Skip to main content

7. szám, 2026. február 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az önkormányzatok akarata ellenére nem kodifikálunk semmit

„Az önkormányzatok akarata ellenére nem kodifikálunk semmit, kompromisszumokat kell elérnünk – jelentette ki az önkormányzati rendszer reformja kapcsán a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Gyálon, a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás ülésén.

Navracsics Tibor elmondta, hogy noha a kormány mandátuma a vége felé közeledik, az áprilisi országgyűlési választások nem jelenthetnek zökkenőt az önkormányzati ügyekben, az önkormányzatokkal fenntartott kapcsolatokban sem. Olyannyira nem, hogy zajlik az önkormányzati rendszer reformja, újragondolása, és az ezzel kapcsolatos konzultáció – tette hozzá.

A konzultáció jelenlegi – választások előtti – fázisa egy figyelő, hallgató fázis: azért találkozunk az önkormányzati szövetségekkel, az államtitkárok pedig azért járják az országot, és találkoznak vármegyénként az önkormányzatok képviselőivel, polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, hogy meghallgassuk, mit tartanak problematikusnak – ismertette, jelezve, ez alapján „problémakatalógust” állítanak fel.

Navracsics Tibor közölte: amennyiben a választópolgárok úgy döntenek, hogy ők folytathatjuk a munkát, akkor a választások után „fordulnának rá” a konkrét megoldások irányába történő egyeztetésre. Tervei szerint a 2027-es évre várható az önkormányzati törvényalkotás időszaka, hogy fel lehessen készülni az új önkormányzati törvényre is, amely a 2029-es önkormányzati választásokkal lépne hatályba.

A miniszter a Versenyképes járások programról szólva kitért arra is, hogy mivel Budapest tágabb értelemben vett agglomerációja már 50-100 kilométeres távolságra húzható meg, jövőbeni terveik szerint az ingázási, népmozgalmi adatok alapján határoznák meg azokat a várostérségi határokat, amelyek „egy természetesebb, a hétköznapi élet szempontjából rugalmasabb és életszerűbb keretet jelentenének”.”

Forrás:
Az önkormányzatok akarata ellenére nem kodifikálunk semmit; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2026. február 12.

Pénzügyek egy új helyi közszolgáltatási rendszerben

„A helyi jelentőségű közszolgáltatásokat és a decentralizáció mértékét a politikai-hatalmi szempontok, a területi igazgatási rendszer, a közfunkciók telepítése és a pénzügyi szabályok együttesen alakítják. A központosítás és államosítás időszaka után a helyi önkormányzati rendszer e négy tényező mindegyikének a változó feltételekhez igazításával újítható meg. Cél a közszolgáltatások iránti kereslet és a kínálat helyi egyensúlyának finanszírozási és költségvetési gazdálkodási módszerekkel való biztosítása. Ehhez saját bevételi önállóságra van szükség a helyi-központi költségvetési kapcsolatok új rendszerében, ahol külső finanszírozási források is elérhetők. A kínálati oldalon pedig a tágan értelmezett költségvetési szabályok (tervezési módszerek, helyi tulajdon védelme, információs rend, nyilvánosság) alakítják a helyi közszolgáltatásokat. Mindezek beépítése egy új helyi közszolgáltatási rendszerbe szakaszolható, amikor is a rövid távú feladatoknak igazodniuk kell a többi tényező, elsősorban a feladatok változásához.”

Forrás:
Pénzügyek egy új helyi közszolgáltatási rendszerben; Péteri Gábor; DOI: 10.59851/jk.81.01.3; Jogtudományi Közlöny;
2026/1. szám

Közigazgatás, politika, jog

Átszervezik a Közgyűjteményi Központot, visszakapják önállóságuk jó részét a Közgyűjteményi Központ múzeumai

„Átszervezik a Közgyűjteményi Központot. Kisebb központosítással nagyobb központi támogatást lehet adni – ennek mikéntjéről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke.

2024. július 1-jén megalakult a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, amely hat nagy budapesti intézményt vont össze egy szervezet alá (a Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár), továbbá számos intézmény került hozzá országszerte, így összesen több mint 40 létesítményt fog össze. A tagintézmények megőrizték nevüket, de önállóságuk egy részét elvesztették, bekerültek a központ stratégiai irányítása alá. A cél az volt, hogy racionalizálják a működést, illetve egy központba integrálják a „nemzeti kulturális emlékezetet”.

Az azóta eltelt nem egészen két évre visszatekintve Zsigmond Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a kultúrában ritkán történnek ilyen nagy volumenű integrációk. Akik kritikákat fogalmaztak meg, azok éppen azt tették szóvá, hogy profiljukat tekintve nagyon különböző múzeumok kerültek egy központ alá, ráadásul mellettük ott van például az Országos Széchenyi Könyvtár is, amely nem is múzeum, bár vannak megőrzési feladatai is.

„Éppen ezért tűztem zászlóra azt, legyen egy dezintegrációs folyamat, mert az jobban segíti az intézmények feladatellátását. Nagyon nehéz összehangolni, szigorúan központosítani azokat a folyamatokat, amelyek egyébként nem egyformák. Egészen más a feladata egy nemzeti könyvtárnak, egy OSZK-nak, pláne ma, amikor nem az a jellemző, hogy az emberek elmennek az Országos Széchenyi Könyvtárba, és ott reggeltől estig olvasnak. Könyvtárinformatika, távoli hozzáférés, digitalizálás, ezek a fontos feladatok. Egy múzeumban nyilván látogatószámokat, bevételeket, programokat, nemzetközi projekteket, nagy kiállításokat kell létrehoznunk. Országszerte ráadásul, tehát ennek az intézményi rendszernek éppúgy tagja például a sárospataki Rákóczi Múzeum, mint ahogyan mondjuk a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum” – mondta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke.

A szakember elmondása szerint a legfontosabb a humánerőforrás megőrzése, megtartása, megerősítése, illetve elkezdődött a dezintegrációt előkészítő folyamatok megszervezése. Zsigmond Gábor példaként említette, hogy a teljes központi kommunikáció helyett egy nagyon szűk központi kommunikációban gondolkodnak, és így is alakították át az elmúlt három hónapban az MNMKK kommunikációs struktúráját. Emellett minden intézmény teljes szakmai önállósággal dolgozik a maga kiállításain, a Nemzeti Múzeum is, az Iparművészeti Múzeum is, az OSZK is készül most egy nagy kiállítással még márciusban. A Petőfi Irodalmi Múzeumban is van egy nagyon izgalmas, hamarosan nyíló kiállítás, a Természettudományi Múzeumban is új kiállítások érkeznek tavasszal. Itt egyébként már visszanyitották azokat a programokat, amelyek átmenetileg szüneteltek, ezek nagyon népszerű családi napok voltak. „Valójában azt látom, hogy egy kisebb központosítással nagyobb központi támogatást tudunk adni” – összegzett a szakember.

Az integráció gondolatisága a szinergiák, hasonló feladatok összefogása volt. Például az eszközbeszerzésben érdemes együtt gondolkodni, de például a szoftverhasználatnál már nagyon eltérő gyakorlatok vannak az egyes intézményekben. De született együttműködés a Nemzeti Múzeumban január 22-én megnyílt nagyszabású Attila-kiállítás kapcsán. Ehhez valamennyi intézmény tudott csatlakozni. Például a Természettudományi Múzeumban már zajlanak azok a hun-koros antropológiai előadások, amelyek megvilágítanak számos kérdést, amit egyébként a kiállításban feszegetünk, ezeket ott jól ki lehet bontani. Ugyanígy az OSZK a könyvtári állományban lévő Attila-ábrázolások, krónikaábrázolások kapcsán csatlakozik – sorolta.

„Azt hiszem, úgy tudjuk jobban központilag támogatni az intézményeket, hogyha – bármilyen furcsa, de – ezzel párhuzamosan nagyobb teret engedünk nekik, hogy önállóan meg tudják ezeket valósítani, és csak azt kell a központban tartani, ami mindenféle pénzügyi elszámolási, eljárási okok miatt szükséges: bérszámfejtés, nagyberuházások, nagyobb dologi kiadások, amelyek együttesen összeadva esetleg a piacon kedvezőbb áron szerezhetőek be” – vázolta az új rendszer célját Zsigmond Gábor.”

Forrás:
Zsigmond Gábor: visszakapják önállóságuk jó részét a Közgyűjteményi Központ múzeumai; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2026. február 9.

Az új KRESZ tervezete

„Az új KRESZ tervezete itt megismerhető.

Alakítsuk együtt a közlekedési szabályokat

Az új KRESZ középpontjában a közlekedésbiztonság fokozása és a közlekedők védelme áll, de halad a korral, segíti a városi közlekedés fejlődését és az élethez igazítja a szabályokat. Alapjaiban, szerkezetében, nyelvezetében is megújul, kiküszöböli a régi, immár ötvenéves jogszabály hibáit és hiányosságait.

Hetven szervezet és 100 szakértő bevonásával, több száz szakértői egyeztetés keretében készítettük el. Eljött az idő, hogy Ön is megismerje és véleményével, javaslataival hozzájáruljon az új közúti közlekedési szabályok kialakításához.
Írjuk együtt a KRESZ-t!  ”

Forrás:
Az új KRESZ tervezete; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2026. február 10.

Európai Unió

Indul a többsebességes Európa? – Pragmatikus föderalizmus

„Indul a többsebességes Európa?

Az uniós cégek versenyképességi kihívásait kívánják megoldani egy szupranacionális, 28. jogrendszerrel.

Ismét napirenden a versenyképesség

Az uniós állam- és kormányfők informális ülését február 12-én tartják meg, amit António Costa elnök hívott össze. A találkozó célja, hogy az igencsak kihívó geoökonómiai és geopolitikai kontextusban megerősítse az egységes piacot és hozzájáruljon a versenyképesség megerősítéséhez. Az Európai Tanács honlapja hangsúlyozza: „Az EU-nak többet kell tennie a nemzeti akadályok tényleges csökkentése, valamint annak érdekében, hogy a szabályozási keret minden szinten jobban ösztönözze a beruházásokat, az innovációt és a vállalkozások növekedését.” Ennek érdekében az úgynevezett „28. rendszer” intézkedést tervezi bevezetni, amely a nemzetállamok szabályozásával párhuzamosan létező jogszabályi rendszer lenne.

A tervezet szerint az új szabályozási környezet egyszerűbbé tenné a vállalkozások számára az adminisztratív jellegű ügyek intézését, segítené a vállalkozásokat a növekedésben és felgyorsítaná a megtakarítási és beruházási unióval kapcsolatos törekvéseket is. A találkozó programja magában foglalja az Európai Parlament elnökeivel, Mario Draghival és Enrico Lettával folytatott eszmecseréket. Érdemes megemlíteni, hogy a két korábbi olasz miniszterelnök a Bizottság felkérésére egy – egy jelentést készített az uniós versenyképesség javítására.

A versenyképesség növelésének szükségességére már hosszabb ideje felfigyeltek az EU-ban, így a 2024-es soros magyar uniós elnökségnek is központi témája volt. A 2024 novemberében elfogadott Budapesti nyilatkozat központi eleme volt azon elvárás, hogy a Bizottság olyan konkrét intézkedéseket hozzon, amelyek mérhetően csökkentik a kis- és közepes vállalatokra háruló adminisztratív terheket. Egy másik lényeges pont volt az az elvárás, hogy a Bizottság javaslataiba tüntesse fel a bürokráciával, valamint a versenyképességgel kapcsolatos hatásvizsgálatokat is. Ezen túlmenően, a Bizottság egy olyan stratégiát is elő kellett terjesszen, amely az egységes piac elmélyítését szolgálja.

Hogyan haladnak a versenyképesség növelésére irányuló törekvések?

A Bizottság 2025 januárjában el is kezdte a munkát. Valóban megkezdte tevékenységét, amelyről bővebben itt írtunk. Márciusban egy Egyszerűsítési Tanácsadó Csoport létrehozását indította el, valamint 2025. elején két konkrét intézkedést hozott. Egyrészt benyújtott két ún. Omnibusz törvénytervezetet, amely célja, hogy egyszerűsítsék és összehangolják a korábban elfogadott fenntarthatósági vállalati beszámolási irányelv (CSRD), a fenntarthatósági átvilágítást szabályozó irányelv (CSDDD) és az EU Taxonómia Rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeket. Másrészt, a Versenyképességi Iránytű keretében javaslatot terjesztett elő a „28. rendszer” létrehozására, amelynek részleteit későbbre ígérte. Ezt követően az uniós elnökségek programjában nem kapott kiemelkedő szerepet az uniós versenyképesség témája, és a Bizottság is inkább a védelmi- és hadiipar fejlesztésére irányuló törekvésekkel, valamint a nagy kereskedelmi szerződések aláírásával volt elfoglalva, mintsem a belső piaccal.

Ezzel ellentétben 2026. január végén egy német–olasz csúcstalálkozó keretén belül a két nagy uniós gazdaság megerősítette egymás iránti elköteleződését, valamint hangsúlyozta a versenyképesség területén való szorosabb együttműködési szándékát. Ezt követően, február elején a korábban említett olasz Mario Draghi tartott egy beszédet a Leuveni Katolikus Egyetemen, amelyben ismét megemlítette az uniós versenyképesség növelésének szükségességét. Figyelembe vette, hogy a régi világrend átalakulóban van, amelynek oka egyrészt Kína multipolaritásra való törekvése, illetve az USA megváltozott szerepfelfogása. Mindezek új kihívások elé állították az EU-t, ám ezekből Draghi lát kiutat: mégpedig a jelenlegi általa konföderációs struktúrából föderatív szervezetté áttérni. Úgy látja, hogy az EU azokon a szakterületeken, amelyeken „föderális” szinten működik együtt, mint a kereskedelem, a közös piac, képes volt egységesen fellépni – ezzel erőt demonstrálni, tiszteletet kiváltani és eredményesen tárgyalni a különböző partnerekkel. Ezzel szemben, azokon a területeken, amelyeken nem tud „egységesen fellépni”, rendszeresen hátrányos helyzetbe kerül, ilyen például a védelmi ipar, az iparpolitika vagy a kül- és biztonságpolitika.

A probléma megoldását az úgynevezett „pragmatikus föderalizmus” kialakításában látja, amelynek lényege, hogy a szorosabb együttműködést szorgalmazó tagállamok bizonyos területeken önkéntes alapon megerősítenék a szupranacionális szintű együttműködést. Vagyis, elképzelése szerint a további integráció mélyítése önkéntes alapú lenne, így egy-egy tagállam nemzeti érdeke vagy más elképzelése nem akadályozná az együttműködni kívánó tagállamok szorosabb integrációját és a „közös fellépést”.

Ennek fényében érdemes vizsgálni azt a levelet, amelyet a Bizottság elnöke február 9-én a kormány- vagy államfőknek küldött a 12-ei csúcstalálkozó kapcsán. Von der Leyen hangsúlyozza, hogy az EU jelenlegi geopolitikai és geoökonómiai kihívások előtt áll, amelyre válaszlépésül, többek között az alábbi intézkedéseket javasolja:

  • Kereskedelem diverzifikációja és stratégiai autonómia növelése: a kereskedelmi tárgyalások felgyorsítása (különösen Indiával, Ausztrália, Thaiföld, Malajzia, a Fülöp-szigetek és az Egyesült Arab Emírségek is szerepel), a vállalatok védelme a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben, valamint az „európai preferencia” és a gazdasági kockázatcsökkentés megvalósítása a stratégiai függőségek csökkentése érdekében.
  • Az egységes piac elmélyítése: a belső akadályok (áruk és szolgáltatások esetében) felszámolása, a széttöredezettség kezelése, különösen a távközlés, az energia, a tőkepiacok, a társasági jog területén.
  • Az energia- és infrastruktúra területén egy energiaunió és hálózati csomag révén az engedélyezési szűk keresztmetszetek megszüntetése, a hálózattelepítés és a határokon átnyúló összekapcsolások felgyorsítása, valamint egy fehér könyv elkészítése a villamosenergia-piac mélyebb integrációjáról.
  • Innovációs és beruházási eszközök mozgósítása, mint például az Európai Innovációs Törvény, az InvestEU, az EBB, a Horizont Európa, a kockázati tőke elérhetőségének előmozdítása, valamint olyan alapok létrehozása, mint az Európai Versenyképességi Alap és a Scale-up Europe Alap.
  • Makropénzügyi politikai lépések: javaslatok a digitális euró támogatására és az euró nemzetközi szerepének megerősítésére a tágabb gazdasági szuverenitás és finanszírozási stratégiák részeként.
  • Az uniós szintű társasági forma, a „28. rendszer” vagy „EU Inc.” létrehozása, amelynek célja a jogi széttagoltság csökkentése és a határokon átnyúló üzleti tevékenység megkönnyítése. A rendszer egyetlen, uniós szintű társasági formát biztosítana 48 órán belüli online regisztrációval, egyszerűsített leépítési eljárásokkal és harmonizált szabályokkal olyan területeken, mint a társasági jog, a fizetésképtelenség, a foglalkoztatás és az adózás, hogy csökkentse az adminisztratív terheket, és lehetővé tegye a cégek számára a zökkenőmentes működést a tagállamok között.

Úgy tűnik, hogy a javaslatok sora egy szélesebb körű stratégia részei, amelyek hozzájárulnának egyre több szakpolitikai terület uniós szintű döntéshozatali szintre kerüléséhez, vagyis a „pragmatikus föderalizmushoz”.

Mi lehet a gond a 28. rendszerrel?

A 28.rendszerre vonatkozó ajánlás nem új, hiszen 2011-ben már előterjesztettek egy hasonló rendelet tervezetét. A javaslatot erős viták és aggodalmak övezték, miszerint az előbb-utóbb kötelezővé válna, a nemzeti jogokat lassan kiszorítaná, növelné a piaci bizonytalanságot, valamint csökkentené a fogyasztói bizalmat. Így végül az Európai Parlament 2014-ben befagyasztotta annak tárgyalását, majd a Bizottság maga visszavonta 2020-ban.

Most úgy tűnik, a Bizottság ismét előterjesztené a korábbihoz hasonló indítványát és bízik a gazdasági lassulása miatt nyomás alatt lévő kormányok és uniós parlamenti képviselők teljesítménykényszerében, így aktualizálva és kissé átalakítva ismét szavazásra bocsátaná korábbi ötletét. A 28. rendszerrel kapcsolatos részleteket várhatóan csak egy hónap múlva ismerhetjük meg, de a jelenleg rendelkezésre álló információk számos kérdést vet fel. Várhatóan egy újabb rendelet lesz, amelyet a tagállamoknak kötelező lesz saját jogrendjükbe ültetni és azzal párhuzamosan működtetni egy külön, az „EU Inc.”  cégek számára létrehozott szabályrendszert. Ezek egyrészt megkönnyítik az innovatív cégek bejegyzését, könnyebbé teszik a tőkebevonást és a határokon átnyúló növekedésüket, valamint csőd esetén azok gyors leépítését.

A már korábban említett aggályokon túlmenően, amennyiben mindez kötelezővé válik a tagállamok számára, felmerülnek azok a kérdések, hogy az új jogszabály szerint induló cégek milyen adó- és munkaügyi jogszabályoknak kell megfeleljenek: egyáltalán nem kell a tagállamok fiskális politikáihoz alkalmazkodniuk? Például külön jogszabály vonatkozik majd a jegyzett tőke követelményére, a befizetés feltételeire, a társasági adómértékekre? Egy egységes mértékű helyi adót kell majd befizetniük, és egységes bevallási határidők lesznek az egész EU-ban? Külön uniós foglalkoztatási jog és munkaügyi szabályok vonatkoznak majd rájuk? Ehhez kapcsolódóan egységes munkaszerződés-típusok, felmondási idő és elbocsátási kompenzációk is lesznek? Vagyis, az „EU. Inc”-ek teljes mértékben a helyi közösségek normáin és szabályain kívülállóan működnének? Amennyiben a fenti kérdések többségére igennel fogunk válaszolni a részletek ismeretében, az gyakorlatilag egy „állam az államban” típusú konstrukciót hozhatna létre. Ágazatoktól függően ezekben a kérdésekben alapvető eltérések vannak az egyes tagállamok szabályozásai között, és számos esetben lényeges forráskieséssel, valamint megnövekedett költséggel kell az államoknak számolni. Ráadásul, mindezen feltételek mellett a nemzeti államapparátusnak biztosítania kell a megfelelő szaktudással rendelkező ügyintézőket is.

A második lehetőség, hogy a Bizottság elképzelése Draghi víziójához áll közel, vagyis nem teszi kötelezővé a 28. rendszert a tagállamok számára és meghagyják az „opt-in” szintjén azok a tagállamok számára, amelyek más területekhez hasonlóan – ebben is szeretnének szorosabban együttműködni. Erre, pontosabban Draghi „pragmatikus föderalizmus” elképzelésére a Lisszaboni szerződés ad keretet, az úgynevezett „megerősített együttműködés” keretén belül, amelynek részleteit az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 20. cikke, illetve az EU működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 326–334. cikkei részletezik. Ezek értelmében egy szorosabb megerősített együttműködést legkevesebb kilenc tagállam kezdeményezhet, és az nem befolyásolhatja hátrányosan a belső piacot, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és nem jelenthet megkülönböztetést vagy akadályt a tagállamok közötti kereskedelemben, valamint nem torzíthatja a tagállamok közötti versenyt. Az együttműködés nyitva kell, hogy álljon a többi tagállam.

Ebben a konstrukcióban az egyes tagállamok aggodalmai nem fognák vissza az integrációt azok között, akik több területen szeretnének együttműködni – ugyanakkor a végrehajtás sem lenne kötelező a vonakodó vagy aggodalmaskodó tagállamok számára.

Ebben az esetben ugyan felmerülhetnek aggályok a tagállamok közti verseny torzulását illetően, ám lehet, hogy Mario Draghi elképzelése jobb ajánlat a militáns föderalizmusnál és a nemzetállamok hatásköreinek egyszerű elvonásánál.”

Forrás:
Pragmatikus föderalizmus; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. február 11.

2028–2034-es uniós költségvetés: az Európai Számvevőszék véleménye a mezőgazdaságra vonatkozó új javaslatról

„Az Unió pénzügyi felügyeleti szerve véleményt nyilvánított azokról a jogszabálytervezetekről, amelyek elfogadásukat követően 2028 és 2034 között irányadóak lesznek az uniós mezőgazdaságra, élelmiszeriparra és mezőgazdaságra nézve. Ma kiadott véleményében az Európai Számvevőszék független szakértőként látja el tanácsokkal az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát az Európai Bizottságnak a közös agrárpolitikára (KAP) és a közös piacszervezésre vonatkozó javaslatai kapcsán. A számvevők észrevételeket tesznek a jövőbeli KAP kialakításával és végrehajtásával kapcsolatban a gondos pénzgazdálkodás, az elszámoltathatóság és az uniós hozzáadott érték érdekében. Kockázatokra is figyelmeztetnek egyes bizonytalanságok és tisztázatlanságok miatt, és hangsúlyozzák, hogy az uniós finanszírozásnak nyomon követhetőnek kell maradnia.

2025-ben az Európai Unió 2028–2034-es költségvetésére, azaz a többéves pénzügyi keretre (MFF) irányuló javaslatában a Bizottság összesen 2 billió eurót irányzott elő. Mintegy 865 milliárd eurós keretösszegével az Európai Alap lenne a következő MFF legnagyobb összetevője. A KAP – jelenleg az Unió legnagyobb mezőgazdasági kiadási programja – ebből a nemzeti terveken alapuló új egységes alapból nyerné finanszírozását. A KAP 1962-es létrehozása óta most először nem állítanának fel külön mezőgazdasági alapot. A Bizottság javaslata annyiban is jelentős strukturális változást hoz, hogy megszüntetné a KAP hagyományos kétpilléres támogatását, amely egyfelől a mezőgazdasági termelőkre és az agrár-élelmiszeripari ágazatra, másfelől a vidékfejlesztésre irányul.

A számvevők megállapítása szerint a tervezés és az elfogadás bonyolult szabályozása a KAP összetettebb jogi felépítésével párosulva bizonytalanságot okozhat, ami csökkentheti a kedvezményezettek számára a kiszámíthatóságot és késleltetheti a források folyósítását, végső soron szembemenve az egyszerűsítés céljával. A Számvevőszék megítélése szerint az Európai Parlament és a Bizottság elnöke, valamint a Tanács elnöksége közötti, 2025. novemberi intézményközi megállapodást követően, amelynek értelmében egyes rendelkezéseket az Európai Alapból áthelyeznek a KAP-rendeletbe, az intézkedés kiteljesítése érdekében az uniós jogalkotók további releváns rendelkezéseket is elfogadhatnának.

Némi bizonytalanságot is okozhat azonban, hogy a KAP-finanszírozás teljes összege csak az egységes alapot befolyásoló nemzeti tervek elfogadását követően válik ismertté. A kedvezményezettek számára ez a tervezés szakaszában kiszámíthatatlanná teheti, hogy mennyi finanszírozásra számíthatnak. Nehézséget jelenthet az is, hogyan lehet a jelenlegi MFF KAP-kiadásait összevetni a következő MFF szerinti potenciális előirányzatokkal.

További bizonytalanság ered annak tisztázatlanságából, hogy mely KAP-beavatkozások vegyenek alapul outputokat, melyek pedig mérföldköveket és célértékeket, ami eltérésekhez vezethet az egyes uniós országok között. E tekintetben a számvevők hangsúlyozzák, hogy az elszámoltathatóságot és a nyomonkövethetőséget akkor is biztosítani kell, amikor a beavatkozások mérföldköveken és célértékeken alapulnak. Külön kiemelik: a számláktól a végső kedvezményezettekig, például a mezőgazdasági termelőkig való nyomonkövethetőség elengedhetetlen ahhoz, hogy a Számvevőszék be tudja tölteni szerepét.

Tekintettel a javasolt változtatások mértékére és arra, hogy az uniós országok rugalmassággal bírnak nemzeti terveik elkészítése során, nehéz reálisan megbecsülni, hogy milyen hatás várható a Bizottság javaslataitól a nemzeti kiadási előirányzatokra nézve. Lényeges, hogy az uniós országok számára biztosított nagyobb rugalmasság nem veszélyeztetheti a KAP olyan közös célkitűzéseit, mint a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelme, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések vagy az élelmezésbiztonság, mivel ez egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtene a mezőgazdasági termelők számára és ártana a tisztességes versenynek, illetve a belső piac működésének. E kockázat csökkentéséhez a Bizottságnak eredményesen kell betöltenie megerősített irányító szerepét.

Háttér-információ

Az Európai Alap összevonná a korábban különálló alapokat, és különböző, régóta létező szakpolitikák uniós finanszírozását országonként egy-egy nemzeti tervben fogná össze. A tagállamoknak nyújtott KAP-kifizetések függhetnek egyrészt outputoktól, másrészt mérföldkövek és célértékek teljesítésétől. A KAP 293,7 milliárd euró összegű minimális költségvetési előirányzatban részesülne a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatására (elkülönített összegként), míg más KAP-intézkedések, például a helyi közösségeket támogató LEADER vidékfejlesztési program, a legkülső régiók támogatása és az uniós iskolaprogram a nem elkülönített összegből kapna finanszírozást. Az intézményközi megállapodás a nem elkülönített összeg 10%-ának megfelelő „vidékfejlesztési célt” javasol (folyó áron legalább 48,7 milliárd euró). Ezenfelül az EU-Mercosur megállapodás részeként a Bizottság azt javasolta, hogy a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek szükségleteinek kielégítése érdekében az uniós országok 2028-tól a rugalmassági összegből is hozzáférjenek mintegy 45 milliárd euróhoz.

Ez a véleményünk a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokról adott véleményeink sorozatába illeszkedik. A dokumentum jelenleg angol nyelven érhető el a Számvevőszék honlapján; a többi uniós nyelvi változatot hamarosan szintén közzétesszük. Az Európai Számvevőszék a közelmúltban véleményeket adott ki a javasolt Európai Versenyképességi Alapról, a Horizont Európáról, a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletről és az Unió saját forrásairól; hamarosan további véleményeket is közzéteszünk, többek között az Európai Alapról, a teljesítménymérési keretről, a Globális Európáról, a polgári védelmi mechanizmusról és az Erasmus+ programról. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament az egyes javaslatok mérlegelése előtt kérte ki a Számvevőszék véleményét.

Kapcsolódó hivatkozások

”

Forrás:
2028–2034-es uniós költségvetés: az Európai Számvevőszék véleménye a mezőgazdaságra vonatkozó új javaslatról; Európai Számvevőszék; 2026. február 9.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Megérkezett a DÁP digitális aláírása a webböngészőkbe is, már asztali számítógépen, laptopon is könnyű a digitális aláírás

„ Már asztali számítógépen, laptopon is könnyen aláírhatsz digitálisan.

Szívesebben intézed ügyeid nagyobb képernyőn? Jó hírünk van: itt a DÁP eAláírás webes változata. Így már nem csak a mobilodon tudod digitálisan hitelesíteni a szerződéseid, meghatalmazásaid és más hivatalos dokumentumaid, hanem asztali számítógépen, laptopon is.
Fontos: aktív digitális állampolgárságra és a mobilalkalmazásra továbbra is szükséged lesz – hiszen az aláírótanúsítványod a mobilalkalmazásban jött létre, garantálva a biztonságodat.

Hogyan tudsz weben aláírni a DÁP-pal?

  1. Irány a dap.gov.hu/ugyintezes/digitalis-alairas!
  2. Kattints a Digitális aláírás indítása gombra!
  3. Nyisd meg a mobilodon a DÁP-ot, olvasd be a weboldalon megjelenő QR-kódot és add meg a jóváhagyást a mobilodon – ezzel azonosítod magad.
  4. Töltsd fel az aláírni tervezett dokumentumokat! Ezt megteheted a Dokumentumok kiválasztása gombra kattintva vagy drag-and-droppal az ablakba húzva azokat.
  5. A Kiválasztott dokumentumok között megjelenik a feltöltött dokumentum. A Megnézem gombra kattintva ellenőrizd, majd kattints a Tovább gombra!
  6. A mobilodra ekkor push értesítést kapsz az aláírás kezdeményezéséről. Rákoppintva megnyílik a DÁP – azonosítsd magad biometrikusan vagy a PIN-kódoddal! (Ha nem léptél ki a QR-kód beolvasása óta, akkor erre a lépésre nem lesz szükség, ekkor egyből az aláírásra érkezel az alkalmazásban.)
  7. Olvasd be az alkalmazással a weboldalon megjelent QR-kódot!
  8. Ellenőrizd, hogy a mobilalkalmazásban, a dokumentum előnézetén megjelenő ellenőrző kód megegyezik-e azzal, amit a weboldalon látsz!
  9. Add meg az alárásjelszavad a mobilalkalmazásban!
  10. Kész is vagy, a dokumentumot aláírtad.
  11. Töltsd le az aláírt dokumentumot a weboldalról a számítógépedre! A weben aláírt dokumentumaidat nem tároljuk sem a weboldalon, sem a tárhelyedre nem kerül fel – erre a weboldalon is emlékeztetünk.
  12. Szükség esetén továbbítsd a dokumentumot – de ne nyomtasd kis! A digitálisan aláírt dokumentumod mások is aláírhatják digitálisan, kinyomtatva azonban elveszítik a hitelességüket.

Hogyan lehet digitális aláírásod?

Ha még nincs digitális aláírásod, ebben a cikkben (új ablakban nyílik meg) összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót: hogyan tudsz igényelni, mire van hozzá szükség, mire használhatod és mire nem, és így tovább.”

Forrás:
Megérkezett a DÁP digitális aláírása webböngészőbe is; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2026. február 10.

Elindult az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) magyarországi megvalósítását támogató hivatalos honlap

„Az ESZFK Nonprofit Kft. közreműködésével elindult az az online felületet, amely a DQ4HDAB projekt keretében fontos mérföldkő Magyarország felkészülésében az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) bevezetésére.

Az európai egészségügyi adattér (angolul: European Health Data Space, EHDS) egy új keretrendszer, amelynek célja az egészségügyi adatok biztonságos és hatékony cseréjének és felhasználásának lehetővé tétele az EU tagállamok között kutatásra, innovációra, közegészségügyi döntéshozatalra és más közérdekű célokra.

Az EHDS célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátást azáltal, hogy biztosítja az egészségügyi adatok határokon átnyúló megosztását mind a betegellátás, mind kutatási és más felhasználási célok érdekében. A megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország felkészülten, strukturáltan és biztonságosan kapcsolódjon be az európai egészségügyi adatmegosztási ökoszisztémába.

Az elkészült portál közérthető, hiteles és hasznos információkkal segíti az állampolgárokat, az adatbirtokos szervezeteket, valamint az adatfelhasználókat az EHDS működésének, céljainak és lehetőségeinek megértésében.
A DQ4HDAB projekt hivatalos honlapja az alábbi linken érhető el:
https://dq4hdab.eszfk.hu/”

Forrás:
Elindult a DQ4HDAB projekt hivatalos honlapja; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ; 2026. február 11.
DQ4HDAB

Újabb fejlesztések a MÁVPlusz applikációban

„A MÁVPlusz mobilalkalmazásban újabb frissítés érhető el, amely több új hasznos funkciót hoz a felhasználók számára.

Az új verzió a belföldi utazásokat tekintve már minden olyan funkcióval rendelkezik, amit a régi applikáció tudott, de folyamatosan érkeznek majd a frissítések.

Az egyik legfontosabb a bérletvásárlás átalakítása: egyszerűbb, átláthatóbb lett és bővült díjtermékek köre is: az ország- és vármegye bérletek megvásárlása mellett most már elérhetők a helyi Volán-járatokra érvényes napi jegyek és bérletek, illetve több város és település (összesen 63) helyi díjtermékei is, köztük például a Budapest-bérlet is, de a gyermekvasúti napijegyek is megválthatók már.

Újdonság a visszatérítés funkció is, miszerint amennyiben a jegytermék visszaváltható, ez a lehetőség már az alkalmazásból közvetlenül is elindítható.

Fejlődött az utastervezési funkciója is az applikációnak, például azokkal a szűrési lehetőségekkel, amelyekkel már a webes felületen találkozhattak az utasok. Ilyen például, hogy megadható, hogy csak olyan járatokat listázzon a rendszer, amelyen az országbérlet elfogadott. A kerékpáros utasoknak segítség, hogy a tervezés során, ha a biciklis módot állít be az utas, akkor gyaloglás helyett kerékpározással számol és olyan vonatokat listáz ki, amelyeken a biciklik szállítása lehetséges. Mindezek mellett újdonság az is, hogy a helyjegyköteles járatokat is ki lehet szűrni, hogy azok ne jelenjenek meg az utazások keresése során.

A push értesítések megjelenítése szintén hasznos újítás, első körben most az országos havariaközpont értesítéseire lehet feliratkozni, de a MÁV azt ígéri, hogy a rendszer folyamatos frissítése során már járatokra szabottan is elérhető lesz a funkció.

A következő hónapokban ezen új funkciók ellenőrzése, finomhangolása lesz a fókuszban, nyárra már elérhető lesz a grafikus helyfoglalás és nemzetközi jegyvásárlás is.”

Forrás:
Újabb fejlesztések a MÁVPlusz applikációban; Magyar Vasút Online; 2026. február 10.

Gyorsabb ügyintézés és kevesebb sorban állás: regionális adatközpontot építenek ki – Romániában

„Gyorsabb ügyintézés, kevesebb papírmunka és több online elérhető közszolgáltatás – ezek a legfontosabb kézzelfogható előnyei annak az Észak-Nyugati Regionális Adatközpontnak, amely hat megye – Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Szilágy és Szatmár – közigazgatását kapcsolja össze egy korszerű digitális rendszerben. A fejlesztés nyomán a lakosok számos ügyet személyes megjelenés nélkül intézhetnek, miközben a hivatalok működése átláthatóbbá és hatékonyabbá válik.

Jelentős lépéshez érkezett Észak-Nyugat-Románia közigazgatásának digitális átalakulása: elindul az Észak-Nyugati Regionális Adatközpont létrehozását és működtetését célzó nagyszabású projekt. A beruházás az Észak-Nyugati Regionális Program 2021–2027 keretében valósul meg, összesen 60,33 millió euró értékben. A projekt első fázisában Beszterce-Naszód megyében épül fel az adatközpont, amelyhez a részt vevő megyék saját, helyi igényekre szabott digitális rendszereket és szoftvereket fejlesztenek, majd ezeket összekapcsolják a központi infrastruktúrával.

Szilágy megyében a projekt megvalósításáért Szilágy Megye Tanácsa felel. A közelmúltban elfogadott, 2026. január 30-án kelt határozat módosította a korábbi partnerségi megállapodást, pontosítva a projekt elnevezését, jogi kereteit és végrehajtási részleteit. A módosítás értelmében a korábban Cloud Regional Nord-Vest néven futó kezdeményezés hivatalosan Centrul Regional de Date Nord-Vest, vagyis Észak-Nyugati Regionális Adatközpont elnevezést viseli.

Szilágyi Róbert-István, Szilágy megye tanácsának alelnöke szerint a beruházás túlmutat egy egyszerű informatikai fejlesztésen. „Ez a projekt valódi fordulópontot jelent a közigazgatás működésében. Az Észak-Nyugati Regionális Adatközpont révén az állami intézmények rendszerei biztonságosan, összehangoltan és korszerű módon kapcsolódhatnak egymáshoz. A lakosok számára ez gyorsabb ügyintézést, kevesebb papírmunkát és nagyobb átláthatóságot jelent” – hangsúlyozta az alelnök.

A projekt megvalósulását követően a lakosok közvetlen online hozzáférést kapnak számos helyi közszolgáltatáshoz, így sok esetben nem lesz szükség személyes megjelenésre a hivatalokban. Ez nemcsak időmegtakarítást jelent, hanem csökkenti az adminisztratív terheket és a közigazgatási költségeket is.

A fejlesztés szakmai irányítását a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) látja el, partnerségben az érintett megyei önkormányzatokkal. Az STS felel az adatközpont megtervezéséért, kivitelezéséért, az informatikai és kiberbiztonsági infrastruktúra kiépítéséért, valamint az üzemeltetésért és karbantartásért is. Az alelnök kiemelte: „Ez a beruházás egyértelmű lépés az európai szintű, modern közigazgatás irányába, ahol a technológia valóban az embereket szolgálja. Szilágy megye számára különösen fontos, hogy aktív szerepet vállaljon ebben a regionális együttműködésben.”

Az Észak-Nyugati Regionális Adatközpont létrehozása hosszú távon megalapozza a térség digitális fejlődését, és hozzájárul ahhoz, hogy a közigazgatás hatékonyabban, gyorsabban és a lakosok elvárásaihoz igazodva működjön.”

Forrás:
Gyorsabb ügyintézés és kevesebb sorban állás: regionális adatközpontot építenek ki; Kulcsár Mária; Maszol.ro; 2026. február 3.

Technika, tudomány, MI

Racka nyelvi modell – az ELTE kutatóinak sikeres projektje

„A Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézete 2026. január 29-én és 30-án huszonkettedik alkalommal rendezte meg a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát. A konferencián Csibi Zsolt, Gortka Bence György, Gyöngyössy Natabara, Nagy Kornél, Nemeskey Dávid Márk, Sallai Martin, Simonyi András, Szekeres András Márk és Palkó Gábor Efficient Hungarian LLM Adaptation on Academic Infrastructure címmel tartottak előadást.

A konferenciára benyújtott cikkben a szerzők a Racka nevű, „lightweight” nagy nyelvi modellt mutatták be, amelyet úgy terveztek, hogy hatékonyan támogassa a nagy nyelvi modellek magyar nyelvre történő adaptálását akár akadémiai már szintű, nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) infrastruktúrán is. A fejlesztés célja olyan módszertan kidolgozása volt, amely képes erőforrás-hatékonyan javítani az elérhető nyelvi modellek magyar nyelvű képességeit, miközben biztosítja, hogy a magas erőforrású nyelveken (különösen az angolon) meglévő képességek se sérüljenek.

A szerzők a tanulmányért és a prezentációért Best Paper elismerésben részesültek.

A konferencia teljes programja elérhető: https://rgai.inf.u-szeged.hu/mszny2026/program

A konferenciakötet: https://rgai.inf.u-szeged.hu/sites/rgai.inf.u-szeged.hu/files/mszny2026.pdf”

Forrás:
Best Paper díjat nyertek kutatóink a Racka modell bemutatásával az MSZNY 2026 konferencián; ELTE Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB); 2026. február 10.
Lásd még:
Racka: Efficient Hungarian LLM Adaptation on Academic Infrastructure; Csibi Zsolt, Gortka Bence György, Gyöngyössy Natabara, Nagy Kornél, Nemeskey Dávid Márk, Sallai Martin, Simonyi András, Szekeres András Márk és Palkó Gábor; arXiv; v2; 2026. február 12.
Szerkesztői megjegyzés:
Kevesebb magyar szöveg (és kevesebb könnyen felhasználható, minőségi magyar adat) áll rendelkezésre, mint angolul vagy németül – mert a magyarul beszélők lélekszáma sokkal kevesebb, és ennek következtében a modell tanítására használható szövegek mennyisége is sokkal kisebb. De nem csak a darabszámról van szó: ugyanilyen fontos a minőség, változatosság, annotációk, párhuzamos adatok és a teljes eszköz-ökoszisztéma mennyisége is. A RACKA alkotói erre a problémára találtak megoldást, hogy a végeredmény ugyanolyan jó minőségű legyen, mint az angol és német nyelvek esetében.

Európa lemarad: 700 milliárd dollárt költhetnek a nagy amerikai techcégek MI-fejlesztésre 2026-ban

„A nagy techvállalatok mindent a mesterséges intelligencia fejlesztésére tesznek fel: az idei évre tervezett tőkeberuházások 60 százalékkal lépik túl a 2025-ös szintet.

Az elmúlt hetekben egymás után tették közzé eredményeiket a nagy technológiai vállalatok. A Wall Street figyelmét leginkább a 2026-ra becsült beruházási kiadás keltette fel, az összeg ugyanis több mint 700 milliárd dollárt tesz ki. A tőke döntő részét MI-infrastruktúrába, termékekbe és szolgáltatásokba fektetik. Megjegyzendő: tavaly 460 milliárd dollárt költöttek a Big Tech cégek az MI-vel kapcsolatos beruházásokra.

A 2026-os költekezési rangsor élén az Amazon áll, amely önmagában is óriási, 200 milliárd dolláros beruházással számol. Hogy érzékeltessük a nagyságrendet: a cég önálló költési terve már majdnem eléri Görögország teljes éves GDP-jét. A Google anyavállalata, az Alphabet körülbelül 185 milliárd dollárt tervez elkölteni, míg a Meta és a Microsoft várhatóan nagyjából 135 milliárd, illetve 105 milliárd dollárt fordít beruházásokra.

Az Oracle 50 milliárd dollárt invesztál, a Tesla pedig azt tervezi, hogy idén megduplázza kiadásait, nagyjából 20 milliárd dollárra. Az Apple továbbra is elmarad a versenytársaktól, a cég 13 milliárd dolláros beruházással számol. A vállalat azonban múlt hónapban többéves partnerséget jelentett be a Google-vel, hogy a Gemini MI-modelleket beépítsék az Apple Intelligence következő generációjába, tehát az Apple máson keresztül oldja meg, hogy versenyképes maradjon az MI-fejlesztésben. A Big Tech cégek által befektetett pénz egyik fő kedvezményezettje a chipeket gyártó Nvidia lehet. Jensen Huang vezérigazgató szerint a vállalat bevétele 2026 végéig elérheti az 500 milliárd dollárt.

Tőkeátcsoportosítás

A Wall Street vegyes érzésekkel fogadta a Big Tech cégek által 2026-ra tervezett kiadások listáját. A befektetők tisztában vannak azzal, mennyire szükséges és sürgető versenyelőnyt szerezni a mesterségesintelligencia-korszakban, de a költekezés mértékee megrémisztette a részvényeseket, mivel a finanszírozás hatalmas hitelfelvételekből és a részvény-visszavásárlások felfüggesztéséből származik. Hagyományosan a Big Tech vállalatokat készpénztermelő masinaként jegyzik, melyek részvény-visszavásárlásokon keresztül óriási vagyonokat juttattnak a befektetőknek, csakhogy ez a dinamika az MI-korszakban megfordult.

A 2025 utolsó negyedévéből származó adatok szerint a techszektor összesített részvény-visszavásárlásai több mint 12,5 milliárd dollárral zuhantak, és 2018 óta nem látott mélypontra kerültek, a szektor pedig a hitelpiacok felé fordult. A Morgan Stanley becslése szerint a legnagyobb cégek 2026-ban mintegy 400 milliárd dollárt vesznek majd fel hitelként, tehát több mint kétszer annyit, mint a 2025-ben kihelyezett 165 milliárd dollár volt.

Alex Haissl, a Rothschild & Co elemzője tavaly novemberben baljós képet festett az Amazonra és a Microsoftra adott ajánlásaival. Ügyfeleinek írt jegyzetében azt írta, hogy „úgy tűnik, a befektetők úgy árazzák az Amazon és a Microsoft beruházási terveit, mintha még mindig a cloud 1.0 gazdaságtana lenne érvényben” – utalva ezzel a felhőalapú szolgáltatások alacsony költségstruktúrájára, amely az elmúlt évtizedben fellendítette a Big Tech cégeket. Az elemző azonban hozzátette: „Van néhány probléma, ami arra utal, hogy az MI-boom nem ugyanúgy játszódik le, mint a cloud 1.0, és jóval költségesebb lehet annál, mint ahogyan azt a befektetők gondolják.”

Nem kizárt, hogy Haissl aggodalma most már több elemzőnél is visszhangra talál az idei költési tervek miatt. A Big Tech cégek MI-versenyét óriási mértékű eladósodás finanszírozza, és egyelőre nem tudni, hogy ez a stratégia végül kifizetődik-e: az idő dönti majd el, hogy mely vállalatok szállnak ki nyertesként vagy vesztesként ebből a versenyből.

Európa ipari lemaradása

A példátlan költekezés közepette sürgető kérdések merültek fel Európa képességeivel kapcsolatban is: képes-e versenyben maradni az MI-fejlesztésben? Az Európai Unió számára kijózanító a transzatlanti kontraszt: miközben az amerikai technóriások csaknem 600 milliárd eurót mozgósítanak egyetlen év alatt, az uniós szintű erőfeszítéseknek még egyetlen amerikai gigász pénzügyi erejével is nehéz felvenniük a versenyt.

Brüsszel az AI Factories kezdeményezéssel és a 2025 áprilisában elindított AI Continent Action Plan akciótervvel próbál mozgósítani, amelyek célja az állami és magánforrások összehangolása. A számok azonban kijózanítóak. A szuverén felhőinfrastruktúrára fordított teljes európai kiadás 2026-ban várhatóan mindössze 11,5 milliárd eurót ér el. Ez ugyan tisztes, 83 százalékos éves növekedést jelent, de a tengerentúli beruházásokhoz képest mégis alig több a statisztikai hibahatárnál. Arthur Mensch, a francia Mistral AI vezérigazgatója tavaly azt mondta, hogy „Európa remek szabályozást épít az AI Acttel, de pusztán szabályozással nem lehet pénzügyi fölényt elérni.” A Mistral 1 milliárd eurós beruházási tervet jelentett be 2026-ra, és megerősítették, hogy megkezdték egy nagy adatközpont építését a svédországi Borlängében. Fontos lépés ez a vállalat számára, mivel ez az első jelentős infrastrukturális beruházásuk Franciaországon kívül, egyben kulcsfontosságú döntés az európai szuverenitás szempontjából is.

A svéd adatközpont-üzemeltetővel, az EcoDataCenterrel kötött partnerség keretében mintegy 1,2 milliárd eurót költenek majd egy olyan létesítmény felépítésére, mely megfelel az EU szigorú adatvédelmi előírásainak, és kihasználja Svédország bőséges zöldenergia-kapacitásait.

Közben az amerikai technológiai óriások igyekeznek megnyugtatni az európai szabályozókat úgynevezett „sovereign-light” megoldásokkal. Számos Big Tech-projekt indult lokalizált felhőzónák létrehozására például Németországban és Portugáliában. A kritikusok szerint ezek a megoldások technikailag továbbra is az amerikai anyavállalatoktól függenek, így az európai ipar kiszolgáltatott marad az amerikai gazdaság és külpolitika szeszélyeinek.

2026-ban a tét világos: az Egyesült Államok gyakorlatilag mindent az MI-fölény teljes megszerzésére tesz fel. Az óvatosabb és tőkében szűkösebb Európa abban bízik, hogy célzott beruházásokkal és szabályozással sikerül szuverén mozgásteret kialakítania egy olyan világban, amelyet egyre inkább az amerikai technológia határoz meg.”

Forrás:
Spesa IA della Big Tech in forte crescita: rischia di schiacciare l’Europa?; Quirino Mealha; Yahoo!Finanza; 2026. február 15.

Indul a Medtech Kórházi Inkubátor Program

„Elindul a Medtech Kórházi Inkubátor Program, amely fókuszában az orvosok által létrehozott innovációk felkarolása áll – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Facebook-odalán közzétett videójában.

Bódis László azt mondta: Magyarország az élettudományok területén nemcsak tudományos, de innovációs és ipari értelemben is kiemelkedik, ugyanakkor az innovációk felkarolása egy újabb lökést adhat ennek az ökoszisztémának. A Medtech inkubátor pályázat kerete 2 milliárd forint, a forrásra olyan inkubátor vállalkozások pályázhatnak, amelyek célja és feladata, hogy az orvosi innovációkat felkarolják és a nemzetközi piacra vezessék. Egy inkubátor minimum 800 millió forint, legfeljebb 1 milliárd forint támogatásra pályázhat, így várhatóan a pályázati keretből két inkubátor elindulását tudják támogatni – tette hozzá. „Hiszünk abban, hogy a következő 3-5 évben ezek az innovációk újabb sikeres magyar mélytechnológiai vállalkozások alapjait képezhetik majd” – fogalmazott Bódis László.”

Forrás:
Bódis László: indul a Medtech Kórházi Inkubátor Program; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2026. február 12.
Lásd még:
„A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett pályázati felhívás céljai: hogy a hagyományos betegellátáson túlmutató, a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények illetve szolgáltatók klinikai technológiai, eljárási, ellátásszervezési és kapcsolódó találmányainak, megoldásainak, piacosítható jó gyakorlatainak, ötleteinek inkubálását támogassa. A kórházakkal és egyéb egészségügyi szolgáltatókkal együttműködő inkubátorok feladata a megoldások eljuttatása a prototípusig vagy a piacra vitelig, illetve a scale-up fázis eléréséhez szükséges további jelentős tőkebevonásig. A végső célok közé tartozik az egészségügyi szolgáltatások színvonalának, hatékonyságának és minőségének javítása, növelve ezzel a páciensek elégedettségét, amihez a kórházi és egyéb ellátási működést, folyamatokat optimalizáló megoldások is hozzájárulnak.
Főbb területek:
* digitális egészségügyi technológiák
* kórházi ellátási és támogató folyamatok fejlesztése
* orvosi műszerek és diagnosztika
* páciensközpontú megoldások (edukáció, empowerment)”
MEDTECH Kórházi Inkubátor Program 2026-1.1.1-MEDTECH; NKFI Hivatal; 2026. február 12.

Az uniós általános célú MI (GPAI) gyakorlati kódexének aláírói munkacsoportjának első ülése

„A GPAI gyakorlati kódex aláírói január 30-án, pénteken találkoztak, hogy munkacsoportot hozzanak létre a kódex végrehajtásáról folytatott eszmecsere céljából.

2026. január 30-án az általános célú mesterséges intelligenciára (GPAI) vonatkozó gyakorlati kódex aláírói megtartották első alakuló ülésüket, amelyen létrehozták az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex aláíró munkacsoportját. Adott esetben megkönnyíti az aláírók közötti információcserét a kódex végrehajtása érdekében. Hozzájárulhat az iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokhoz, az MI-hivatal által előírt nyilvános konzultációk sérelme nélkül.

A munkacsoport elősegítheti továbbá a technológiai fejleményekkel kapcsolatos véleménycserét, és információkat gyűjthet az érintett harmadik fél érdekelt felektől, valamint naprakész tájékoztatást nyújthat számukra. A munkacsoport fórumként is szolgálhat a kódex kötelezettségvállalásai vagy intézkedései szempontjából releváns kutatások, független szakértői hozzájárulások és naprakész bizonyítékok felkutatásához és megvitatásához.

Az MI-hivatal ismertette a munkacsoport logisztikáját, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a munkacsoport tevékenységei során biztosítsák a nyilvánosság átláthatóságát és az uniós versenyjog tiszteletben tartását.

Az aláírók konszenzussal vitatták meg és fogadták el az eljárási szabályzatot (PDF), amely a munkacsoport interakcióit fogja vezérelni. Eltérő vélemények hangzottak el a külső szakértők meghívására vonatkozó többségi küszöbértékkel kapcsolatban (egyszerű többség, kétharmad, egyhangúság). Megvitatták a jövőbeli ad hoc csoportokban rejlő lehetőségeket is, például a nyílt forráskódú kérdésekkel kapcsolatban.

Végezetül az aláírók felvetették a munkacsoport lehetséges jövőbeli (még nem véglegesített) vitáinak témáit, amelyekkel a nyomonkövetési üléseken kell foglalkozni.”

Forrás:
Az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex aláíró munkacsoportjának első ülése; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2026. február 12.
(Uniós gépi fordítás. Az eredeti változat itt olvasható.)
Lásd még:
Megalakult az általános célú MI (GPAI) gyakorlati kódexének aláírói munkacsoportja; eGov Hírlevél; 2026. február 8.

Az automatizációval járó munkaerőpiaci folyamatok előrejelzésének szempontjai

„Az MI és az új automatizációs technológiák előretörése az elmúlt időszakban elsősorban abból a szempontból került a figyelem középpontjába, hogy az miként alakítja át a munkaerőpiacot, valóban veszélyezteti-e a munkahelyeket? Ez különösen Kelet-Közép Európában – ahol magas a feldolgozóipar aránya – élesen felmerülő kérdés.

Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) elemzése azt vizsgálta, hogy az automatizáció, a robotizáció és az MI alkalmazásának munkaerőpiaci hatásairól szóló prognózisok mennyiben tekinthetőek megbízhatónak, és ennek folytán érdemes-e a közpolitikai eszközrendszer kialakítása során ezekre figyelemmel lenni. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy milyen módszertani korlátai vannak az ismert előrejelzéseknek, az alkalmazott módszerek és felhasznált adatok a
tudományosság egyes alapvető feltételeit kielégítik-e.
…
A hazai stratégiai dokumentumok megalapozása erősíthető

A 2025-ben felülvizsgált MI stratégia a PwC 2019-es és az OECD 2023-as tanulmányában feltételezett munkaerőpiaci hatásokat idézi, önálló kutatás a stratégiai dokumentumhoz, hazai empírián nem készült. A stratégia által felhasznált előrejelzésekkel kapcsolatos kritikai megállapítások itt is érvényesek, vagyis a technológia elterjedését azok jó eséllyel felülbecsülik. A kormányzati tervezés jobb megalapozása érdekében érdemes lenne megfontolni az MI és az automatizáció hatásainak tudományos kutatását hazai adatok alapján, figyelembe véve a technológiát körülvevő társadalmi gazdasági ökoszisztéma egészét.”

Forrás:
Az automatizációval járó munkaerőpiaci folyamatok előrejelzésének szempontjai; Pulay Gyula, Vargha Bálint Tamás, Luksander Alexandra, Mihálszky Kálmán, Nagy Szilárd; Állami Számvevőszék; T/626; 2026. január 16.

MI a hazai urbanisztikában

„A Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei csoport, valamint az ELTE KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály márciusban tartja soron következő Smart City rendezvénysorozatának beszélgetéssel és bemutatóval egybekötött előadását.

Előadó: Borbély Marcell, szabadúszó szakértő

AI a hazai urbanisztikában

Helyszín:
ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete
Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály, Dr. Lados Mihály Terem
Cím:
9022 Győr, Liszt Ferenc utca 10.

Dátum:
2026. március 4. 16:00 óra

Kérjük, hogy részvételi szándékukat legkésőbb 2026. február 27-ig jelezzék az alábbi oldalon!”

Forrás:
AI a hazai urbanisztikában – a Smart City rendezvénysorozat következő előadása; Regionális Kutatások Intézete; 2026. február 11.

A mesterséges intelligencia jogi kérdéseiről tanácskoztak Palicson

„A Vajdasági Magyar Jogász Egylet és az magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet közös szervezésében ma nagyszabású jogászkonferenciát tartanak a Palics Magyar Művelődési Egyesület dísztermében. A szakmai tanácskozás iránt jelentős az érdeklődés, hiszen mintegy száz vajdasági, magyarországi és erdélyi jogász, ügyvéd, egyetemi oktató, joghallgató és informatikai szakember gyűlt össze, hogy a jog és a digitális technológiák találkozási pontjairól folytasson eszmecserét.

A konferencia középpontjában a mesterséges intelligencia áll, annak gyakorlati alkalmazásaival, valamint a jogrendszerre gyakorolt hatásával együtt. A résztvevők azt vizsgálják, miként alakítja át az MI a jogalkotás, a jogértelmezés és a jogalkalmazás mindennapjait, illetve milyen új kérdéseket vet fel az alapjogok, az adatvédelem vagy éppen a hatalmi viszonyok területén.

A rendezvény elején köszöntőt mondott dr. Varga Ádám, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke.

A technológiai fejlődés olyan ütemű, amelyhez a jogásztársadalomnak is folyamatosan alkalmazkodnia kell – mutatott rá dr. Varga Ádám beszédében. Mint fogalmazott, a jogászi hivatás egyik legfontosabb sajátossága éppen az alkalmazkodóképesség, amely napjainkban különösen felértékelődött. Hangsúlyozta az anyanyelv szerepét is a szakmai diskurzusban, kiemelve, hogy egyre nagyobb jelentősége van annak, ha a modern kihívásokról magyar nyelven folyhat párbeszéd.

Hugyik Richárd felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia nem pusztán technológiai eszköz, hanem társadalomformáló tényező is. Megjelenésével új kérdések vetődnek fel az ellenőrzés, a hatalom és a szabályozás terén, amelyekre a jognak megfelelő válaszokat kell adnia.

Kiemelte, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) számára különösen fontos az anyanyelvhasználat, az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás kérdése, ezért az innováció és a hagyományőrzés közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú.

Nyilas Mihály hangsúlyozta, hogy a tanácskozás olyan témákat érint, amelyek a jogrendszerek alkalmazkodóképességét és a jogászi pálya jövőjét egyaránt befolyásolják. A digitális technológiák – az MI-től az új adatkezelési megoldásokig – alapjaiban alakítják át a szakma kereteit. Véleménye szerint a konferencia lehetőséget teremt arra, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat képviselői közösen keressenek válaszokat a jogbiztonság és az alapvető jogok megőrzésének kérdéseire a gyorsan változó digitális térben.

A délelőtti szekcióban elsőként prof. dr. Dudás Attila alkotmánybíró tartott előadást a digitalizáció és az intelligens technológiák fogyasztóvédelmi vonatkozásairól. Őt Szilágyi Miklós ügyvéd követte, aki a mesterséges intelligencia szerbiai joggyakorlatban betöltött szerepét elemezte. Dr. Csuvik Viktor informatikus szakember, a MALI Labs technológiai vezetője a nyelvi modellek működésébe nyújtott betekintést, külön kitérve arra, milyen lehetőségeket és korlátokat jelentenek ezek az igazságszolgáltatás és a közigazgatás számára, különösen a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából.

A délutáni programban többek között dr. Klenanc Miklós az ügyvédi praxisban alkalmazható MI-alapú megoldásokról, dr. Csenterics András a mesterséges intelligencia jogi fogalmának gyakorlati értelmezéséről, dr. De Negri Laura a személyiség digitalizálásának kérdéseiről, dr. Ambrus Sándor Csaba az ügyvéd és az MI kapcsolatáról, míg dr. Gyeney Laura a jogvédelem jövőjéről tart előadást.

A konferencia mintegy száz résztvevővel zajlik, és az esti órákban a palicsi Zvonko Bogdan Borászat ad otthont a Vajdasági Magyar Jogászbálnak, amely kötetlenebb formában kínál alkalmat a szakmai kapcsolatok ápolására.

A tanácskozás így nemcsak a mesterséges intelligencia jogi vetületeit helyezi fókuszba, hanem a közösségi párbeszéd és az anyanyelvi szakmaiság fontosságát is hangsúlyozza a digitális korszak kihívásai közepette.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia jogi kérdéseiről tanácskoznak Palicson; Fehér Szilvia; Vajdaság MA; 2026. február 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új weboldal a kulturális örökség közös európai adattere számára

„Az Europeana Alapítvány megújította a kulturális örökség közös európai adattéréhez (Common European data space for cultural heritage) tartozó dedikált weboldalt, és ezzel bővítette a kezdeményezés korábbi online jelenlétét. Ez az uniós finanszírozású kezdeményezés hozzájárul a közös európai adatterek (Common European data spaces) fejlesztéséhez, amelynek célja az ágazatok közötti adatinfrastruktúrák összekapcsolása, valamint egy egységes európai adatpiac létrehozásának támogatása.

A weboldal áttekintést ad az adattérben zajló tevékenységekről, és bemutatja annak szolgáltatásait, eszközeit, kezdeményezéseit, továbbá azt a sokszínű partnerhálózatot, amely a fejlesztéshez és a megvalósításhoz hozzájárul.

A kulturális örökség közös európai adattérének fő célközönsége mindenki, aki érdeklődik az adattérhez való hozzáférés, annak használata vagy a hozzá való hozzájárulás iránt, illetve szeretne profitálni szolgáltatásaiból és erőforrásaiból. A kiemelt célcsoportok:

* akadémiai szereplők és kutatók
* aggregátorok
* kreatív szakemberek
* kulturális örökség területén dolgozó szakemberek
* kulturális örökséggel foglalkozó szervezetek
* fejlesztők
* oktatók
* turisztikai szervezetek
* médiában dolgozó szakemberek
* kreatív írók

A kulturális örökség adattere hozzáférést biztosít a folyamatosan bővülő, magas minőségű kulturálisörökség-adatok gazdag állományához, továbbá széles körű tevékenységportfóliót kínál eszközökkel, eseményekkel és projektekkel, valamint egy dinamikus közösséget és elkötelezett partnerhálózatot. Emellett az adattér termékcsomagot is nyújt: a Europeana Academy és képzési platformtól a Statistics Dashboardon át egészen az Europeana.eu-ig, támogatva a tudásmegosztást, az újrahasznosítást, a kapacitásépítést és az innovációt a kulturális örökség ágazatában.

Fedezd fel az adattér megújult weboldalát, és nézd meg a kulturális örökség adattér rövid bemutatóvideóját”

Forrás:
Új weboldal a kulturális örökség közös európai adattéréhez; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 2026. február 13.

Az István király című Erkel-opera forrásanyagát tették elérhetővé az Operaház és az OSZK együttműködésében

„A Magyar Állami Operaház és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új szakmai együttműködésének eredményeként kedden bemutatták az Erkel Ferenc István király című operájához kapcsolódó, több mint 10 ezer oldalnyi forrásanyag online publikációját.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az intézmények keddi budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: az utódok feladata az emlékek ápolása, gondozása, olyan eszközökkel, amelyek a mai kor számára is fontosak. Hangsúlyozta: azokat is el kell érni, akik a magyar kultúrát nem ismerik, vagy nem elég mély a tudásuk. Az elmúlt 15 évben mintegy 650 milliárd forintnyi kulturális fejlesztés valósult meg – mondta, kiemelve az Operaház nagy léptékű felújítását. Szólt azokról a háttérintézményekről is, ahol jó minőségű szakmai munkát tett lehetővé a beruházás, így jött létre például az Országos Széchényi Könyvtárban az a géppark, amely Európában az egyik legnagyobb digitalizálási kapacitással rendelkezik. Hozzátette: hasonló háttérintézmény működik az Opera Eiffel Műhelyházában, amely azontúl, hogy számos bemutatónak ad otthont, az összművészeti intézményt is kiszolgálja. Hangsúlyozta: a két kultúrstratégiai intézmény beteljesítheti azt a célját, hogy az olyan, kevésbé ismert dokumentumokat is megtalálja, feldolgozza és újra kutathatóvá, használhatóvá tegye, mint amilyen az István király kézirata.

Kiemelte: az együttműködés célja, hogy a magyar kultúra mindenki számára elérhető, kutatható és tanulmányozható legyen. Az Erkel-operák forrásanyagának döntő többségét – köztük az István király dokumentumait is – az OSZK zenei gyűjteménye őrzi. A most digitalizált anyagban megtalálható a mű autográf partitúrája, a Nemzeti Színház és később az Operaház játszópéldányai, az operához kapcsolódó különálló betétszámok, valamint az ősbemutató dokumentumai is. Az István király forrásanyagának digitális változata az OSZK Copia elnevezésű tartalomszolgáltatási felületén szabadon hozzáférhető. Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója kiemelte: az Országos Széchényi Könyvtárban az elmúlt években nagyszabású digitalizálási projektek zajlanak, ez érinti a tömeges digitalizálást és a legbecsesebb egyedi dokumentumaik digitalizálását is.

Elmondta: keresik azokat a projekteket, amelyek a legnagyobb társadalmi hasznosulással járhatnak. A zenetörténeti projektekben több intézménnyel is együttműködnek, köztük a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal és a Zeneakadémiával. Mint hozzátette, az Operaházzal való együttműködés azt célozza, hogy az OSZK-ban őrzött teljes Erkel-gyűjteményt digitalizálják, és mindenki számára elérhetővé és felhasználhatóvá tegyék. A digitalizálás menetéről elmondta: rendkívül összetett folyamat, amely egy ilyen típusú dokumentumgyűjtemény esetében a tudományos feltárással, a tudományos igényű újrarendezéssel kezdődik. Több mint 10 ezer oldalas dokumentumegyüttesről van szó, amely nemcsak a néhány száz oldalas partitúrát tartalmazza – emelte ki, köszönetet mondva a projektben részt vevő csaknem 30 ember munkájáért. Kitért arra, hogy a továbbiakban a Sarolta és a Brankovics György című operákkal fognak foglalkozni, a következő években ezek digitális közzététele is várható. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója az Erkel-operaprojektről szólva hangsúlyozta: az Operaház elkötelezett amellett, hogy alapító fő-zeneigazgatója, a nemzeti opera műfajának megteremtője előtt kritikai kiadások alapján, a lehető legjobb minőségben készített felvételekkel tisztelegjen, és műveit hozzáférhetővé tegye. Felidézte, hogy mintegy másfél évtizede felvették a Bánk bán című művet, majd elkészült a Hunyadi László felvétele is. Ezt követően a projekt elakadt, mert nem voltak meg a megfelelő kották. Három koncertszerű előadás nyomán rögzítették a Dózsa György és a Bátori Mária című operák kivonatát, valamint az Erzsébet című opera Erkel által komponált második felvonását. Hosszabb kihagyás után a sorozat folytatásaként Szent István megkoronázásának 1025. évfordulója alkalmából 2026 februárjában készül el Erkel utolsó operája, az István király felvétele – mondta, hozzátéve, hogy jövőre a Sarolta című művet szeretnék felvenni, ehhez is szükséges az OSZK-val való összefogás.

„Erkel Ferenc életművét rögzíteni kell, először kottában, aztán pedig hangfelvételeken is, hozzáférhetővé kell tenni” – hangsúlyozta, kiemelve: 2033 márciusára, amikor 200 éve lesz, hogy Erkel Ferenc – Kolozsvárott – először állt zenekar elé, és vezényelt el néhány saját operabetét-szerű szerzeményt, ezt a munkát szeretnék elvégezni. Az István király bemutatóját 1885. március 14-én tartották a fél évvel korábban megnyitott budapesti Operaházban. A premier utáni előadások során a mű számos módosításon esett át, amelyeket a most közzétett források részletesen dokumentálnak. A digitális gyűjtemény így nemcsak a véglegesnek tekintett változatot, hanem az alkotói és előadói folyamat különböző állomásait is láthatóvá teszi, bemutatva az Erkel-műhely munkáját és a darab alakulástörténetét.”

Forrás:
Az István király című Erkel-opera forrásanyagát tették elérhetővé az Operaház és az OSZK együttműködésében; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2026. február 10.
Lásd még:
Copia Digitalizált Kéziratok; Országos Széchényi Könyvtár

Szakirodalom

Áthidalni a jövő készséghiányait: új munkahelyek teremtése a MI korában

„Az új készségek iránti kereslet és azok kínálata – különösen az informatikában és a mesterséges intelligencia területén – átalakítja a munkaerőpiacokat, hatással van a bérekre és a toborzásra. A fejlett gazdaságokban nagyjából minden tizedik álláshirdetés legalább egy új készséget követel meg; ezek az igények gyakran először az Egyesült Államokban jelennek meg. A feltörekvő gazdaságokban ennek előfordulása körülbelül fele ekkora.

Ezek a készségek növelik az átlagbéreket és a foglalkoztatást, ugyanakkor erősítik a polarizációt: elsősorban a magasan képzett munkavállalóknak kedveznek, illetve – a szolgáltatások iránti nagyobb keresleten keresztül – az alacsonyan képzetteknek is, és hozzájárulhatnak a középosztály zsugorodásához.

Az MI-készségeket igénylő állások magasabb béreket kínálnak, ám e készségek terjedése összefügghet az alacsonyabb foglalkoztatással azokban a foglalkozásokban, amelyek erősen ki vannak téve az MI-hatásnak, és ahol az MI kevéssé kiegészíti (inkább helyettesíti) az emberi munkát. Ez külön kihívásokat jelent a fiatalok számára.

Egy Készség-egyensúlytalansági Index jelentős országok közötti különbségeket mutat. Azoknak a gazdaságoknak, ahol erős a kereslet, az oktatásra és az átképzésre kell helyezniük a hangsúlyt; ahol pedig erős a kínálat, ott a vállalatok „felszívóképességét” kell erősíteni innovációval és a hitelhez jutás javításával.”

Forrás:
Bridging Skill Gaps for the Future: New Jobs Creation in the AI Age; Florence Jaumotte, Jaden Kim, David Koll, Elmer Li, Longji Li, Giovanni Melina, Alina Song, Marina Mendes Tavares; International Monetary Fund; Staff Discussion Notes, No. 2026/001; DOI: 10.5089/9798229028196.006; 2026. január 14.

A fenntartható és digitális belső piac aktuális kérdései

„A 21. század digitális forradalma a természeti és társadalmi környezetünk gyors változásaira irányította a figyelmünket. A 2019-ben megkötött európai zöld megállapodás ambiciózus célokat fogalmazott meg a digitális és zöld átállásra vonatkozóan. A digitalizáció, a fenntarthatóság jelentősen befolyásolja a polgárok jogérvényesítési lehetőségeit, tájékozottságukhoz, a megfelelő információkhoz való hozzájutásukhoz különös érdekek fűződnek, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az online térben, közösségimédia-felületeken az adatvédelmi szabályok, az elektronikus tér adta lehetőségek jogbiztonsági szempontból is megfelelő használatára vonatkozó szabályokat sem. A digitális és zöld átállás jelentős mértékben befolyásolta, részben át is alakította az Európai Unió egységes belső piacát, a négy szabadság és a szabadpiaci verseny területét, az egyes uniós politikákat. A most zajló folyamatok, jelenségek vezetnek el a digitális belső piac új fogalmaihoz.”

Forrás:
A fenntartható és digitális belső piac aktuális kérdései; Gombos Katalin (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN: ISBN 978-963-653-216-1; DOI: 10.36250/01284_00; 2025 (PDF-ben letölthető)

„A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át.” – Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről

„A kötet Magyarország történeti alkotmányáról, illetve alkotmánytörténetéről szóló, magyar jogtudósok kiadatlan munkáiból közöl válogatást. Az olvasók minden szövegközlés előtt egy-egy bevezető tanulmányt találnak, amely az eredeti szerzők írásainak, illetve egyetemi/jogakadémiai előadásjegyzeteinek kontextusát mutatja be a szerzők rövid szakmai életrajzával együtt, illetve kiemeli a források legfontosabb tartalmi elemeit, sajátosságait és újításait. Az itt közölt, jórészt ismeretlen, eddig lappangó források feltárása fontos hozzájárulás lehet a történeti alkotmány megismeréséhez, és nélkülözhetetlen mű a Magyarország alkotmány- és jogtörténetével foglalkozó szakemberek számára.

Az eredeti szövegeket válogatta, szerkesztette, jegyzetekkel és előtanulmányokkal ellátta Schweitzer Gábor, tudományos főmunkatárs, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet; egyetemi tanár, NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Budapest és Szente Zoltán, kutatóprofesszor, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest; Fernand Braudel Senior Fellow, European University Institute, Firenze.”

Forrás:
„A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át.” – Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről; Schweitzer Gábor, Szente Zoltán (szerk.); Akadémiai Kiadó; 2024
(Letölthető PDF-ben.)