Skip to main content

Találat: szakirodalom

Stratégiai szcenáriók a postai szektorban

„...Évekkel ezelőtt (2001-2004) a Magyar Posta Zrt. stratégiai területét irányíthattam, s szembesültem azzal, hogy – a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően - mennyire nehéz feladat a korábban nem tapasztalt bizonytalanság kezelése. Az elfogadott stratégiai dokumentum és azt követő kommunikációs erőfeszítések sorozata sem volt elegendő ahhoz, hogy a stratégia sikeres megvalósításához szükséges erőket mozgósítsa. Az azóta eltelt több, mint tíz évben már inkább külső szemlélőként (külső partnerként) figyelem, kutatom a postai szektort, és érdeklődésem továbbra is fennmaradt. A gyorsan változó környezetben, a korábbinál nagyobb fokú...

Read more

A technológia fejlődése: Miért fontos, hogy a kutatás-fejlesztés és a tervezés ne szakadjon el az ipari folyamatoktól?

„Miért fontos, hogy a kutatás-fejlesztés és a tervezés ne szakadjon el az ipari folyamatoktól? A Gavekal Dragonomics globális makrogazdasági kutatóintézet hong-kongi kutatója, Dang Wang saját blogján paradigmaváltás határait feszegető esszét tett közzé a technológiai fejlődésről, szembemenve néhány erősen bevésődött közgazdasági alapvetéssel. Bár címében – visszautalva egy korábbi írására – azt emeli ki, hogy a társadalom optimizmusa miért fontos összetevője a humántőkének, jelen szemlében egy másik gondolatmenetét emeljük ki. Ennek felvezetésében Wang a technológia fogalmának három értelmezési szintjét különbözteti meg: az eszközökben testet...

Read more

Műszaki haladás és gazdasági növekedés

„Az ember által használt eszközök fejlődése a fogyasztás, a jólét folyamatos bővülésével jár együtt. A műszaki fejlődés gazdasági növekedést indukál. A közgazdasági elméletek közül az evolúciós innovációelmélet igyekszik az összefüggés részleteit a tudományosság igényével leírni. Ebben a megközelítésben az innováció a vállalati működés hosszú távon rutinszerű döntéseinek megváltozását jelenti. A gazdasági tevékenység jövedelmezőségének fenntartása, növelése érdekében a vállalatok keresési tevékenységet folytatnak; versenyelőnyre törekszenek a piacon. Ezt újszerű műszaki, szervezési, finanszírozási, értékesítési megoldások bevezetésével képesek elérni. Innovációkkal, amelyeket a versenytársak nem vagy csak...

Read more

Mire jó az alapkutatás a jogtudományban? Válaszkísérlet a jogi kultúra fogalma segítségével

„Az alapkutatások létjogosultságáról és társadalmi hasznosságáról szóló vitában általában a természettudományokból vett példákkal szokták alátámasztani az alapkutatások nélkülözhetetlenségét. Ez nem meglepő, hiszen e területen igen könnyű látványos példákat találni arra, hogy milyen jól megragadható hasznot hozott a későbbiekben egy – olykor netán esetlegesnek tűnő, és így a szigorú költség-haszon mérlegelés alapján akár haszontalannak és feleslegesnek minősíthető – egyszerű, a tudományos érdeklődésen alapuló ötlet, gondolat. Ebben a rövid blogbejegyzésben a jogtudomány szemszögéből kívánom az alapkutatás problematikáját körbejárni. Természetesen nem a jogtudomány egészét felölelően,...

Read more

Búcsú Simonyi Endrétől, a Számítógép-építőtől

„Sajnálattal értesültünk róla, hogy augusztus 27-én, élete 82. évében elhunyt Simonyi Endre vegyészmérnök, folyamatszabályozási szakmérnök, a magyar személyi számítógépek úttörője. Simonyi Endre már a hetvenes években otthoni számítógépet épített, abban a korban, amikor Steve Jobs és Steve Wozniak is a garázsában bütykölte az első Apple számítógépeket. Első gépét 1975-ben kezdte el építeni (abban az évben, amikor az USA-ban az első népszerű otthoni számítógépet, az Altairt elkezdték forgalmazni – és abban az évben, amikor Wozniak belekezdett az Apple 1 konstruálásába). Motorola mikroprocesszor köré...

Read more

Friss szócikkek bővült az Internetes Jogtudományi Enciklopédia (IJOTEN) (2018/34–42.)

„ Nemzetközi bíróságok döntései (Nemzetközi jog rovat) – Csapó Zsuzsanna (2018. augusztus) A népek önrendelkezési joga (Nemzetközi jog rovat) – Tóth Norbert (2018. augusztus) Örökbefogadás (Családjog rovat) – Katonáné Pehr Erika (2018. július) Közigazgatási jog (Közigazgatási jog rovat) – Tamás András (2018. július) A tagállami identitás védelme (EU-jog rovat) – Drinóczi Tímea (2018. július) Adószabályok a közös tőkepiacon (EU-jog rovat) – Deák Dániel (2018. július) Nemzetközi szervezetek határozatai (Nemzetközi jog rovat) – Hárs András (2018. július) Parlament (Alkotmányjog rovat) – Smuk Péter...

Read more

A munkavégzés jövője, ahogy a digitális kézműves mozgalomban látják

„Az Európai Bizottság tudományos háttérintézménye, a JRC (Joint Research Center) frissen megjelent jelentésében (Futures of Work: Perspectives from the Maker Movement) a munka világának lehetséges jövőképeit veszi górcső alá a digitális kézművesség mozgalom (Maker Movement) résztvevőinek szemszögéből. A mozgalom, amelynek gyökerei a hetvenes évekre, a személyi számítógépek és az ehhez kötődő ellenkultúra terjedéséig vezethetők vissza, az elmúlt években nagy lendületet vett az Európai Unió több országában, a legnagyobb mértékben Franciaországban, Németországban és Olaszországban (Magyarország az EU28-ak között a lista végefelé található, vagyis...

Read more

„Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” (ÖFFK II.) Nemzetközi Konferencia – 2018. november 15-16., Budapest

„2018. november 15-16., Budapest FELHÍVÁS Az „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” (ÖFFK II.) projekt önkormányzati tématerületen megvalósított alkalmazott kutatásokkal kíván hozzájárulni a hatékony és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához Magyarországon. Ennek elengedhetetlen eszköze a tudomány bevonása, a legújabb trendek megismerése és azok beépítése a mindennapjainkba. Ezúton felhívjuk a tématerületek iránt érdeklődő, kutatók és PhD hallgatók, egyetemi oktatók, szakpolitikai elemzők figyelmét, hogy lehetőséget biztosítunk az alábbi tématerületek egyikéhez kapcsolódóan előadónak történő jelentkezésre. 1. Közszféra innovációk és szervezeti tanulás a helyi kormányzásban Az egyéni és...

Read more

A város- és területi tervezés nemzetközi irányelvei. Miért és hogyan tervezzünk városokat?

„... Többek közt azt kutatták, hogy mit kell tudnia a város- és területi tervezésnek ahhoz, hogy megfelelőképp felkészüljön olyan kihívásokra, amelyekkel a javarészt a 20. század derekáról eredő tervezési rendszerek valószínű, hogy nem fognak tudni megbirkózni. Egészen egyszerűen három kérdést tettek fel: Miért tervezünk? Hogyan tervezünk? Milyen típusú városi és területi tervek szülessenek? ...Ezen tapasztalatok alapján született A Város- és Területi Tervezés Nemzetközi Irányelvei, melynek készítői kétféle módszert mutatnak be. Egyrészt a tervezést olyan döntéshozatali folyamatként definiálják, amely térbeli jövőképek, stratégiák és...

Read more

A kelet-európai (város)tervezés skóciai szemmel

„Cliff Hague brit várostervező angolszász szemmel ismerhette meg a kelet-közép-európai régióban kizárólagosan működő fizikai tervezés problematikusságát. Láposi Roland vele készített interjújából azonban az derül ki, hogy a településtervezés hatékony, humánus és inklúzív formája nehezen fellelhető, bármerre is járunk a világon. A szöveg iránymutatóként szolgálhat egy hosszú út első lépéséhez. ... CH: Ahogy én látom, a kelet-európai országokban az 1990-es éveket megelőzően sok minden a hierarchián alapult, ahogy Szelényi Iván egyik könyvében írja – pont itt van a polcomon "Az értelmiség útja az...

Read more
Page 123 of 235 1 122 123 124 235