Skip to main content

Találat:

Szakmai javaslatok a helyi ingatlanadóztatási gyakorlat hatékonyságának növeléséhez – Állami Számvevőszék

„Átgondoltabb ingatlanadóztatással még adóemelés nélkül is mintegy 10-15 százalékkal lehetne növelni a helyi (ingatlan)adóbevételeket. Az Állami Számvevőszék – mintegy 20 önkormányzat ingatlanadóztatása 2024. évben indított ellenőrzésének tapasztalatai alapján – számos támogató szándékú javaslatot fogalmazott meg a hatékonyabb adóbeszedés érdekében. Egy település számára jelentős fejlesztési forrást biztosíthat a helyi adóbevétel, amelynek alapfeltétele a helyi, a települési viszonyokhoz, a helyben lakó vagy gazdálkodó adóalanyok teherviselő képességéhez, valamint a települési célokhoz igazodó adópolitika léte. Bár a helyi adók legnagyobb bevételt eredményező fajtája a helyi iparűzési...

Read more

A Velencei-tó ügyében az Állami Számvevőszék már 2025-ben figyelmeztetett

„2026 nyarára a Velencei-tó állapota ismét országos üggyé vált. Az alacsony vízállás, az aszályos időjárás és a tó ökológiai helyzetével kapcsolatos aggodalmak nyomán a kormányzat átfogó beavatkozást helyezett kilátásba, amelynek mentén megkezdődött egy külön Velencei-tó törvény előkészítése is. A kezdeményezés súlyát mutatja, hogy a döntéshozók a fenntartható vízpótlást, a vízminőség javítását és a partmenti környezet rendezését is azonnali feladatnak tekintik. Mindez azonban nem előzmények nélküli fejlemény. Az Állami Számvevőszék már 2025 decemberében nyilvánosságra hozta „A Velencei-tó fenntartható vízpótlásának megteremtése érdekében tett intézkedések...

Read more

A vizes élőhelyek megőrzése és fenntartható kezelése közérdek – Állami Számvevőszék

„Az Állami Számvevőszék ellenőrizte a biodiverzitás fenntartása, a vízkészletek megőrzése, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése szempontjából kulcsfontosságú vizes élőhelyek helyreállítását, védelmét és fenntartható kezelését, ideértve az országos, ágazati stratégiák, programok és források összehangoltságát, eredményességét, az irányítási, adatgyűjtési és monitoring, valamint döntéstámogató rendszerek működését. A vizes élőhelyek világszerte – és Magyarországon is – az egyik legveszélyeztetettebb élőhelykategóriát jelentik. A vizes élőhelyek nemcsak a biodiverzitás megőrzéséhez járulnak hozzá otthonul szolgálva számos állat- és növényfajnak, hanem az éghajlatszabályozáshoz, a vízkészletek fenntarthatóságához és a talajminőség megőrzéséhez is....

Read more

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter interjúja arról, hogyan tervezi újraépíteni a magyar digitális államot

„A Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) alig néhány hete működik, de Tanács Zoltán már a bizottsági meghallgatásán világossá tette: az állami digitalizáció ebben a ciklusban nem hívószó lesz. Azóta megtörténtek az első vezetőváltások a DMÜ, a NISZ és a DKÜ élén, és megkezdődött az átvilágítás. Ugyanakkor, míg az átvilágítás eredményeiről sokat, addig a mély szakmai kérdésekről kevesebbet hallani, pedig ahogy az interjúból kiderül, Tanács Zoltán fejében egy komplett digitális állam víziója állt össze. ICT Global: A miniszteri meghallgatásán azt mondta, Magyarország kilencedik...

Read more

Közbeszerzés, kereskedelem és iparpolitikák – A nemzeti prioritások támogatása

„A közbeszerzés az OECD-országokban a gazdasági tevékenység jelentős részét teszi ki — átlagosan a GDP 13%-át —, és egyre gyakrabban használják kiemelt célok, köztük iparpolitikai célok elérésére. Ahogy a kormányok újraértékelik a kereskedelmi nyitottságot, a rezilienciát és az ellátásbiztonságot, a közbeszerzési politika olyan központi területté vált, ahol az iparpolitika és a nemzetközi kereskedelem találkozik, a nemzeti határokon túlmutató következményekkel. Az OECD-felmérésekre, jogi elemzésekre, esettanulmányokra és 2025 októberéig gyűjtött adatokra támaszkodva a jelentés azt vizsgálja, milyen szerepet játszik a közbeszerzés az iparpolitikában mint...

Read more

Inkubáció a vállalkozói ökoszisztémákban: a növekedés beindítása

„Az üzleti inkubátorok a vállalkozói ökoszisztémák meghatározó szereplői. Arra szakosodtak, hogy azonosítsák a legígéretesebb induló és növekedési szakaszban lévő vállalkozásokat, majd átfogó támogatási csomagokkal és a tágabb ökoszisztémához való kapcsolódás elősegítésével segítsék fejlődésüket. Az elmúlt évtizedekben jelentős köz- és magánberuházások ösztönözték az inkubátorok számának erőteljes növekedését. Ezzel párhuzamosan más tendenciák is megjelentek, többek között a fokozódó specializáció, a virtuális szolgáltatási modellek terjedése, valamint a nemzetköziesedést támogató szolgáltatások bővülése. A kormányzati támogatás kulcsszerepet játszott az inkubáció növekedésében, és a szakpolitikának továbbra is fontos...

Read more

Technológiavezérelt egészségügy

„A digitális technológiák alapvetően átalakították az egészségügyi rendszerek működését. Bár a szakirodalom az egészségügy digitális forradalmáról régóta beszél, az igazi áttörést a Covid19 járvány jelentette. Jelen összeállítás bevezetést nyújt az egészségügy digitalizációs lehetőségeibe.” Forrás: 2026/10. Technológiavezérelt egészségügy; Csákó Beáta; Infojegyzet; 2026/10.; Képviselői Információs Szolgálat; Országgyűlés; 2026. június 9. (PDF)

Read more

Az Európai Bizottság bejelentése az EU első háromoldalú megállapodásáról az energiatárolás fellendítéséért

„Az Európai Bizottság az energiatárolásról szóló első háromoldalú uniós megállapodás kapcsán számos uniós energiaügyi minisztert, tárolófejlesztőt és -gyártót, megújulóenergia-fejlesztőt, energiafogyasztó iparágat és pénzügyi intézményt hívott össze. Az aláírásra az energiaügyi miniszterek tanácsának mai luxembourgi ülése alkalmával került sor. Az első háromoldalú megbeszélés célja, hogy rövid távon felgyorsítsa a tárolás kiépítését, ami biztonságosabbá és rugalmasabbá teszi a villamosenergia-rendszert. E háromoldalú megállapodás elindítása újabb fontos lépést jelent a hatékonyabb és olcsóbb energia előállítására képes dekarbonizált rendszer megvalósítása felé. Az energiatárolásaz energetikai átállás hiányzó láncszeme,...

Read more

A technológiai megoldások alkalmazásának felgyorsítása 2027 után: új tanulmány mutatja be az EU digitális lehetőségeit és kihívásait

„A technológiai megoldások alkalmazásának felgyorsítása 2027 után: új tanulmány mutatja be az EU digitális lehetőségeit és kihívásait Az Európai Bizottság új tanulmányt tett közzé „Az EU kritikus digitális képességei: alkalmazás 2027 után” címmel. A tanulmány a következő többéves pénzügyi keret előkészítése előtt bemutatja Európa digitális átalakulásának erősségeit és hiányosságait. A tanulmány megállapítja, hogy a következő uniós finanszírozási programnak kezelnie kell az elégtelen ráfordításokkal, a készséghiánnyal és a piac széttagoltságával kapcsolatos kihívásokat, miközben építenie kell a zöld digitális megoldások, a nyílt forráskódú technológiák,...

Read more

Képességeinket merev, lassú intézményrendszerünkkel fojtjuk meg, így konzerválva a leszakadásunkat

„Egy európai kutatási projekt elindítása Belgiumban körülbelül egy hónap volt. Ugyanez Magyarországon másfél évig tartott. Nem a pénz hiányzott, és nem is az emberek. A különbséget az intézményi működés adta. Ez a magyar tudomány egyik legnagyobb, mégis ritkán kimondott problémája. A hazai közbeszédben visszatérő állítás, hogy több forrás kell a kutatásba. Ez részben igaz, mégis félrevezető. Ha a rosszul működő rendszerbe több pénzt öntünk, az nem emeli a tudományos színvonalat, hanem megerősíti a hibás struktúrákat, a belterjes működést. Ma a legtöbb magyar...

Read more