd eljárás miatt több autós iskola is komoly bajba került, a külföldiek pedig megalázónak érzik a helyzetet.

„Egy kínai tanulónk a Sorbonne egyetemen végzett Franciaországban. Ahhoz, hogy magyar jogosítványa legyen, a fordíttatás költségei után, hatvanezer forintért el kell ismertetnie az egyetemi diplomáját. Ezt csak úgy ismerik el, ha leadja a vízuma, útlevele, lakcímkártyája, tartózkodási engedélye, diplomájának hiteles fordítása, tantárgylistája, leckekönyve másolatát. Már csak 60-90 napot kell várnia és jelentkezhet az első KRESZ-vizsgájára!” – fakadt ki a hvg.hu-nak az egyik fővárosi autós iskola vezetője. A kínai tanuló esete sajnos nem egyedi: egy idén hatályba lépő jogszabály miatt mindenki hasonló procedúra elé néz, aki iskoláit külföldön végezte el, de Magyarországon akarja letenni a jogosítványhoz szükséges vizsgákat. Így érintettek például az Erdélyből érkező magyarok éppúgy, mint az itt élő kínaiak, franciák, amerikaiak.

Bár hivatalos források nem erősítették meg a hvg.hu-nak, de úgy tudjuk, a külföldiek jogosítványszerzését ellehetetlenítő jogszabályt arra „reagálva” alkották meg, hogy tavaly – tolmácsok segítségével – analfabéta románok jutottak autóvezetői engedélyhez Magyarországon. Csakhogy a mostani rendelkezéssel nem csak az efféle visszaéléseknek vetettek gátat, de a becsületes többség jogosítványház jutását is megakadályozzák.

Az, hogy a jogosítvány megszerzését alapfokú iskolai végzettséghez kötik, nem újdonság. Régebben a tanulónak – büntetőjogi felelőssége tudatában – mindössze egy papírt kellett aláírnia arról, hogy megvan az alapfokú végzettsége (általános iskolája), a jelenlegi szabályozás szerint most már az erről szóló oklevelet is be kell mutatnia. Persze ha az általános iskolai bizonyítványa már nincs meg, akkor egy felsőbb fokú oklevél éppúgy megteszi, legyen az akár érettségit vagy diplomát igazoló papír. Mindez azonban csak a magyarországi iskolát végzettekre igaz, a többiek keserves eljárás elé nézhetnek.

A külföldiek (illetve az iskoláit külföldön végzők) esetében ugyanis nem elég az, ha oklevelük hiteles fordítását bemutatják, idén márciustól már az iskolájukat (legyen az általános iskola vagy egyetem) is el kell ismertetni az Oktatási Hivatallal (OH). Így fordulhat elő az az abszurd helyzet, hogy egy Yale egyetemet végzett amerikaitól, akinek a diplomája a zsebében van – annak érdekében, hogy az alapfokú iskolájának meglétéről a magyar hatóság meggyőződjön – az egyetemi tantárgylistáit is bekérik.”

Forrás:
Alázzuk a külföldieket jogsi-ügyben, Dezső András, HVG.hu, 2011. május 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics: A cél, hogy kommandósból is lehessen adóügyintéző

„Célunk, hogy az állammal foglalkozó hivatások átjárhatóak legyenek, vagyis tudjunk olyan tudást biztosítani, hogy ha egy katona- vagy rendőrtiszt eljut abba a korba, hogy nem teljesíthet már utcai vagy frontszolgálatot, de a szakmai tudása máshol kamatoztatható, akkor őt ne nyugdíjba küldjük, hanem az állami intézményrendszer más területén, akár a közigazgatásban hasznosítsuk – magyarázta a politikus, aki szerint egy kommandósból akár adóügyintéző is lehet, ha megszerzi az ehhez szükséges végzettséget. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek pedig pontosan ez a célja.

Közigazgatási reformról a tárcavezető azt mondta: a járások rendszerét 2013. január 1-ig fel tudják állítani. Úgy látja, lesznek olyan hatósági feladatok az önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán, amelyek az önkormányzati szférából átkerülnek az államigazgatás területére. A mostani állás szerint a pedagógusok például nem önkormányzat, hanem állami közalkalmazottak lennének, míg az iskolák fenntartását az önkormányzatok látnák el.”

Forrás:
Navracsics: A cél, hogy kommandósból is lehessen adóügyintéző, Inforádió, 2011. május 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mindent felforgat az új önkormányzati törvény

„Az önkormányzati ciklusok öt évig tarthatnak a mostani négy helyett, a helyi iparűzési adó egy részét elveszítenék a nagyobb települések, bevezetik az önkormányzati felszámolási eljárásokat, és lélekszámához kötik a főállású polgármesterséget, illetve csődbiztosok lesznek – többek között ezeket a változásokat tartalmazza az új önkormányzati törvényt előkészítő első munkaanyag. A 44 oldalas dokumentum alapján készülő jogszabály hosszas egyeztetések után június második felében kerülhet első olvasatban a kormány elé, a tervezet végszavazása októberben vagy novemberben lehet.

A finanszírozás szemlélete lényegében úgy változik, hogy az eddigi forráselosztás helyett a feladatok finanszírozása kerül a középpontba. Ez valami olyasmit jelent, hogy a települések a gazdálkodásukat nem az alapján kell megtervezzék, hogy milyen bevételeik (állami és saját) vannak, hanem az alapján, hogy milyen feladataik vannak. A kormány az átalakítástól azt reméli, hogy az önkormányzati szektorból eltűnnek a működésre felvett adósságok és hitelek, hiszen az új szemléletben a működéshez nem lehet szükség a megállapítottnál több pénzre.

A fenti gondolatmenet alapján újraszabályozzák a helyi adókat is: ezeket ugyan az önkormányzatoknak kell majd beszedni, azonban az új törvény lehetőséget ad a helyi adók növelésére és újak kivetésére is.

A tervezet egy az önkormányzatokat közvetlenül és folyamatosan ellenőrző rendszer felállításáról beszél, amit az Államkincstár, az Állami Számvevőszék vagy egy teljesen új szerv végezhetne el.

A kisebb lélekszámú (1000 fő körüli vagy az alatti) településeken megtiltanák, hogy főállású polgármester legyen

Újra megnyitják a Budapest kontra kerületek vitát, ezen a téren, illetve megyei, járási szinten is a feladatok újraosztása várható. A következő hónapokban ennek megfelelően a kormány megvizsgálja a települések oktatási, egészségügyi, szociális, közfoglalkoztatási és egyéb feladatait, hogy az új önkormányzati, közigazgatási és az ehhez illesztett finanszírozási rendszer lefedjék egymást.”

Forrás:
Mindent felforgat az új önkormányzati törvény, Index.hu, 2011. május 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szétesik Pest megye?

„Meglehetősen egyenlőtlen elosztásban juthatnak uniós forrásokhoz a Pest megyei települések. A fő kedvezményezett ugyanis Budapest és környéke. Az egyenlőtlen uniós forráselosztás miatt Nagykőrös mihamarabb – lehetőleg már jövőre – Bács-Kiskun megyéhez csatlakozna.
Nem a megye és a települések között van ellentét, mert ugyanaz a céljuk: hogy külön régiót alkossanak Budapesttől – mondta az InfoRádiónak a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke, aki hozzátette: jelenleg Budapest és Pest megye együtt alkotja a közép-magyarországi régiót.

Ennek az a hátránya a megye számára, hogy az Európai Unióból érkező forrásoknak csak húsz százaléka jut oda, a többi nyolcvanat Budapest használhatja fel – magyarázta Ambrus András, aki kiemelte: 2013-ig nem lehet változtatni a régió struktúráján, mert addig tart a jelenlegi uniós költségvetési ciklus.

Az EU a támogatásokat a gazdasági mutatók alapján állapítja meg. Budapest nagyon erős GDP-ben Pest megyéhez képest, ezért olyan kategóriába került a megye, hogy a mutatók alapján kevesebb pénz érkezik – fejtette ki a sajtófőnök, aki hangsúlyozta: ha különválna a megye, a gazdasági mutatói alapján több pénzre lenne jogosult.

Éppen az egyenlőtlen uniós forráselosztás miatt Nagykőrös mihamarabb szeretne Bács-Kiskun megyéhez csatlakozni. A település polgármestere úgy tudja, hogy a 2014-ben induló, következő uniós költségvetési ciklusból a központi régió teljesen ki fog esni, a dél-alföldi régió azonban továbbra is támogatott marad.”

Forrás:
Szétesik Pest megye?, Inforádió, 2011. május 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gazdaságos és ügyfélbarát közigazgatás a cél

„Négy hónap alatt háromezer ügyfél kereste fel a megyei kormányablakot. A visszajelzések kedvezőek: az ott dolgozók kivívták az ügyfelek elismerését. Erről a szakminisztérium államtitkára is meggyőződhetett mai, szolnoki látogatásán. Szabó Erika elmondta: két éven belül kiépül az egyablakos ügyintézés rendszere, azaz a járási kormányhivatalok átveszik az okmányirodák feladatait is.

Gyomorgörcsmentes ügyintézést szeretne megvalósítani a kormányprogramban “A szolgáltató állam” fejezetben megfogalmazott elvek mentén a kabinet. Vagyis az ügyfélbarát közigazgatást meghonosítani. Egy, a közelmúltban végzett közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek harmadát érte már valamilyen sérelem ügyintézés során. Ezen is változtatnának a megyei kormányhivatalok által üzemeltetett kormányablakok. Azzal együtt, hogy a tizennégy szakigazgatási szerv működésében a puritán, takarékos államigazgatást is megvalósítanák.A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e szakterületért felelős államtitkára ma a megyei kormányhivatal ágazati vezetőivel egyeztetett. Szabó Erika történelminek nevezte azt az átalakítást, amelyet a Navracsics Tibor vezette minisztérium elkezdett a hazai közigazgatás területén. Azaz például a mostani okmányirodák feladatát is átveszik. A járási rendszer kiépítése 2012 végére fejeződik be. Az 1983 végén felszámolt közigazgatási rendszert 136 járás alkotta, ma 250 okmányiroda működik- gyakorlatilag kistérségi szinten. Az államtitkár szerint az új járások száma e kettő között lesz. Ám hogy hány járás lesz, mekkora lesz egy- egy járás, melyik település lesz a székhelye, az előkészítés alatt áll.”

Forrás:
Gazdaságos és ügyfélbarát közigazgatás a cél, Szolnoktv, 2011. május 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jövőre léphet életbe a köztisztviselők etikai kódexe

„Várhatóan a jövő évtől léphet hatályba a köztisztviselők új etikai kódexe, a tervek szerint akár el is bocsáthatják azokat, akik súlyosan megszegik az ebben foglaltakat – mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára.

Az etikai kódex tartalmazza majd mindazon magatartási normákat, amelyeket nem rögzít a törvény. A tisztviselői hivatás ellátásához az igazgatási hozzáértésen felül a tisztviselőnek a viselkedés, a magatartás általános normáit meghaladó követelményeknek is eleget kell tennie – mondta Rétvári. Az államtitkár szerint akár meg is válhatnak szakmai és etikai követelmények súlyos megszegőitől.

Az új szabályrendszer első változatai már megszülettek, a végleges szövegről a tervek szerint június közepén döntenek majd.

A parlamenti államtitkár elmondta még, hogy a kormány új teljesítményértékelési rendszert vezet be, amely a korábbinál jóval egyszerűbb lesz. A teljesítményértékelés a szakmai alkalmasság mércéje kíván lenni, aki ezen rendszeresen rosszul teljesít, az szintén felmenthetővé válhatna.

A tisztviselő érdekeit védő garancia, hogy az e jogcímen elrendelt felmentést munkaértékeléssel kell alátámasztani. A szakmai alkalmatlanság mostantól azonban csak valamilyen konkrét feladattal, illetve munkakörrel összefüggésben értelmezhető, nem általában a köztisztviselői pályával. A szakmai minősítést évente végzik majd el – mondta az államtitkár.”

Forrás:

Jövőre léphet életbe a köztisztviselők etikai kódexe, [origo]/MTI, 2011. május 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics Tibor: fordulópont a megyék életében az idei esztendő

„A megyék életében is fontos fordulópont lehet az idei év: ismét megerősödnek, intézményeket kapnak, s hatáskörök szempontjából is erősebbé válhatnak – mondta Navracsics Tibor szombaton, Fehérvárcsurgón a Fejér megyei megyenap keretében tartott ünnepi közgyűlésen.A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hozzátette: az elmúlt húsz évben sokan vitatták a megyék közjogosultságát, sőt kísérletet is tettek felszámolásukra. Azt mondták, hogy idejétmúlt területi egységről van szó, van sokkal modernebb, Európa-konformabb: a régió.

Bebizonyosodott, hogy „társadalommérnökséggel nem lehet mindent elérni, hiszen a társadalommérnökség és az így létrehozott politikai intézmények nem tudnak valóságos identitást adni az intézményeknek” – fejtette ki a politikus.

Ha az intézmények mögött nincs identitás, ha a polgárok nem érzik úgy, hogy az intézmény az övék, akkor ezek az intézmények nem tudnak működni. „Így halt meg Magyarországon a regionalizáció, s így születtek újjá a megyék tavaly óta” – tette hozzá Navracsics Tibor.

„Bevallott célunk az, hogy rehabilitáljuk a megyéket, oda helyezzük vissza az intézményeket, ahol a polgárok azt nyilvántartják, ahol a polgárok közösségi identitásának egy szelete megtalálható” – fogalmazott a politikus.

Mint mondta, fordulópont az idei év ezért is, mert hatáskörök szempontjából is megerősödnek a megyék. Miután január elsejétől létrejöttek a kormányhivatalok, ismét van államigazgatási megyénk, ismét megteremtettük azt az egységes és integrált intézményrendszert, amely nemcsak hatékony működést, polgárbarát ügyintézést biztosít, hanem újabb támaszt jelent nemzeti identitásunkhoz, nemzeti öntudatunkhoz és a regionális, megyei öntudatunkhoz is – jelentette ki Navracsics Tibor.”

Forrás:
Navracsics Tibor: fordulópont a megyék életében az idei esztendő, Kormány.hu, 2011. május 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az IMF tisztségviselője a magyar közigazgatásról

Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett pénzügyi csúcstalálkozón pénteken azt mondta, hogy „még mindig túl nagy a magyar közigazgatás mérete. A közigazgatást a úgy kell átalakítani, hogy a hatékonysága javuljon.”

Amennyiben az ember nem tisztségviselője az IMF-nak, akkor elgondolkozik azon, hogy mi az a rettentően szoros, és a közigazgatástudomány előtt eddig ismeretlen, összefüggés, ami közigazgatás mérete és a hatékonysága között, ennyire egyértelmű módon, fennáll…viszont a közgazdászok számára ismert, mert az utóbbi harminc évben nagyjából ennyiben summázható a mondanivalójuk.

Forrás:
Kockázatos a Széll Kálmán terv és fájni is fog, Napi Gazdaság/MTI, 2011. május 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gazdasági szervezeteket hoznak létre a fővárosi TISZK-ek mellé

„A fővárosi önkormányzat önálló jogi személyiségű gazdasági szervezeteket hoz létre a fenntartása alatt működő szakiskolákat tömörítő Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) mellé – mondta Pölöskei Gáborné, a Főpolgármesteri Hivatal oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályvezetője…elmondta, hogy a folyamatos racionalizálás részeként hozzák létre a TISZK-ek mellett működő gazdasági szervezeteket, amelyeknek feladatuk lesz a szakiskolák kiszolgálása.”

Szerkesztői megjegyzés: Ebből a hírből csak a lényeg maradt ki, nevezetesen az, hogy milyen lesz a viszony a szakiskolák és az őket kiszolgáló szervezetek között. Hivatali? Szolgáltatási szerződésen alapuló, ahol meghatározott összegért meghatározott szolgáltatást kell nyújtani, és a szolgáltató boldogulása attól függ, hogy a szolgáltatást megrendelő mennyire van megelégedve a kapott szolgáltatással?

Forrás:
Gazdasági szervezeteket hoznak létre a fővárosi TISZK-ek mellé, HVG.hu, 2011, május 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Két éven belül egyetlen kártya váltja a sok igazolványt

„A jövőben kevesebb okmánya, kártyája lehet az állampolgároknak, a 2012 végéig létrejövő nemzeti kártyarendszer célja ugyanis ezek egységesítése – jelentette ki a kialakításért felelős miniszteri biztos. Vetési Iván közölte, az érintett okmányok között van például a személyazonosító igazolvány, a jogosítvány, a diákigazolvány, a taj-kártya, továbbá az állami intézmények belépői. Mint mondta, idén elsőként a kormánytisztviselői kártyát vonják be az egységes nemzeti kártyarendszerbe, amivel öt-hat kártyát tudnak majd kiváltani.

Emellett folyamatban van az elektronikus egészségügyi azonosító rendszerhez kapcsolódó kártya vizsgálata is, amelynek eredményeképpen megszűnhet a taj-kártya mint hatósági igazolvány, azt ugyanis egy már meglévő okmányhoz kapcsolnák. Vetési Iván azt is elmondta, hogy egy idő után – az útlevél kivételével – eltűnnek a papír alapú okmányok, és minden igazolvány plasztik lesz.”

Forrás:
Két éven belül egyetlen kártya váltja a sok igazolványt, [origo]/MTI, 2011. május 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szócska: Papírvények helyett e-receptek jönnek

„Magyarországon a tervek szerint a közeljövőben bevezetik a papíralapú vényeket kiváltó elektronikus receptet – közölte Szócska Miklós az eHealth Week elnevezésű, az egészségügy informatikai fejlesztéséről kezdődött háromnapos budapesti konferencián.

Mint arról még februárban írtunk, a kormány által összerakott Digitális Megújulás nevű stratégiának része az e-egészségügyi rendszerek fejlesztése is. A részletes akciótervek a távmonitoring, az elektronikus kórlap, e-recept, e-tajkártya bevezetésével, illetve az említett eszközöket kezelő informatikai rendszerek kiépítését tűzték ki célul.

A kormány elektronikus ellátási rendszerének az állampolgári kártya lesz az alapja, ezen lesz rajta a tb-kártya is, ami jelenleg egy ócska papírlap. Fokozatosan állunk át elektronikus rendszerekre. 2012-ben a lakosság egészségi állapotát monitorozó rendszert akarják elindítani. 2013-ra négy olyan regionális kórházi rendszert akarnak kiépíteni, amelyekkel követhető a beteg életútja – más intézményekben milyen ellátást kapott, milyen műtétei voltak, milyen gyógyszereket szedett. A Digitális Megújulás stratégiájában a felhasználó által is elérhető elektronikus kórlap, valamint az elektronikus recept mellett nincs céldátum, és 2014-ben csak az intézmények felében lesz kártyaelfogadó eszköz a tervek szerint.

Szócska Miklós kedden azt nyilatkozta, hogy eddig Magyarországon nem voltak megfelelőek az egészségügyi munkaerő nyilvántartásai, nem lehetett követni, hogy eljutott-e szűrésre az állampolgár. Az ellátók nem tudták lehívni a különböző intézményekben készült MRI- (mágneses rezonancia), és CT- (komputertomográf)felvételeket, hanem új vizsgálatokat kellett elvégezni. Ezen is változtathat elektronikus egészségügy, az e-egészségügy fejlesztése.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátórendszer területi egyenlőtlenségeit szemléltető szakmai térkép (teljes nevén kapacitástérkép-tervező és monitoringkutató alkalmazás) is bizonyítja, hogyha elkezdik használni az adatokat, ez segítheti az egészségügy fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tételét. Magyarországnak nagyon jó az adatgyűjtése – tette hozzá. Mint mondta, „ebből a szempontból vezetők vagyunk”

Szerkesztői megjegyzés: Vajon az adatvédelmi aggályokat hogyan fogják figyelembe venni? Érdemes megemlíteni azokat a tanulmányokat is, amelyek szerint az elektronikus kórlapot használó rendszerek teljesítménye messze nem esik egybe a tervezői ígéretekkel.

Forrás:
Szócska: Papírvények helyett e-receptek jönnek, HVG.hu/MTI,2011. május 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az állami informatikában elsődleges szempont a költségtakarékosság

„Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Magyarország és a Microsoft közötti jövőbeni együttműködés kereteiről tárgyalt Don Grantham-mel, a Microsoft Corporation kelet-közép-európai régióért felelős elnökével 2011. május 10-én, Budapesten. A találkozón a miniszter hangsúlyozta: az olcsó állam megteremtése érdekében költségtakarékos konstrukciókat kell kialakítani a közigazgatás informatikai háttérének biztosításakor.
Fellegi Tamás aláhúzta: az állam az egyenlő piaci versenyfeltételek kialakításában érdekelt az infokommunikációs szektorban is, ezért minden olyan kezdeményezést támogat, amely hosszú távon figyelembe veszi a szektor természetes fejlődési irányait mind a piaci szükségletek, mind pedig a kínálatok oldalán. A miniszter hozzátette: a kormány kiemelt céljai közé tartozik a magyar vállalkozások versenyképességének növelése korszerű technológiai megoldások támogatása mentén, amely nem csak az Új Széchenyi Terv pályázati eszközeivel, hanem az értékesítési csatornák támogatásával is elérhető.

Fellegi Tamás jelezte: az állam a nyílt forráskódú szoftverek elérhetőségét is biztosítani kívánja a közigazgatásban a verseny élénkítése érdekében és a technológiasemlegesség jegyében. A miniszter rámutatott: előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek igénybevételével nagyobb költségmegtakarítás érhető el. A szaktárca ezért a Microsoft részéről is elsősorban a takarékosságot támogató javaslatokat vár a jövőbeni együttműködés megerősítése érdekében.

A kormány kész megvizsgálni új, felhő-típusú technológiák, virtualizációs megoldások alkalmazási lehetőségeit is, amelyek kialakításában a Microsoft erős partner lehet világszínvonalú szakmai kompetenciája miatt – tette hozzá Fellegi Tamás.”

Forrás:
Az állami informatikában elsődleges szempont a költségtakarékosság, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. május 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vita a meteorológiai adatokról

„Jóri András adatvédelmi biztos a meteorológiai adatok nyilvánosságáról a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozta meg állásfoglalását. A környezetvédelmi törvénymódosítást előkészítő szakmai viták során számos esetben hangsúlyozta, hogy Magyarországon a térinformatikai adatok közérdekű adatoknak minősülnek, melyek megismerésére az adatvédelmi törvény szabályai vonatkoznak. A hazai jogalkotó ezért a térinformatikai adatok megismerését az irányelvre hivatkozva sem kötheti díjfizetéshez.

A környezetvédelmi tárca által a Parlamentnek benyújtott törvénytervezet azonban figyelmen kívül hagyta a biztosi álláspontot, Jóri András kénytelen volt az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságához fordulni, amely álláspontját elfogadva, azt a bizottsági módosító indítványként terjesztette elő. A módosító indítványt a Parlament megszavazta. Ezt követően azonban a környezetvédelmi és vízügyi miniszter – élve a Házszabály adta lehetőséggel – zárószavazás előtti módosító javaslatként benyújtotta a Parlamentnek az adatvédelmi biztos által az adatvédelmi törvénnyel ellentétesnek tartott és kezdettől kifogásolt szövegrészt, melyet a plénum megszavazott.

Az ügy nemcsak a törvénymódosítási eljárás módja miatt tanulságos, hanem azért is, mert éles fénybe állítja a hazai információszabadság-szabályozás egyik alapdilemmáját. Magyarországon 1992-ben az adatvédelmi törvény megszavazásakor egy olyan törvény született, amely a közérdekű adatok rendkívül széles körének megismerését szinte egyedülálló módon, ingyenesen teszi lehetővé.

A miniszter nem zárja ki, hogy az államnak költségátcsoportosítással kell biztosítania az OMSZ működését. Mint írja, minden mért és feldolgozott adat közérdekű, a riasztások „közérdekűségéhez” pedig nem férhet kétség. Ha teljesen következetesen követni akarjuk az állásfoglalást – fűzi hozzá -, akkor gyakorlatilag az OMSZ-nek nincs piaci bevétele, miközben az állami támogatás már csak a működési költségek 23 százalékát biztosítja, a nemzetközi tagdíjak befizetése pedig ugyancsak jelentős anyagi megterhelést okoz. Fazekas Sándor emlékeztet arra, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása értelmében az OMSZ sem a radarképek, sem pedig az időjárási riasztások más honlapon való folyamatos megjelenítését nem kötheti díjfizetéshez.

Az írásbeli válaszban közli azt is, hogy a kormány jogszabályalkotásra, -módosításra készül. Mint hozzáteszi, készül egy meteorológiai törvény, amely tartalmazná többek közt, hogy a meteorológiai tevékenységet végzők közül kinek mi a joga és a kötelezettsége, ki és hogyan foglalkozhat meteorológiai előrejelzéssel, riasztással. Az időjárás-előrejelzési piacon, amelynek harminc-harmincöt százaléka nem az OMSZ kezében van, ez a törvény teremthet rendet – hangsúlyozza Fazekas Sándor.

A miniszter szerint felül kell vizsgálni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt is annak érdekében, hogy kereskedelmi célra ne lehessen felhasználni az internetről ingyen letölthető adatokat.”

Szerkesztői megjegyzés:
Ez az ügy kezd nem jó fordulatot venni. A közadatok a digitális gazdaság néven ismert jelenség, amely egy ország fejlődésének egyik meghatározó eleme, számára olyan jelentőséggel bírnak, mint a kőolaj a motorizáció esetében. Jó lenne, ha ezt az egész ügyet nemcsak adatvédelmi szemszögből néznénk. Az ingyenesen hozzáférhető adatok feldolgozására épülő vállalkozások által létrehozott gazdasági és társadalmi érték messze ellensúlyozza az állami meteorológiának okozott veszteséget.

Forrás:
Jóri András állást foglalt az OMSZ vitájában, HVG.hu, 2011. május 10.
Százmilliós veszteséget jelent az OMSZ-nek Jóri döntése, HVG.hu, 2011. május 10.
Korábbi bejegyzésünk:
Mindenkinek jár az időjárás-jelentés, 2011. április 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Politikusok csiripelése összegyűjtve

„Szerettük volna egy helyen összegyűjteni a Twitteren jelen lévő politikusokat és politikai szervezeteket, hogy lássuk, hogyan és mire használják ezt azt eszközt…
Miért jobb ez, mint egy lista a Twitteren?
Azért, mert itt akár pártra szűrve is beleolvashatsz a csiripelésükbe anélkül, hogy mindegyiküket követned, vagy listáznod kellene – persze ha megtetszik valaki, onnantól nyugodtan követheted a saját Twitter felhasználóddal.
Nálunk a Twitteren kívül a pártok, politikusok profiloldalain megtalálod egyéb webes elérhetőségeiket, és közösségi médiás tevékenységüket összegyűjtve.”

Forrás:
Polito.hu

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alkotmány immár elérhető az Apple alkalmazásboltjában is

Magyarország Alaptörvénye
Apple iPhone, iPod touch és iPad

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az e-kórlap bevezetése a családtagok egészségügyi ellátását is segíthetné

„Pári Mónika elmondta: ha a beteg ehhez hozzájárulna, akár családtagjainak a kezelőorvosai is hozzáférhetnének e-kórlapjához, ezáltal például a szülők kórtörténetének ismeretében könnyebbé válna a diagnózis felállítása, valamint a megfelelő kezelés kiválasztása is.

Bárhol fordul valaki orvoshoz, korábbi vizsgálati eredményei lehívhatóak lesznek, azokat nem kell magával cipelnie vagy megismételni a vizsgálatot. Másrészt pedig a kórtörténet digitalizálása a beteg későbbi egészségügyi ellátását is nagyban segítené.

Mint a szakember hozzátette, az egyéni adatokról a családtagok javára való rendelkezés” lehetősége egy új dolog, de céljuk ezzel is a betegek hatékonyabb egészségügyi ellátása.

A GYEMSZI munkatársa az IME egészségügyi szaklap által szervezett konferencián arról is beszélt, hogy az ágazat informatikai fejlesztésének másik kiemelt területe az egészségügyi ellátás adminisztrációinak csökkentése. Az adminisztráció egyszerűsítésével az orvosok jelentős teher alól szabadulnának fel, a betegek szempontjából pedig ez azért fontos, mert lerövidül a sorban állás, csökkennek a várólisták.

A GYEMSZI munkatársa emlékeztetett arra, a Semmelweis Terv egyik kiemelt célja a szükségletalapú kapacitástervezés, ehhez viszont fontos, hogy a felső szintű döntéshozatal hiteles adatok alapján történjen. Ezért az egészségügyi ágazat informatikai fejlesztésének első lépése egy olyan ágazati portál létrehozása, amely az ágazati adatvagyon egyetlen hiteles forrása lesz a jövőben – tette hozzá.

Pári Mónika kitért arra, hogy ezzel az internetes oldallal párhuzamosan egy egészségügyi állásportál létrehozását is tervezik. Ez egyrészt segítené az emberi erőforrások feltérképezését, megmutatná a hiányterületeket, másrészt a portálon az intézmények és a dolgozók könnyebben egymásra találhatnának.”

Forrás:
Az e-kórlap bevezetése a családtagok egészségügyi ellátását is segíthetné, MedicalOnline, 2011. május 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gartner: Az okos kormányzat nincs tekintettel a szakterületi és szervezeti határokra – I. rész

Az okos kormányzat nincs tekintettel az elkülönült szervezeti folyamatokra, szakpolitikai területekre, egyes földrajzi területekre, különböző tervezési és vezetési időbeli követelményekre.

Legfontosabb tanulságok
Fontos, hogy megértsük, hogy az okos kormányzat miben különbözik a korábbi e-kormányzati, vagy egységes (joined-up) kormányzati törekvésektől.
1. Különbözik tőlük, mert arra az átalakító hatásra összpontosít, ami a hagyományosan külön kezelt szakpolitikai területek és szervezeti folyamatok integrálásából fakad.
2. Az okos kormányzati törekvések egy vagy több szakpolitikai területet célozhatnak meg. Az előbbi esetben is azonban az interoperabilitásra figyelve fogalmazódnak meg, hogy egy későbbi szakaszban csatlakozhassanak más területek kezdeményezéseihez.
3. Az okos kormányzati törekvések egy vagy több szervezeti folyamatot (pl. szakpolitikai kialakítása, menedzsment, szervezeti működés) célozhatnak meg. Az előbbi esetben is azonban az interoperabilitásra figyelve fogalmazódnak meg, hogy más területek szervezeti folyamataihoz csatlakozhassanak.
4. Az okos kormányzati kezdeményezések, a társadalom más szereplőinek bevonásával, túlterjedhetnek a kormányzati területeken.

Ajánlások a kormányzati stratégiai tervezők és informatikai vezetők számára
1. Meg kell határozni azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az okos kormányzati törekvések bizonyíthatóan fenntartható eredményeket hozzanak az adott terület számára.
2. Vizsgálják meg az okos kormányzati kezdeményezések előnyeit a már alkalmazott e-kormányzati és más eszközökkel szemben.
3. Segítsék a nem-informatikus kormányzati vezetőket abban, hogy megértsék az okos kormányzati kezdeményezések sajátosságait.

Forrás:
Smart Government: Crossing Domains and Processes, Andrea Di Maio, Gartner, Inc., 2011. április

A jelentéssel felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nemzetépítő – politika a XXI. században

Nationbuilder, azaz Nemzetépítő, a neve annak az új szoftvernek, ami azt hirdeti magáról, hogy ugyanazt jelenti a politikai szervezkedés számára, mint a WordPress a blogírás számára. Vagyis egyszerűen és könnyen használható, olcsó, hatásost eszközt biztosít mindenkinek, aki egy politikai, közösségi ügy mögé állva szervezkedni kezd. Nemzeten, a szoftver sajátos szóhasználatában, pontosan ezt a közös ügy mögött álló közösséget értik.

A szoftver teljes eszközkészletet biztosít az aktivisták számára. Adományok gyűjtése, petíciók indítása, email kampányok, blog, Facebook és Twitter teljesen integrálva, tagság nyilvántartása és kezelése, minden szükséges megtalálható.

A szoftvert webes szolgáltatásként lehet használni, használata pénzbe kerül, de mérsékelt árat kell fizetni havonta. A szoftver mögött álló cég most kapott 500.000 dollárt befektetőktől, akik között olyan ismert ember található, mint Chris Hughes, aki társalapítója volt a Facebooknak és a 2008-ben Obama választási hadjáratának online részéért felelt. A terjeszkedő cég fő szervezőnek megnyerte a Kormányzat 2.0 mozgalom egyik jelentős alakját. Az első, nemzetközileg is jelentős siker is megszületett. A Skót Nemzeti Párt áttörő győzelmet aratott a választásokon, amelyet nagyon nagy mértékben a Nemzetépítő használatának tulajdonítanak.

A szoftver Ruby on Rails eszközökkel készült és az Amazon informatikai felhőjét használja.

A hírlevél webhelyén található bejegyzésben található egy videó is, amely bemutatja a legfontosabb tudnivalókat.

Forrás:
NationBuilder
Revolution in Scotland

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

IVSZ Közgyűlés 2011


Időpont: 2011. május 12.
Helyszín: Magyar Telekom Székház – Budapest I., Krisztina krt. 55.
Szervező: IVSZ

Napirend előtt
Regisztráció
12.30-13.00
A Közgyűlés megnyitása, határozatképesség megállapítása – Laufer Tamás, elnök
13.00
Vályi-Nagy Vilmos, helyettes államtitkár NFM
13.05
A megismételt Közgyűlés megnyitása – Laufer Tamás, elnök
13.30
Megnyitó – Laufer Tamás, elnök
13.35
A közgyűlés levezető elnökének, valamint a jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők, továbbá a Szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztása – Laufer Tamás, elnök
13.45
A 2011. évi közgyűlés napirendjének elfogadása –levezető elnök
13.55

Napirendi pontok
1.
Előterjesztés a Szövetség 2010. évi beszámolója tárgyában
– Az elnökség éves tevékenysége, eredményei – Laufer Tamás elnök
– A munkacsoportok és az iroda tevékenysége, eredményei – Ambrus Zsolt, főtitkár
– Beszámoló az Etikai és Fegyelmi Bizottság munkájáról
14.00v
2.
Tájékoztatás a 2010. évi költségvetés megvalósulásának tárgyában – Ambrus Zsolt, főtitkár
14.30
3.
Az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság valamint a könyvvizsgáló beszámolója az IVSZ 2010. évi pénzügyi beszámolójáról – Kornis György, az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság elnöke, Czene Győző könyvvizsgáló
14.40
4.
Tájékoztatás az IVSZ 2011. évi szakmai és pénzügyi tervéről – Laufer Tamás, elnök, Ambrus Zsolt, főtitkár
14.50
5.
Előterjesztés az IVSZ Alapszabályának módosítása tárgyában – Ambrus Zsolt, főtitkár
15.20
Kávészünet
15.50-16.05
6.
Az IVSZ új elnökségére vonatkozó jelölések ismertetése – a Jelölő Bizottság elnöke
A jelöltek 2-2 perces bemutatkozása
16.05
7.
Alelnökök, Elnökségi tag(ok) megválasztása
8.
Zárszó – Laufer Tamás, elnök
18.00

Forrás:
IVSZ Közgyűlés 2011

Vissza a tartalomjegyzékhez

IVSZ 2011 – tisztújítás

Tagozatvezetők választása:

Az IVSZ tagozatai a közgyűlés előtt megválasztották tagozatvezetőjüket, akik egyben a tagozatok jelöltjei az elnökségbe. Az Informatika Tagozat Papp Pétert (Kancellár), a Távközlési Tagozat Dr. Kövesi Gabriellát (Magyar Telekom), az Elektronikai Tagozat Gacsal Józsefet (Intel) választotta tagozatvezetőnek és ezzel IVSZ alelnöknek jelölte őket az elnökségbe.
A Multi Tagozat Veres Zsoltot (IBM), a Nagyvállalati Tagozat Czifra Andrást (Qualysoft), a KKV Tagozat Dobos Attilát (Quattrosoft), a Mikro Tagozat Vicze Gábort (Econet) választotta tagozatvezetőnek, és ezzel jelölte őket az elnökségbe.

II.
További 3 elnökségi tagot a közgyűlés közvetlenül választ. A választás eredménye: Vinnai Balázs, Bojta János és Bozsó Julianna.

Gratulálunk és jó munkát kívánunk mindenkinek!

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jön az ‘olcsóbb’ optikai hálózat?

„Az optikai hálózatokat is meg kell osztani
Az optikai hálózatok végpontjait is át kell engedni más szolgáltatóknak, így a jövőben nem csak az infrastruktúra tulajdonosai nyújthatnak majd új generációs gyors internetet – döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Több, mint 3,6 millió ügyfélnek jelent majd olcsóbb és jobb minőségű vezetékes szélessávú internet-szolgáltatást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új rendelete, amellyel a vezetékes internet-piac szabályozását módosították.
Ennek lényege, hogy – mivel az utóbbi időben elterjedt optikai hálózatok (szaknyelven NGN – next generation network) használatára az eddigi szabályok nem vonatkoztak – mostantól az optikai infrastruktúrát is meg kell osztani a versenytársakkal. Az optika ma már Magyarországon is elterjedt, a fejlesztések jelentős része erre összpontosul, sebessége mintegy negyvenszerese a rézkábeleken (DSL) nyújthatónak, költségei pedig – a beruházást nem számítva – alacsonyabbak, ezért jóval versenyképesebb, mint a DSL technológia.

– A fogyasztók egyre inkább csomagban veszik igénybe ezt a szolgáltatást, ezért a nagykereskedelmi piacon kell élénkíteni a versenyt – húzta alá Szalay Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. Elsősorban az infrastruktúra-alapú versennyel biztosítható, hogy a kisebb szolgáltatók versenyezni tudjanak a nagy cégekkel s ők is csomagban tudják kínálni a szolgáltatásaikat. A vezetékes szélessávú piacon három nagy inkumbens szolgáltató biztosítja az infrastruktúrát, s mellettük 400 alternatív szolgáltató kínál szolgáltatásokat a lakosságnak.

A hatóság álláspontja szerint az új szabályozás egyszerre ösztönzik a beruházásokat és a versenyt is, s kiküszöbölik azt is, hogy a kisebb szolgáltatók túlzott kockázatokat vállaljanak például azzal, hogy párhuzamos infrastruktúrákat építenek ki.”

Forrás:
Jön az ‘olcsóbb’ optikai hálózat?, Népszabadság, 2011. május 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

GPS-alapú lesz a BKV utastájékoztatása

„Rövidesen − a HÉV kivételével − minden földfelszínen közlekedő BKV-járat gps-szel felszerelt fedélzeti berendezést kap.

Ez folyamatosan beküldi a jármű aktuális földrajzi pozícióját az ugyancsak újonnan kialakítandó forgalomirányító központba − tudtuk meg a BKV-tól. A forgalomirányító központ munkatársai a járművek valós helyzete és a menetrendi előírások közötti esetleges eltérések, valamint a járművezetőktől és a mobil forgalomirányító munkatársaktól kapott közlekedési információk alapján irányítják majd a járművek forgalmát, ami azok optimálisabb kihasználását, így gazdaságosabb közlekedését eredményezi.

Ezzel együtt lehetővé válik az utasok pontosabb informálása (például az egyes járatok várható érkezésének időpontjáról) is, ezeket a forgalmas közlekedési csomópontokon elhelyezett információs táblák mutatják majd. A fejlesztés alatt álló rendszer működéséhez feltétlenül szükséges, hogy a forgalomban részt vevő járművek és a forgalomirányító központ között mobil adatátviteli kapcsolat épüljön ki, ami szükségessé teszi egy mobiltelefon-társaság szolgáltatásának igénybevételét.

Ezért a BKV mobil távközlési szolgáltatás biztosítására közbeszerzési pályázatot írt ki legalább 2500, havi 40 GByte adatforgalmat biztosító előfizetés beszerzésére. Ezúttal tehát nem egy új vagy éppen egy régi BKV-s kör jutna mobiltelefon-szolgáltatáshoz: ezek a sim-kártyák járművekbe és megállókba kerülnek, nem telefonokba. A részvételi szakasz eredményhirdetése május 27-én lesz, a bírálat során a legalacsonyabb összeg alapján döntenek majd. Azt viszont nem tudni, hogy a BKV mennyit szán erre, és hogy mi lesz ennek a forrása. A közlekedési társaság kérdésünkre azt mondta, hogy a cég uniós támogatással fejleszti forgalomirányítási és ahhoz kapcsolódóan utastájékoztatási rendszerét. A felhívásból az is kiderül, hogy az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás halasztott fizetésében kíván megállapodni.”

Forrás:
GPS-alapú lesz a BKV utastájékoztatása, SG.hu, 2011. május 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Több frekvenciasáv juthat a mobilkészülékeknek

„Az Európai Parlament nagy többséggel támogatta azokat a javaslatokat, amelyek felgyorsíthatják a mobilinternet elterjedését. A képviselők szerint azonban Európának bátrabbnak kell lennie, hogy vezető szerepet játszhasson a digitális technológiában.

A Bizottság tervei szerint 2013. január 1-jéig az uniós tagállamoknak a 800 MHz-es frekvenciasávot elérhetővé kell tenniük a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára. A Parlament elfogadott egy módosítást, amely lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy 2015-ig vagy azt követően is haladékot kérjenek, amennyiben problémát okoz a határokon átnyúló frekvenciák koordinálása a szomszédos harmadik országokkal.

2013 után a Parlament azt szeretné, hogy a 1,5 GHz és 2,3 GHz sávokat is elérhető legyen a szélessávú mobilinternet számára, míg a mobilátvitel számára biztosított spektrumnak 2015-re el kell érnie legalább 1200 Mhz-et. Ezenkívül a Bizottságnak figyelemmel kell követnie a technológiai változásokat és a spektrumfelhasználás hatékonyságát, hogy fel tudja mérni a további frekvenciák (mint például a 700 MHz sáv) harmonizálásának szükségességét, hogy új felhasználók és szolgáltatások számára helyet biztosítsanak. A tagállamok illetékes miniszterei május 27-én tárgyalhatnak a jogalkotási javaslatról. A Parlament és a Tanács között még nincs megállapodás a végleges szövegtervezetről.”

Forrás:
Több frekvenciasáv juthat a mobilkészülékeknek, SG.hu, 2011. május 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az önvezető autók közutakra vitelén dolgozik a Google

„A keresőmotor-óriás kevesebb, mint egy évvel az emberi beavatkozás nélkül is biztonságosan navigáló járművek fejlesztésének bejelentését követően kért törvénymódosítást Nevada állam kormányzatától. Tavaly egy újságírói kérdésre a Google képviselői elmondták, hogy titokban tartott kutatási-fejlesztési programjuk keretében közel 225.000 kilométert futottak a robot hibrid járművek Kalifornia útjain, köztük a Los Angelest és San Fanciscot összekötő 1-es főúton, ebből több mint 1.600 kilométert teljesen automatikusan, emberi beavatkozás nélkül teljesítettek.

A Google hat autót számláló, Toyota Priusokból és Audi TT-kből álló teszt-flottája könnyedén beazonosítható a járművek tetején elhelyezett lézeres távolságmérőkről. A gépkocsikat egy sor radar, kamera szenzor és egy csomagtartónyi számítógépes eszköz segíti a navigálásban. A tesztprogramban minden egyes járművet két ember felügyel, egy vezető és egy Google alkalmazott, aki az anyósülésen a beépített rendszerek működését ellenőrzi, ezzel elkerülve a figyelmetlen, vagy esetünkben a vezető nélküli autózás esetén alkalmazandó jogi retorziókat.

A projektet Sebastian Thurn, a Stanford Egyetem professzora felügyeli. A mesterséges intelligenciák szakértője 2005-ben mérnök hallgatóival és egy Volkswagennel elsőként nyerte meg a Pentagon Fejlett Védelmi Kutatási Projekt Ügynöksége, a DARPA, által kiírt önrendelkezésű járművek versenyét. Azóta dr. Thurn feladva az egyetemi katedrát főként a Google tervezetének szenteli idejét, egyre több szakértőt nyerve meg a fejlesztéseknek. Nyilatkozataiban azt hangoztatja, hogy a robotjárművek növelik az energiahatékonyságot, miközben csökkentik a közúti balesetek és halálozások számát. Emellett egy gépjármű megosztási rendszeren is dolgozik, ami állítása szerint felére csökkenthetné az Egyesült Államok útjain futó autók számát. „Mi lenne, ha felvenném a telefonom és azt mondanám, ‘Zipcar gyere ide’, majd egy pillanat múlva feltűnne a Zipcar a sarkon?” – tette fel a kérdést egy autóipari konferencián.

A Google önvezető jármű koncepciója egy járműipari komplexum megjelenését vetíti elő a Szilícium-völgyben. A Mercedes, a Volkswagen és több más autógyártó is rendelkezik laboratóriumokkal a területen, míg az IBM egy akkumulátorfejlesztési kezdeményezéssel lépett be a körben, a Fremontban található Nummi üzemet, ami egykor a General Motor és a Toyota közös vállalkozásaként jött létre, újra megnyitotta a Tesla.”

Forrás:
Az önvezető autók közutakra vitelén dolgozik a Google, Balázs Richárd, SG.hu, 2011. május 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

EU: a lokáció személyes adat

„Nyilatkozó EU-hivatalnokok szerint egy rövidesen elfogadásra kerülő hivatalos vélemény különösen védendő személyes adattá fogja nyilvánítani az emberekről gyűjtött lokációs adatokat. Ha a konklúziók bekerülnek a nemzeti jogrendszerekbe, sokkal szigorúbb szabályoknak kell majd az online szolgáltatásoknak megfelelni.

Viviane Reding, európai jogi ügyekért felelős biztos már bejelentette, hogy az EU az adatvédelem szigorítását tervezi. „Ki fogjuk terjeszteni a szabályozást újabb területekre is ki, így a lokációs adatokra, a viselkedésen alapuló célzott reklámokra, gyakorlatilag mindenre, ami új technológia” – mondta Matthew Newman, Reding szóvivője.

A véleményezés várhatóan újabb vitát robbant majd ki a szolgáltatók és a szabályozók között. Az EU ugyanis a személyi adatok védelmét az alapvető személyiségi jogok közé sorolja, így azok esetében a szokásosnál is keményebb álláspontot képvisel. Az (elsősorban amerikai) szolgáltatók üzleti modellje azonban pontosan ezeknek az adatoknak a felhasználásán alapul, a Google például a keresések alapján, a Facebook pedig a közösségi hálón követett viselkedés alapján célozza a reklámokat, hatalmas sikerrel.

A tervezet egyelőre az „Article 29” nevű munkacsoport tevékenységének eredménye, és hamarosan az Európai Parlament elé kerül vitára, illetve elfogadásra. Amennyiben a parlamenten átmegy, a szabályozás ajánlás lesz a tagországok számára, vagyis jó eséllyel átkerül a legtöbb EU-s állam jogrendszerébe. A vélemény elfogadása ugyanakkor nem kötelező érvényű, az egyes országok saját belátásuk szerint dönthetnek implementálásáról vagy elvetéséről.”

Forrás:
EU: a lokáció személyes adat, Gálffy Csaba, HWSW.hu, 2011. május 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Itthon is vásárolhatunk az Android Marketen

„Néhány napon belül a Google 99 országban, így Magyarországon is elérhetővé teszi az Android Market fizetős alkalmazásait.

Újabb felhasználók vásárolhatnak az Android Marketről, ami számukra még több játékot, közösségi alkalmazást és hatékonyságnövelő megoldást, a fejlesztőknek pedig további értékesítési lehetőségeket jelent. Ezzel a lépéssel Magyarországgal együtt 131-re növekszik azon országok száma, ahol az Android felhasználók a fizetős alkalmazásokhoz is hozzáférnek. Az Android eszköz tulajdonosok összesen több mint 200 000 ingyenes és fizetős alkalmazás közül válogathatnak, melyeket azonnal le is tölthetnek készülékükre.”

Forrás:
Itthon is vásárolhatunk az Android Marketen, SG.hu, 2011. május 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Átalakulóban az elektronikus levelezés

„Egy év alatt nőtt a szakadék az internetes böngészőn keresztül elérhető webmail szolgáltatások, valamint az egyéb levelezőprogramok népszerűsége között, ugyanis míg az internetes szolgáltatások jelentősége nőtt, addig a szoftveres levelezőklienseké csökkent a 2009. év végi adatokhoz képest – többek között ez derült ki a KutatóCentrum évente ismétlődő E-Mail User Reportjából, amely a hazai aktív internetezők e-mail használatát vizsgálva átfogó képet nyújt az elektronikus levelezési szokásokról. A jelentés beszámol arról is, hogy egyre gyakoribb a mobil-telefonon megírt és elküldött e-mail, főleg a fiatal férfiak körében.
A leggyakrabban használt címre érkező levelek küldéséhez és fogadásához az e-mailezőknek már több mint fele vesz igénybe valamilyen webmail szolgáltatást, szoftveres levelezőprogramokat azonban a 2009-ben mért 44 százalékkal szemben már csak 38 százalék használ erre a célra. „Ez többek között a Gmail terjedésének is köszönhető: míg 2009-ben a megkérdezettek csupán 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gmailes postafiókját jelenleg is aktívan használja, addig 2010. év végére ez az arány 42 százalékra emelkedett” – emelte ki Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.

Ami az eszközöket illeti, többnyire még konzervatívak vagyunk: a legtöbben asztali számítógépen (86%) vagy laptopon (45%) e-maileznek. Ugyanakkor a mobiltelefonok ilyen célú használata a 2009-ben mért 9 százalékhoz képest nőtt, és elérte a 11 százalékot. Minél régebb óta e-mailezik valaki, annál valószínűbb, hogy laptopot vagy mobiltelefont is használ elektronikus levelezése során, és a 35 évnél fiatalabbakra is sokkal inkább jellemző a mobil eszközökön keresztüli e-mailezés”

Forrás:
Átalakulóban az elektronikus levelezés, Prim Online, 2011. április 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Akár a homokóra

„Korábbi úttörő szerepünk, komoly hagyományaink ellenére mára kifejezetten nagynak tűnik Magyarország lemaradása az egészségügyi informatikában. A jövő akár fényes is lehet, a közeljövő azonban még ambivalensnek tűnik, miközben az egészségügy vezetése folyamatosan azt hangoztatja: informatikai fejlesztés nélkül elképzelhetetlen az ágazat reformja.

Fejlesztéssel foglalkozó informatikusok területe az egészségügyi infokommunikáció vagy ezzel (is) bíbelődő orvosoké? Netán nem is hóbortról van szó, hanem az egészségpolitika egyik fontos eszközéről? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ ezekben a napokban infokommunikációs szakemberek annak apropóján, hogy uniós elnökségünk miatt Budapesten tartják az eHealth Week 2011 rendezvényt (a rendezvényről bővebb információ az eHealth Week oldalán), Európa e-egészségügyi szervezeteinek legnagyobb eseményét. A miniszteri találkozó mellett a nemzetközi eseménnyel párhuzamosan azonban az IME, az Egészségügyi vezetők szaklapja is kétnapos konferenciát tart a témában, azt kutatva, vajon mi szükséges ahhoz, hogy egymás mellett elbeszélés helyett végre egymásra találjanak informatikai fejlesztők, felhasználók és döntéshozók?

Az ágazat számára ma ugyanis a külső kihívások és a belső problémák megoldása egyaránt feladatokat jelent. Ezek között említette az epidemiológiai és demográfiai helyzetet, az ország gazdasági helyzetét, miként azt is, hogy Magyarországon alacsony az egészségügyi közkiadások aránya és az egészségügyiek bére, ám az egészségügyi rendszer is hatékonysági problémákkal küzd. Ezen a helyzeten óhajt változtatni a várhatóan május végén, június elején kormány elé kerülő Semmelweis Terv, amely átrendezné a kapacitásokat, koordinálná az egészségügyi szolgáltatókat, szervezné a betegutakat, ösztönözné a minél alacsonyabb szinten történő érdemi orvosi ellátást, például a telemedicinát. És mindehhez hathatós segítséget nyújthatna az eHealth, amely nemcsak javítaná az ellátás hatékonyságát, de kevesebb humánerőforrást igényel, és gyors megtérülést is ígér.

Gaál Péter közölte, a megmaradt európai uniós forrásokból a tervek szerint infokommunikációs fejlesztésekre is szánnak, ám mint azt dr. Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) korábban nyugalmazott főigazgatója jelezte: ennek a területnek komoly múltja van, valójában azonban az alkalmazási igény dönti majd el, mire jutunk vele.

2011-ben a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében várható kiírás a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (eHealth) bevezetésének támogatására — a konstrukciót a harmadik negyedévben tervezik indítani. Az e-Health rendszerrel kompatibilis helyi és intézmények közötti informatikai rendszerek fejlesztésére, azon belül is különösen a betegazonosítási rendszerek fejlesztésére koncentráló pályázatok egy részét 2011 második, másik részét viszont csak 2012 második negyedévében tervezik kiírni. A kiírás feltétele a többi közt, hogy elkészüljön a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer koncepciója, amelyről korábban az EgészségMonitor elindulását bejelentő konferencián dr. Jávor András, a szaktárca közigazgatási államtitkára ugyancsak azt mondta: jelentős változást az egészségügyben sem tud elképzelni az info-kommunikációs háttér megváltozása nélkül. A betegek kórtörténeteinek elektronikus nyilvántartásához, az adatok cseréjéhez és kompatibilitásához elsősorban arra lesz szükség, hogy minden egyes adat minden elemi egysége tartalmazzon adatvédelmi részt is. A beteg ebben az esetben is bármikor megtilthatná adatai használatát, de azt tudnia kell, hogy személyes adatait soha senki nem láthatja. Mindez továbbfejlődést jelentene a mai tájékozott belegyezésen alapuló (ám a gyakorlatban alig-alig működő) gyakorlaton – ekkor ugyanis lehetne a betegtől célzott nyilatkozatokat kérni még egészségesen. A nagy váltás bevezetése elsősorban kormányzati feladat, a mai környezet nem alkalmas erre – emlékeztetett Jávor András, aki szerint mindez a többi közt a digitális aláírás és időpecsét bevezetését, és a jogi szabályozás megváltoztatását is igényelné: szerinte büntetőjogi kategóriává kellene tenni például az információs-technikával való visszaélést.”

Forrás:
Akár a homokóra, Köbli Anikó, MedicalOnline, 2011. május 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

24/2011. (V. 6.) NFM utasítás az egységes működési kézikönyv kiadásáról

A nemzeti fejlesztési miniszter 24/2011. (V. 6.) NFM utasítása az egységes működési kézikönyv kiadásáról a … 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontja alapján.

581. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
582. § Az egységes működési kézikönyv kiadásáról szóló 16/2011. (III. 8.) NFM utasítás hatályát veszti.

Forrás:
24/2011. (V. 6.) NFM utasítás az egységes működési kézikönyv kiadásáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 30. szám, 2011. május 6., 5519-5649. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A honvédelmi miniszter utasítása a kontrolling rendszerről

Forrás:
A honvédelmi miniszter 55/2011. (V. 13.) HM utasítása a HM Tárca Kontrolling Rendszerének kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 31.szám, 2011. május 13., 5818-5820. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.