Skip to main content

Találat:

A megvalósítás új szakaszába lépett a FUNDA projekt a Duna régió funkcionális várostérségeiben

„ Megtörtént a Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt második találkozója. A Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt új mérföldkőhöz érkezett: a második partnertalálkozóval lezárult az előkészítési szakasz, és megkezdődött a konkrét pilotok megvalósítása a Duna régió funkcionális várostérségeiben. A februári eseményen a 11 finanszírozott partnerintézmény mellett 11 társult stratégiai partner is részt vett, ami jól mutatja, hogy a funkcionális várostérségek (FUA-k) integrált fejlesztésére irányuló szakmai együttműködés egyre szélesebb körű érdeklődést és elköteleződést vált ki a Duna régióban. A második...

Read more

Technológiai fejlődés vagy digitális kizárás?

„Az érintőképernyős fizetési terminálok terjedése új akadályokat jelent a vak és gyengénlátó emberek számára, mivel a sík kijelzős eszközök sokszor nem teszik lehetővé a PIN-kód önálló megadását. Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (Infoalap) friss szakmai elemzése rámutat: bár a nemzetközi gyakorlatban léteznek működő akadálymentes megoldások, hazánkban is adott egy alternatíva. Miközben Európa az akadálymentesség évtizedét hirdeti, a magyar boltok pénztárainál, a taxikban, a futároknál egyre több látássérült ember szembesül azzal, hogy önállóan nem tud fizetni. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége...

Read more

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját: * hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz; * a digitális technológiák és adatok hatékony felhasználása;...

Read more

A jövő generáció magyarországi közlekedési stratégiájának főbb irányai

„Az ágazati stratégiák lényeges jellemzője, hogy hosszabb, 20-30 éves időtávra terveznek. Ez egyrészt előny, mert a stratégiák által kijelölt célok elérése több időt vesz igénybe, ugyanakkor hátrány is, mert a megvalósulás céldátumának műszaki fejlettsége nem ismert. További kérdéseket vet fel, hogy a készítők több esetben nem lesznek használók, vagyis a stratégiák a következő generációk részére készülnek. A cikk a Magyarországon a most készülő megújuló közlekedési stratégia esetében vizsgálja egy újszerű stratégiaalkotási folyamat kezdeti lépéseként megtartott workshopok eredményeit, amelynek szintéziseként – szakítva a...

Read more

A magyar vezérigazgatók fókuszában a technológiai átalakulás kényszere áll

„A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást. A PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felmérése szerint a magyar CEO-k idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják – jóval többet, mint társaik világszerte –, és így kevesebb fókusz marad a vállalati életképesség, az innováció és az MI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai kérdéseire,...

Read more

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a 2040-re teljesítendő éghajlat-politikai célértéket

„A Tanács a mai napon hivatalosan elfogadta a módosított európai klímarendeletet. A jogszabály kötelezően teljesítendő köztes éghajlat-politikai célértéket vezet be, amelynek értelmében 2040-re 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás) az 1990-es szintekhez képest. Ez az új célérték még határozottabban ráállítja az EU-t arra az útra, amely kijelöli, hogyan érje el 2050-re a klímasemlegességet az összes gazdasági ágazatban. 2036-tól kezdődően a kiváló minőségű nemzetközi jóváírásokat – az 1990-es uniós nettó kibocsátás legfeljebb 5%-áig – fel lehet használni annak érdekében, hogy kielégítő hozzájárulást...

Read more

Új eszköz segíti az önkormányzati költségvetések átláthatóságát Törökbálinton

„Olyan közérthető, nyílt forráskódú felületet indított Törökbálint, amely megmutatja, mire és mennyit költ az önkormányzat – és amelyet más települések is szabadon átvehetnek. Törökbálint Város Önkormányzata elindította átlátható költségvetési oldalát, amelynek célja, hogy a lakosok könnyebben megismerhessék, hogyan gazdálkodik a város a közpénzekkel. Az új felület közérthető és vizuális formában mutatja be az önkormányzati kiadásokat, így az érdeklődők egyszerűen áttekinthetik, mire és milyen arányban fordítja a város a rendelkezésre álló forrásokat. A kezdeményezés a hagyományos, nehezen értelmezhető költségvetési dokumentumok – például bonyolult...

Read more

Elérhető a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2026-2027-es Önerő Támogatási Pályázata!

„Most hazai forrásból igényelhet támogatást egyes közvetlen irányítású uniós, valamint az Interreg 2021-2027 programok keretében megvalósuló projektek önerő finanszírozásához! A támogatás: ✔ 1–100 millió Ft / projekt ✔ az önerő max. 50%-áig ✔ vissza nem térítendő A felhívás keretében olyan kérelmek támogathatóak, melyek az – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Energia és Digitális Programok, – Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI), – Közös Kül- és Biztonságpolitikai eszköz (CFSP), – Erasmus+, – Európai Védelmi Alap (EDF), – Digitális Európa Program (DIGITAL), – Környezetvédelmi és éghajlat-politikai eszköz (LIFE), – Egységes Piac Program (SMP),...

Read more

Digitális fordulat a bíróságokon: MI-alkalmazások a polgári bíráskodásban

„A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya 2026. március 25-én Budapesten rendezi meg az „Algoritmus a tárgyalóteremben – A mesterséges intelligencia és a polgári perek” című szakmai konferenciát. A rendezvény célja, hogy tudományos és gyakorlati szempontból vizsgálja meg az algoritmusok és a mesterséges intelligencia térnyerését az igazságszolgáltatásban. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya által szervezett rendezvényen a téma szakértői a mesterséges intelligencia hatását elemzik a polgári perekben, kiemelt fókusszal...

Read more

Piaci szervezetek vs. DÁP – jöhetnek az első figyelmeztetések

„A Digitális Állampolgárság Programhoz készült mobilapplikáció segítségével ma már több száz állami és piaci szolgáltató ügyintézési felületére be lehet jelentkezni, de a rendszer bevezetésére kötelezett piaci szereplők száma egyes szektorokban továbbra is alacsony. A Digitális Magyarország Ügynökség kiemelt célja, hogy ez megváltozzon, érkezhetnek az első figyelmeztetések. Nem halad elég tempósan a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) egyes szolgáltatásainak bevezetése a piaci szereplőknél, legalábbis erre lehet következtetni a programot gründoló Digitális Magyarország Ügynökség csütörtöki közleményéből és a dap.gov.hu weboldalon közzétett, csatlakozott szolgáltatók listájából. A...

Read more