Skip to main content

13. szám, 2025. március 31.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

80 éve halt meg Magyary Zoltán – Emlékkonferencia Héregen

„“Magyary Zoltán hitt abban, hogy meg lehet teremteni azt a modern Magyarországot, amely szakít a múltból hozott traumákkal és polgári, korszerű, európai szinten is versenyképes állammá válik” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Magyary-emlékkonferencián tartott előadásán kedden a Komárom-Esztergom vármegyei Héregen.

Navracsics Tibor hozzátette, “Magyary Zoltán nemzedéke az első világháborús vereségben, a trianoni katasztrófában nemcsak a nemzetvesztés rémét látta, hanem annak lehetőségét is, hogy egymás tragédiáiból tanulva megpróbálhatunk egy jobb Közép-Európát teremteni.”

A 80 éve, 1945 március 24-én elhunyt közigazgatási szakember álmaiban az egymás ellen acsarkodó nemzetek, a nacionalizmus helyett a magyarság és a környező nemzetek legkiválóbbjai lehetővé tették volna, hogy a rutinszerűen megismétlődő, közép-európai tragédiák ördögi körének vége szakadjon” – emlékeztetett Navracsics Tibor.

Elmondta, halála és nemzedéke karrierjének derékba törése jól mutatta, hogy “a közép-európai nemzetek békés együttélése egészen a közelmúltig nem volt megvalósítható.” Magyary elképzelése szerint az államnak felelősséget kell vállalnia a polgáraiért. A cselekvő államnak nemcsak hogy segítenie kell az állampolgárokat hétköznapi életükben, hanem tevőlegesen hozzá kell járulnia, hogy jobb színvonalú életet élhessenek – mutatott rá a miniszter.

Navracsics Tibor hozzátette, “a professzionális közigazgatás a polgárokat szolgálja a közjó érdekében elkötelezett személyi állománnyal. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a Magyary Zoltán által örökségül hagyott cél érdekében dolgozhatunk” – fogalmazott.

Magyary Zoltán a magyar közigazgatás egyik legfontosabb elméleti és gyakorlati szakembere, nemzetközileg elismert tudósa volt. Munkáival megalapozta a közigazgatás tudományos igényű újjászervezését.

Magyary Zoltán életrajza, munkássága

Magyary Zoltán 1888. június 10-én született Tatán. Apja honvédezredes volt. Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte diplomáját.

1910 és 1930 között két évtizedet töltött a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, ahol a minisztérium ügykörének több ágában teljesített szolgálatot és miniszteri tanácsosi rangig jutott. 1925-ben a tudománypolitikai ügyosztály vezetője lett, így hatáskörébe tartoztak a magyar–külföldi tudományos kapcsolatok, kongresszusok, a hazai tudományos társulatok, az Országos Gyűjteményegyetem, a vidéki közgyűjtemények és a diák szociális ügyek. Munkaköre 1927-től az egyetemi osztály ügykörével is bővült, így a tudománypolitikai és felsőoktatási terület irányítójaként a modern magyar tudománypolitika megalapozója lett. Az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság elnökhelyettese volt.

1918–19-ben a Budapesti Tudományegyetem meghívott előadója, 1930-tól tanszékvezető egyetemi tanára. Haláláig közigazgatási és pénzügyi jogot oktatott. Az 1937–38-as tanévben a dékáni posztot is betöltötte. 1931-ben az egyetem kötelékében létrehozta a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet, melynek igazgatója is lett. E tudományos műhely a közigazgatás kutatásának, korszerűsítésének és oktatásának szellemi központjává vált. 1936 és 1938 között munkatársaival és diákjaival a tatai járásban gazdaságföldrajzi, néprajzi és szociográfiai (tényfeltáró tudományos) felmérést végzett. E munkálat előzménye volt az 1938 októberében Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére létesült Táj- és Népkutató Központ, ebben a Pázmány Péter Tudományegyetemen Teleki Pál gazdaságföldrajzi, Györffy István néprajzi és Magyary Zoltán közigazgatástudományi tanszékei vettek részt.

Magyary a közigazgatás jogi, szervezési és társadalmi aspektusainak együttes vizsgálatára törekedett, alapítója volt a róla elnevezett közigazgatás-tudományi iskolának. Világszínvonalú tudományos iskolája elsősorban a modern igazgatástudományt, szervezéstudományt tekintette döntőnek a közigazgatás tudományos megítélésében. Elmélete szerint a közigazgatás megszervezése komplex tudást, tapasztalatokat igényel, ezért a társadalomtudomány több ágát is bevonta a közigazgatási jelenségek tudományos vizsgálatába, így pl. a közigazgatás-tudományokat, a pénzügytant, a szociográfus karakterű szociológiát, a történelem-tudományt. Új diszciplínák kialakulásához is hozzájárult, pl. a közigazgatásra adaptált igazgatástudomány, vagy a közigazgatási földrajz kialakulása. A Magyary-iskola államigazgatási jogtudományi eredményei között ki kell emelni a közigazgatási jogszabályok, a kodifikáció, a közigazgatási eljárási törvény témakörében végzett kutatásokat, megjelent monográfiákat, tanulmányokat. A Magyary-féle intézet adta ki 1938-tól 1944-ig a Közigazgatástudomány című szakmai folyóiratot is.

Magyary több nyelven kiválóan beszélt, és többször hosszú külföldi tanulmányutat tett Európa sok országába, 1935-ben saját költségen a Szovjetunióba is eljutott. Tanulmányútjain gyűjtött tapasztalatai alapján alakította ki a közigazgatás magyar mintáját.

1931-ben Bethlen miniszterelnök felkérte a magyar közigazgatás racionalizálásának kormánybiztosává. Erről a posztról 1932-ben lemondott, mert az általa kívánt reformok megvalósításának nem volt realitása, a kormányzás menedzseri szemlélete ugyanis ellentétes volt az akkori politikai és adminisztratív elit értékrendjével és érdekeivel, pedig a Magyary-féle program alkalmas lett volna arra, hogy végrehajtásával, az ország jóval hatékonyabb közigazgatáshoz jusson.

A harmincas–negyvenes években születtek meg a Magyary-életmű nagy szintézisei, amelyek a magyar közigazgatás kutatásának és építésének több szempontból is alapvető műveivé váltak. 1932–33-ban az amerikai közigazgatás tanulmányozása nagy hatással volt Magyaryra, tapasztalatait külön kötetben publikálta 1934-ben Amerikai államélet címmel. 1942-ben jelent meg legfőbb műve, a Magyar közigazgatás, amely az egyetlen magyar közigazgatás-tudományi iskola eredményeinek összegzése. A könyv első részében a közigazgatás-tudományi alapfogalmakat, a másodikban a magyar közigazgatás szervezetét, a harmadikban pedig annak a működését foglalja össze. Művének legfontosabb üzenete, hogy a közigazgatás egységes, nem lehet külön kezelni az önkormányzati és az államigazgatási szektort, az irányítás egyes szintjeit, mint ahogy a személyzetet és a szervezetet sem.

Magyary széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett, a nemzetközileg is elismert tudósként több külföldi egyesületnek és szervezetnek volt tagja és tisztségviselője. Először 1923-ban vett részt a II. Nemzetközi Közigazgatási Kongresszuson. 1933-ban, az V. kongresszuson Bécsben előadást, 1936-ban a VI. kongresszuson már főreferátumot tartott. E tanácskozás témáját Magyary A közigazgatás legfőbb vezetése szervezési szempontból című tanulmánya szolgáltatta, amit a kongresszus egyhangúan elismert, és a brüsszeli Institut International des Sciences Administratives a tudóst alelnökévé választotta.

Magyary eszméinek gyakorlati megvalósításával is próbálkozott, 1938 után népfőiskolát szervezett a tatai járásban, ahol a tanítványaival és munkatársaival magas tudományos igényességgel és nagy szociális érzékenységgel látott hozzá a tatai településfejlesztési modell, az önkormányzati mintajárás kifejlesztéséhez. Az állampolgárokat hatékonyan szolgáló, az emberekért levő közigazgatást kívánta itt megvalósítani. Tanítványával, Kiss Istvánnal közösen írt erről 1939-ben A közigazgatás és az emberek című művében.

A német megszállás után Tatára menekült feleségével, Techert Margit filozófussal. Szálasi hatalomátvétele után el akarták hagyni az országot, de a határról visszafordultak. A Tata melletti Héregen bújtak meg, de az átvonuló szovjet csapatok atrocitásainak következtében 1945. március 24-én feleségével együtt öngyilkosok lettek. Tatán található sírjuk.

A magyar polgári közigazgatás-tudomány legnagyobb hatású, külföldön is elismert egyéniségét halála után politikai okokból évtizedekig elhallgatták, bár az intézet eredményeit felhasználták, pl. az 1957-ben megalkotott törvényhez, az államigazgatási eljárás szabályairól. A hetvenes évektől, különösen még élő tanítványainak és az utódnemzedék tiszteletének köszönhetően, megkezdődött a rehabilitációja.”

Forrás:
80 éve halt meg Magyary Zoltán – Emlékkonferencia Héregen; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2025. március 30.
80 éve halt meg Magyary Zoltán – Mit köszönhetünk a magyar polgári közigazgatás-tudomány legnagyobb hatású szakemberének? – Emlékkonferencia Héregen; Jogi Fórum / MTI; 2025. március 27.
Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, Tata; Facebook; 2025. március 25.
Megemlékezés és koszorúzás a 80 éve elhunyt Magyary Zoltánról Héregen 2025.03.25; Gran TV – Esztergom és térsége televíziója; YouTube; 2025. március 29.
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak előadásai a megemlékezésen
Magyary Zoltán, mint a pénzügyi jog művelője, avagy kalandozások a közigazgatáson túl (?); Veres Zoltán (PPTX)
A technológia szerepe MagyaryZoltán közigazgatás-racionalizálási modelljében; Sántha György (PDF)
További tájékozódáshoz:
Magyary Zoltán; Wikipédia
Magyary Zoltán; Országgyűlési Könyvtár, Magyar Jogi Portál
Magyary Zoltán munkásság : Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga; Komárom megyei Múzeumi Igazgatóság, Tudományos füzetek 5.; 1990 (PDF)
Magyary Zoltán (1888-1945); Koi Gyula; 2014 (Magyar jogtudósok IV. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 105-122. o.)

Adatnap – Nemzetközi konferencia és szakmai fórum adatstratégiákról, 2025. április 24-25.

„Nemzetközi konferencia és szakmai fórum adatstratégiákról

Idén a nagy sikerű éves konferenciasorozat nemzetközi eseménnyé bővül.

Regisztráció

A konferencia és a fórum célja, hogy keretet biztosítson az Európai Unió és a tagállamok adatstratégiai szabályozásának végrehajtásáról szóló informális szakmai megbeszéléseknek, valamint mindezt nemzetközi keretek közé is emelje. 2022-től több olyan kulcsfontosságú uniós rendelet született, amelyek alapjaiban változtatják meg az Európai Unió és a tagállamok adatstratégiáit [európai adatkezelési rendelet (DGA), digitális piaci törvény (DMA), digitális szolgáltatási törvény (DSA), mesterséges intelligenciáról szóló törvény (AIA), adattörvény stb.].
A konferencia célja, hogy párbeszédre és közös gondolkodásra hívja és ösztönözze az uniós, nemzeti, állami, nem kormányzati, üzleti és egyetemi érdekelt feleket, akik az adatkezelés, a kommunikáció és a digitális szolgáltatások területén érintettek.

Fővédnök:  Dr. Koltay András, egyetemi tanár, LL.M.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), elnök

Szervezők:  Ereky István Közjogi Kutatóközpont (ereky.jak.ppke.hu)
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület (magyary.hu)

Támogatók:  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar

2025. április 24-25. (péntek-csütörtök)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem,  Jog- és Államtudományi Kar 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.,  Szent II. János Pál pápa díszterem

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A rendezvény magyar-angol kétnyelvű, tolmácsolást a szervezők biztosítanak.
A rendezvényt online közvetítjük a PPKE Youtube csatornáján.

Olvassa el a tavalyi, 2024-es első ADATNAP összefoglalóját vagy látogassa meg a tavalyi rendezvény honlapját!

Program

2025. április 24. Csütörtök
13:30 – 14:00
Regisztráció

Nyitó szekció
Moderátor: Sántha György Ph.D., CMC

14:00 – 14:10
Megnyitó

14:10 – 14:30
Digitális szakpolitika a 2024-es magyar EU elnökség alatt
Sorbán Kinga, Dr.
távközlési és információs társadalom ügyi szakdiplomata, Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviselete, Brüsszel

14:30 – 14:50
Az európai adatstratégia és az európai „adatunió” stratégia: a következő fejezet Európa adatgazdasági politikájában
Tóth Andrea Katalin, PhD., LL.M.
igazgatói szakpolitikai asszisztens, Európai Bizottság, DG CNECT, Directorate for Data

14:50 – 15:10
EU Adatkormányzási Rendeletének magyarországi alkalmazása és az EDIB  munkacsoport működése
Vass Norbert, Dr.
osztályvezető, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Magyarország EDIB delegáltja

15:10 – 15:30
Léo Quentin
Felhő- és Adatszolgáltatási osztályvezető, ARCEP (Autorité de régulation des communications électroniques) Franciaország EDIB delegáltja

15:30 – 15:50
Gaál Barna
nemzetközi igazgató, Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.

15:50 – 16:00
Kérdések, fórum

Nemzetközi Szekció

(Adatkormányzás, nemzetközi és EU szervek, új emberi jogok)
Moderátor: Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. habil

16:20 – 16:40
Friso Roscam Abbing
stratégiai kommunikációs tanácsadó, Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

16:40 – 17:00
Globális Adatkormányzás szükségessége – az Európa Tanács nézőpontja
Kristian Bartolin
adatvédelmi osztályvezető, Európa Tanács

17:00 – 17:20
Globális Adatkormányzás Global Data Governance – ENSZ szervezeteiben folyó munka
Turbék Zoltán, Dr.
Helyettes Állandó Képviselő, Magyarország Állandó ENSZ és WTO Képviselete, Genf

17:20 – 17:40
Hogyan változnak egy adatmenedzsmentért felelős vezető feladatai a szervezet adatérettségének fejlődése közben?
Babos Gergely, Dr.
szakértő, DAMA Hungary, Chief Data Officer, OTP Bank Nyrt.

17:40 – 17:50
Neurotechnology, Neurorights and Neurodata. New human rights developments.
Carlos Amunátegui
Professor, Facultad de Derecho, Pontificia Universidad Católica de Chile

17:50 – 18:00
Kérdések, fórum

2025. április 25. Péntek

9:00-10:30
Panel 1. – Hozzájáruláson alapuló adatkezelés, hiteles adatmegosztás, digitális adattárca

Vitaindító előadás
Zelena Viktória, Dr., LL.M.
stratégiai divízióvezető, IdomSoft Zrt.
Pódiumbeszélgetés

  • Bendik Tamás, Dr., LL.M.
    elnökhelyettes, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
  • Kiss Attila, DPO
    főosztályvezető, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Társadalmi Kapcsolatok Főosztály
  • Kuthy Antal
    alapító-vezérigazgató, E-Group ICT Software Zrt.
  • Sylvester Nóra, Dr.
    informatikai szabályozási igazgató, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Moderátor:
Aczél-Partos Adrienn, Dr. LL.M.
PPKE JÁK Ereky István Közjogi KutatóközpontKérdések, fórum

Kérdések és válaszok a közönség és Pódium résztvevői között

10:50 – 12:30
Panel 2. –  Az adatvagyon hasznosítása Magyarországon 2025-benVitaindító előadás
Dr. Valkó Gábor, Ph.D., elnökhelyettes
Központi Statisztikai Hivatal, Statisztikai IgazgatóságPódiumbeszélgetés

  • Kruchina Vince
    ügyvezető, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.
  • Lapsánszky András, Ph.D., habil.
    elnökhelyettes, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  • Tomor Tamás, Ph.D.
    kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgató, Envirosense Hungary Kft.
  • Virág Zsolt
    igazgatósági elnök, társalapító, Hiflylabs Zrt.

Moderátor:
Dr. Sántha György, Ph.D., CMC
elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Kérdések, fórum

Zárszó

  • Csomán Gábor
    titkár, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
  • Kovács György, Ph.D., LL.M.
    szakfelelős, PPKE JÁK
  • Gerencsér Balázs Szabolcs, Ph.D., habil.
    PPKE JÁK Ereky István Közjogi Kutatóközpont

Látogasson el az ADATNAP pénteki párhuzamos szekciójára is:
A digitális technológia és adatgazdaság jogi szabályozása szekció
Helyszín: 2025. április 25. Dékáni Tanácsterem

Program

9.00 Nyitó panel: AZ ADATGAZDASÁG ÉS DIGITÁLIS SZABÁLYOZÁS JÖVŐJE
levezető: Kovács György, Ph.D., LL.M.

Nyitóelőadás:
9.00-9.15 Ződi Zsolt, Ph.D. habil. (Kutatóprofesszor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem): Az európai platformszabályozás legújabb tendenciái és kihívásai

Panelbeszélgetés:
9.15-9.30 Szabó Endre Győző, Ph.D. (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság korábbi elnökhelyettese, jogi tisztviselő, Európai Bizottság, Eurostat): AI Act és a GDPR kapcsolata
9.30-9.45 Bottka Viktor, Dr., LL.M. (Európai Bizottság Jogi Szolgálatának tagja): Versenyjog és digitális szabályozás
9.45-10.00 Papp János Tamás, Ph.D. (PPKE-JÁK): A médiajog szerepe a digitális korban
10.00-10.15 Luszcz Viktor, Dr., LL.M. (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának korábbi elnöke, Partner, DANUBIA LEGAL): A szerzői jog és az AI Act kapcsolata
10.15-10.30 Kérdések, fórum

10.50 I. PANEL: DIGITÁLIS PIACOK ÉS ADATGAZDASÁG
levezető: Papp János Tamás, Ph.D.Nyitóelőadás:
10.50-11.05 Szilágyi Pál, Ph.D. habil. (PPKE- JÁK): digitális piacok szabályozása: hogyan tette magát partvonalra EurópaPanelbeszélgetés:
11.05-11.20 Pünkösty András, Ph.D. (PPKE-JÁK): Látlelet uniós adatgazdaság kiépüléséről – mérlegen az első adatgazdasági jelentés
11.20-11.35 Zorkóczy Miklós, Dr., LL.M. (Partner, Legalaise): Legaltech eszközök a jogászi munkában
11.35-11.50 Vajkovszky Ádám, Dr., LL.M. (Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete): Az EU-s kiberbiztonsági szabályozás aktualitásai
11.50-12.05 Bálint János, Dr. (CMS CEE): Szólásszabadság és adatvédelem találkozása – az online platformok shadowbanning gyakorlata
12.05-12.20 Sorbán Kinga, Ph.D. (Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete): Szabályozási újdonságok a gyermekek ellen irányuló online bűncselekmények elleni küzdelemben Európában
12.20-12.30 Kérdések, fórum

13.30 II. PANEL: ADATVÉDELEM, VERSENYJOG ÉS DIGITÁLIS JOGOK
levezető: Pünkösty András, Ph.D.
Nyitóelőadás:
13.30-13.45 Liber Ádám, Dr., LL.M. (Partner, Provaris): Az adatvédelem és a versenyjog kölcsönhatásai
Panelbeszélgetés:
13.45-14.00 Kun István, Dr. (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság): Fogyasztóvédelem a telekommunikációban: a digitális korszak kihívásai
14.00-14.15 Eszteri Dániel, Ph.D. (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság): Jog az elmefolyamatok tisztaságához: az agy-számítógép interfész technológiájának hatása magánszféránkra és személyes adataink védelmére
14.15-14.30 Rideg Gergely, Dr. (KRE): Az AI Act és felelősségi kérdések
14.30-14.45 Aczél-Partos Adrienn, Dr. (PPKE-JÁK): A Mesterséges Intelligencia oktatása a hazai jogi karokon
14.45-15.00 Kovács György, Ph.D., LL.M. (PPKE-JÁK): A digitális szolgáltatásokra vonatkozó rendelet és a digitális piacokra vonatkozó szerzői jogi irányelv kölcsönhatásai
15.00-15.15 Kérdések, fórum
Zárszó – Gerencsér Balázs Szabolcs, Ph.D. habil. (PPKE JÁK Ereky István Közjogi Kutatóközpont)”

Forrás:
Adatnap – Nemzetközi konferencia és szakmai fórum adatstratégiákról, 2025. április 24-25.; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar; 2025

Közigazgatás, politika, jog

Megkezdődött az utalványok kiadása a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” pályázat keretében

„A Demján Sándor Program keretében Magyarország Kormánya 1.410 milliárd forintnyi forrással támogatja a hazai kkv-k termelékenységének növelését és méretugrását. Lehetőséget teremt a vállalkozások számára technológiafejlesztésre, eszközbeszerzésre, valamint online jelenlétük megerősítésére.

A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat egy utalványszerű voucher program, amely az 50 fő alatti vállalkozások weboldal fejlesztéseit és közösségi média megjelenését támogatja, ezáltal erősítve online jelenlétüket és e-kereskedelmi tevékenységüket.

A pályázatra 2025. március végéig rekordszámú érdeklődés, az ország 601 településéről összesen több mint 7 ezer regisztráció érkezett. A 9 milliárd forintos keretösszegből támogatott pályázatra 2025. december 31-ig, vagy a keretösszeg kimerüléséig pályázhatnak az érintettek.

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: közel 4000 vállalkozás már be is nyújtotta támogatási igényét 5 milliárd forint értékben. Az eddig beérkezett kérelmek elbírálása folyamatos, és a pályázatok közül 1200 projekt értékelése már lezárult. Az államtitkár hozzátette, hogy a mai nappal megkezdődött a voucherek kibocsátása, amelyekkel a vállalkozások be tudják nyújtani igényeiket a kiválasztott telekommunikációs szolgáltatókhoz.

A voucher igénybevételének folyamatát Szabados Richárd alábbi videója foglalja össze: https://www.facebook.com/share/v/17ukDPyQ13/?mibextid=wwXIfr

A programban ötféle, egyenként 400.000 Ft és 1.500.000 Ft közötti értékű szolgáltatáscsomag megvalósítására pályázhatnak a vállalkozások, amelyek kivitelezését kizárólag a pályázati feltételeknek megfelelt, szerződött szolgáltató partnerek végezhetik. A palyazat.neum.hu weboldalon közzétett – még bővülő létszámú -, jelenleg 22 szállító partneren keresztül nyílik lehetőség a sikeres pályázatok megvalósítására.

További információk: www.palyazat.neum.hu”

Forrás:
Megkezdődött a voucherek kiadása a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” pályázat keretében; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. március 28.

Továbbra sem elfogadható a Balaton Vízparti Terve

„A Balaton Vízparti Tervének második véleményezésére 2025. március 31-ig van lehetőség. Tegye meg észrevételeit, ehhez kívánunk néhány szempontot adni cikkünkben.

A társadalmasításra bocsátott települési térképek és a BATÉK normaszövege két munkarésszel egészült ki. Környezeti vizsgálat és Natura 2000 hatásbecslés készült. Ezek rávilágítottak, hogy még kevésbé ajánlható elfogadásra a terv, mint amit augusztusban láttunk. Egy területi tervnek először a megalapozó vizsgálatait kellett volna elkészíteni, koncepciót alkotni a cél tekintetében, s ehhez alakítani a tervezést. Ez teljesen felborult, a már bemutatott tervhez készültek el a vizsgálatok.

Az ÉKM kommunikációjában hangsúlyos, hogy jelentősen növekedett a szigorúbb szabályozással érintett terület. A csökkenésről már nem szóltak, ugyanakkor a Környezeti vizsgálat a szigorúbb szabályozás alól kikerülő területeket is bemutatja. Elfogadhatatlan, hogy a vízparthoz közeli területek kikerüljenek a korábbi tervezési területből. A tervezők javaslatokat tettek nemcsak a parttól való minimum távolság meghatározására, hanem újabb területek bevonására is.

Megkérdőjelezésre került a terv területi hatálya. Így a terv elfogadhatatlan!

A BATÉK azon állítása, hogy a terv a tó terhelhetőségét figyelembe veszi, nincs alátámasztva! A tó terhelhetőségének korlátaira sok éve figyelmeztet a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, mértéke soha nem került vizsgálat alá. A BLKI igazgatója 2024. szeptemberében kutatási eredményeiknek fő megállapítása, hogy a tó vízminősége romlik, mely az emberi beavatkozásokra vezethető vissza, mint a beépítés, a vízszint emelése és a szennyezés. A tó egész területe napjainkban ismét eutróffá vált.

Megismétlődnek a 70-es évek problémái, az alga pupuláció növekedését, a nádpusztulást, a halpusztulást már láthattuk 2019-től, de növekedett a víz sótartalma és átlaghőmérséklete is. A tó használatát, hasznosítását ezer érdek feszíti, de mindezek alapja a megfelelő vízminőség! Helyesebb volna ebben a helyzetben a még be nem épített területre teljeskörű építési-, a kikötőkre bővítési tilalmat bevezetni! Minden haszonhúzó elveszti a bevételeit abban a pillanatban, amikor a tó zöld algaszőnyeggé válik.

A környezeti vizsgálat összefoglalója is felveti, hogy a még be nem épített, illetve ún. továbbtervezést igénylő területek (TIT) beépítésére valóban szükség van-e? Ezek beépítetlen területfelhasználásba sorolásával meg lehetne állítani további beépítést. A Magyar Építési Törvény szerint a 7 évnél régebben keletkezett építési jogok kártalanítás nélkül visszasorolására lehetőség van.

Közérdekű javaslatunk, hogy a még be nem épített vízparti területeket a Vízparti Terv sorolja vissza be nem építhető, jelenlegi funkciója szerinti területfelhasználási kategóriába.

Elfogadhatatlan, hogy a Balaton Vízparti Terv hatálya alá eső területén kiemelő kormányrendelet, vagy az Országos Főépítész és a Balatoni Főépítész közösen, a szabályozástól eltérő engedélyeket adhasson ki!”

Forrás:
Továbbra sem elfogadható a Balaton Vízparti Terve; Greenfo; 2025. március 28.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban

„A legnagyobb taglétszámú magyar önkormányzati érdekvédelmi szervezet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2025. március 25-én tartotta éves Küldöttgyűlését a veresegyházi Kucsa Tamás Városi Sportcsarnokban. A több mint 1700 települési önkormányzat érdekeit képviselő TÖOSZ, ahogy minden évben, 2025-ben is megfogalmazta elvárásait és kezdeményezéseit az önkormányzati rendszerre vonatkozóan.

A TÖOSZ – Küldöttgyűlése által 2025. március 25-én egyhangú szavazással elfogadott, az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatos elvárások és kezdeményezések című dokumentum letölthető: INNEN (PDF)
…
…Feladatfinanszírozás
…
A települési önkormányzatok a kötelező feladatik ellátására az állami központi költségvetésből alulfinanszírozottak. A Kormány által is ismert okokból jelentősen megváltozott gazdasági és piaci környezet indokolja a finanszírozási rendszer hatékonyságának megőrzése érdekében, hogy a támogatási mutatók teljes felülvizsgálata és valós költségekhez igazítása megtörténjen és azt követően minden évben – akár módosítva – az aktuális gazdasági környezethez igazodjanak, így biztosítva a finanszírozott önkormányzatok kitettségének csökkentését és kifejezésre juttatva a valódi kiadások mértékét. A kötelező önkormányzati feladatok feladatfinanszírozásának felülvizsgálatát, korrekcióját kérjük a Kormánytól az önkormányzati szektorban, legfőképpen a településüzemeltetés, a szociális és alsófokú oktatási, gyermekétkezési, valamint igazgatási közszolgáltatások terén.
…
Önkormányzati feladatok
Egyes önkormányzati feladatok elmúlt évtizedben történt centralizációja, állami intézményekhez és államigazgatási szervekhez telepítése nem minden esetben eredményezte az adott feladatellátás költséghatékonyabb és jobban szervezett ellátását (pl. általános iskolák üzemeltetése, védőnői szolgálat, közművek). Javasoljuk az átvett feladatok elemzését üzemeltetési szempontból és ennek eredményeként annak újraszabályozását, hogy mely feladatok maradjanak/kerüljenek állami, illetve
önkormányzati kompetenciába.
Szükséges az állami szervek és az önkormányzatok által jelenleg ellátott államigazgatási és önkormányzati igazgatási hatósági feladatok felülvizsgálata is. A felülvizsgálat eredményeként kerüljön sor az állam által átvett feladatok egy részének visszaadására az önkormányzati rendszernek.
…
Önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatók
… a TÖOSZ ismételten kezdeményezi, hogy az állami központi költségvetés kompenzálja az önkormányzati tulajdonú víziközmű társaságok veszteségeit is legalább oly mértékben, mint az állami tulajdonú regionális vízműközmű társaságokét, valamint hozzon létre 10 éves futamidővel egy évi 60 Mrd Ft-os keretű alapot, amelyet csak az ivóvízhálózat rekonstrukciójára lehet fordítani az önkormányzati tulajdonú vízközmű vagyonban.
…
Rendszeres konzultáció az önkormányzatokkal
A korábbi sikeres, TÖOSZ-tag önkormányzatok körében végzett felméréseket a jövőben kiterjesztjük további, az önkormányzati feladatellátást közvetlenül érintő kérdésekre. A Kormány részéről az egyes önkormányzati vonatkozású kérdéseket érintő előzetes és a széleskörű önkormányzati konzultációt követő önkormányzati és önkormányzati érdekszövetségi vélemények figyelembevételét és folyamatos szakmai párbeszéd kialakítását kérjük…”

Forrás:
A TÖOSZ elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2025. március 25.

Európai Unió

Európai Bizottság: 1,3 milliárd euró a mesterséges intelligenciára, kiberbiztonságra és a digitális készségekre – Digitális Európa (DIGITAL) 2025–2027

„A Bizottság a mai napon elfogadott, a Digitális Európa program (DIGITAL) 2025–2027-es munkaprogramján keresztül 1,3 milliárd eurót különít el az Európa jövője és a kontinens technológiai szuverenitása szempontjából stratégiai fontosságú kritikus technológiák bevezetésére.

A munkaprogram a mesterséges intelligencia (MI) bevezetésére, valamint a vállalkozások és a közigazgatás általi alkalmazására, a felhőre és az adatokra, a kiberrezilienciára és a digitális készségekre összpontosít.

Konkrétabban, a DIGITÁLIS munkaprogram fő prioritásai a következők:

  • A generatív MI-alkalmazások rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének javítása, többek között az egészségügyi és a gondozási ágazatban. A rendelkezésre álló finanszírozás az immerzív környezetek, az úgynevezett „virtuális világok” tesztelésére, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtására és az energiahatékony közös adatterek kiépítésére fog irányulni. Ezek az intézkedések kulcsfontosságúak a mesterségesintelligencia-gyárakra vonatkozó kezdeményezés végrehajtásához, amelynek célja generatív mesterségesintelligencia-modellek kidolgozása a vállalkozások és a közszféra számára.
  • Az európai digitális innovációs központok támogatása. Ez a központok hálózata, amely hozzáférést biztosít a vállalatok és a közszféra számára a műszaki szakértelemhez és a technológiák teszteléséhez, valamint tanácsadást, képzést és készségeket biztosít a legújabb technológiák alkalmazásához. Elő fogja mozdítani a mesterséges intelligencia széles körű elterjedését a magán- és állami szervezetekben Európa-szerte.
  • A díjnyertes Destination Earth kezdeményezés kiépítése, amely a Föld digitális modelljének kiépítésén dolgozik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-kezelés támogatása érdekében. A finanszírozás hatékonyabb modellt fog kiépíteni, amelyhez több kutató férhet hozzá.
  • A kiberreziliencia fokozása. Az olyan kiberbiztonsági megoldások, mint az uniós kiberbiztonsági tartalék, javítani fogják a kritikus infrastruktúrák, köztük a kórházak és a tenger alatti kábelek rezilienciáját és biztonságát.
  • Az uniós oktatási és képzési intézmények digitális készségekkel kapcsolatos kapacitásának fejlesztése annak érdekében, hogy táplálhassák és vonzhassák a tehetségeket, miközben fejlesztik az európai munkaerő fejlett készségeit.
  • Az új uniós digitális személyiadat-tárca architektúrájának és az európai bizalmi infrastruktúrának a megkönnyítése, valamint a tagállamokban való elfogadásának előmozdítása.
  • A közszféra átalakításának ösztönzése hatékony, magas színvonalú, interoperábilis digitális közszolgáltatások fejlesztésével.

Az innovációt az új Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) is fel fogja gyorsítani, amely a STEP Seal minőségi védjegyet olyan ígéretes projekteknek ítéli oda, amelyek javítják a köz- és magánfinanszírozáshoz való hozzáférés lehetőségét.

Következő lépések

A következő DIGITÁLIS pályázati felhívásokat várhatóan 2025 áprilisában teszik közzé, az év hátralevő részében pedig további felhívásokat tesznek közzé. Az EU Funding & Tenders portálon tájékozódhat a nyílt pályázati felhívásokról.

A felhívások nyitva állnak az uniós tagállamok, az EFTA/EGT-országok és a DIGITAL-hoz társult országok vállalkozásai, közigazgatási szervei és egyéb szervezetei előtt.

Háttér

A DIGITAL az EU első olyan finanszírozási programja, amely teljes mértékben arra összpontosít, hogy a digitális technológiát eljuttassa a vállalkozásokhoz és a polgárokhoz. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret 8,1 milliárd eurós költségvetésével hozzájárult Európa társadalmának és gazdaságának digitális átalakulásához.

Kifejezetten a kiépítésre összpontosítva a DIGITAL kiegészíti a más uniós programok, például a Horizont Európa, „az EU az egészségért” program, az InvestEU, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott beruházásokat.

További információ

Digitális Európa program – A 2025–2027-es időszakra szóló munkaprogram

Tájékoztatás a Digitális Európa program keretében nyújtott finanszírozásról

Idézet(ek)
„Az európai technológiai szuverenitás biztosítása a fejlett technológiákba való beruházással és annak lehetővé tételével kezdődik, hogy az emberek fejleszthessék digitális kompetenciáikat. A Digitális Európa program kínálta lehetőségekkel biztosítjuk, hogy az új technológiák – és az azokban rejlő új lehetőségek – eljussanak az európai polgárokhoz, vállalkozásokhoz és közigazgatási szervekhez.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
A Bizottság 1,3 milliárd eurót ruház be a mesterséges intelligenciába, a kiberbiztonságba és a digitális készségekbe; Európai Bizottság; 2025. március 28.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre.
Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.
Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

A Digitális Európa program (DIGITAL) 2025–2027-es munkaprogramja

„A Digitális Európa program (DIGITAL) 2025–2027-es munkaprogramja továbbra is előmozdítja a digitális átalakulással kapcsolatos, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűről szóló közleményben meghatározott uniós célokat: „A digitális évtized megvalósításának európai módja” és „A digitális évtizedhez vezető út” szakpolitikai program.

A munkacsoport néhány új intézkedést is tükröz, és reagál az új Bizottság technológiai szuverenitással, demokráciával és biztonsággal kapcsolatos politikai prioritásaiban azonosított jelenlegi kihívásokra, amelyek különösen a csipekről szóló jogszabály, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és a mesterséges intelligenciáról szóló innovációs csomagról szóló közlemény végrehajtásához, valamint ahhoz a célkitűzéshez kapcsolódnak, hogy Európa a mesterséges intelligencia fejlesztésével, integrálásával és elfogadásával virágzó MI-kontinenssé váljon a küszöbön álló mesterségesintelligencia-stratégiának, az uniós digitális személyiadat-tárcának, a kiberszolidaritási jogszabálynak és a kiberrezilienciáról szóló jogszabálynak, valamint az Interoperábilis Európáról szóló jogszabálynak köszönhetően.

Letöltések
1- Implementing decision
Letöltés
2- Work Programme 2025-2027 of the Digital Europe Programme (DIGITAL)
Letöltés”

Forrás:
A Digitális Európa program (DIGITAL) 2025–2027-es munkaprogramja; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. március 28.

A járművezetéstől való eltiltás az EU-ban: az Európai Unió Tanácsa és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott

„A Tanács és az Európai Parlament között a mai napon létrejött ideiglenes politikai megállapodás biztosítani fogja, hogy a súlyos közúti közlekedési jogsértést elkövetőket hamarosan az Unió egészében felelősségre vonják, függetlenül attól, hogy e jogsértéseket melyik tagállamban követték el.

A jelenlegi szabályok értelmében azok a tagállamok, amelyek nem egy adott vezetői engedély kiállítói, csak a saját területükön korlátozhatják a súlyos közúti közlekedési jogsértők járművezetési jogát. Csak az a tagállam korlátozhatja a járművezetési jogot az EU egészében, amely a vezetői engedélyt kiállította. Ennélfogva jelenleg ha egy járművezető a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól (a továbbiakban: a kiállító tagállam) eltérő tagállamban (a továbbiakban: a jogsértés helye szerinti tagállam) súlyos közúti közlekedési jogsértést követ el, előfordulhat, hogy az elkövető a jogsértés helye szerinti tagállamban nem vezethet járművet, de az EU-ban bárhol továbbra is igen.

Azon új szabályok értelmében azonban, amelyekről a mai napon megállapodás jött létre, a jogsértés helye szerinti tagállamnak tájékoztatnia kell a kiállító tagállamot a járművezetéstől való eltiltás érvényesítéséről. Ezt követően a kiállító tagállam – meghatározott feltételek mellett – köteles lesz hasonló, járművezetéstől való eltiltást érvényesíteni az elkövetővel szemben, ezzel az EU egészére kiterjesztve annak hatályát.

A járművezetéstől való eltiltásnak az EU-ban való végrehajtására vonatkozó különös szabályok

A megállapodás tárgyát képező irányelv elő fogja segíteni valamennyi úthasználó magas szintű védelmének a biztosítását az Unióban, biztosítva az olyan súlyos közlekedési bűncselekmények miatt elrendelt járművezetéstől való eltiltás végrehajtását, mint például:

  • ittas állapotban vagy kábítószer hatása alatt történő járművezetés,
  • sebességhatár túllépésével kapcsolatos jogsértések,
  • vagy olyan magatartás, amely sérti a közúti közlekedési szabályokat és mások halálát vagy súlyos sérülését okozza.

Amennyiben a jogsértés helye szerinti tagállam legalább három hónapos időtartamra rendel el járművezetéstől való eltiltást a járművezetővel szemben, és a járművezető az e döntéssel szembeni valamennyi jogorvoslati lehetőséget kimerítette, a jogsértés helye szerinti tagállamnak a vezetői engedélyekkel kapcsolatos információk uniós hálózatán (RESPER) keresztül szabványos tanúsítvány felhasználásával értesítenie kell a kiállító tagállamot.

A kiállító tagállam ezt követően – lehetőség szerint – az értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értesíti a járművezetőt, és dönt arról, hogy végrehajtja-e az eltiltást.

Bizonyos esetekben, például ha a kiállító tagállam okkal feltételezi, hogy a járművezető meghallgatáshoz való jogát nem tartották tiszteletben, a kiállító tagállam dönthet úgy, hogy mentesíti a járművezetőt, és nem vezet be hasonló, járművezetéstől való eltiltást.

Következő lépések

Az ideiglenes megállapodást most jóvá kell hagyniuk a tagállamok Tanács keretében ülésező képviselőinek (Coreper), valamint az Európai Parlamentnek, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően a szöveget mindkét intézmény hivatalosan is el fogja fogadni.

Háttér

A közúti közlekedés biztonságára vonatkozó szakpolitika egyik fontos eleme az EU-ban elkövetett közúti közlekedési jogsértések miatt elrendelt szankciók következetes érvényesítése. A személyek szabad mozgása és a nemzetközi közlekedés ebből eredő növekedése következtében a járművezetéstől való eltiltást egyre több esetben nem az a tagállam rendeli el, amely a vezetői engedélyt kiállította. Ezeket az eltiltásokat azonban jelenleg csak abban a tagállamban érvényesítik, ahol a közlekedési jogsértés történt. 2019-ben emiatt a határokon átnyúló jogsértések mintegy 40%-át viszonylag büntetlenül követték el.

A közlekedési miniszterek 2017. márciusi vallettai nem hivatalos találkozóján az uniós tagállamok cselekvésre szólítottak fel a külföldi illetőségű járművezetők járművezetéstől való eltiltásának kölcsönös elismerése tekintetében.

Az Európai Bizottság közúti közlekedésbiztonsági csomagjának részeként a Bizottság 2023 márciusában javaslatot tett a járművezetéstől való eltiltásról szóló irányelvre, hogy megszüntesse a vezetéstől való eltiltás EU-n belüli végrehajtása terén fennálló hiányosságokat.

A közúti közlekedésbiztonsági csomag a járművezetéstől való eltiltásról szóló irányelv mellett tartalmazza a vezetői engedélyekről szóló irányelv aktualizálását, valamint a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló irányelv módosításáról szóló irányelvet.

”

Forrás:
A járművezetéstől való eltiltás végrehajtása az EU-ban: a Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott; Európai Unió Tanácsa; 2025. március 25.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A közeljövőben megnyitják a Kréta-rendszer nyelvtanulási modulját a szülők előtt is

„Rétvári Bence: a kormány megnyitja a szülőknek az ingyenes nyelvtanulási modult a Krétában.
A kormány a döntése szerint a közeljövőben megnyitja a Kréta rendszer nyelvtanulási modulját a szülőknek is – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton.

Rétvári Bence hozzátette: a szülőknek így nem kell majd pénzt fizetniük a nyelvtanító mobil applikációkért, mert Magyarországon minden szülő ingyenesen tanulhat idegen nyelvet a Kréta rendszerben. Közleménye szerint több millió szülő kap lehetőséget arra, hogy a mesterséges intelligenciára épülő Idegennyelvi Fejlesztő Modulban angolul, németül, spanyolul vagy akár franciául fejlessze a nyelvtudását.

Korábban a szülők a Krétában visszaküldött kérdőívben külön kérték, hogy elérhető legyen számukra is a diákok körében régóta népszerű nyelvtanulási lehetőség. A nyelvtanulók száma folyamatosan nő a modulban, ebben a tanévben átlagosan havi szinten legalább húszezren használják.

A szülők kérték, mi megcsináltuk. Bízunk benne, hogy sokaknak jelent segítséget. A minisztérium megkezdi az előkészítést – írta az államtitkár.”

Forrás:
A szülők is ingyen tanulhatnak nyelvet, nem csak a gyerekek; Világgazdaság / MTI; 2025. március 29.
Lásd még:
1076/2025. (III. 26.) Korm. határozat a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer Idegennyelvi Felkészítő Moduljának a tanulók szülei számára való megnyitásáról; Nemzeti Jogszabálytár

Bővült az online árfigyelő rendszer – íme, a termékkörök

„Újabb 22 termékkategóriával bővült a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett online árfigyelő rendszer. Így már 100 termékkategóriában, összesen mintegy 3000 különböző élelmiszertermék naponta frissülő ára követhető nyomon a rendszerben, hat kiskereskedelmi lánc, országszerte 1231 boltjában – tájékoztatott a GVH.

Már 100 különböző termékkategóriában követhetők nyomon az élelmiszertermékek árai a GVH és a kormány által 2023. július 1-jén elindított, arfigyelo.gvh.hu címen elérhető online árfigyelő rendszerben. A lezajlott társadalmi egyeztetést követően bekerültek az árfigyelőbe többek között, különböző húsfélék és hentesáruk, halak, tejtermékek, valamint a rizs, a zsemle, a kakaópor és az őrölt kávé is – olvasható a hivatal oldalán.

A termékkategóriák bővítése mellett az online árfigyelő kényelmi funkciói is segítik a vásárlókat – teszik hozzá. A rendszerben elérhető szabadon összeállítható bevásárlólista, illetve a térképes boltszűrő használatával a családok a húsvét előtti időszakban tervezett nagybevásárlások során is pénzt, illetve időt spórolhatnak meg.

Ehhez járul hozzá az is, hogy az árrésstop intézkedés március 17-i hatályba lépése óta, az érintett 30 termékkategória nagy többségében csökkentek az árak az online árfigyelő adatai szerint. Több alapvető élelmiszer esetében 30-40 százalékkal, illetve egyes termékek esetében több mint 50 százalékkal – hívják fel a figyelmet.

A Gazdasági Versenyhivatal folyamatosan nyomon követi az egyes termékláncokban tapasztalható piaci folyamatokat, illetve az élelmiszer-kereskedelem szereplőinek piaci magatartását a magyar fogyasztók védelme érdekében. A nemzeti versenyhatóság arra is nagy figyelmet fordít, hogy ne alakulhasson ki versenykorlátozó együttműködés az érintett piaci szereplők között. A GVH jelenleg is több eljárást folytat élelmiszer-kiskereskedelmi cégekkel szemben, tiltott árrögzítés, illetve megtévesztő reklámozás gyanújával – zárul a közlemény.”

Forrás:
Bővült az online árfigyelő rendszer – íme, a termékkörök; Infostart; 2025. március 26.

Technika, tudomány, MI

„A GenAI találkozik a közigazgatási szervekkel” – információs nap: finanszírozási lehetőségek és jövőbeli megvalósítási stratégiák

„2025. április 14., Online

Az Európai Bizottság mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégiájának részeként 2025 áprilisában új pályázati felhívást tesznek közzé a Digitális Európa program (2025–2027) keretében, hogy legfeljebb négy Generatív MI (GenAI) kísérleti projektet finanszírozzanak közigazgatási szervek számára. Annak érdekében, hogy támogassa a közösséget a közigazgatási konzorciumok kiépítésében, az Európai Bizottság 2025. április 14-én online információs napot szervez – a GenAI találkozója a Palesztin Hatósággal.

A felhívás teljes költségvetése 21 millió euró (projektenként 5–7 millió euró).

A kísérleti projektek méretezhető és reprodukálható GenAI-megoldásokat vezetnek be a közigazgatásba, elősegítve a döntéshozatal javítását, a belső folyamatok optimalizálását, a hozzáférhetőség javítását és a bürokratikus eljárások egyszerűsítését.

Ez az információs nap célja, hogy mélyrehatóan bemutassa a GenAI Pilots felhívást, felvázolva annak célkitűzéseit, követelményeit és várható eredményeit. Megkönnyíti továbbá a hasonló felhasználási esetek iránt érdeklődő közigazgatási szervek, integrátorok és más érdekelt felek közötti hálózatépítést a projektkonzorciumok létrehozásának támogatása érdekében.

A résztvevőknek ezután lehetőségük nyílik arra, hogy bemutassák igényeiket vagy azt, hogy miként tervezik a GenAI megoldások használatát a partnerségi megállapodásban, vagy strukturált pitching üléseken és interaktív megbeszéléseken keresztül fejezzék ki érdeklődésüket a makroterületek/ágazatok iránt. Az együttműködés további támogatása érdekében online kapcsolatteremtő eszköz áll majd rendelkezésre, amely segíti a közigazgatási szerveket és más érdekelt feleket abban, hogy a közös érdekek és igények alapján kapcsolatba lépjenek egymással.

2. ülésszak: A mesterségesintelligencia-stratégia alkalmazása, a közigazgatási szervezetek által alkalmazható nagy hatású mesterségesintelligencia-rendszerek azonosítása

A mesterséges intelligencia alkalmazása tágabb összefüggésében egy külön ülés foglalkozik majd a közigazgatások számára kulcsfontosságú mesterségesintelligencia-felhasználási esetekkel, felkérve az érdekelt feleket, hogy a Sli.do-n keresztül értékeljék és validálják a közszféra számára legígéretesebb alkalmazásokat.

A JRC ismerteti a közszféra alkalmazási körének meghatározására és a közszféra különböző alkalmazási területek szerinti kategorizálására szolgáló módszertanát. Bemutatja azokat a kritériumokat, amelyek alapján a felhasználási eseteket kiválasztották, például bemutatja, hogy mi számít hatásos felhasználási esetnek a közszférában.

Az ülés a kulcsfontosságú ágazatspecifikus MI-felhasználási esetek validálására és finomítására összpontosít, megvizsgálva azok hatását, végrehajtási követelményeit és skálázhatóságát. Annak megvitatásával, hogy az egyes felhasználási esetek hogyan kezelik a közigazgatás kihívásait és hogyan igazodnak az uniós stratégiai prioritásokhoz, a résztvevők azonosíthatják, hogy mely MI-alkalmazások kínálják a legnagyobb értéket és átalakítási potenciált. Olyan kritériumok kerülnek bemutatásra, amelyek segítenek megfogalmazni a közszféra számára hatásos felhasználási esetet, például a hatékony szolgáltatásnyújtást vagy a döntéshozatal átláthatóságát.

A beszélgetés a mesterségesintelligencia-megoldások megvalósításának követelményeiről is szól (pl. adatminőség, műszaki integráció, képzett tehetségek). Ezek a követelmények rávilágítanak majd az ilyen különleges felhasználási esetek elfogadásának akadályaira is.

A skálázhatósági potenciál egy adott felhasználási eset közigazgatási alkalmazási potenciálját írja le. Ez a dimenzió a hatás és a követelmények kombinációját jelenti. Általánosságban elmondható, hogy a nagy skálázhatóság nagyobb hatást és alacsonyabb követelményeket jelent. Végezetül az érdekelt felek mérlegelni fogják, hogy a sikeres felhasználási eseteket hogyan lehetne Unió-szerte elosztani.

A következő irányadó kérdéseket teszik fel a közönségnek a Slido-n keresztül

  1. Mely mesterségesintelligencia-megoldások gyakorolják a legnagyobb hatást a közigazgatás értékteremtésére? (előválogatás biztosítása a JRC megállapításai alapján, valamint más mesterségesintelligencia-megoldások hozzáadásának és szavazatnövelésének lehetősége)
  2. Melyek az a,b,c,d,e megoldás megvalósításának fő követelményei vagy kihívásai (MI-megoldásonként egy kérdés)? (Követelmények a kiváló minőségű adatok, a számítás, az algoritmikus fejlesztés vagy finomhangolás, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek, a műszaki végrehajtás, a szabályozásnak való megfelelés stb.
  3. A feltett kérdések alapján melyek azok a mesterséges intelligencián alapuló közigazgatási megoldások, amelyeket a legnagyobb mértékben lehetne bővíteni az EU-ban? (előválogatás biztosítása a JRC megállapításai alapján, valamint más mesterségesintelligencia-megoldások hozzáadásának és szavazatnövelésének lehetősége)

A munkaértekezlet eredményei alapul szolgálnak majd a további szakpolitikai lépésekhez, beleértve a meglévő MI-támogató eszközökre vonatkozó iránymutatást, többek között a következőket: MI-gyárak, tesztelési és kísérleti létesítmények (TEF-ek), európai digitális innovációs központok (EDIH-k) közös európai adatterek (CEDS), amelyek olyan szolgáltatásokat kínálnak, amelyek növelik a leghatásosabb és legskálázhatóbb felhasználási esetek elfogadását, figyelembe véve a felhasználási esetekre vonatkozó követelményeket. A jövőbeli támogatási politikák figyelembe veszik a felhasználási esetek értékelését is. E felhasználási eseteknek a bizottsági kezdeményezésekbe való beépítésén túl a Bizottság meg fogja könnyíteni e felhasználási esetek alkalmazását, például a telepítésre vonatkozó iránymutatások biztosításával.

Napirendtervezet (előzetes)

Idő Napirendi pont
09:30 – 10:45 A pályázati felhívás ismertetése: GenAI for Public Administration
A célkitűzések, követelmények és várt eredmények áttekintése, amelyet egy Q&A ülés követ
10:45 – 12:30 Pitching ülés: Challenges & GenAI Solutions
A közigazgatási szervek bemutatják igényeiket/érdeklődési területeiket, majd európai induló vállalkozások és kkv-k mutatják be GenAI megoldásaikat.
12:45 – 13:30 Ebédszünet
13:30 – 15:00 A mesterséges intelligencia alkalmazása: Közigazgatási mesterségesintelligencia-felhasználási esetek
A mesterségesintelligencia-felhasználási esetek bemutatása a közigazgatási szervek számára, a legrelevánsabb alkalmazások validálása és az érdekelt felek visszajelzései a Slido-n keresztül.
15:00 – 15:30 Záró megjegyzések

 A regisztrációs link hamarosan megnyílik.

További tájékoztatásért kérjük, forduljon a CNECT-AI-IN-PUBLIC-ADMINISTRATION@ec.europa.eu
e-mail-címhez.
Organiser: European Commission, DG CNECT- AI Office
Contact information. Ivana Zeppa and Melhem Doud (via CNECT-AI-IN-PUBLIC-ADMINISTRATION@ec.europa.eu)
Team responsible: AI Office – Excellence in AI and Robotics (Unit A.1)”

Forrás:
„A GenAI találkozik a közigazgatási szervekkel” – információs nap: finanszírozási lehetőségek és jövőbeli örökbefogadási stratégiák; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. március 28.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket.
Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.].
Szerkesztői megjegyzés:
A fordítást néhány helyen finomítottuk.

Mindenkinek joga van tudni, mi alapján minősíti egy automatikus rendszer – Európai Unió Bírósága

„Automatikus hitelképesség-értékelés esetén az érintettnek joga van magyarázathoz a vele szemben hozott döntés meghozatalának módját illetően – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-203/22. számú Dun & Bradstreet Austria ügyben hozott ítéletében. A nyújtott magyarázatnak lehetővé kell tennie számára az automatizált döntés megértését és vitatását.

Ausztriában egy mobiltelefon-szolgáltató azzal az indokkal tagadta meg egy ügyféltől egy szerződés megkötését, hogy az ügyfél nem rendelkezett megfelelő fizetőképességgel. A gazdasági szereplő e tekintetben az ügyfél hitelképesség-értékelésére támaszkodott, amelyet a Dun & Bradstreet Austria, egy ilyen értékelések nyújtására szakosodott vállalkozás, automatizált módon végzett el. A szerződés havi 10 euró összegű kötelezettséggel járt volna.

Az ezt követő jogvitában egy osztrák bíróság jogerős határozatában megállapította, hogy a Dun & Bradstreet megsértette az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR – a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet ). A Dun & Bradstreet ugyanis nem bocsátotta az ügyfél rendelkezésére a szóban forgó automatizált döntéshozatalhoz „alkalmazott logikára […] vonatkozó érthető információk[at]”. E vállalkozás legalábbis nem indokolta meg kellőképpen, hogy miért nem tudta közölni ezeket az információkat.

A bíróság, amelyhez az ügyfél e bírósági határozat végrehajtása érdekében fordult, arra keres választ, hogy a Dun & Bradstreetnek mit kell konkrétan tennie e tekintetben. Ezen okból azt kéri a Bíróságtól, hogy értelmezze a GDPR-t és az üzleti titkok védelméről szóló irányelvet (a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv).

A Bíróság szerint az adatkezelőnek oly módon kell leírnia az eljárást és a konkrétan alkalmazott elveket, hogy az érintett megérthesse, hogy mely személyes adatait és milyen módon használták fel az automatizált döntéshozatal során.
Az átláthatóság és az érthetőség követelményének való megfelelés érdekében helyénvaló lehet többek között tájékoztatni az érintettet arról, hogy eltérő személyes adatok figyelembevétele milyen mértékben vezetett volna eltérő eredményre. Ezzel szemben egy adott algoritmus puszta közlése nem minősül kellően tömör és érthető magyarázatnak.
Amennyiben az adatkezelő úgy ítéli meg, hogy a nyújtandó információk harmadik személyek védett adatait vagy üzleti titkokat tartalmaznak, köteles ezeket az állítólagosan védett információkat a felügyeleti hatósággal vagy az illetékes bírósággal közölni. E hatóságok feladata, hogy az érintett említett információkhoz való hozzáférési joga terjedelmének meghatározása érdekében mérlegeljék a szóban forgó jogokat és érdekeket.
A Bíróság e tekintetben pontosítja, hogy a GDPR-ral ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amely főszabály szerint kizárja a szóban forgó hozzáférési jogot, ha e hozzáférés az adatkezelő vagy valamely harmadik fél üzleti titkait veszélyeztetné.”

Forrás:
Automatizált döntéshozatal esetén joga van-e az érintettnek megérteni a vele szemben meghozott döntés módját? – Az EuB ítéletében adatvédelmi kérdéseket tisztáz!; Jogi Fórum / MTI; 2025. március 5.
ítélet – 2025/02/27 – Dun & Bradstreet Austria C-203/22. sz. ügy; Európai Unió Bírósága

Társadalom, gazdaság, művelődés

Hatástalan a digitális óriásplatformok európai szabályozása, mondja Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

„Keményen bírálta az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, aki szerint a platformcégek bár nagyon készségesnek tűnnek, valójában nem együttműködők Európában, az Európai Bizottság pedig nem tudja megoldani ezt a problémát.

Interjút adott az Inforádió Aréna című műsorának Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, melyben számos aktuális szabályozói kérdés mellett érintette többek között az online óriásplatformok európai helyzetét és szerepvállalását. A hatóság vezetője szerint hiába van hatályos európai szabályozás az online óriásplatformok működéséről, a Metához, Google-höz vagy a TikTokhoz hasonló óriások lényegében azt csinálnak Európában, amit csak akarnak.

Koltay szerint az éppen aktuális amerikai politikai vezetéstől függetlenül a nagy platformok Európában „mosolygós, az együttműködés köntösébe öltöztetett erőteljes obstrukciót” folytatnak, illetve kettős játékot játszanak, hiszen az európai piac azért összességében elég nagy ahhoz, hogy számukra releváns és fontos legyen.

Kiherélt tagállamok

A hatóság elnöke szerint az Európai Unió nehéz helyzetbe lavírozta magát azzal, hogy a Digital Services Act rendelet hatályba lépésével lényegében kiherélte a tagállamok mozgásterét az érdemi fellépésre, helyette az Európai Bizottságra bízta a problémák megoldását, a Bizottság azonban nem tudja ellátni ezt a feladatot.

Erre utal legalábbis az NMHH elnöke szerint, hogy a DSA-val bizonyos, súlyos kérdések megoldását meg sem kísérelte az EU végrehajtó szerve, míg más fontos kérdéseket igen, ám az elmúlt két évben egyetlen, óriásplatformmal szemben folytatott eljárást sem volt képes lezárni.

Koltay az interjúban kiemeli, hogy az európai döntéshozók mintha adottságként fogadták volna el, hogy a nagy online platformok „azt csinálják, amit csinálnak”. Miközben, tegyük félre most a számos előnyt, ami ezeknek a platformoknak a használatával jár, és aminek természetesen örülünk, rengeteg kárt is okoznak. Kárt okoznak a gyermekek fejlődésében, kárt okoznak a demokratikus kultúrában, kárt okoznak a különböző nemzeti nyelveknek, kárt okoznak az oktatási rendszernek, terhelik az egészségügyi szolgáltatókat, átalakítják az emberek szokásait, az idegrendszerét – teszi hozzá az NMHH elnöke az interjúban.

A digitális szolgáltatásokról szóló európai rendelet, a DSA tavaly február óta kötelezően alkalmazandó minden érintett szereplőnél. Az elsősorban illegális és káros tartalmakkal szembeni hatékonyabb fellépést, illetve a felhasználók jogait védő jogszabály kiemelten kötelez bizonyos platformüzemeltetőket, melyekből első körben, 2023-ban hatot jelölt ki a Bizottság (Alphabet, Amazon, Apple, ByteDance, Meta, Microsoft), majd később, 2024-ben csatlakozott hozzájuk a Booking is.

A fenti cégek platformszolgáltatásai között közösségimédia-hálózatok (pl. TikTok, Facebook, Instagram, LinkedIn), videomegosztók (Youtube), közvetítők (pl. Google Play, App Store, Meta Marketplace), hirdetési szolgáltatók, keresőszolgáltatók, webböngészők és operációs rendszerek egyaránt megtalálhatók.

A DSA egyben létrehozta a digitális szolgáltatási koordinátorok tagállami intézményrendszerét, ezt a szerepet Magyarországon az NMHH tölti be.

Valójában ez a bizonyos DSA-rendelet, amiről beszélünk, nagyon nagy munkát ad minden európai hatóságnak, hogy alkalmazza, működtesse, kialakítsa ennek a rendszerét, és nekem az a gyanúm, hogy nem lesz alkalmas arra, hogy érdemben változtasson azon a rendkívül egyenlőtlen helyzeten, ami most a felhasználó és a platformok között jól érzékelhetően fennáll – értékeli a helyzetet Koltay.

Az NMHH elnökével készített interjúban a DSA rendelet mellett szóba kerül többek között az internetes agresszió visszaszorítására létrehozott, kommentfelületekre vonatkozó jogszabály,  a podcastek előretörése és a magyar sajtószabadságot érő kritikák is.”

Forrás:
NMHH: hatástalan az óriásplatformok európai szabályozása; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. március 28.
Lásd még:
Koltay András: a közösségi média óriásai a jövőben is kijátsszák az európai szabályozást; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2025. március 26.

Egy egyház-fókuszú technológiai startupnál tölt be vezetői szerepet Pat Gelsinger, az Intel egykori vezérigazgatója

„Hétfőtől egy egyház-fokuszú technológiai startupnál tölt be vezetői szerepet Pat Gelsinger, az Intel egykori vezérigazgatója, aki tavaly decemberben azonnali hatállyal távozott a cégtől.

Megvan, mivel töltheti földi élete – vagy legalábbis a nyugdíjas évekig – hátralévő részét Pat Gelsinger, az Intel és a VMWare egykori vezérigazgatója. Az egyébként közismerten mélyen hívő mérnök-szakember hétfőn bejelentette, hogy mostantól a Gloo nevű, hitélethez kötődő startup elnöke és technológiai vezetője egyben.

Gelsinger és a Gloo útjai 2015-ben keresztezték egymást először, mielőtt a szakember vezérigazgatóként visszatért volna az Intelhez – a tervezőmérnök a Gloo egyik angyalbefektetője lett, illetve ezzel párhuzamosan bekerült az igazgatótanácsba is.

A Gloo egy kifejezetten egyházak, illetve egyházi hivatalok számára megalkotott technológiai platformokat fejlesztő cég. A vállalat elsődleges fókusza, hogy a vallási szervezeteket a technológia segítségével közelebb hozza a hívőkhöz, többek között olyan eszközök bevetésével, mint a mesterséges intelligencia.

A cég kulcsterméke egy lelkészi hivatalok számára fejlesztett, tartalom- és kommunikáció-menedzsment környezet, emellett a cég olyan megoldásokat is fejleszt, melybe beletartozik a különböző egyházi intézmények közötti kommunikáció gördülékenyebbé tétele, illetve a keresztény szerzők műveinek és egyéb, kapcsolódó médiatartalmak disztribúciója.

Gelsinger első feladata új munkakörében egy a fentieken túlmutató, egyházi intézmények által használható vertikális felhő, illetve az egyház értékrendjéhez igazodó mesterséges intelligencia modell fejlesztésének támogatása lesz.

A történetnek némi kínai vonatkozása is van, hiszen az egykori processzortervező mérnök az év elején elismerően beszélt a DeepSeekről, és közölte, hogy a Gloo a jövőben a Kallm nevű AI chatbothoz a kínai cég modelljét használhatja majd az OpenAI modelljei helyett.”

Forrás:
Az egyháznak fejleszt felhőt Pat Gelsinger; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. március 26.
Lásd még:
Gloo—A technology platform connecting the faith ecosystem

Fenntartható fejlődés

Újabb körzetekben engedélyezik a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) hálózati betáplálását

„A villamos energia elosztói engedélyesek adatszolgáltatásai alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025. április 1-jétől újabb körzetekben engedélyezi a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) hálózati betáplálását, és frissítette a betáplálási lehetőség ellenőrzésére szolgáló adatbázisát.

A vonatkozó kormányrendelet* értelmében 2024. január elsejétől egyes, 2022. november 1-jét követően zárolt körzetekben ismét lehetőség nyílt a HMKE-k hálózati betáplálására. Az áramkörök feloldásáról a MEKH az elosztói engedélyesek adatszolgáltatásai alapján hoz döntést, melynek során elsődleges szempont a feszültségingadozások megelőzése, garantálva ezzel a villamosenergia-fogyasztók személy- és vagyonvédelmét, ellátásbiztonságukat, illetve berendezéseik biztonságát.

Az elosztók az elmúlt időszakban elvégzett hálózatinfrastruktúra-fejlesztések eredményeként további 2 540 áramkör zárolás alóli feloldását javasolták, ami újabb HMKE-üzemeltető felhasználók számára teszi lehetővé a megtermelt és az adott pillanatban nem elfogyasztott villamos energia hálózati betáplálását.

Az újonnan megnyitásra kerülő áramkörökkel együtt országszerte az áramkörök több mint 93 százalékát nem érintik a zárolások, tehát az összes telepített HMKE 99,2 százaléka már feltáplálhat a villamosenergia-hálózatra.

A MEKH által üzemeltetett honlapon (https://napeleminfo.mekh.hu) a felhasználók a mérési pont azonosítójuk (POD azonosító) megadásával egyszerűen és gyorsan lekérdezhetik, hogy április 1-jétől esetükben van-e lehetőség a betáplálásra.

* 461/2023. (X. 5.) Korm. rendelet a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő betáplálásának lehetősége ideiglenes felfüggesztésének megszüntetéséről és a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről szóló 413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet végrehajtásának szabályairól szóló 112/2023. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról”

Forrás:
Április 1-jétől újabb körzetekben nyílik lehetőség hálózati betáplálásra; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2025. március 26.

Zalaegerszeg földhőmintaváros lehet

„Sikeres volt a geotermikus energia utáni, a hónap elején indult kutatás Zalaegerszeg térségében. A további munka eredményessége révén a város energiaellátásának akár a 40 százaléka is földhőalapú lehet.

A héten lezárult a március 3-án Zalaegerszeg térségében a geotermikusenergia-kincs felkutatását célzó háromdimenziós (3D) szeizmikus kutatás. A várostól északra eső, Nagykutas – Hottó – Zalaegerszeg – Zalaszentlőrinc települések által határolt, 36 négyzetkilométeres területen folyt a munka. A mérés érintette a ZalaZone és a Rheinmetall telephelyeit, valamint a külterületi mezőgazdasági területeket. A zalaegerszegi földhőkutatást országos jelentőségűnek nevezte Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke a zalai megyeszékhelyen tartott, helyszínbejárással egybekötött sajtótájékoztatón.

A kutatásra az SZTFH által 2023-ban indított Országos Geotermikus Kutatási Program részeként került sor. Miközben ugyanis az ország geotermikus adottságai nemzetközi összehasonlításban is kedvezők, ezen adottságok nincsenek megfelelően kihasználva. A program célja tehát az ígéretesnek tűnő, de földtanilag alulkutatott vagy kockázatos területeken a felszín alatti térrész minél alaposabb megismerése azért, hogy az új helyszíneken is mielőbb indulhassanak geotermikus beruházások. A program indulása óta eltelt két évben több mint 120 kutatási engedélykérelem érkezett a hatósághoz, ebből 75-öt már jóváhagytak, és megkezdődött az első hasznosítási szerződés is Budapesten, egy nagy sportlétesítmény fűtésére.

A zalaegerszegi mérések során a szakemberek
* 3500 érzékelőt (talajmikrofon – geofon) helyeztek ki a területre egymástól 300 méterre lévő vonalak mentén,
* Az érzékelők egy hónapig vették fel a szeizmikusjel-gerjesztő műszerek (három több tonna tömegű, önjáró vibrátor) által keltett és a felszín alatti kőzetrétegekről, illetve szerkezeti elemekről visszaverődő szeizmikus hullámokat.
* Ezt követi a szeizmikus adatcsomag feldolgozása és értékelése.

Az adatok hamarosan elérhetővé válnak a geotermikus adatszobában, lehetőséget kínálva az esetleges geotermikus beruházások előkészítéséhez.

Nagyot zöldülhet Zalaegerszeg energiaellátása

A földtani kutatás nyomán induló beruházás segítheti Zalaegerszeg energiafüggetlenségét. A föld alól kinyert hőenergiával a 2035-ig tartó projekt során elsőként
* a ZalaZone járműipari tesztpályát látnák el
* és az északi ipari parkot,
* majd a Szent Rafael Kórházat,
* továbbá az önkormányzati intézményeket,
* illetve a központi fűtéses, tízemeletes társasházakat.

E tervről Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere már a projekt indításakor beszámolt. Friss Facebook-posztjában a város 2019-ben indított klímastratégiája részeként a városi zöldközlekedést is említette. A mostani eseményen jó lépésnek nevezte, hogy a város nem adta be a vízművét az állami integrációba, hanem megőrizte önkormányzati tulajdonban. A földtani kutatásokban ugyanis a Zalavíz Zrt. szakemberei is részt vettek. A Zalavíz elnök-vezérigazgatója, Arnhoffer András szerint később Zalaegerszeg energiaigények akár a 40 százalékát is biztosíthatja a geotermikus energia.

Földhővel évi egymilliárd köbméter gáz váltható ki

Magyarország hosszú ideje Európa első öt országa közé tartozik a földhő hasznosításában. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció intézkedéseivel 2030-ra megkétszerezhetjük a geotermikus energia hazai felhasználását – ezt Lantos Csaba energiaügyi miniszter ismertette a főváros fenntartható termálvíz-gazdálkodásáról a minisztérium és a hatóság által szervezett konferencián. A tárca korábbi pályázatokon több mint 11 milliárd forint támogatást tett elérhetővé a fúrás pénzügyi kockázatainak mérséklésére és meglévő termálkutak korszerűsítéséhez. A nemrég meghirdetett Jedlik Ányos Energetikai Programban három kiírásban közel hétszer ennyi forrás szolgálja majd a földhő fokozott hasznosítását, így a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat. A geotermikus lehetőségek kihasználásával évi egymillió köbméter gáz importja váltható ki, ennyi nagyjából a hazai éves földgáztermelés fele. A földhő hasznosítása csökkentheti Magyarország energiaimport-függését.”

Forrás:
Zalaegerszeg földhőmintaváros lehet; B. Horváth Lilla; Világgazdaság; 2025. március 28.

Kis moduláris atomreaktorokat (SMR) adna el Magyarországnak az USA

„Az amerikai atomipar magyarországi lehetőségeit mérte fel három napon át Justin Friedman, az amerikai külügyminisztérium nukleárisenergia-kereskedelmi versenyképességért felelős vezető tanácsadója. Úgy látja, lenne itt igény például amerikai gyártmányú nukleáris üzemanyagra, sőt, kis moduláris atomreaktorra, azaz SMR-re is. A Világgazdasággal részleteket is közölt.

„A Paksi Atomerőmű alternatív, amerikai üzemanyag-beszállításáról, amerikai gyártmányú kis moduláris atomreaktorok (SMR) magyarországi telepítésének lehetőségéről és a magyar–amerikai nukleáris együttműködésről tárgyaltam Magyarországon három napon át” – válaszolt a Világgazdaságnak Justin Friedman, az amerikai külügyminisztérium nukleárisenergia-kereskedelmi versenyképességért felelős vezető tanácsadója egy háttérbeszélgetésen.

Tárgyalásai Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel, Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter helyettessel, Kádár Anna Beatrixszal, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával és (a paksi telephelyen) Horváth Péter Jánossal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójával zajlottak március 25–28. között. A megbeszélések néhány hét, hónap múlva folytatódhatnak.

Az SMR-ek beszerzése már hosszabb ideje terítéken van Magyarországon. Azonban az új fejlesztésű technológia még nem bizonyította, hogy több éven át is stabilan és biztonságosan működik, túl korai beszerzése ezért kockázatos lehet. Lantos Csaba korábban azt közölte a Világgazdasággal, hogy Magyarország kivár az SMR-ekre vonatkozó döntésben, amíg a technológia nem bizonyít nemzetközi porondon is. A Világgazdaság e felvetésére Justin Friedman közölte, hogy a felkínálható amerikai technológia, például a Westinghouse AP300-as (tehát 300 megawattos) reaktora korábbi, nagyobb kapacitású, már sok éve bizonyított reaktortechnológián alapul. Úgy látja, hogy aki későn dönt az SMR beszerzéséről, az lemaradhat, vagy erős versenyre kényszerülhet a hasonló megrendelésekre készülő országokkal. Hangsúlyozta, hogy a stabil energiaellátás nemzeti érdek is.

Indul az SMR-verseny

Ez utóbbi meglátása, illetve Magyarország energiabeszerzéseinek, nukleáris technológiájának megcélzott diverzifikálása lehet érv amerikai, illetve bármilyen más gyártmányú SMR beszerzése mellett is. Jelenleg a hazai atomipari képességek a szovjet (orosz) technológián alapulnak, amelyet

  • Pakson négy megbízhatóan működő VVER (nyomottvizes) energiatermelő,
  • valamint budapesti kutató-
  • és egy szintén budapesti oktatóreaktor

képvisel. E sor folytatásaként – letéve a diverzifikációról és maradva a bevált technológiánál – Magyarország orosz SMR-t is beszerezhetne, de Lantos Csaba (és a hazai atomipari illetékesei) meg kívánnak ismerkedni a világon hozzáférhető összes SMR-technológiával, mielőtt Magyarország választana. Már több országot felkerestek. Így (bár csak kívülről) láthatták az egészen újnak mondott kínai fejlesztést is, január végén pedig az SMR-méretűnél nagyobb brit termék gyártójával, a Rolls-Royce-szal írt alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az erőműtípus fejlesztésére összpontosító magyar–brit nukleáris együttműködési megállapodást. (Ebből nem következik, hogy a brit cég szállítja majd a magyarországi SMR-t.)

Találkozás a Framatome-mal

Orosz érdekeltségű területre lépne be valamely amerikai gyártó a főtanácsadó által említett nukleáris üzemanyag piacán is. A Paksi Atomerőmű üzemanyagát az indulása óta az orosz Roszatom leányválalata, a TVEL szállítja. Ez a rend azonban egy tavaly októberben aláírt megállapodás alapján borulna: 2027-től már a francia Framatome-tól érkezne a fűtőelem. A lépés formálisan a TVEL-től való függés csökkentését szolgálná, ám a Framatome éppen a TVEL-lel együttműködve teljesíti majd a magyar megrendelést, mégpedig a 2023-ban alapított vegyesvállalatukon keresztül. A Világgazdaság ezzel kapcsolatos kérdésére Horváth Péter János, az MVM Paksi Atomerőmű vezérigazgatója akkor elmondta, hogy míg a gyártás francia–orosz partnerségben folyik, az eladó egyedül a Framatome lesz. Most tehát ezt a felállást színezné egy amerikai játékos.

Paks II. nincs amerikai terítéken 

Újságírónak válaszolva Justin Friedman cáfolta, hogy amerikai cégek bármilyen módon részt kívánnának venni a Paks II. projektben. Úgy látja, hogy Magyarország növekvő energiaigénye a következő években indokolttá teheti több gigawattnyi további, akár két paksi atomerőműnyi nukleáris kapacitás telepítését is. A keresletnövelő tényezőkre példaként említette az új ipari projektek és az adatközpontok erősödő energiaigényét. Ám cáfolta a Világgazdaság azon feltevését, hogy a nagy energiaigény miatt valamely amerikai cég hagyományos nagy atomerőmű építését is kínálná Magyarországnak. Persze – mint jelezte –, ha van rá igény, akkor szívesen.”

Forrás:
Kis atomreaktorokat adna el Magyarországnak az USA; B. Horváth Lilla; Világgazdaság;
2025. március 29.
Lásd még:
Small modular reactor (SMR); Wikipédia

Az energiaközösségek és a digitális technológia kulcsszerepe a jövő energiájában

„Az energiarendszer hatékonyságát növelné, ha a megtermelt energiát helyben fogyasztanák el, nem pedig utaztatnák a hálózaton – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Balasa Levente. A Siemens Zrt. Smart Infrastructure szakmai igazgatója beszélt az elektromos autók szerepéről és az akkumulátorgyárak energiaellátásának a kihívásairól is.

Azt mindenki pontosan tudja, hogy ha áram van, akkor minden van, de azt már kevesebben ismerik, hogy működik az energiaellátási rendszer. Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szakmai igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy hatalmas az átalakulás, korábban nyolc-tíz erőmű ontotta a villamos energiát, amelyet továbbítottak a fogyasztók felé, most már a fogyasztók egy része egyben termelő is, hiszen ott vannak a napelemek a háztetőkön. Ez azonban egyben problémát is jelent, mert akkora kapacitások jelentek meg a villamosiparban, amik korábban nem voltak, és erre a hálózat sem volt kellően felkészítve.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon 60 ezer trafóállomás van, amelynek egy része nem alkalmas a mai viszonyok kiszolgálására, de léteznek már olyan megoldások, amelyek jelzik, hogy melyik az a trafóállomás, amelyik túl van terhelve, melyik az, amelyik alul van terhelve, és vannak még extra kapacitásai. Hangsúlyozta, hogy ez fontos a felhasználónak is, mert ha a napelemeivel termelt áram nem jut el a hálózatba, akkor ez az éves szaldóelszámolásában sem jelentkezik majd, és nem fog megtérülni a beruházása. A Siemens például készít olyan mérőeszközöket, amelyeket ezekbe a trafóállomásokba beépítve folyamatosan adatot szolgáltatnak, és ezek alapján az áramszolgáltatók folyamatosan fejleszteni tudják a hálózataikat, mert látják, hogy hol vannak a szűk keresztmetszetek.

A megújuló energiánál az jelent gondot, hogy nem állandó a termelése, és emiatt időnként túl sok áll rendelkezésre, ilyenkor az áram ára akár mínuszba is mehet, azaz azért kell fizetni, hogy valaki átvegye, míg máskor pótlólagos források kellenek. Ez érinti a fogyasztói szokásokat is, hiszen akkor érdemes például elektromos autót tölteni, amikor áramtöbblet van. Bécsben már van a Siemensnek olyan projektje, ahol az áram díja is a szerint változik, hogy éppen mikor és milyen mennyiséget használ belőle a fogyasztó.

Balasa Levente kiemelte, hogy a megújuló források esetében van egy szezonális ingadozás is, hiszen ősszel-télen kevesebb a napsütés, ezért szükség van kiegyenlítő gázerőművekre, amíg nem lesz megfelelő elektromos áramtárolási megoldás.

„Egyre több energiaforrást kell beraknom a rendszerbe. Egyre több fogyasztóm van, egyre komplexebb leszek. Be kell hoznom az irányítástechnikát, illetve az informatikát is, hogy ezeket karban tudjam tartani” – mondta a kihívásokról a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szakmai igazgatója. Ennek egyik megoldását jelenthetik az energiaközösségek, amelyek logikája az, hogy a helyben termelt energiát helyben is használják fel. Ennek nagy előnye, hogy az áramot nem kell „utaztatni” a hálózaton, nem kell magas költségért fejleszteni, csak össze kell szervezni a lokális energiafogyasztást és termelést egy aggregátor kezébe.

Balasa Levente jelezte, hogy egyre több olyan ipari park jelentkezik náluk, amely a napelemei által megtermelt többletenergiát szeretné hasznosítani, és az ötforintos kilowattonkénti ár helyett például átadná a szomszédainak. Vagy az is lehetőség szerinte, hogy még jobban átállnak az e-mobilitásra, és a többletáramot az e-autók töltésére lehetne felhasználni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen beruházásokhoz kiszámítható szabályozási környezet szükséges, és ez egyelőre hosszabb távon nem látszik. Ennek ellenére szerinte érdemes számolgatni, mert az energiaközösségek révén rövidebb lehet a megtérülési idő.

Új feladatot jelentenek a most épülő akkumulátor- és autógyárak, mert rengeteg energiára van szükségük, ezért már az áramellátás tervezését is digitális irányból kell elkezdeni – magyarázta Balasa Levente, de hozzátette, az is kérdés, hogy az iszonyatos mennyiségű energiát hol lehet megtermelni, és a jelenlegi villamosrendszeren el lehet-e juttatni a gyárakhoz. Ezek után pedig biztosítani kell a rendszer stabil működését, és ráadásul a külső támadások ellen is biztossá kell tenni – ezekhez pedig megfelelő digitális megoldásokra van már szükség, valamint speciálisan képzett szakemberekre is.

„Ha az országtérképet magunk elé képzeljük, akkor nagyon sok ponton történik energiatermelés, energiafogyasztás. Hála Istennek elindult Magyarországon egy újraiparosítási terv, nagyon nagy fogyasztók is bejönnek a rendszerbe. Ezért hibrid módon kell a hálózatfejlesztést elképzelni, mert kellenek a fizikai utak, a fizikai kábelek, amelyeken keresztül a digitális rendszerek, automatizálási rendszerek működni tudnak” – mondta Balasa Levente.

Szó esett arról is, hogy mit lehetne kezdeni az elektromos autók tárolókapacitásával. A Siemens Zrt. Smart Infrastructure szakmai igazgatója szerint izgalmas az alapgondolat, mert az elektromos járművek tulajdonképpen négy keréken mozgó akkumulátorok, és együttesen hatalmas nagy akkumulátorkapacitást jelentenek. Ezzel kapcsolatosan vannak is kutatások, de azzal, hogy az e-mobilitás térnyerése Európában lelassult, ez a kérdés is egy picit háttérbe került.

Balasa Levente arról is beszélt, hogy a Siemens megvett egy olyan szabadalmat, és elkezdett egy olyan fejlesztést, hogy lehet vezeték nélkül tölteni az autókat. „Ezt úgy kell elképzelni, hogy a földön egy téglalap alakú adapter van, és ha az autó benavigál fölé, akkor abból tudja fölvenni azt az energiát. Ami azért nagyon jó, mert nem kell csatlakoztatni, és bármikor megvan a lehetőség arra, hogy töltés vagy kisütés legyen, magyarán vissza is tudom venni az akkumulátorból az energiát elég könnyedén anélkül, hogy fizikailag csatlakoztatni kellene” – magyarázta a szakember.”

Forrás:
Balasa Levente: az energiaközösségek és a digitális technológia kulcsszerepe a jövő energiájában; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2025. március 27.
Balasa Levente az Arénában (a beszélgetés hangfájlja) (MP+)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A kibertértől a világűrig: útmutató a biztonságos kereskedelmi műholdműveletekhez (ENISA)

„A jelentés elsődleges célja a kereskedelmi műholdakra leselkedő kiberbiztonsági fenyegetések azonosítása és értékelése – az iparágat érintő meglévő és új kihívások feltárása. Ezt úgy érik el, hogy a műholdak életciklusának minden egyes szakaszában – fejlesztés, telepítés, üzemeltetés és leszerelés – a kiberbiztonsági szempontokra és az érintett érdekelt felekre összpontosítunk.”

Forrás:
From Cyber to Outer Space: A Guide to Securing Commercial Satellite Operations; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2025. március 26.
ENISA Space Threat Landscape 2025; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2025. március 26.