Skip to main content

Találat: gazdaság

Az európai űrgazdasági piac. Könnyebb hozzáférés és nyitott, versenyképes piac

„A tanulmány az európai űrgazdasági piacot elemzi. Tárgyalja az európai űripar piacának méretét és szerkezetét, valamint az új űrgazdaság dinamikáját. Megvizsgálja az EU űrprogramjainak hozzájárulását az űradatok felhasználásának elősegítéséhez, valamint az EU űrágazatai közötti szinergiák maximalizálásának kihívásait és mozgatórugóit. Az új űralapú távközlési kezdeményezést is figyelembe veszi. Ezenkívül tekintettel van az Unió Számvevőszékének ajánlásaira is az újonnan integrált EU Űrprogram hatékonyságának megerősítésére, valamint gazdasági és társadalmi hatásainak maximalizálására. Ezt a dokumentumot az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) felkérésére a Gazdasági, Tudományos...

Read more

Az adatvédelmi biztos és a NAIH gyakorlata a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról

„Írásom fókuszában a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező piaci szereplő gazdasági társaságok által kezelt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége áll. A kérdés napjainkban egyre aktuálisabbá válik. A klasszikus megközelítések szerint az emberi jogok – így az információszabadság – érvényesítésének elsődleges kötelezettje az állam és a közhatalommal bíró szervek.2 Azonban erősödik az a tendencia, amely szerint magánpiaci szereplők mind több klasszikusan állami feladat ellátásában közreműködnek, így természetesnek tekinthető annak az igénynek a felbukkanása is, hogy ezek a nyilvánosság előtt elszámoltathatók legyenek....

Read more

Fejlődési csapdaveszély a pandémia után

„A jeles közgazdász professzor, Csath Magdolna újabb könyve a korábbi írásaihoz hasonlóan arra figyelmezteti a politikusokat és a szakembereket, hogy elmúltak azok az idők, amikor csupán a GDP alakulásával lehetett mérni egyes országok fejlődési szintjét, gazdasági növekedését. Ma már elkerülhetetlen, hogy szembesüljünk az ún. fejlesztési megközelítéssel, amelynek lényege, hogy a GDP mellett humán és társadalmi fejlettségi mutatókat is elemzünk annak megítéléséhez, hogy fenyeget-e fejlődési csapdahelyzet egy országot. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata azért különösen fontos, mert a pandémia után egyetlen gazdaság sem...

Read more

A digitális transzformáció technológiai kérdései. Digitális lábnyomaink, mesterséges intelligencia az ipari IoT térhódítása

„Beléptünk a digitális korba, bár az analóg világ nyomai még sok helyen felfedezhetők. A számítógépek, okos eszközök ott vannak mindenki keze ügyében, sokszorosan behálóztuk a földet, összekötünk embert, gépet, állatot, fákat, mindent. Az emberek és gépek által rögzített tudás mennyisége elképesztő méreteket ölt, a számítástechnika mindenütt jelen van, a tereinket egyre jobban mediatizáljuk, a múltban felhalmozott információt digitalizáljuk, a jelenben mindenről adatot gyűjtünk, a termelési folyamatainkat új elvek és gyakorlatok szerint szervezzük újra, mindenhová szenzort helyezünk el, mindent mérünk, az algoritmusok egyre...

Read more

Az NKE-re is számít a magyar űripar

„Magyarországon mintegy negyven vállalat működik űripari területen. Bay Zoltán 75 évvel ezelőtt elvégzett holdradarkísérlete óta nem ültünk a babérjainkon, a magyar egyetemek tudást halmoztak fel, a vállalatok innovációi pedig számos űreszközön teljesítenek szolgálatot. Ferencz Orsolyát, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosát és Parragh Biankát, az NKE tudományos főmunkatársát, az Űrgazdasági és Nemzetgazdasági Versenyképesség Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük. Miért van szüksége egy ilyen méretű országnak az űrtevékenységre? Ferencz Orsolya: Ma az űrszektorban használt eszközök és az ezekre épülő globális szolgáltatások a kritikus...

Read more

Az állami beruházások kezelése az Európai Unióban. Főbb jellemzők és gyakorlatok

„A tanulmány azzal az alapvető kérdéssel foglalkozik, hogy mi teszi hatékonnyá az állami beruházások kezelését. Az állami beruházásokat tárgyi és immateriális befektetésekként, valamint a mindennaposan szokásos karbantartásként és javításként határozza meg, és a következő kiemelt szakaszokat különbözteti meg: stratégiai tervezés, projektkiválasztás, középtávú költségvetés-tervezés, végrehajtás és utólagos felülvizsgálatok. E szakaszok mindegyikére vonatkozóan a dokumentum néhány példát mutat be az EU bevált gyakorlataiból, kiegészítve az EU kohéziós politikájának végrehajtásából származó információkkal. Végül a tanulmány jelentős adathiányokat azonosít az EU-országokon belül és azok között egyaránt.”...

Read more

A Visegrádi Csoport országainak egyetértési megállapodása az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló együttműködés fejlesztésére

„A Visegrádi Csoport országainak kormányfői a soros magyar elnökség kezdeményezésére egyetértési megállapodást (Memorandum of Understanding) írtak alá 2021. december 13-i budapesti találkozójuk során az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló közép-európai együttműködés fejlesztésére. A Visegrádi Csoport országainak kormányfői a soros magyar elnökség kezdeményezésére egyetértési megállapodást (Memorandum of Understanding) írtak alá 2021. december 13-i budapesti találkozójuk során az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló közép-európai együttműködés fejlesztésére. Az űrszektor dinamikusan növekvő jelentősége szükségessé teszi, hogy a négy állam e kutatásintenzív csúcságazat...

Read more

Az Európai Unió 2021-ben. Gazdaság és pénzügy

„Úgy tűnik, hogy az Európai Unió egyelőre nem tudott megbirkózni a rá nehezedő válság nyomásával. Paolo Gentiloni, az Európai Unió gazdasági ügyekért felelős biztosa az év elején úgy vélte, hogy az unióban 2022 közepe előtt nem várható számottevő gazdasági javulás. Emiatt azt javasolta, hogy a költségvetési szabályok maradjanak egyelőre felfüggesztve, valamint, hogy az államok használják ki az olcsó kamatokat. Így további beruházásokkal elkerülhetik a tömeges csődbejelentéseket és a tartós munkanélküliséget. Annak reményében, a „jó adósság” a későbbi újraépítést szolgálja, arra biztatta a...

Read more

Az Európai Unió 2021-ben – Az intézményi vesztes: az Európai Bizottság

„Mandátumának közepén jár az európai intézményrendszer. Az Európai Parlament a pozíciók ciklusközepi újraosztásához készülődik, az Európai Tanács elnökének megbízatását is meg kell hosszabbítani - bár ez valószínűleg csak formalitás lesz -, így tulajdonképpen az Európai Bizottság tervezheti teljes nyugalommal év végi szabadságát. Ez a nyugalom azonban könnyen megtévesztő lehet. Valójában idén az Európai Bizottságnak akadt a legtöbb aggódnivalója, ő ugyanis az év intézményi vesztese. Tavaly az Európai Parlament zárt presztízse szempontjából különösen rossz évet, az Európai Bizottság a becsületes túlélő címét kapta....

Read more

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2020

„Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Első ízben jelenik meg ez a 15 kulcsindikátort tartalmazó kis füzet, melyben bemutatjuk, milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. A bővebb tartalommal (103 jelzőszámmal) bíró, Fenntartható fejlődés indikátorai című kiadvány idén digitális változatban (kereshető, szűrhető) kerül közzétételre, ahol az SDG-célok szerinti mutatók is elérhetők.” Forrás: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2020; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. december 15. Archívum (korábbi évek) Fenntartható...

Read more
Page 194 of 691 1 193 194 195 691