Skip to main content

Találat: geopolitika

Erősebb, de nem feltétlenül stabilabb EU? – Ursula von der Leyen 2026-os évértékelő beszéde – Magyar Külügyi Intézet

„Az „Unió helyzetének értékelése” – avagy a közös fellépésre való felhívás „Ha ma Európára nézek, így látom: Uniónk helyzete soha nem volt még ilyen erős. És úgy is érezhetjük, Uniónk helyzete soha nem volt még ennyire ingatag.” Ursula von der Leyen ezzel az ellentmondással nyitotta 2026-os, az Unió helyzetéről szóló beszédét, és a megfogalmazás valóban jól ragadja meg az EU jelenlegi állapotát. Az uniós jogalkotást több mint egy évtizede egymást követő krízisek és az azokra adott válaszok formálják, miközben az elemzők rendre...

Read more

Igen, az emberi kontroll alatt maradó mesterséges intelligenciára! – Ursula von der Leyen 2026-os évértékelő beszéde

„...Tisztelt Képviselők! Korunk második meghatározó fordulópontját a mesterséges intelligencia elterjedése jelenti, amely egyre inkább a gazdaságunk és biztonságunk alapzatává válik. Európa álláspontja egyértelmű. A lehető legjobban ki akarjuk használni a mesterséges intelligenciát társadalmunk, életminőségünk és termelékenységünk javítása érdekében. Optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség javát szolgálhatja – ha helyesen járunk el. Azonban, mint minden rendkívüli erejű új technológia, a mesterséges intelligencia is egyaránt hordoz lehetőségeket és kockázatokat. E kockázatok kezelése nélkül nem fogjuk tudni kiaknázni a mesterséges intelligenciában...

Read more

Mi lenne, ha Európa háztetői erősítenék energiabiztonságát?

„Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások azt mutatják, hogy a decentralizált napelemes napenergia-termelés (PV) és az energiatárolás hozzájárulhat a kritikus szolgáltatások fenntartásához, amikor a központosított villamosenergia-hálózatok működésképtelenné válnak. Új elemzések szerint az Európai Unió háztetőire telepített napelemes rendszerek 2050-re a hosszú távú villamosenergia-igény 40%-át is fedezhetnék, a technológia alkalmazása azonban továbbra is elmarad a lehetőségektől. Ez a „Mi lenne, ha…?” elemzés azt vizsgálja, miként tekinthetne az EU az épületekbe integrált napenergiára nem pusztán a zöld átállás kiegészítő elemként, hanem az energiabiztonság...

Read more

Végrehajtási határidőhöz érkezett a NextGenerationEU

„A mai nap fontos mérföldkövet jelent a NextGenerationEU központi elemét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz számára, mivel a tagállamok elérik a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben meghatározott reformok és beruházások végső végrehajtási határidejét. Ez meghatározó pillanata annak, hogy az EU példátlan közös választ adjon két jelentős válságra: a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója. Ahogy a NextGenerationEU a végső szakaszába lép, a hangsúly most a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikeres lezárásához szükséges fennmaradó lépések befejezésén van. A tagállamoknak 2026. szeptember...

Read more

Az Európai Unió gazdasági modelljének alapjai nincsenek többé – Ursula von der Leyen

„A kínai versenytől a energiafüggőségig: a Bizottság elnöke hat konkrét kihívást nevez meg, de kérdéses, hogy a 27 tagállam képes-e egységesen fellépni ezek megoldására. Az Európai Bizottság elnöke augusztus 27-én Párizsban, a francia vállalkozói szövetség éves konferenciáján, (La REF 2026) elnevezésű eseményen egy némileg meglepő beszédet mondott. A meglepő az volt, amilyen nyíltsággal a Bizottság elnöke kimondta az EU gazdaságát érintő és már régóta, széles körbe heves viták tárgyát képző problémát: „Az európai gazdasági modell hosszú időn át néhány nyilvánvaló feltételezésen alapult:...

Read more

A második űrkorszak: hogyan alakítják át a piacok, a technológia és a hatalmi viszonyok a végső határvidéket

„Az űr az ipargazdaság új pillérévé válik, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a földi élet szempontjából is. Ahogy pedig az űr gazdasági értelemben egyre központibb szerepet tölt be, úgy válik egyre fontosabbá nemzetbiztonsági és stratégiai szempontból is. A második űrkorszak: hogyan alakítják át a piacok, a technológia és a hatalmi viszonyok a végső határvidéket A 20. század folyamán az űrinfrastruktúrát szinte teljes egészében államok finanszírozták és építették ki, mivel az űrkutatás egyszerre szolgálta a nemzeti presztízst, a tudományos ambíciókat és a katonai...

Read more

Integrált stratégiai előrejelzés – új módszertan a döntési előny növelésére

„Integrált stratégiai előrejelzés – új módszertan a döntési előny növelésére A szakpolitikai döntéshozók évtizedek óta küzdenek azzal, hogy megértsék a körülöttük változó világot, és előre jelezzék a jövőbeli fejleményeket. A felgyorsult geopolitikai változások korában azok, akik korai jelzésekkel rendelkeznek a várható eseményekről, jelentős döntési előnyre tehetnek szert. Ez a tanulmány a jövőkutatás és az előrelátó tervezés egy új, feltáró jellegű megközelítését mutatja be, amelyet integrált stratégiai előrejelzésnek (Integrated Strategic Forecasting, ISF) neveznek. Az ISF két, a kormányzati szférában, a tudományos életben és...

Read more

Az Európai Bizottság fokozott biztonsággal és kibővített műholdas hálózattal gyorsítja fel az IRIS² kiépítését 

„A mai napon az Európai Bizottság és a SpaceRISE konzorcium lezárta a tárgyalásokat, és végrehajtási megállapodást írt alá az IRIS², az Európai Unió új zászlóshajó műhold-konstellációjának bevezetéséről. A megállapodás többek között 66 műholdat tesz alacsony Föld körüli pályára, a fő konstellációt 348 műholdra emeli, és a tervezésről a teljes körű telepítésre helyezi át. Ezek a januárban megkezdett tárgyalások megerősítették a program fő paramétereit és a szükséges kiigazításokat, beleértve a tervezést, a rendszerkapacitást, a kiépítési ütemtervet, az irányárat és a magánüzemeltetők beruházásait. A...

Read more

A geoökonómiai feszültség mérése – Nagy nyelvi modelleken alapuló megközelítés az euroövezet számára

„A geopolitikai és geoökonómiai feszültségek mérése az elmúlt évek tektonikus geopolitikai átrendeződései nyomán a közgazdasági elemzés fontos feladatává vált. Ezt az időszakot egyúttal a digitalizáció korábban nem tapasztalt mértéke, valamint a mesterséges intelligencia (MI) általános, azon belül pedig a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) szövegelemzésben és tágabb értelemben vett kutatási célokra történő egyre szélesebb körű alkalmazása jellemezte. A gazdasági, pénzügyi és politikai bizonytalanságot, illetve volatilitást mérő számos mutató mellett különféle indexek kidolgozásával a geopolitikai folyamatok számos eltérő aspektusának számszerűsítésére is történtek kísérletek. E...

Read more

A V4 visszatért! Európa geopolitikai egyensúlya ismét Közép-Európában dőlhet el

„Korábban arról írtam, hogy a magyar külpolitikai szempontjából a Visegrádi Együttműködés hosszú ideig meghatározó szereplője volt a közép-európai politikai koordinációnak, ám az elmúlt évek geopolitikai és ideológiai törésvonalai meggyengítették ezt a szerepet. A 2026. június 23-ai gödöllői találkozón egyértelművé vált, hogy az együttműködés mind a négy ország számára továbbra is kiemelt jelentőséggel bír. Bár a találkozóra a szokásosnak mondható V4 elnökség rotációja miatt került sor, a gödöllői csúcstalálkozó az elmúlt években tapasztalt nemzetközi események és az ebből fakadó ideológiai-politikai ellentétek (amelyek sokszor...

Read more
Page 2 of 4 1 2 3 4