Skip to main content

Találat: közigazgatás: külföldön

Általános szerződési feltételek az online térben – a sztenderdizált, elektronikus és automatizálható szerződéskötés kihívásai a magyar jogban

„Napjainkban még az egyszerű adás-vételi szerződések kötése is – nemcsak a szolgáltatási irányelv és az Európai Uniót jellemző letelepedési szabadság támogató elve, hanem az internet terjedése és a globalizáció komplex hatásai következtében – egyre inkább átkerül a határokon átívelő digitális térbe, és automatizálódik. Fidrich összefoglalásából kiemelném a gazdasági globalizáció azon főbb jellemzőit, melyek a jogrendszerre is hatással vannak: a világ összekapcsolt (a jogok gyorsan elérhetőek), gazdasági, kulturális homogenizáció és fogyasztói társadalom van (fogyasztói jogok kialakultak), a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 11.

Az Indiai Külügyminisztérium új digitális eszköze: az interaktív teljesítménymutató tábla India a digitális diplomácia – egyik – vitathatatlan nagyhatalma. Az ország külügyi intézményrendszerének modernizációja különösen szembeötlő a „front office” tevékenységek terén: a külföldi (és egyre inkább a belföldi) közvéleményekkel folytatott elektronikus párbeszéd Narendra Modi kormányzásának egyik fémjele lett. Az indiai miniszterelnök az utóbbi évek digitális diplomáciai rangsoraiban rendre az első helyen szerepel a közösségi média alkalmazások használata területén. Az indiai külügyi intézményrendszer digitalizációja azonban messze nem „ragadt le” a külkapcsolat építésben amúgy...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 4.

Soft Power 30: Magyarország lejjebb csúszott a békés érdekérvényesítés nemzetközi erősorában A múlt héten napvilágot látott a 2019. évi Soft Power 30 index. A Portland globális stratégiai kommunikációs tanácsadó cég és az USC Center on Public Diplomacy amerikai egyetemi kutatóhely közös munkájával kidolgozott mérőrendszer a modern közdiplomácia eredményességét hivatott visszajelezni. Azt tehát, hogy az egyes államok milyen hatásfokkal képesek nemzeti céljaikat, értékeiket kivetíteni a nemzetközi térbe – méghozzá békés eszközökkel. Mondhatjuk úgy is: ez a mérőrendszer, és a segítségével felállított ország rangsor...

Read more

Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (II. rész)

„Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk az Európai Bizottság idei e-kormányzati összehasonlító elemzését (eGovernment Benchmark 2019), ami betekintést nyújt az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli használatába a vizsgált országokban, amely körbe az EU 28 tagján kívül Izland, Norvégia, Svájc, Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia és Törökország is beletartozik, összesen 36 ország ( „EU28+”). Az ott bemutatott felmérési eredményeken kívül jelen összefoglalóban további megállapításokat ismertetünk a jelentésből. A digitális kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő állampolgárok tapasztalatainak módszeres leírásával (user journey) a következő fontosabb szakaszok azonosíthatók: megfelelő szolgáltatás...

Read more

Mesterséges Intelligencia (MI) politika és Kína: az államilag irányított fejlesztés valósága

„Amikor Kína bejelentette, hogy az a céljuk, hogy Kína a Mesterséges Intelligencia (MI) területén 2030-ra vezető szerepre tegyen szert - elméleti, technológiai és alkalmazási területeken egyaránt, akkor ez nemcsak a világ figyelmét keltette fel, hanem a DigiChina vállalkozásét is. A DigiChina, vagy teljes nevén a Stanford-New America DigiChina Project, több intézmény és szakértő együtt működése, melynek keretében a kínai nyelvű források fordítása és elemzése révén próbálják megérteni a kínai digitális szakpolitikai fejleményeket. Egyebek mellett az adatkormányzásra, Mesterséges Intelligenciára (MI), internetjogra és a...

Read more

A globális digitális platformokkal szemben Németország saját, európai adatinfrastruktúrát szeretne

„Szerintük ezzel lehetne csökkenteni az európai vállalatok kitettségét ellenséges gazdasági érdekeknek. Hamarosan bejelentheti Peter Altmaier német gazdasági és energiaügyi miniszter azt a Gaia-X néven emlegetett mestertervet, amely a nagy globális felhőszolgáltatók kiváltását célozza európai szinten. A Bloomberg birtokába került tervezet elkészítésébe többek között a Bosch, az SAP, a Deutsche Telekom, a Deutsche Bank és a Siemens is beszállt. A terv alapvetése az, hogy mivel az adat a jövő legfontosabb erőforrása, Németországnak és Európának olyan adatszolgáltatási infrastruktúrára van szüksége, amely biztosítja az adatok...

Read more

A Lechner Tudásközpont a térinformatika nemzetközi porondján

„Októberben a Lechner Tudásközpont térinformatikai szakemberei több külföldi fórumon képviselték hazánkat. A szakmai elismerések sem maradtak el: Palya Tamás, a Lechner geoinformatikai szakértője elnyerte az EuroGeographics minőségügyi tanúsítványát. 2019. október 1. és 3. között rendezték meg az EuroGeographics – az európai térképészeti szervezetek ernyőszervezete – minőségügyi szakértői munkacsoportjának (QKEN) őszi plenáris ülését. Az ülés házigazdája a svájci térképészeti intézet, a Swisstopo volt. Palya Tamás, a Lechner Tudásközpont geoinformatikai szakértője 2010 óta tagja, 2015-től vezetőségi tagja a munkacsoportnak, 2016-tól pedig az alelnöki feladatokat...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. október 28.

Katalónia: a demokrácia technológia hátán érkező szökőárja Katalónia, a nyugati világ egyik vezető hatalmának számító Spanyolország autonóm tartománya megint forrong – és az események alakításában a technológia megint komoly szerepet játszik. Éppen, mint két éve. Még emlékszünk jól: 2017 októberében, szinte napra pontosan két esztendővel ezelőtt az autonóm katalán törvényhozás népszavazást írt ki a tartomány függetlenségéről. A referendum megrendezését a spanyol központi kormány (és az Alkotmánybíróság) illegálisnak minősítette, és fellépett a szervezők ellen. A függetlenséget (értsd: a Spanyolországtól való elszakadást) pártoló politikai...

Read more

Az Amazon helyett a Microsoft fogja szolgáltatni a Pentagon felhőalapú rendszerét (JEDI)

„Péntek éjjel jelentették be döntésüket a 10 évre szóló pályázatról. Kisebb meglepetésre a Microsoft információtechnológiai óriásvállalat nyerte meg az amerikai védelmi minisztérium 10 milliárd dolláros informatikai pályázatát, noha szakértők előzetesen egy másik amerikai nagyvállalatot, az Amazont tartották legesélyesebbnek a felhőalapú rendszer fejlesztésére. A Pentagon péntek éjjel jelentette be döntését a 10 évre szóló pályázatról. A Microsoft és az Amazon mellett olyan óriásvállalatok voltak a pályázók között, mint az Oracle és az IBM. Mark Esper védelmi miniszter a héten jelezte, hogy nem vesz...

Read more

Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (I. rész)

„Az Európai Bizottság több, mint egy évtizede publikálja éves rendszerességgel e-kormányzati összehasonlító elemzéseit (eGovernment Benchmark), amelyek betekintést nyújtanak az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli használatába a vizsgált országokban. Ezen országok köre az EU 28 tagján kívül kiterjed Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra és Törökországra, valamint az újonnan bevont Albániára és Észak-Macedóniára (összesen 36 országra). Ezeket a jelentés összefoglalóan „EU28+” nak nevezi, mi is így fogunk rá hivatkozni. Az e-kormányzati összehasonlító elemzési keretrendszer összhangban van az EU 2016-2022-es időszakra vonatkozó e-kormányzati akciótervével, valamint...

Read more
Page 80 of 226 1 79 80 81 226