Skip to main content

Találat: gazdaság

NAV: Új szabályok alapján adóznak a kriptovaluta-ügyletek

„2022. január 1-től külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszközügyletekből származó jövedelme. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem után 15 százalékos szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségek elszámolhatók, és adókiegyenlítés is alkalmazható. Az adót évente az szja-bevallásban kell bevallani és megfizetni. A szabályozás azokra az ügyletekre vonatkozik, amikor a magánszemély bárki számára elérhető, tehát nem zártkörű ügyletben kriptoeszközt átruház, átenged – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is – és ezzel nem kriptoeszközben, hanem törvényes fizetőeszközben szerez bevételt. Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből...

Read more

Egy új korszak hajnala: blokkláncon a jövőnk | 1. rész: Az alapok

„Hogyan lettem a blockchain és a mögöttes technológia rajongója? A cikk a személyes utamat mutatja be a blockchainnel szembeni teljes ellenszegüléstől a rajongásig. Hosszú cikkre készülj; távolabbról, az általánostól indulunk és lassan haladunk a specifikumok felé. Ha úgy érzed, már ismered az alapokat, kihagyhatod az első három részt. Igyál egy kávét vagy teát, és pattanj nyeregbe, mert megéri, ígérem! A cikk szerzője a digitális innovációval és termékfejlesztéssel foglalkozó Canecom alapítója, Kubatov Márk. Intro Mint sokan közülünk, én is szkeptikus vagy inkább közömbös...

Read more

A társadalom bizalmát csak emberközpontú mesterséges intelligenciával nyerhetjük el

„Az MI terjedését leginkább befolyásoló beruházások legnagyobb részben továbbra is három fő területre fókuszálnak: az információtechnológiai (IT) funkciók és -folyamatok automatizálására, az MI által javasolt megoldások iránti bizalom növelésére, valamint arra a célra, hogy az MI megértse, „beszélje” az adott vállalat nyelvét, értse és tudja kezelni az adott iparágra jellemző sajátosságokat. Közhelyes, de igaz, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alapvetően változtatja meg a vállalatok működését: virtuális asszisztensek segítségével kommunikálnak az ügyfeleikkel, kulcsfontosságú munkafolyamatokat automatizálnak, és van, ahol már a hálózatbiztonság menedzselését is...

Read more

A zöld civil szervezetek helyet kérnek a helyreállítási alap monitorozásában

„Ötvenkét környezetvédő szervezet írt levelet a Miniszterelnökségnek, kérve a lehetőséget, hogy a zöld civilek tagot delegálhassanak a helyreállítási alap monitoring bizottságába. Az EU által Magyarországnak juttatandó Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz működését egy monitoring bizottság felügyeli. A hónap elején megalakult közel 40 fős monitoring bizottság állami és civil szereplőkből áll. A bizottsági tagság érdekében írt levelet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország kezdeményezte, az ötvenkét aláíró szervezet között megtalálható a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport...

Read more

Az Agárminisztérium benyújtotta Brüsszelnek az új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet

„Az Agrárminisztérium december 30-án az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet – jelentette be Nagy István tárcavezető. A miniszter szerint a ma benyújtott, a 2023-2027 közötti időszak magyar mezőgazdaságát alapvetően meghatározó terv adja az alapját a Megújuló vidék, megújuló agrárium program folytatásának. „Modernizáljuk a vidéki gazdaság gerincét adó agráriumot és élelmiszerelőállítást, miközben megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé, és kiemelten támogatjuk a kis és közepes...

Read more

Ez történt a kormányzati informatikában 2021-ben – Középpontban az MI és az adatvagyon

„Bár a 2021-es évre is rányomta a bélyegét a Covid, az államigazgatási informatika nem csak a járvány hatásainak mérsékléséről vagy kivédéséről szólt. Jelentős előrelépések történtek a mesterséges intelligencia fejlesztésében és azzal kapcsolatban a nemzeti adatvagyon hasznosításában. Eközben a „hétköznapi” fejlesztésekre is maradt idő. Január végén még zárt körben mutatta be a Belügyminisztérium a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztései részeként a közhiteles nyilvántartáson alapuló arckép-azonosító szolgáltatását, nem sokkal később már élesben is használhatják az állampolgárok. A szolgáltatás egyszeri online regisztrációt követően vehető igénybe, melynek...

Read more

Magyarország és a világűr – könyv jelent meg a hazai űrtevékenységről

„Különleges kiadvány került a könyvesboltok polcaira nemrégiben, Magyarország és a világűr címmel, amely a hazai űrkutatás és űripar hagyományait és jelenét mutatja be. A karácsonyi ajándéknak is kiváló kötet alkotói azért fogtak össze, hogy naprakészen bemutassák a magyar űrtevékenység legfontosabb eredményeit. A gazdagon illusztrált és QR-kódokkal elérhető online tartalomelemekkel kiegészített kötet készítésében a Magyar Asztronautikai Társaság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkérésére a Lechner Tudásközpont is részt vett. Megérkezett az Űrkönyv. A Magyarország és a világűr címet viselő, nagyszerű ábrákkal illusztrált könyvet...

Read more

Az európai űrgazdasági piac. Könnyebb hozzáférés és nyitott, versenyképes piac

„A tanulmány az európai űrgazdasági piacot elemzi. Tárgyalja az európai űripar piacának méretét és szerkezetét, valamint az új űrgazdaság dinamikáját. Megvizsgálja az EU űrprogramjainak hozzájárulását az űradatok felhasználásának elősegítéséhez, valamint az EU űrágazatai közötti szinergiák maximalizálásának kihívásait és mozgatórugóit. Az új űralapú távközlési kezdeményezést is figyelembe veszi. Ezenkívül tekintettel van az Unió Számvevőszékének ajánlásaira is az újonnan integrált EU Űrprogram hatékonyságának megerősítésére, valamint gazdasági és társadalmi hatásainak maximalizálására. Ezt a dokumentumot az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) felkérésére a Gazdasági, Tudományos...

Read more

Az adatvédelmi biztos és a NAIH gyakorlata a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról

„Írásom fókuszában a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező piaci szereplő gazdasági társaságok által kezelt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége áll. A kérdés napjainkban egyre aktuálisabbá válik. A klasszikus megközelítések szerint az emberi jogok – így az információszabadság – érvényesítésének elsődleges kötelezettje az állam és a közhatalommal bíró szervek.2 Azonban erősödik az a tendencia, amely szerint magánpiaci szereplők mind több klasszikusan állami feladat ellátásában közreműködnek, így természetesnek tekinthető annak az igénynek a felbukkanása is, hogy ezek a nyilvánosság előtt elszámoltathatók legyenek....

Read more

Fejlődési csapdaveszély a pandémia után

„A jeles közgazdász professzor, Csath Magdolna újabb könyve a korábbi írásaihoz hasonlóan arra figyelmezteti a politikusokat és a szakembereket, hogy elmúltak azok az idők, amikor csupán a GDP alakulásával lehetett mérni egyes országok fejlődési szintjét, gazdasági növekedését. Ma már elkerülhetetlen, hogy szembesüljünk az ún. fejlesztési megközelítéssel, amelynek lényege, hogy a GDP mellett humán és társadalmi fejlettségi mutatókat is elemzünk annak megítéléséhez, hogy fenyeget-e fejlődési csapdahelyzet egy országot. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata azért különösen fontos, mert a pandémia után egyetlen gazdaság sem...

Read more
Page 181 of 679 1 180 181 182 679