Skip to main content

Találat: Mesterséges Intelligencia (MI)

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása a rendészeti kutatásokban

„Bevezetés: A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a 21. század egyik legjelentősebb technológiai innovációja. Bár rendészeti célú alkalmazása jelenleg még korai fázisban van, hosszú távú stratégiai eszközzé válhat a rendészeti kutatásokban. Célkitűzések: A tanulmány célja a GenAI-technológiák hazai adaptációjának elősegítése a rendészeti szektorban. Ennek keretében feltárja a GenAI-alapú kutatások hatékony megvalósításához szükséges legfontosabb technológiai összetevők – mint tanítóadatok, kontextusablak-méret, promptstratégia, hallucináció és validáció – sajátosságait. Emellett kitér a GenAI felelős alkalmazásának kérdéseire, a tudományos megbízhatóság szempontjaira és a kutatói szerepek átalakulására. A technológiai...

Read more

EU MI-rendelet (AI Act) – Az MI-testület hetedik ülésén a résztvevők megvitatták a Bizottság MI-stratégiájának legújabb fejleményeit

„Az MI-testület hetedik ülésén a résztvevők megvitatták a Bizottság MI-stratégiájának legújabb fejleményeit. Március 20-án, pénteken a mesterséges intelligenciával foglalkozó testület az EU ciprusi elnökségének elnökletével ülésezett, hogy megvitassa és felülvizsgálja a mesterséges intelligenciára vonatkozó kontinensszintű cselekvési terv és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának jelenlegi prioritásait. Az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv A Bizottság ismertette a mesterségesintelligencia-kontinensre vonatkozó cselekvési terv első évének eredményeit és sikereit, beleértve a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégia végrehajtásának aktualizálását is. Ezt követően felvázolta a nemzeti MI-stratégiák összehangolásának következő...

Read more

jog.gov.hu – elindult a mesterségesintelligencia-alapú jogi információkereső

„Az Igazságügyi Minisztérium elindította a mesterségesintelligencia-alapú jogi információkeresőt, a jog.gov.hu-t - jelentette be az igazságügyi miniszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Tuzson Bence kiemelte: a fejlesztés célja egy felhasználóbarát, és mesterséges intelligenciával (MI) támogatott rendszer, amely lehetővé teszi, hogy mind a lakossági felhasználók, mind a jogászok könnyen, gyorsan és pontosan találják meg a számukra szükséges jogi és szakmai információkat. A miniszter szavai szerint az új jogtár fejlesztése az elmúlt időszakban megkezdett deregulációs munka része, amelynek lényege a jogi és adminisztrációs egyszerűsítés, a felesleges párhuzamok...

Read more

Az egészségügyi adatvagyon hasznosításán dolgoznak a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben

„Orvosok, egészségügyi szakemberek és termékfejlesztők bevonásával dolgozik a Rényi AI kutatócsoport, hogy a hazai egészségügyi adatok feldolgozásával és hasznosításával értékes eszközöket kínáljanak az ágazat irányításához, az ellátásszervezéshez és a betegellátáshoz. Munkájuk végső nyertese a beteg lehet, aki gyorsabb diagnózist és célzottabb terápiát kaphat, jobb életminőséghez juthat, és kevesebb szövődménnyel kell számolnia. Európai összehasonlításban is óriási adatvagyon halmozódott fel a magyar egészségügyben. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) több mint 15 évre visszamenőleg gyűjti az állam által finanszírozott ellátási eseményeket. Évente 50 millió járóbeteg-eset,...

Read more

Eltérő tempó, eltérő szabályok: stratégiai kihívások az uniós MI-rendelet bevezetésében

„Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelet (EU AI Act) bevezetésének készültségi foka a tagállamok szintjén jelentős eltéréseket mutat, ami komplex és fragmentált szabályozási környezetet eredményez. Bár a jogszabály egységes keretet hivatott biztosítani az AI-rendszerek szabályozására, a nemzeti hatóságok kijelölésének módja, az intézményi struktúrák és a végrehajtási mechanizmusok sokfélesége komoly kihívások elé állítja a tagállamokat (vagy tagállamok kormányzatait). A Deloitte elemzése szerint a 2026–2027-es időszakban egy kifejezetten aszimmetrikus uniós szabályozási környezet alakulhat ki. Az EU AI Act több kulcseleme – különösen a hatáskörrel...

Read more

Az Algoritmikus Állami Architektúra (ASA): Egy integrált keretrendszer az MI által támogatott kormányzáshoz – 2. rész

„A tanulmányt 2025-ben publikálták olyan szakértők, akik évek óta foglalkoznak a digitális kormányzás kérdéseivel. A tanulmány megírása során arra keresték a választ, hogyan tudnák a kormányzatok úgy bevezetni a mesterséges intelligenciát, hogy elkerüljék az új technológia alkalmazásából fakadó kezdeti bizonytalanságot, és már rövid távon is élvezni tudják annak hatékonyságnövekedést kínáló előnyeit. A kutatócsoport ehhez kidolgozott egy keretrendszert, melyet négy ország példáján keresztül teszteltek: a keretrendszer működőképességét vizsgálták Észtországban, Szingapúrban, Indiában és az Egyesült Királyságban. Az Algoritmikus Állami Architektúra keretrendszert bemutató cikksorozatunk második...

Read more

A magyar vezérigazgatók fókuszában a technológiai átalakulás kényszere áll

„A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást. A PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felmérése szerint a magyar CEO-k idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják – jóval többet, mint társaik világszerte –, és így kevesebb fókusz marad a vállalati életképesség, az innováció és az MI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai kérdéseire,...

Read more

Digitális fordulat a bíróságokon: MI-alkalmazások a polgári bíráskodásban

„A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya 2026. március 25-én Budapesten rendezi meg az „Algoritmus a tárgyalóteremben – A mesterséges intelligencia és a polgári perek” című szakmai konferenciát. A rendezvény célja, hogy tudományos és gyakorlati szempontból vizsgálja meg az algoritmusok és a mesterséges intelligencia térnyerését az igazságszolgáltatásban. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya által szervezett rendezvényen a téma szakértői a mesterséges intelligencia hatását elemzik a polgári perekben, kiemelt fókusszal...

Read more

Orvosi és egészségügyi kutatások az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig – tendenciák és problémák

„Hogyan lesz egy kutatási ötletből valódi, mérhető társadalmi és gazdasági érték az egészségügyben? Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának (EKIK) februári szakmai műhelye azt járta körül, milyen változások és tendenciák formálják ma az orvosi és egészségügyi kutatásokat, az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig, az etikától a tudománykommunikációig. Orvosi kutatások: külön szabályrendszer, külön kockázatok Dr. Kolossváry Márton PhD (EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont) módszertani nézőpontból mutatta be az orvosi kutatások specialitásait, és azt, hogy az MI-eszközök száma exponenciálisan növekszik, miközben a gyors terjedés...

Read more

A mesterséges intelligencia felelőtlen, vadnyugati korszakának szeretnének véget vetni – Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat)

„Miközben Washington és az Anthropic közötti szakítás rávilágított arra, hogy gyakorlatilag semmilyen koherens szabályozás nem irányítja a mesterséges intelligencia fejlesztését, egy kétpárti gondolkodókból álló koalíció összeállított valamit, amit a kormányzat mindeddig nem: egy keretrendszert arra, hogyan kellene kinéznie a felelős MI-fejlesztésnek. A Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat) még a múlt heti Pentagon–Anthropic konfliktus előtt készült el, de a két esemény egybeesése senkinek sem kerülte el a figyelmét az érintettek közül. „Valami egészen figyelemre méltó történt Amerikában az elmúlt négy hónapban” – mondta Max...

Read more
Page 5 of 36 1 4 5 6 36