Skip to main content

Találat: energia

A fenntartható városfejlesztési stratégiák kézikönyve

„Az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben alapos vita folyt a városokról és városok fejlődéséről. A kilencvenes évek vége óta a városfejlesztésért felelős miniszterek rendszeres találkozói (pl. Lille, 2000; Bristol 2005; Leipzig 2007; Toledo, 2010; Amszterdam, 2016) kidolgozták a városi kérdés „uniós perspektíváját” („urban acquis”), amely alapján megfogalmazható a városfejlesztés uniós megközelítése. Ezt a megközelítést az évek során finomították a gyakorlati megvalósítás során, az EU kohéziós politikája által támogatott városi kezdeményezéseknek és más, kifejezetten városorientált kezdeményezéseknek köszönhetően. Az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i...

Read more

Európai Kézikönyv a Fenntartható Fejlődési Célok Önkéntes, Helyi Véleményezéséhez (SDG Voluntary Local Reviews)

„A kézikönyv segítséget kíván nyújtani a politikai döntéshozóknak, kutatóknak és szakembereknek az Önkéntes Helyi Véleményezés kialakításához. Ez utóbbi alapvető eszköz a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG), és különösen a versenyképes fenntarthatóság, megvalósításának ellenőrzésére és a helyi politika részvevőinek támogatására. A Kézikönyv hivatalos és kísérleti mutatók kulcsfontosságú példáit írja le, ezek haszonnal alkalmazhatók speciálisan az európai városokra szabott helyi ellenőrzési rendszerek kialakítása során. Minden megfogalmazott célhoz kiemelnek harmonizált és helyben összegyűjtött mutatókat példának, hogy a helyi szereplők összehasonlíthassák magukat más városokkal, és nyomon tudjanak...

Read more

Megjelent az „Első Éghajlatváltozási Cselekvési Terv” és mellékletei

„A klímaváltozás és a gyakoribbá, intenzívebbé váló időjárási szélsőségek hatásai és az ezekre való felkészülés, az alkalmazkodás napjaink egyik legfontosabb kihívása hazánkban. Világszerte, Európában és Magyarországon is számos nemzetközi megállapodás, tervdokumentum, stratégia foglalkozik a kérdéskörrel, azonban a tényleges válaszlépések megtétele konkrét beavatkozásokat igényel. A 2018 októberében az Országgyűlés által elfogadott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) Magyarországra is meghatároz hosszú-, közép- és rövidtávú célokat és cselekvési irányokat – a tényleges válaszlépések konkretizálása azonban a stratégiához kapcsolódó cselekvési tervek feladata, amelyek sorában az első...

Read more

A kormány határozott stratégiai célokat tűzött ki a klímaváltozás és a környezetvédelem területén

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a kormányzati honlapon a közelmúltban elfogadott energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat. Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet szeretnénk. A klímaváltozással szemben nem szavakkal, hanem cselekvéssel lehet fellépni – a magyar kormány így is tesz. A 2030-ig kitűzött célok felé következetesen haladunk, Magyarországon a villamosenergia-termelés 90 százalékban karbonsemleges lesz. 2050-re pedig a klímasemleges kibocsátás a cél, de ennek árát a legnagyobb klímaszennyezőknek...

Read more

Döntött a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól

„ A kormány mai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiai kérdéseit. Elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a mai kormányülés szintén elfogadta. A kormány a mai ülésén meghatározó jelentőségű döntéseket...

Read more

Elektromobilitási szolgáltatások fejlesztése

„A közlekedés-fejlesztés során cél olyan megoldások alkalmazása, melyek az erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodnak, ugyanakkor az utazói preferenciákat kielégítik, használatuk egyszerű és kevés erőfeszítésbe telik (Monigl és Berki, 2010). Ennek megfelelően, kutatásom során arra kerestem a választ, hogy hogyan lehet elősegíteni a váltást a hagyományosról az elektromos személygépjárművekre úgy, hogy az illeszkedjen a meglévő közlekedési és villamos hálózati infrastruktúrához. Üzemeltetést támogató módszereket dolgoztam ki újszerű elektromobilitási szolgáltatásokhoz, figyelembe véve a felhasználói és az üzemeltetői oldalt, valamint a közúthálózat jellemzőit. Kutatásomat rendszer- és folyamatszemléletben végeztem....

Read more

Az Európai Zöld Megállapodás – az Európai Bizottság közleménye

„A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az európai zöld megállapodás 1.Bevezetés – egy sürgető kihívás egyedülálló lehetőséggé alakítása Ez a közlemény európai zöld megállapodást vázol fel az Európai Unió (EU) és polgárai számára. A Bizottság e közleménnyel megerősíti elkötelezettségét az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, amely e generáció meghatározó feladata. A légkör felmelegedőben van, az éghajlat változása évről évre érzékelhető. A Föld nyolcmillió fajából egymilliót kihalás fenyeget. Az erdőket és az óceánokat szennyezés pusztítja 1 . Az európai zöld megállapodás ezekre a kihívásokra ad...

Read more

Pénzt is tudnak termelni tulajdonosuknak az elektromos autók

„ Energiatárolóként is használhatók az elektromos autók – vélekedett az InfoRádióban a Budapesti Elektromos Művek vállalatfejlesztési igazgatója. Jászay Tamás egy szakmai konferencián azt is elárulta, a rendszerrel a tulajdonosok pénzt is kereshetnek. Az elektromobilitás e-fogyasztás, de tárolás is egyben, vagyis azokat az akkumulátorokat, amelyek az autókban vannak, azon kívül, hogy az autót hajtják, másként is fel lehet használni – mondta az InfoRádióban Jászay Tamás, a Budapesti Elektromos Művek vállalatfejlesztési igazgatója. "Például az autóflották részévé válhatnak az energiarendszernek úgy, hogy vagy tárolnak, vagy...

Read more

Az európai zöld megállapodás: Kérdések és válaszok

„Miért van szükség európai zöld megállapodásra? A Bizottság célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. E cél elérése érdekében azonnali fellépésre van szükség. Az európai zöld megállapodás javítani fogja az emberek egészségét és életminőségét, védi természetünket és vadon élő állatainkat, és egészséges bolygót biztosít a következő nemzedékek számára. Új növekedési stratégiát határoz meg egyes, a legfontosabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai problémák közé tartozó kérdések kezelése révén. A környezetre vonatkozó távlati vízió elfogadásával az iparágak és a vállalkozások nagyobb szabályozási bizonyosság mellett...

Read more

Az európai zöld megállapodás felvázolja, hogy miként tehetjük Európát 2050-re az első klímasemleges kontinenssé úgy, hogy egyúttal fellendítjük a gazdaságot, javítjuk az emberek egészségét és életminőségét, ápoljuk a környezetet, és senkiről sem feledkezzünk meg

„Az Európai Bizottság a mai napon bemutatta az európai zöld megállapodást, amely nem más, mint egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük. Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Az európai zöld megállapodás az új növekedési stratégiánk. Olyan növekedésre törekszünk, amely többet ad, mint amennyit elvesz. Az új stratégia kijelöli számunkra az utat, hogy miként alakítsuk át életmódunkat, munkamódszereinket,...

Read more
Page 30 of 63 1 29 30 31 63