Skip to main content

Találat: jog

Jogszerű-e az OSINT, azaz a nyilvános forrásokból elérhető adatok megszerzése?

„Az OSINT fogalma, használata és korlátai Az OSINT (open source intelligence) nyilvános forrásokból elérhető adatok megszerzése, információvá történő feldolgozása és szolgáltatása a megrendelő számára tudás formájában. Számos más definíciója is létezik, a hagyományos és az újabb megközelítés abban különbözik, hogy az adatok elérése jogszerű-e, engedélyezett-e, avagy nem feltétlenül az. A modern angolszász felfogás inkább arra hajlik, hogy ami mindenki számára elérhető, az bizonyos határok között fel is dolgozható. A klasszikus OSINT források különböző megjelent könyvek, tudományos publikációk, konferenciák előadásanyagai és hasonló nagyon...

Read more

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA): minden, amit tudni kell a technológiai óriáscégek működésének szabályozásáról

„A Google-nek, a Facebooknak, a TikToknak és a többi hasonló vállalatnak is eleget kell majd tennie európai működése során az új előírásoknak, amelyek az eddigi legjelentősebb kísérletet jelentik az online tér megtisztítására. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) első szakasza már ezen a héten hatályba lép, ez része az Európai Unió azon törekvéseinek, amelyek keretében szabályozni kívánják a technológiai óriáscégek működését. A DSA-ban foglalt szabályok péntektől lesznek érvényesek a különböző közösségi platformokra nézve. A blokk célja a felhasználók biztonságának garantálása az interneten,...

Read more

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA): mától sokkal nagyobb átláthatóságot követel meg az EU az IT-cégektől

„A világ legnagyobb techcégei mától kezdve egy olyan európai uniós törvénnyel szembesülnek, amely örökre megváltoztatja az internetet - az eddiginél nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel meg az olyan nagy platformokat üzemeltető cégektől, mint a Meta, a TikTok, az X, a Google, az Apple és az Amazon. A nagy online platformoknak és keresőmotoroknak meg kell felelniük az uniós digitális szolgáltatási törvénynek, amely az online gyűlöletbeszéd és dezinformáció elleni küzdelmet célzó mérföldkőnek számít. Az új szabályok betartatása azonban valószínűleg kihívást jelent majd. Több éves...

Read more

Hogyan szabályozhatunk valamit, amit nem is ismerünk? (A Collingridge-dilemma működés közben)

„A technológiaszabályozással foglalkozók körében régóta ismert a Collingridge-dilemma. Ennek az a lényege, hogy amikor egy technológia megszületik, de még nem terjed el, nincsen kellő tapasztalat a szabályozásához, nem ismerjük az összes kockázatot és veszélyt, amiket kezelnünk kellene. Amikor pedig kifejlődik, elterjed és már láthatók a kockázatai, akkor pedig már különböző okok miatt, főként azért, mert bizonyos folyamatokat nem lehet már visszafordítani, befolyásolni, nagyon nehéz felette kontrollt gyakorolni és hatékonyan szabályozni.  A közelmúlt technológiai változásai és a rájuk adott szabályozói válaszok remekül illusztrálják a...

Read more

MI-eszköz segíti a Jogtár (Wolters Kluwer Hungary) felhasználóit

„A Wolters Kluwer Hungary kulcstermékének számító Jogtár fejlesztése 2023. első felében több újdonságot is hozott. A frissítésekkel a felhasználók számára többek között egyszerűbbé válik a keresés, az átlagosnál hosszabb szövegek feldolgozását segítő automatikus kivonatkészítő algoritmus pedig már a mesterséges intelligenciára támaszkodik... Mesterséges intelligencia a döntvények keresésének szolgálatában Célunk, hogy a mesterséges intelligencia megoldásokban rejlő lehetőségek felhasználásával alkalmassá váljon ügyfeleink számára a pontosabb elemzés, a hatékonyabb dokumentumkezelés. A Jogtárnál elérhető új automatikus kivonatkészítő algoritmus, amely képes kiemelni a releváns mondatokat a bírósági határozatokból,...

Read more

Költségvetési jog

„A pénzügyi jog egyetemi szintű oktatása hagyományosan három nagy témakört ölel át: az adójogot, a költségvetési jogot, valamint a pénzügyi és befektetési intézményrendszer szabályozásának témakörét. A pénzügyi jog mint önálló diszciplína a jogi egyetemi oktatásban azonban ezekhez képest további témaköröket is érint több-kevesebb részletességgel, mint például az állami vagyonjogot, a társadalombiztosítási bevételek és kiadások pénzügyi szabályozásának rendszerét, valamint az állami támogatási szabályozási rendszerek elemeit. Az egyetemi szintű oktatásban elsőként arra kell a pénzügyi jog oktatóinak törekedni, hogy eme rendkívül széles és szerteágazó,...

Read more

Justeus: a gráf-alapú jogi kereső

„A HM EI Zrt. kifejlesztett egy Justeus nevű alkalmazást, amely az EU és a magyar jogszabályok és bírói döntések egységes keresését célozza. Jelenleg több mint 1 millió dokumentumot tartalmaz, heti frissítésekkel. Az adatbázis tartalmazza az EU források, az EUR-Lex és a Curia Online által közzétett dokumentumokat, valamint a Magyar Alkotmánybíróság és a Magyarországi Bírói Hivatal nyilvános ítélkezési dokumentumait. A Justeus széles körű keresési lehetőségeket biztosít: a szabad szöveges keresésen kívül 130-féle metaadatot kínál legördülőkben, felhasználva az EU kódrendszereit. A Justeus összegyűjti az...

Read more

Automatikus jogi döntések, bíró nélkül

„Valóban felválthatják a gépek a bírákat és a jogi képviselőket? Igen, a jövő megérkezett, legalábbis 2026-ban már a hazai döntéshozatalban is elvileg így kellene lennie. Cserébe egyes jogi döntések már egy órán belül megszülethetnek. Bár a törvény hatályba lépését két és fél évvel elhalasztották, a tervek szerint a jövőben a hazai bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján, akár egy órán belül hozhatják meg határozataikat bizonyos ügyekben. Török Balázs, a DLA Piper Hungary szakértője a Napi.hu-nak elmondta: tulajdonképpen...

Read more

Vélemények a jövő bíróságairól: a digitális talárok világa

„A mesterséges intelligencia nemzeti laboratórium keretében a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete rendszeresen szervez kerekasztal beszélgetéseket a technológiai fejlődés jogi munkára gyakorolt hatásainak megvitatása érdekében. E programsorozat részeként a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a NKFIH. 138965. kódszámú kutatási projekt (Kockázatok és lehetőségek a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában és gyakorlati alkalmazásában) támogatásával szervezett kerekasztal beszélgetésen 2023. május 25-én a téma neves szakértői, intézeti munkatársak és külsős kollégák osztották meg gondolataikat a virtuális bíróságok térnyerésével, ennek előnyeivel, valamint hátrányaival kapcsolatban, különös tekintettel a világjárvány...

Read more

A jegyzői státusz változásai a 19. századtól Magyarországon

„A kutatásom elsősorban jogtörténeti vonatkozású, mely arra irányul, hogy bemutassam a jegyzői státusz változásait egészen a 19. századtól napjainkig. Mivel a vizsgálat nemcsak jogtörténeti tárgyú, hanem közigazgatási jog is, a jelenlegi szabályozáshoz eljutva, mindenképpen szükséges a jegyző jelenlegi jogállásának, közigazgatásban, ezen belül is a helyi önkormányzatok rendszerében betöltött szerepének vizsgálata a hatályos jogszabályok alapján. ...bemutatom a jogtörténeti előzményeit követően az 1990-es helyi önkormányzati rendszer felépítését, különös tekintettel a jegyző jogállására, s azt is, hogy hogyan módosult ennek a hivatalnak a jogállása a...

Read more
Page 18 of 174 1 17 18 19 174