Skip to main content

Találat:

Az MI-re felkészült közszolgálati munkaerő kialakítása – következmények és stratégiák

„* Az MI alkalmazása javíthatja a közszféra hatékonyságát és a szolgáltatások minőségét azzal, hogy támogatja és felgyorsítja az adminisztratív és háttérfeladatokat. * A közigazgatási szervezetekben fontos a belső MI-képességek kiépítése annak érdekében, hogy biztosítható legyen a megfelelés, az elszámoltathatóság, valamint az MI-eszközök hatékony használata a szervezeti célok eléréséhez. * Az intézményeknek proaktív és robusztus MI-irányítási keretrendszerre van szükségük a jelentős kockázatok megelőzésére, ideértve a munkatársak által használt generatív MI-eszközökhöz kapcsolódó kockázatokat is. * Az MI bevezetése meg fogja változtatni a munkafolyamatokat és...

Read more

Bevált gyakorlatok gyűjteménye az MI emberközpontú fejlesztéséhez és alkalmazásához a munka világában

„Az MI átalakító technológia, amely képes átformálni a munkaköröket, a munkahelyeket és a munkavállalók életét. A bevált gyakorlatok e gyűjteménye a G7 Foglalkoztatási Munkacsoportja keretében készült el Kanada 2025. évi G7-elnöksége alatt, a G7-országok és a kapcsolódó érdekcsoportok hozzájárulásával és bevonásával. A gyűjtemény támogatja a G7 vezetőinek nyilatkozatát, melynek címe „MI a jólétért” (AI for Prosperity), amelyet 2025 júniusában Kananaskisban fogadtak el, és amely kiemelte az ellenállóképes jövőbeli munkaerő kialakításának, valamint a munkavállalóknak a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó átmenetekre való felkészítésének szükségességét....

Read more

Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiája (NEFE 2030) – „Magyar megoldás a változó környezetben”

„A Kormány 1596/2025. (XII. 31.) Korm. határozataként kihirdetésre került a „Magyar megoldás a változó környezetben” című, a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiája (2026–2030). A globális világrend folyamatban lévő átalakulása, a nemzetközi konfliktusok, háborúk és természeti katasztrófák számának növekedése, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, az energia- és élelmiszerválság, a növekvő egyenlőtlenségek és a lakóhelyük elhagyására kényszerülők számának emelkedése miatt, a nemzetközi környezet az elmúlt években számottevően megváltozott és drasztikusan megnövekedett - a humanitárius segítségnyújtás mellett -...

Read more

Az Európai Unióban tíz éven belül le kell cserélni az elavult rézalapú (xDSL) távközlési infrastruktúrát

„Tegnap megszületett az Európai Unió legújabb, átfogó szektorális szabályozásának az alapja azzal, hogy az Európai Bizottság előterjesztette a Digital Networks Act jogszabályt, melynek célja, hogy a régió versenyképességét javítsa, a piac széttagozódását pedig csökkentse. Elkészült az európai távközlési infrastruktúrák és szolgáltatások versenyképességének javítását célzó, a szektor szereplői által régóta hangoztatott problémákra válaszolni hivatott Digital Networks Act (DNA) jogszabály tervezete, mely a Bizottság szerint számos olyan akadályt leküzdhet, melyek korábban a nagyobb ívű beruházások útjában álltak. Egységes (távközlési) piac A DNA egyik legfőbb,...

Read more

Az európai villamosenergia-termelés és -kereslet 2025-ben

„Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban. Ez az Ember által az uniós villamosenergia-szektorról készített tizedik éves jelentés. 2025-ben először fordult elő, hogy az Európai Unióban a szél- és napenergia több áramot termelt, mint az összes fosszilis forrás együtt. A szél- és napenergia már az EU villamosenergia-termelésének...

Read more

A 2028–2034-es uniós költségvetés: az Európai Számvevőszék véleménye az Európai Versenyképességi Alapról és a Horizont Európáról

„Az Európai Számvevőszék a mai napon két véleményt adott ki az Európai Bizottság arra irányuló jogalkotási javaslatairól, hogy az Európai Versenyképességi Alap és a Horizont Európa program révén fellendítse a versenyképességet, a kutatást és az innovációt az Európai Unióban. Ez a kettő az első azon vélemények sorában, amelyeket a Számvevőszék a 2028–2034-es uniós költségvetésre vonatkozó javaslatokról fog kiadni. A számvevők független szakértői tanácsadást nyújtanak a költségvetés kialakításával, irányításával, teljesítménymérési keretével és pénzügyi kontrollintézkedéseivel kapcsolatban. Tanácsaikkal nemcsak az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot kívánják...

Read more

Többmilliárdos uniós közlekedési megaprojektek: az eredményekig még rögös az út

„* A főbb uniós közlekedési infrastruktúrák építési költségei emelkednek * A közlekedési törzshálózat kiépítésének 2030-as határideje már nem lesz tartható * A jövőbeli projekteknél a felülvizsgált uniós rendelet segíthetne elkerülni néhány visszatérő problémát Az előre nem látható válságok közepette Európa kiemelt közlekedési infrastruktúrájának kiépítését növekvő költségek és további végrehajtási késedelmek jellemzik. Ez a fő következtetése az Európai Számvevőszék új jelentésének, amely aktualizálja egy 2020-ban végzett hasonló ellenőrzés észrevételeit és megállapításait. Ezért amikor a Számvevőszék öt év múltán újraértékelte a transzeurópai közlekedési törzshálózat...

Read more

Nagy változások Budapest körül

„Nyolc agglomerációs város válik központi településsé a főváros körül a Budapesti Corvinus Egyetem tanulmánya szerint. Az egyetem közleményében kiemelte: Váctól Diósdig, Szentendrétől Gödöllőig nyolc központ formálódik, a délkeleti rész városiasodása viszont egyelőre elmarad a fővárosi agglomerációban. A kutatók szerint a centrumok képződésében az autópályák elérhetősége sokkal fontosabb, mint a vasúti összeköttetéseké. A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Kocsis János Balázs és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálta a régióban játszott szerepük alapján, eredményeiket a Journal of Urban Affairs folyóiratban...

Read more

Építőipari szabályozás: átfogó változások

„Számos, az építőipart érintő jogszabály-módosítás jelent meg a december 29-i Magyar Közlönyben. Az országos építési követelményeket rögzítő TÉKA közel száz ponton módosult, emellett változnak a területrendezésre, a tervtanácsokra és az építésügyi bírságokra vonatkozó szabályok is. A műemlékvédelem megújult előírásait külön, önálló kormányrendelet rögzíti. A december 29-i Magyar Közlönyben megjelent 448/2025. Korm. rendelet az építésügyi és területrendezési szakterületet érintő kormányrendeletek széles körét módosítja. A jogszabály célja – saját megfogalmazása szerint – az építészeti fogalomrendszer pontosítása, a településtervek készítésének egyszerűsítése, valamint az építésügyi hatósági...

Read more

Minden eddiginél több támogatás jut a földhő hasznosítására

„Magyarország adottságai kifejezetten kedveznek a geotermikus energia felhasználásának, e téren már most az európai élvonalba tartozunk. A Jedlik Ányos Energetikai Programban a kormány az eddigi ráfordításokat többszörösen meghaladó forrásmennyiséget mozgósít a további előrelépés érdekében. A beruházók pénzügyi kockázatait az első kútfúrásokra fordítható összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás csökkentheti. A pályázati felhívás ma megjelent, a jelentkezés márciusban indul. A magyar energiapolitika kiemelt célkitűzései a minél nagyobb mértékű önellátásra való törekvés, a megfizethető energia biztosítása és az energiatermelés zöldítése. A geotermikus...

Read more