Tartalomjegyzék

„… – Említette, hogy az ÁSZ vizsgálati fókuszát visszaterelik a hagyományos számvevőszéki felfogás felé. Erre később rátérnék, de előbb egy aktualitásra kérdeznék rá. Minapi sajtóhír volt, hogy a Brüsszellel folytatott tárgyalások során megállapodás közelébe jutott egy korrupcióellenes intézkedési csomag, amely szerint az Integritás Hatóság tagjainak kinevezését az ÁSZ elnöke kezdeményezné a köztársasági elnöknél. Valóban így lesz?

– Az ehhez kapcsolódó jogszabály a jövő hét elején kerülhet a parlament elé, addig erről többet nem tudok mondani. (Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint erre hétfőn kerül sor – a szerk.)

– De lesz valamilyen szerepe a számvevőszéknek a bizottsági alku részeként?

– El tudom képzelni, hogy szánnak valamilyen szerepet abban az ÁSZ-nak. Az uniós egyeztetések során nagy hangsúlyt kapott, hogy az Integritás Hatóság a kormányzattól független irányítás alá kerüljön. Mivel az ÁSZ szakmaiságát és függetlenségét a bizottságnak is el kell ismernie, ezért elképzelhetőnek tartom, hogy a jelölési folyamatban valamilyen szerepet kapjunk. De erről csak a törvénytervezet benyújtását követően tudok nyilatkozni.

– Ez egy formális szerep lesz, ami kimerül a jelöltek felterjesztésében, vagy az eddigieknél jóval meghatározóbb funkciója lehet az ÁSZ-nak a korrupciós cselekmények feltárásában?

– Nem gondolom, hogy e téren tovább mélyülne a feladatkörünk.

– Nem lehetne még több dolguk?

– Nem kell új jogszabállyal többlet feladatot kapnunk, mert nekünk a közpénzek szabályszerű, hatékony és célszerű elköltésének vizsgálata ma is a feladatunk. Ezt magas szakmaisággal el is fogjuk látni. Ugyanakkor eddig sem voltunk nyomozó hatóság, és a jövőben sem leszünk azok.

– Szintén viszonylag friss hír, hogy a Márki-Zay Péterhez kötődő Mindenki Magyarországa Mozgalom külföldről érkező támogatása miatt vizsgálat indult az ÁSZ-nál. Ezt meg tudja erősíteni?

– A kampánypénzek felhasználásával kapcsolatosan törvény által előírt vizsgálat már elindult a jelöltet állító pártok körében. Ennek a vizsgálatnak a keretében nyilvánvalóan megvizsgáljuk a külföldről érkező támogatások tilalmára vonatkozó szabályt is, és értékelni fogjuk a sajtóban a közelmúltban megjelent információkat is.

– Ennyi? Pont, nincs új bekezdés?

– Pont.

– Akkor lapozzunk. Hány fokra fogják fűteni – vagy inkább hűteni – az irodákat télen? Gulyás Gergely szerint 18 fokra kell, hogy meg lehessen spórolni a gázfelhasználás 25 százalékát az állami intézményeknél.

– Természetesen nekünk is nagyon komoly energiatakarékossági intézkedéseket kell hoznunk. Letekerjük a fűtést, spórolunk az árammal. És gondolkodom azon is, hogy heti egy nap – ez lehet a pénteki – home officet rendelek el.

– Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy nem lehet ellátni az állami feladatokat home office-ban. Mégis létezik ez alól kibúvó?

– Rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat kívánnak. Döntést még nem hoztunk. Mérlegelni kell azt is, hogy mikor fogy több gáz: ha a dolgozók a home office miatt otthonaikat fűtik, de letekerjük a közhivatalokban a fűtést, vagy fordítva, hatékonyabb inkább az irodaházakat fűteni, és arra buzdítani a munkatársakat, hogy amikor nem tartózkodnak otthon, tekerjék le odahaza a fűtést. Nem csak az adott szervezetek költségvetési szempontjait kell figyelembe venni.

– A rezsiköltségeik mennyire szállnak el idén az ÁSZ-nál?

– Változatlan energiafelhasználási szint mellett mintegy 70-80 millió forintos többletkiadást látunk tavalyhoz képest, amit ki fogunk gazdálkodni, illetve a takarékossági intézkedésekkel csökkenteni fogjuk ezt a költségnövekedést. Mi még viszonylag jobb helyzetben vagyunk, mert a korábban kötött, több éves szerződésünknek hála az áram jövőre olcsóbb lesz, mint idén. Nem rózsás a kép, de nem is tragikus, tudunk és fogunk is változtatni a szokásainkon. Így is szükség lesz a költségnemek közötti átcsoportosítására a rezsiköltségek fedezésére, de elsődlegesen a takarékossági intézkedésekkel akarunk költségeket lefaragni.

– Térjünk vissza a közpénzügyek ellenőrzésére. Az előző vezetés alatt számos kritika érte az ÁSZ-t amiatt, hogy nem kellő mélységében és eréllyel hívja fel a kormány figyelmét arra, hogy hol és hogyan csúszik el a közpénzek felhasználása. Az új elnöki ciklusban várható módszertani változás, ami által a korábbinál átfogóbb és egyértelműbb képet kaphatunk a közpénzügyekről?

– Abszolút ez a tervem, sokkal mélyebb vizsgálatokat fogunk végezni. A szabályalapú megközelítés, a szabályozottság vizsgálata is fontos, de én azt a jövőben inkább beugró kérdésének tekintem, azt követi a működés, gazdálkodás valós és átfogó vizsgálata. Fontos, hogy a vizsgálat mindig az ellenőrzött szervezet érdekében, annak támogatása céljából történik. A pénzügyi felügyelet élén általam kialakított rendszerhez szeretném közelíteni a számvevőszék munkáját: az állami pénzügyeket a döntésekhez, tranzakciókhoz, gazdasági eseményekhez időben a lehető legközelebb esően kell ellenőrizni.

– Mely területeken látja indokoltnak ellenőrzések indítását a közeljövőben?

– Az idei második féléves ellenőrzési tervet még az előző vezetés állította össze, ezen mi valamennyit áramvonalasítottunk, de nagyon nem tudtuk átalakítani. Jövőre indulnak azok az első átfogó vizsgálataink, amelyek már az új megközelítésben készülnek. A kötelező feladatainkon túl vannak olyan nagy témák, amelyekre a következő években szeretnék kiemelt figyelmet fordítani. Ilyen például a vízgazdálkodás: a felhasználás, az öntözés, a közművek működése. A vízzel való állami gazdálkodás a túlélés záloga. Fókuszban lesz továbbá a dereguláció: javaslatokat fogunk tenni a szükségtelen bürokrácia leépítésére.

– Az is visszatérő kritika volt a szervezettel szemben, hogy kiszolgálja a pártpolitikai igényeket. Több lesz a szakmaiság, kevesebb a megfelelés? El fogja távolítani az ÁSZ-t a kormányzattól?

– Én eddig sem éreztem, hogy a számvevőszék túl közel került volna a kormányzathoz. Az a dolgok normális menete, hogy a munkánkra döntéseket alapoz a kormány. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény pedig lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés kötelező jelleggel javasoljon ellenőrzésre, elemzésre témát nekünk (ezt a kormány nem kötelező jelleggel teheti meg – a szerk.). Én erre kifejezetten nyitott leszek, meg is fogom keresni az Országgyűlést, a kormányzatot, hogyha van olyan területe a közpénzügyi rendszernek, ahol számít a tapasztalatainkra, akkor jelölje meg a releváns témákat. De ez nem azt jelenti, hogy a kormányzat részévé válna a számvevőszék. Független irányítás alatt áll a szervezet. Igazából nem is értem a kérdést.

– Akkor mondom másképp: például az ellenzéki vezetésű települések ellenőrzésére jóval több figyelmet szenteltek, mint a kormánypárti településekére.

– Mi erre egy abszolút objektív kockázatkezelési, kockázatelemzési rendszert építünk ki, amiben szakmai alapon dől el, hogy kit vonunk ellenőrzés alá.

– Az előző elnök, Domokos László elég aktívan tett gazdaságpolitikai ajánlásokat, javaslatokat a kormány számára. Az egyik kedvence volt a 0 százalékos szja bevezetése. Önnek is vannak ötletei, mit lehetne jobban csinálni?

– Azt tudom mondani, amit pár kérdéssel ezelőtt: én kicsit konzervatívabban közelítem meg az Állami Számvevőszék feladatkörét. Nem gondolom, hogy az elnöknek gazdaságpolitikai aktornak is kell lennie. Ettől még az ellenőrzési munkából fakadó, annak tapasztalataira építő javaslatokat meg fogjuk tenni. A nulla százalékos szja miatt kiesne egyébként nagyjából 2800 milliárd forint, aminek nem látom jelenleg a fedezetét sem a költségvetésben, sem a konkrét javaslatban.

– Mint a büdzsé egyik őre, hogyan látják aktuálisan az idei és a jövő évi költségvetési törvényekben foglaltak teljesíthetőségét? Elúszott a hajó?

– Nagyon nehéz időket élünk, sok olyan, az állami pénzügyekre ható kockázattal szembesülnek az államok, amikre kevés ráhatásuk van. A háború és az energiaárak nagymértékben befolyásolják az inflációt és a közvetlen kormányzati kiadásokat.

– Már a háború előtt felgyorsult az infláció.

– Mint ahogy az energiaárak is hamarabb kezdtek emelkedni, de osztom azon elemzők véleményét, akik szerint a piacot már a háború előtt egy tudatos, manipulált árképzés befolyásolta, ami direkt hatott az inflációra.

– Hozzá kell nyúlni a 2023-as költségvetéshez?

– Attól függ, például még nem tudjuk, hogy a rezsitámogatásokat mennyire széles körben kell, illetve lehet kiterjeszteni a vállalkozásokra, közületekre, állami intézményekre. Ez teljes mértékben a nemzetközi energiapiactól függ, ami viszont annyira volatilis, hogy ember nincs, aki meg tudja jósolni, mi lesz egy hét vagy egy hónap múlva. De még egy nap múlva sem. Ez egy jelentős fiskális kockázat lehet. Nehezen tervezhető továbbá az emelkedő jegybanki alapkamat, a finanszírozási költségek miatt az adósságszolgálat alakulása, valamint a jegybanki veszteség költségvetési finanszírozása. Végső következtetéseket azért még nem vonnék le.

– Indokoltnak tartaná, hogy a kormány újra bevezesse a járulékoldali támogatást a vállalkozások számára, ahogy a Covid alatt tette? Komoly munkanélküliség fenyeget, és egyáltalán nem biztos, hogy csak az energiaintenzív cégek szorulnak segítségre, amit már bejelentettek.

– Ahogy mondtam, én nem kívánok gazdaságpolitikai aktor lenni. A Költségvetési Tanács tagjaként is elsődlegesen a büdzsére vonatkozó adósságszabály betartását kell szem előtt tartanom. Az biztos, hogy nem könnyű mérlegelni egy olyan időszakban, amikor a pénzügyi turbulencia és az inflációs folyamatok miatt a költségvetési fegyelem nagyon felértékelődik, ugyanakkor igény támad a gazdasági szereplők túlélését biztosító fiskális impulzusra.”

Forrás:
Új ÁSZ-elnök: Nekem kicsit más a szerepfelfogásom; Baka F. Zoltán; 24.hu; 2022. szeptember 16.

Közigazgatás, politika

Csepreghy: 270 beruházást függesztett fel a kormány, 2100 milliárd forint értékben

„Az Építési és Beruházási Minisztérium létrehozásának az egyik oka, hogy elfogytak a beruházási források, és erre reagálni kell – mondta Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára a Portfolio Property Investment Forum konferencián az esemény sajtóközleménye szerint.

Hozzátette: az energiaárak emelkedése miatt csak idén több mint 1000 milliárd forint konszolidációra van szükség. A másik kiemelkedő probléma a kamatszint elszállása, ami szintén a kiadások visszafogását, átcsoportosítását idézi elő.

Ezért 10 ezer milliárd forintnyi fejlesztést kellett konszolidálni, a magyar állam ennek megfelelően felfüggesztett bizonyos beruházásokat, jelentette ki az államtitkár. Közölte: mintegy 270 ilyen döntés született, 2100 milliárd értékben.

Elhangzott még, hogy a felfüggesztett beruházásokat újratervezik és 2025-2026-ban a tervek szerint újraindítják. A már elindult beruházások nem állnak le, de egy 15-20% költségnövekedéssel számolni és azt kezelni is kell, 750 milliárd forint pluszforrás betervezésével.

A feladatok megvalósítását fogja segíteni az a keretjogszabály, amit szeptember végén, október legelején tervezetten az Országgyűlés elé bocsátanak. A keret megalkotása során az elmúlt pár hónapban az ÉVOSZ-szal, szakszervezetekkel, kamarákkal, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével egyeztettek, és olyan megoldásra törekedtek, aminek eredőjeként kevesebb forrásból többet tudnak majd kihozni.

Csepreghy szerint többek között meg fog szűnni azt a gyakorlat, hogy egy darab kivitelezői ajánlatot is elfogadnak egy projektnél: mostantól legalább négy érvényes ajánlatnak kell érkeznie a kivitelező kiválasztásánál.”

Forrás:
Csepreghy: 270 beruházást függesztett fel a kormány, 2100 milliárd forint értékben; Tenczer Gábor; Telex.hu; 2022. szeptember 15.

Az egészségügy 24 órás üzem, nem lehet az energiával spórolni, mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke

„ Jövő év elején vezethetik be újra a teljesítményarányos finanszírozást az egészségügyben – mondta kérdésünkre a Magyar Kórházszövetség elnöke.

A gyerekellátás nagy területe az egészségügyi rendszernek. Az ellátás legkülönbözőbb szintjein garanciát kaptunk a kormánytól az energiaárak finanszírozására. Nagyon örülünk és bízunk abban, hogy ez valóban így lesz – mondta érdeklődésünkre Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki egyben a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója is.

„Az egészségügyi rendszer egy 365 napon át tartó 24 órás szolgálat. Itt nincsenek lehetőségek arra, hogy éjszaka, vagy az év bizonyos szakaszaiban az energiával spóroljunk, persze mindenre nekünk is oda kell figyelni” – mondta a szövetség elnöke. Hozzátette: a szféra legnagyobb részét az állami, illetve egyházi intézmények és a praxisok teszik ki. A gyerekrendelők esetében külön kell figyelni a rendelési időben a megfelelő infrastruktúra biztosítására.

A világpiacnak való kiszolgáltatottság miatt nagyban érinti az infláció és a forintárfolyam az egészségügyet. Szoros a kórházak és az intézmények költségvetése, egyre inkább eladósodnak, különösen a nagyobb teljesítményű helyek. „Ez bizonyos értelemben igazságtalanság, hiszen a koronavírus-fertőzés óta havonta ugyanazt a pénzt kapják a kórházak teljesítménytől függetlenül.

Erről sokat beszélünk az ágazat vezetőivel, és nagyon reméljük, hogy ezeket a plusz teljesítményeket kifizeti a biztosító” – mondta. Szerinte a teljesítménnyel arányos finanszírozásra van szükség, melyet várhatóan jövő év elejétől fognak újra bevezetni.

Munkaerő az egészségügyben

A munkaerőhiány továbbra is megoldatlan probléma, különösen a szakdolgozók esetében. Velkey György szerint „sok pozitív elem, és még továbbra is nagyon sok bizonytalanság van ezen a téren”. Fejlődést jelent, hogy az rezidensek már itthon maradnak, a gyerekellátásba is sokan mennek dolgozni, tisztességes bérek vannak, és megszűnt a paraszolvencia. A gyerekellátásban különösen fontos a kellő számú orvos, mert a házi gyermekorvosi szolgálat megerősítése „stratégiai kérdés”. Az ország nagyobb részén ugyanis vegyes praxisok látják el a gyerekeket, ezért az utánpótlás erősítése a szakma kulcskérdése az elnök szerint.

Az ápolók béremelése, az orvosi bérekhez igazítása szintén fontos a szövetség elnöke szerint, ugyanis „speciális, gyönyörű munkát végeznek az ápolók, ami sokkal nagyobb megbecsülést érdemel társadalomtól”. A gyermekintenzív, idősellátó ápolók, aneszteziológus asszisztensek „szó szerint éjt nappallá téve szeretettel és nagy szaktudással gondozzák a betegeket”.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ezen a téren is előrelépés várható. Reméli, a bérfelzárkóztatással valódi életpályamodell alakul ki, ezáltal többen választják a szakmát. Erről az ágazat több vezetőjével beszélnek, ismerik a pozitív szándékokat. Bízik abban, hogy erre lesz forrás, és az ország teherbíró állapotától függően lesz előrelépés.

„Én azt tudom jelezni, hogy ez nagyon fontos, elsődleges prioritás” – fogalmazott Velkey György.”

Forrás:
Velkey György: az egészségügy 24 órás üzem, nem lehet az energiával spórolni; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2022. szeptember 16.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felhívása a gázárajánlat nélkül maradt cégek, önkormányzatok ügyében

„ Már csak hetek vannak hátra, hogy az önkormányzati és kormányzati cégek megkössék földgázszerződéseiket, ám a dolog nem megy simán, nemcsak az elképesztően magas árak miatt, hanem mert sokszor ajánlatot sem kapnak pályázataikra a kiírók.

Az ellátás biztonsága érdekében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felhívja a földgázkereskedők figyelmét, hogy a versenypiacon vásárló ügyfeleiknek időben adjanak a kockázati besorolásuknak megfelelő ajánlatot, az érintett földgázfelhasználók pedig ne halasszák tovább földgázszerződésük megkötését.

A MEKH pénteki közleményében rámutat: a versenypiacon vásárló földgázfelhasználókat, különösen a gazdasági szereplőket, állami szerveket, önkormányzatokat nagy kihívás elé állítják a megváltozott gazdasági körülmények. Az orosz-ukrán háború miatt a földgázpiacokat egyszerre jellemzik a korábbinál lényegesen magasabb árszintek, valamint az árak nagyfokú változékonysága.

Bár fizikailag rendelkezésre áll a hazai fogyasztás kielégítéséhez szükséges gázforrás, ennek ára azonban a korábbi jellemző árszint legalább négy-ötszöröse, szélsőséges esetben akár tíz-tizenötszöröse is lehet.

Ezek a körülmények a szabadpiaci földgázkereskedők ajánlatadási gyakorlatának szigorodását eredményezték – jelezte az energetikai hivatal.

A MEKH felhívja a szabadpiaci kereskedők figyelmét, hogy felelős és átlátható módon járjanak el a kereskedelmi kampány utolsó heteiben, pénzügyi lehetőségeiken belül gondoskodjanak róla, hogy minden ügyfél időben kapjon a kockázati besorolásának megfelelő ajánlatot. A piaci helyzet miatt megváltozott, aktuális ajánlati feltételeikről széles körűen és időben tájékoztassák a felhasználókat.

A fogyasztókat arra figyelmezteti a hivatal, hogy a szabadpiacon tevékenykedő földgázkereskedőknek nincs ellátási kötelezettségük, így a megnőtt piaci- és ügyfélkockázat ahhoz is vezethet, hogy a rizikósnak ítélt ügyfelek a korábbinál jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett, vagy akár egyáltalán nem kapnak ajánlatot.

A földgázfelhasználó vállalkozások, szervezetek számára mindezek indokolttá teszik saját földgázbeszerzési gyakorlatuk felülvizsgálatát, rugalmasabbá tételét – hangsúlyozta a MEKH.

Tekintettel a közelgő határidőre, illetve arra, hogy sok fogyasztónak még mindig nincs szerződése az október 1-jén kezdődő új gázévre, a MEKH felhívja az érintettek figyelmét: ne halasszák tovább földgázszerződésük megkötését, hogy elkerüljék a szerződés nélküli vételezés következményeit és esetleges kikapcsolásukat a szolgáltatásból. ”

Forrás:
Odadörrentett az gázárajánlat nélkül maradt cégek, önkormányzatok ügyében a MEKH; Infostart; 2022. szeptember 16.

Kétkedő fogadtatást nyert a járóbeteg-ellátók államosításának ötlete

„ Kétkedve fogadják az egészségügyi szakmai szervezetek a kormány a járóbeteg-ellátók államosítására vonatkozó felvetését. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a helyi közösségek igényeihez mérten kell fejleszteni az ellátási formákat, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke pedig úgy látja, hogy az önkormányzatok jó gazdái a rendelőintézeteknek.

Három fő cél mentén alakítaná át a kormány az egészségügyet. A területért felelős államtitkár tájékoztatása szerint fejlesztenék a szűrővizsgálati rendszert, a kórházakat járási egészségközpontokká fejlesztenék, valamint vizsgálják a szakrendelők állami tulajdonba vételének lehetőségét is.

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a XXIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia szünetében azt mondta az InfoRádiónak: az elmúlt években pozitív változások történtek az egészségügyben – jelentős béremelést kaptak az orvosok és az ápolók –, de továbbra is sok a humánerőforrás-probléma, és gondot okozhat a magánellátás erősödése is.

Pásztélyi Zsolt úgy fogalmazott, hogy a népegészségügyi problémát jelentő betegségek terén tartja a frontot a közellátás, ugyanakkor nagy veszélyt jelent az energiaárak növekedése. Hozzátette, a nyugdíjas munkavállalók alkalmazásának könnyítése mindenképp szükséges lenne. A járóbetegellátók államosításának koncepciójáról azt mondta: az önkormányzatok jó gazdái a rendelőintézeteknek, ezért azt támogatják, hogy maradjanak ebben a szférában a működtetésük és fenntartásuk. „Ezzel közelebb vagyunk az alapellátáshoz, a lakossághoz, és jobban tudunk válaszolni a helyszínen felmerülő igényekre” – fogalmazott. Pászti Zsolt meglátása szerint – az egészségpolitika által – a járóbeteg-szakellátás működésében tapasztalt problémákat inkább szabályozással, kapacitástervezéssel lehetne orvosolni, minthogy az egész rendszert egységesítve mondjuk a megyei kórházak alá „besöprik”.

A járóbeteg-szakellátásra nagyon nagy szükség van – emelte ki az InfoRádiónak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Balogh Zoltán szerint azokban a megyékben és településeken, ahol már most is centralizált módon zajlik a fekvőbeteg-ellátás, és amellett járóbeteg-szakellátás is van az adott intézményben, teljesen más helyzetet kell kialakítani és fejleszteni, mint azokon a településeken, ahol nincs kórházi klinikai ellátás, hanem csak a járóbeteg-ellátásra lehet összpontosítani. Megjegyezte: az alapellátás után ez a második olyan szint, ahol szakellátást tudnak kapni a rászoruló betegek és hozzátartozóik. „Tehát nagyon nehéz egyfajta üdvözítő utat kijelölni a járóbeteg-szakellátás jövőjére” – fogalmazott a kamara elnöke. Kiemelte: elsősorban a helyi közösségek igényeihez, szükségleteihez igazítva kellene az ellátási formákat fejleszteni, amibe természetesen beleértendő a primer prevenció (elsődleges megelőzés) számos forrással, ugyanakkor a további krónikus betegellátásban való szerepvállalás is.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a szakrendelők államosítása csak bizonyos feltételekkel tekinthető jó intézkedésnek. Kincses Gyula úgy véli, önmagában az államosítás ténye se nem jó, se nem rossz. Ha ehhez egy új ellátásszervezési, egy új szakmai továbbképzési, tudásegységesítési rendszer is kapcsolódik, akkor lehet jó is – tette hozzá.

A területért felelős államtitkár szerint október közepén lehet kormánydöntés az egészségügy új stratégiájáról. ”

Forrás:
Kétkedő fogadtatást nyert a járóbeteg-ellátók államosításának ötlete; Rozgonyi Ádám; Infostart / InfoRádió; 2022. szeptember 18.

Európai Unió

Navracsics Tibor: senki ne várja, hogy a bizottság elnöke könnyes szemekkel lezárja a jogállamisági eljárást

„Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter Balázs Péter korábbi külügyminiszterrel és EU-biztossal vitázott az unió jövőjéről. Navracsics Tibor bízik benne, hogy idén év végéig tető alá jöhet a megállapodás a hétéves keretköltségvetésről és a helyreállítási alapról is, viszont az már biztos, hogy idén nem látunk ebből egy fillért se.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásért felelős miniszter Balázs Péterrel, a Bajnai-kormány külügyminiszterével és egykori EU-biztossal vitázik az Európa Pont szervezésében. A beszélgetés apropója Ursula on der Leyennek az unió helyzetéről szóló évértékelő beszéde és annak magyar vonatkozása. Ugyanis ilyen van bőven az EU-s politikai csatáknak, az Európai Parlamentben tartott vitanap és Magyarország választási autokráciának bélyegzése újabb szintet jelenthet ebben a küzdelemben.

A héten nagy port kavart a magyar sajtóban Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos július 20-i keltezésű, a magyar kormánynak címzett levele, amelyben 3500 milliárd forint forrás kifizetésének felfüggesztését lengette be. Arról már kevesebb szó esett, hogy a kabinetet korábban gyakran kritizáló politikus a múlt héten kifejezetten békülékeny hangot ütött meg, azt mondta, hogy ha a tárgyalások jelenlegi légköre fennmarad, akkor az egyeztetések eredményesek lehetnek. Egyúttal jelezte, konkrét lépéseket vár, mielőtt szeptember 22-én a bizottság elé terjeszti a dossziét. Arra viszont nem lehet számítani, hogy az uniós nyomásgyakorlás enyhülne, az Európai Bizottság ugyanis várhatóan már most vasárnap pénzügyi szankciót javasol hazánk ellen, és azzal a megjegyzéssel fogja előterjeszteni javaslatát a pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy az lehetőség szerint adjon időt az Orbán-kormánynak az ígéretei végrehajtására; erre a hírek szerint egy-három hónapot kaphat.

A VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke azt mondta, Magyarország elkerülheti a forrásvesztést, miután szerinte az Európai Bizottságnak is érdeke, hogy legyen megállapodás, ám sok jóra nem lehet számítani, ami a tárgyalások hangnemét illeti, miután „Brüsszelben is rájöttek, hogy keményebb hangnemre van szükség a magyar kormánnyal szemben”. Mindez nem független attól sem, hogy az uniós testületnek eközben lavíroznia is kell, az Európai Parlament felől érkező nyomásnak is meg kell felelnie. A szakember szerint október-november körül lehet megállapodás az uniós forrásokról, az első kifizetések legkorábban jövő tavasszal érkezhetnek.
Miről beszélt Ursula von der Leyen?

Balázs Péter kezdte a beszélgetést, aki szerint a modellek konfliktusáról is szól ez a háború, az egyközpontú vezetés kontra nyugati pluralizmus, és e kettő között helyezkedik el Ukrajna. A volt külügyminiszter szerint ebben a csatában a Nyugat fog győzni.

Navracsics Tibor szerint a bizottság elnökének a beszéde kifejezetten militáns volt, sok szempontból hasonlított az amerikai elnök beszédeire, ugyanakkor a kezéből több eszköz hiányzik, ami az amerikai elnök mögött ott van. Ilyen az egységes politikai közösség, ahogy az amerikai elnöknek jogszabályalkotó hatóköre és a globális médián keresztül napirendformáló hatása is van. Ursula von der Leyen megpróbálta kihasználni az orosz–ukrán háború adta lehetőséget, a fegyveres konfliktust is úgy értékelte, hogy az valójában az EU ellen folyik.

Protekcionizmus útján az EU?

Navracsics az ársapkákról azt mondta, hogy az egy protekcionista lépés, a szabadpiac elvével szembemegy. Szerinte ez egy jel, hogy az EU érzékeli, hogy a szabadpiaci gondolkodás mentén nem tudja megnyerni a csatát. Végül levették a napirendről, ám valószínűleg átdolgozzák. A miniszter szerint a dolog iróniája, hogy az ukrán különút ott kezdődött, hogy az EU és Ukrajna alá akart írni egy megállapodást, amely részévé tenné az egységes belső piacnak, miközben sem Magyarország, sem Románia nem teljes mértékben a része annak. Balázs Péter szerint csak az első lépés a vámok felfüggesztése Ukrajnával, a teljes belső piactól ugyanakkor még nagyon messze van, ehhez konszolidálni is kell, egy megszilárdult piacgazdaságra lesz szükség a háború sújtotta országban.

Zöld-, digitális piacgazdaság az unió célja, miközben újranyitják a szénerőműveket

Navracsics Tibor attól tart, hogy az energiaválság miatt szétszakad az unió, ugyanis az enerigaforrásokat tekintve nagyon megosztott a kontinens. A saját tapasztalata is az, hogy amikor az európai energetika helyzetről beszélget uniós partnerekkel, mindenki a saját országából indul ki. Egy dán a szélerőművekre épít, egy lengyel a szénre, a francia pedig atomenergiára. Hiába van egységes és szép európai jövőkép, hosszabb távon a kontinentális országok között egy törésvonalat hoz létre. Balázs Péter elismerte, hogy „kicsit visszafelé megyünk”, szerinte kényszerhelyzetben vannak a politikusok, ugyanakkor a döntések biztos, hogy gyorsabban mennek át ilyenkor.

Magyarországnak üzent a Bizottság elnöke

Nem Magyarországra volt kihegyezve a beszéd Navracsics szerint, bár azt elismerte, a korrupció ügyében hazánkra célzott, az igazságszolgáltatás függetlensége esetén pedig a lengyelekre.

A miniszter fel volt készülve ennél határozottabb kijelentésekre, ugyanakkor jelezte, nem ez határozza majd meg a Bizottság döntését.

Szerinte ez nem volt politikai támadás, inkább arról van szó, hogy folyó ügyekre a Bizottság elnökének reagálnia kellett. Szerinte ezek dedikált problémák, amelyeket valamiért, döntően politikai okokból, csak Magyarországra és Lengyelországra hegyeznek ki. Abban bízik,hogy a bizalmatlanságot, ami kialakult az elmúlt években, tud javítani a felek között.

Az első utalásra az idén már nem kerül sor – ismerte el. Balázs Péter hozzátette, valóban a bizalmatlanság a fő probléma, főleg, hogy a hátország sem támogatja kellőképpen, utalt a sokat kritizált magyarországi jogszabályalkotási gyakorlatra. Szerinte látszik, hogy veszteség nélkül nem ússzuk meg, hogy mennyivel, az más kérdés.

Egységes lett az EU a háború miatt

Navracsics Tibor nem gondolta volna egy évvel korábban, hogy az EU a külpolitikában ilyen egységet tud felmutatni, mint amit a háború első percében sikerült, kezdve a szankciókkal. Balázs Péter annyit tett hozzá, hogy a valódi problémák idején az EU képes összefogni, szerinte ebben van egyértelmű dinamika.
Közvetlenül Brüsszelhez fordulni EU-forrásokért?

Az EU-nak nincs apparátusa, hogy a civil szervezetek közvetlenül Brüsszelhez forduljanak forrásokért. Navracsics szerint ugyanis a kormányok mögött van egy struktúra, amely kormányközi megoldásként jött létre. Ráadásul ez Brüsszelnek is ad egy struktúrát a pénzek ellenőrzéséhez. Balázs Péter meglepő módon egyetértett, szerinte a mostani jogállamisági vita is ezt támasztja alá, ugyanakkor a nagyvárosok esetén más a helyzet, mivel ott is van struktúra.

Meddig maradnak felfüggesztve a maastrichti kritériumok?

A tárcavezető szerint vissza kell jönnie a szabályoknak, a jövőben valószínűleg egy rugalmasabb rendszer lehet. Ezen a téren vannak jól látható prioritások, amelyek miatt nagyobb szabadságot kaphatnak a tagállami költségvetések. Ugyanakkor jelezte, hogy a korábbi szabályok hitelessége sokszor megkérdőjeleződött, miközben Magyarországon számon kérték, míg Franciaországban nem kellett betartani.
Csak magyarok vetik fel az Európai Ügyészséghez való csatlakozást

Navracsics Tibor egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozást senki nem várja el Magyarországtól, általában csak magyarok szorgalmazzák. Ráadásul Kövesi főügyész szerint kiváló a kapcsolat a hazai szervekkel.
Lebénult a bővítési mechanizmus

Balázs Péter szerint lebénult a bővítési mechanizmus, egyben fel lehetne venni a balkáni országokat. Most Ukrajna tagjelölti státusza megmozdított valamit. „Valami történni fog” – tette hozzá. Újra felmerült egy európai konvent, ami korábban egy 105 tagú szervezet volt, ebből lett a lisszaboni szerződés. Ennek a politikai feltételei ugyanakkor nem adottak a volt külügyminiszter szerint. Egy olyan kegyelmi állapotra lenne szükség, mint amilyen a 2000-es években volt, ma azonban nem ez a helyzet.
Az integritási hatóság lehet a megoldás kulcsa

Abban bízom, hogy integritási hatóság kezeli Brüsszel minden aggályát – mondta, és szerinte az első benyomások is ezt támasztják alá. Az elől a kérdés elől, hogy van-e B terv, kitért, de szerinte bármi szóba jöhet, hajlandók tovább tárgyalni. Abban bízik, hogy az év vége előtt a két megállapodást alá tudják írni.

Balázs Péter szerint a korrupcióellenes hatóság szükséges, de nem elégséges feltétele a pénzcsapok megnyitásának.

Az egységes európai energiahálózat nem realitás

Navracsics nem zárja ki, hogy egyszer megvalósul, de szerinte ma Európa mint egységes energiahálózat nem működik. Emlékeztetett, a horvátok sokáig meg sem építették az LNG-terminált, ahogy az interkonnektorok megépítése is döcög. Sem a politikai akarat, sem a források nem állnak erre rendelkezésre.”

Forrás:
Navracsics Tibor: senki ne várja, hogy a bizottság elnöke könnyes szemekkel lezárja a jogállamisági eljárást; Járdi Roland; Világgazdaság; 2022. szeptember 15.

Johannes Hahn biztos nyilatkozata a biztosi testületi ülésen az uniós költségvetés magyarországi védelméről

„A mai napon kiváló megbeszélést folytattunk, és arról tudok beszámolni, hogy a biztosi testület egyhangú döntést hozott a Magyarországot érintő, az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszerről szóló rendelet szerinti eljárás következő lépéséről.

Amint azt Önök is tudják, a jogállamiságot védő, különböző módszerekkel rendelkező teljes eszköztár áll rendelkezésünkre. Ez az első eset a 2021. január 1-jén hatályba lépett feltételrendszer keretében, amelynek célja az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, azaz fellépés a jogállamiságnak az uniós források felhasználását és kezelését veszélyeztető megsértése esetén.

Amint azt Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló ezen a héten tartott beszédében megerősítette, a Bizottság a feltételességi mechanizmus révén is védeni fogja költségvetésünket.

A Bizottság éppen ebben a szellemben tesz javaslatot a Tanácsnak az uniós költségvetés védelmére a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szemben.

Az ügy akkor kezdődött, amikor a Bizottság idén áprilisban értesítette Magyarországot a jogállamiság elveinek megsértésével kapcsolatos aggályainkról, mert ez kockázatot jelent, és az uniós költségvetés hatóköre miatt fontos. Az aggályok ezekre vonatkoznak:
* rendszerszerű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek a közbeszerzésben;
* hiányosságok a közérdekű bizalmi vagyonkezelési konstrukciókkal kapcsolatos összeférhetetlenség és aggályok kezelésében;
* hiányosságok az uniós forrásokat érintő ügyekben folytatott nyomozások és büntetőeljárások hatékony lefolytatásában;
* valamint a korrupcióellenes keret hiányosságai.

Júliusban a Bizottság tájékoztatta Magyarországot arról, hogy milyen költségvetési védőintézkedéseket javasolunk a Tanácsnak, kivéve, ha Magyarország megfelelő korrekciós intézkedéseket dolgoz ki az általunk jelzett problémák megoldására.

A nyár folyamán Magyarország 17 korrekciós intézkedést vállalt az uniós költségvetést fenyegető kockázatok kezelése érdekében. Ezeket az általunk elfogadott közlemény részletezi és értékeli.

Ezekkel az intézkedésekkel Magyarország fontos és nyilvános kötelezettségvállalásokat tett a helyes irányba. És kifejezetten üdvözlöm ezt a konstruktív szerepvállalást (még ha későn is történt), de valóban az eredmények számítanak. Példák:
* új és független, kiterjedt hatáskörökkel rendelkező integritási hatóság,
* korrupcióellenes munkacsoport létrehozása szakosodott nem kormányzati szervezetek erőteljes bevonásával,
* a büntető törvénykönyv módosítása az ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében,
* az Európai Bizottság adatbányászati és kockázatértékelési eszközének, az Arachne-nak a módszeres használata (ez lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy az uniós támogatásokról tájékozódjon), ez olyan kérdés, amelyet a tagállamok számára is évek óta szorgalmazunk, és része lesz a költségvetési rendeletünk módosításának,
* a közbeszerzési törvény módosítása a közérdekű vagyonkezelőkre vonatkozó szabályok egyértelművé tétele érdekében. A vagyonnyilatkozati rendszer reformja a magas rangú köztisztviselők (miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők) számára.

Ahhoz, hogy ezeket a korrekciós intézkedéseket „megfelelőnek” lehessen tekinteni, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra a következtetésre jutni, hogy azok véget vetnek az uniós költségvetést és az EU pénzügyi érdekeit érintő azonosított kockázatoknak.

Következtetésünk szerint a javasolt korrekciós intézkedések elvben alkalmasak lehetnek a bejelentésben leírt problémák kezelésére, amennyiben azokat a vonatkozó jogszabályok és szabályok megfelelően meghatározzák és ennek megfelelően hajtják végre.

A javasolt intézkedések fontos részleteit azonban még meg kell határozni és értékelni kell, különösen azt, hogy azok kulcselemei hogyan jelennek meg a hatályos jogi szövegekben. Ez természetes, mivel az e szabályozás szerinti határidők és megvalósítási ütemek nagyon szorosak – helyesen. Emellett a Bizottság által azonosított számos probléma nemcsak a jogi keret módosítását teszi szükségessé, hanem konkrét gyakorlati változtatásokat is, amihez több időre van szükség a konkrét eredmények eléréséhez.

Ezért a Bizottság értékelése szerint ebben a szakaszban továbbra is fennáll a költségvetésre jelentett kockázat. Ezért nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az uniós költségvetés megfelelő védelmet élvez. A Bizottság ezért a kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséig intézkedéseket javasolt a Tanácsnak.

A Bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós politika keretében három operatív program esetében a kötelezettségvállalások 65%-át függesszék fel, ami a becslések szerint 7,5 milliárd EUR-t tesz ki – ami Magyarország kohéziós keretének több mint egyharmada –, valamint az úgynevezett közérdekű vagyonkezelőkkel szembeni jogi kötelezettségvállalások tilalmát. Az intézkedések figyelembe veszik a Magyarország által benyújtott korrekciós intézkedéseket.

A Bizottság most nyomon fogja követni a helyzetet. Magyarország vállalta, hogy november 19-ig teljes körűen tájékoztatja a Bizottságot a korrekciós intézkedések végrehajtásáról, amint az a javaslatunkban közzétett ütemtervben is szerepel.

E mechanizmus keretében végső célunk, hogy a költségvetés többé ne kerüljön veszélybe, és reméljük, hogy ezt a megfelelő magyarországi reformok révén a lehető leghamarabb megvalósítjuk.

Ma megmutatjuk, hogy ez az új védelmi eszköz képes megoldani a problémákat: jelentős előrelépés történt a reformvállalások szintjén. A Tanácshoz intézett javaslatunk ugyanakkor azt is kifejezésre juttatja, hogy fel fogjuk függeszteni a forrásokat a költségvetés védelme érdekében, ha az ígért javításokat nem alkalmazzák.

Köszönöm.”

Forrás:
Remarks by Commissioner Hahn at the College Read-out on the protection of the EU budget in Hungary; European Commission; 2022. szeptember 18.
Lásd még: Uniós költségvetés: A Bizottság intézkedéseket javasol a Tanácsnak a kondicionalitási rendelet alapján; 2022. szeptember 18.

Navracsics Tibor: teljesítjük a vállalásokat, nem lesznek szankciók

„ Előrelépésnek tartja az Európai Bizottság vasárnapi, Magyarországot érintő döntését a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor azt mondta, ezzel megnyílik az út az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt.

Abban bíznak, hogy ezeket a tárgyalásokat is lezárhatja az év végéig a kormány – értékelte a miniszter a bizottság döntését sajtótájékoztatóján.

Úgy fogalmazott, a magyar kormánynak „esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait”, így a szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerülhet sor, ezért másodlagos jelentőségű, hogy milyen szankciós javaslatot tartalmaz a vasárnap elfogadott dokumentum.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének a kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.

Értékelése szerint a vasárnapi európai bizottsági döntéssel lezárultak a feltételességi eljárás több hónapos intenzív tárgyalásai, így ezután újabb elvárások már nem támaszthatók Magyarországgal szemben. Az egyeztetések azonban folytatódnak a végrehajtásról – jelezte -, megemlítve, hogy ő maga szerdán egyeztet legközelebb Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztossal.

Elmondta: a szükséges törvénymódosításokat hétfőn és pénteken nyújtja be a kormány az Országgyűlés elé.

A kabinet egyik legfontosabb vállalásaként mutatta be a tizenhét közül az integritási hatóság felállítását, amely az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait ellenőrzi, és azokba csalás, összeférhetetlenség vagy szabálytalanság esetén avatkozhat be. Vezetőjét nyílt pályázaton, független szakértők választják ki – mondta, hozzátéve, a hatóság november második felében kezdheti meg működését.

A magyar fél ugyancsak vállalta egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozását, amely nem a kormányzaton belül kap helyet, hanem az integritási hatósághoz fog kötődni. Elnöki tisztét az integritási hatóság elnöke tölti majd be, és paritásos alapon működik majd a kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal.

A kormány a korrupcióellenes keretrendszert is erősíteni fogja, ezen belül Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának bővítését emelte ki.

Erősebb összeférhetetlenségi szabályokat alkotnak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban is, amelyek jövőben a hazai polgári törvénykönyvénél szigorúbb, uniós szabályokat veszik alapul. A miniszter a többi között arról beszélt, hogy politikai szimpátia vagy baráti kapcsolatok esetén a kuratóriumi tagoknak jelezni kell összeférhetetlenségüket, és nem vehetnek részt a döntéshozatalban.

A vállalások között szerepel még a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás, amely lehetővé teszi a bírói felülvizsgálatot abban az esetben, ha az ügyészség vagy a nyomozóhatóság elutasít egy feljelentést vagy megszünteti a büntetőeljárást.

Navracsics Tibor arról is beszámolt, hogy a vállalások végrehajtása már augusztus végén megkezdődött a gyorsabb lebonyolításért.

A tárgyalásokat értékelve a miniszter elismerte, hogy kezdetben valóban volt bizalmatlanság a bizottság és a magyar fél között, ahogy fogalmazott „a tárgyalások alacsony hőfokról indultak”, szerinte azonban a folyamat végére normalizálódott az együttműködés.

A miniszter lehetségesnek tartja, hogy maga a bizottság fogja kimondani: a magyar kormány eleget tett a vállalásainak, amivel megszűnik az uniós költségvetés kockázata, ezért visszavonja határozati javaslatát és saját hatáskörben megszünteti az eljárást – mondta.

Az Európai Bizottság vasárnap azt javasolta, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.”

Forrás:
Navracsics Tibor: teljesítjük a vállalásokat, nem lesznek szankciók; Infostart / MTI; 2022. szeptember 18.

Emberek, technológiák és infrastruktúra – Európa terve a metaverzumban való boldogulásra

„„Folyamatosan vizsgáljuk az új digitális lehetőségeket és tendenciákat, mint például a metaverzum.”

Amint azt Ursula von der Leyen elnöknek az Unió helyzetéről szóló szándéknyilatkozatában is említettük, a metaverzum az előttünk álló sürgető kihívások egyike.

A metaverzum, amely a virtuális tér új formája, mindenhol felbukkan.

Valójában nem egy, hanem sok metaverzumot fejlesztenek jelenleg, mivel a digitális platformok új generációja lehetőséget kínál az emberek számára a teljesen innovatív módokon történő interakcióra.

Nemcsak szórakoztatási célokból, hanem az együttműködésre, a művészi kreativitás fejlesztésére, valós szimulációk fejlesztésére az orvosi beavatkozások, a kulturális örökség megőrzése, a környezetvédelem vagy a katasztrófamegelőzésre területén, és még sok más célból is.

A mi utunk, a virtuális világok előmozdításának európai útja három pilléren nyugszik: emberek, technológiák és infrastruktúra.

1. Emberek: egy metaverzum, amelynek középpontjában Európa értékei és szabályai állnak

Először is, ezek a metaverzumok valós idejű, kibővített vagy virtuális valóságként működnek, és nem állíthatók meg vagy függeszthetők fel. Hasonlóvá válnak ahhoz, ami az ókori görögök számára az „Agora” volt: egy új nyilvános köztér, ahol a már lehetséges online digitális interakciók minden eddiginél nagyobb mértékben felerősödhetnek.

Ennek az új virtuális környezetnek a kezdetektől fogva az európai értékeket kell magában foglalnia. Az embereknek ugyanolyan biztonságban kell érezniük magukat a virtuális világban, mint a valódi világban.

A magán metaverzumoknak interoperábilis szabványokon kell alapulniuk, és egyetlen magán játékos sem tarthatja kezében a nyilvános tér kulcsát, és nem határozhatja meg annak feltételeit. Hagyni kell, hogy az újítók és a technológiák akadálytalanul fejlődjenek.

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) és a digitális piacokról szóló törvény (DMA) révén Európa immár erős és jövőbiztos szabályozási eszközökkel rendelkezik a digitális tér számára.

Levontuk a leckét is ebből a munkából: nem leszünk tanúi új Vadnyugatnak vagy új magánmonopóliumoknak.

A kezdetektől fogva valóban biztonságos és virágzó metaverzumok kialakítását kívánjuk alakítani.

Az Európai Bauhaus kezdeményezéséhez hasonlóan kreatív és interdiszciplináris mozgalmat indítunk, amelynek célja a szabványok kialakítása, az interoperabilitás növelése, a hatás maximalizálása informatikai szakértők, szabályozási szakértők, állampolgári szervezetek és fiatalok segítségével.

2. A metaverzumok formálása a technológiák elsajátításával

A metaverzum alakítására való képességünk attól függ, hogy képesek vagyunk-e elsajátítani és fejleszteni az élvonalbeli technológiákat Európában, valamint fenntartható ökoszisztémát építeni.

A metaverzumnak különféle építőkockái és technológiái vannak (szoftverek, platformok, köztesszoftverek, 5G, HPC, felhők stb.).

Európa erős erőforrásokkal rendelkezik ezen a területen:
– a köztesszoftverekkel és szoftverekkel kapcsolatos kutatásaink és innovációink,
– valamint szakképzett munkavállalóink és kutatóink.
Nagy kulturális és nyelvi sokszínűségünk, valamint virágzó játékszektorunk révén a tartalom versenyelőnyével is rendelkezünk.

Az élethű (immerzív) technológiák és a virtuális valóság állnak ennek a jelenségnek a középpontjában. Egy ökoszisztéma már most is növekszik szerte Európában: Olaszországban, Lettországban, Franciaországban, Németországban, Finnországban és másutt, amely nagyvállalati szereplőkből, valamint innovatív kkv-kból áll.

A Bizottság lefekteti ennek az ökoszisztémának az alapjait.

Ma örömmel indítom el a Virtuális és Kiterjesztett Valóság Ipari Koalíciót, amely összehozza a kulcsfontosságú metaverzum technológiák érdekelt feleit. Kidolgoztunk egy ütemtervet, amelyet több mint 40, ezen a területen tevékenykedő uniós szervezet támogat, a nagy szervezetektől a kkv-kig és az egyetemekig.

Európa a metaverzumot alátámasztó kutatásba és áttörést jelentő technológiákba is beruház olyan területeken, mint a fotonika, a félvezetők vagy az új anyagok. A csipekről szóló európai jogszabály (Chip Act) ösztönözni fogja a hardverfejlesztést és -gyártást Európában.

A következő lépés egy nagy ugrás lesz a jelenlegi virtuális valóságtól és más alaptechnológiáktól egy olyan világ felé, amely valóban ötvözi a valót a virtuálissal.

Ehhez össze kell fognunk az uniós, a nemzeti és a magánfinanszírozást.

3. Rugalmas hálózati infrastruktúra

Harmadszor, az új virtuális terekben az e technológiák révén kicserélt és gyűjtött adatok mennyisége minden eddiginél nagyobb nagyságrendű lesz. A teljesen virtuális kereskedelmi ügyletek gyorsan növekednek, és új (digitális, kriptográfiai vagy hagyományos) fizetési rendszereket, valamint azonosítási és tulajdonosi formákat (egyedi azonosítók, NFT-k és blokklánc) fognak magukban foglalni.

Az új virtuális világok még intenzívebb nyomás alá fogják helyezni a hálózati infrastruktúrát, amelyre szükség van ahhoz, hogy mindezen fejlesztések megvalósulhassanak.

A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy az infrastruktúrákon egyre nagyobb mennyiségű adatot szállítanak, de csökkennek a bevételek és az infrastruktúrák megerősítésére és ellenállóbbá tételére irányuló beruházási kedv is. Mindezt a koronavírus-világjárvány csak súlyosbította. A jelenlegi gazdasági helyzetben stagnál a befektetések megtérülése, és a tiszta hálózati infrastruktúra kiépítési költségei emelkednek.

Európában a digitális átalakulás előnyeit élvező valamennyi piaci szereplőnek méltányos és arányos hozzájárulást kell adnia a közjavakhoz, szolgáltatásokhoz és infrastruktúrákhoz, valamennyi európai javára.

Átfogó gondolkodást és konzultációt indítunk az adatmennyiség szállításához szükséges infrastruktúra jövőképéről és üzleti modelljéről, valamint a metaverzumokban végbemenő azonnali és folyamatos interakciókról.

Készen állunk európai törekvéseink megvalósítására.”

Forrás:
People, technologies & infrastructure – Europe’s plan to thrive in the metaverse I Blog of Commissioner Thierry Breton; Európai Bizottság; 2022. szeptember 14.
The Virtual and Augmented Reality Industrial Coalition; Európai Bizottság
Szerkesztői megjegyzés: Az emelkedett szöveg mögött a zord anyagi valóság: Versenykorlátozó törekvéseik szellemében azt akarják, hogy az internetes óriásvállalkozások (Google, Netflix, Facebook stb.) fizessenek az európai távközlési szolgáltatóknak az általuk generált forgalom függvényében. Lásd: „Európában a digitális átalakulás előnyeit élvező valamennyi piaci szereplőnek méltányos és arányos hozzájárulást kell adnia a közjavakhoz, szolgáltatásokhoz és infrastruktúrákhoz, valamennyi európai javára.”

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. szeptember 19.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Nagyteljesítményű digitális nyomtató beszerzése
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/177, 2022.09.12.
Meglévő IBM licencek terméktámogatása (ISUP22) (keretmegállapodás)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.314.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/177, 2022.09.12.
Ajánlati felhívás (Fireeye APT rendszer támogatás és életciklus csere 2022-2024)
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/177, 2022.09.12.
Delta inspekciós rendszer beszerzése
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/177, 2022.09.12.
Atlassian vagy azzal egyenértékű licencek besz.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/178, 2022.09.13.
Ajánlati felhívás_E-learning tananyagok
Ajánlatkérő: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/178, 2022.09.13.
IT eszközök beszerzése 2022
Ajánlatkérő: Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány
Közbeszerzési Értesítő: 2022/178, 2022.09.13.
Felhívás -Szakértői adatmentő eszköz beszerzése II
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/178, 2022.09.13.
Linux támogatás 2022
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/179, 2022.09.14.
Szerver oldali hardver eszközök és szolgáltatások
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Közbeszerzési Értesítő: 2022/179, 2022.09.14.
UD-113 Orvosi szoftverek fejlesztési szolgáltatása
Ajánlatkérő: UD INFOPARK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/179, 2022.09.14.
Ajánlati felhívás_ORACLE licencek támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/1179, 2022.09.14.
Wigner FK wifi fejlesztés
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Közbeszerzési Értesítő: 2022/180, 2022.09.15.
Meglévő Modulo keretrendszer supportja
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/181, 2022.09.16.
CTI keretrendszer beszerzése és implementálása (Cyber Threat Intelligence)
Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Közbeszerzési Értesítő: 2022/181, 2022.09.16.
AF – Microsoft Licence megújítás 2022
Ajánlatkérő: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/181, 2022.09.16.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Nyelvoktatási szolgáltatás (FIT, KP, RTP, HR)
Ajánlatkérő: Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
Nyertes: MODELLO Módszertani és Képzési Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 108.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/178, 2022.09.13.
Beruházás-monitoring rendszerhez fejlesztői suppor
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Nyertes: WebDream Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/179, 2022.09.14.
Cisco Agreement 2022.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.850.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/180, 2022.09.15.
Tájékoztató eljárás eredményéről (a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) programozásának támogatására és ezzel összefüggő informatikai rendszerfejlesztések szakértői támogatására)
Ajánlatkérő: Miniszterelnökség
Nyertes: MultiContact Consulting Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 406.400.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/180, 2022.09.15.
Tájékoztató a DKM01SZGRK20 szerint KM2-ről (keretszerződés)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.429.941.849,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/181, 2022.09.16.
DKM02SWFE21 Negyedéves eredménytájékoztató ( Európai uniós forrásból megvalósuló alkalmazásfejlesztési szolgáltatások nyújtása.)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.300.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/181, 2022.09.16.
Fejlesztői és rendszerfelügyeleti notebookok
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.982.150,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/181, 2022.09.16.

Budapest háztetőin a Paksi Atomerőmű kapacitásának 2 és félszerese termelhető meg – Elindult a Budapest Szolár Térkép

„Budapest főpolgármester-helyettese, Kerpel-Fronius Gábor nyitotta meg a mai sajtótájékoztatót, ahol a főváros háztetőiről készült napelemtérképet mutatták be.

Ámon Ada főosztályvezető (Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztály) a Budapest Nappal Hajtva projekt keretében részletesen bemutatta a mai naptól is elérhető, ingyenes alkalmazást, ami a főváros napelem fejlesztését segíti. A főváros kiemelt célja a háztartások környezetbarát energiamegtakarításának elérése, amiben kifejezetten támaszkodnak a megújuló energiaforrásokra.

Budapest főpolgármester-helyettese, Kerpel-Fronius Gábor nyitotta meg a mai sajtótájékoztatót, ahol a főváros háztetőiről készült napelemtérképet mutatták be.

Ámon Ada főosztályvezető (Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztály) a Budapest Nappal Hajtva projekt keretében részletesen bemutatta a mai naptól is elérhető, ingyenes alkalmazást, ami a főváros napelem fejlesztését segíti. A főváros kiemelt célja a háztartások környezetbarát energiamegtakarításának elérése, amiben kifejezetten támaszkodnak a megújuló energiaforrásokra.

A napelem térkép többek között a Lechner tudásközpont adatbázisát felhasználva több, mint 300 ezer objektumot jelenít meg. A város felett készített 3D-felvételekkel az alkalmazás egy felszínmodellt használ, ami a napos órák adataival, egy látványos, hőtérkép jellegű képpel segíti a felhasználókat.

A térkép nem csak képeket, hanem adatokat is tartalmaz, ahol épületenként egy kattintással megadja, hogy mennyi a napelem potenciál és azonnal megjeleníti, hogy mekkora fogyasztást lehet az adott ingatlanra telepíthető napelemekkel elérni.

Kiss Ernő a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke a projekt szakmai partnereként nem csak a végfelhasználóknak, de még a napelem kivitelezéssel foglalkozó szakembereknek is jó szívvel ajánlja a térképet.

A budapesti napelem térkép szerint 5000MW szolár kapacitás is elérhető. A térképet online, díjmentesen kipróbálhatják az érdeklődők: https://www.mnnsz.hu/szolar-terkep/

A napelem térképet bővebben egy elő bemutatóval a Rezsikonferencián, Budapesten, 2022. Szeptember 21-én minden résztvevő megtekintheti és kipróbálhatja. A Rezsikonferenciára itt lehet jelentkezni: www.media12.hu/rezsikonferencia”

Forrás:
Elindult a budapesti napelem térkép; Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ); 2022. szeptember 14.
Szolár Térkép – Budapest-Nappal hajtva
Lásd még: Megmondják, hová érdemes napelemet telepíteni Budapesten; Infostart; 2022. szeptember 14.

Tart az EESZT-rendszer továbbfejlesztése, lakosságcentrikussá szeretnék tenni

„Az egészségügy digitalizációjában Magyarország sokat lépett előre, azonban vannak még fejlesztendő területek – nyilatkozta a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára telefonon.

Takács Péter, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Tel-Avivban tartandó kétnapos konferenciáján vesz részt, emlékeztetett: Magyarország 2017-ben vezette be az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) platformot, amely – mint mondta – nagy áldás a magyar egészségügynek.

A rendszer „jótékony hatását” a koronavírus-járvány alatt is megtapasztalhatta az ország, hiszen ennek segítségével monitorozni lehetett az ellátóhelyeket mind a Covid, mind más betegségek szempontjából – mondta, ide sorolva az e-recept alkalmazását is, ami megkönnyítette az emberek életét.

Kiemelte: tart az eeszt-rendszer továbbfejlesztése, lakosságcentrikussá szeretnék tenni, így a személyre szabott gyógyítás egyik eszköze lenne.

A fejlesztés szakmai oldaláról azt mondta, a „ne legyen több papír” elvét követnék. Ez részben már megvalósult – tette hozzá, azonban a képalkotó-diagnosztikai vizsgálatok dokumentumaira is szeretnék kiterjeszteni, hogy az ország bármely pontján elérhető legyen az adott diagnózis alapján készített felvétel.

Takács Péter hozzátette: nagy szerepet szánnak a mesterséges intelligencia felhasználásának az orvosok döntésének támogatásában. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy jövőre Budapest ad otthont a WHO környezet és egészség témakörében rendezett többnapos konferenciájának.

Ezzel kapcsolatban kitért arra: a tanácskozásnak külön jelentőséget ad, hogy a koronavírus-járvány is rávilágított az ember, a bolygó és a környezet törékeny kapcsolatára.

Kihívásokkal teli évtized elején járunk, a világjárvány és több környezeti változás, így az aszály vagy a hőhullámok is próbatétel elé állítják az egészségügyet – mondta. Ezért a jövő évi konferencián ezen témák átbeszélésére, közös gondolkodásra, cselekvési tervek elkészítésére hívták meg a WHO tagországainak képviselőit – ismertette az egészségügyért felelős államtitkár.”

Forrás:
Tart az eeszt-rendszer továbbfejlesztése, lakosságcentrikussá szeretnék tenni; Hiradó.hu / MTI; 2022. szeptember 13.

NAV elnök: Európában a mi adóhivatalunk látja a legtöbb adatot adózóiról

„Nagy reményt fűzünk a Mesterséges Intelligencia Munkacsoporthoz, amely a NAV-on belül önállóan végzi munkáját, hasznosítva azt az elképesztő adatmennyiséget, amelyet a NAV megkap és lát – emelte ki a növekedés.hu-nak adott interjúban Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke. Mint mondta, a kockázatelemzés eredményeképp már a bevallások előtt láthatók a fiktív számlázási láncolatok. A NAV-nál nem véletlenül dolgozik egyre több és több munkatárs az informatika, adatelemzés területen.
…
Nagy reményt fűzünk a Mesterséges Intelligencia Munkacsoporthoz, amely a NAV egyedülálló adatvagyonának értékére épülő kutatásokat végez. Cél a tudományos módszertanok és az adózási, adóztatási tapasztalatok szinergiájának kihasználása.
…
Mit csinál az Ön által említett Mesterséges Intelligencia Munkacsoport (MIMCS)?

Márciusban jött létre a munkacsoport, vezetője a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője. A csoportot a NAV üzemelteti, működteti, de a tagok többsége NAV-on kívüli.

A mesterséges intelligencia segítségével jóval több paraméter alapján csoportosíthatjuk a cégeket, és aki a számos jellemző alapján kialakított csoport tagjaitól feltűnően különbözőt produkál, nevezetesen jóval kevesebb adót fizet, az az úgynevezett deviáns viselkedésű adózó.

Erről az eredményről őt értesítjük azért, hogy lehetőséget kapjon arra, hogy megindokolja az eltérést. Tehát nem állítjuk róla, hogy csal, inkább felkínáljuk, hogy ezen az eltérésen kezdjünk el közösen gondolkodni.

A cél, hogy növeljük az adófegyelmet és modellezzük a magyar gazdaság működését.

Eljuthatunk odáig, hogy modellezni tudjuk a tervezett gazdaságpolitikai döntések lehetséges következményét. Ágensalapú modellezésre is képesek lehetünk, vagyis előre megbecsülhető lesz, hogy egy-egy cég, gazdasági csoport, hogy reagál az őt érintő döntésre.

Szimulálunk egy világot, amin lemérhetjük, hogy például egy adózási szabály megváltoztatása pozitívan vagy negatívan fog-e hatni.

De nagyon fontos, hogy ezeket a modellezéseket teljesen anonim adatokon végezzük.

Mekkora adathalmazzal dolgozik az adóhatóság?

A NAV infrastruktúráján kezelt, tárolt teljes adatmennyiség 11,17 Petabyte. (Egy Petabyte egymillió gigabyte. A szerk.)

Ha csak a NAV napi szakmai alapműködését (ide nem értve a bűnügyi területet) biztosító éles üzemi informatikai rendszerek adatállományát tekintjük, az jelenleg fél Petabyte méretű. Az adatszolgáltatásokat, átfogó és egyedi devianciaelemzéseket biztosító Adattárház mérete is eléri a negyed Petabyte méretet. Összehasonlításképpen, egy Petabyte tárolásához több mint 745 millió floppylemezre vagy nagyságrendileg 1,5 millió CD-ROM-ra van szükség.

Milyen fejlesztések vannak előkészületben?

Ésszerű, könnyen használható online felületeket akarunk.

Ennek alapja az új Ügyfélportál, amely az adózók számára testre szabható módon teszi elérhetővé az érdeklődési körükbe eső szolgáltatásainkat (például adónaptár, adófizetési kötelezettséggel összefüggő funkciók), a megújult NAV Infóvonal biztosítja a különböző kommunikációs csatornákon keresztüli, egységes ügyfélkapcsolati szolgáltatást.

Az egységes felületek tekintetében – azok reszponzivitása miatt – elmondható, hogy mind a webes, mind a mobileszközön való elérésük hozzájárul az ügyfélélményhez, a kényelmi funkciók szavatolják a korszerű szolgáltatást.

Hova fejlődik a digitalizáció az adózásban?

Itt az ideje a tranzakcióalapú, valós idejű adatkezelés és a mesterséges intelligencia beépítésének a NAV munkafolyamataiba, ugyanis mára a digitális térbe költözött a világ.

Az elemi adatok tranzakciós szinten, digitálisan keletkeznek, és ezeket a digitális adatokat különösebb adminisztrációs többletteher nélkül képesek az adózók eljuttatni az adóhatóságnak.

Az informatikai fejlesztések adta valós idejű interakciók lehetőségét, és a digitálisan keletkező óriási adatmennyiséget alapul véve, a matematikatudomány módszertanainak szisztematikus alkalmazása a NAV adatvagyonán, összességében a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport keretében kialakuló módszerek és eljárások NAV-on belüli tartós működtetésével számos lehetőség nyílik meg.

Lehetőség van közigazgatási szinten a különböző szakismeretek összekapcsolásával újszerű, észszerűbb, költséghatékony együttműködések kialakítása az ügyintézési folyamatok gyorsításán, egyszerűsítésén túlmenően, a rendszerek szorosabb integráltságával, az egyik félnél már kialakított, de egy másik félnél is alkalmazandó informatikai szolgáltatások megosztásával, vagy a rendelkezésre álló adatvagyonban azonosított új, információ értékű adat másik fél ügyintézési folyamatába való beépítésével (például MÁK-NAV adatvagyon-hasznosítás optimalizálása).

Ezeken túl célunk az adatok lehető legmagasabb digitalizálási szintjének elérése, a környezetünkben már meglévő, alkalmazott megoldások ügyintézési folyamatokba való beépítése, így például a biometrikus aláírás alkalmazása a helyszíni ellenőrzéseknél, amellyel papírmentessé tehető még ez a terület is.

A NAV munkavállalóinak jelentős része ezek szerint már informatikával foglalkozik?

Igen, informatikával ugyanannyian foglalkoznak, mint amikor 24 ezren voltunk.

Most nagyjából 18 ezer a létszámunk, amiből mintegy a tíz százaléka a munkatársaknak foglalkozik valamilyen módon informatikával, adatelemzéssel. Létrejött egy önálló kockázatkezelési és adatvagyon gazdálkodási szakterület is.

Az adóztatás ma már elképzelhetetlen a digitalizációs fejlesztési igények megfogalmazása nélkül. A vám és a bűnügyi területen is megnőtt az előzetes értékelés szerepe. Létezik például Bűnügyi Információ-technológiai és Adatmentő Főosztály a hivatalban.

Rengeteg adatot lát az adóhivatal már, mire használják majd ezt?

A digitális technológiák fejlődése, az elektronizáció térnyerése és a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések (online pénztárgép, online számlaadat-szolgáltatás, EKÁER stb.) hatására keletkező mind hatalmasabb adatvagyon új kihívás elé állította a NAV-ot. Az adatvagyon rendszerezése és jövőbeni, minél teljesebb körű hasznosítása elengedhetetlen az online szolgáltatások biztosításához, folyamatos fejlesztéséhez. Például a foglakoztatással összefüggő adatszolgáltatások egyszerűsítése, automatikus adatátadások biztosítása, ügyféli adatszolgáltatások csökkentése, gyűjtött adatok strukturált visszamutatása stb.

A NAV rendelkezésére álló adatvagyon célzott kiaknázására a NAV Adatvagyon-kataszterének összeállítása után, valamint egy egységes integrált adattárház alapjain és a mesterséges intelligencia lehetőségeit kihasználva kell az adat- és tranzakcióalapú ügyintézés alapjait megteremteni, devianciaindikátorokat bevezetni, deep learning modelleket kialakítani. Ezek a célok szorosan illeszkednek a kormányzati célokhoz, így a DIMOP-feladatok végrehajtásához is.

Mindezt a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport is támogatja a NAV egyedülálló adatvagyonára épülő kutatásokat végezve. Többek között javaslatot dolgoz ki a szemantikus adatvagyon-kataszterre, valamint a gépi tanuláshoz szükséges címkézés módszertanára is.

A munkába a NAV mellett bekapcsolódnak többek között minisztériumok (PM, ITM, BM, MK), a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont, a Digitális Jólét Program munkatársai és külső szakértők is.

Új feladatként jelentkezett számomra kormánybiztosi kinevezésemmel a Magyar Államkincstár és a NAV adatvagyonának optimalizálása is.

A NAV adatvagyon-hasznosítása a középtávú stratégiánk alapja, és jelenleg is a kormányzati döntéshozatal pillére, illetve jelentős adminisztratív adatforrás a társszervek a kutatók munkájának támogatásához. A járványügyi intézkedések mellett például a veszélyhelyzeti megoldások bevezetéséhez, a kormányzati intézkedések végrehajtásának megalapozásához a szervezet naprakész és pontos információkkal, adatokkal látta el a kormányzati-, illetve a társzerveket.

Mire használja elsődlegesen a NAV ezt a rengeteg adatot?

Még hatékonyabbá akarjuk tenni az adóbeszedést, aminek része az is, hogy kényelmes szolgáltatásokkal segítsük az adózást.

Mondhatom, hogy Európában a mi adóhivatalunk látja a legtöbb adatot, mert mi egészen az aljától látunk minden elemi tranzakciót.

A többi adóhivatalnak mi segítünk bevezetni ezeket az újításokat és igazából akkor leszünk nagyon hatékonyak, ha a kör bezárul és egész Európában azonnal látják az adóhivatalok, hogy hol jelent meg deviáns viselkedés.

Az utóbbi idők nagy adócsalóinak leleplezése már adatelemzéssel történt?

Gráfelemzést, hálózatelemzést végzünk. Sokszor felhasználunk uniós adatokat is. Van riasztási listánk is, nem a bevallási időt megvárva, hanem a tényleges árumozgást követően azonnal adunk, és kapunk is riasztást. Járőröket tudunk küldeni, azonnal megnézhetjük, hogy az az áru, olyan mennyiségben van-e a kamionon, mint amit és amennyit bejelentettek. Az akcióinkat a társhatóságokkal összehangoljuk.

Óriási jelentősége van a hálózatelemzésnek. Ma már a csalásokat úgy követik el, hogy egy-egy adózónál nem nyilvánvaló, hogy csalárd tevékenységet folytat. Nagyon sok törvényes tranzakció közé keverik be a csalárd forgalmat. Nem egy céget, hanem az egész hálózatot kell elemezni, hogy megállapítsuk a csalárd szándékot egyes tranzakciók mögött.
…
Hogy vált be az Online Számla rendszer és a NAV Online Számlázója? Hány cég használja a programot?

A kötelező számlaadat-szolgáltatás miatt az Online Számla rendszert indulásától 2022. július közepéig több mint 1,3 millió adózó használta, míg a beérkezett számlaadat-szolgáltatások száma meghaladta az 1,4 milliárdot.

Az Online Számlázó mobilalkalmazás 2020. május 29-ei bevezetése óta mintegy 63,7 ezer mobil eszközt kötöttek össze a felhasználók az Online Számlázó programmal, és a 2,4 millió belépés mellett csaknem 1,3 millió számlát állítottak ki az alkalmazás segítségével.

Forrás:
NAV elnök: Európában a mi adóhivatalunk látja a legtöbb adatot adózóiról; Növekedés.hu; 2022. szeptember 12.

Informatika, távközlés, technika

A magyar háztartások közel negyedének még nincs otthoni Internete

„Az otthoni internetezés egyre népszerűbb: évente 2-3 százalékponttal nő az elterjedtsége, és már a magyar háztartások több mint háromnegyedében érhető el otthoni net, illetve a nagyképernyős tartalomfogyasztást lehetővé tévő valamilyen eszköz – asztali gép, laptop, okostévé vagy tablet. Az otthoni internetes szolgáltatások hazai kínálatában a Yettel idén tavasszal úttörő módon elsőként indított 5G technológián alapuló, lakossági ügyfeleknek szóló, mobilhálózaton nyújtott otthoni internetszolgáltatást, és most meghosszabbítja akcióját, amelyben a szolgáltatás 6 hónapig 0 forintos havidíjért próbálható ki.

Bár még nem éri el a mobilszolgáltatások szinte teljes, 96 százalékos elterjedtségét, de a BellResearch tavalyi kutatása szerint[1] a „nagyképernyős” felhasználásra alkalmas internet – azaz a vezetékes net, valamint a nem mobiltelefonos (pl. okostévén, számítógépen való) internetezésre alkalmas mobilnet – elterjedtsége Magyarországon az elmúlt évtizedben folyamatosan és dinamikusan, évente 2-3 százalékponttal növekedett. Mára a hazai háztartások 76%-a igénybe vesz ilyen szolgáltatást.

Az otthoni internetet ráadásul már egyre többféle „nagyképernyős” eszközön használják. Mintegy 3 millió háztartásban található ilyen eszköz; a legelterjedtebb a PC (a háztartások 72%-a rendelkezik hordozható vagy asztali számítógéppel), de okostévé is van a háztartások közel 40%-ában, táblagép pedig minden ötödik otthonban van. Emellett a háztartások 72%-ában szokott egy vagy több családtag otthon internetezni okostelefonon.

A BellResearch kutatásából az is kiderül, hogy a felhasználók az otthoni internetet elsősorban információszerzésre, tájékozódásra (92%), illetve a kapcsolattartás eszközeként (78%) használják. Ezt követi a tartalomfogyasztás: az otthoni nettel rendelkező háztartások több mint kétharmada (69%) fogyaszt online videómegosztókon tartalmakat, mintegy fele (47%) pedig le is tölt filmet vagy zenét. Az online vásárlás/értékesítés, illetve bankolás, ügyintézés a háztartások nagyjából 40%-ában jellemző otthoni internetes tevékenység, míg a tanulás és a munka körülbelül a harmadukban fordul elő (35%, illetve 29%).”

Forrás:
A magyar háztartások közel negyedének még nincs otthoni internete; Yettel; 2022. szeptember 16.

Kiberbiztonság

Az Unió helyzete: az új uniós kiberbiztonsági szabályoknak köszönhetően biztonságosabbá válnak a hardver- és szoftvertermékek

„A Bizottság a mai napon javaslatot terjesztett elő egy, a kiberrezilienciáról szóló új jogszabályra azzal a céllal, hogy megóvja a fogyasztókat és a vállalkozásokat a nem megfelelő biztonsági funkciókkal rendelkező termékek veszélyeitől. Ez az első ilyen jellegű uniós szintű jogszabály, mely kötelező kiberbiztonsági követelményeket vezet be a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozóan, mely követelményeket a termékeknek a teljes életciklusuk alatt teljesíteniük kell.

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által 2021 szeptemberében, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédben említett, illetőleg a digitális évtizedre vonatkozó 2020. évi uniós kiberbiztonsági stratégiára és a biztonsági unióra vonatkozó 2020. évi uniós stratégiára épülő jogi aktus biztosítani fogja, hogy a digitális termékek – például a vezeték nélküli és vezetékes termékek és szoftverek – Unió-szerte biztonságosabbá váljanak a fogyasztók számára: az új javaslat növeli a gyártók felelősségét, mivel előírja, hogy az azonosított sebezhetőségek kezelése érdekében kötelező biztonsági támogatást és szoftverfrissítéseket biztosítani, továbbá lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy hozzáférjenek a kellő információkhoz az általuk vásárolt és használt termékek kiberbiztonságáról.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Elengedhetetlen, hogy biztonságosnak érezzük az egységes piacon vásárolt termékeket. Hasonlóan ahhoz, ahogy a CE-jelölés biztosítja, hogy megbízhatunk az azzal ellátott játékban vagy hűtőszekrényben, a kiberrezilienciáról szóló jogszabály biztosítani fogja, hogy a vásárolt összekapcsolt termékek és szoftverek szigorú kiberbiztonsági előírásoknak feleljenek meg. A jogszabály a felelősséget a megfelelő helyre fogja helyezni: azok vállára, akik a termékeket forgalomba hozzák.”

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök a következőket tette hozzá: „A kiberrezilienciáról szóló jogszabály az Unió válasza a modern biztonsági fenyegetésekre, melyek mára digitális társadalmunkban mindenütt jelen vannak. A kritikus infrastruktúrára, a kiberbiztonsági felkészültségre és reagálási képességre, valamint a kiberbiztonsági termékek tanúsítására vonatkozó szabályok létrehozása révén az EU úttörő szerepet vállalt a kiberbiztonsági ökoszisztéma létrehozásában. Ma egy olyan törvénnyel tesszük teljessé ezt az ökoszisztémát, amely fokozza a biztonságot otthonainkban és a vállalkozásainkban, továbbá megbízhatóbbá tesz minden összekapcsolt terméket. A kiberbiztonság már nem csak az ipart érinti, hanem a társadalom számára is fontos kérdés.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hangsúlyozta: „Ha a kiberbiztonságról van szó, Európa is csak annyira lehet erős, mint a leggyengébb láncszeme, legyen az akár egy sebezhető tagállam vagy egy nem biztonságos termék az ellátási láncban. Számítógépek, telefonok, háztartási készülékek, virtuális segédeszközök, autók és játékok… a több százmillió összekapcsolt termék mindegyike potenciális belépési pont, melyen keresztül kibertámadás indítható. Jelenleg a legtöbb hardver- és szoftvertermékre mégsem vonatkoznak kiberbiztonsági kötelezettségek. A kiberrezilienciáról szóló jogszabály hozzá fog járulni Európa gazdaságának és kollektív biztonságának a védelméhez azáltal, hogy a kiberbiztonsági funkciókat a termékek szerves részévé teszi.”

Figyelembe véve, hogy globális szinten 11 másodpercenként zsarolóvírus-támadás ér egy szervezetet, és a kiberbűnözés által okozott becsült éves kár 2021-ben elérte az 5,5 billió eurót (a Közös Kutatóközpont jelentése, 2020: „Cybersecurity – Our Digital Anchor, a European perspective” [Kiberbiztonság – a digitális világunk alapja, európai perspektíva]), a kiberbiztonság erősítése és a – sikeres támadások leggyakoribb célpontját képező – digitális termékek sebezhetőségének csökkentése fontosabb, mint valaha. Az intelligens és összekapcsolt termékek terjedéséből adódóan a csupán egyetlen terméket érő kiberbiztonsági támadások is hatással lehetnak a teljes ellátási láncra, ami a belső piacon a gazdasági és társadalmi tevékenységek súlyos zavarához vezethet, valamint alááshatja a biztonságot vagy akár életeket is veszélyeztethet.

A ma javasolt intézkedések a termékekre vonatkozó uniós jogszabályok új jogszabályi keretén alapulnak, és a következőket foglalják magukban:

a) a digitális elemeket tartalmazó termékek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok, melyek e termékek kiberbiztonságát hivatottak biztosítani;

b) a digitális elemeket tartalmazó termékek tervezésére, fejlesztésére és gyártására vonatkozó alapvető követelmények, valamint a gazdasági szereplők e termékekkel kapcsolatos kötelezettségei;

c) a digitális alkotóelemeket tartalmazó termékek teljes életcikluson átívelő kiberbiztonságának garantálása érdekében alapvető követelmények a biztonsági rések kezelésére irányuló, gyártók által alkalmazott folyamatokra, továbbá kötelezettségek e folyamatokkal kapcsolatban a gazdasági szereplőkre nézve. A gyártóknak továbbá jelentést kell tenniük a kihasznált biztonsági résekről és a kiberbiztonsági eseményekről;

d) a piacfelügyeletre és a végrehajtásra vonatkozó szabályok.

Az új szabályok nagyobb felelősséget helyeznek a gyártókra, akiknek biztosítaniuk kell, hogy az uniós piacon forgalmazott, digitális elemeket tartalmazó termékeik megfeleljenek a vonatkozó biztonsági követelményeknek. Következősképpen a fogyasztók és a polgárok, valamint a digitális termékeket használó vállalkozások javát szolgálják azáltal, hogy javítják a digitális elemeket tartalmazó termékek biztonsági jellemzőinek átláthatóságát és előmozdítják az azokba vetett bizalmat, valamint biztosítják az alapvető jogok, például a magánélet jobb védelmét, valamint a jobb adatvédelmet.

Bár e kérdéseket világszerte más joghatóságok is vizsgálják, a kiberrezilienciáról szóló jogszabály valószínűleg nemzetközi,az EU belső piacán túlmutató referenciaponttá fog válni. A kiberrezilienciáról szóló jogszabályon alapuló uniós szabványok meg fogják könnyíteni a rendelet végrehajtását, és előny fognak jelenteni az uniós kiberbiztonsági ágazat számára a globális piacokon.

A javasolt rendelet vonatkozni fog minden olyan termékre, amely közvetlenül vagy közvetve egy másik eszközhöz vagy hálózathoz kapcsolódik. Lesznek azonban kivételek; a rendelet nem vonatkozik majd azokra a termékekre, amelyek tekintetében a hatályos – pl. az orvostechnikai eszközökre, a légi közlekedésre vagy az autókra vonatkozó – uniós szabályok már tartalmaznak kiberbiztonsági követelményeket.

A következő lépések

Most az Európai Parlamenten és a Tanácson a sor, hogy megvizsgálja a kiberrezilienciáról szóló jogszabálytervezet. Elfogadását követően a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak két év áll majd rendelkezésére, hogy alkalmazkodjanak az új követelményekhez. E szabály alól kivételt képez a gyártóknak a kihasznált biztonsági rések és a kiberbiztonsági események jelentésére vonatkozó kötelezettsége, amely már a hatálybalépéstől számított egy év elteltével alkalmazandó lenne, mivel a többi új kötelezettségnél kevesebb szervezeti módosítást igényel. A Bizottság rendszeresen felül fogja vizsgálni a kiberrezilienciáról szóló jogszabályt, és jelentést fog tenni annak működéséről.

Háttér-információk

A kiberbiztonság a Bizottság egyik legfontosabb prioritása, és alapkövét képezi a digitális és összekapcsolt Európának. A koronavírus-válság idején megsokasodtak a kibertámadások, ami megmutatta, mennyire fontos a kórházak, kutatóközpontok és más infrastruktúrák védelme. Határozott fellépésre van szükség ezen a területen ahhoz, hogy az Unió gazdasága és társadalma időtállóvá váljon. A becslések szerint az adatvédelmi incidensek miatt felmerülő éves költség legalább 10 milliárd euróra rúg, míg az internetes forgalom megzavarására irányuló rosszindulatú kísérletek miatti költség évente legalább 65 milliárd eurót tesz ki (a rádióberendezésekről szóló irányelv kiegészítéséről szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet kísérő hatásvizsgálat).

A 2020 decemberében ellőterjesztett kiberbiztonsági stratégia értelmében a kiberbiztonság beépülne az ellátási lánc valamennyi elemébe, és a négy kiberbiztonsági szektoron – a belső piac, a bűnüldözés, a diplomácia és a védelem területén – átívelve még szorosabban összekapcsolná az uniós tevékenységeket és erőforrásokat. A stratégia az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közleményre és a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiára épül, valamint több olyan jogalkotási aktusra, fellépésre és kezdeményezésre, amelyeket az Unió a kiberbiztonsági kapacitások megerősítése és Európa kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének fokozása érdekében vezetett be.

A kiberrezilienciáról szóló új jogszabály kiegészíti az uniós kiberbiztonsági keretet, amely a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvből (a NIS-irányelvből), az Európai Parlament és a Tanács nemrégiben elfogadott, az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvből (a NIS 2 irányelvből), valamint az uniós kiberbiztonsági jogszabályból áll.

További információk
Kérdések és válaszok: A kiberrezilienciáról szóló jogszabály

Tájékoztató az uniós kiberrezilienciáról szóló jogszabályról

Javaslat a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra

Tájékoztató az új uniós kiberbiztonsági stratégiáról

Tájékoztató az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvjavaslatról (a NIS 2 irányelvről)

Tájékoztató a kiberbiztonságról: az Unió külső tevékenysége

Kérdések és válaszok: új uniós kiberbiztonsági stratégia és a kritikus fizikai és digitális létesítmények rezilienciájának fokozását szolgáló új szabályok

A kiberbiztonság Unió-szerte egységesen magas szintjének megvalósítását szolgáló intézkedésekről szóló irányelvre irányuló javaslat (NIS 2 irányelv)

Irányelvjavaslat a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról”

Forrás:
Az Unió helyzete: az új uniós kiberbiztonsági szabályoknak köszönhetően biztonságosabbá válnak a hardver- és szoftvertermékek; Európai Bizottság; 2022. szeptember 15.

Digitális geopolitika és geoökonómia

Megakadt a Kína ellen irányuló chipszövetség megalakulása

„ A Kína ellen irányuló négyesfogat a bizalmatlanság és az üzleti érdekek miatt akadozik.

Nem is olyan régen számoltunk be arról, hogy egy komoly chipszövetség alakult meg amerikai, dél-koreai, tajvani, valamint japán részvétellel. A tömörülés egyértelműen Kína ellen irányult, ennek fő célja a közös fejlesztés megvalósítása, a jelek szerint azonban az eltérő érdekek megakadályozzák a valódi összefogás kialakulását.

A Financial Times számolt be arról a napokban, hogy bár a szövetség megalakulását, vagy legalábbis az arra irányuló erőfeszítést már nagyjából egy éve bejelentették, ebből azóta nem sok valósult meg. A résztvevő felek nem igazán bíznak egymásban, többen pedig attól tartanak, hogy az amerikai szankciók miatt nem tudják meg kellő mennyiségben eladni a közösen kifejlesztett megoldásokat, így nem igazán látják értelmét a nagy összefogásnak, amely elsősorban amerikai érdekeket szolgálna. Bár mindhárom ázsiai tag hagyományosan jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, egymással szemben azonban már komoly fenntartásaik vannak, amelyek a huszadik század első felére vezethetők vissza, ezen ellentétek pedig nem enyhülnek.

A dél-koreai gyártók, így például a Samsung, nem szívesen segítenék elő japán riválisaik felemelését, a táboron pedig gyakorlatilag senki nem akarja az amerikai illetőségű Micron és Intel felkarolását. A japán gyártók a maguk részéről igyekeznek felzárkózni, a szigetország komoly összeget fordít az elmúlt évtizedekben felhalmozott lemaradás eltüntetésére, és bár ők jelentős mennyiségű terméket adnak el Kínában, attól tartanak, hogy a közösen kifejlesztett új megoldásokat már nem lesz lehetőségük odaát értékesíteni, mivel az amerikai korlátozások ezt megakadályozhatják. A tajvani gyártók, amelyek komoly előnnyel rendelkeznek kínai versenytársaikkal szemben, szintén fontosnak tartják a hatalmas kínai piac megtartását, erről pedig nyilván a Samsung és társai sem szívesen mondanának le.

A felek egyelőre az előzetes megállapodást sem tudták tető alá hozni, meglátjuk, mit érnek majd el az elkövetkező hónapokban. ”

Forrás:
Megakadt a chipszövetség megalakulása; SG.hu; 2022. szeptember 15.

A Google volt vezetője aggódik, hogy Kína fölénybe kerül az Egyesült Államokkal szemben

„Eric Schmidt szerint a 2025 és 2030 közötti időszak kulcsfontosságú lesz. Akkor dől el, melyik nagyhatalom válik globális technológiai vezetővé.

A Google egykori vezetője tavaly alapította meg a Special Competitive Studies Projectet (SCSP), amely a technológiai fejlődés geopolitikai következményeit vizsgáló nonprofit szervezet. A think tankként funkcionáló projekt a napokban tette közzé első kiadványát, amely a nemzeti (amerikai) versenyképesség előtt álló kihívásokat boncolgatja.

A Eric Schmidt elnöksége alatt működő agytröszt által jegyzett anyag [PDF] arra figyelmeztet, hogy a 2025 és 2030 közötti időszak kritikus periódus lesz, mivel akkor dől el, kié lesz a globális technológiai vezető szerepe. A dokumentum szerint pedig egyáltalán nem biztos, hogy az USA és szövetségesei képesek lesznek megtartani előnyüket Kínával szemben.

Három kritikus pont

A tanulmány három technológia területet jelöl meg kulcsfontosságú „csatatérként”.

A félvezetőipar azért fontos, mert az USA teljesen függ tőle, de a legtöbbet Kína közvetlen közelében (leginkább Tajvanon) gyártják. Ha Kína elfoglalná a csipgyártó üzemeket, és elvágná a gyártáshoz szükséges nyersanyagok utánpótlását, az teljesen megbénítaná az amerikai hadsereget, a nemzetgazdaság pedig hanyatlásnak indulna.

Az 5G azért kritikus, mert a technológiával kapcsolatos hardverfejlesztések és -telepítések tekintélyes része kínai cégekhez köthető, így Pekingnek lehetősége nyílt arra, hogy világszerte ellenőrizze a hálózati hardvereket. (Nem véletlen, hogy az amerikai kormányzat épp a napokban tett engedményeket, amelyek nem a békülékenység jelének tekinthetők, hanem kényszerű lépésnek az USA érdekérvényesítésének erősítésére a szabványok területén.)

Végezetül ott van a mesterséges intelligencia. A technológiában rejlő lehetőségeket Kína magától értetődő természetességgel kapcsolta össze a nemzetbiztonsági kérdésekkel (megfigyelés, adatgyűjtés, ellenőrzés stb.), miközben Washington erre vonatkozó terve négy évvel elmaradt Pekingétől – áll a jelentésben.

Nem ülhetnek a babérokon

Az elemzés szerint az Egyesült Államok nincs különösebben jó helyzetben, mivel hagyta, hogy gyártási bázisa zsugorodjon, és elmulasztotta figyelembe venni vagy kialakítani a technológiai fejlődés megfelelő irányítását. A kormányzat nem ücsöröghet az erős technológiai ökoszisztéma, az élénk magánszektor vagy a természetes alkalmazkodáshoz szükséges felsőbbrendű eszmék babérjain. „Az USA erősségeinek újjáépítéséhez és a technológia következő hullámának megelőzéséhez az amerikai innováció új geometriájának elsajátítására és nemzeti előnyökre való felhasználására van szükség” – figyelmeztetnek a dokumentum készítői.

A SCSP odaszúr az informatikai vállalatoknak is, melyek a profit hajszolása közben teljesen figyelmen kívül hagyták a technológiai fejlesztések geopolitikára gyakorolt hatását és stratégiai következményeit. Az ezeket a cégeket fűtő kockázati tőkebefektetők rengeteg innovációt indítottak el, de a pénzszerzésre összpontosítottak, nem pedig a „nemzeti erő fejlesztéséhez szükséges hosszú távú erőfeszítésekre”. Azt pedig a kormányzat számlájára írják fel, hogy nem indított olyan „holdudvart”, amely a nemzeti célok érdekében mozgósította volna az iparágat.

A dokumentum megoldásai javaslatai között szerepel többek között az, hogy az USA-nak sürgősen felül kell vizsgálnia az innovációs politikáját és gyakorlatát, biztosítani kell a magán- és a közszféra együttműködését, továbbá élénkíteni a helyi gyártást (ezzel kapcsolatban lassan, de azért történtek lépések). Szintén a potenciális teendők listáján van egy olyan nemzeti MI-irányítás kialakítása, amely lehetővé teszi a technológia jó célú hasznosítását (bármit is jelentsen ez), a hadviseléssel kapcsolatos stratégiák felfrissítése, illetve a folyamatos fellépés az olyan kínai expanziós törekvésekkel szemben, amelyek „tekintélyelvűséget támogató elképzeléseket ágyazhatnak be a globális technológiai szabványokba”.”

Forrás:
A volt Google-főnök aggódik, hogy Kína lenyomja az USA-t; Bitport.hu; 2022. szeptember 15.

Szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá az Egyesült Államokba irányuló külföldi (kínai) befektetéseket

„Az elnöki rendelet nagyobb jogkörrel ruházza fel az 1975 óta létező Külföldi Befektetések Bizottságát (Committee on Foreign Investment in the United States – CFIUS) annak érdekében, hogy javuljon a külföldi beruházások felülvizsgálatának gyakorlata, és biztosítsa, hogy az előírások alkalmazkodjanak a növekvő nemzetbiztonsági fenyegetésekhez – derül ki a Fehér Ház közleményéből.

A bizottság jogkörei korábban a kifejezetten nemzetbiztonsági érdekeket érintő, például katonai jellegű befektetések, felvásárlások ellenőrzésére voltak hivatottak. A mostani rendelet alapján kiszélesedik a jogköre és vizsgálhatja azokat az ügyleteket is, amelyek azt eredményezhetik, hogy ellenséges külföldi érdekeltségek megszakítják az amerikai beszállítói láncokat, ide értve az amerikai szempontból partneri, és szövetséges országokat is.

Az elnöki rendelet nem nevesíti Kínát, de ahogy a The New York Times összefoglalója rámutat, pontosan ugyanazt a 10 ágazatot nevezi meg, amelyeket Kína 2015-ös „Made In China 2025” iparfejlesztési programja azonosított, mint a kínai gazdaság számára meghatározó, magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok, és amelyekben domináns szerepre törekszik. Ezekkel kapcsolatban az amerikai kormány úgy fogalmaz, hogy „alapvetők az amerikai technológiai vezető szerep fenntartása és ilyen módon a nemzetbiztonság szempontjából is”.

A Fehér Ház közleménye alapján az elnöki rendelet felhatalmazást ad arra a külföldi befektetések bizottságának, hogy mérlegelje az adott ágazatokban jelentkező növekvő kockázatokat is, amelyek egy-egy felvásárlásból származnak, ha az „érzékeny technológia átadásával járhat kulcsfontosságú iparágban, vagy más módon sértheti a nemzetbiztonságot”.

A CFIUS-nak emellett a jövőben a kiberbiztonsági kockázatokat is mérlegelnie kell egy-egy külföldi befektetés esetén, amennyiben az nemzetbiztonsági fenyegetéssel párosul, illetve amerikaiak kényes adatait érinti.”

Forrás:
Kínát célzó szigorítás az USA-ban; IT café; 2022. szeptember 16.

Szakirodalom

Jogi technológiák. Digitális jogalkalmazás

„E kötet másfél év munkájának a gyümölcse. Még 2020 végén határozta el néhány lelkes szakember, hogy megalapítja a Digitális Jogalkalmazás Munkacsoportot ( Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete, ITKI) azzal a céllal, hogy a korszerű jogi technológiákat tanulmányozza. Ők a kötet szerzői. Van közöttük doktorandusz és professzor, fogalmazó és kúriai bíró, programozó és ügyvéd. Már a megalakuláskor megszületett az ötlet, hogy kötetbe kellene foglalni azokat a gondolatokat és kutatásokat, amelyek a csoport körül összesűrűsödtek. A tizenöt fejezet így vegyesen tartalmaz jogi informatikai helyzetértékeléseket, a legkorszerűbb jogi technológiák ismertetését a mesterségesintelligencia-alapú szoftverektől a szöveggeneráló alkalmazásokon keresztül a legal designig, de a szabályozási kihívásokat taglaló tanulmányokat is.

A könyvet haszonnal forgathatja gyakorló jogász, a jogi informatika iránt érdeklődő szakember – és mindenki, aki szeretne egy kicsit jobban belelátni a jog jövőjébe.

A kötet tartalomjegyzéke:

Ződi Zsolt: Bevezetés: jogi technológiák

I. RÉSZ: HELYZETKÉP

Kékedi Szabolcs – Ződi Zsolt: A bírósági informatika helyzete Magyarországon
Parti Tamás: Közjegyzői digitalizáció
Kálmán Kinga – Kiss Laura Olga – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Mesterségesintelligenciaalapú szoftverek a világ bíróságain: gyakorlati tapasztalatok, perspektívák és kihívások

II. RÉSZ: TECHNOLÓGIÁK

Vági Renátó: Szemantikai keresés és predictive coding a jogi munkában
Pálfi Dóra: Online vitarendezés – működő formák a piacon és az „államosítás” lehetséges útjai
Homoki Péter: Miként lehet a szöveggeneráló eszközöket a jogászi hivatások körében hasznosítani?
Vadász Pál – Görög György – Üveges István: A természetes nyelvi feldolgozóeszközök kis jogi irodákban történő használatának akadályairól és lehetőségeiről
Ződi Zsolt: A big data alapú jogi elemzőprogramok
Schmidt Péter: Jogi dizájn a joghoz való hozzáférés szolgálatában

III. RÉSZ: SZABÁLYOZÁSI KIHÍVÁSOK

Osztovits András: A technológia hálójában – a magánjogi jogérvényesítés jelene és lehetséges jövője
Pribula László: A polgári perek idődimenziója a digitális technológiák jogi felhasználása tükrében
Muzsalyi Róbert: A polgári igazságügyi együttműködés digitalizációja az Európai Unióban
Gál Andor: Digitális bűnügyi együttműködés az Európai Unióban
Ormai László: A digitalizáció hatása a hazai elektronikus cégeljárásra ”

Forrás:
Jogi technológiák; Ződi Zsolt (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN: 9789635318193; 2022

Az internetes platformok kora

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) idén is tanulmánykötetben dolgozza fel a digitális világ társadalmi hatásaival és szabályozási kihívásaival kapcsolatos egyik fontos kérdéskört. A mesterséges intelligencia alapjogi összefüggéseit elemző korábbi kötet után ezúttal az internetes platformok meghatározóvá váló szerepe és annak sokrétű következményei jelentik a vizsgálat tárgyát.

Az információs társadalom működési mechanizmusainak és szabályozási lehetőségeinek megértésében a kutatóintézet ezúttal sem csak saját kutatói csapatára számíthat, hanem azokra a kiváló kollégákra is, akik mind – a már hagyománnyá váló – éves konferenciáján, mind pedig tanulmányköteteiben társul szegődnek a közös gondolkodáshoz. A jelen kötet négy részben, összesen húsz tanulmánnyal tárja föl, milyen társadalmi és szabályozási kérdésekkel szembesítenek minket digitális életünk megkerülhetetlen szolgáltatói, az online platformok. Az első rész a platformoknak az információs társadalomban és a közigazgatásban játszott sajátos szerepét, a második a gazdaság működésére gyakorolt hatásukat, a harmadik a társadalmi nyilvánosságot egyre jobban meghatározó befolyásukat járja körül, a negyedik rész pedig egyes fontos kockázatokat, kihívásokat elemez egy-egy tanulmánnyal.

A kötet tartalomjegyzéke:

I. rész | Platformok az információs társadalomban
Ződi Zsolt: A platform mint elméleti konstrukció és mint narratív keret – A platformfogalom kialakulásának történetei
Hoffman István: Platformok és közigazgatás – Nem önkormányzatoknak való vidék?
Csáki-Hatalovics Gyula Balázs – Molnár Péter – Czékmann Zsolt: Az atipikus kommunikációs csatornák alkalmazási lehetőségei a magyarországi települési önkormányzatok életében, különös tekintettel a közösségimédia-platformokra
Gosztonyi Gergely: Az Európai Unió Bírósága hozzájárulása az online platformok felelősségi és monitorozási kérdéseinek alaposabb megértéséhez

II. rész | Platformgazdaság
Kiss György: A digitális platformok általi foglalkoztatás társadalmi, gazdasági hatásai és a jog válasza
Harkai István – Mezei Péter: Végfelhasználói flexibilitások és platformfelelősség a CDSM-irányelv fényében
Menyhárd Attila: A platformok polgári jogi felelőssége
Gombos Katalin – Strihó Krisztina: A közösségi platformok és a Digitális Európa program magánjogi elemei
Pünkösty András: Merre tart az európai szintű platformszabályozás? – Áttekintés a platformok szabályozásának versenyjogi ösztönzőiről, valamint a fúziókontroll lehetséges fejlesztéséről

III. rész | Platformok és szólásszabadság
Török Bernát: A szólásszabadság a közösségi platformokon és a Digital Services Act
Szikora Tamás: A platformszabályozás egy új iránya Donald Trump Facebookról való kitiltásának példáján keresztül
Pintér Melinda: Szólásszabadság vagy cenzúra a nagyobb jó érdekében? – A politikai diskurzus megvalósítható keretei és korlátai a közösségi médiában
Nádori Péter: „Hogyan érvényesíti a Facebook a szabályait?” Kutatási adatok és szempontok a Facebook magyar felhasználókat érintő moderációs tevékenységének értelmezéséhez
Koltay András: A közösségi média és a véleménynyilvánítás szabadsága a munkaviszonyban – A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei

IV. rész | Egyes kockázatok, kihívások
G. Karácsony Gergely: „Ideje megváltoztatni” – Az arcfelismerő rendszerek alkalmazásának alapjogi kockázatai a közösségi média és a deepfake korában
Mezei Kitti – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Az online platformok használatában rejlő veszélyek: a dezinformáció és a kibertámadások jogi kockázatai
Mráz Attila: Platformszabályozás és kampányszabályozás a demokráciában
Nogel Mónika: Internetes családfakutató oldalak és genetikai adatainak védelme
Pók László Gábor: Védeni vagy megosztani? – A személyes adatok szerepe az internetes platformok szabályozásában
Domokos Márton: A mesterséges intelligencia szerepe az internetes platformokon – Szabályozási kihívások”

Forrás:
Az internetes platformok kora; Ződi Zsolt, Török Bernát (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN: 9789635318162; 2022

Törvények, rendeletek

Lemondott Leveleki Zsolt, az uniós helyreállítási terv felelőse

„Lemondott Leveleki Zsolt, a helyreállítási terv (hivatalos nevén Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve) végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, írja a Hvg.hu.
…
A Miniszterelnökség új helyettes államtitkára Póser Zoltán lett. Pósert eddig vezető kormányfőtanácsosként lehetett ismerni, augusztus végéig az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központot, valamint a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft.-t vezette.”

Forrás:
Lemondott Leveleki Zsolt, az uniós helyreállítási terv felelőse; Aradi Hanga Zsófia; Telex.hu; 2022. szeptember 15.
76/2022. (IX. 14.) ME határozat helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról és helyettes államtitkár kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 76/2022. (IX. 14.) ME határozata helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról és helyettes államtitkár kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2022. évi 149. szám; 2022. szeptember 14.; 6135. o. (PDF)

Dányi Gábor az állami beruházási kerettörvény kidolgozásáért, a beruházási kontrolling- és elszámolási rendszer működtetéséért felelős miniszteri biztos

„A Hivatalos Értesítőben jelent meg az építési és beruházási miniszter utasítása. Lázár János szeptember elsejétől 2024. június végéig Dányi Gábort az állami beruházási kerettörvény kidolgozásáért, a beruházási kontrolling- és elszámolási rendszer működtetéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. A miniszteri biztos tevékenységét maga a miniszter irányítja.

Dányi Gábor
* látja el az állami beruházási kerettörvény tervezetének kialakításával összefüggő feladatokat,
* áttekinti az állami beruházóknál vezetett nyilvántartásokat, informatikai rendszereket, intézkedik azok egységesítése érdekében,
* gondoskodik a beruházások hiteles nyilvántartási és kontrollingrendszerének kialakításáról és működtetéséről.
…
Dányi Gábor tavaly nyáron mondott le. Addig az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár volt a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökségen, de korábban már Lázár Jánosnak is dolgozott. Közgazdász majd az igazgatásszervezői diplomája megszerzése után a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdte pályafutását, de a magyar EU-tagság óta mindig a fejlesztési pénzek kezelésével foglalkozott, dolgozott a Medgyessy-kormány idején Dobrev Klárának, aztán a Gyurcsány-kormány idején Bajnai Gordonnak,”

Forrás:
Lázár János maga mellé vette a Gulyás Gergelyt tavaly elhagyó helyettes államtitkárt; Farkas György; 24.hu; 2022. szeptember 15.
3/2022. (IX. 14.) ÉBM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Az építési és beruházási miniszter 3/2022. (IX. 14.) ÉBM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2022. évi 53. szám; 2022. szeptember 14.; 4238-4239. o. (PDF)

Rogán Antal tárcájához került a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)

„ A miniszter egy államtitkárán keresztül gyakorolja irányítási jogait.

Már nem Orbán Viktor, hanem a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor irányítása alatt működik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal – szúrta ki a Közlönyből az Index.

Egész pontosan Rogán Antal az irányítási hatásköröket bízta Bordás Gáborra.

A hivatal jogköre kiterjed például:
* az uniós vagy más nemzetközi szerződésekből származó források felhasználásának ellenőrzésére,
* az előirányzatok felhasználásának kormányzati ellenőrzésére,
* a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, köztestületeknek, alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott közpénzek és más támogatások felhasználásának ellenőrzésére
* a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik – kivéve az MNB-t,
* az állami szervek által felügyelt alapítványok ellenőrzésére.”

Forrás:
Rogán Antal tárcájához rendelte a Kehi irányítását Orbán Viktor; Infostart.hu; 2022. szeptmber 14.
351/2022. (IX. 13.) Korm. rendelet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 351/2022. (IX. 13.) Korm. rendelete a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 148. szám; 2022. szeptember 13.; 6118. o. (PDF)

38. szám, 2022. szeptember 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Kiberbiztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Kiberbiztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek